1.1. A generációk közötti kapcsolat, a nemzedékek közötti párbeszéd erősítése 1.1.1.A generációk közötti kapcsolat és a nemzedékek közötti párbeszéd erősítése kulcsfontosságú a társadalmi összetartás és a fejlődés szempontjából. A különböző korú emberek életének különböző szakaszaiban eltérő értékeket, tapasztalatokat és nézőpontokat szereznek. Az idősebb generációk tapasztalatai, bölcsessége és értékei inspirálóak lehetnek a fiatalabbak számára, míg a fiatalabb generációk friss látásmódja és innovatív megközelítése segíthet a hagyományos gondolkodásmódok kihívásában és az új ötletek előmozdításában. 1.2. Az egymást követő generációk életútjának megismerése révén a történetiség saját élményű megtapasztalása 1.2.1.Az egymást követő generációk életútjának megismerése és az általuk átélt történelmi események megismerése segíthet abban, hogy az emberek jobban megértsék a múltat és azon keresztül a jelent is. Az ilyen megismerés segítségével az emberek egyedibb, történelmi kontextusban láthatják saját életüket, és jobban megértik, hogy hogyan alakultak ki azok az értékek és normák, amelyek szerint ma élnek. 1.3. Hogyan képzel el egy ideális családot milyen értékeket tart fontosnak? 1.3.1.Az ideális család egy olyan közösség, amelyben az emberek szeretetteljes, támogató és tiszteletteljes kapcsolatot ápolnak egymással. Az ideális család értékei között szerepel a kölcsönös tisztelet, az empátia, a megértés, a támogatás, az elfogadás és az együttműködés. 1.4. Szülők, nagyszülők között volt-e katona, hogyan hatott az ő példája? 1.4.1. Édesapám (több mint 1 évig) nagyapám (több mint 2 évig) és katona volt. Az ő példájuk rendkívül inspiráló volt. Hűséges, keményen dolgozó, becsületes emberek mind a ketten és én is ilyen szeretnék lenni. 2. Település lakóhely ismerete 2.1. Ismertesse saját településének, lakóhelyének kulturális, néprajzi értékeit, esetleg a település történetének alapvető eseményeit és fordulópontjait; a településen működő intézmények és szervezetek szerepét működését. 2.1.1. Én jelenleg Cseténybe lakom, Dudar községtől északra található Veszprém megyében. Csetény egy kis falu a Bakony hegység déli részén, a Csákvár és Pápa közötti területen. A falu története egészen az 1100-as évekig nyúlik vissza, és a középkorban a fejedelmi Csák család birtokaként említhető. A Szüreti felvonulás a település egyik legfontosabb kulturális eseménye. Az esemény során a falu lakói hagyományos népviseletben vonulnak végig a falun, zenét játszanak, táncolnak, és borkóstolót tartanak. A településen működő intézmény például az önkormányzat, ami Szápár és Csetény közös önkormányzata. Az önkormányzat mellet még a ZöldbakonyÉRT Településfejlesztési és Üzemeltetési Nonprofit Kft. Ezek mellet még a Vámbéry Ármin Általános iskola működik itt amit nem rég újítottak fel 2.2. A régiójában hol működik legközelebb honvédelmi alakulat, mit tud róla? 2.2.1.A legközelebbi helyszín, ahol honvédelmi alakulat található, az MH 25. Klapka György Lövészdandár Székesfehérváron található, amely Veszprémtől kb. 45 km-re keletre található. Az MH 25. Klapka György Lövészdandár Magyarország egyik fontos katonai alakulata, amely 1991- ben alakult a Magyar Honvédség átszervezése során. Az alakulat székesfehérvári székhellyel rendelkezik, és több mint 1500 katonával rendelkezik. Feladatai közé tartozik a hadműveleti készültség biztosítása, az állomány továbbképzése és a katonai műveletek végrehajtása. 3. A haza iránti kötelezettségek, állampolgári jogok, kötelezettségek 3.1. Értelmezni a honvédelem jelentőségét. 3.1.1.A honvédelem, azaz a hazáért való védelem jelentősége alapvető fontosságú minden nemzet számára. A védelem képessége nélkül az államok nem képesek megvédeni állampolgáraik életét, szabadságát, vagyonát és kulturális örökségét. A hazáért való védelemnek tehát az a feladata, hogy biztosítsa a nemzet biztonságát, megóvja a hazai területeket és infrastruktúrát, valamint garantálja a nemzet fennmaradását. 3.2. Felismeri a jogok és kötelességek közötti egyensúly kialakításának és fenntartásának fontosságát. 3.2.1.. Az egyensúly kialakítása a jogok és kötelességek között rendkívül fontos a társadalmi stabilitás és igazságosság biztosítása szempontjából. A jogok garantálják az egyének szabadságát és jogainak védelmét, míg a kötelességek biztosítják a társadalom egészének működését, fenntarthatóságát és stabilitását. 