Gégény.

Gégény, kisközség, körjegyzőségi székhely, 155 házzal és 1037, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal,
postája, távírója és vasúti állomása Demecser. A leleszi levéltár egyik, 1355-ből származó oklevele
szerint ez időben "Egyhazasgegeny" név alatt szerepel, míg a tatárjárás korában Beel-Gégény 27volt a
neve. 1400-ban a Gyulaházyak, 1421-ben a ramocsaházi Baloghok, 1430-ban a Kállayak, 1465-ben a
Miglészyek és 1468-ban az Iklódyak, később a Nyakas család voltak a birtokosai, a XIX. század első
felében a gr. Vay, a Mezőssy, Jósa, Dolinay, Matyasovszky, Erdőhegyi és br. Tahy családnak volt itt
birtoka. A jelenlegi nagyobb birtokosok gróf Vay Ádám, Vass J. Imre és Mezőssy Gusztáv. A községhez
tartozik Tölgyes és Kaszariska puszta is. Gégényben református templom van, melynek építési ideje
ismeretlen. A református egyház birtokában 1675-ből egy ezüst úrasztali tányér és 1685-ből egy vert
ezüst kehely van, melyeket néhai Nyakas Péter, Szabolcs vármegye alispánja és e községnek
földesura ajándékozott az egyháznak. A templom harangja 1696-ból való és Nyakas Miklós
adománya. Dülőnevei közt ősrégiek az Inge, Csicsó, Zselyes-tó, Mancsa és Szeghi-tó elnevezésüek.