SZENT KIRÁLY,

LOVAGKIRÁLY

A S Z E N T L Á S Z L Ó - H E R M A É S A K O P O N YA E R E K LY E V I Z S G Á L ATA I
SZENT KIRÁLY,
LOVAGKIRÁLY
A SZENT LÁSZLÓ-HERMA ÉS A KOPONYAEREKLYE VIZSGÁLATAI

Szerkesztette: Kristóf Lilla Alida , Lukácsi Zoltán és Patonay Lajos

Győri Hittudományi Főiskola

Győr, 2017

Nagy Károly Zsolt felvétele, 2011.

 TARTALOMJEGYZÉK
A kiadást támogatta a Győri Egyházmegye, az Emberi Erőforrások Minisztériuma,
Dr. Patonay Lajos, Dr. Lukácsi Zoltán és a Julius-Globe Kereskedelmi és Termékgyártó Kft.
Felelős kiadó: Dr. Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora.
Felelős szerkesztő: Dr. Kristóf Lilla Alida.
A természettudományi tanulmányokat lektorálta: Dr. Szigeti Gyula Péter PhD.
Az első és a hátsó borítókép Nagy Károly Zsolt felvétele, 2011.
Minden jog fenntartva. Tilos jelen kötetet vagy annak bármely részletét bármilyen
formában és eszközzel reprodukálni, rögzíteni vagy közölni.
© Kristóf Lilla Alida, Lukácsi Zoltán és Patonay Lajos, 2017
© A tanulmányok szerzői és az illusztrációk készítői, 2017
© Győri Hittudományi Főiskola, 2017
9 Előszó – Veres András
10 Bevezető – Kristóf Lilla Alida, Lukácsi Zoltán, Patonay Lajos
16 Szent László király sírja, kultusza és szentté avatása – Solymosi László
42 Szent László király alakja a magyarországi barokk irodalomban –
Medgyesy S. Norbert
72 A Szent László-herma leírása ötvösművészeti szempontból – Varga Péter
88 A Szent László-herma fotogrammetriai felmérése – Molnár Bence, Fekete Károly
96 3D optikai digitalizációs mérővizsgálat a Szent László-hermán –
Kozma István, Kardos Károly
108 A Szent László király ereklye mitokondriális DNS-vizsgálata –
Mende Balázs Gusztáv, Csősz Aranka, Lászik András
116 Szent László király koponyaereklyéjének paleoradiológiai vizsgálata –
Pohárnok László, Kristóf Lilla Alida, Szatmári Ferenc, Patonay Lajos
126 A halántékcsont morfológiai vizsgálata – Tóth Miklós
136 Szent László koponyájának háromdimenziós nyomtatott másolata –
Falk György, Patonay Lajos, Kristóf Lilla Alida
144 A Szent Lászlónak tulajdonított koponyaereklye fogazatának vizsgálata –
Patonay Lajos
160 Szent László király koponyaereklyéjének biológiai vizsgálata és szobrászati
arcrekonstrukciója – Pálfi György, Molnár Erika, Pap Ildikó,
Balikó András, Kustár Ágnes
176 Szent László grafikus arcrekonstrukciói. A Magyar Képzőművészeti Egyetem
Művészeti Anatómia Rajz és Geometria Tanszékének rekonstrukciós
kísérlete – Kőnig Frigyes
190 Középkori pénzek Szent László király koponyájában – Lukácsi Zoltán
202 Mumifikálási szokások Magyarországon. Királyok, főnemesek, főpapok
holttesteinek konzerválása a középkortól – Kristóf Lilla Alida, Lukácsi Zoltán,
Réthelyi Miklós, Molnár Erika, Pálfi György, Pap Ildikó, Patonay Lajos
229 Összesített irodalomjegyzék
242 Személynévmutató
246 A kötet szerzői
TARTALOMJEGYZÉK
5
[1.]
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY
KOPONYAEREKLYÉJÉNEK
PALEORADIOLÓGIAI VIZSGÁLATA
POHÁRNOK LÁSZLÓ
KRISTÓF LILLA ALIDA
SZATMÁRI FERENC
PATONAY LAJOS
A radiológiai vizsgálatok lehetőséget adnak arra, hogy a