3.3. A nemzeti öntudat és a hazaszeretet megjelenése a művészeti alkotásban. 3.3.1.A nemzeti öntudat és a hazaszeretet olyan érzelmek és értékek, amelyek erős kapcsolatot teremtenek az emberek és a hazájuk között. Ezek az érzelmek és értékek a művészeti alkotásokban is megjelenhetnek, és sok esetben kulcsszerepet játszanak az adott nemzet vagy kultúra identitásának megőrzésében és továbbadásában. 3.3.2. A költészet és a festészet is gyakran megjeleníti a honvédelem fontosságát és az ahhoz való viszonyt. Az alábbiakban egy versrészletet és egy festményt használok erre példaként. A magyar költészet egyik legismertebb honvédelmi témájú versének a Himnuszot szokták tekinteni, melyet Kölcsey Ferenc írt 1823-ban. Az egyik legismertebb része a következő: „Éljen a haza, minden előtt, A magyar nép, a haza népe, Kivívta már a világ előtt A helyet, melyre érdemes lehet” Ezek a sorok a magyar nép és hazánk iránti szeretetet és hűséget fejezik ki, és a vers további részében az imádság is arra kéri az Istent, hogy óvja meg hazánkat az ellenségtől. 4. A magyar állam alapvető intézményei. 4.1. Ismeri a magyar állam alapvető intézményeinek feladatkörét és működését. 4.1.1.Országgyűlés: Magyarország törvényhozó szerve, mely a képviseleti demokrácia elve alapján működik. Kormány: Az Országgyűlés által megválasztott miniszterelnök és miniszterek testülete, mely a végrehajtó hatalmat gyakorolja. 4.1.2.Alkotmánybíróság: Az Alkotmánybíróság feladata az alkotmányosság őrzése és az Alaptörvény értelmezése, valamint döntéshozatal a jogvitákban. Legfőbb Ügyészség: A Legfőbb Ügyészség Magyarország legfőbb ügyészének irányítása alatt álló központi ügyészségi szerv, melynek feladata a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás támogatása. Bíróságok: A bíróságok Magyarország igazságszolgáltatásáért felelősek. A bíróságok az elsőfokú, másodfokú és harmadfokú bíróságokból állnak. Állami Számvevőszék: Az Állami Számvevőszék a költségvetési szervek gazdálkodásának felügyelete. Nemzeti Választási Bizottság: A Nemzeti Választási Bizottság feladata a választások tisztaságának biztosítása. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH): Az államigazgatási ügyek elektronikus ügyintézését és közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó hivatal. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV): A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Magyarország adózásáért és vámügyeinek ellenőrzéséért felelős központi szerve. Magyar Nemzeti Bank (MNB): Magyarország jegybankja, amely felelős az ország pénzügyi stabilitásának megőrzéséért és a pénzügyi rendszer felügyeletéért. 4.2. Az állami intézmények rendszerében hogyan helyezkedik el a Magyar Honvédség? 4.2.1.A Magyar Honvédség az állami intézmények rendszerében a honvédelemért felelős szervezetként helyezkedik el. A Magyar Honvédség feladata a Magyarország függetlenségének és területi épségének védelme, valamint a belföldi és a nemzetközi biztonság fenntartása. A Magyar Honvédség állománya az Országgyűlés által meghatározott keretszámokon belül működik, és a honvédelmi miniszter irányítása alatt áll. A Magyar Honvédségnek több katonai alakulata van, mint például az MH 25. Klapka György Lövészdandár, amelyet korábban említettünk. A Magyar Honvédség feladatai közé tartozik a nemzetközi békefenntartó és válságkezelő feladatok ellátása is, amely során a Magyar Honvédség tagjai külföldön is szolgálatot teljesíthetnek. A Magyar Honvédségnek fontos szerepe van a hazafias nevelésben is, és több rendezvényt, programot szerveznek ezzel kapcsolatban. 4.3. Vezetése, finanszírozása stb. hierarchikus felépítés. 