Brezina Lilla, Szilva Zsófia, Kovács Máté, Pócsi Klaudia, Müller Laura

2. akta
Csoportos jogeset
Kedves Beáta!

Először is szeretném megköszönni, hogy rám bízta ezt a feladatot. Minden erőmmel
arra törekedtem, hogy a lehető legpontosabb szakmai háttérelemzést készítsem el.

Elsőként az Ön által feltett első kérdéskört jártam végig, nevezetesen, hogy az

Alkotmánybíróság eljárhat-e egyáltalán az ügyben.

Mint tudjuk, Szabó Pál köztársasági elnök június 12-én kapta kézhez – bár az
Országgyűlés elnöke által késve megküldött - 2011. évi CLXI. törvény módosításáról szóló,
valamint a 2011. évi CXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, hogy az
Alaptörvényben foglalt kötelessége szerint aláírja, és kihirdesse azokat (At. 6. cikk (3)
bekezdés). Azonban a köztársasági elnök úgy ítélte meg, hogy az elfogadott javaslatok
nincsenek összhangban a magyar alkotmánnyal, így két előzetes normakontroll eljárást
indítványozott az Alkotmánybíróságnál. Mindezt azért tehette meg, mivel az Alaptörvény
feljogosítja őt ezen eljárás kezdeményezésére (At. 6. cikk (4) bekezdés), amennyiben
ugyanazon törvényjavaslat(ok) kapcsán az Országgyűlés még nem kezdeményezett az
Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése szerint eljárást; jelen helyzetben pedig az Országgyűlés
nem élt ezzel a lehetőséggel egyik javaslat kapcsán sem, tehát a köztársasági elnök
kezdeményezése jogszerű volt.

Az Alaptörvény az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja az elfogadott, de még ki nem

hirdetett törvények Alaptörvénnyel való összevetését, vizsgálatát (At. 24. cikk (2) bekezdés a)
pont). Ezt a vizsgálatot azonban ex officio nem folytathatja le, hanem szükséges az, hogy az
Alaptörvényben vagy a 2011. évi CLI. törvényben (továbbiakban: Abtv.) arra feljogosított
személy indítványozzon (Abtv. 51. § (1) bekezdés) – ez a köztársasági elnök személyében
megtörtént. Ezenfelül az eljárás megkezdéséhez szükség van még arra, hogy az indítvány
határozott kérelmet tartalmazzon (Abtv. 52. § (1) bekezdés). Jelen esetben megvalósul ez a
határozott kérelem – ám hibásan. 

A fiktív jogesetben a köztársasági elnök határozottan azt kérelmezi, hogy az általa

Alaptörvénybe ütköző jogszabályokat az Alkotmánybíróság vizsgálja meg és semmisítse meg.
Az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése alapján a köztársasági elnök nem kérelmezheti a
törvényjavaslat megsemmisítését, csupán annak Alaptörvény összhangjával való vizsgálatára
kérheti meg az Alkotmánybíróságot, amennyiben ez az aggály felmerül. Ebben az esetben
nincs létjogosultsága a megsemmisítési kérelemnek, mivel a törvényjavaslat még nem képezi
a jogrendszer részét, így nem szenvedhet közjogi érvénytelenségben sem, amely indokot adna
a törvény megsemmisítésére. 

Ha az előző bekezdésben említett hibától eltekintünk, az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 6.

cikk (6) bekezdése alapján jár el, azaz 30 napon belül határozatot kell kiadnia, melyben az
Országgyűlést az alaptörvény-ellenes törvény újratárgyalására és az Alaptörvényt sértő
elemek megszüntetésére kötelezi.