testbe, a csontszerkezetbe lássunk anélkül, hogy a leleten
bármiféle roncsolást okoznánk. A röntgensugár az útjába
kerülő anyagon áthaladva részben elnyelődik, részben to-
vábbhalad rajta. Ennek megjelenítésére szolgálnak a külön-
böző detektorok.1 Az elnyelődés és a felvétel minősége töb-
bek között függ az anyag fizikai tulajdonságaitól: rendszám,
sűrűség, rétegvastagság, valamint az expozíciós értékektől:
kilovolt (kV), milliamper secundum (mAs), fókusz-film tá-
volság (FFT)2 vagy a fókusz-test-film távolság (FTFT).
A csontok belső szerkezeti változásainak radiológiai ér-
tékelése a történeti antropológiában elsősorban az elhalá-
lozási életkor becsléséhez használható,3 a kóros maradvá-
nyokkal foglalkozó paleopatológiában pedig az elváltozások
diagnosztikájában kap jelentős szerepet.4 Az élő emberi
[1. kép] Lukácsi Zoltán atya, a test vizsgálatánál a legintenzívebben ábrázolódó anyagok:
Győri Hittudományi Főiskola a nagy mésztartalmú csont, az epe- és vesekő, valamint a
rektora, Szent László
„műtermékként” (idegen anyagként) talált fémmaradványok
koponyájának röntgen­
vizsgálatai közben. Nagy és egyéb különböző magas rendszámú anyagok.5 Ugyanezt
Károly Zsolt felvétele, 2011. tapasztalhatjuk múmiák radiológiai kutatásánál is.
116 SZENT KIRÁLY, LOVAGKIRÁLY
A SZENT LÁSZLÓ-HERMA ÉS A KOPONYAEREKLYE VIZSGÁLATAI
Hagyományos röntgenvizsgálatoknál a háromdimenzi-
ós (3D) „tárgyat” két dimenzióban tesszük láthatóvá, ebből
adódóan a felvételeken megjelenő képletek összegződ-
nek, nagyítódnak/kicsinyítődnek, összevetülnek, vagy ép-
pen „elfelejtődnek”.6
A paleoradiológiában az embertani leletek CT-vizsgá-
lata elsősorban a csontszerkezetre koncentrálódik,7 vi-
szont jó megtartású múmiák esetében a belső szervek
(pl. máj, lép, tüdő, szív) kiszáradt maradványai, vagy mes-
terséges múmiáknál a kitöltő anyag, illetve a mumifiká-
lás technikája is megfigyelhető. A szummáció (összegző-
dés, egymásra vetülés) kiküszöbölhető, mivel a szeletek
a test hossztengelyére merőleges axiális irányban készül-
nek, szemben a hagyományos röntgenfelvételekkel, ahol
minden esetben összevetülnek a képletek. A CT segítsé-
gével az elváltozásokat, a betegségek maradványait, nyo-
mait pontosabban tudjuk lokalizálni.8 Ebből adódóan – ha
1
Fráter L. (ed.): Radiológia. Budapest, 2004. 11–12. p.
2
Fráter L.: op. cit. 21–22. p.
3
Grabherr S. et al.: Estimation of sex and age of „virtual skeletons” – a
feastibility study. European Radiology 19: 2 (2009). 419–429. p.
4
Cf. Ortner D. J., Putschar W. G. J.: Identification of pathological conditions
in human skeletal remains. Washington, 1981.
5
Fráter L.: op. cit. 25. p.
6
Fráter L.: op. cit. 14, 25. p.
7
Tóth G.: Honfoglaláskori hidrokefál gyermek testi fejlettsége. Savaria. A Vas
Megyei Múzeumok Értesítője 22: 3 (1992–1995). 191–196. p.
8
Cf. Chhem R. K., Brothwell D. R. (edd.): Paleoradiology. Imaging mummies
and fossils. Berlin–Heidelberg, 2008.
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY KOPONYAEREKLYÉJÉNEK
PALEORADIOLÓGIAI VIZSGÁLATA 117
[2/b.] [3/c.]

