1-2.

téma
• Általános információk a tárgyról
• A közgazdaságtan alapelvei.
•A közgazdaságtan módszertana

dr. Székely Imre

szekelyimre(-kukac-)yahoo.com
Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar
522-es terem
 Szakirodalom
P. A. Samuelson – W. D. Nordhaus:
Közgazdaságtan, Akadémiai Kiadó,
Budapest, 2012

N. Gregory Mankiw:
A közgazdaságtan alapjai,
Osiris Kiadó, Budapest, 2011
2
 Értékelés (1)
• Félévközi írásbeli parciális vizsga, rövid nyitott
kérdésekkel és feladatokkal (R1); Tervezett
időpont: 2017. április 14., 8.00, 215-ös terem
• A vizsgaidőszakban megírt vizsga, amely rövid
nyitott kérdéseket és feladatokat tartalmaz (R2);
• A szemináriumi tevékenység alapján számolt jegy
(szemináriumon adott helyes válaszok,
szemináriumon megoldott feladatok) (SZEM)
• Megoldott és határidőre leadott házi feladatok (HF)
Mindegyik elem pontozása 1-től 10-ig történik.
3
Vizsgapont=R1×0,35+R2×0,35+SZEM×0,15+HF×0,15
 Értékelés (2)
• Az R1 és az R2 külön-külön legalább a 4,50-es
pontszámot el kell érje, annak érdekében, hogy a
végső pontszám kiszámításra kerüljön
• Azok a diákok, akik a parciális vizsgán legalább
4,50 pontot érnek el és az eredményüket
elfogadják, ebből az anyagrészből nem kötelesek
a vizsgaidőszakban vizsgázni. Ellenkező esetben
a vizsgaidőszakban ebből az anyagrészből is
vizsgázniuk kell
• A pótvizsgán érvényesek a parciális vizsgán vagy
a rendes vizsgán megszerzett pontszámok,
akárcsak a félévi tevékenység is.
4
 Vázlat
• Mivel foglalkozik a közgazdaságtan?
• A közgazdaságtan tíz alapelve
• Mikroökonómia vs. makroökonómia
• Pozitív vs. normatív elemzés
• A közgazdaságtan tudományos módszertana
• A gazdasági változók ábrázolása és értelmezése
• A gazdasági körforgás folyamatábrája
• Termelési lehetőségek határának modellje

5
 Miért tanulmányozzam a közgazdaságtant?
• “... az élet mindennapi dolgainak a tudománya.” Alfred Marshall,
1890
• 21. század diákjának számára:
– Segít megérteni a világot, amiben élünk.
• Miért drágábbak a lakások Kolozsváron, mint Tordán?
• Miért alacsonyabb egy romániai szakorvos bére, mint egy németországié?
• Miért lehet egy vendéglőben délben olcsóbban elfogyasztani ugyanazt az
ételt, mint az esti órákban?
– Segít a társadalom tisztánlátó tagjává válni.
• Milyen előnyei és hátrányai vannak a magas minimálbérnek?
• Milyen előnyei és hátrányai vannak a nyugdíjasoknak biztosított ingyenes
közszállításnak?
– Segít megérteni a gazdaságpolitika lehetőségeit és korlátait.
• Milyen előnyei és hátrányai vannak a magas minimálbérnek?
• Milyen következményei lehetnek az állami kiadások fedezetlen 6
növelésének?
 Mivel foglalkozik a közgazdaságtan?
• Ökonómia – görög: oikonomosz, háztartás ügyeinek az intézője
• Háztartási gazdálkodási kérdések:
– Ruhát vegyünk vagy élelmiszert?
– A televíziót cseréljük ki vagy a számítógépet?
– Egy új autót vásároljunk vagy egy hétvégi házat vídéken?
• A közgazdaságtan azt vizsgálja, hogy a társadalom hogyan
gazdálkodik a rendelkezésére álló szűkös erőforrásokkal,
amelyekből a létező szükségletek kielégítésére alkalmas
termékek és szolgáltatások jöhetnek létre, valamint hogyan
kerülnek ezek a javak elosztásra a különböző egyének között.
– Mit termeljenek a termelők (vállalatok)?
– Hogyan termeljenek?
– Kinek termeljenek?
7
 Mivel foglalkozik a közgazdaságtan?
• Szabad javak: olyan javak, amelyek létrehozása és
fogyasztása nem feltételez erőfeszítést, nem okoz költséget.
Olyan mennyiségben állnak a rendelkezésre, amely a jószág
iránti szükségleteket meghaladja. (hegyvidéki levegő a
hegyvidéki ember számára)
• Gazdasági javak: korlátolt mennyiségben állnak a rendelke-
zésre, létrehozása valamilyen áldozatot (költséget) feltételez. (a
javak többsége ide tartozik: kenyér, autó, ruha stb.)

