Tartalomelemzés

Bevezetés a társadalomtudományi
kutatásmódszertanba
2016. december 12.
 Mi a tartalomelemzés?

• Nem:
– tartalmi összefoglalója egy szövegnek, reader’s digest
– újságolvasás
• Szintén nem:
– diskurzuselemzés – hatalmi viszonyok
– szemiotika
– hermeneutika
• Hanem: közlemények meghatározott célú elemzése
– Közlemény: írott szöveg, képi anyag, film, (gyermek)rajz, lelkileg
sérült beteg megnyilatkozásai stb.
– Tartalom: manifeszt (Berelson 1952) vs. látens (Holsti 1969)
 Definíció
Antal László (1976) - olyan eljárás, melynek során
• „Közlemények, üzenetek
• törvényszerűen visszatérő sajátosságai alapján
• módszeres és objektív eljárással
• olyan következtetéseket vonunk le, amelyek a közleményben
nyíltan kimondva nincsenek, de az üzenet
megszerkesztésének, azaz a kódolásnak a módjából
kiolvashatók
• s esetleg más eszközökkel, más módon (nem
tartalomelemzéssel) nyert adatok segítségével megerősíthetők,
igazolhatók”

Klaus Krippendorff (1980/1995) – „olyan kutatási technika,

amelynek segítségével
• adatokból
• a kontextusaikra vonatkozóan
• megismételhető és érvényes következtetéseket vonhatunk le”
 Előzmények, történelmi példák

• politikai cenzúra
• inkvizíció
– 1640 – svédországi szekta – Sion zsoltárai – „vérző Krisztus”
„szenvedő Krisztus” „megfeszített Krisztus”
• kvantitatív, majd kvalitatív sajtóelemzések az USA-ban a
századfordulótól, később rádió, film
• II. VH - propagandaanalízis
– Nácik várható lépéseinek előrejelzése
– Radar – náci sajtó – a radar bevetése után a tengeralattjárók
említése csökkent
– USA – The Galilean – nácikkal rokonszenvező lap – Harold Laswell
a témaazonosság alapján kimutatta a rokonszenvezést
– Kontingenciaanalízis (szimbólumok együttjárása) – Goebbels
elégedetlen az olaszokkal, mert az olaszok többnyire negatív
hangvételű mondatokban jelennek meg
• pszichiátria, pszichológia
• erőszak a televízióban
 Kvantitatív vagy kvalitatív?

• Altheide: előregyártott kategóriákkal dolgozunk, vagy a

szövegekből hagyjuk kiemelkedni a kategóriákat?
• Manheim-Rich: szubsztanciális vs. strukturális TE
• Legegyszerűbb kvantitatív: terjedelem, gyakoriságok
• De a szimbólumok, kategóriák kiválasztása, amelyeket
számolunk, már alapvetően kvalitatív
• Pozitív-negatív, pro-kontra, helyeslő-helytelenítő,
előnyös-előnytelen
• Intenzitás – skálák
• Múlt – jelen – jövő
• Gerbner (1969) üzenetrendszer-analízis:
– Gyakoriság (mit)
– Prioritási rangsor (mi fontos)
– Érzelmi minőségek (mi a helyes)
– Komponensek asszociációi (mi kapcsolódik mihez)
 Kommunikációs lánc elemei – kutatási
kérdések
• Ki – pl. ismeretlen szerző azonosítása
• Mit – az üzenetek sajátosságai
– Egyazon forrás különböző időkben
– Egyazon forrás különböző szituációkban, különböző
hallgatóságokkal
– Több forrás üzeneteinek összehasonítása
– Valamilyen szabványhoz való hasonlítás
• Hogyan – meggyőzési technika, stílus
• Kinek – hallgatóságok beazonosítása
• Milyen hatással – pl. összehasonlíthatjuk a B célcsoport
megnyilvánulásait azelőtt, hogy találkozott volna az A
forrás üzeneteivel, és azután (túlmutat a
tartalomelemzésen, más adatforrást is igényel)
• Miért: előzmények, célok
– pl. a Galilean esete: azért volt témaazonosság a náci lapokkal,
mert a lap nácibarát volt
 Tartalomelemzés fázisai

