A SZERETET FEHÉR VIRÁGA

( mesejáték)

(Megjelenik a király és a királyné a színen. A király aláírja az aktákat, megtömi a pipáját és

megvakarja az üstökét.
A királyné letörli a port a trónról, kifényesíti a koronákat, aztán leül varrogatni. Mindezt
nagyon gyorsan csinálják. A királylány kint énekelget)

KIRÁLY: Hallod, édes feleségem? Énekel a mi drága, egy szem lányunk!

KIRÁLYNÉ: És milyen gyönyörűségesen! Egész álló estig elhallgatnám!!!
KIRÁLY: Én is, drága párom! Én is!

MESÉLŐ: És hallgatták. Álló estig és másnap reggelig. Hallgatták ma, hallgatták holnap,
hallgatták reggel, hallgatták este. EGYSZÓVAL: Nagyon-nagyon szerették az egy szem
lányukat és annak az énekét.

KIRÁLY: Jajj, anyjuk! Nincs nála szebb, nincs nála jobb kerek e nagy világon!
KIRÁLYNÉ: Nincsen, apjuk!.....És hallgasd: kacag a mi gyönyörűségünk!!!!
KIRÁLY: Kacag! Milyen csodásan kacag!
UDVARMESTER: Kacag! Kacag! …Hát persze, hogy a mi gyöngyünk, gyémántunk kacag!
Ki más is kacaghatna???..... Ha más kacagna, kacagási tilalmat rendelnének el!

KIRÁLYLÁNY: (odaszalad az udvarmesterhez, puszit nyom az arcára.)

Hízelegsz, Udvarmester! Ha más nem kacagna, ha másnak nem volna jókedve, én sem
nevetnék. Én is szomorú lennék.

KIRÁLY: Minden szava csengettyűszó! Hallod, anyjuk?

KIRÁLYNÉ: Igen, hallom édes párom! Csupa-csupa jóság, csupa-csupa vidámság. Nem
hiába, hogy ő a MI édes lányunk!

UDVARMESTER: Királyuram, halaszthatatlanul fontos ügyben zavarom……

KIRÁLY: Jól van hát, jól van hát édes kislányom, menjél szépen játszani, majd tüstént
hívunk, ha vége van ennek a vacak tanácskozásnak.

UDVARMESTER: Felséges uram és királyném, nagyon dicséretes és szép dolog, nem

mondom, hogy ennyire szeretitek a szépséges királylányt, de nem ártana ha egy kicsit az
ország ügyes-bajos dolgaival is törődnétek!

KIRÁLY: (felháborodva)..De hiszen aláírtam az aktákat!

KIRÁLYNÉ: (szintén felháborodva)…Letöröltem a trónszéket!
KIRÁLY: Megtömtem a királyság pipáját!
UDVARMESTER: Szép, szép, de ha lehet az ilyen, hitvány, magamfajta kis udvarmesternek
véleménye, azt mondanám, hogy MINDEZ KEVÉS!
KIRÁLY: Megvakartam a királyság üstökét is!
KIRÁLYNÉ: Én meg kifényesítettem a koronákat!
UDVARMESTER: Ez azért már valami,…..de….még mindig nem az igazi!
KIRÁLY: Mit tegyek, ha olyan gyönyörűségesen énekel, hogy egész nap elhallgatnám?
KIRÁLYNÉ: Ha olyan szép, hogy egész nap csak nézném?
UDVARMESTER: Szép, szép, de felségeteknek többet kell törődniük a trón sorsával.
KIRÁLYNÉ: De hiszen letörölgettem, minden áldott nap leporolok!
UDVARMESTER: Nem egészen így gondoltam. A MI királyságunk nem akármilyen
királyság, tehát megérdemli, hogy MÉG nemakármilyenebb legyen! A királyság dicsőségével
növekszik a király híre. A király hírneve meg öregbíti – bocsánat a szóért – az udvarmester
dicsőségét is. Ne vegye zokon senki, ha felségtek szolgája egy ici-pici, pirinyócska kis
dicsőségre vágyik!
KIRÁLY: Mit kívánsz hát???
UDVARMESTER: Egy ekkkkkkorka kis új kitüntetést….(kezével hatalmas kört ír le). Tele
vagyok jobbnál jobb tervekkel. Hallottam, hogy a szomszédos Kikerics kercegség hercegének
olyan legyőzhetetlen ármádiája van, amelynek minden katonája három ellenséges katonát tűz
a bajusza hegyére.
KIRÁLY: Bizony, bizony! Nekünk is jól jönne egy ilyen ármádia.
UDVARMESTER: A giling-galangi királynénak meg olyan aranyrokkája van, amelyiken a
felséges asszony aranyvásznat sző. Értették? – A R A N Y V Á S Z N A T!!!!
KIRÁLYNÉ: Aranyrokkát akarok én is!
KIRÁLY: Én meg szuronybajuszú ármádiát!
UDVARMESTER: Ekkora nagy király lehetnél, ilyen peckesen sétálhatnál, ha neked is
volna! (a király is utánozza)
KIRÁLY: Így???
UDVARMESTER: Még ennél is peckesebben! Íííííííííígy!
KIRÁLY: Honnét szerezhetnék egy ilyen ármádiát?
KIRÁLYNÉ: És egy aranyrokkát?????
UDVARMESTER: A megoldás felségtek dolga, mi udvarmesterek csak a terveket szőjjük.

