Összefoglalás

dolgozat anyaga:

- mellé és alárendelő összetett szavak és szószerkezetek

- vázlat készítése és tollbamondás
- felhasznált irodalom -> sorrendbe állítás
- hangsúly, hangerő, hanglejtés, tempó, szünet: elmélet + gyakorlat

A sajtótermékek

Könyv- és könyvtárhasználat 22.-23.

- anyaggyűjtés: nyomtatott (könyvek, folyóiratok, tanulmányok)

- elektronikus források

A hivatkozás:

Felhasznált irodalom

Irodalom cím alatt

Napjainkban a legelterjedtebb forma, hogy a szerző neve után áll az évszám, majd a mű címe, kiadója
és a kiadás helye.

Pl.: Lengyel Dénes 1994. Régi magyar mondák. Móra Könyvkiadó, Budapest.

tedd sorrendbe:

 Bohémek és Pillangók. Bókay János. Zeneműkiadó, Budapest. 1971

 Antalné dr. Szabó Ágnes – dr. Raátz Judit. Magyar nyelv és kommunikáció.
Oktatáskutató és fejlesztő intézet. 2015. Budapest.
 Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1972, Janikovszky Éva, Aranyeső.

Idegen szerzők neve: magyar névsorrendnek megfelelően írjuk, vagyis a családnév után áll a
keresztnév:

Defoe, Daniel; Twain, Mark.

Internetes hivatkozás:
A Szerző és a cikk címe után fel kell tüntetni azt az internetcímet, amelyben a felhasznált munka
elérhető.

Ha nincs szerző: elérhetőségi címet akkor is meg kell adni.

Cím után letöltési dátum is kell!

Pl.:

Péli Péter 2011. Egy ország, ahol 11 hivatalos ábécé van. www.nyest.hu/hirek/egy-orszag-ahol-11-
hivatalos-abece-van. (2001.04.10.)

Hangsúly

A hangsúly bizonyos szótagokra eső hangerőtöbblet. Magyar nyelvben: A szavak első szótagja
(németben pl. a második, franciában az utolsó)

Megkülönböztetünk:

-szó-

- szakasz-
- mondathangsúlyt

A szóhangsúly: Bármely szavunk lehet hangsúly, a beszélő szándéka határozza meg.

Általában hangsúlyosak: kérdő nm.-k, hat. szók, tagadó, tiltószók, indulatszók

Többnyire hangsúlytalanok: névelők, névutók, a legtöbb kötőszó, a személynevek előtt álló címek,
rangok.

A szakaszhangsúly: Egy mondat annyi szakaszra osztható, ahány főhangsúlyos szótag van benne. ( A
boltba megyek, tejet veszek: a „boltba” és a „tejet” a szakaszhangsúly, mert azokról szól a mondat.

Mondathangsúly: Amikor a mondat valamelyik szakasza erősebb nyomatékot kap. A

mondathangsúlyos mondatokat nyomatékos mondatoknak nevezzük. Ez volt a legjobb megoldás, ezt
fogadták el.

A hanglejtés:

- idegen szóval intonáció

- az egyén alaphangjának, hangmagasságának beszéd közbeni változása, beszédének dallama.

lehet:

-lebegő
- ereszkedő
- emelkedő
- szökő
- eső

Feladat: írj példákat a könyv alapján! 2-2

A beszédszünet:

tagolja, elválasztja a beszédet.

Feladat: olvasd el magadban a szöveget, majd ügyelj a szünetekre! (A Dzsungel könyve)

A beszédtempó:

A beszéd mondanivalójától és a beszélő érzelmi állapotától függ (hadarás, nagyon lassú, vontatott
beszéd, dadogás, pergő beszéd, tagolt beszéd)

Olvasd el a szöveget:

- gyorsan, zaklatottan
- lassan, unottan
- tanárosan, tagoltan

A hangerő

több tényező együttesen határozza meg:

- téma
- hallgatóság
- beszédhelyzet
- érzelmek

A kiselőadás
szerkesztésének módszertana:
- elővázlat
- az anyag elrendezése
- az előadás kidolgozása
- önellenőrzés
a szöveg megtanulása (gyakorold otthon, gesztikulálj, mintha közönségnek adnád elő, vagy
add elő szüleidnek, hogy ne legyen lámpalázad!) Igyekezz fesztelen lenni, ne magolva add elő
a szöveget, hanem értően, természetesen! Kerüld a töltelékszavakat! Ne tarts túl sok
szünetet, ne törtd meg a dinamikáját az előadásnak, de ne is hadard el! Ha valahol bonyolult,
tudományos részhez érsz, igyekezz példákkal magyarázni, s hagyd, hogy közönséged
kérdezzen!
A hozzászólás és a felszólalás

A mai magyar mássalhangzók rendszere:

A morféma vagy szóelem nyelvünknek az a legkisebb egysége, amelynek

már önálló jelentése van, ezért nyelvi jelnek is nevezik. Éppen a jelentés
teszi lehetővé a morfémák felosztását két nagy csoportra. Egy részüknek
fogalmi jelentése van (piros, kutya, három vagy a helyettük fellépő ilyen,
az, annyi), mások csak viszonyjelentést hordoznak (-k, -é, -dik, -talan, után,
a, és stb.). Jelentéstartalmuk azt is meghatározza, hogy milyen
morfémákkal kapcsolódhatnak össze.

