Jakab

Péte (2006): A szántóföldi termőhelyek

In: Földművelés és földhasználat
Szerkesztette: Birkás Márta

Antal József (2000): Növénytermesztők

zsebkönyve







SZÁNTÓFÖLDI


TERMŐHELYI

KATEGÓRIÁK











Készítette: Kovács Gergő Péter















 • mészlepedékes
csernozjom
• réti csernozjom
• erdőmaradványos
csernozjom
• kilúgozott csernozjom
• teraszcsernozjom
• humuszkarbonát-talaj
• csernozjomterületek
lejtőhordalékai

I. Középkötött mezőségi talajok

Ebbe a csoportba főleg a csernozjom talajok tartoznak, amelyek az ország legjobb
termékenységű szántóföldjein helyezkednek el. Humuszban gazdagok, a termőréteg mély,
víz-, levegő- és hőforgalmuk kiváló, jó a tápanyag-szolgáltató és tápanyag-közvetítő
képességük. Jó művelhetőségük és szerkezettartó tulajdonságuk következtében a
legigényesebb szántóföldi növények is sikerrel termeszthetők rajtuk. Jó tápanyagmegőrző
képességükhöz igen jó termésbiztonság társul.

A növénytermesztést kedvezőtlen kémiai talajtulajdonságok általában nem zavarják. A
szakszerűtlen művelés ezeknek a talajoknak is leronthatja a kultúrállapotát. Ezért
valamennyi olyan művelési helyzetet kerülni kell, amely ronthatja a talajok szerkezetét és
kedvező állapotát. A csernozjom talajokon a művelési, termesztési beavatkozások során
különösen gondot kell fordítani az eredeti morzsás szerkezet fenntartására, a
szerkezetromlás, a porosodás mérséklésére.

Mészlepedékes
Réti csernozjom Kilúgzott csernozjom
csernozjom

 • karbonátmaradványos
barna erdőtalaj
• Ramman-féle barna
erdőtalajok
• csernozjom barna
erdőtalajok
• agyagbemosodásos barna
erdőtalajok
• savanyú barna erdőtalajok
• erdőterületek
lejtőhordalékai
• középkötött rozsdabarna
II. Középkötött erdőtalajok erdőtalajok
• középkötött kovárványos
barna erdőtalajok

A Dunántúl és Észak-Magyarország középkötött erdőtalajainak termékenysége alig marad
el a csernozjomokétól. Tápanyag-szolgáltató képességüket behatárolja, hogy a mész a
termő- és az alatta lévő rétegben kevés. A talajok kedvező víz-, levegő- és hőgazdálkodása
ellenére az évjárathatás jelentős termésingadozást okozhat. A termeszthető növények
száma, a termőhely ökológiai adottságaiból is következően kevesebb, mint a csernozjom
talajokon.

A termőhelyhez nem alkalmazkodó művelés hatására a szántott réteg elporosodhat, a
gyökérzóna tömörödhet, ezáltal a vízbefogadás és a vízvezetés romolhat, a talaj
erodálódhat. A humuszos réteget csökkentő eróziós károk általában műszaki védelem
nélkül, a talaj vízbefogadását javító és fenntartható műveléssel és talajvédő eljárásokkal
csökkenthetők.

Karbonátmaradványos Csernozjom-barna Agyagbemosódásos

barna erdőtalaj erdőtalaj barna erdőtalaj


 • középkötött agyag-és réti
talajok
• réti öntéstalajok
• öntés réti talajok
• nyers kötött öntéstalajok
• humuszos kötött
öntéstalajok
• vízrendezett
pszeudoglejes barna
erdőtalajok
• szoloncsákos réti talajok
III. Kötött réti talajok • szolonyeces réti talajok

A kötött réti talajokat jó tápanyagkészlet, de gyenge tápanyag-feltáródás jellemzi.
Holtvíztartalmuk, ezáltal víztartó képességük nagy, vízvezetésük azonban kedvezőtlen. A
felmelegedésük lassú, ami a nitrogén tavaszi lassúbb feltáródását okozza. A foszfát és
káliumionok erős megkötése ugyancsak kedvezőtlen talajtulajdonság. A
növénytermesztést, a tápanyagok érvényesülését az évszakonkénti, főleg a tavaszi magas
talajvízállás vagy belvíz, és a nagyobb esők hatásai gyors túltelítődés korlátozhatja. A
tápanyagok érvényesülése és a termés az évjárathatás miatt nagymértékben ingadozhat

A kötött réti talajok egy részének a felső rétegében nincs mész, kémhatásuk savanyú, ezért
meszezésre szorulnak. A szmektites, vagyis duzzadó agyagásványokkal rendelkező talajok
szárazon erősen repedeznek, nedvesen pedig erősen tapadnak a művelőeszközökhöz. Az
agyagos réti talajokat ,,perctalajoknak’’ is nevezik, mivel rövid az az időszak, amikor
nedvességtartalmuk jobb minőségű művelést tesz lehetővé.