KIRÁLY: Ha nincs is ármádia, nincs is aranyrokka, de VAN EGY CSODÁLATOS

LÁNYUNK, kinek párja nincs hetedhét határban!
KIRÁLYLÁNY: Jaj, édesapám! Nagyon jót játszottunk….., de valahogy olyan furcsa hangja
van az énekemnek. Figyelj, csak! (énekel, a juhász visszaénekel)
És hallod, egyre közeledik a visszhang…..! Már itt hallom a kertek alatt! ….Már itt is van!
JUHÁSZ: Sok beszédnek, sok az alja! Kimondom én kereken:…lánykérőbe jöttem.
Addig hallhattam, addig daloltam a szépséges királylány énekét, amíg ide nem csalogatott a
nótája. Én sem vagyok hitványabb más ember fiánál, gondoltam, megkérem a kezét. Legyen
az én csodás feleségem!
UDVARMESTER: A királylány kezéééééééét??????....... (nagyon megütközve)
KIRÁLY: A kezééééééééét????
JUHÁSZ: Miért csodálkoznak? Eljutott hozzám szépségének és jóságának a híre..
UDVARMESTER: Éppen ez az!!!! Szép is, jó is!...Tehát nem hozzád való!!! Mit gondolsz
Teeeeee? Éppen neked tartogatják? Királyfi lesz a párja, nem juhász!
KIRÁLY: Bizony, bizony! Nem juhász!!!
KIRÁLYNÉ: Királyfi bizony!!
JUHÁSZ: Juhászból nem lehet királyfi?
UDVARMESTER: Jaj, barátocskám! Ez olyan lehetetlenség, mintha azt kivánnád, hogy télen
is nyíljék a réteken virág!
KIRÁLY: Így igaz! Télen is nyíljon virág!!!