• Kódolás: a közlemények elemeit a

kategóriaszótárban szereplő
kategóriákhoz soroljuk, osztályozzuk
• Interpretáció: (mennyiségi és minőségi)
eredmények magyarázata
– Gyakoriságok
– Együttjárások
– Következtetések a kontextusra
– A hiányok is sokatmondóak
 Tartalomelemzés fázisai

• Kutatási kérdés, hipotézis

• Adatrögzítési egység kiválasztása – mit
kódolunk?
• Mintavétel
– Populáció azonosítása
– Források és hallgatóságok kiválasztása
– Forrásonként az elemezendő szövegek kiválasztása
(mintavételi egység)
– Dokumentumokon belül is válogathatunk, nem biztos,
hogy minden szakasz egyformán releváns
 Kategóriaszótárak + kódolási útmutató

A szövegek elemeit előre megállapított kategóriákhoz

soroljuk
• Alkalmi vs. általános
• Követelmények:
– Tükrözzék a kutatás célját, a kérdéseket
– Kezelhető számú kategória
– Kimerítő – minden adat legyen elhelyezhető
– Kölcsönösen kizáró – egyazon osztályozási elven belül
– Egyazon osztályozási elvből származzanak
– Természetesen több osztályozási elvet, több szintet is
alkalmazhatunk
• Legfontosabb döntés: mely szavak hasonlítanak még
kellőképpen egymáshoz ahhoz, hogy egyazon
kategóriába kerüljenek?
Adatrögzítési egység kiválasztása (unitizing)

• Szó, mondat, kvázimondat, paragrafus, fejezet,

tematikus egység, mű, akár a műfaj is
• Átírás magmondatokba (mellékmondatok, jelzős
szerkezetek kibontása)
• Egyazon kutatásban is lehet több elemzési
egység. Pl. bizonyos változók az újságcikkről
szólnak, mások az újságcikk témájáról,
szereplőiről
• Szó gyakorisága bizonyos más szavak
kontextusában
 Mintavétel

• A cél az, hogy ne kelljen minden lehetséges adatot

elemezni, de amit elemzünk, az hűen tükrözze a minket
érdeklő univerzumot
• Néha lehetséges és/vagy célszerű az egész populációt
megvizsgálni
• Segíthetnek repertóriumok, katalógusok
• Véletlenszerű, rétegzett, klaszter, szisztematikus
• A szisztematikus mintavételnél arra kell vigyázni, hogy
ne essék egybe valamilyen ciklikusan ismétlődő
eseménnyel. Pl. egy újságnak nem ajánlott minden 7.
számát elemezni, vagy minden évből ugyanazt a
hónapot
 Érvényesség és megbízhatóság

Érvényesség:
• Ismérv szerinti – más módon szerzett információval egybevetni,
háromszögelés
• Prediktív. A múltban is alkalmazható
• Mintavétel: külső érvényesség
• Kategóriaszótár: tartalmi érvényesség
Megbízhatóság
• Minél több kategória, annál problémásabb a megbízhatóság
• Ugyanakkor a túl általános kategóriák is megbízhatósági
problémákhoz vezethetnek
• Egyazon kódoló konzisztenciája időben (intracoder reliability)
• Kódolók közötti egyezés kérdése (intercoder reliability)
– ajánlott előkódolási gyakorlatokat végezni
– Segíthet ha minden besorolást dichotóm döntésekre bontunk le
 Előnyök

