You are on page 1of 73

BEKE SÁNDOR

ADVENTI KOSZORÚ
Beke Sándor

ADVENTI KOSZORÚ

Versek

Erdélyi Pegazus Könyvkiadó


Székelyudvarhely 2002
-4Z ERDÉLYI PEGAZUS
SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA

CSIRE GABRIELLA
GÁBOR DÉNES
MURÁDIN LÁSZLÓ
NÉMETH JÚLIA
RÁDULY JÁNOS

© Erdélyi Pegazus Könyvkiadó, 2002


© Beke Sándor, 2002

ISBN 973- 85700- 1- 8


, , ,
SETA, HATRATETT KEZZEL
HA ELÁLMOSODNAK A KÖLTŐK

Maholnap a kö l tők
csak maguknak írnak,
megírják saját maguknak
azt a gyönyörű költeményt,
az erőszak nélkül
felszabadított
kö l tők országáról ,
amit elolvas majd a jó barát
s a m egértő feleség -
Amikor belefáradnak
a versírásba,
elálmosodnak,
fejüket lehajtják
a költemény keblére,
álmukban
kezet fognak a költeménnyel
és elindulnak
ingyenes utazásra
szuperszonikus repü l őgépen
a kö ltők országába.

(2002)

7
VÍZKERESZT UTÁN

Vízkereszt után,
mikor a téli köd magába szívja
a szeretet karácsonyesti melegét,
s a Kisded emléke
fölszívódik az éterben,
csapódnak a panellakások
erkély-ajtai,
a házigazdák
megjelennek az e~ké lye n ,
kezükben
az elszáradt karácsonyfával,
és leengedik száradó fenyőiket
az emeletről -
Zuhanni kezd,
ágain a színes szaloncukorkák
üres papírjai zizegve borzonganak,
s mint rosszul összehajt(\)gatott
papírrepülő,
dicstelenul ér földet
a lepusztított karácsonyfa -

(2002)

8
A LÁTHATATLAN LEKTOR

Alulírott lektor
névtelen,
védtelen szerzőt olvasok
kelletlen,
a mű jó, de lelkemben
esélytelen,
s nem ajánlom kiadásra,
hadd j árja útját
kéretlen.

(2002)

9
A KÖNYVKERTÉSZEK

A könyvkertészek
a megcsökött kerti törpék.
Ott feszítenek
kétszínűen
az irodalom dísztavai e lőtt,
a márványkövek fényűzésében,
a sziklakertek árnyékában,
s kezükben
rozsdás kertészollóval
csipegetik
az ágak hegyén
fakadó bimbókat -
De a virágok
ellepik az ágyásokat,
elhagyják a kerteket,
s a májusi esőben
a törpék fölé magasodnak -
Kikeletkor
illatosan lobognak
a virágok,
s élénk színű
sziromlevelekkel pompáznak
a sziklakertek közelében,

10
miközben
a magas virágkaszárnyák között
garázdálkodó
megcsökött könyvkertészeknek
felszabadultan integetnek.

(2002)

11
EGYENSÚLY

Ez már egészséges életmód:


próbálom rendben tartan i
lelki egyensúlyomat,
hiszen egy kicsit
elméreteztem a dolgokat -
Az ellenségeimre
már nem gondolok,
elbokrosodtak bennük
az irigység indái,
és beléjük száradt,
vagy tán
el is hagyta őket a lélek -
Tudomásul veszem :
szegénységi bizonyítvány ez,
a leghitelesebb érdek.

(2002)

12
SÉTA, HÁTRATETT KÉZZEL

Hátratett kézzel,
délcegen,
mint akinek ez a dolga,
magára ölti
az évszakok ruháit,
a lelkek pongyoláit,
és szerelmes könnyedséggel
lerázza homlokáról
a mindennapi gondokat,
hátra fésüli hajá.t
az idő tükrében,
s elindul,
mint egy magányos csillag
a lélekrengetegbe,
talán sehová -
Ki volt ez,
aki itt hagyta
parfümje illatát
a megállóban,
az állomás várótermében,
a szerető fürdőszobájában ,
a vörös napnyugták
meghitt cseyegéseiben?

13
Ki járt itt?
kérded,
mert mégis hiányzik -
Látták a költőt,
mondják.
·Feltette nagy karimájú
fekete kalapját,
s szemük láttára
szótlanul átsétált
a virágos rét
végtelen mezején
a határtalan űrözönbe ...