A Kormány 2034. május 10.-én benyújtotta a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

szóló 2011. évi CLXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatát, mely a 66. §- t
egészítené ki azzal, hogy a köztársasági elnöknek az OBH elnökének személyére tett
javaslatához a miniszterelnök ellenjegyzése lenne szükséges.
Ugyan az államfőnek a kinevező aktusai általában ellenjegyzéshez is kötöttek, ezt azonban a
hatalommegosztás követelményén alapuló alkotmányos megfontolás adott esetben kizárhatja.
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdése szerinti kinevezési/javaslattételi jogkörök nem kötöttek
ellenjegyzéshez, ezen bekezdés j) pontja határozza meg a köztársasági elnök azon hatáskörét,
mely szerint ő tesz javaslatot az OBH elnökének személyére. Ebből kiindulva, ha ezen
törvénymódosítás végbemenne, akkor a köztársaság elnök feladatköre megváltozna, a törvény
korlátozná az Alaptörvény által előírt feladatokat, tehát kollízió következne be a jogforrási
hierarchiában, mivel az Alaptörvény R) cikk (1) bekezdése szerint az Alaptörvény
Magyarország jogrendszerének alapja, az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése szerint pedig
jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

Emellett a másik fő probléma ezen törvénymódosítással a bírák függetlenségét érinti.

Alapvető követelmény az OBH elnökének legitimációjával szemben, hogy a megbízatás
elnyerésében a végrehajtó hatalom ne játsszon szerepet, hanem független intézmények (pl. az
államfő) kapjon jogköröket. Magyarországon az OBH elnöke a bírói függetlenség
alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait
(2011. évi CLXI. törvény 65. §, 3154/2017. (VI. 21.) AB határozat). Ő tesz javaslatot a
köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére is. Garantálni kell, hogy a
bíróságok működését közvetetten, a működési feltételek meghatározásával sem éri befolyás,
vagyis biztosítani kell az ítélkezés függetlenségét. A bíróságok és bírák függetlensége nem
egyszerűen egy igazságszolgáltatási alapelv, hanem ennek fogalmi eleme, enélkül nem
beszélhetünk igazságszolgáltatásról. Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése így határoz:
„bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben
nem utasíthatóak.”. Ebből adódóan ahhoz, hogy feladatát el tudja látni, illetve, hogy meg
tudja teremteni a bíróság függetlenségét, magát az OBH elnökét sem érheti politikai befolyás,
kinevezése nem lehet a végrehajtó hatalomhoz kötött, pozíciója nem függhet tőlük.

2034. május 10-én az Országgyűlés elnöke a Kormány nevében az Alaptörvény 6. cikk

(1) bekezdése alapján benyújtotta az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítás által hatályukat veszítenék a (2)-(5)
bekezdésekbe foglalt rendelkezések, melyek kiemelt alkotmányos követelményeket
fogalmaznak meg az alapvető jogok biztosa tisztségének elnyerésére vonatkozó szabályozás
tekintetében.

Az alapvető jogok biztosa egy egyszemélyes ombudsman-intézmény, mely a parlamenti

ellenőrzés szakosított szervei közé sorolható. Az ilyen szervek lényege a törvényhozó hatalmi
ág megbízásából, annak felhatalmazásával, de szervezetétől függetlenül, önálló alkotmányos
felelősséggel történő ellenőrzés. Az alapvető jogok biztosának elsődleges feladata az alapvető
jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálása, mely történhet benyújtott panaszok alapján,
vagy akár indulhat hivatalból is. (At. 30. cikk (1)-(2) bekezdés) Széles körű vizsgálati
jogosítványokkal rendelkezik, ellenőrzésének eredményét nyilvánosan közzéteszi, majd
ajánlást fogalmaz meg az érintett szerv felé. Az alapvető jogok biztosának két helyettese van:
jövő nemzedékeinek védelmét ellátó helyettes és a Magyarországon élő nemzetiségek
jogainak védelmét ellátó helyettes, akik különböző önálló feladattal rendelkeznek (At. 30.
cikk (3) bekezdés). Az alapvető jogok biztosa egy független intézmény, ennek garanciája a
tisztségének elnyerésére szóló szigorú szabályozás. A pozíció betöltéséhez meg kell felelni
szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek is. A biztost a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés választja az összes országgyűlési képviselő kétharmadának
szavazatával, hatéves (a parlamenti cikluson túlnyúló) időszakra (At. 30. cikk (3) bekezdés),
A posztra az eddigi szabályozás szerint megválasztható minden olyan jogász végzettségű, az
országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki kiemelkedő tudású
elméleti vagy legalább tízévnyi szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szintén feltétel a
harmincötödik életév betöltése, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában,
felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalattal való rendelkezés. A
helyetteseknek a feladatkörüket érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy
tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal való rendelkezés szükséges. A szakmai
előírások mellett, a megválasztott jelöltre szigorú összeférhetetlenségi szabályok
vonatkoznak. A törvény tartalmaz egy felsorolást arról, hogy mely pozíciók betöltése zárja ki
az alapjogi biztos címének megszerzését (2011. évi CXI. tv. 5. §). Ez az intézmény
befolyásmentességét garantálja. A működés függetlenségének garanciája a biztos és
helyetteseinek országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi joga is (2011. évi CXI. tv. 14.§).

