1.

Colosseum

Róma jelképe, a Colosseum az egyik leghíresebb és legrégebbi épület a világon,

emberek milliói látogatják meg évente. De nem mindig hívták így! Összeszedtünk 18
érdekességet, amit érdemes tudni a római Colosseumról.

 Eredetileg Amphiteatrum Flavium volt a neve. A Flavius-dinasztia

alapítója Vespasianus császár építtette, utódja Titus számára. 10 évig
épült, i.sz. 70 és 80 között, kb. 60000 rabszolga munkájával.
 A Colosseum építéséhez kb. 100000 tonna márványt használtak fel.
  Mai nevét a közelében korábban felállított, majd lebontott óriási, Nero
császárt ábrázoló Colossus szoborról kapta.
 Az első játékokat Titus császár tartotta i.sz. 80-ban. Az esemény 100
napig tartott, összesen több mint 3000 gladiátor részvételével.
 I.sz. 107-ben Traianus császár a Dacia feletti győzelmet ünnepelte. A 123
napig tartó ünnepségen 10000 gladiátor és 11000 állat vett részt.
 A Colosseum ellipszis alakú, 189 m hosszú, 156 méter széles, több mint
48 méter magas, alapterülete kb. 24000 m2.
 Több, mint 80 bejárata van. Az egykori befogadó képességét 50000
és 80000 látogató közé becsülik.
 A Colosseum 4 szintes, az első háromnak magas boltíves bejárata van
ion, dór és korinthoszi oszlopokkal díszítve.
 36 csapóajtó is volt az arénában, melyek segítségével különleges
jeleneteket tudtak bemutatni.
 A nyugati kijáratot a Halál Kapujának (Porta Libitina) hívták, mert itt
szállították el a halott gladiátorokat. Külön kapukon távoztak a
győztesek (Porta Triumphalis) és a kegyelemben részesült vesztesek
(Porta Sanavivaria).
 A Colosseum fa padlózatát el lehetett távolítani és az alsó cellákat vízzel
megtöltve, miniatűr hajókkal tengeri csatákat utánoztak.
 Az aréna alatt két szinten számos kamra és földalatti járat van, itt
tartották a gladiátorokat és az állatokat, mielőtt a porondra kerültek. Az
állatokat és a díszletet 80 függőleges aknán keresztül
közvetlenül az arénába tudták juttatni.
 A bemutatott és megölt állatok a Római Birodalom egész területéről
származtak. Voltak oroszlánok, tigrisek, hiénák, krokodilok,
vízilovak, rinocéroszok, antilopok, struccok, medvék és zebrák.
 A rómaiak ingyen látogathatták az eseményeket. Belépőjegyet
kaptak, amelyen az ülőhely és a sor száma, valamint a bejárat száma
szerepelt.
 A Colosseum rendelkezett visszahúzható árnyékoló
vászontetővel, amit Velariumnak hívtak. 240 fa árboc tartotta a
konzolokat.
 Az építményt több természeti csapás érte. A ma látható sérülések
döntő részét a 847. és 1231. évi földrengések okozták.
 Becslések szerint a játékok során összesen kb. 500 000 ember
vesztette életét és egy milliónál is több vadállatot öltek meg.
  Az utolsó gladiátor küzdelmeket 435-ben rendezték, állatok utoljára
523-ban szerepeltek.
2. Circus Maximus
A Circus Maximus ókori aréna és szórakoztatásra használt hely volt Rómában. Az Aventinus és
a Palatinus dombok közti völgyben helyezkedik el, a Via del Circo Massimo nevű úton.
Az i. e. 4. századtól i. sz. 549-ig folyamatosan tartottak itt játékokat, versenyeket.
Először Róma etruszk királyai használták nyilvános játékokra és szórakoztatásra. A legelső itt
megrendezett játékok, az ún. római játékok (Ludi Romani) Róma első etruszk
uralkodójának, Tarquinius Priscusnak köszönhetők. Később a Kr. e. 2. században a Circus adott
otthont a görögök hatására bevezetett játékoknak és fesztiváloknak.
A római polgárok egyre növekvő igényeit kielégítendő Julius Caesar kiterjesztette a Circust Kr. e.
50-ben, ezzel a Circus Maximus 600 méter hosszú és 225 méter széles, 150 000 ülőhellyel.
Befogadóképességét az állóhelyekkel együtt a különböző írásokban 250 000-300 000-re
becsülik.
81-ben a szenátus egy diadalívet emeltetett Titus tiszteletére a Circus keleti
végébe. Domitianus császár összekötötte a Palatinuson lévő palotáját a Circussal, hogy
könnyebben eljuthasson az ott folyó játékokra. Traianus később további 500 ülőhellyel bővítette.
Az Augustus által emelt egyiptomi obeliszket a 16. században V. Szixtusz pápa a Piazza del
Popolora helyeztette át. II. Constantinus 4. században emelt obeliszkje pedig a Piazza di San
Giovanni di Lateranót ékesíti.
A feltárások a 19. században kezdődtek részleges visszaállítással, de a cirkusz teljes feltárására
a mai napig nem került sor.