(2002)

14
ADVENTI KOSZORÚ

Fejedre hull
a penészes lom,
át- meg átjár
a nyilalló fájdalom,
szü lőfö ldem ...

Ámítások altatnak
kényre-kénytelen,
szemedben
tündérálmokat ébresztenek,
szülőföld em ...

A hit, néped
szívében gyönyörű,
a hit is marcangol,
s lesújt a keselyű,
szülőföldem ...

Isten csak az,


ki téged áld,
égeti homályos
múltad fátyolát,
szül őfö ldem ...

15
Lelkedben ég,
ég az adventi koszorú,
ne könnyezz,
s ne légy te szomorú,
szülőfö ldem! ...

(2001)

16
KERTELÉS NÉLKÜL

Várlak.
Füstölgő cigarettával,
vetetlen ággyal,
sötét szobával,
a terítetlen asztalon
egy szál virággal.
Tudom,
te hozod a fényt.

(2002)

17
A FEKETE BROSSTŰ

Kedvesem,
miért
felejtetted itt
- a csipkés
ingedről
lehullt-
fekete brosstűt,
és két szép
kökényszemed
fekete
ragyogását
ágyamon?

(2000)

18
HA NEM LENNÉL

Ha nem lennél,
az emlékek
visszatérő útjain
keresnélek,
mintha szellemek
kísémének
a villanó betűk között.
Hallom,
az arany esőben
keresztekre koppannak
az érett gesztenyék -

(2002)

19
TŰNŐDÉS

A kripta-kapuban,
gyönyörű napsütésben
öngyilkos emlékek
sütkéreznek -

(2002)

20
ÚJ ÉVEZRED KAPUJÁBAN

Mi közünk van nekünk a virágokhoz,


a félve l egelő őztehénhez,
a kertünkből továbbköltöző cinegékhez,
a testünkből elszivárgott lélekhez,
az Istentagadó emberhez?
Az évezred pogány kapujában
értetlenül álldogálunk,
- hit nélküli emberek --
kapufélfa mellett darvadozik
a rozsdás Krisztuskereszt.

(2001)

21
ÁLLOMÁSOK

S zürkülő ,
kócos hajjal,
zsírfoltos kabátban,
arcán
árokmély ráncok,
felénk fordul,
a szivar nikotinjától
megsárgu lt körmökkel,
kezében
kiflivéggel -
kérni szeretne valamit.
Zavaros szemében
felkavart lelkének
vulkánikus kövei
pirosan izzanak,
fáradt,
rongybaba arcán,
ráncösvényeiben
megkövült a gond,
s mosolyog
magányában -
Bólintunk,
és akkor kezében
a lyukas szatyorral

22
reménytelenül távozik,
és magával viszi
a tegnapi,
tegnapelőtti
füstös állomásszagot -

(2001)

23
FEKETE

Friss barázdák
vö lgyében az éj -

(2002)

24
TRÉFÁLKOZÓ

KENYÉR VERS

kenyérvi lág
kenyérvirág

kenyérkés
kenyérhéj

kenyértörés
kenyérkérdés

kenyér leső
kenyérkereső

kenyérgond
kenyérsor

kenyérada g
kenyérdarab

búzakenyé r
házi kenyér

25
vajas kenyér
zsíros kenyér

szentjános kenyér
üres kenyér

VIRÁG VERS

virágeső
virágmező

virágállat
virágillat

virágének
virágélet

virágkor
virágpor

mákvirág
nebáncsvirág

26
HÚS VERS

madárhús
császárhús

hússaláta
húspogácsa

hús-vér
hússzék

hússzelet
húslelet

húsverő
hú svevő

húshagyó
húsevő

(1989)

27
KANNIBÁL TURISTA VERSE

Mikor a kannibál
vízum nélkül
Európába érkezett,
megállt az egyik
állattemető előtt,
s a temető kapujában
az emberekről
kezdte faggatni
a temetőőrt -

(2002)

28
KÉPZELGÉS

Ha ostoba gyermek lennék,


olaj festékkel
piros-fehér-zöld színűre
festeném a galambokat,
s fölröppenteném madaraimat
a kincses város főterén ,
Mátyás király szobra köré,
s akkor a piros-sárga-kékre festett
padok fö lött
piros-fehér-zöld szí n ű
galambok röpködnének
szerelmesen -

(2002)

29
KORONÁZATLAN GYERMEKKOR
KATIBOGÁR SZÁLLT A FŰ HEGYÉRE

Kétéves voltam,
udvarunkon a szomszéd kislány
meztelenül ugrándozott.
Teletöltöttük vízzel
a pléhvedrecskét,
kicsi vasgereblyével
autósztrádákat húztunk a földre,
s műanyagformákba
vizes homokot öntöttünk,
szívecskét, rombuszt
és cserefalevelet -
Közben hangosan
szólított anyám,
de én hallgattam,
s a homokozó mellett
a szomszéd kislányt
teletűzdeltem
élénkzöld fűvel -
Lába között
katibogár szállt a fű hegyére.