4.3.1. A Magyar Honvédség hierarchikus felépítése szerint az állomány tagjai az alacsonyabb szinten teljesítenek szolgálatot, míg a tisztek, altisztek és főtisztek az irányító, vezetői pozíciókat töltik be. A legmagasabb vezető a Honvédelmi Miniszter, aki a Magyar Honvédség főnöke is egyben. Az állomány és az irányítói szint közötti kapcsolatot a parancsnoki lánc biztosítja. A Magyar Honvédség finanszírozása az állami költségvetésből történik, és az állami költségvetésben külön tételként szerepel. Az állam minden évben meghatározza a Magyar Honvédség költségvetését, amelynek keretein belül a Magyar Honvédségnek kell gazdálkodnia. A Magyar Honvédségnek nemcsak a mindennapi működési költségeit kell fedeznie, hanem az új felszerelések beszerzésére, a haditechnikai fejlesztésekre is forrásokat kell biztosítania. A Magyar Honvédség az állami intézmények rendszerében önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Az irányítása, felügyelete és feladatainak végrehajtása a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik. A Magyar Honvédség működése az Országgyűlés törvényei alapján, a honvédelmi miniszter által kiadott utasítások és rendeletek betartásával történik. 4.4. Alkotmány szerepe, a parlament szerepe. 4.4.1.Az alkotmány az adott állam alapvető jogi dokumentuma, amely meghatározza az állam szerkezetét, működését, valamint az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit. Az alkotmányban foglalt rendelkezések az állami intézmények működését is szabályozzák. A Magyarországi parlament (Országgyűlés) a törvényhozó hatalom gyakorlója, amelynek feladata az ország törvényeinek megalkotása és elfogadása. A parlament felügyeli az állami intézmények működését, és döntéseket hoz a költségvetésről és az államháztartásról. A parlamentnek azonban nincs közvetlen hatásköre a Magyar Honvédség vezetésére vagy finanszírozására. A Magyar Honvédség a kormány irányítása alatt áll, amely az Országgyűlés bizalmát élvezi. A kormány felelős a honvédség működéséért és finanszírozásáért, valamint a honvédelmi stratégia kidolgozásáért és végrehajtásáért. 5. Oktatás és pályaválasztás 5.1. Miért fontos ma már, hogy szinte mindenki részesüljön iskolai oktatásban 5.1.1.Az iskolai oktatás fontossága több szempontból is megfogalmazható. Az egyik legfontosabb szempont az, hogy az oktatás az emberek képességeit és ismereteit bővíti, amelyek nélkülözhetetlenek az élet számos területén. Az iskolai oktatás lehetővé teszi a személyes fejlődést, az önálló gondolkodást, az információk feldolgozását és az érvelést. Az iskolai oktatás jelentősége azonban túlmutat az egyéni előnyökön. Az oktatás elősegíti a társadalmi fejlődést és az innovációkat. Az iskolában tanultaknak köszönhetően a diákok széles körű ismeretekkel rendelkeznek, amelyeket hasznosítani tudnak a különböző szakmákban és tevékenységekben. Az iskolai oktatás ezenkívül segíti a társadalmi mobilitást és a gazdasági növekedést is. Az iskolai oktatás jelentősége továbbá abban is megmutatkozik, hogy hozzájárul a kulturális és társadalmi értékek átadásához és megőrzéséhez. Az oktatás lehetővé teszi a kultúrák közötti párbeszédet, elősegíti a kultúrák megértését és az emberi jogok tiszteletben tartását. 5.2. Mit jelent a tanulói jogok és kötelességek együttese. 5.2.1.A tanulói jogok és kötelességek együttese azokat a jogokat és kötelességeket foglalja magában, amelyek a diákokra vonatkoznak az oktatás során. Ezek a jogok és kötelességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok a lehető legjobban kihasználják az oktatási lehetőségeket, és a lehető legjobb eredményeket érjék el. A tanulói jogok közé tartozik például a jog a tanulásra, a jog az egyenlő bánásmódra, a jog az adatvédelemre, a jog az oktatáshoz való hozzáférésre és a jog az iskolai életben való részvételre. Emellett a diákoknak számos kötelessége van, mint például az iskolai szabályok betartása, az órák látogatása, a tananyag megtanulása, a tanárok tisztelete és az iskolai vagyon megóvása. Az együttes jogok és kötelességek fontosak a diákok számára, mert segítenek biztosítani, hogy minden diák azonos feltételekkel és tiszteletben részesüljön az oktatási folyamat során. Ezenkívül segítik a diákokat abban, hogy felelősségteljesen viselkedjenek, tiszteletben tartsák a többi diák és az oktatási intézmény jogait és érdekeit, és elősegítik a tanulás hatékonyságát és eredményességét. 5.3. Hogyan befolyásolja a középiskolai pályaválasztás a felnőttkori hivatást. 