Rendezvények a Circus Maximusban

A lelátókon a nézők megtekinthették a lovas- illetve kocsiversenyeket, az atléták küzdelmeit és a
nem elhanyagolható technikával kivitelezett, előre megrendezett tengeri csatákat, és az állatok
viadalát is. Fogadásokat kötöttek, szórakoztak, tomboltak a verseny közepette.
Az aréna közepén egy ún. spina, azaz válaszfal osztotta két részre a porondot, amelyen hét tojás
alakú tárgy volt. Ezzel mérték a megtett fordulókat. Később bronzdelfinek szolgáltak a mérésre.

Az aréna romjai
A Circus Maximusból sajnos nagyon kevés maradt fenn, szinte csupán a fűvel benőtt
versenypálya. Néhány kapu megmaradt, de az ülő részek nagy része eltűnt, valószínűleg
későbbi építkezések során építőanyagként használták fel.
A Circus még ma is szórakoztatja Rómát, a város közepén elhelyezkedő hatalmas, zöld
arénában ma is rendeznek koncerteket. A 2005. július 2-án szervezett Live 8 koncert római
színhelyéül is szolgált.
A Circus Maximus Róma első és legnagyobb arénája volt, de csak egy Róma számos circusa
közül. Róma további jelentős circusai a Circus Flaminius és a Maxentius Circus.

Rómában nem volt gondtalan életük a kocsihajtóknak, a szabadságukat

megvásárló rabszolgák ugyanis a Circus Maximusban tartott versenyeken 4
kilométeren át, nem mindennapi veszélyeknek voltak kitéve.

A kocsik elé négy, vagy annál is több ló volt befogva, míg a hajtókon bőrsisak,
lábszár- és mellvédő, illetve mez volt, s az ostoron kívül egy éles kést is
tartottak maguknál, arra az esetre, ha a kocsi felborulna és el kell vágni a
gyeplőt. A versenyzők a mai Forma 1-hez hasonlóan „istállókba” tömörültek, a
Vörösek, a Zöldek, a Kékek és a Fehérek néztek egymással farkasszemet.

A csapatokba tömörült hajtókat nagy vállalkozások támogatták, akik a lovakba

és a felszerelésekbe komoly pénzeket invesztáltak. Azok közül, akik hét őrült
kör után nem borultak fel és nem vesztek oda, a három dobogós helyezett
pénzdíjjal térhetett haza.

Az egyik leghíresebb kocsihajó, Gaius Appuleius Diocles „elképesztő

összeget”, 35,863,120 sestertiust keresett versenyei során, amelynek egy i.sz.
146-os feljegyzés állított emléket. Diocles, a „legjobb kocsihajtó” Lusitaniában,
a mai Portugália és Délnyugat-Spanyolország területén született, s 18 évesen,
i.sz. 122-ben kezdte meg fényes karrierjét.

Diocles első versenyét még a Fehérek csapatával nyerte, ahol két évet töltött,
majd a nagy rivális Zöldekhez került, de a legnagyobb sikereit a Vörösök
színeiben aratta; innen vonult vissza, „42 évesen, 7 hónaposan és 23
naposan.”

