Magyar jogtörténet

dr. Képes György

(szemináriumi anyag)
Tudnivalók a második félévről

KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ? AJÁNLOTT

szaktars.hu szaktars.hu regi.tankonyvtar.hu
regi.tankonyvtar.hu
 I.
A jogrendszer tagozódása
Közjog Magánjog
 közérdek  magánérdek
 állam  magánfelek
 alá-fölérendeltségi viszony  mellérendeltségi viszony
 kógencia  diszpozitivitás
 officialitás  kérelemhez kötöttség
 I.
A jogrendszer tagozódása
Jog

Tágabb
értelemben
Közjog vett
magánjog

Szűkebb
Alkotmányjog Közigazgatási Családi jog értelemben
Kereskedelmi
Büntetőjog jog
jog vett magánjog

Büntetőjog
Közigazgatási (büntető Magánjog
(anyagi) jog anyagi jog)

Közigazgatási Büntető Polgári

eljárásjog eljárásjog eljárásjog
 II.
A magyar jog forrásai
Jogforrások

Szokásjog Írott jog

Törvények,
Klasszikus Bírói jog,
rendeletek, Privilégiumok
szokásjog döntvényjog
statutumok

Szokásjogi A bírói jog gyűjteményei: Kodifikációtörténetünk fontos forrásai:

gyűjtemények:  Tárnokjogi cikkek (15. sz.,  Kt. (1875: XXXVII. tc.) – kis részben még
 Hármaskönyv 1602) ha is hatályos!
(1514/1517)  Planum Tabulare (1768)  Btk. (1878: V. tc.) – 1961.12.31-ig
 Négyeskönyv (1553)  Döntvénytárak  Házassági tv. (1894: XXXI. tc.) –
 Novum Tripartitum  Bírósági Határozatok („BH”) 1952.12.31-ig
(1719) 1953–2012, Kúriai Döntések  Bp. (1896: XXXIII. tc.) – 1951.12.31-ig
 ITSz (1861) 2013-tól  Pp. (1911: I. tc.) – 1952.12.31-ig
 BHGY (online, 2012-től)  Ptk. (1959. évi IV. törvény) –2014.03.14-ig
 III.
A büntetőjog szerkezete