Szoloncsákos réti
Típusos réti talaj Öntés réti talaj
talaj

 • humuszos homoktalajok
• gyengén humuszos
homoktalajok
• futóhomok talajok
• öntéshomok talajok
• réti homoktalajok
• laza kovárványos
erdőtalajok
• laza és rozsdabarna
erdőtalajok

IV. Laza és homoktalajok

Az ebbe a termőhelyi kategóriába sorolható talajokat a könnyű mechanikai összetétel,
valamint a szervetlen és szerves kolloidok kis mennyisége jellemzi. Ez a tulajdonságuk
eredményezi a kedvezőtlen vízgazdálkodást, főleg az elégtelen víztartó képességet és a
tápanyagok mozgékonyságát. Tápanyag-szolgáltató képességük gyenge vagy rossz. Az
elérhető termésszint általában alacsony, a termésbiztonság ingadozó és a biztonsággal
termeszthető növények száma kevés.

A laza és homoktalajok könnyen művelhetőek, ugyanakkor deflációra hajlamosak. Emiatt a
termőrétegük összetétele és vastagsága heterogén. A deflációnak kitett futóhomok- és
tőzeges talajokon a lehető legrövidebbre kell csökkenteni a művelés idejét, és a bolygatást
tömörítő művelettel kell összekapcsolni. A felszín takarása – a termesztett növénnyel vagy
maradványaival, illetőleg mulcsolt árvakeléssel vagy gyomokkal – jótékonyan csökkenti a
talaj elhordás veszélyét.

Humuszos Kovárványos barna

Futóhomok
homoktalaj erdőtalaj (homokon)

 • réti szolonyec talajok
• sztyeppesedő réti
szolonyec talajok
• másodlagosan
elszikesedett talajok
• erősen szolonyeces réti
talajok
• erősen szoloncsákos réti
talajok

V. Szikes talajok

A szántóföldi művelés alatt álló szikes talajok kialakulásában és tulajdonságaiban a vízben
oldható sók, elsősorban a nátriumsók játszanak döntő szerepet. Vízgazdálkodásuk
szélsőséges, mert nedvesség hatására a feltalaj elfolyósodik, megduzzad, és nem ereszti át
a vizet. Tápanyag-gazdálkodásuk a rossz vízgazdálkodás és a lúgos kémhatás miatt
kedvezőtlen. Emellett a nagy tápanyagtőke, a kis hasznosítható tápanyagkészlet és a nehéz
művelhetőség a jellemzőbb. A termeszthető növényfajok száma korlátozott.

A szikesek kémiai javítása növeli a termékenységet, az elérhető termés mennyiségét,
valamint kedvezően befolyásolja a műtrágyák érvényesülését. A kémiai javítás csak a
termőréteget érinti, az alsóbb talajrétegek kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságaira
nincs hatással, emiatt a szikesedés okai nem enyhülnek. Ezért ezek a talajok a művelhetőség
szerint a perctalajokhoz sorolhatók. A kémiai javítás mellett vízrendezésre környezeti és
gazdasági okból lehet szüksége.

Másodlagosan Sztyeppesedő réti

Réti szolonyec
elszikesedett talaj szolonyec

 • podzolos barna
erdőtalajok
• köves, kavicsos váztalajok
• földes kopárok
• fekete nyiroktalajok
• erősen erodált erdőtalajok
• pszeudoglejes baran
erdőtalajok
• mocsári és ártéri erdők
talajai
• kötött és lazább sekély
VI. Sekély termőrétegű, erodált heterogén talajok termőrétegű talajok

A sekély termőréteg kialakulhat nagymértékben erodált lejtős területeken, illetve köves
vagy kavicsos rétegen, amelyen – függetlenül a lejtési viszonyoktól – 50 cm-nél vékonyabb
a talajréteg. A sekély és emellett heterogén termőrétegből adódóan ezek a talajok kevés
vizet tárolhatnak, szerkezetességük és tápanyag-ellátottságuk is gyenge. A termőréteg
kiegyenlítetlensége következtében a növények a fejlődés és érése sem egyöntetű. Ilyen
viszonyok mellett csak a sekélyen gyökerező, kevés vizet igénylő, rövid tenyészidejű,
extenzív agronómiai igényű növényfajok termeszthetők biztonságosan.

A sekély termőréteg, az erodáltság korlátozza a talaj forgathatóságát, a köves vagy kavicsos
altalaj a forgatás nélküli lazítás mélységét. A művelési mélységet a káros tömörödés
elkerülése érdekében az adott sekély rétegen belül is évente tanácsos változtatni. A lejtős
területeken művelési feladat a vízerózió csökkentése, a sík- és közel sík területeken pedig a
szerkezetkímélés.

