1.

téma: Biblia és természet

Vitaindító vázlat

Lynn White, Jr., Ökológiai válságunk történeti gyökerei

„Amióta az emberi faj elterjedt a Földön, mindig komoly befolyással volt környezetére.”
 A technika befolyásolta ezt a „jelenséget”.
 pl. az autók megjelenésével eltűntek a hatalmas verébrajok, amelyeket az egykor
minden utcát telepöttyöző lócitromok tápláltak.
 vagy az európai bölény kihalása esetleg a túlzott vadászatnak tudható be

De mit mond erről a Biblia? Hogyan került a természet az ember uralma alá? A
természetet valóban Isten eszközül adta az embereknek?

Ter.1.28-31 „26Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők

uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes
csúszómászó fölött, amely a földön mozog.” Isten megteremtette az embert, saját
27

képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. 28

Isten
megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a
földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat
fölött, amely a földön mozog.” 29Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden
növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt
érlel, hogy táplálékotok legyen. 30A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a
földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok.” Úgy is történt. 31Isten látta,
hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.
1. kérdés: Mit mond a Teremtéstörténet a Föld uralmáról? Ki uralkodjon a természet
felett? Hogyan értelmezhető ez?
2. Hogyan értelmeződik át ez a Második teremtéstörténetben? „Az Úristen vette az
embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze. 16Az Úristen parancsot adott
az embernek: „A kert minden fájáról ehetsz. 17De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél,
mert amely napon eszel róla, meghalsz.”
Lynn White nézete szerint: a jelenlegi környezeti problémák gyökerét a természettel
szembeni zsidó-keresztény arrogancia jelenti.
- tehát a jelenlegi környezeti problémák abból adódnak, hogy a zsidó-keresztény
felfogás szerint Isten a földet és annak teremtényeit az ember uralma alá rendelte,
tehát uralkodhat mindenek fölött, már csak azért is, mert Isten az embert saját
képmására és hasonlatosságára teremtette, tehát szinte olyan jogokat adott neki, mint
önmagának.

Versengés a környezet vallási megközelítéseit illetően:

- elnyomás iskola: a Teremtéstörténet szerzőit úgy tekintették, mint akik zsarnoki
hatalommal ruházzák föl az embert a természet fölött
- pásztor-iskola: ugyanezen versek a gondozó szerepét jelölik ki az emberek számára
- a két ellentétes iskola egyetért abban, hogy a Ter.1.26-28 elkülönült és fölérendelt
pozícióba helyezi az emberiséget a természethez képest: csak abban nem értenek
egyet, hogy ez az uralom arrogáns vagy felelősségteljes-e.
- az nem vitás, hogy a Biblia kevés egyenlők közötti kapcsolatot ábrázol
- ember és természet kapcsolata a Bibliában egyértelműen emberközpontú
- a természet az ember alávetettje

A nővények és állatok helyzete az Ószövetségben

- a természet az ember alávetettje, önként szolgálja az emberi rituális szertartásait
azáltal, hogy terméseket biztosítanak ahhoz
- de a növények és állatok fölé is emelkedhetnek a helytelenül viselkedő embereknek:
özönvíz, sáskajárás

Ember és állat kapcsolata a bibliában

Vitatémák
1. A Biblia teocentrikus szemléletét támasszuk alá olyan történetekkel a Bibliából,
amelyekben Isten az állatokat eszközökként használja fel!
„1A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az
asszonynak: „Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?” 2Az
asszony így válaszolt a kígyónak: „A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. 3Isten csak a kert
közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok.”
4
Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: „Semmi esetre sem fogtok meghalni. 5Isten jól tudja,
hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik
ismerik a jót és a rosszat.” (3. A bűnbeesés)
2. Az állat, mint áldozat Isten előtt
„1Az ember megismerte feleségét, Évát, ez fogant, megszülte Kaint, és így szólt: „Isten
segítségével embert hoztam a világra.” 2Aztán újra szült: Ábelt, a testvérét. Ábel juhpásztor
lett, Kain pedig földműves. 3Bizonyos idő elteltével történt, hogy Kain a föld terméséből
áldozatot mutatott be az Úrnak. 4Ábel is áldozatot mutatott be, nyája zsenge bárányaiból,
azok zsírjából. Az Úr kegyesen tekintett Ábelre és áldozatára, 5Kainra és áldozatára azonban
nem tekintett.” A növényáldozat miért nem áldozat Isten szemében?

„20Noé oltárt épített az Úrnak. Aztán fogott minden tiszta állatból és tiszta madárból, s
égőáldozatot mutatott be az oltáron. 21
Amikor az Úr megérezte a jó illatot, így szólt
magában: „Az ember miatt nem átkozom meg többé a földet, hiszen az emberi szív vágya
ifjúkorától kezdve hajlik a rosszra. Nem törlök el még egyszer minden élőlényt, ahogy
megtettem.” (Özönvíz után)

3. Az özönvíz előtti korban nem említi a Biblia az állat húsának élelemként való
felhasználását. Vajon miért?

„Minden, ami él és mozog, szolgáljon nektek eledelül, mindent nektek adok, mint a zöld
növényt. 4Csak élő állatot vérével együtt nem ehettek.” (9. A világ új rendje)

4. Az ószövetségben csak két állat beszél: a kígyó és a szamár. Mi a jelentősége ennek?

Mikor szólalnak meg az állatok?
„1A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az
asszonynak: „Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?” 2Az
asszony így válaszolt a kígyónak: „A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. 3Isten csak a kert
közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok.”
4
Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: „Semmi esetre sem fogtok meghalni. 5Isten jól tudja,
hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik
ismerik a jót és a rosszat.”