(Belép az udvari tudós, kezében egy nagy pergamen tekercs. Lassan, méltóságteljesen
megszólal
TUDÓS: Ó, be jó, hogy itt talállak, kedves kincsem, kis királylány! Nézd csak, nézd, mit
találtam!....Látod ezt a pergamentekercset? (kinyitja a tekercset)
UDVARMESTER: Milyen fura-kusza betűk! Egy szavát sem értem! Badarság az egész!
TUDÓS: Bizony, én is nehezen fejtettem meg őket!
KIRÁLYLÁNY: És megfejtetted?
TUDÓS: Igen, édes kincsem, és így szól:… Aki akkor született, mikor az orgona virágzik,
május havában, mégpedig vasárnap délben, az kívánhat egyetlen egyszer életében bármit,
bármilyen lehetetlent is, ….a kívánsága teljesülni fog menten.
KIRÁLYNÉ: Hisz te akkor születtél!
KIRÁLY: Május havában!
UDVARMESTER: Vasárnap! Pontban délben! Én írtalak be a királyi anyakönyvbe!
KIRÁLYLÁNY: Akkor bármit kívánhatok???
TUDÓS: Akármit!
UDVARMESTER: Kérleeeeek!.....egy icike-picike, pirinyócska kis érdemérmet?????
KIRÁLY: Jujj, de jó, meglesz az ármádiám, a szuronybajuszos ármádiám!
KIRÁLYNÉ: Meglesz az aranyrokkám!!!
KIRÁLYLÁNY: Mindenki magának kéri az én kivánságomat???? De hiszen csak egyet
kívánhatok!!!
TUDÓS: Hej, lányom, ha tudnád, mennyi kívánság van a világon! Mennyi különös kívánság!
És milyen furcsa, hogy a legtöbben csak maguknak kívánnnak valamit.
KIRÁLYLÁNY dobbant a lábával) Hát nem! Nem érdekel az aranyrokka! Nem kell
szuronybajuszos ármádia! (ránéz a juhászra) Mindig csak arról beszéltek mindannyian, hogy
mennyire szerettek engem, de most, amikor egyetlen egyszer teljesülhet a kívánságom, mind
csak magatokra gondoltok. (odafordul a juhászhoz)
Te mondd meg, juhász, hogy mit kívánjak?
JUHÁSZ: Kis királylány, neked egyedül kell megtalálnod azt a kívánságot, azt az egyet,
aminek nemcsak egy ember örül!
KIRÁLYNÉ: aranyrokkát!!!
KIRÁLY: Ármádiát!
UDVARMESTER: érdemérmet!
KIRÁLYLÁNY: Nem! Nem! És Nem!
MESÉLŐ: Akkoriban ezon a tájon még soha nem havazott, nem ismerték az emberek a havat.
A sok önzés hidegétől egyszerre hirtelen beköszöntött a tél, a kert rideggé, hideggé, zorddá
vált.. A kis királylány szomorúan nézett ki az ablakon.
KIRÁLYLÁNY: Milyen hideg van, és semmi vígasság nincsen! Fázik a virágok gyökere a
földben, borzongás az álma a vetésnek. A gyerekek is szomorúak, mert elmúlt a nyár, semmi
játékuk, semmi örömük nincsen! Milyen unalmas is a tél!!!
Ha csak egy pirinyó kis virág nyílhatna ilyenkor, egy egészen aprócska, fehér picike
virág, ami örömmel tölthetné el az emberek szívét!!!!
AZT KÍVÁNOM, TÉLEN IS LEGYEN VIRÁG!!!! TÉLEN IS SZÉP LEGYEN A
VILÁG!!! (elkezd havazni)….VIRÁG!!!! FEHÉR PEHELY-VIRÁG!!! LÁTJÁTOK????
MESÉLŐ:
Ekkor hirtelen hatalmas fehérség kerekedett, mindenki fázni, dideregni kezdett, s a felhőkből
hatalmas pelyhekben esni kezdett a HÓ!
UDVARMESTER: Ohó! Ohó! Hó! Hó! …Felség!....Teljesült a lehetetlen! Télen is van
virág! Oda kell adni a lányt!!!
KIRÁLY: Hát mondjátok meg, mit tehetek? …Gyere ide Te Juhász! Legyen hát tiéd a
lányom! Ha oda az ármádia, oda az aranyrokka, legalább Ti legyetek boldogok!!!
TUDÓS: Boldogok is lesztek, hisz aki ilyen szépet kíván a világnak, mint Te Kicsi
Királylány, az nem lehet boldogtalan!

Közösen mindenki:

LEGYEN SZÁMOTOKRA IS T ANULSÁGOS EZ A MESE! TÖREKEDJETEK

ARRA, HOGY MINÉL TÖBBSZÖR KÍVÁNJATOK OLYAN DOLGOKAT,
MELYEK EGYSZERRE SOK EMBERNEK OKOZNAK ÖRÖMET ÉS
BOLDOGSÁGOT!
IGY LESZTEK TI IS IGAZÁN BOLDOGOK.