Hagyományos
értelemben vett
büntetőjog

Büntető Büntető
anyagi jog eljárásjog

Szűkebb Büntetés-
Büntetőjog Büntetőjog értelemben vett
általános része különös része büntető végrehajtási
eljárásjog jog
 IV.
A büntetőjog általános része
1. A büntetőjog alapelvei és céljai
 nullum crimen sine lege (18. századtól)
2. A büntetőtörvény hatálya
 személyi hatály: kikre vonatkozik
 területi hatály: hol érvényesül
3. Bűnösség (büntetőjogi felelősség fokozatai)
4. Elkövetők (kiket kell egy bcs miatt felelősségre vonni)
5. Büntethetőséget kizáró és megszüntető okok
6. A bűncselekmény elkövetésének stádiumai
7. Büntetések (szankciórendszer)
 V.
Bűnösség
 Bűnösség = tudati kapcsolat az elkövető és a bcs között
 Kollektív bűnösség kérdése
 1231: „vétlen családtagok” büntetésének megszüntetése
 1723: hűtlenség esetén a javaikat kíméljék meg
 Szándékosság (dolus) és nem szándékos elkövetés
elhatárolása
 Szent István I. törvénykönyv 14. cikk: „gonosz szándékkal”
és „véletlenül” elkövetett emberölés közötti különbségtétel:
„Ha valaki haragra gyulladva vagy dölyfösségtől kevélyen
szándékos gyilkosságot követ el” vs. „Ha pedig valaki
véletlenül öl meg bárkit is”
 1656, Praxis Criminalis: a baleset és a gondatlanság
(culpa) elhatárolására tett első kísérlet
 VI.
Elkövetők
 Auctores delicti = a bűn „szerzői”
 Tettes (auctores), társtettesek (coauctores, socii delicti)
 Részesek (auctores immediati, intellectuales et mediati)
 Felbujtó: aktív bűnszerző, ugyanolyan auctor, mint a tettes
 Bűnsegéd: segítséget nyújt (pszichikai vagy fizikai),
őket enyhébben büntették
 Bűnpártolók („latroknak gazdálkodók”, „latorrejtegetők”)
 Középkorban ugyanúgy büntetik őket is, mint a tettest
 1656, Praxis Criminalis: „a halálbüntetés elengedendő”
 VII.
Büntethetőség
 Vétőképesség (beszámíthatóság): törvényes kort el nem ért
serdületlenek (impuberes); őrültek (amentes)
 Kényszer, fenyegetés
 Jogos védelem
 Menthető felindulás: házasságtörő feleség megölése
 Menedékjog (jus asyli): a menedékhelyre (templomba,
kolostorba, püspöki palotába, középkorban a királyi udvarba)
menekülő mentesül a halálbüntetés alól, ha tettét a
menedékhelyen beismeri
XIV. Gergely pápa 1591. évi bullája, majd XIII. Benedek pápa
1725. évi bullája alapján a közbűncselekményeket kiveszik a
menedékjog hatálya alól; 18. században elenyészik a jus
asyli
 VIII.
Stádiumok
 Befejezett bűncselekmény és kísérlet elhatárolása
(lásd: Szent István II. törvénykönyve, kardrántás)
 Kísérlet (conatus) büntethetősége
 Befejezett kísérlet (conatus perfectus):
maga a cselekmény alkalmas az eredmény előidézésére, de
az mégsem következik be = úgy büntették, mint a
befejezettet
 Közeli kísérlet (conatus proximus):
a szándékos bűncselekmény megvalósítása elkezdődik, de
nem fejeződik be = súlyos bcs. esetén úgy büntetik, mint a
befejezettet (esetleg csak egyszerű halálbüntetéssel)
 Előkészület és távoli kísérlet (conatus remotus):
el sem kezdődik, vagy nagyon kezdeti szakba jut csak el:
kevés esetben (és enyhébben) büntették
Büntetések a középkorban
és a kora újkorban
dr. Képes György
(magyar jogtörténet szemináriumi anyag)
 I.
Vagyoni büntetések
 Cél: compositio (középkor) + megtorlás, elrettentés
 Az elítélt tulajdonhoz való jogát sérti
 Típusok:
1. bírság
2. elkobzás
 Példa bírságokra:
 vérdíj – Szent István: szándékos eö. 110 aranypénz
 nyelvváltság; egyéb testrész „megváltása” (orr, fül)
 vérbírság
 szárazbírság
 holtdíj
 I.
Vagyoni büntetések
 Elkobzás:
 a bűncselekmény eszközének és eredményének elvétele –
pl. pálinkafőzési tilalom megsértése
 jószágvesztés: a nemesek büntetése nagyobb hatalmaskodás (fővesztés
helyett) és hűtlenség (fővesztés mellett) vétke esetén
 teljes vagyonelkobzást jelent
 vétlen rokonokat és hitelezőket is sújtotta

III. Károly második dekrétumából:

1723. évi 9. törvénycikk
(257. sz. szemelvény)