A törvénymódosítás értelmében ezek a szakmai és összeférhetetlenségi szabályok

kikerülnének a törvényből, ezzel megengedve azt, hogy egy sokkal szélesebb kör
jelentkezhessen a pozícióra. Szakmai szempontból olyan emberek lehetnének biztosok, akik
nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal, ismeretekkel. Az (5) bekezdés hatályon kívül
helyezése pedig súlyos összeférhetetlenségi problémákat vetne fel. Az alapvető jogok
biztosának és helyetteseinek működésekor rendkívül fontos a befolyásmentesség és
pártatlanság. A biztos befolyásolhatóvá és utasíthatóvá válna, mely az intézményi és politikai
függetlenséget semmisítené meg, továbbá a befolyásmentes parlamenti kontroll szerepkör
sem valósulhatna meg. A „lex Marika” kapcsán Pintér Magdolna miniszterelnök lánya csupán
jogász végzettséggel és passzív választójoggal az alapvető jogok biztosának a jövő
nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesi pozícióját betöltheti, ami így a szakmai
követelmények hiánya mellett az intézmény függetlenségét közvetlenül érinti, mivel a
törvénymódosítás a Kormánytól érkezett. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI.
törvény 8.§ (1) bekezdése ki is emeli, hogy a biztosnak és helyettesének a megbízatása
összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel
vagy megbízatással. Fontos megemlíteni, hogy azáltal, hogy az alapvető jogok biztosának
függetlenségi státusza megváltozik, az alapvető jogok védelme is sérülhet mivel, nem
megfelelően tapasztalt szakember bírálná el az igen fontos ügyeket.

Összességében elmondható, hogy a köztársasági elnök kezdeményezése jogszerű volt

az alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésére, de megsemmisítési kérelmet nem
nyújthat be. Továbbá 2011. évi CLXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal
kapcsolatban két fő probléma is felmerül, egyrészt a köztársasági elnök feladatkörét
módosítaná, ami kollíziót idézne elő a jogrendszer hierarchiájában, ez által pedig sértené az
alkotmányos alapelveket a törvényjavaslat, illetve a bírák függetlenségét is hátrányosan
érintené. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat értelmében a szakmai és
összeférhetetlenségi szabályok kikerülnének, ami azt eredményezné, hogy esetlegesen
kevésbé hozzáértő személyek kerülhetnének ebbe a pozícióba, továbbá ez által a módosítás
által súlyos összeférhetetlenségi problémák is adódhatnának, márpedig az alapvető jogok
biztosa és helyettesei számára rendkívül fontos a függetlenség. Pintér Magdolna lánya
betöltheti a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettes pozícióját, jogász
végzettségével és passzív választójogával. Ugyanakkor az alapvető jogok biztosának és
helyetteseinek függetlensége az alapvető jogok védelmének szempontjából is fontos.

Remélem ezzel az elemzéssel segítségére tudtam lenni.

Üdvözlettel, 

Béla