(2002)

33
KÉK LAGÚNA

Körútra indultam óvodás koromban,


világ- felfedező nagy útra,
mint az óvó néni meséjében a fehér szakállas,
kék micisapkás öreg hajóskapitány,
aki a háborgó tenger közepén
a vitorlarúdhoz támaszkodott
s látcsövével szemügyre vette a messzi partokat,
szóval felfedező útra indultam
alig hat évesen az én szerény,
de boldog környezetemben,
mert nap nem telt el úgy,
hogy minden pillanatban
valamit fel ne fedezzek
a körülöttem zajló világból
és boldog voltam, ha magamtól megfejtettem
bármilyen kis jelenséget,
a tárgyakat, melyekkel a szomszéd
macskája játszott a szemetesláda mellett,
az óvó nénim különös szokásait,
az égőpiros játékbusz
hátsó kerékmeghajtású motorját,
a különbséget a felnőttek között,
a sovány és a kövér emberek
viselkedését az utcán,

34
de felfedező körutamon
mindig megálltam töprengve
a legnagyobb titoknál,
a legizgalmasabb pillanatnál,
megtudni végre, mitő l különbözik
a fiúgyermek a leánygyermektől,
s miért hordanak a fiúk nadrágot,
s a kislányok szoknyát?
Szóval felfedeztem magamban
a fiúgyermeket
és roppant kíváncsi voltam,
mint a háborgó tengeren,
a vihar közepén,
a hajó fülkéjébe behúzódó hajóskapitány,
aki arra.vár: mikor áll már el
az az átkozott széllökés
a trópusi partokhoz közel,
kíváncsi voltam
az óvodás kislányok dundi,
réteges combocskája közé zárt titkára,
mert felfedező körutamon azt hitem,
csupán ez maradt még tisztázatlan
és felfedeznivaló földi valóság az én életemben .. .
Sokszor elbújtam
az óvoda otrombán lecsempézett vécéjébe,
s az ajtó mögé húzódtam
a nedves törülközők közé,
míg föl neµi álltak az óvodás kislányok,

35
az én csoporttársaim az ülőkéről,
míg föl nem húzták a szép, csipkés,
fehér tüneményt,
mit annyiszor láttunk óvodások
világoskék egyenruhája alatt,
ha lehajoltak az elgurult labda után
játék közben, vagy ha ártatlanul
széttárták lábukat az alacsony gyermekszéken
vagy a hosszú padocskán ...
Kíváncsi voltam a kislányokra,
mert akkor már tényleg felfedeztem,
hogy van valamilyen megkülönböztető jel
a kisfiúk és a kislányok között.
Mondtam is
az udvarunkon összeverődött fiúcskáknak,
hogy érdemes lenne
tüzetesebben megvizsgálni a szomszéd kíslányt,
Mónikát, és remegtem a boldogságtól,
amikor áthívatták „Csapd le csacsit"
játszani az udvarunk mögötti,
zsinagógával szomszédos kertbe,
ahol kőműves szerszámait raktározta el apám,
a ringlószilvát termő fa alá,
a zöld talicska mellé,
leguggoltunk és vártuk a pillanatot,
mert meggyőztük Mónikát,
hogy mutassa meg n.ekünk a csodát,
és azt mondtuk neki,

36
hogy csak a nagycsoportos
óvodás kislányoknak van olyanja,
mire ő büszkén bizonyította az e llenkezőj ét,
hogy neki igenis van,
és magabiztosan húzta le pufók térdecskéjére
a harisnya-nadrágot, s a fehér bugyit,
amit kicsi, dundi ujjaival oly gondosan tolt le,
hogy mi megláthassuk, mije van,
amire olyan kíváncsiak voltunk.
Én azt hittem akkor,
hogy a világ l egvégső és legnagyobb rejtélyét
fedeztem fel a ringlószilvafa alatt,
az apám talicskájához támasztott
homokszita mellett,
a zöld fűben és boldog voltam,
mint az a haj óskapitány,
az én óvó nénim meséjében,
aki a fergeteges vihar után
előjött a haj ó fülkéjéből,
s az egyenlítőhöz közel
szeméhez emelte hosszú látcsövét
és meglátta a kék lagúnában,
a korallzátonyhoz közel,
sziklákkal szegélyezett parton,
a meztelenül táncoló fekete bőrű bennszülötteket,
a datol yaerdő közelében ...