• Az egyének (háztartások) döntési lehetőségeinek

(cselekvéseinek, választásainak) és ezek nemszándékolt
következményeinek az elmélete.

8
 Az egyéni döntésekkel kapcsolatos alapelvek

• 1. alapelv: az emberek átváltásokkal szembesülnek

• 2. alapelv: mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte

• 3. alapelv: a racionális emberek határértékekben gondolkodnak

• 4. alapelv: az emberek ösztönzőkre reagálnak

9
 Hogyan hatnak egymásra az emberek?

• 5. alapelv: kereskedelem révén mindenki jobban járhat

• 6. alapelv: a piacok általában képesek jól megszervezni a

gazdasági tevékenységet

• 7. alapelv: a kormány olykor javíthatja a piaci folyamatok

eredményét

10
 Hogyan működik a gazdaság egésze?

• 8. alapelv: egy ország életszínvonala attól függ, hogy milyen

eredményesen termel árukat és szolgáltatásokat

• 9. alapelv: ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, az árak

emelkednek

• 10. alapelv: a társadalom rövid távon átváltással szembesül az

infláció és a munkanélküliség között

11
 Mikroökonómia vs. makroökonómia
• A gazdasági döntéshozókat több szinten lehet vizsgálni.
• A mikroökonómia azt vizsgálja, hogy az egyes gazdasági
szereplők (a háztartások, a vállalatok) hogyan hoznak
döntéseket illetve, ezeknek a döntéseknek milyen
következményeik vannak.
1. Minek a hatására változik meg egy termék ára?
2. Milyen körülmények között dönt egy vállalat úgy, hogy
több terméket gyárt?
3. Mi befolyásolja egy vállalat által alkalmazott
munkamennyiséget?
• A makroökonómia a gazdasági szereplők egészét érintő
jelenségeket vizsgál.
1. Minek a hatására változik meg az általános árszínvonal?
2. Milyen tényezők járulnak hozzá a gazdaság
összkibocsátásának emelkedéséhez?
3. Minek a hatására nő a gazdaságban a foglalkoztatás? Mi
idézheti elő a munkanélküliség csökkenését? 12
 Pozitív vs. normatív elemzés
• A pozitív közgazdaságtan, leíró jellegű, a létező jelenségeket
magyarázza, feltárja azokat az objektív összefüggéseket,
amelyek a jelenség és az azt befolyásoló tényezők között áll
fenn. Azt mutatja be, hogy milyen a világ. (A józan ész
megnyilvánulása.)
1. “A minimálbér túlzott emelése növeli a munkanélküliséget.”
2. “Az adók emelése negatív hat a gazdasági hatékonyságra.”
• A normatív közgazdaságtan, egy bizonyos értékrendszer
(normarendszer) mentén vizsgálja a gazdasági kérdéseket. A
normatív elemzés szubjektív. Azt mutatja be, hogy a világnak
milyennek kellene lennie. (Az érző szív megnyilvánulása.)
1. a. “A kormányzatnak emelnie kellene a minimálbért.” – A tanácsadó
szociális érzékenységű az alkalmazottaknak magasabb bért szeretne.
b. “A kormányzatnak mérsékelnie kellene a minimálbért.” – A tanácsadó
liberális értékrendszert vall, a gazdasági hatékonyságot tartja
fontosabbnak.
2. a. “A kormányzatnak emelnie kellene az adókat” – A tanácsadó
szociális érzékenységű, a nagyobb kormányzati kiadásokhoz szeretne
forrást teremteni.
b. “A kormányzatnak csökkentenie kellene az adókat” – A tanácsadó
liberális értékrendszert vall, a gazdasági hatékonyságot véli 13
elsődlegesnek.
 Közgazdaságtan tudományos módszertana
• A világ működéséről szóló elméletek érzelemmentes kidolgozása és
ellenőrzése.
1. A tudományos módszer alapja a megfigyelés és az elméletalkotás.
• A közgazdászok modellekben gondolkodnak. A modellek a valóság
leegyszerűsített másai. Pl. a térkép egy modell. Az egyszerűsítési
folyamat a feltevések megalkotásával történik. A feltevések
határozzák meg a modellt.
– A modell belső vagy endogén változói (a modellben határozódnak meg)
– A modell külső vagy exogén változói (értékük a modellben rögzített)
2. Az elméletek magyarázó erejének a tesztelése statisztikai-
ökonometriai módszerekkel történik.
3. Mivel a közgazdaságtan társadalomtudomány, az elemzés tárgyát az
egyén vagy az emberek közössége képezi a kutató közgazdasz nem
végezhet laboratóriumi kísérleteket. Ezért fontos ismernie a
történelmet, ezen belül is hangsúlyosan a gazdaságtörténelmet és a
gazdasági eszmék fejlődésének történetét, mivel a múlt tapasztalatai
értékes erőforrást képeznek a jelen gazdasági folyamatainak 14
elemzésében, magyarázatában.
Miért nem értenek egyet a közgazdászok?