Podzolos barna Köves, sziklás

Földes kopár
erdőtalaj váztalajok
Hatóanyag A korrekció megnevezése módosítás

egyéves pillangós után levonás 30 kg/ha

kissé gyomos egyéves pillangós után levonás 15 kg/ha
gyomos egyéves pillangós után nincs levonás 0 kg/ha

évelő pillangós után az első évben levonás 50 kg/ha

gyomos évelő pillangós utáni első évben levonás 0-20 kg/ha
N évelő pillangós után a második évben levonás
az I. II. III. termőhelyen 30 kg/ha
a IV. V. VI. termőhelyen 0 kg/ha
gyomos evelő pillangós után a második évben levonás 0 kg/ha

szár- es tarlómaradványok időbeni lebontásához és a talaj biologiai 100 kg szárazanyaghoz további

feltárófolyamatainak elősegíteséhez a IV., V., VI. termőhelyeken 0,8 kg N-t kell adni

A számított adagot csökkenteni lehet 200 ppm felett

az I., II., III. termőhelyen 50-70 %-kal
a IV., V., VI. termőhelyen 30-60 %-kal
a számitott P2O5-adagot 15-20%-kal növelni
20% feletti CaCO3 és 5 pH (KCI) alatti túlzott savanyúság esetén
kell
P2O5
a P2O5 hasznosulása jó kultúrállapotú talajon kedvezőbb;
elhanyagolt, gyomos, rossz kulturallapotú talajon kevesebb -
hasznosul

P-korrekciókra a genetikus talajtérkep tovabbi információt is ad -

A számított adagot csökkenteni lehet 250 ppm felett

az I., II., III. termőhelyen 50-80 %-kal
a IV., V., VI. termőhelyen 40-70 %-kal
K2O a visszamaradt es talajba szantott szerves anyagok kozül:
kukoricaszár-levonás 6-8 kg/t
napraforgószár-levonás 20-30 kg/t
gabonaszalma-levonás 5-10 kg/t
 A talaj humusztartalmának határértékei (a nitrogénellátottság megítéléséhez) MÉM-NAK 1978

Szántóföldi KA Humusz%
termőhely
igen gyenge gyenge közepes jó igen jó

I. >42 -2,00 2,01-2,40 2,41-3,00 3,01-4,00 4,01-

<42 -1,50 1,51-1,90 1,91-2,50 2,51-3,50 3,51-

II. >38 -1,50 1,51-1,90 1,91-2,50 2,51-3,50 3,51-

<38 -1,20 1,21-1,50 1,51-2,00 2,01-3,00 3,01-

III. >50 -2,00 2,01-2,50 2,51-3,30 3,31-4,50 4,51

<50 -1,60 1,61-2,00 2,01-2,80 2,81-4,00 4,01-

IV. 30-38 -0,70 0,71-1,00 1,01-1,50 1,51-2,50 2,51

<30 -0,40 0,41-0,70 0,71-1,20 1,21-2,00 2,01-

V. >50 -1,80 1,81-2,30 2,31-3,10 3,11-4,00 4,01-

<50 -1,40 1,41-1,80 1,81-2,60 2,61-3,50 3,51-

VI. >42 -1,30 1,31-1,70 1,71-2,40 2,41-3,30 3,31-

<42 -0,80 0,81-1,21 1,21-1,90 1,91-2,80 2,81-
 A talaj AL-oldható foszfortartalmának határértékei (a felvehető foszfor-ellátottság megítéléséhez) MÉM-NAK 1978

Szántóföldi Karbonátoss P2O5 (ppm)

termőhely ág

(CaCO3%) igen gyenge gyenge közepes jó igen jó

I. >1 -50 51-90 91-150 151-250 251-450

<1 -40 41-80 81-130 131-200 201-400

II. >1 -40 41-70 71-120 121-200 201-400

<1 -30 31-60 61-100 101-160 161-360

III. >1 -40 41-70 71-110 111-180 181-380

<1 -30 31-60 61-100 101-150 151-350

IV. >1 -50 51-80 81-130 131-250 251-450

<1 -30 31-60 61-100 101-200 201-400

V. >1 -40 41-70 71-120 121-180 181-380

<1 -30 31-60 61-100 101-140 141-340

VI. >1 -50 51-80 81-130 131-200 201-400

<1 -30 31-60 61-100 101-150 151-350
 A talaj AL-oldható káliumtartalmának határértékei (a felvehető kálium-ellátottság megítéléséhez) MÉM-NAK 1978