5.3.1.A középiskolai pályaválasztás döntő hatással lehet a felnőttkori hivatásra, hiszen az ember élete nagy részében dolgozik, és a munkája általában a személyes boldogulását, anyagi biztonságát, társadalmi elismertségét és identitását is meghatározza. A középiskolai évek alatt a diákok már különféle szakirányokat választhatnak, ami lehetőséget ad arra, hogy elkezdjék megtalálni az érdeklődési körüket és a képességeiknek megfelelő szakmákat. A pályaválasztás során a diákoknak meg kell ismerniük az elérhető lehetőségeket, és fontolóra kell venniük a saját erősségeiket és gyengeségeiket, valamint a munkaerőpiaci trendeket is. Ha valaki olyan szakmát választ a középiskola után, amely érdekli és amelyhez ért, akkor nagyobb valószínűséggel fogja élvezni a munkáját, és eredményesebb is lesz benne. Ha viszont rosszul választ, akkor az negatívan befolyásolhatja az egész életét, akár anyagilag, akár érzelmi szempontból. 5.4. Hogyan látja a honvédelmet, mint hivatást a saját felnőtt életében? 5.4.1.A honvédelem olyan szakma, amelyet nagy felelősség és áldozatvállalás jellemzi. Azok számára, akik választják ezt a pályát, az ország védelme az elsődleges cél, amelyre elköteleződnek. Emellett a honvédelem magában hordozza a katonai tudás és tapasztalat megszerzésének lehetőségét, valamint olyan kihívásokat, amelyek során az embernek fejlesztenie kell a kitartását, a bátorságát és az önfegyelmét. Összességében a honvédelem egy hivatás, amely a hazafiság érzésének, a kitartásnak és az önfegyelemnek a fejlesztésére épít, és akik választják ezt az utat, nagy elhivatottságot és elköteleződést mutatnak az országuk és a nemzetük iránt. 5.5. Mit gondol arról milyen előnyökkel jár a felvételiző számára, ha a katonaságot választja hivatásként? 5.5.1. Karrierlehetőségek: A katonaságnál különböző karrierlehetőségek állnak rendelkezésre, ahol a katonák előmenetelt érhetnek el a ranglétrán, és számos különböző területen szakosodhatnak, így hosszú távú, stabil karrier lehetőséget biztosít. Képzés és tapasztalatszerzés: A katonai szolgálat során a katonák számos különböző képzésen és tréningen vesznek részt, amelyek során fejleszthetik készségeiket és képességeiket, valamint olyan tapasztalatokat is szerezhetnek, amelyek később más területeken is hasznosak lehetnek. Stabilitás és biztonság: A katonai szolgálat során a katonák hosszú távú munkahelyi stabilitást és biztonságot élvezhetnek, amely megnyugtató lehet azok számára, akik szeretnének olyan munkát választani, ahol stabil pozícióban lehetnek hosszú időn keresztül. Kihívások és élmények: A katonai szolgálat során a katonák számos kihívással és élménnyel találkozhatnak, amelyek nem csak fejlesztik a készségeiket és képességeiket, de emellett izgalmas és érdekes élményekkel gazdagítják az életüket. Hivatásbeli elégedettség: Sok katonának az a tapasztalata, hogy a katonai szolgálat olyan hivatás, amelynek során fontos dolgokért harcolnak, és amelyben igazán hasznosnak érzik magukat. Ez a hivatásbeli elégedettség pedig nagyon fontos lehet azok számára, akik olyan munkát szeretnének választani, amelynek során valódi hatást tudnak gyakorolni a világra. 6. Az én világom 6.1. A közvetlen környezetében található helyi értékek ismertetése, helytörténet mesterségek hivatás. 6.1.1. Csetény helyi értékei. Csetény egy kis falu Veszprém megyében, Magyarországon. A település számos érdekes helyi értéket tartalmaz. Az egyik ilyen érték a Szent István király tiszteletére emelt kápolna, amely a falu központjában található. A kápolna 1860-ban épült, és azóta is fontos vallási és kulturális központ a faluban. A helyi lakosság jelentős része mezőgazdaságból él, és a falu környékén számos szőlőültetvény található, így a helyi borok is híresek a térségben. Összességében Csetény egy békés, vidéki település, amely számos érdekes látnivalót és helyi értéket kínál az odalátogatóknak. 6.2. Megjelenik-e a saját környezetében a honvédelmi hivatás? 6.2.1. A honvédelmi hivatás jelen van a magyar társadalomban, és a katonai szolgálatot választók körében is találhatóak olyan emberek, akik a közvetlen környezetünkben élnek. A katonai hivatásnak fontos szerepe van az ország biztonságának fenntartásában és a nemzet védelmében, így fontos, hogy azok, akik ezt a hivatást választják, tiszteletet és elismerést kapjanak a környezetüktől. Az én életemben mint már említettem édesapám és a nagyapám volt katona. 6.3. Szokás, hagyomány, illem és erkölcs szerepe az életünkben. 