A légkör mint erőforrás

és kockázat

Prof. Dr. Mika János

TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038
Projekt ismertető 2012. november 22.
 Fejezetek
• 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és
időbeli jellemzői
• 2. A mérsékelt égöv jellemzői: Planetáris
hullámok, a ciklonok és anticiklonok
• 3. Mezoléptékű képződmények, trópusi
ciklonok
• 4. A légkör, mint erőforrás átlagos jellemzői
hazánkban és a Föld éghajlati körzeteiben
• 5. A légkör, mint erőforrás I. Vizek és
növényzet
• 6. A légkör, mint erőforrás II. Közlekedés és
az ember számára
 Fejezetek
• 7. A légkör, mint kockázat. Rövid
élettartamú, kis térségű kockázatok
• 8. A légkör, mint kockázat. Hosszan tartó,
nagy kiterjedésű kockázatok
• 9. A levegő kémiai összetételének
szélsőségei
• 10. A légköri kockázatok jellemzői
nagyvárosi környezetben
• 11. A veszélyes időjárási jelenségek
előrejelzésének eszközei, lehetőségei és
korlátai
• 12. Viselkedési szabályok, előkészületek a
légköri szélsőségek hatásának mérséklésére
 1. A légköri mozgásrendszerek
térbeli és időbeli jellemzői

Jó hír: nincsenek gyors és planetáris,

sem hosszú egy helyben álló szélsőségek

Rossz hír: Sok veszélyes objektum

leírásához a 10-25 km-es bontás és
a kvázi-sztatikus közelítés nem elegendő.
2. A mérsékelt égöv jellemzői: Planetáris
hullámok, a ciklonok és anticiklonok
3. Mezoléptékű képződmények,
trópusi ciklonok
4. A légkör, mint erőforrás átlagos jellemzői
hazánkban és a Föld éghajlati körzeteiben
 5. A légkör, mint erőforrás
I. Vizek és növényzet
• A Föld éghajlati képének szerepe a vízhez és a
növényvilághoz kötődő erőforrások átlagos rendel-
kezésre állásában és évközi változékonyságában.
• A felszín energia- és a vízmérleg kapcsolódásai.
• Bolygónk vízkészletének és növénytakarójának
időbeli változékonysága, mint az erőforrások
hozzáférhetőségének korlátozó tényezője.
• Az éghajlat hatása a víz- és a bioenergia-készletekre.
• A felszínt elérő napenergia összevetése más energia-
formákkal.
 6. A légkör, mint erőforrás II.
Közlekedés és az ember számára
• A Föld éghajlati képének szerepe a felszíni-, a
vízi- és a légi közlekedés szempontjából.
• A légkör és a szél mozgatta óceáni áramlások
szerepe a közlekedésben.
• Az éghajlati különbségek hatása az emberi
szervezetre.
• A légkör, mint a megújuló energiaforrások
közvetítője: napenergia, szélenergia. A megújuló
légköri energia-készletek becslési módszerei.
• Az éghajlat hatása a megújuló energia-
készletekre.
7. A légkör, mint kockázat. Rövid
élettartamú, kis térségű kockázatok
>30m/s
(%)
2,5
26-28
Éjszaka
24-26
2.25 2,0 Nappal
22-24
2.00
20-22

18-20 1.75
1,5
16-18
1,0
1.50
14-16
1.25
12-14

10-12 1.00 0,5

8-10
0.75
6-8 0,0
0.50

0 100 200 300 400

4-6

2-4 0.25

<2
0:00 3:00 6:00 9:00 12:00 15:00 18:00 21:00
8. A légkör, mint kockázat. Hosszan
tartó, nagy kiterjedésű kockázatok
 9. A levegő kémiai összetételének
szélsőségei
• A légszennyezés globális, kontinentális,
regionális és lokális léptékei.
• Háttér levegőszennyezés és városi problémák.
(Utóbbiak a következő fejezethez tartoznak.)
• A modern kor levegőminőségi problémái
hazánkban, a fejlett világban és a Föld
elmaradott körzeteiben.
• Fokozódó és gyengülő veszélyek.
• A levegőminőség-mérő hálózatok.
• A levegőminőségi problémák felderítése és
enyhítése kapcsolt levegőkémiai – meteorológiai
modellekkel.
10. A légköri kockázatok jellemzői
nagyvárosi környezetben

0 1 2 3 km

860
840
820

780 800 800 780 760

11. A veszélyes időjárási jelenségek
előrejelzésének eszközei,
lehetőségei és korlátai
 12. Viselkedési szabályok,
előkészületek a légköri szélsőségek
hatásának mérséklésére
• Veszélyek a nyílt terepen. Elővigyázatossági
intézkedések és a viharállapot szükségletei.
• Veszélyek zárt épületben, illetve városi
környezetben. A civilizációs veszélyek
mérséklésére javasolható megoldások.
• Tengerparti és vízparti veszélyek. A vízi
járművek ésszerű előírásai. A balatoni, Velence-
tavi és Tisza-tavi viharjelzés.
• Magashegységi veszélyek.
• A motoros- és vitorlázó repülés veszélyei.
Speciális repülési szolgáltatások.
Köszönöm a figyelmet!

mikaj@ektf.hu