12. § Az ártatlan és a bűnössel osztozatlan gyermekek s testvérek

osztályrésze, továbbá atyai és anyai ősi javaik, valamint a hitvesi jogok,
a mások pénze s követelése […] s a sértetteknek az előbbi esetekből
felmerülő kár (a költségekkel) megtérítése, mindig épen maradván.
 II.
Szabadságvesztés büntetés
 Cél: megtorlás, elrettentés / megelőzés (modern)
 A személyes szabadsághoz, szabad mozgáshoz fűződő jogot sérti
 Szabad státus elvesztése: „adják el szolgának” – nem azonos a
szabadságvesztéssel, kora Árpád-kori, ősi büntetés, kikopik)
 Középkorban a városi jogokban létezett csak;
nem voltak külön bv. intézetek
 Az első börtönt Mária Terézia építtette Szempcen (Pozsony vm.,
1772)
 A felvilágosodáskori modern büntetőjog preferálja,
de nálunk csak a dualizmus korában terjed el
 Fogvatartás a középkorban is létezett: az eljárás tartama alatt ill. a
(más) büntetés végrehajtása céljából
 II.
Szabadságvesztés büntetés

Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben

 II.
Szabadságvesztés büntetés
 III.
Testi büntetések
 Cél: megtorlás, elrettentés
 A testi épséghez és az emberi méltósághoz fűződő jogot sérti
(utóbbi miatt civilizált jogrendszerek tiltják)
 Középkorban és kora-újkorban a közrendűek (elsősorban
jobbágyok) jellemző büntetése volt;
[a rendi korban nemesekkel, később honoráciorokkal
és a szab. kir. városok polgáraival szemben nem volt alkalmazható]
 Típusok:
1. fenyítés
2. csonkítás
 III.
Testi büntetések
 Testfenyítő büntetések = az elítélt megverése különböző
eszközökkel
 Jellemző típusai:
 botozás (férfiak), alapegysége: 50 botütés
 vesszőzés (nők), botbüntetés helyett
 pálcázás (fiatalkorúak), botbüntetés helyett
 Egyéb testfenyítő büntetések:
 korbácsolás („katonai büntetőjog”)
 ostorozás
 seprűzés, kiseprűzés (megszégyenítés + kiutasítás is)
 III.
Testi büntetések

botozás (India, 2020. március) botbüntetés a kora újkorban

 III.
Testi büntetések
 Testcsonkító büntetések = az elítélt valamely testrészének
(jellemzően: végtag vagy érzékszerv) kivágása, kitépése
 Többletelemek: megszégyenítés + bűnügyi nyilvántartás (pl.
visszaesés nyomon követése)
 Jellemző típusai:
 megvakíttatás (politikai cél: alkalmatlanná tétel)
 orr, fül levágása (pl. lopás első, második elkövetése esetén)
 nyelv kitépése vagy kimetszése (káromkodás esetén)
 kéz- vagy (csak) ujjlevágás
(tálió elv: pl. kardrántásnál Szt. István második dekr.;
tükröző elv: lopásnál)
 Mellékbüntetésként is alkalmazzák
 III.
Testi büntetések

kézlevágás (Iszlám Állam, 2016. február) – kép forrása: blikk.hu

 III.
Testi büntetések
Szent István dekrétumainak második könyvéből:
39. fejezet az első lopásról, mit szolga követ el

Valamely szolga először követend el lopást, adja vissza amit lopott és váltsa meg
az orrát öt tinóval, ha tudja; ha pedig nem, vágják le.

40. fejezet annak büntetéséről, aki másod- és harmadízben lop

Ha vágott orral újra lop, váltsa meg a fülét öt tinóval, ha tudja; ha pedig nem,
vágják le a füleit.
Ha harmadszor lopott, haljon meg.

41. fejezet arról, ha szabad ember lop egyszer, kétszer és háromszor

Szabad embernek, ha lopásban vétkezik, ily törvényt szerzettünk bűnhődésére:

hogy egyszer váltsa meg magát, ha tudja; ha pedig nem, adják el szolgaságra.
Ha eladatván lopand, a szolgák törvénye alá vettessék.
Ha másodszor is, ugyanazon törvény teljék be rajta. Ha pedig harmadszor, élete
vesszen.
 III.
Testi büntetések
Szent László dekrétumainak harmadik könyvéből:
8. fejezet a tíz vagy hat dénár érőt lopó tolvajokról

A szabad ember, ha tíz dénár érőt lop, vesszen minden vagyonával.