6.3.1.A szokások, hagyományok, illem és erkölcs az emberek közötti kapcsolatok és viselkedési normák szerves részét képezik. Ezeknek az elemeknek a szerepe nagyon fontos a társadalmi összetartás és a harmonikus együttélés szempontjából. A hagyományok azok a társadalmi normák, amelyek több generáció tapasztalataira épülnek. Az őseink által átadott hagyományok lehetnek vallási, kulturális, családi vagy éppen gasztronómiai eredetűek. A hagyományok ápolása és továbbadása fontos az identitásunk megőrzése és a közösségünk összetartása szempontjából. Az illem az a viselkedési normarendszer, amely a társas helyzetekben elfogadott. Az illemszabályok az adott kultúra és kor szellemében alakulnak ki, és azok a viselkedések, amelyek megkönnyítik a társas kapcsolatokat. Az illem viselkedési normái általában magukba foglalják az udvariasságot, a tiszteletet, az empátiát és a figyelmességet. Az erkölcs a helyes és helytelen cselekedetek megkülönböztetésére vonatkozó etikai normák összessége. Az erkölcsi értékek megadhatják a viselkedési iránymutatásokat és azokat az eszközöket, amelyekkel a helyes döntéseket lehet meghozni. Az erkölcsi normák alapján az emberek azt határozzák meg, hogy mi helyes és mi helytelen, és ezeket az értékeket a társadalom tagjai közösen tartják fenn. 6.4. Tud-e példát mondani a katonai hagyományra, ő hogyan viszonyul ehhez? 6.4.1.Az egyik legismertebb katonai hagyomány Magyarországon a huszárok hagyománya. A huszárok a 18-19. században voltak Magyarország elit lovas katonái, és a mai napig élő hagyományaik közé tartozik például a huszárruhába öltözött lovasok látványa az ünnepi rendezvényeken. Személy szerint én tisztellek minden olyan katonai hagyományt, amely a becsület, a hűség, az elkötelezettség és a szolgálat fontosságára emlékeztet. 7. Politikai rendszerek általános jellemzői, demokratikus értékek, emberi jogok 7.1. Diktatúrák és parlamentáris demokráciák összehasonlítása. 7.1.1.A diktatúrák és a parlamentáris demokráciák két teljesen eltérő politikai rendszer. A diktatúrák általában egyetlen vezetővel rendelkeznek, aki autokratikus módon irányítja az országot, míg a parlamentáris demokráciákban az ország irányítása a választók által megválasztott képviselőkön és kormányon keresztül történik. Az egyik fő különbség a két rendszer között az, hogy a diktatúrákban a hatalom általában erőszakkal vagy kényszerrel kerül a vezető kezébe, míg a parlamentáris demokráciákban a hatalom a választók szabad és titkos szavazatai által kerül átadásra a képviselőknek. A diktatúrákban az emberi jogok és a szólásszabadság korlátozottak vagy egyáltalán nem léteznek, míg a parlamentáris demokráciákban az ilyen jogok és szabadságok védelme az egyik fő cél. A diktatúrákban a vezető hatalmát gyakran erőszakkal tartják fenn, és a politikai ellenzék száműzése, bebörtönzése vagy meggyilkolása sem ritka. A parlamentáris demokráciákban azonban az ellenzéki vélemények tiszteletben tartása és a kormányzati döntések átláthatósága az alapvető követelmény. 7.2. Államformák ismerete, hatalmi ágak megkülönböztetése. 7.2.1. Az államoknak különböző formái lehetnek, de az alapvető hatalmi ágakat általában mindegyikben megtaláljuk. A hatalom megosztása alapvető elve a demokratikus államoknak, míg a diktatúrákban általában az egyetlen hatalmi ág a végrehajtó. Törvényhozó hatalom: A törvényhozó hatalom a törvények megalkotásáért és elfogadásáért felelős. Általában parlament vagy kongresszus gyakorolja. Végrehajtó hatalom: A végrehajtó hatalom az állam irányításáért és a törvények végrehajtásáért felelős. Általában az államfő és a kormány vezetője, például a miniszterelnök gyakorolja. Bírói hatalom: A bírói hatalom az igazságszolgáltatásért felelős. A bíróságok döntenek a jogi ügyekben, és biztosítják, hogy a törvényeket betartsák. A parlamentáris demokráciákban a hatalom megosztása általában az előbb említett három hatalmi ág között történik, és a törvényhozó hatalom legtöbbször az emberek által választott parlament kezében van. A döntéshozatal a törvények elfogadása során a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között történik, a bírói hatalom pedig az igazságszolgáltatásért felelős. 7.3. Az állam feladatai, ezen belül a honvédség szerepe. 