GYAKORLÓ AKTA

(KORMÁNYZATI RENDSZER)
 68/2026. (I. 20.) OGY határozat
az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY
határozat módosításáról

1. § (1) Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY

határozat (a továbbiakban: HHSZ) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő [m1] megjegyzést írt: Első alkalomra:
rendelkezés lép: Nézd meg, hogy a Házszabály hogyan rendezi most a kérdést,
„(1) Képviselőcsoportot legalább tizenöt képviselő alakíthat.” ki és milyen feltételekkel alakíthat frakciót?

(2) A HHSZ 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Milyen alaptörvényi szakasz alapján fogadja el a parlament a
Házszabályt? Milyen többség kell hozzá?
„(2) Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább tizenöt
képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról
szerezték.”
(3) A HHSZ 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5)5 Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik, a képviselő
országgyűlési képviselői megbízatása is megszűnik.”
Módosulnak a frakcióalakítási szabályok – épp a választások előtt
2026. január 23. 14:21
Budapest

Módosulnak a frakcióalakítási szabályok, megemelkedik a frakcióalakítási küszöb, a frakcióból

kilépők pedig mandátumukkal fizethetnek. Hatalmas a felháborodás ellenzéki oldalon, többen a
képviselői jogállás két lábbal tiprásaként értékelik a kormányzat lépését. Alkotmányjogászok szerint
sem egyszerű a helyzet, mutatjuk, hogy miért.

Igaznak bizonyultak a pletykák, a választások előtt alig pár hónappal ellentmondásos lépésre szánta el
magát a Kormány, és átvitte a Házszabály módosítását. Ez a húzás előzmények nélküli, csupán az év
elején lehetett kormányközeli forrásokból hallani, hogy a szabályozás racionalizálására törekszenek
majd, hogy megmaradjon a parlament működőképessége. A módosítás indokolása ki is emeli, hogy a
változásra azért volt szükség, hogy elejét vegyék „az Országgyűlés szétaprózódásának”, amelyet a „kis
pártok tömeges megjelenése” jelent.

Az ellenzéki oldalon ugyanakkor hatalmas felháborodás fogadta a tervezetet. „Ilyet egész egyszerűen
nem lehet csinálni, ez vérlázító!” nyilatkozta az egyik újonnan alakult, a közelmúltban a küszöb
környékén mért Élhető Magyarországért Párt vezetője. Igaz, ami igaz, az elmúlt két évben számos új
politikai alakulat nyomult be az összeomló nagyobb pártok által keletkeztetett vákuumba. Az Élhető
Magyarországért Párttal együtt három olyan alakulat van, amelynek reális esélye van bekerülni.
Értelemszerűen mindhárom párt úgy értékeli, hogy a szabályozás ellenük irányult.

Jóllehet, nem csak a kisebb ellenzéki pártoknak okoz fejtörést a helyzet. A legnagyobb ellenzéki
pártban folyamatos belharcokról hallani, és habár a választások idejére átmeneti tűzszünetet kötöttek
a felek, könnyen lehet, hogy pár éven belül kenyértörésre kerül sor. A módosítás viszont azzal fenyeget,
hogy a kilépők elveszítik a mandátumukat. A helyzet tehát itt sem rózsás.

Alkotmányjogi szakértő forrásaink kiemelték, hogy a szabályozás aggályos lehet a képviselői jogállás
miatt, illetve „az eljárás jogállamisági kérdéseket is felvet.” Időközben a köztársasági elnök – aki eddig
mélyen hallgatott az ügyben – sajtótájékoztatót hívott össze, „hogyan orvosoljuk politikai rendszerünk
betegségeit?” címmel. Izgatottan várjuk, hogy mi lesz az ügy fejleménye.
Tisztelt Nemzeti Választási Bizottság!

Alulírott Puskás Kázmér, Magyarország Köztársasági Elnöke az Alaptörvény 8.

cikk (1) bekezdésében foglalt jogomnál fogva, a népszavazás kezdeményezéséről,
az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló
2013. évi CCXXXVIII. törvény 5. § alapján az alábbi kérdést nyújtom be a
Tisztelt Választási Bizottsághoz hitelesítés végett.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV.

törvény úgy módosuljon, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható és [m2] megjegyzést írt: Második alkalomra:

megválasztható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két Korábban a Ksztv. tartalmazta a miniszterelnöki
megválasztás személyi feltételeit. Keresd ki a 2018. évi CXX.
alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?” törvényből, hogy milyen személyi feltételeket támaszt a
törvény!

Kérdésemmel a jelenleg kialakult politikai bizalomvesztést szeretném orvosolni.

A kormány régóta regnál, a miniszterelnököt kimerítették az elmúlt ciklusok, amit
jelez az elmúlt hetek példátlan jogalkotási dömpingje, különösen a Házszabály
alkotmányellenes módosítása. Fontos tehát, hogy a más alkotmányos
rendszerekben is megismert cikluskorlátozást itthon is bevezessük a végrehajtó
hatalom tekintetében.

Budapest

2026. január 28.