(2001)

37
VAKMERŐ CSIMPÁNZOK

A fasizmus feletti
győzelem napján
állatkertbe látogattunk,
s a csimpánzok kertj e előtt,
a csóré fertályú csimpánzanya
kikapta óvó nénink kezéből
a piros,
kommunista papírzászlót -
A csimpánzkölykök
fejüket vakarták:
sehogy se tudták kitépni
a közepéből
a sarlót meg a kalapácsot -

(2002)

38
KUTYAGUMI

Az óvodai nagyszünetben
alaszkai aranyásó álmainkat
váltottuk valóra;
s hogy mi is egyszer
nagyon gazdagok legyünk,
műanyag játéklapátainkkal
ásni kezdtük a kerítés sarkában
a fekete földet,
míg megtaláltuk
a piros giliszták között
azt a hosszúkás,
kemény aranyrudat,
melyet örömmel
vittünk az óvó néninek,
aki jót mulatott rajtunk.
A takarító néni
szörnyülködve csóválta fejét,
s undorodva vitte
a szemetesládához
kis lapáton
az aranyszínű kutyagumit -

(2002)

39
A SÖTÉTKÉK CSŰR

Egyik este nagyapám


elővette a magas létrát,
az égnek támasztotta,
s fölmászott a tetejébe
a fehér Hold-fészekhez,
a sötétkék csűrbe,
hadd lássa,
tojt-e ma a tyúk
nagy arany tojást.
De üres volt a fészek,
csak tücsökzenét hallott
a sötétkék csűrben,
s hogy a létráról leszállt,
jobb markában
valamit rejtegetett:
„Nézd,
unokám - mondta - ,
tücsköt fogtam neked,
hegedűst,
reggelig eltesszük szegénykét,
bezárjuk a gyufásdobozba,
a kicsi kartonkastélyba,
a királylány
kisablakos szobájába

40
vagy a varrógép fiókjába,
hogy reggel
biztosan megtaláld,
s éjszaka,
ágyadnál,
mint sötét cellából a fogoly,
Stradivárián hegedüljön,
énekeijen neked.

Unokám,
ma még este van."

(2001)

41
A NAGY SÁRGA TRAKTOR

Gyermekkoromban
gyors patakba ejtettem
a hídnál
az ajándékba kapott
nagy sárga traktort.
Vitte a víz
a nagy sárga,
szocialista műanyagtraktort,
s azt hittem,
én leszek a legboldogabb,
ha megáll valahol,
valamelyik gübőben,
ahol örvénylik a hegyi víz,
vagy fennakad
a kiálló köveken.
Összegyűltek az emberek
a fürdővárosban ,
a gyógykezelt betegek
s a turisták.
A hegyi patak partján
ágakkal hadonásztak
és horgászták egyre
a vízben
hömp ö l ygő traktort,

42
lelkesen szurkoltak,
hátha kifoghatnák
gyermekkorom
hegyi patakban úszó
sárga,
szocialista műanyagtraktorát -

(2001)

43
A VAJAS KIFLI

Az első iskolai napon


az udvaron maradtam,
míg anyám keresni kezdte
a tanító nénit,
álldogáltam kíváncsian
rövidre vágott kefefrizurával,
a brassói 6-os számú
általános iskola udvarán,
s vártam,
hogy az akkori szokás szerint
jöjjenek
a negyedik osztályos leánykák
és kézen fogva
bevezessenek osztályomba;
közben elővettem a tízóraimat,
a vajas kiflit,
nyugodtan eszegettem,
s mire anyám,
megtalálva a tanító nénit,
visszatért,
felpofozott,
és azt mondta,
hogy nem szégyellem magam,
így kezdem én az iskolát,

44
az első iskolai napon,
szeptember tizenöWdikén,
a tízórai előtt
megeszem a vajas kiflit,
s megiszom
a zöld orvosságos üvegből
az édes,
citromos teát -
S én kipirulva,
szégyenkezve vártam
a negyedik osztályos kislányokat,
akik már kerülgették
a síró nebulót,
s nézegették fejemet
s a tüskés-sünis kefefrizurát ...

