A NYELV EREDETE (Crystal 49. fej., 365-369. o.

)
Kérdések
Melyik volt a világ legősibb beszélt nyelve? Egy tőről fakad-e a világ összes nyelven? Milyen
nyelven beszéltek az Édenkertben? Hogyan születtek kezdetben a szavak?
I. KORAI „KÍSÉRLETEK”
I. Pszammetikosz fáraó (ie. 7. sz.) – Melyik a világ legősibb népe + nyelve?  ………………
II. Frigyes német-római császár (1194-1250) – Ha nem beszélnek a kisgyerekekhez, vajon milyen
nyelven szólalnak meg először?
IV. Jakab skót király (1473-1513) – Néma nő + két kisgyerek: milyen nyelvet fognak beszélni a
gyerekek?

A vadon gyermekei
A vadonban, vadállatok által felnevelt gyermekek; távol minden társadalmi érintkezéstől.
Lucien Malson: Wolfchildren (1972) (Farkasgyermekek) –
…………………………………………………………………………………………………. (L. pl.
A dzsungel könyve.)

II. TUDOMÁNYOS MEGKÖZELÍTÉSEK

…………………………..: hogyan alakul ki és fejlődik az emberben, az egyedben és a fajban az
emberi nyelv. (Biológia, ………………..…, pszichológia, …….………….., neurológia,
primatológia, nyelvészet.)

a)…………………………………………
Ki lehet-e mutatni az ősember kövületeiből, hogy mikor kezdett beszélni?
A neandervölgyi és a cro-magnoni ősember agytérfogatának rekonstruálása:
………………………………………………………………………………………………..
Másik megközelítés: képes volt-e a primitív ember fiziológiailag a beszédre? Probléma: csak az
…………………………………………… rekonstruálható; a lágy részek, a nyelv, a torok és a garat
formája ???, ……………………………..?. A korai hominidák (az i.e. …………. és ……….…..
között élt neandervölgyi ősember elődei) biztosan nem tudtak beszélni; ám a neandervölgyi ember
rekonstruált beszédszervei hasonlítanak a mai újszülöttekéire. Neandervölgyi ember: néhány elöl
képzett …………………….. hang és néhány középen képzett ………………..…… hang  jóval
kisebb ……………, mint a mai nyelvekben. Lehetséges lett volna nyelvi kódrendszert alkotni, ám
nem volt meg a kellő ………………….. képesség. Ezek a ……………… képességek jóval

1
meghaladják a modern főemlősökét. Neandervölgyi ember = ……………………………. a nyelv
fokozatos evolúciójában. A cro-magnon-i ember (i.e. ………………….) csontvázának felépítése:
sokkal jobban hasonlít a mai emberére.

b) Homo loquens

Az emberi beszédszervek kialakulásának oka: lehetővé tenni a gyors és hatékony

………………….. Beszéd: nem véletlenül alakult ki; beszédszerveink elsődleges funkciója:

………………………………………. A száj/torok/garat változásai a ……………….,

……………….. és …………….. rovására mentek. Az ember megfulladhat a félrenyelt tápláléktól,

a majom nem. Viszont: a beszéd előnyt adott a ………………….. Az ember ………………….

állattá/emberré, homo loquensszé vált.

(Összefoglalásként:) Kb. …………………… évvel ezelőtt: néhány ………………….. már voltak

emberinek mondható beszédszervei, ………………………… azonban még valószínűleg nem volt

képes kontrollálni azokat. A beszéd kialakulása: i.e. …………… és ………………. között. A

neandervölgyi emberrel kapcsolatos bizonyítékok értelmében: i.e. …………… és ………….

között, a felső paleolitikum későbbi időszakában.

Ez csak a beszédre vonatkozik. Lehet, hogy már létezett egy másféle ………………….

rendszer. Léteznie kellett valamilyen rendszer a tudás átörökítésére. Bármilyen társadalmi

………………………. – törzsi szervezet, csoportos vadászat, vallásos élet – feltételez valamilyen

kommunikációs rendszert. ……………………(Altamira, Lascaux): bizonyítják, hogy a nyelv

kialakulásához szükséges …………………….. képességek már megvoltak.

Pl.: Egy kifinomult …………………….. (jelbeszéd); nagyon egyszerű kommunikációs

eszköz (pl. egy eszköz használatának módja). …………: nem volt már szükséges a

helyváltoztatáshoz, így használhatták más tevékenységekhez. Aki ügyesen kommunikált a jelekkel:

talán jobb …………………… esélyek. ……………… kiválasztás: talán a beszéd előfeltételét

jelentő intellektuális képességeik kifejlődéséhez vezetett.