[2/a.]

igény van rá – CT-vezérelt biopszia is elvégezhető, és a [3/d.] [3/a.]

[2/a–b. kép] A győri Petz vett mintákból mikrobiológiai vizsgálatok elkészítése le- [3/a. kép] Szent László
Aladár Megyei Oktatókórház hetséges.9 Továbbá a CT-adatokból a modern technika király koponyája
Radiológiai Osztályán elölnézetből. Nagy Károly
készültek el Szent László segítségével létrehozható bármely csontvázelem, vagy
Zsolt felvétele, 2011.
király koponyájáról mumifikálódott/mumifikált testrész 3D rekonstrukciója és
a hagyományos pontos nyomtatása is, ami a koponyák10 esetében az arc- [3/b. kép] A szintén
röntgenfelvételek. Nagy rekonstrukció11 miatt kiemelt jelentőséggel bír. elölnézetből (AP)
Károly Zsolt felvételei, 2011. készült hagyományos
röntgenfelvételen jól
SZENT LÁSZLÓ KOPONYÁJÁNAK ábrázolódik a homloküreg.
PALEORADIOLÓGIAI VIZSGÁLATA Röntgenfelvétel:
Horváth Gyuláné, 2011.
A kétirányú hagyományos röntgenfelvételt [2/a–b. és [3/b.]
[3/c–d. kép] Szent László
3/a–d. kép] és digitális képkiolvasást a győri Petz Aladár koponyája és röntgen­
9
Cf. Notman D. N. H. et al.: Modern imaging and endoscopic biopsy
Megyei Oktatókórház I. sz. Radiológiai Osztályán, míg a felvétele oldalnézetből.
techniques in Egyptian mummies. American Journal of Roentgenology koponya multislice CT (Computer Tomográfia) vizsgála- Jól látható a post mortem
146 (1986). 93–96 p. http://www.ajronline.org/doi/pdf/10.2214/ajr.146.1.93 csonthiány és a hiányzó
tát 0,6 mm-es szeletvastagságban, 128 szeletes berende-
(2013. 11. 19.) állkapocs. Az oldalirányú
10
Molnár E. et al.: Antropológiai vizsgálat Széchényi Pál háromdimenziós, zéssel, az Euromedic Diagnostic Magyarország Kft. győri röntgen­felvételen több,
nyomtatott koponyamásolatain, in Kristóf L. A., Tóth V. (edd.): Széchényi részlegénél végeztük el. A CT-vizsgálat alatt két sorozat halál utáni (post mortem)
Pál érsek emlékezete. Adalékok az életúthoz és a nagycenki múmia
készült 347 és 337 szeletben, 62 mA és 120 kV értékkel. A törés figyelhető meg.
vizsgálatának eredményei. 2Győr, 2015. 172–177. p.
Patonay Lajos felvétele,
11
Kőnig F.: Gondolatok Széchényi Pál grafikus arcrekonstrukciójával szeletekből bármikor létrehozhatók – a megfelelő prog-
kapcsolatban, in Kristóf L. A., Tóth V. (edd.): Széchényi Pál érsek emlékezete. 2011. Röntgenfelvétel:
Adalékok az életúthoz és a nagycenki múmia vizsgálatának eredményei.
rammal – különböző nézetekben 3D rekonstrukciók, tet- Horváth Gyuláné, 2011.
2
Győr, 2015. 178–181. p. szőleges darabszámban [4/a–b. kép].