7.3.1.Az állam feladatai közé tartozik az állampolgárok biztonságának és védelmének biztosítása. Ezen belül a honvédség az állam biztonsági és védelmi rendszerének fontos része, amelynek fő feladata a hazát külső és belső fenyegetésekkel szembeni védelme. A honvédségnek számos szerepe van, többek között az ország területi épségének védelme, a békefenntartás, a nemzetközi válságkezelés és a katasztrófaelhárítás. A honvédségnek tehát elsősorban a védelmi feladatokat kell ellátnia, de a katonai hatalomnak szigorú ellenőrzése is a feladata. Az állam és a katonai vezetés közötti kapcsolatokat és feladatokat az alkotmány, a törvények és az egyéb szabályok határozzák meg. A katonai erőknek nem szabad önállóan cselekedniük, hanem mindig az állam által meghatározott feladatokat kell ellátniuk. Az állam és a katonai erők közötti kapcsolatok biztosítják a honvédség hatékony és felelős működését. 7.4. Milyen jogokkal kell rendelkezniük az állampolgároknak egy szabad és demokratikus országban? 7.4.1.Egy szabad és demokratikus országban az állampolgárok számos jogot élveznek, amelyek közül a legfontosabbak a következők: Alapvető jogok és szabadságok: az állampolgárok jogosultak a szólásszabadságra, a sajtószabadságra, az egyesülési szabadságra, a vallásszabadságra, a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint más alapvető jogokra és szabadságokra. Politikai jogok: az állampolgárok jogosultak a választásra és az aktív és passzív választójog gyakorlására. Gazdasági jogok: az állampolgárok jogosultak a munkavállalás szabadságára, az életképes munkabérre, az egészséges munkakörülményekre, valamint az adózásra vonatkozó jogokra. Szociális jogok: az állampolgárok jogosultak a társadalombiztosítási juttatásokra, az egészségügyi ellátásra, az oktatásra, a szociális segítségre és más szociális jogokra. 8. A gazdaság szereplői, pénz funkciói 8.1. Milyen bevételei és kiadásai vannak egy háztartásnak (családnak)? 8.1.1.Egy háztartásnak számos bevétele és kiadása lehet. Az alábbiakban felsorolunk néhány példát: Befolyó bevételek: Jövedelem (például munkabér, nyugdíj, ösztöndíj stb.) Ingatlanbérleti díj Befektetésekből származó jövedelmek Adó-visszatérítések Egyéb jövedelmek (pl. öröklés) Kiadások: Számlák (pl. víz, gáz, villany, telefon, internet, TV) Élelmiszer, ruházat, személyes higiéniai termékek Lakhatással kapcsolatos kiadások (pl. albérlet, hitel törlesztése, karbantartás, biztosítások) Közlekedési költségek (pl. benzinköltség, közlekedési bérlet, járműfenntartás) Egészségügyi kiadások (pl. gyógyszerek, orvosi ellátás) Szabadidős és szórakozási kiadások (pl. utazás, mozi, sportolás, koncertek, éttermi ételek) Fontos megjegyezni, hogy a kiadások és a bevételek jellege, összege nagyban függ az adott háztartás méretétől, jövedelmétől, életmódjától, az életkoruktól és egyéb tényezőktől is- 8.2. Sorold fel a pénz feldatait! 8.2.1.Váltóeszköz: A pénz lehetővé teszi a termékek és szolgáltatások értékének mérését és kifejezését. Ezáltal az emberek könnyebben tudják összehasonlítani az árakat és értékeket. Tartalék: A pénz lehetőséget ad arra, hogy megtakarítsunk és tartalékoljunk pénzt jövőbeli szükségleteinkre, váratlan kiadásokra. Kölcsön: A pénz lehetővé teszi, hogy kölcsön adjunk és kölcsön vegyünk. Ez segíti a gazdasági aktivitást és lehetővé teszi a növekedést. Tranzakciós eszköz: A pénz lehetővé teszi, hogy vásárlásokat hajtsunk végre, számlákat fizessünk, vagy más pénzügyi tranzakciókat bonyolítsunk. Piacszabályozó: A pénz piaci erők szabályozásában is segíthet. A gazdasági verseny korlátozásának és a monopol helyzetek kialakulásának megakadályozásában szerepet játszik. 8.3. Milyen formában jelenhet meg a pénz? 8.3.1.Készpénz: a fizikai pénz, amit a kézben lehet tartani, például bankjegyek és érmék. Bankszámlapénz: a bankok által vezetett számlákon található pénz, amelyet elektronikus úton lehet átutalni és használni. Elektronikus fizetési módok: olyan fizetési formák, amelyeket az interneten vagy mobilalkalmazásokon keresztül lehet használni, például bankkártya, PayPal vagy kriptovaluták. Csekkek: fizetési eszközök, amelyeket a bankok által kibocsátott csekkfüzetből lehet kiválasztani és használni. Egyéb értékpapírok: olyan pénzügyi eszközök, mint például részvények, kötvények és devizák, amelyeket befektetésként használnak, és amelyeket később készpénzre lehet váltani. 8.4. Milyen veszélyeket rejt magában a bankkártyahasználat? 