(2001)

45
A KÓSTOLÓ

Hajdanán, kisiskolás koromban,


amikor a tankönyvkiadó
keményköté sű könyvekbe
nyomtatta az ábécéskönyvet
és nehéz volt az a szocialista,
durva varrású, műbőrből készült iskolatáska,
télen, ha disznót vágtunk,
anyám kóstolót adott ennek-annak,
és egyik alkalommal
az én tanító nénimet is fölvezette
a szomszédok mellé, a kóstolós listára,
mert azt mondta, hát fiam,
a tanító néni is megérdemli a kóstolót:
neki nincs rokona falun és nincs akitől kapjon
és azon kívül is
tiszteletre méltó pedagógus a tanító néni.
Anyám nagy igyekezettel előkészítette
hideg éléskamránkban a hosszúságra is
figyelemre méltó vérest és májast,
kolbászt is vágott hozzá bőven,
akkorát, hogy a mi jelenlegi demokráciánkban is
sok szegény ember megirigyelné;
és elment anyám nagy buzgalommal
a legközelebbi szocialista közértbe,

46
szemben a kultúrházzal és zsírpapírt vásárolt,
gondolta, nem újságpapírba csomagolja,
nehogy a magasnyomású nyomda
ólmos terméke megártson
az én tanító nénim családjának,
szóval zsírpapírt vásárolt, és hazahozta,
a konyha-asztalra terítette,
s a kamrábó l kihozott, a ritkán használt drága,
aranycsíkokkal díszített
fehér ebéd l őkész l et nagy sültestáljáról
gondosan becsomagolta,
majd nylonszatyorba tette
és igazán tiszta szeretettő l vezérelve
elindult az iskolába,
s ott felment a tanári szoba elé,
és abban az emlékezetes decemberi szünetben
kihívatta Salamon Imrénét,
az én tanító nénimet,
mire a tanító nénim nagyon m egl epődött ,
s mondta,
hogy hát nagyon szépen köszöni,
hogy ő igazán nem érdemes erre,
milyen j ól esne tényleg ez a kóstoló,
de ne haragudjon, Bekéné naccsága,
nem fogadhatom el a kolbászt, s a véres-májast,
mert Sanyika olyan rossz fiúcska,
hogy sokszor nem tudom, mit csinálj ak vele;
anyám hát hazahozta a kóstolót,

47
s mondta apámnak,
nem tudom, ez a gyermek kire ütött,
a tanító néni még a kóstolót sem akarta elfogadni,
pedig hát szegényeknek
milyen jól esett volna a kolbász
és a vétes-májas;
emlékszem, aznap este,
anyám eresztett puliszkát főzött,
s szomorúan vágott ki a tanító nénim kóstolójából
négy egyforma darabot,
mert mi négyen voltunk a családban,
s melléje hideg tej et töltött
a fehér porcelánkannákba,
de én mégis úgy örvendtem,
hogy legalább megmaradt
a mi családunknak az a drága kóstoló,
épp az asztalnál jutott eszembe:
az én tanító nénim
valamelyik órán a fülemet tépte meg
és olyan körmöst adott azzal az átkozott,
vastag cserefa-vonalzóval helytelenkedésért,
hogy belekékültek ujjbegyeim
és mert Csilla nevű osztálytársamnak súgtam,
négyest írt be
kék színű ellenőrző könyvecskémbe ...

(2001)

48
A TYÚKVÉSZ

Kaviccsal dobáltuk
a tornácról
a kapirgáló tyúkokat.
Ha eltaláltuk,
rikácsolva repültek
a szárnyasok az ég felé.
Az ütéstől az egyik tyúk
azonnal megkókult,
fejét oldalra hajtotta
és körbe forgott.
Nagyanyám
fejkendőjét húzogatta,
s a nyári konyhában,
miközben
fenni kezdte a kést,
azon gondolkozott,
vajon nem
mi voltunk a tettesek,
vagy netán
tyúkvész kerülgeti
a baromfiudvart?