118 SZENT KIRÁLY, LOVAGKIRÁLY

A SZENT LÁSZLÓ-HERMA ÉS A KOPONYAEREKLYE VIZSGÁLATAI
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY KOPONYAEREKLYÉJÉNEK
PALEORADIOLÓGIAI VIZSGÁLATA 119
[4/a.]
[4/a–b. kép] A koponya
három dimenziós (3D)
rekonstrukciói a CT-adatok
alapján. CT-felvételek:
Horváth Gyuláné, 2011.
Rekonstrukciók:
Kristóf Lilla Alida, 2017.
[4/b.] [5/a–b. kép] A Szent László-
koponya CT-felvételein jól
látható a bal arcüregben a
meszet vagy fémet
tartalmazó gombafonal
massza maradványa
(nyilakkal jelölve). Halál
előtti, vagy utáni keletkezése
még nem eldöntött.
Gombás eredetű
orrmelléküreg fertőzést
számos gombafaj okozhat,
például az Aspergillus. Lehet
súlyos, invazív, végzetes
lefolyású. CT-felvételek:
Horváth Gyuláné, 2011.
120 SZENT KIRÁLY, LOVAGKIRÁLY
A SZENT LÁSZLÓ-HERMA ÉS A KOPONYAEREKLYE VIZSGÁLATAI
[5/a.]
EREDMÉNYEK12
Az állkapocs (mandibula) hiányzott. A felső állcsont (ma-
xilla) mindkét oldali fogmedri nyúlványában (processus al-
veolaris) hét fogmeder volt látható, a bal oldaliban megfi-
gyelhető volt a két utolsó ép moláris fog. Jobb oldalon az
elülső nagyörlő (molaris) fogágyban egy (buccalis) gyökér-
csúcs volt látható, éles alsó széllel. Mindkét molaris fogágy
szájpadhoz tartozó (palatalis) fala hiányzott.13
Mindkét arcüreg belső, orrüreggel határos falának kö-
zépső, felső része (a hiatus semilunaris), csontos határa hi-
ányzik. Egyebütt az arcüregek (sinus maxillaris) fala ép, és az
ékcsonti öböl (sinus sphenoidalis), valamint a sinus frontalis
(homloküreg) falain sem ábrázolódott hiány, vagy rendelle-
nes szerkezeti eltérés. A rostacsontnak (os ethmoidale) csak
felső, hátsó sejtjei maradtak épek. Hiányzik mindkét oldalon
a szemgödörrel szomszédos lemez (lamina orbitalis v. pa-
pyrace), a lamina perpendicularis (középső lemez) nagyobb
elülső és középső része a középső orrkagylóval, és néhány
mm-es (az anatómiai nyílásoknál nagyobb) hiányok van-
nak a koponyaűrrel határos felső lemezen (lamina cribro-
sa). A rostacsont felsorolt hiányzó részletei a koponya legfi-
nomabb, legsérülékenyebb, ennek következtében halál után
(post mortem) leggyakrabban károsodó csontjai. Az oldal-
irányú koponyafelvételen hiányuk következtében képződött
nyílás látható a két szemgödör között [3/c. kép].
Egyértelműen post mortem csonthiány van a nyakszirt-
csonton (os occipitale), az öreglyuk (foramen magnum)
hátsó szélén [2/b. kép] és a bal nyakszirtcsont ízületi nyúl-
ványán (condyluson), valamint a jobb homlok-, fal- és ék-
csontot a halántékcsonttal összekötő pikkelyvarrat (sutura
squamosa) elülső, felső és alsó szakasza mellett [3/c. kép].
Az előbbi éles, fűrészelésnek megfelelő szélű. Az utóbbi na-
[5/b.]
gyobb részben a homlokcsontot (os frontalet) érinti, benyo-
módásos (impressziós) roncsoló jellegű, felső, belső szélén
a koponyaűrbe behajló csontdarab látszik. A halántékcsont-
nak (os temporale) csak a varrat melletti szélén van kis csor-
bulás, horzsolódás. Itt, és a pikkelyvarrat elülső alsó széle
körül is a külső csontkéreg (lamina externa) horzsolódásos
károsodása, részben hiánya alakult ki. A post mortem sérü-
léseknek megfelelően csontgyógyulás, hegképződés jele a
károsodások egyikében sem figyelhető meg. A bal condylus
occipitalisban a jelenlegi vizsgálat keretében végzett henge-
res mintavétel helyén lévő fúrt lyuk látható.
A bal arcüreget (sinus maxillaris) csaknem teljes egészé-
ben a levegőnél magasabb – laza szerkezetű, száraz szövet-
nek megfelelő – denzitású anyag tölti ki. Ebben több apró,
magas (tömör csonthoz hasonló) denzitású részlet látszik,
ami mész, vagy egyéb fémionok jelenlétére utal [5/a–b.
kép]. Ez a kép gombás fertőzés (aspergillózis) következmé-
nye is lehet. Az endoszkópos vizsgálat azonban légyálcákat
(bebábozódott nyüvekről) azonosított a bal arcöbölben [6.
kép]. A halál beálltát követően az orrjáraton keresztül va-
lamilyen légy lepetézett az orrüregben.14 A nyüvek ezután
bábozódtak be, majd kikelve kirepültek. Nyilván több báb is
lehetett, viszont az arcöböl kellő védelmet nyújtott, hogy
ezek megőrződjenek az utókor számára [7. kép]. A többi
orr­melléküreg, illetve a néhány épen maradt rostasejt lu-
menében levegő denzitás látható.
12
Köszönjük Kerényi Tibor tanár úrnak a szíves észrevételeket, kiegészítéseket.
13
A fogak és a szájüreg állapotát lásd részletesebben a kötet fogvizsgálatot
bemutató tanulmányában.
14
Az igazságügyi orvostanban gyakran megfigyelhetők az elhunytak
természetes testnyílásaiban (száj, orr) lerakott légypeték, illetve pár nap
múlva a nyüzsgő lárvák.
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY KOPONYAEREKLYÉJÉNEK
PALEORADIOLÓGIAI VIZSGÁLATA 121