Diocles 4257 versenyéből 1462-t nyert meg, 861 alkalommal végzett a

második helyen, s ezeken kilenc lovat tett „centenari”-vá (százszoros
győztessé), a Pompeius nevű négylábúját pedig kétszázszor hajtotta az első
helyre. S habár más versenyzők összességében több diadalt arattak nála –
Pompeius Musclosus például 3599 elsőséget gyűjtött –, Diocles volt minden
idők leggazdagabb hajtója: a versenyző életében összekalapozott 35,863,120
sestertiusszal Róma egész lakosságának egyévi gabonaellátását lehetett
volna megoldani, a fénykorát élő római hadsereg kiadásait pedig két hónapon
át tudták volna vele fedezni, amely ma az amerikai erők kéthavi fizetésének,
15 milliárd dollárnak felel meg.

3.Forum Romanum

 A Forum Romanum volt a politikai, gazdasági, szakrális és

kereskedelmi élet központja, az antik város szíve.
 A Forum Romanum jelentése: római nyilvános tér, köztér.
 Eleinte nem volt beépítve, egyszerűen egy nagy, nyitott terület
volt, ahol nagyobb számban össze tudtak gyűlni az emberek. Tartottak
itt katonai gyakorlatokat, viadalokat, piacként is működött a Forum,
majd a bíráskodás, és az állami, közigazgatási és politikai gyűlések is itt
kaptak helyet.
  Az ókori Rómában 18 fórum, azaz nyilvános tér volt. Volt többek
között zöldség-gyümölcs és marhavásártér is, és az egyes császárok is
építtettek maguknak 1-1 saját fórumot, de mindvégig a Forum
Romanum volt a legjelentősebb, ezért is nevezték Forum Magnumnak
(Nagy Köztérnek).
 Mivel nem egy előzetes terv alapján, hanem folyamatosan bővült és vált
többfunkciós térré, így viszonylag kis területen állt a rengeteg épület.
Mérete viszonylag kicsi, mindössze 220 méter hosszú és 35-50
méter széles a terület.
 Mocsaras, ingoványos terület volt, ezért előbb ki kellett az egészet
szárítani és csak azután tudták beépíteni.
 Korábban temetkezési helyként használták a dombokon élő ókori
rómaiak, az etruszk királyok idején történt meg a mocsár
lecsapolása, és a terület beépítése.
 Numa Pompilius, a második király volt az, aki a megtisztított
területre építtette királyi rezidenciáját, megkezdve ezzel a terület
központi fórummá alakítását.
 Két része volt, keleti részén a plebejusok, nyugati részén a patríciusok
gyülekeztek.
A Forum Romanum főbb épületei:

 Saturnus temploma,
 a két győzelmi diadalív (Titus császár diadalíve és a Septimius Severus
diadalív),
 a legjobb állapotban lévő épület, Romulus temploma,
 a szónoki emelvény, a Rostra,
 Vesta istennő kerek temploma és a Vesta szüzek háza,
 az egyik legnagyobb és legújabb épületnek számító Constantinus és
Maxentius császár bazilikája,
 a szenátusi Curia,
 Castor temploma,
 Phokas császár oszlopa,
 a Julius Caesar által építtetett Basilica Julia.
 A Forum Romanum szakrális szempontból legfontosabb épületeit
összekötő út a Szent út, a Via Sacra.
 A Curia épületében ülésezett az ókori Róma parlamentje, a
szenátus.
 Saturnus temploma, melynek 8 oszlopa maradt fenn, egykor az
állami kincstár helyszíne volt.
 Itt, a Saturnus temploma előtt helyezte el i.e. 20-ban Augustus császár
az „arany mérföldkövet”, ami minden Rómából induló út kezdőpontja.
 Vesta kerek temploma volt Róma egyik legősibb szentélye. Vesta
a családi tűzhely, a civitas és a szüzesség nagy tiszteletben álló istene
volt, szentélyében örökké égett a tűz, ezt őrizték a Vesta-szüzek. A 6-
10 év közötti, 30 évre szüzességi fogadalmat tevő Vesta-szüzek háza itt
állt, a templom mellett, ennek romjai is láthatóak a Forum Romanum
területén.
 Sokáig úgy hitték, hogy a Forum Romanum területén (a Lapis Niger
nevű fekete márványkőnél) van eltemetve Romulus, vagy legalábbis,
hogy innen szállt a mennybe, de ez feltehetően csak legenda, és nincs
valóságalapja.
 Itt található meg egy kövön a legrégebbi latin nyelvű felirat, ami i.e.
570 körüli időkből származik.
 A Forum főutcáján állt a Julius Caesar emlékére emelt
templom, melynek maradványait ma Caesar sírjaként emlegetik, de
valójában nem itt volt eltemetve, ezen a helyen a halotti máglyája volt
felállítva.
 A Rostra néven ismert szószék arról híres / hírhedt, hogy kivégzés
(vagy kényszerített öngyilkosság) után itt tűzték ki a rendszerellenes
személyek levágott fejét, így például Cicero fejét és kezeit is.
 A Septimius Severus diadalívet az ő és fiai, Caracalla és Geta
parthusi győzelmének tiszteletére emelték, és név szerint fel is
tüntették magukat a diadalíven. Septimius Severus halála után azonban
a két fiú közösen uralkodott, de hamar egymás ellenségeivé váltak, míg
végül Caracalla megölette Getat, és nevét is eltávolíttatta a diadalíven
szereplő feliratról.
 A Forum Romanumon sétálgatva olyan nagy történelmi személyiségek
nyomdokain járunk (szó szerint), mint Julius Caesar, Augustus és
Néró császár, Cicero, hiszen egykor ők maguk is számtalanszor
megfordultak itt.
 A Forum Romanumon található (5. században épült) Santa Maria
Antiqua
 templomot gyönyörű falfreskói miatt középkori Sixtus-
kápolnaként is szokták emlegetni. A templomban látható Szűz
Máriát és gyermekét ábrázoló kép a világ egyik legrégebbi keresztény
ikonja, művészettörténeti kincs.
  A Fórum Romanum az évszázadok során többször leégett, földrengések
is károkat okoztak benne, idegen hódítók kirabolták, de mindig
újjáépült.
 Már a 8. században hanyatlásnak indult, a középkorban pedig már
egyáltalán nem törődtek a Forum Romanummal. Elhanyagolt városrész
volt, a köveket elhordták építkezésekre. Márványdíszei római paloták
és templomok díszítőelemeivé váltak, ezeket is a reneszánsz és
barokk korban vitték el a Forumról. Többek között a Szent Péter Bazilika
is a Forum Romanumról elvitt márványból épült.
 Egy idő után teljesen lepusztult, és csak marhalegelőként (Campo
Vaccino) használták.
 A 19. században kezdődött meg a régészeti feltárás, de a ma látható
romok nagy részét a 20. század legelején tárták fel. A mai napig
intenzív régészeti munka zajlik a területen, de nem könnyű a
rekonstruálás, mert a maradványok a
talajszint alatt vannak több méter mélyen, és mert a különböző
történelmi korok épületei egymásra épültek, mivel a romokat soha nem
bontották el, hanem mindig ráépítették az újabb épületeket.

4.Trevi kút
A Trevi-kút legendája
Avagy miért dobálják a turisták a fél vagyonukat a kútba és honnan
ered ez a különös szokás?

large.jpgOlaszország, azon belül is, Róma egyik gyöngyszeme a

csodálatos Trevi-kút, amely a XVII. század közepe óta uralja az olasz
főváros egyik picinyke terét. 2016-os adatok szerint nem kevesebb,
mint napi 4000 (!) euró landolt a vizében, köszönhetően a babonás
turistáknak.

Mégis, miben hisznek ezek az emberek?