Jelentéstani szempontból a lexémát fogalmi jelentés jellemzi, amelyet a

tőmorféma hordoz. Ezek a tőmorfémák beletartoznak valamilyen
jelentésmezőbe, amelyeknek érintkezése teszi aztán lehet ővé a szavak
egymáshoz való kapcsolódását. A fogalmi jelentéssel összefüggésben
megfigyelhető az is, hogy valódi szavaink az álszókkal ellentétben a
felsőbb nyelvi szinteken mondatrész szerepet hordoznak.

szóelem (morféma) + szóelem (morféma) = lexéma

szün + telen

fogalmi jelentésű morféma + fogalmi jelentésű morféma = lexéma

kis + kutya = kiskutya

szóelem (morféma) + fogalmi jelentésű morféma = lexéma

vér + zik = vérzik

A szintagma (szószerkezet) két valódi szó szintaktikai (mondattani)

kapcsolatát jelenti. A szintaktikai megjelölés utal arra, hogy a szavak a
felsőbb nyelvi egységben, a mondatban kapcsolatba kerülnek egymással, s
köztük egyfajta szoros viszony alakul ki. Ezt a szoros összetartozást több
tényező is jelezheti: a szószerkezetet többnyire közös hangsúly
(szakaszhangsúly) tartja össze, e két szó kapcsolatát formai elemek (pl.
toldalékok, segédszók) mutatják, jelentésük kapcsolatban áll egymással.

AZ ALÁRENDELŐ SZÓSZERKEZET
Az irányító tagot tartalmazó szószerkezet tagjai nem egyenrangúak, amit az is mutat, hogy
csak az irányító tagból tudsz rákérdezni az irányított tagra, fordítva nem. Az irányító
tagot alaptagnak, az irányított tagot bővítménynek nevezzük.

A bővítmény az alaptagnak van alárendelve, ezért az ilyen szószerkezet neve: alárendelő

szószerkezet. A szószerkezet ábrázolásakor a bővítmény mindig az alaptag alá kerül:

A két rajzot egyesítheted:

Szöveg szekció végeSzöveg szekció
AZ ALÁRENDELŐ SZÓSZERKEZETEK TÍPUSAI
Az alárendelő szószerkezeteknek az alaptag és a bővítmény közötti viszony alapján négy
fajtája van. A bővítmény lehet alany, tárgy, határozó és jelző, így a bővítmény fajtája
alapján alanyos, tárgyas, határozós és jelzős szószerkezeteket különböztetünk meg.

Például: Annamária nagyon várja Zalánt a forgalmas pályaudvaron.

AZ ALÁRENDELŐ SZÓSZERKEZETEK
TÍPUS PÉLDÁK KÉRDÉS ÁBRÁZOLÁS
várja
alanyos Ki várja?
Annamária várja |
szószerkezet Annamária várja
Annamária
várja
tárgyas Kit vár?
Zalánt várja |
szószerkezet Zalánt várja
Zalánt
Hogyan várja? várja várja
határozós nagyon várja, a nagyon várja | |
szószerkezet pályaudvaron várja Hol várja? nagyon (a)
a pályaudvaron várja pályaudvaron
Milyen pályaudvaron? pályaudvaron
jelzős a forgalmas
a forgalmas pályaudvaro |
szószerkezet pályaudvaron
n forgalmas

A BŐVÍTMÉNYEK TÍPUSAI
Az ábra jól mutatja, hogy négy bővítménye van a várja szónak. A bővítmények közül
azonban csak kettő az, amely az alaptag (várja) jelentéséhez szorosan
hozzátartozik: valaki/valami – várja – őt/azt. Ez a két bővítmény a várja szó mellől sosem
hiányozhat: Annamária – várja – Zalánt. Az ilyen, feltétlenül szükséges
bővítményeket kötött bővítményeknek vagy más néven vonzatoknak nevezzük. Az alaptag
jelentéséhez szorosan hozzátartoznak, és mindig megjelennek mellette.