[6.]
[6. kép] Az endoszkópos [8. kép] A CT-felvételen
felvételen jól megítélhetőek a nyilak jelzik a csontnál
a bal arcüregben alacsonyabb denzitású
bebábozodott nyüvek anyagrészleteket a középső
maradványai. Endoszkópos koponyagödör alapján,
felvétel: Patonay Lajos, 2011. melyek az agyburkok,
vagy az agyállomány
[7. kép] Szent László beszáradt maradványai
koponyája. Nagy Károly lehetnek. Pohárnok László
Zsolt felvétele, 2011. rekonstrukciója, 2017.
Súlyos, általános érelmeszesedésre utaltak a két oldalon
lévő verőér csatornában (canalis caroticus) lévő lemez-
szerű, valamint apró göbös alakú, mészdenzitású képle-
tek, amelyek a belső nyaki verőér meszesedését (arteria
carotis interna sclerosis) mutatták. Szintén a meszesedést
(sclerosis) jelezte az ékcsont (os sphenoidale) területén a
jobb szemcsatornában (canalis opticus) lévő 5 mm hos�-
szú, a lument szinte teljesen kitöltő, és a bal oldaliban 11
mm hosszú, egyenetlenül keskenyebb, szabálytalan ala-
kú, mészdenzitású képlet. Ez a szemartéria kis verőérfalá-
nak elmeszesedett (arteria ophthalmica arterioscleroticus)
plakkjaiból eredhetett, ugyanúgy, mint az előbb említett
canalis caroticusban lévő lemezes mészdenzitás.
A klinikai gyakorlat azt mutatja, hogy az agyhoz és a szem-
hez vezető artériák elmeszesedése (sclerosisa) mindig súlyos
általános érelmeszesedés részjelensége. A meszesedő plak-
kok mellett lényegesen több, bár még nem meszesedő, de a
vérrögképződés (thrombosis) szempontjából ugyanolyan ve-
szélyes plakk szokott jelen lenni. Mindkét típus felszínén kiala-
kulhatnak felmaródások, kifekélyesedések, melyek thrombo-
gén sajátságúak. Szent László király tudata a halála előtt tiszta
maradt, erre utal a legenda szövege is: „…midőn már vissza-
térőben volt, hirtelen betegség fogta el, testének ereje meg-
hanyatlott. Egybehívta országa főembereit, és megmond-
ta nekik, hogy közeledik halála.” 15 Ezért okkal feltételezhető,
122 SZENT KIRÁLY, LOVAGKIRÁLY
A SZENT LÁSZLÓ-HERMA ÉS A KOPONYAEREKLYE VIZSGÁLATAI
[7.]
[8.]
hogy a vérrögképződéses (thromboticus) szövődmény nem
az agyban, hanem fájdalmatlanul a szívben alakult ki. Ez talán
magyarázhatja a halála előtt hirtelen fellépő gyengeséget, és
esetleges szívleállást is valószínűsíthet abban az esetben, ha a
fent leírt tüntetek és patológiás elváltozások kimutathatók az
ezer évvel korábban élt populációban is. A leírt tünetegyüt-
tes ugyanis a 20. század népbetegségei közé tartozik, ami
már modern korunk mozgásszegény életmódjához és a ko-
leszterinben gazdag étrendjéhez kapcsolható. Szent László
ugyan fogyaszthatott akár nagy mennyiségben koleszterin-
dús ételeket, viszont a korra jellemző igen aktív és erőteljes
testmozgás mindenképpen ellensúlyozhatták az érelmesze-
sedés kialakulását. Így az is elképzelhető, hogy csak anatómi-
ai variáció lenyomatát láthatjuk ebben az esetben.
A sziklacsontokban más kóros elváltozás nem ábrázoló-
dott. A külső és belső hallójáratok szabályos alakúak, ép kon-
túrúak. A dobüregekben és mastoid sejtekben levegő denzi-
tás látszik, a csontos falak épek. A csiga és félkörös ívjáratok
ép csontos környezetben, szabályosan konfiguráltak.16
A török nyereg (sella turcica) alakja szabályos, csontos
fala ép. A középső koponyagödör csontos alapján, helyen-
ként egyenetlen, vékony, a csontnál alacsonyabb denzitá-
sú réteg látszik, ami az agyburkok, illetve az agyállomány
maradványa is lehet [8. kép].17 Hasonló koponyaűri lágy-
rész-maradványokat az agy eltávolítása utáni állapotban, jó
megtartású, mesterséges múmiákban is lehet találni.18
A koponya csontjain és üregeiben más rendellenes el-
változás nem volt kimutatható.
15
Szent László király legendája, in Biró B. (ed.): Magyar legendák és geszták.
Budapest, 1997. 117. p. (Biró Bertalan fordítása)
16
Lásd bővebben a kötet halántékcsont-morfológiai vizsgálatot közlő tanulmányát.
17
Ásatásokból előkerült csontanyagoknál a vékony, egyenetlen réteg
földmaradványnak lenne megfeleltethető.
18
Cf. Kristóf L. A. et al.: Széchényi Pál múmiájának paleoradiológiai vizsgálata, in
Kristóf L. A., Tóth V. (edd.): Széchényi Pál érsek emlékezete. Adalékok az életúthoz
és a nagycenki múmia vizsgálatának eredményei. 2Győr, 2015. 148–157. p.