(2002)

49
MINT ÉGI MADARAK

A szénaboglyák között
nagyanyám nem hitte,
hogy kerek a Föld,
mondtam neki,
hogy a Föld forog,
nagymama,
a rekkenő melegben
megállt
kezében a fagereblyével,
hogy az egy Isten szerelmére
ki tanított engem il yenre,
mikor minden
egyenes itt a Földön,
képzeljein el,
ha mégis forogna,
fejjel lefelé állnának
a szénaboglyák,
az ég üregébe szóródna szét
a drága szarvasmarha-eledel,
amit egész nap
szárítottunk a tűző napon,
a templomtetőről
lehullnának
az összes cserepek,

50
kalimpálnának
a zuhanó harangok,
a kicsi patak vize is kiürülne,
s aláfolyna
az indigókék ürtengerbe,
nagyapám szekere
az ökrökkel együtt
gurulna a csillagok közé,
társa lenne odafent
a Göncölszekémek,
a libák s a tyúkok úgy szállnának,
mint égi madarak,
a bárányok
bárányfelhők között bégetnének -
A Föld forog,
de van vonzereje,
az iskolában tanu ltuk,
a göndör hajú tanító néni
tanított erre
földrajzórán,
mondtam nagyanyámnak,
nagyanyám a fejét csóválta,
s napnyugtakor,
mikor a csordajáró úton
a tehenek is elindultak hazafelé,
elmosolyodott ennyi balgaságon.
Mintha látta volna,
a dombok mögé bújó

51
narancsvörös Nap után
már mi
következünk:
a göndör hajú tanító nénivel
s a libákkal együtt
repülünk
madarakként
a világegyetembe ...

(2002)

52
A HÁROMNEGYEDE S HEGEDŰ

Szüleim korán belátták,


hogy tehetséges gyermekkel van dolguk:
ha kellett, verset írtam,
ha kellett, olajfestményt festettem,
s gondolták, ki tudja,
még milyen művész i tehetség rejtőzik bennem,
egyszer anyám apámhoz fordult,
és azt mondta: ennek a gyermeknek
hangszert kellene vásárolni,
hátha zenész is lesz majd belőle!
Pedig nem volt jó hangom,
a kötelező gyermekkórusban örökké
félre áriáztam,
s mégis anyám egyszer megfogta a kezem
és elmentünk hangszert vásárolni
abba a híres szupermarketbe,
a mi városunkban, az univerzál áruházba,
fel a harmadik emeletre, a hangszeres részlegre,
s álltunk kíváncsian a pultnál,
a ki szo lgá l ónő kedvesen,
üzleti érzékkel moso lygott reánk,
s anyám mondta neki,
hogy ennek a gyermeknek van tehetsége,
s kellene neki egy zeneszerszám.

53
Nézegettük a szóló- és a basszusgitárt,
mondta anyám,
nem neked való ez fiam,
nem bolondozunk aztán a házban össze-vissza;
csodáltam a bendzsót
és eszembe jutottak a mexikói filmekben
a texasi bárok zenészei,
a pergő, piros rokolyás,
nagymellű táncos lányok,
nézegettem a cimbalmot,
de arra gondoltam,
csak a cigánymuzsikusok játszanak ezen,
a cintányérra rá se mertem nézni,
mert tudtam, hogy éppen csak ez hiányzik
otthonról s a trombita,
ámuldoztam a xilofonon s a tárogatón,
hosszasan szemléltem a vadászkürtöt s a harsonát,
bámultam az első igazi hárfát,
amit életemben legelőször tankönyvben,
az ókor történelmében láttam,
s megérintettem a fuvolát;
és a szaxofon felcsillantotta Louis Armstrong
izzadt arcát Las Vegas
egyik szabadtéri színpadán;
kibontattam az olcsó szájharmonikát,
és elképzeltem, hogy katonaként a kaszárnyában,
szomorúságomban belefújok,
de anyám biztatni kezdett,

54
hogy apám egyik rokona
milyen szépen tudjátszani a tangóharmonikán;
csodáltam a gordonkát,
bámultam a fényes diófafurníros csellót
s a vékony furulyát,
átöleltem a szép, hatalmas, fényes nagybőgőt,
de azt mondta anyám,
hogy amilyen sovány, vézna gyermek vagyok,
még feldőlnék vele, s amúgy is, hol tartanánk.
A kiszolgálónő ekkor elővette
a háromnegyedes hegedűt
és melegen ajánlotta nekem,
s én máris csokornyakkendőben láttam magam
a szimfonikus zenekarban muzsikálni.
Öröm toporzékolt lelkemben hazafelé,
miközben vittem a hegedűt
zöld színű tokjában az utcán
és büszke voltam
ígéretes zenei pályámra, tehetségemre;
otthon a hegedű köré gyűltünk,
öcsémmel együtt próbálgattam,
állam alá helyeztem
és végighúztam húrjain a vonót,
de a hegedű nem akart megszólalni,
mert a kiszolgálónő a szupermarketből
nem adott hozzá fenyőgyantát.
A szekrény tetejére került a hegedű,
s amikor megint elővettem