Szántóföldi KA K2O (ppm)

termőhely
igen gyenge gyenge közepes jó igen jó

I. >42 -100 101-160 161-240 241-350 351-550

<42 -80 81-130 131-200 201-300 301-500

II. >38 -90 91-140 141-210 211-300 301-500

<38 -60 61-100 101-160 161-250 251-450

III. >50 -150 151-250 251-380 381-500 501-700

<50 -120 121-200 201-330 331-450 451-650

IV. 30-38 -90 91-120 121-160 161-220 221-420

<30 -50 51-80 81-120 121-180 181-380

V. >50 -200 201-280 281-400 401-550 551-750

<50 -150 151-230 231-330 331-450 451-650

VI. >42 -120 121-160 161-220 221-300 301-500

<42 -80 81-120 121-180 181-250 251-450
 A kukorica tápanyagigénye
A talaj tápanyag-ellátottsága
hatóanyag kg/t
szántóföldi termés
termőhely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó
N 35 30 26 22 20
I. P2O5 22 18 14 11 9
K2O 31 28 24 18 10
N 37 32 28 25 21
II. P2O5 24 19 15 12 10
K2O 32 30 26 20 11
N 38 33 29 25 20
III. P2O5 23 20 17 14 10
K2O 32 28 23 18 9
N 39 35 32 28 24
IV. P2O5 25 22 18 15 12
K2O 36 34 30 24 13
N 37 33 30 24 18
V. P2O5 23 21 19 16 12
K2O 33 30 25 21 17
N 35 31 28 25 21
VI. P2O5 25 22 18 14 11
K2O 31 29 26 22 11
 Az őszi búza tápanyagigénye
A talaj tápanyag-ellátottsága
hatóanyag kg/t
szántóföldi
termés
termőhely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó
N 33 29 27 25 20
I. P2O5 17 14 12 10 7
K2O 22 20 17 13 10
N 34 30 28 27 23
II. P2O5 18 15 13 11 8
K2O 25 22 18 15 12
N 35 30 28 25 20
III. P2O5 20 17 15 12 9
K2O 23 20 16 13 10
N 37 33 30 27 25
IV. P2O5 20 19 17 15 12
K2O 27 25 22 18 13
N 35 32 29 25 20
V. P2O5 20 18 16 13 10
K2O 24 22 19 15 11
N 37 33 30 27 25
VI. P2O5 19 17 14 12 9
K2O 24 22 20 17 13
 Az őszi árpa tápanyagigénye
A talaj tápanyag-ellátottsága
hatóanyag kg/t
szántóföldi
termés
termőhely igen gyenge gyenge közepes jó igen jó
N 29 25 22 19 15
I. P2O5 17 14 11 9 6
K2O 28 27 25 24 21
N 30 26 23 20 15
II. P2O5 19 16 12 10 8
K2O 30 28 27 25 22
N 30 27 24 20 17
III. P2O5 20 17 14 11 8
K2O 29 27 24 22 19
N 33 30 26 23 19
IV. P2O5 18 16 13 11 10
K2O 34 32 29 26 24
N 32 28 25 22 19
V. P2O5 21 17 14 11 8
K2O 32 29 26 22 19
N 31 28 25 22 18
VI. P2O5 19 16 14 11 9
K2O 34 32 28 24 20
 Az őszi káposztarepce tápanyagigénye
A talaj tápanyag-ellátottsága
hatóanyag
szántóföldi kg/t termés igen
gyenge közepes jó igen jó
termőhely gyenge
N 62 57 50 46 30
I. P2O5 50 45 40 34 26
K2O 56 48 40 30 20
N 72 67 62 58 35
II. P2O5 50 45 40 37 34
K2O 58 52 46 39 30
N
III. P2O5
K2O
N
IV. P2O5
K2O
N
V. P2O5
K2O
N
VI. P2O5
K2O
 A napraforgó tápanyagigénye

szántóföldi hatóanyag kg/t A talaj tápanyag-ellátottsága

termőhely termés igen gyenge gyenge közepes jó igen jó
N 45 43 40 34 30
I. P2O5 39 34 30 26 23
K2O 69 65 60 56 52
N 50 46 42 38 33
II. P2O5 40 35 32 30 27
K2O 70 67 63 59 55
N 47 43 38 35 30
III. P2O5 42 38 35 33 30
K2O 71 68 65 61 58
N 56 50 46 43 41
IV. P2O5 44 39 36 32 28
K2O 73 70 68 65 61
N 57 53 48 44 42
V. P2O5 43 40 38 35 33
K2O 74 69 66 63 60
N 55 52 48 45 43
VI. P2O5 38 36 33 30 27
K2O 72 68 65 62 59
 Az istállótrágya N, P2O5 és K2O átlagos
beltartalma és hasznosulása

Hasznosulási Hatóanyag kg/10 t

idő
N P2O5 K2O

Első évben 18 kg 20 kg 40 kg

Második 12 kg 15 kg 20 kg
évben
Összesen 30 kg 35 kg 60 kg