Nos, a legenda szerint, aki a kútnak háttal állva aprópénzt dob a vízbe,
az még vissza fog térni Rómába. Aki pedig egyszer elmegy oda, annak
onnantól fogva az lesz a legerősebb vágya, hogy újra eljuthasson erre a
 leírhatatlan helyre. Még szép, hogy minden követ (akarom mondani,
aprópénzt) megmozgat a cél érdekében!

Mire fordítja a római vezetés ezt a tetemes összeget? Számoljunk csak

utána: napi 4000 euró évi 1,5 millió eurónyi bevételt jelent! A rómaiak
karitász célokra gyűjtik össze az aprót, mégpedig minden áldott nap,
mert attól félnek, hogy a galád látogatók „kirabolják” a Trevi-kutat.

Persze nem az euró az egyetlen valuta a római nevezetesség vizében. A

dollár és a japán jen fej-fej mellett képviselteti magát, de beszámolók
szerint az ausztrál dollár aránya is növekvő tendenciát mutat. Apró
kegytárgyaikat sem kímélik a turisták: pápás és Szűzanyás medált
éppúgy találnak benne napi szinten, mint műanyag érméket és
napszemüveget, bár ez utóbbi valószínűleg teljesen akaratlanul kerül a
kútba.

Történészek kutatásai szerint, már az ókori Róma lakói is hittek abban,

hogy a víznek isteni ereje van. A patakba, tóba dobott érmék rituáléja
már akkor is bevett szokás volt, az isteneknek szánt ajándékként.
Városi legendák szerint nem is egy, hanem három érmét kell a Trevi-
kútba hajítani: az első elintézi, hogy gazdája visszatérjen Rómába, a
második azért felelős, hogy megtalálja az örök szerelmet és a harmadik,
hogy oltár elé is állhasson vele.
5. Pantheon
A Pantheon a legjobb állapotban megmaradt ókori épületek egyike. I.e 27-ben emeltette
Marcus Vipsanius Agrippa a korabeli Róma minden istenének együttes tiszteletére.

Augustus császár a születésnapján, szeptember 23-án mindig a Pantheon

közepén mutatkozott meg a római népnek. Nem sokkal déli tizenkét óra
után az őszi napéjegyenlőség napján a nap sugarai a Pantheon kupoláján levő
nyíláson keresztül beragyogták az alakját.

Több tűzvész és átépítés után a Pantheon végleges, ma is látható formáját

Hadrianus császár idején nyerte el, aki szinte az alapjaitól építtette újjá 126
körül. Csaknem kétezer évvel építése után a Pantheon dómja ma is a világ
legnagyobb vasalatlan beton kupolája.
Az épületet 609-ben szentelték keresztény templommá, amelyet Szűz
Máriának és az összes keresztény vértanúnak ajánlották, neve pedig Santa
Maria Rotonda lett.
A templomot nem használták rendszeresen, a pápa leginkább csak nagyobb
ünnepek alkalmával misézett a Pantheonban. A kupola tetején található, kilenc
méter átmérőjű kör alakú nyílás ugyanis alkalmatlanná tette az épületet arra,
hogy esős időben vagy éppen a téli hónapok alatt befogadja a pápa
meghallgatására összegyűlő hívők tengerét.

Sikerült azonban módot találni arra, hogy kihasználják az oculusban (a kör

alakú nyílás) rejlő lehetőségeket is. A 11-12. századtól kezdve a Pantheon
adott otthont a Dominica de Rosa nevű szertartásnak, amelynek
során pünkösdkor rózsákat dobtak le a kupola tetejéről az épület
belsejébe, ezzel szimbolizálva a Szentlélek visszatérését. 

Manapság, pünkösd vasárnapján tűzoltók több ezer szirmot hullajtanak a

kupolába, és igazán felemelő látvány, ahogy 43 méteres magasságból
peregnek a szirmok a látogatók felé, leérkezvén pedig egybefüggő vörös
szőnyeget alkotnak. Az esemény rendkívül kedvelt látványosságnak számít
Rómában, ilyenkor már a Pantheon megnyitása előtt órákig állnak a látogatók
sorba, igaz, egyszerre csak 800 ember fér be az épületbe. 

A templom sírboltjaiban nyugszik két olasz király (II. Victor Emanuel és I.