2
 Az eszközhasználat kialakítása és a tudás átadása: legkönnyebben a ………. segítségével.

Az eszközhasználat és a nyelv elsajátítása talán kölcsönösen összefüggő készségek: az ………….

nagyjából ugyanarra a területére lokalizálhatók (45. fej.);

………………………………………………………….: mind a kéz kifinomult műveleteit igénylik.

Ám több ……………… használ eszközöket; nem valószínű, hogy elődeink hosszabb ideig két

ennyire eltérő feladatot végeztek volna a kezükkel. Az eszközök mégis fejleszthették – közvetett

módon – a ………………. A párhuzamos ……………. és ……………….. összekapcsolódhattak

bizonyos tevékenységekkel.

A beszélt és a gesztusnyelv …………….: nem tisztázott. Az emberi nyelv és a legközelebbi

főemlősök kommunikációs rendszereinek különbsége …………………, s nincs

…………………… átmenet az alacsonyabb és a felsőbbrendű emlősök között. Az emberi nyelv

kialakulása: talán kb. ……………. évvel ezelőtt. Ez kb. több mint 20 000 évvel előzi meg az írott

nyelv első bizonyítékait (248. o.). (i.e. 4. évezred)

c) Öt elmélet a nyelv eredetéről

A ………………………. elmélet: a nyelv a ……………….. hangok, elsősorban az állathívások
utánzásával jött létre; bizonyíték: a hangutánzó szavak (222. o.). De: ………………. szavak kis
száma; a természet hangjainak eltérő imitálása.
A ……………..……….. elmélet: nyelv eredete: ………………… hangok, amelyeket a fájdalom,
harag vagy más érzelmek váltanak ki az emberből. Bizonyíték: ……………… (a világ összes
nyelvében). De: …………………. kis száma; csuklások, lélegzet-visszafojtások és egyéb hangok
nem sok hasonlóságot mutatnak az emberi nyelv magánhangzóival és mássalhangzóival. (A
……………….. ugyanis nem kielégítően tükrözi az emberi hangképzést.)
A …………………………elmélet: az emberek ösztönösen ………………… reagáltak a világ
ingereire (szóbeli gesztusok); e hangok valamiképpen visszatükrözték a ………………..,
harmóniában voltak vele. Bizonyíték: egyes hangok használata egyetemes néhány azonos jelentésű
szóban; néhány szó hangszimbolikája (= …………………….. és ……………………….. volta)
(222. o.). Kevés ilyen szó van. Pl.: a ma-ma abból a hangból ered, ahogyan a gyermek ajka az
anyamellhez közelít, a pá-pá pedig abból, ahogyan az ajkak „búcsút intenek”.

3
A ……………………………… elmélet: beszéd eredete: az együtt dolgozó emberekből a fizikai
erőfeszítés együttes és …………………… morgásszerű hangokat váltott ki; ezek énekekké, majd
nyelvvé alakultak. Bizonyíték: a nyelvekben mindenütt megtalálható ……………………. elemek
(216. o.) (hangmagasság, …………………….., sebesség, ……………..). Ám hatalmas az efféle
kifejezésmód és a nyelv egésze közötti távolság.
A ………………………………. elmélet: Otto Jespersen dán nyelvész (1860-1943): az emberi
nyelv keletkezése összefügg az élet ………………………. oldalával: a szerelemmel, a játékkal, a
költői érzülettel együtt járó hangokkal. Ám nincs magyarázat a nyelvi kifejezés ………………. és
………………. aspektusa közötti szakadékra.

d) Létezett-e valaha ősnyelv?

………………………………: a világ összes nyelve egy kulturális evolúció vagy isteni beavatkozás

útján létrejött ősnyelvből fejlődött ki. A létező nyelvek …………….. az elmélet a szétváló

embercsoportok vándorlásaival magyarázza. A …………………… (14. fej.) a közös eredet

bizonyítékai.

…………………………………: az emberi nyelv egyszerre ………… ……………. alakult ki

párhuzamosan. A nyelvi univerzálék és más hasonlóságok magyarázata: a nyelv kialakulásakor

mindenütt ……………………. természeti és fiziológiai feltételek voltak jelen. A különböző

csoportok valószínűleg később érintkeztek egymással, ami által nyelveik közelebb kerültek

egymáshoz; ez a folyamat a ……………………………

Harmadik elképzelés: a ma élő nyelvek mind egy ……………. őstől származnak ugyan, de ez csak

…………………. a korábban egymástól függetlenül kialakult ősnyelveknek.