Ha kevesebbet, vájják ki fél szemét és ítéltessék meg Szent István törvénye
szerint.
Továbbá a szolga, ki hat dénár árát lop, veszítse mind a két szemét;
ki kevesebbet, fél szemét; és amit orzott, azt az ő ura térítse meg és fizesse
vissza kétszer.

Könyves Kálmán dekrétumainak első könyvéből:

56. fejezet a tolvajok büntetéséről,
meg a tolvaj feleségéről és fiairól

A vétkén marasztott tolvajt fosszák meg szeme világától;

és a feleségét, ha részes ura vétkében, érdeme szerint vessék szolgaságra; és
az ő fiaik is, ha tizenöt esztendősök vagy annál idősebbek, anyjok sorsát viseljék;
de ha tizenöt esztendejek még nincsen, bocsássák büntetetlen őket.
 IV.
Megszégyenítő büntetések
 Cél: megtorlás, elrettentés
 Az emberi méltósághoz fűződő jogot sérti
(utóbbi miatt civilizált jogrendszerek ma ezt is tiltják)
 Típusok:
1. egyszerű megszégyenítések pl. (nem taxatív):
 hajlenyírás (féloldalt vagy egészen), szakáll levágása
 valamilyen ruha viselése
 szégyentábla, pacalvetés
 eklézsiakövetés
 kiseprűzés, kiéneklés
 szégyenoszlop (pellengér), szégyenpad, szégyenpolc
 szégyenketrec
 kaloda különböző változatai, pl. lábkaloda, „hegedű”
 IV.
Megszégyenítő büntetések

hajlenyírás (1945, Franciaország) szégyenoszlop (2022, Ukrajna)

képek forrása: telex.hu, index.hu
 IV.
Megszégyenítő büntetések

pellengér (1909-ben készült fotó) szégyenketrec (Lőcse)

 IV.
Megszégyenítő büntetések

kaloda hegedű (nyak- és kézkaloda)

 IV.
Megszégyenítő büntetések
 Típusok:
2. billogozás
Többletelemek: megszégyenítés + bűnügyi nyilvántartás
(hasonlóan a csonkító büntetésekhez)
Először a kézen (ujj, tenyér), később jellemzően arcba,
homlokba égetett jelet (betű, más jel) jelent
(pl. ha a boszorkányságról nem tudtak teljes bizonyosságot
szerezni, egy keresztet égettek a megvádolt nő arcába)
 IV.
Megszégyenítő büntetések
Szent István dekrétumainak első könyvéből:
33. A boszorkányokról

Ha valami boszorkányt találnak, bírói szokás szerint vezessék az egyházba, és

adják át a papnak böjtölés végett és a hitben való oktatásra, böjtölés után pedig
menjen haza. Ha másodszor is ugyanebben a bűnben találják, hasonló
vezeklésnek vessék alá, vezeklés után pedig az egyház kulcsát a mellére,
homlokára és vállai közé kereszt alakjában süssék rá, és menjen haza. Ha
pedig harmadszor is, adják át a bíráknak.

Könyves Kálmán dekrétumainak első könyvéből:

83. A hamisan tanúskodókról

a) Ha valakit hamis tanúskodással vádolnak meg, és ezt a faluból, részben

ellenségeskedés, részben gyűlölség folytán, többen is állítják, (a bevádoltak)
tüzesvas-próbával vizsgálják meg, és ha ártatlannak bizonyul, az aki őt e bűnnel
megvádolta, tíz penzát fizessen.
b) Ha pedig bűnösnek találtatik, vagyona ugyan maradjon meg sértetlenül, de a
két orcájára vassal kereszt alakú jelet süssenek, hogy ezután az ő
tanúskodását visszautasítsák.
 V.
Halálbüntetés
 Cél: megtorlás, elrettentés + speciális prevenció
 Az élethez való alapvető jogot sérti
(emiatt Európában ma már általánosan tiltják)
 Típusok:
1. egyszerű halálbüntetés
 akasztás: közrendűek esetén
 fővesztés: nemesek egyszerű
halálbüntetése
2. minősített halálbüntetés
1. minősített végrehajtás: kínzással jár
2. egyéb: a halála után szégyenítik meg
az elítéltet
(„jelképes minősített halálbüntetés”)
 V.
Halálbüntetés
 Egyszerű halálbüntetés