8.4.1.Adathalászat: Az adathalászok hamis weboldalakat hoznak létre vagy hamis e-maileket küldenek, hogy elcsalják az emberek pénzügyi adatait. Elvesztés vagy lopás: Ha valaki elveszíti vagy ellopják a bankkártyáját, az ismeretlen személyek számára is hozzáférhetővé válhatnak az érintett pénzügyi adatai. Adatlopás: A bankkártya adatokat illetéktelen személyek is ellopják, amelyeket később vásárlásokra vagy visszaélésekre használnak fel. Kockázatos tranzakciók: Ha valaki nem biztonságos webhelyen vagy érzékeny területen használja a bankkártyáját, fennáll annak a veszélye, hogy az adatokat kibertámadók lopják el. 8.5. A pályafutás tervezés a honvédségen belül, jövedelmek, szociális háló, előmeneteli rendszer 8.5.1.A Magyar Honvédségben történő pályafutás tervezése hasonló más szervezeteknél történő karrierépítéssel. Az alapvető lehetőségek az alacsonyabb rangú beosztottól a magasabb rangú tiszti rangig terjednek. A beosztottak szakmai fejlődésének legfontosabb lehetősége a katonai szakiskolák elvégzése, ami által a katonák speciális katonai szakmákat sajátíthatnak el. A szakiskolák elvégzését követően további képzésekben vehetnek részt, amelyek lehetővé teszik a további előrelépést a ranglétrán. A katonák fizetése a rangjuk és szolgálati idejük függvényében alakul, amely a katonai hierarchiának megfelelően növekszik. A szociális háló a katonák számára általában hasonló más munkaadókéhoz, magában foglalja a biztosítást, a nyugdíjat és az egészségügyi ellátást. Az előmeneteli rendszerben történő előrelépés általában a katonai szolgálati idővel és a szakmai teljesítménnyel van összefüggésben. A katonák az idő múlásával lehetőséget kapnak a különböző rangok betöltésére, ahol vezetői, adminisztratív vagy szakmai feladatokat láthatnak el. Az előmenetel gyorsítása a különböző katonai oktatási és képzési lehetőségek, valamint a kiváló teljesítmény, a szakmai elismerés és a magas rangú katonák ajánlása révén is lehetséges. 9. Örökségünk, nagyjaink 9.1. Hogyan tudná meghatározni a példakép fogalmát? 9.1.1.A példakép egy olyan személy, aki mások számára inspirációt és iránymutatást jelent, és akit követendőnek tartanak. Általában olyan ember, aki kivételes tulajdonságokkal, erényekkel vagy sikerekkel rendelkezik, és pozitív hatást gyakorol másokra. A példakép lehet egy híres ember, egy ismerős vagy akár egy családtag, aki például az életútjával, az értékeivel, a cselekedeteivel vagy a teljesítményével meggyőző erővel hat másokra. Az emberek gyakran keresnek példaképeket, hogy megtalálják az inspirációt, az ösztönzést és az irányt, amelyek segíthetnek nekik elérni a céljaikat. 9.2. Milyen belső tulajdonságokkal ruházna fel egy jó katonát? 9.2.1.Bátorság: A katonának bátornak kell lennie és készen kell állnia arra, hogy a legnehezebb helyzetekben is helyt álljon. Ez az erény segítheti abban, hogy a veszélyes helyzetekben higgadtan tudjon reagálni, és felkészült legyen arra, hogy a szolgálat során szembe kell néznie a kihívásokkal. Elkötelezettség: A jó katonának el kell köteleznie magát a munkája és a hivatása iránt, és készen kell állnia arra, hogy szolgáljon az országért és a társadalomért Önfegyelem: A katonának fontos, hogy önkontrollal és önfegyelemmel rendelkezzen, hogy megfelelően tudjon működni a hierarchiában és hogy biztosítani tudja a szükséges biztonságot és fegyelmet a szolgálatban. Alázatosság: A jó katonának tisztelnie kell a fegyelmi rendszert és a rangidős katonákat, és tiszteletet kell mutatnia az őket körülvevők iránt. Az alázatosság segítheti abban, hogy nyitottabb és fogékonyabb legyen a tanulásra és a fejlődésre. Képesség a problémamegoldásra: A katonának képesnek kell lennie a problémák felismerésére és megoldására, valamint gyorsan és hatékonyan kell tudnia döntéseket hozni a legnehezebb helyzetekben is. 9.3. Van-e olyan jelentős alak a (magyar) haditörténetben, akit példaképként tud önmaga elé állitani, miért? 9.3.1.Bercsényi Miklós, aki a Rákóczi-szabadságharc idején harcolt az erdélyi császári seregek ellen. Bercsényi nem csak kitűnő katonai stratégaként volt ismert, hanem szigorú erkölcsi alapelvei is voltak, amelyeket mindig betartott. Ő az egyik példa arra, hogyan lehet a katonai sikereket és a morális alapelveket összhangba hozni, és hogyan lehet a legnehezebb időkben is a helyes döntést meghozni. 