55
s begyantáztam a vonóját,
meg is szólalt, de tudtam,
nagyon messze állnak ezek a hangok
a tea9élutánokon fellépő
gyermek m űvészek muzsikájától.
Türelmetlenségemben eltettem a hege dűt,
Becsúsztattam tokostól az ágy alá,
s csak néha-néha vettem e l ő,
ha nem vo lt senki sem otthon,
s utoljára azon a napon,
amikor öcsémmel összeverekedtünk,
s ő véletlenül ráesett az ágyon felejtett h egedűre.
Hamar túl is adtam rajta, megvette a szomszéd fiú,
egy akváriumi vibrátor vo lt a cseretárgy.
Többé nem szólalt meg nálunk a hegedű ,
igaz, anyám el is felejtette,
hogy még az is létezik,
én a h egedű helyett
az akváriummal foglalkoztam,
s amikor esténként a neonfényben nézegettem
a zöldes, üv((gbe zárt parányi tengert,
mintha egy tehetséges gyermek
muzsikált volna:
a trópusi vízinövények között
színes halak énekeltek ...

(2001)

56
VISSZATÉRŐ ÁLOM

Gyermekkoromból visszatér az álom:


a padláson
hatalmas kövér disznó röfög -

(2002)

57
SZAMÁRLÉTRA

Szomszédunkban,
ahol cserépedények
díszítették
a leány-bentlakás ablakait,
esténként
a barátommal
s a cserépedényekkel együtt
szamárlétráról
hulltunk le az égből -

(2002)

58
ELSZAKADT A FÉK

Suhanc-bátorsággal ültem
a kölcsönkért rozsdás biciklin,
a dombtetőről indultam el
a terepjáró úton
észveszejtő sebességgel -
·A kiálló kövek között
a kölcsönkért biciklin
elszakadt a fék,
s a domb alján,
a legelőn
nekihajtottam
egy piros tehénnek -

(2002)

59
CSALÁDI LÁTOGATÁS

Ahányszor családlátogatni
indult hozzánk
osztályfönöknőnk,
szabadon engedtem udvarunkon
a három színű
veszélyes szukát -
Haragos házőrzőnk
veszettül ugatta a kapuban
várakozó osztályfönöknőt -
Következő nap
mondta az osztályban tanárnőnk:
nem tudja,
mi van,
de Bekééknél
nem akar összejönni
a családi látogatás ...

(2002)

60
TEMETŐ VIRÁG

A Nők Nemzetközi Napján


a virágokra
összegyűjtött osztálypénzből
hangulatos éjszakai bárban
skót whiskyt ittunk
és ölünkbe ültettük
a félmeztelen lányokat,
a táncosnőket,
s hogy ne legyen
lelkiismeret- furdal ásunk,
másnap
csokornyi
virágot loptunk
a nagy központi temetőből.
„Milyen szépek!
Hát ennyi virágot,
kedveseim" -
hatódott meg az osztályfőnöknő.
A csokor közepén
tem etővirág ragyogott,
nyíló gerbera -

(2002)

61
SZÜLŐI ÉRTEKEZLET ELŐTT

Fölmostam otthon a linóleumot,


ablakot pucoltam
bő mosóporos vízzel,
elmosogattam
az edényeket a kagylóból.
Mint hegy alatt
a lesoványodott mén,
abrakoltam
a természetrajzot s a matematikát,
elszálltak belőlem aznap
a bohém szellemek.
Apám a csempekályhát
támasztotta,
anyámmal vitatkozott,
hogy ki megy kettejük közül
a szül ői értekezletre
holnap délután?

(2002)

62
A GYERMEKKOR

Sok szeretettel kisfiamnak,


Tamásnak, 11. születésnapjára

Olyan,
mint megejtő álom
az emlékfoszlányok
csillagösvényén;
fenséges,
mint az idő tengerén
repülő
fehér sirály;
érzékeny,
mint a kibuggyanó,
ártatlan
könnycsepp
a játékbolt előtt
és
koronázatlan,
mint
a fakardot forgató
gyermekkirály.

(2002)

63
VISSZA UTAZNÉK...

Visszautaznék gyermekkoromba.
Kiszámítottam, hogy repülővel
háromszázhatvanöt napot utaznék,
személyvonattal tíz év alatt érnék vissza,
gyalog harminc évig bandukolnék.

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy magamhoz öleljem
gyerm~kkoromat,
a grundon g)'ülekező garabonciásokat,
s a beszélő-érző tárgyakat.

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy fülön csípjem
a csípős csalánok közé szaladó
kis fekete malacot,
amely a híd alatt eltűnt örökre.