Umberto) és a híres reneszánsz festő, Raffaello is, akinek egész évben egy
szál vörös rózsa díszíti a sírját.

6. Angyalvár

Az Angyalvár története
 
Az Angyalvár Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, a
halikarnasszoszi mauzóleum mintájára. Caracalla uralkodásáig a császárok
temetkezőhelye volt. Az alapépítmény egy 84 m élhosszúságú négyszög, amelyen
egy 60 m átmérőjű monumentális henger áll. A henger belsejében egymás alatt 4
kamra található (legalul a sírkamra), melyeket spirális folyosó vesz körül. A későbbi
évszázadokban katonai erőddé alakították a mauzóleumot, majd Aurelianus császár
falainak egyik központi erődje lett.
A középkorban már Róma erődjének számított az épület. Annyi harc folyt érte, hogy
a polgárok 1379-ben megkísérelték lebontani: szerencsére csak a márványborítás
esett áldozatul.
Az avignoni fogságból hazatérve a pápák az Angyalvárat választották fellegváruknak. IX.
Bonifác pápa kezdte meg az épület átépítését 1393-ban. III. Miklós pápa a 14. században
titkos alagúttal kötötte a Vatikánhoz (ez az ún. Passetto di Borgo): így lehetővé vált, hogy a
pápa bármikor menedéket keressen a várban. VI. Sándor négy bástyát építtetett az
alapnégyszögre. Ide menekült VII. Kelemen pápa, amikor V. Károly zsoldoshadserege 1527-
ben elfoglalta és kifosztotta Rómát (Sacco di Roma); az ostrom idején Cellini innen lőtte
ágyúival az ellenséges hadat.

Az épület börtönként is funkcionált, itt raboskodott például Giordano Bruno, Beatrice

Cenci, Benvenuto Cellini, Cagliostro.
Nyugodtabb időkben az Angyalvárat a pápák nyári laknak használták. Még V. Miklós
kezdte el a pápai lakosztály építését a vár felső részén, mely végül III. Pál pápa
idején fejeződött be. Innen ered a lakosztály elnevezése: a Sala Paolina falait
Raffaello tanítványai (például Perin de Vaga) díszítették mitológiai freskókkal.

7. Spanyol lépcső

A lépcső olaszul Scalinata di Trinitá dei Monti, azaz egy szó nincs benne a spanyolokról,
annál inkább a Trinitá dei Monti (Szentháromság hegye) templomhoz vezető lépcsőről. A
spanyol tartalmú elnevezés német nyelvterületről honosodott meg nálunk, de ugyanígy
nevezik az angolok is. Ezeken a nyelveken a lépcső az alatta elterülő térről, az pedig a tér
másik részén lévő palotáról kapta a nevét.
A tér és a palota olaszul is a spanyol nevet viseli. A barokk Palazzo di Spagna mintegy 370
éve otthona Spanyolország Vatikáni Nagykövetségének. A Spanyol Királyság már 1480 óta
foglalkoztatott állandó nagykövetet a Szentszékkel való kapcsolattartásra, ezzel az övék a
legrégebbi diplomáciai misszió a világon. Egykor nemcsak a palota, hanem az előtte
elterülő tér (Piazza di Spagna) és több épület is spanyol fennhatóság alá tartozott. A
Vatikáni Államból – a számonkérés elől menekülve – több csirkefogó és garázda menekült
a területre, ahol már a spanyol korona védelme alatt álltak. A tér igen furcsa alakú, olyan
mintha csúcsával két háromszöget toltak volna egymáshoz, de sokan homokórához
hasonlítják, a kisebbik háromszögre néz a palota, a nagyobbikról vezet fel a lépcső.
Utóbbin, a lépcső aljában áll a Fontana della Barcaccia, a Bárka szökőkút. Nevét egy XVII.
századi áradásról kapta, amikor a Tiberis megemelkedett vize egy bárkát egészen eddig
elsodort. A kőbárka egy medencében áll, olyan hatást keltve, mintha a földön lenne, a víz
az ágyúcsöveiből folyik.