Szent László dekrétumainak második könyvéből:

1. Fejezet arról, ha akármely főember közelvalója lop

1. § Mindenekelőtt végeztük és esküt mondtunk reá, hogy akármely

főember közelvalója találtatnék lopás vétkében egy tyuk áránál feljebb,
senki semmiképen el ne rejthesse vagy meg ne oltalmazhassa azt.

2. § Tetszett azt is végeznünk, hogy magát a tolvajt, ha csak

templomba nem jutand, akasszák fel és minden vagyona vesszen
utána. És ha ki megfogta vala, annak vigyázatlanságából menekedik a
templomba, vagy a király udvarába, vagy a püspök lábaihoz, ne nyerjen
elégtételt a lopásért, a ki nem vigyázott.
 V.
Halálbüntetés

Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja

 V.
Halálbüntetés
 Minősített (végrehajtású) halálbüntetések:
 vízbe fojtás
 élve megfőzés
 megégetés különböző változatai: pl. Dózsa György 1514.
 karóba húzás
 kerékbe törés
 kivégzés előtti egyéb kínzások (pl. csonkítások)
Hármaskönyv, I. rész 15. cím
Az előadott esetekből következik tehát, hogy a tolvajoknak vagy rablóknak, a
haramiáknak és más ilyen fosztogatóknak, úgy szintén a gyilkosoknak […] fekvő
jószágai és birtokjogai […] a királyi fiskusra nem háramlanak[…]; hanem az
ilyeneket csak főbenjáró ítélettel kell sújtani és büntetni, ugyanis
a tolvajokat felakasztani, a rablókat karóba húzni vagy kerékbe törni,
a többieket pedig lenyakazni; tudniillik amint megérdemlik.
 V.
Halálbüntetés
 „Jelképes minősített halálbüntetések”:
 holttest kerékbe törése
 holttest elégetése
 holttest felnégyelése
 holttest karóba húzása
 V.
Halálbüntetés

Kamil Vladislav Muttich: Jan Hus kivégzése (1415)

 V.
Halálbüntetés

Björn Pétursson izlandi sorozatgyilkos kivégzése (1569) – kép forrása: 24.hu

 V.
Halálbüntetés

A lázadó pápai vallon zsoldosok kivégzése (1600)

 V.
Halálbüntetés

Pika Gáspár kuruc felkelő és társai kivégzése (1672)

 Bűncselekmények a
középkorban és a kora újkorban
dr. Képes György
(magyar jogtörténet szemináriumi anyag)
 I.
Árpád-kori büntetőjog
1. Közbűncselekmények
 sértettje és a szankció jogosultja: a király (állam)
 büntetése rendszerint halál

Szent István dekrétumainak második könyvéből:

51. fejezet: a király és ország ellen való pártütésről
Ha valaki pártot üt a király vagy ország ellen, annak oltalmat ne adjon a
templom. […]

Szent István dekrétumainak második könyvéből:

16. fejezet: a szándékos emberölésről
Ha valaki haragra gerjedvén és felfuvalkodván, kevélységgel, szándékos
emberölést követ el, tudja meg, hogy száztíz aranypénzt fizet érte, a mint a mi
tanácsunk végezte.
1. § Ebből ötvenet a király kincstárába vigyenek, a más ötvenet adják a
rokonoknak, tíze pedig az ítélőbíráké és közbenjáróké legyen. És maga a
gyilkos böjtöljön a kánonok rendelése szerint.
 I.
Árpád-kori büntetőjog
2. Magánbűncselekmények
 a sértett és a szankció jogosultja azonos (sértett / család)
 büntetése rendszerint compositio (vérdíj vagy hasonló vagyoni
büntetés)
Szent István dekrétumainak második könyvéből:
13. fejezet: az emberölésről, először is, ha történetből esik
Ha valaki történetesen öl meg valakit, tizenkét aranypénzt fizessen és
böjtöljön, mint a kánonok rendelik.
1. § Ha pedig szabad ember a szolgáját öli meg valakinek, adjon más szolgát
érte, vagy árán váltsa meg és böjtöljön a kánonok szerint.

Szent István dekrétumainak második könyvéből:

14. fejezet: azokról, akik feleségüket ölik meg
Ha valaki az ispánok közül megkeménykedvén az ő szívében, lelke idvességé-
vel nem gondolván, ami távol járjon a hívők elméjétől, felesége vérében
fertőznék, engesztelje meg az asszony rokonságát ötven tinóval, mint a
királyi tanács végezte, és böjtöljön a kánonok rendelése szerint. […]
 I.
Árpád-kori büntetőjog
3. Vallás elleni deliktumok
Szent István dekrétumainak második könyvéből:
8. fejezet, hogy vasárnap mindenki templomba járjon
[…] vasárnaponként […] minden ember, nagyja és apraja, férfia s asszonya,
mind templomba menjen, kivéve azokat, a kik a tűzhelyet őrzik.
1. § Valaki pedig konokul hátramarad, csapják meg és kopasszák meg.

Szent István dekrétumainak második könyvéből:

10. fejezet: pénteken húst enni tilos
Valaki pénteki napon, melyet az egész kereszténységben megtartanak, húst
eszik, egy hétig böjtöljön bezárva.

Szent István dekrétumainak második könyvéből:

12. fejezet: a kereszténység megtartásáról
Ha valaki, nem törődvén a keresztyénséggel, henyeségből vagy esztelenül a
vallás ellen vétene valamit, ítélje meg a püspök az ő vétségének mivoltához
képest az egyház törvénye szerint.
 II.
A rendi kor büntetőjoga

közbűncselekmények hűtlenség

nyilvános gonosztevők

magánbűncselekmények actus potentiae

maioris
minoris

infamia
 Hűtlenség
Nota infidelitatis
 A fő- és jószágvesztéssel büntetendő, legsúlyosabb
közbűncselekmények összefoglaló neve:
 „aki az alkotmány, a király és korona közhatalma ellen támad”
(felségsértés)
 hazaárulás különböző esetei
 pénz-, pecsét- és oklevélhamisítás
 bírákkal, bírák eljárásával kapcsolatos különféle bűncselekmények
 „akik valamely nyilvános és kárhoztatott vallásfelekezethez
csatlakoznak” (eretnekség)
 falvak és majorok nyilvános gyújtogatói – 1723-ig
 „aki vérrokonait a vérség negyedik izén belül meggyilkolja”
(rokongyilkosság) – 1723-ig
 „akik vért fertőztetnek és nőrokonaikat a vérség negyedik ízén belül
elcsábítják” (vérfertőzés) – 1723-ig
 Hűtlenség
Nota infidelitatis
Hunyadi Mátyás második dekrétumából:
1462. évi II. törvénycikk
azok az esetek, melyek hűtlenség vétkére tartoznak, és a melyekben,
valamint másokban, a király úr a bűnösök birtokait és fekvő jószágait
másnak adhatja és adományozhatja [1–14. §]
173. sz. szemelvény

Hármaskönyv, I. rész 14. cím

Az úgynevezett hűtlenség vétkének esetei pedig azok, melyek ha fölmerülnek,
a királyi felség bárkinek fekvő jószágait még életében
törvényesen és szabadon adományozhatja annak akinek akarja [1–18. §]
174. sz. szemelvény