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy a szökőkút mellett,
a régi gyermekvárosban,
meghallgassam a „télifás" zenét,
ismét megpillanthassam
a régi, türelmes embereket. ..

64
Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy betévedjek még egyszer
abba a középkori várba,
ahol, iskolából jövet,
mi voltunk a vár hegyén
a zászlót lobogtató hős kapitányok -

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy tiszta gyermeki szívvel
beléphessek a vallásórára,
ahol lélekben
a Jordán vizébe merültem,
s az Ígéret földje felé
mezítláb bolyongtam át a pusztán
zsidó barátaimmal ...

Visszautaznék gyermekkoromba,·
hogy kezembe vehessem
azt a fekete-fehér fényképet,
melyet a barátomnak
küldött a baj ai kislány,
akit én titokban megszerettem ...

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy megkeressem
azokat a színes kavicsokat,
melyeket kívánságaimmal együtt

65
a rohanó folyó medrébe dobáltam
táncoló halak közé ...

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy az esti ima után
szomorú apámmal együtt
meghallgassam
Amerika Hangján
a reménykeltő rádió-híreket ...

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy az óvárosban,
a salakpályán találkozhassak
rövidnadrágos cimboráimmal,
kik talán még most is várnak rám
aranyásó-terveinkkel ...

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy felülhessek még egyszer
arra a vidéki buszra,
melyen első látásra
szerelmes lettem
az édesanyjával utazó
cigány leányba ...

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy megsimogassam
háromszínű kutyámat,

66
- a hegyek között
vesztettem el egyszer .. .

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy felszállhassak
a fehér papírhajóra,
mely a hullámok között
talán még most is viszi
a színes emlékeket. ..

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy a csapat tábornokától
átvehessem
a kapitányi kitüntetést,
a szomszéd bácsi kertjéből
ellopott szőlőgerezdekért. ..

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy a hegyi patak partján
leülhessek a mohás kőre,
hűs páfrányok közé,
- történeteimet hallgatnák ismét
a foltos szalamandrák. ·

Visszautaznék gyermekkoromba,
hogy ott lehessek
a szurkolók között
a világoskék

67
argentin lelátókon,
a hetvennyolcas
világbajnokság döntőjén ...

Visszautaznék gyermekkoromba,
nem repülővel ,
hanem zakatoló,
zöld személyvonattal,
s a nyitott ablakból
hallgatnám a visszafelé
pörgetett
gyermekkori mesét.

Mindent elkövetnék,
hogy visszautazzak gyermekkoromba,
de nem tehetem.
Csak emlékeim
súlyos atomjait viszem magammal,
mint hegymászó
a nehéz hátizsákot
a világ legmagasabb csúcsa felé ...

(2002)

68
TARTALOM

SÉTA, HÁTRATETT KÉZZEL

Ha elálmosodnak a költők 7
Vízkereszt után 8
A láthatatlan lektor 9
A könyvkertészek 10
Egyensúly 12
Séta, hátratett kézzel 13
Adventi koszorú 15
Kertelés nélkül 17
A fekete brosstű 18
Ha nem lennél 19
Tűnőd és 20
Új évezred kapujában 21
Állomások 22
Fekete 24
Tréfálkozó 25
Kannibál turista verse 28
Képzelgés 29

69
KORONÁZATLAN GYERMEKKOR

Katibogár szállt a fű hegyére 33


Kék lagúna 34
Vak m erő csimpánzok 38
Kutyagumi 39
A sötétkék csűr 40
A nagy sárga traktor 42
A vajas kifli 44
A kóstoló 46
A tyúkvész 49
Mint égi madarak 50
A háromnegyedes hegedű 53
Vis szatérő álom 57
Szamárlétra 5 8
Elszakadt a fék 59
Családi látogatás 60
Temetővirág 6r
Szülői értekezlet előtt 62
A gyermekkor 63
Visszautaznék .. . 64

70
ERDÉLY I PEGAZUS KÖNYVKIADÓ
A könyvet szerkesztette: Csire Gabriella
Korrektúra: Buzogány Edit
Nyomdai előkészítés: Erdélyi Gondolat Könyvkiadó
A szerkesztőség postacíme:
4150 Székelyudvarhely, Tamási Áron u. 87.
Telefon: 00-40~6-212703 , 095- 816600
E-mail : erdelyipegazus@freemail.hu

ISBN 973- 85700-1-8

A nyomdai munkálatokat
az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Nyomdája végezte

You might also like