• A tanulmányozni akart személyek már nem élnek

• Távoli vagy magas rangú személyek – interjú, kérdőív
nem jöhet szóba
• Nem áll fenn az a mesterséges helyzet, mint az
interjúban – nem beavatkozó, nem reaktív
• Strukturálatlan anyaggal dolgozunk – a kutató
előfeltevései kevésbé veszélyesek
• Nagy hangsúly a kontextuson, szimbolikus
jelentéstartalmak megragadása
• Nagyon nagy terjedelmű anyag is kezelhetővé válik a
számítógépes technikáknak köszönhetően, hosszú
időtartamokat lehet lefedni
• Viszonylag olcsó
 Hátrányok, korlátok

• Csak azt elemezhetjük, ami rendelkezésre áll

• Néha a dokumentumok utólagosan lettek
megszerkesztve (pl. politikusi beszéd,
jegyzőkönyv)
• Látens tartalomra való következtetés esetén a
kódolók közötti egyezés nagy problémákhoz
vezethet
• A „miért” kérdésekre nehéz válaszolni más
források bevonása nélkül, könnyen spekulációba
csúszhat át
 Pártprogramok tartalomelemzése

• Comparative Manifesto Project

– http://www.wzb.eu/zkd/dsl/Projekte/projekte-manifesto.en.htm
– Valence issues (Stokes 1963) – minél gyakrabban említik, annál
fontosabbnak tartják
– Tehát alapvetően kvantitatív – kvázi-mondatok gyakorisága
– De kvalitatív aspektusai is vannak: pozitív/negatív

• Euromanifestos Project
– http://www.mzes.uni-mannheim.de/projekte/manifestos/
– a kvázi-mondat vonatkoztatási szintjét is kódolja: nemzeti, EU,
globális szint
 Comparative Manifesto Project
Domain 1: External Relations
101 Foreign Special Relationships:
Positive
102 Foreign Special Relationships:
Negative
103 Anti-Imperialism: Positive
104 Military: Positive
105 Military: Negative
106 Peace: Positive
107 Internationalism: Positive
108 European Integration: Positive
109 Internationalism: Negative
110 European Integration: Negative
Domain 2: Freedom and Democracy
201 Freedom and Human Rights: Positive
202 Democracy: Positive
203 Constitutionalism: Positive
204 Constitutionalism: Negative
Domain 3: Political System
301 Decentralisation: Positive
302 Centralisation: Positive
303 Governmental and Administrative
Efficiency: Positive
304 Political Corruption: Negative
305 Political Authority: Positive
Domain 4: Economy
401 Free Enterprise: Positive
402 Incentives: Positive
403 Market Regulation: Positive
404 Economic Planning: Positive
405 Corporatism: Positive
406 Protectionism: Positive
407 Protectionism: Negative
408 Economic Goals
409 Keynesian Demand
Management: Positive
410 Productivity: Positive
411 Technology and
Infrastructure: Positive
412 Controlled Economy:
Positive
413 Nationalisation: Positive
414 Economic Orthodoxy:
Positive
415 Marxist Analysis: Positive
416 Anti-Growth Economy:
Positive
Domain 5: Welfare and Quality of
Life
501 Environmental Protection: Positive
502 Culture: Positive
503 Social Justice: Positive
504 Welfare State Expansion
505 Welfare State Limitation
506 Education Expansion
507 Education Limitation
Domain 6: Fabric of Society
601 National Way of Life: Positive
602 National Way of Life: Negative
603 Traditional Morality: Positive
604 Traditional Morality: Negative
605 Law and Order: Positive
606 Social Harmony: Positive
607 Multiculturalism: Positive
608 Multiculturalism: Negative
Domain 7: Social Groups
701 Labour Groups: Positive
702 Labour Groups: Negative
703 Agriculture: Positive
704 Middle Class and Professional
Groups: Positive
705 Minority Groups: Positive
706 Non-Economic Demographic
Politikatudományi folyóiratok
tartalomelemzése
 Szoftverek

• NVIVO, régebben NUDIST

• R - Ken Benoit – Quantitative Text Analysis
• http://www.kenbenoit.net/courses/qta2009/QTA_syllabus
_2009_final.pdf