III. Károly második dekrétumából:

1723. évi 9. törvénycikk
hűtlenségi bűnt magukban foglaló esetek [2–10. §]
ártatlanok jogainak védelme [12. §]
257. sz. szemelvény
 Nyilvános gonosztevők
Malefactores publici
 A halállal büntetendő további közbűncselekmények megnevezése:

 szándékos emberölés
(ha nem minősül hűtlenségnek)

 lopás, rablás és más vagyon elleni bűncselekmények

 erőszakos nemi bűncselekmények

(ha nem minősülnek hűtlenségnek)

 gyújtogatás
(ha nem minősül hűtlenségnek)

 méregkeverés
 Nyilvános gonosztevők
Malefactores publici
Szent László dekrétumainak második könyvéből:
1. Fejezet arról, ha akármely főember közelvalója lop
Tetszett azt is végeznünk, hogy magát a tolvajt, ha csak templomba nem
jutand, akasszák fel és minden vagyona vesszen utána. […]
168. sz. szemelvény

1486. évi LI. törvénycikk

Továbbá, a mely emberek, eltökélt szándékkal követnek el emberölést,
azokat […] minden váltságdij mellőzésével, ki kell végezni
164. sz. szemelvény

Hármaskönyv, I. rész 15. cím

Az előadott esetekből következik tehát, hogy a tolvajoknak vagy rablóknak, a
haramiáknak és más ilyen fosztogatóknak, úgy szintén a gyilkosoknak […] fekvő
jószágai és birtokjogai […] a királyi fiskusra nem háramlanak[…]; hanem az
ilyeneket csak főbenjáró ítélettel kell sújtani és büntetni, ugyanis a tolvajokat
felakasztani, a rablókat karóba húzni vagy kerékbe törni, a többieket pedig
lenyakazni; tudniillik amint megérdemlik.
Nyilvános gonosztevők
Malefactores publici
 Nagyobb hatalmaskodás
Actus maioris potentiae
 Nemesek elleni önbíráskodó cselekmények, quinque casus,
büntetése: fő- vagy jószágvesztés
1486. évi XV. törvénycikk
Főbenjáró ítéletben, az öt eset kivételével, senkit sem kell elmarasztalni, és
hogy ha az urak tisztei vagy jobbágyai erőszakoskodnak, uraiknak esküvel kell
magukat tisztázniok, azok részéről pedig igazságot szolgáltatniok
Továbbá végeztük: hogy hatalmaskodás tényében, ha mindjárt valaki a bíróság
előtt vagy másutt is, saját szájával vallaná be a gonosztetteket, a melyeket
elkövetett, ennek utána senkit sem kell elmarasztalni, (hanem ha az alább
megnevezett esetekben);
1. § Úgymint (1) a nemesek házainak megrohanása, továbbá (2) a birtokok
és haszonvételeik meg tartozékaik elfoglalása, úgyszintén (3) a nemesek-
nek igaz ok nélkül való letartóztatása, ezen kívül (4) a nemeseknek meg-
sebesítése, megverése vagy (5) megölése miatt.
178. sz. szemelvény
 Kisebb hatalmaskodás
Actus minoris potentiae
 egyéb (nem nemes elleni, a quinque casushoz nem tartozó)
önbíráskodó cselekmények; valamint egyéb kisebb (nem ölésre irányuló)
testi épség elleni bűncselekmények
 büntetés: testi büntetés (jellemzően botbüntetés), megszégyenítés,
ha nemes követi el: pénzbüntetés

Becstelenség
Infamia
 álorcások (másnak adták ki magukat); hűtlen gyámok; vértagadók;
patvarkodók (alaptalanul perlekedők); hamis esküt tevők; hamisan
tanúskodók
 büntetés: becsületvesztés (magánjogi jogképesség részleges
elvesztése), esetleg megszégyenítés is