Év Szerződés Országok

1952 ESZAK Belgium, Luxemburg, Hollandia,

1958 EGK, Euratom Németország, Franciaország, Olaszország
1967 Egyesülési szerződés
1973 Dánia, Egyesült Királyság, Írország
1981 Görögország
1986 Portugália, Spanyolország
1987 Egységes Európai Okmány
1993 Maastrichti Szerződés
1995 Ausztria, Finnország, Svédország
1999 Amszterdami Szerződés
2003 Nizzai Szerződés
2004 Ciprus, Csehország, Észtország,
Lengyelország, Litvánia, Lettország,
Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia
2007 Bulgária, Románia
2009 Lisszaboni Szerződés
2013 Horvátország

EU Tanács:
Értelmezés:

Egyes tagállamokat képvisel

Az Unió legfőbb döntéshozó testülete. Az 1950-es években az Alapszerződések értelmében hozták

létre.

Feladatai:

➢ Európai jogalkotás.

➢ A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása.

➢ Nemzetközi megállapodások megkötése, aláírása

➢ A költségvetés elfogadása.

➢ Az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának

kidolgozása az Európai Tanács által felállított

irányvonalak alapján.

➢ A nemzeti bíróságok és rendőri erők közötti

együttműködés koordinálása bűnügyekben.

Müködés:

Félévente más elnök,

mandátuma elején dokumentumot hoz nyilvánosságra, amely tartalmazza az elnökség prioritásait

Ezeken a csúcstalálkozókon fogadják el az „Elnökségi Következtetések” elnevezésű dokumentumot,

amely rendszeresen a legfontosabb kérdésekben határozza meg az Unió álláspontját

Vidékfejleszés 2014-2020
Gazdaságitársadalmi kihívások:

• Jövedelem különbségek

• Áringadozás, kockázat menedzsment

• Lemaradó vidéki térségek

Környezeti kihívások:

• Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása

• Termőtalaj kimerülése

• Víz, és levegőminőség

• Élőhelyek és biodiverzitás

Területi kihívások:

• Vidéki térségek életképessége

• Az EU mezőgazdaságának sokszínűsége

Élelmezésbiztonság
Szinergia és kiegészítő jelleg az I. pillérrel és a strukturális alapokkal
Hozzájárulás az Európa 2020 stratégiához

A vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek lakossága számára, a

vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme.

Agrárpolitika: 2014-2020
A mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása részben a termelési
technológiák, részben a termékfeldolgozás fejlesztése által.
Degresszivitás

▪ 150 000 EUR felett ≥5%

(munkabér és járulék nettósítás)

Redisztribúció ( ≥5% és ≤30% )

▪ ≤30 hektárra

▪ hektáronkénti

átlagtámogatás ≤65%-a

termeléshez kötött támogatás ( ≤13% + 2% )

▪ meghatározott ágazatokban

▪ termelés szinten tartásához

természeti hátrányokkal érintett területek ( ≤5% )

▪ nem váltja ki a KAT-ot

fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatása ( ≤2% )

▪ 40 évesnél nem idősebb gazdálkodóknak

▪ hektáronkénti átlagtámogatás ≤25%-a és ≤90 hektárra

▪ tevékenység megkezdésének első 5 évében

„zöld komponens” (30%)

▪ szántóföldi növénytermesztés diverzifikálása

▪ ökológiai célterület kialakítása

▪ állandó gyepterületek megőrzése

alaptámogatás

▪ hektáronkénti átalány

▪ támogatási jogosultságok

▪ nemzeti tartalék max 3%

SAPS

▪ hektáronkénti átalány

▪ P2-ből PI-be 15% átcsoportosítás

▪ 2020-ig  Ø differenciálás

kisgazdaságok egyszerűsített támogatása ( ≤10% )

▪ alternatíva ▪ támogatási kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése

▪ Igénylőnként 500-1250 EUR átalányösszeg:

 - 500 EUR felfelé kerekítés

- 1250 EUR-ig tényleges összeg

▪ belépés legkésőbb 2015. október 15-ig

Health Check
Küldetésünk az alacsony látószögű ellátás elérhetőségének növelése és költségeinek csökkentése
lakossági szinten. Arra ösztönöznek bennünket, hogy olyan eszközöket hozzunk létre, amelyek segítik
az embereket abban, hogy aktívabb szerepet játsszanak személyes egészségügyi ellátásukban, és
olyan technológiával ruházzák fel a magánszektort és a világ kormányait, amelyek elérhetőbbé teszik
az egészségügyi ellátást, és csökkentik a rutinszerű ellátás költségeit lakossági szinten.

Tippelős/I-H

Eu jelmondata: Egység a sokféleségben

2011: Magyarország