1. Eltérések a tudományos nézetekben

– A közgazdászok között vita van abban, hogy melyik az a modell
(melyek azok az alapfeltevések), amelyik alkalmas arra, hogy
megmagyarázza a gazdasági jelenségeket.
– Rugalmas árak vs. Ragadós árak

2. Eltérések az értékekben
– A közgazdászok, mint gazdaságpolitikai tanácsadók eltérő
(egymásnak ellentmondó) tanácsokat fogalmazhatnak meg, mivel
különböző értékeket vallhatnak (lásd a normatív közgazdaságtan
résznél leírt példákat).

15
 A gazdasági körforgás folyamatábrája
Reálfolyamatok Pénzfolyamatok
ÁRUK ÉS
SZOLGÁLTATÁSOK PIACA
•A vállalatok eladnak (kínálat)
•A háztartások vásárolnak (kereslet)
Előállított Fogyasztott
termékek és termékek és
szolgáltatások szolgáltatások

VÁLLALATOK HÁZTARTÁSOK
• Árukat és szolgáltatásokat • Árukat és szolgáltatásokat
állítanak elő és árulnak vásárolnak és fogyasztanak
• Termelési tényezőket vesznek • Termelési tényezőket
bérbe és használnak birtokolnak és adnak árulnak
1. munka
Termelési tényezők 2. tőke
3. természeti erőforrások

TERMELÉSI TÉNYEZŐK
PIACA
•A vállalatok vásárolnak (kereslet) 16
•A háztartások eladnak (kínálat)
A termelési lehetőségek határának modellje (1)
• A termelési lehetőségek határa (TLH) olyan kibocsátás-
kombinációkat mutat meg, amelyeket a társadalom (vagy
egy egyén) maximálisan előállíthat a rendelkezésére álló
erőforrásokkal és technológiai ismeretekkel.
Számítógép
(darab)
A termelési lehetőségek görbéje
Lehető- Autó Számítógép 3000 Y F
ségek (darab) (darab) 2800
Y 0 3000 2200 A
B H
F 200 2800 2000
A 600 2200
B 700 2000
E 950 500 G E Autó
500
X 1000 0 X (darab)