A másik két bővítmény nem ilyen, sem a nagyon, sem a pályaudvaron nem tartozik hozzá
szorosan az alaptag jelentéséhez, ezért el is maradhatnak mellőle. Ezeket a nem feltétlenül
szükséges bővítményeket szabad bővítményeknek nevezzük.
A mellérendelő szószerkezet
A mellérendelő szószerkezet két tagja között logikai viszony áll fenn, mely a két tag egymástól való
grammatikai függetlenségén, de általában egy harmadikkal szembeni grammatikai azonosságon
alapszik. Például: (vettem) tejet és kenyeret – a tejet és a kenyeret főnevek között kapcsolatos logikai
viszony van, s mindkettő azonos módon függ a nekik fölérendelt vettem igealaktól (tárgyi alárendelés).
Ábrázolva:
vettem
/\
tejet ___ kenyeret
(Természetesen ha a mellérendelő szintagma tagjai alanyi vagy állítmányi pozícióba kerülnek,
fölérendelt tagjuk nincsen.)
A mellérendelő
viszonyok jelölése

A mellérendelő szerkezet elemei egyenrangú felek, a mondatban azonos szinten helyezkednek el –

halmozott mondatrészek –, szófaji és alaki viselkedésük többnyire hasonló.
A mellérendelő viszonyt gyakran egyes vagy páros kötőszó jelöli: Péter és Pál; hideg vagy meleg;
kicsi, de erős; ill. akár holnap, akár holnapután; sem én, sem ő; stb.
Alapvetően két nagy csoportot különíthetünk el a mellérendelő szószerkezetek között. Az egyik
a tisztán mellérendelő logikai kapcsolat: a tagok közötti viszony ilyenkor kölcsönös jellegű, s több
altípusában kettőnél több tagra is kiterjedhet. A következő szintagmák tartoznak ide:
a) Kapcsolatos szószerkezet: ezekben a tagok viszonya kölcsönösen egyszerű összetartozást: tér- vagy
időbeli kapcsolatot fejez ki; kinn, benn, fenn; jó és rossz; az anya meg gyermeke; szép, sőt gyönyörű;
nemcsak ma, hanem holnap is; sem nyáron, sem ősszel; Péter, Pál és János is; stb.
b) Ellentétes szószerkezetek: a tagok között ellentétes viszony van: értelmük vagy egyszerűen
szemben áll egymással (szembeállító ellentét): ma kevés, holnap sok, vagy az egyiké kizárja a
másikénak érvényét (kizáró ellentét): hanem én; dolgozni, nem pihenni; stb. – ezek az ellentétes
viszonyok csak kéttagúak lehetnek.
c) Választó szószerkezetek: a tagok által megnevezett lehetőségek közül valamelyik
választható: hideg, meleg vagy langyos; pénzt vagy életet; vagy most, vagy soha; akár élve, akár
halva; stb.
A másik nagy csoport a nem tisztán mellérendelő szószerkezetek kategóriája. Ezekben a tagok nem
teljesen egyenlő értékűek, viszonyuk nem kölcsönös. Első tagjuk önállóbb, s a második ehhez képest
fejez ki valamilyen viszonyt. (Ebből a szempontból kissé emlékeztetnek az alárendelő szintagmákra,
ám ebben az esetben nem nyelvtani, hanem logikai kapcsolatról van szó.) A nem tisztán mellérendelő
szerkezetek csak kéttagúak lehetnek. A következő szintagmák tartoznak ide:
a) Következtető utótagú szószerkezetek: az utótag értelme okozatszerűen következik az
előtagéból: szemtelen, tehát kellemetlen; sietve, így kifulladva; hibásan, ezért elfogadhatatlanul; stb.
b) Magyarázó utótagú szószerkezetek: az utótag magyarázza, esetleg kiegészíti, illetve helyreigazítja
az előtag értelmét vagy okszerűen, vagy pontosabb megnevezéssel: kellemetlen, ugyanis szemtelen;
pihegve, tudniillik sietve; dolgozni, azaz tanulni; ma, vagyis most; stb.
c) Megszorító utótagú ellentétes szószerkezetek: ez az ellentétes mellérendelés egyik fajtája, az utótag
korlátozza az előtagban foglaltak érvényét: kicsi, de erős; jól, csak lassan; stb.

https://www.youtube.com/watch?v=7z7rX44v9ZU&t=39s&ab_channel=Videotan%C3%A1r-digit
%C3%A1listananyag

https://www.youtube.com/watch?v=nQBLzNVAJ1Q&ab_channel=Videotan%C3%A1r-digit
%C3%A1listananyag

A reformkori Magyarországon felpezsdült a kulturális élet. Nagy számban

jelentek meg költőink és íróink alkotásai. 1819-ben készült el Katona
József Bánk bánja. 1823-ban Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt. 1836-
ban megszületett Vörösmarty tollából a Szózat. Megerősödött a nemzeti
öntudat. Az emberek magyar ruhákban jártak. Az urak magyar zenét
hallgattak. Tudósok kutatták népünk történetét. A távoli Keleten Kőrösi
Csoma Sándor a magyarok őshazáját kereste. Széchenyi István az
1825-ös pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egyévi
jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Az
Akadémia 1830-ban meg is kezdte működését. 1837-ben nyílt meg a
Pesti Magyar Színház. Megalakult a Kisfaludy Társaság a nyelv
művelésére. 1844-ben hivatalossá vált a magyar nyelv.