2/A

Síkkondenzátor
A kondenzátor legegyszerűbb változata a síkkondenzátor, amely két
párhuzamos fémlemezből (fegyverzet) áll, közöttük elektromos szigetelőanyag, dielektrikum
található.
d: a szigetelőanyag (dielektrikum) vastagsága, (a fegyverzetek távolsága)
A:  a fegyverzetek felülete
E0 a vákuum dielektromos állandója
Er a szigetelő relatív permittivitása

2/B tétel 
Határozza meg a műszaki rajzokon alkalmazható nézeteket, a szabványos európai nézetrendet
és a nézetrend jelölési módját a rajzon

Ábrázolási módok:
1. Látszati ábrázolás:
Előny: könnyen felismerhető, azonosítható a test.
Hátrány: időigényes; műszaki ábrázolásra alkalmatlanok, mivel a párhuzamos élek
iránytartása, szögek és a felületek torzulnak, valamint a távolság növekedésével
csökkennek a hosszúsági méretek.
Tónusok, árnyékok segítik a felismerést. (műszakilag felesleges)
2. Axonometrikus ábrázolás:
Ugyanúgy igazak a látszati ábrázolás megállapításai, de nincsenek árnyékok, valamint
ennél a test belsejébe is betekintést nyerhetünk. 
3. Ábrázolás vetületi képekkel:
A műszaki rajzban ezt alkalmazzuk.
Jellemzők (követelmények):
                  -alakhűség (valósággal megegyező alak),
                  -mérethűség (minden méret a valósággal megegyező),
                  -egyértelműség (annyi nézetet mutatunk a rajzon, hogy a valós
                  testtel egyértelműen azonosítható legyen)
A síkon vetületekkel ábrázoljuk.
Vetületrend: a test különböző oldalai vetületeinek a rendszere, melyek egymással
összefüggésben, azonos méretben készülnek.
A képek együttes vizsgálatával tudunk elegendő információt szerezni.
Az alakzatokat általában három vetületben (nézetben) ábrázoljuk:
-elölnézet
-bal oldalnézet
-felülnézet
Az ábrázolás könnyítése érdekében
képsíkrendszerben helyezzük el őket.
A testek méreteinek elnevezése=a tér három kiterjedése (hosszúság l; szélesség b;
magasság h).