Puskás Kázmér

Magyarország Köztársasági Elnöke

 22/2026. (II. 18.) KE határozat
miniszter kinevezésének megtagadásáról

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés c) pontja és ugyanezen szakasz (6)

bekezdése alapján dr. Zubányi Gellért tárca nélküli miniszterré való kinevezését
megtagadom, mivel hiányoznak a kinevezéséhez szükséges jogi feltételek,
valamint a kinevezés az államszervezet demokratikus működésének súlyos
zavarát eredményezné.

Indokolás

Egyrészt tudomásomra jutott, hogy dr. Zubányi Gellért nem rendelkezik felsőfokú
oktatási intézményben szerzett képesítéssel. A hatályos törvények szerint a
miniszteri poszt politikai felsővezetőnek minősül. A politikai felsővezető nem [m3] megjegyzést írt: Második alkalomra:
tudja feladatait megfelelően ellátni, ha nincs felsőoktatási képesítése, emiatt pedig Ezt a fogalmat a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi
a jogszabályban meghatározott feltételek hiányoznak. Mérlegelésre nincs jogom, CXXV. törvény tartalmazza. Nézd meg, hogy ki minősül
politikai felsővezetőnek!
meg kell tagadnom a kinevezést.

Azonban még ha ez a hiányosság nem is állna fenn, a miniszternek javasolt

személy kinevezése álláspontom szerint sértené az államszervezet demokratikus
működését, súlyos zavart okozva. Ezt a tárca nélküli miniszteri posztot a
kormányzat kommunikációja (és maga a miniszterelnök nyilatkozatai!) alapján
azért hozták létre, hogy „felülvizsgálja a kormányzati rendszer egyes elemeit,
különösen a Köztársasági Elnök alkotmányos pozícióját, és készítsen elő
megfelelő alkotmánymódosítási javaslatot.” Meglátásom szerint ez egyértelműen
a demokratikus működés (amelynek elengedhetetlen eleme, sine qua nonja a
Köztársasági Elnök!) súlyos zavarát eredményezné.

KEH ügyszám: KEH/02271-3/2026.

Kiborult az alkotmányjogi bili – teljes a zűrzavar
2026. február 19. 8:21
Budapest

Újra megy az adok-kapok a kormány és a köztársasági elnök között, aki most egy tárca nélküli
miniszter kinevezését tagadta meg. A kormányfő tajtékzik, és jogi lépéseket fontolgat. Mi csak
kapkodjuk a fejünket, jogász informátoraink szerint a probléma összetett.

Alig telt el pár hét azóta, hogy Puskás Kázmér köztársasági elnök bejelentette: népszavazást
kezdeményez, amely arra irányulna, hogy korlátozzák a miniszterelnökként betölthető ciklusok számát.
Emlékeztetőül: a kormány, és különösen Tóth Gábor miniszterelnök felháborodásának adott hangot,
állítása szerint „az ügy politikailag halálra van ítélve, jogilag pedig nonszensz, erről nem lehet
népszavazást tartani. Puskásnak elment az esze.” Az ügy politikai vetülete igen összetett, közelmúltbeli
felmérések alapján a lakosság 55 százaléka támogatná a kérdést. Alkotmányjogász körökben sem
kevésbé sok a kérdéses pont: egyesek szerint az Alaptörvény kizárja a tárgyban való népszavazást,
mások szerint viszont megengedhető. Izgatottan várjuk tehát az NVB döntését, akinek már csak napjai
vannak hátra a határidő leteltéig. Nem lennénk a helyükben!

Azonban most robbant az újabb közjogi kézigránát: Puskás megtagadta Zubányi Gellért kinevezését,
mivel álláspontja szerint nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, valamint sértené a
demokratikus államszervezet működését. Szó ami szó, Zubányi kinevezése tényleg nem volt barátságos
húzás a kormány részéről, nyilvánvalóvá tették, hogy a miniszter feladata az alkotmányos
alapfelépítmény átgondolása lenne. Ezt értelemszerűen Puskás is személyes támadásként élte meg.
Kérdéses, hogy alkotmányjogilag mennyire fenntartható az érvelése.

A közjogi adok-kapok azonban lehet, hogy itt még nem ér véget. A miniszterelnök mai
sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy felelősségre fogják vonni Puskást a jogellenes cselekménye
miatt. Álláspontja szerint „mind a közjogi, mind a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségeit
mérlegelni fogjuk, akár törvényalkotás beiktatásával is.” A köztársasági elnök nem várt sokat a [m4] megjegyzést írt: Harmadik alkalomra:
válasszal: megüzente, hogy áll elébe bármilyen eljárásnak, és emlékeztette a miniszterelnököt, hogy
Mit jelent ez? Milyen alkotmányjogi akadályai lehetnek
annak idején a tanítványaként nem engedhetett volna meg magának olyat, hogy ilyen „alkotmányjogi ennek?
nonszenszeken lovagoljon.” Ha a demokráciába vetett hitnek nem is tesz jót ez a csörte, legalább nem
unatkozunk az év első hónapjaiban.