10. Média működése, veszélyei 10.1. A nyilvános megjelenés, szereplés megítélése, közösségi média szerepe, diákként hogyan ítéli meg a virtuális térben való megjelenést 10.1.1. A nyilvános megjelenés, szereplés és az online jelenlét fontos szerepet játszik az életünkben, különösen a digitális korban. A közösségi média lehetőséget ad arra, hogy megoszthassuk gondolatainkat, érdeklődési körünket és kapcsolatban maradhassunk barátainkkal, családunkkal és az ismerőseinkkel. Az online megjelenésnek azonban van egy olyan oldala is, amely nagyon fontos szerepet játszik: az online reputáció. Az online reputáció az a benyomás, amelyet a digitális jelenlétünk nyomán kialakítunk magunkról az emberekben. Ez azt jelenti, hogy a közösségi médiában való megjelenésünk és aktivitásunk hatással lehet a környezetünkben élő emberek véleményére rólunk. Amikor online jelen vagyunk, fontos, hogy tiszteletteljesen és felelősségteljesen viselkedjünk. Ez azt jelenti, hogy gondolnunk kell arra, amit megosztunk, és arra, ahogy kommunikálunk másokkal az interneten keresztül. Fontos, hogy ne bántó, megbélyegző vagy durva dolgokat osszunk meg, és mindig gondoljunk arra, hogy a digitális jelenlétünknek hosszú távú hatásai lehetnek az életünkre és karrierünkre nézve. Az online jelenlétünknek pozitív hatása is lehet, különösen akkor, ha értékes információkat és tartalmakat osztunk meg másokkal, vagy akár segítünk másoknak a közösségi médiában. Az online jelenlét lehetőséget ad arra is, hogy kapcsolatot teremtsünk olyan emberekkel, akikkel talán nem találkoznánk másként, és így új lehetőségeket és kapcsolatokat szerezhetünk. 10.2. Ismeri-e a Magyar Honvédség nyilvános internetes fórumait? 10.2.1. A honvedelem.hu honlap tartalmazott híreket, cikkeket, beszámolókat, képgalériákat és videókat a honvédség eseményeiről és tevékenységeiről. Emellett a Magyar Honvédség hivatalos Facebook oldala is elérhető volt, amelyen keresztül az érdeklődők nyomon követhették a honvédség híreit és eseményeit. A Magyar Honvédség YouTube-csatornája is rendelkezésre állt, ahol videókat lehetett találni a honvédség kiképzéseiről, feladatairól és eszközeiről. Ezek a fórumok lehetővé tették a Magyar Honvédség számára, hogy kommunikáljon és interakcióba lépjen a nagyközönséggel, és lehetővé tette a nyilvános szereplést az interneten. 10.3. Internetes zaklatás kérdésköre. 10.3.1. Az internetes zaklatás nagyon komoly probléma, amelynek súlyos hatásai lehetnek az áldozatok életére. Az internetes zaklatás olyan viselkedés, amely során az egyik személy szándékosan zaklat, megfélemlít, kiközösít vagy megbélyegez egy másik személyt az interneten, vagy az online közösségi médiában. Az internetes zaklatásnak számos formája létezik, mint például a személyes adatok közzététele, a durva nyelvezetű vagy sértő üzenetek küldése, a folyamatos online zaklatás vagy fenyegetés, a mémek, képek vagy videók szándékos manipulációja, amelyek sértőek lehetnek mások számára. 10.4. Álhírek, adatainak védelme. Mit tehet az egyén személyes adatainak védelme érdekében? 10.4.1. Ellenőrizze az adatvédelmi beállításokat: Az egyik legfontosabb dolog, amit tehet, hogy megvédje a személyes adatait, hogy rendszeresen ellenőrizze az online fiókjainak adatvédelmi beállításait. Állítsa be a fiókjait úgy, hogy csak a szükséges információkhoz férjenek hozzá, és rendszeresen frissítse a jelszavait. Használjon erős jelszavakat: A személyes adatok védelme érdekében használjon erős jelszavakat. Az erős jelszó hosszú és összetett betű- és számsorozat, amelyet nehéz feltörni. Legyen óvatos az álhírekkel: Az álhírek sokszor adatokat gyűjtenek, hogy célzott hirdetésekkel bombázzák Önt. Az álhírek terjesztését elkerülve tehát megvédheti az adatait. Ne ossza meg adatait ismeretlen forrásból érkezőkkel: Soha ne ossza meg személyes adatait ismeretlen forrásból érkező személyekkel vagy oldalakkal Használjon VPN-t: A VPN szolgáltatás használatával megvédheti az online tevékenységeit a nyomon követéstől Frissítse az eszközeit: A számítógép és az okostelefon rendszeres frissítése segít megvédeni az eszközeit az adatlopásoktól és a vírusoktól Használjon adatvédelmi eszközöket: Az adatvédelmi eszközök segítenek megvédeni a személyes adatait az online támadásoktól. Telepítsen antivírus programot és használjon személyes tűzfalat