A RÁKÉRDEZÉS

Az előző leckében megismerkedtél a szószerkezet fogalmával. Vizsgáljuk meg

közösen a következő példamondat szószerkezeteit!

Annamária várja Zalánt.

A mondat szószerkezeteinek felismerését a rákérdezés

segíti. Rákérdezéskor annak a tagnak a helyére, amelyre kérdezünk, teszünk egy
kérdő névmást, utána pedig az a tag következik, amelyből kérdezünk:

Ki várja? Annamária várja.

Kit vár? Zalánt várja.

Mindkét szószerkezetben a várja szó az „irányító”, mert ezzel a szóval kérdezünk a

másikra. Azt a szót tehát, amelyből a szószerkezet másik szavára kérdezünk,
irányító tagnak nevezzük. Az irányító tag (várja) a kérdésben és a válaszban is
szerepel. A válasz pedig mindig a teljes szószerkezet.

AZ ALÁRENDELŐ SZÓSZERKEZET
Az irányító tagot tartalmazó szószerkezet tagjai nem egyenrangúak, amit az is
mutat, hogy csak az irányító tagból tudsz rákérdezni az irányított tagra, fordítva nem.
Az irányító tagot alaptagnak, az irányított tagot bővítménynek nevezzük.

A bővítmény az alaptagnak van alárendelve, ezért az ilyen szószerkezet

neve: alárendelő szószerkezet. A szószerkezet ábrázolásakor a bővítmény mindig
az alaptag alá kerül:

Az alárendelés típusainak meghatározásánál a bővítmény lesz meghatározó.

Pl. Annamária várja—Ki várja? Annamária várja

várja
|
Annamária

Az alárendelő szószerkezeteknek az alaptag és a bővítmény közötti viszony

alapján négy fajtája van. A bővítmény lehet alany, tárgy, határozó és jelző, így a
bővítmény fajtája alapján alanyos, tárgyas, határozós és jelzős szószerkezeteket
különböztetünk meg.

Például: Annamária nagyon várja Zalánt a forgalmas pályaudvaron.

A BŐVÍTMÉNYEK TÍPUSAI
Az ábra jól mutatja, hogy négy bővítménye van a várja szónak. A bővítmények közül
azonban csak kettő az, amely az alaptag (várja) jelentéséhez szorosan
hozzátartozik: valaki/valami – várja – őt/azt. Ez a két bővítmény a várja szó mellől
sosem hiányozhat: Annamária – várja – Zalánt. Az ilyen, feltétlenül szükséges
bővítményeket kötött bővítményeknek vagy más néven vonzatoknak nevezzük. Az
alaptag jelentéséhez szorosan hozzátartoznak, és mindig megjelennek mellette.

A másik két bővítmény nem ilyen, sem a nagyon, sem a pályaudvaron nem tartozik
hozzá szorosan az alaptag jelentéséhez, ezért el is maradhatnak mellőle. Ezeket a
nem feltétlenül szükséges bővítményeket szabad bővítményeknek nevezzük.

https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_9_nat2020/lecke_02_019