A morfémák (szóelemek)

Morféma: a legkisebb jelentéssel bíró szóelem. Lehet kötött vagy szabad morféma. A szabad
morféma csak önálló jelentéssel bíró szóelem, szótő lehet.

Toldalék: csak a szótővel együtt nyeri el jelentését.

Toldalékok csoportosítása:

1. Képző: a legbelsőbb helyzetű szóelem, közvetlenül a szótő után áll. Megváltoztatja a szótő
jelentését, s teljes ragozási sort indít el. Új szótári szó jön létre, melynek önálló ragozási
rendszere van. A képző megváltoztathatja az alapszó szófaját és ezzel együtt mondatbeli
szerepét is. Megtűrnek maguk mellett másik képzőt, akár többet is (kert-ész-ked-het).

2. Jel: nem alkot új szótári egységet, csupán módosítja a fogalmi jelentést, valamilyen
nyelvtani jelentésmozzanattal gazdagítja azt (idő, mód, birtoklás, többség). Valamilyen
viszonyt fejez ki. A jel közbülső helyzetű szóelem: előtte a képzők állnak, utána a rag.

3. Rag: a mondatbeli viszonyítás és egyeztetés jelentésmozzanatának kifejezője. Ezáltal

kijelöli a szavak mondatbeli szerepét. A rag szóalak záró morféma, a képzők és jelek után áll,
semmilyen más morféma nem követheti. Jelölhet: mondatbeli viszonyokat (esetragok).
Kifejezheti az egyeztetést (névszói és igei személyragok).
Az álltalános kapcsolódási sorrend: szótő (1) + képző (2) + jel (3) + rag (4).
Ettől való eltérés néha előfordulhat. (Középfok jele megelőzheti a képzőt: nagy-obb-ít; a rag
után képző áll: három-szor-i, nagy-ban-i).
A kiejtés néha eltér az írásmódtól, szóelemzés szükséges.

Abszolút szótő: tovább nem bontható (pl. épít).

Relatív szótő: képzés utáni szóalak (pl. építészet).

Típusaik:
Képzők:
- igeképző (zöld-el, dob-ol)
- főnévképző (szép-ség, olvas-ás)
- melléknévképző (nagy-száj-ú, arany-os)
- számnévképző (harm-adik, öt-öd)
- igenévképző (úsz-ni, fut-ó)

Jelek:
igéhez kapcsolódó:
- múlt idő jele (-t, -tt)
- felételes mód jele (-na, -ne, -ná, -né)
- felszólító mód jele (-j, változhat)
névszóhoz kapcsolódó:
- többes szám jele (-k)
- birtoktöbbesítő jel (-i pl. könyvei)
- birtokos személyjel (-m, -d, -ja, -je, -unk ...)
- birtokjel (-é, pl. Katié)
- fokjel (-bb, leg- + -bb, legesleg- + -bb)
Ragok:
igéhez kapcsolódó:
- igei személyragok (sokféle pl. néz-ünk, néz-nek)
névszóhoz kapcsolódó:
- tárgyrag (-t)
- birtokos jelző ragja (-nak/-nek)
- határozóragok (-ba, -be, -ról, -hoz, -an, stb.)
- igenevek személyragjai