200 600 700 950 1000

• A görbén levő pontok Pareto-hatékony pontok.
• A G kombináció nem Pareto-hatékony 17
• A H kombináció nem megvalósítható
 A termelési lehetőségek határa (2)
• Az erőforrások korlátolt jellege miatt „Nincs ingyen ebéd”. Ha
valamit el akarunk érni, akkor valamiről le kell mondanunk,
vagyis áldozatot kell hoznunk. Mekkora az áldozat?
• Az áldozat nagyságát az alternatív költség mutatja meg. Az
alternatív költség annak a legjobb dolognak (célnak) az értéke,
amiről lemond(t)unk.
Az alternatív költség kiszámítása
Számítógép Szgép SzgépY  SzgépF 3000  2800
(darab) AK 
YF
   1 _ szgép / autó
Autó Y
Autó  Autó
F
0  200
3000 Y F
2800
2200 A Egy újabb autó előállítása (az
2000 B
YF tartományban) 1
számítógépbe kerül.
E
500
X
18
200 600 700 950 1000 Autó (darab)
 A termelési lehetőségek határa (3)
Szgép SzgépF  SzgépA 2800  2200
AK FA
    1,5 _ szgép / autó
Autó Autó  Autó
F A
200  600
Egy újabb autó előállítása (az FA tartományban) 1,5 számítógépbe kerül.
 Szgép Szgép A
 Szgép B
2200  2000
AK AB     2 _ szgép / autó
Autó Autó  Autó
A B
600  700
Egy újabb autó előállítása (az AB tartományban) 2 számítógépbe kerül.
Szgép Szgép B
 Szgép E
2000  500
Számítógép AK BE
    6 _ szgép / autó
(darab)
Autó Autó  Autó
B E
700  950
Y Szgép E
 Szgép X
500  0
3000 F AK EX
  10 _ szgép / autó
2800 Autó  Autó
E X
950  1000
A
2200
B Az alternatív költség növekszik:
2000
ahogy egyre több autóval
rendelkezik a társadalom, egy
újabb autó előállítása egyre
E
500
X
nagyobb áldozatot követel.
A TLH görbe alakja: 19
200 600 700 950 1000 Autó (darab)
KONKÁV
 A termelési lehetőségek határa (4)
Szgép SzgépA  SzgépB 3000  2400
AK 
AB
   3 _ szgép / autó
Autó Autó  Autó
A B
0  200
Szgép SzgépB  SzgépC 2400  1800
AK 
BC
   3 _ szgép / autó
Autó Autó  Autó
B C
200  400
Szgép SzgépC  SzgépD 1800  1200
AK CD
   3 _ szgép / autó
Autó Autó  Autó
C D
400  600
Szgép SzgépD
 Szgép E
1200  600
AK DE     3 _ szgép / autó
Autó Autó  Autó
D E
600  800
Számítógép (darab)
Szgép SzgépE  SzgépF 600  0
AK EF
    3 _ szgép / autó
3000 A Autó Autó  Autó
E F
800  1000
2400 B
Az alternatív költség konstans:
1800 C ahogy egyre több autóval
1200 D rendelkezik a társadalom, egy
újabb autó előállítása
600 E
ugyanakkora áldozatot követel.
F Autó
A TLH görbe alakja: 20
(darab)
200 400 600 800 1000
EGYENES
 A termelési lehetőségek határa (5)
A TLH görbe változásai

Számítógép (darab) Számítógép (darab)

3000 3000
2500 2500
2000 2000
1500 1500
1000 TLH1 1000
TLH1
TLH0
TLH0
Autó Autó
(darab) (darab)
200 400 600 800 1000 200 400 600 800 1000

Megduplázódnak a rendelkezésre Javul a vajgyártás technológiája,

álló erőforrások vagy általánosan miközben az ágyúgyártásé nem
(minden területen) javul a termelési változik.
technológia 21