Egyszerű talajvizsgálatok

Dr. Koltai Gábor-Tóth Lajos

Átdolgozva Dobóné Tarai Éva – Tarján Tamás, 1999. Környezetvédelmi praktikum tanároknak, Mezőgazda Kiadó, Budapest alapján.

A TALAJSZINTEK MEGFIGYELÉSE , A TALAJ SZÍNE A mintából egy keveset milliméterpapírra szórunk és
Anyagok, eszközök: ásó, lapát. szétterítjük. Kézi nagyítóval vizsgáljuk a részecskék mé-
retét.
A talajszinteket megfigyelhetjük a természetben is pl.
vízfolyások partján, vagy készíthetünk saját feltárást is. A TALAJ SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA
A felső szintben sok szerves anyag és élőlény van. A
Anyagok, eszközök: Fehér papír, kézi nagyító, sztereo
középső szintben kevesebb az életjelenség, ez átme-
mikroszkóp.
net az alapkőzet felé. A sötét talajokban magas a
szervesanyag-tartalom, a jól szellőzött talajok vöröses A fehér papírra a talajt kiterítjük, és kézi nagyítóval
színűek, a levegőtlenek zöldes, kékes, szürkés árnyala- vizsgáljuk.
túak, a meszes talajok szürkések, esetleg fehérek. A talajszerkezet morzsás, ha 2,5 mm-es részekből áll és
a talajrészek lazán függnek össze. Rögös, ha a részek
1-10 cm átmérőjűek és lazán függnek össze. Szerkezet
nélküli, ha önálló részek nem figyelhetők meg.
A TALAJ ÉLŐLÉNYEINEK VIZSGÁLATA
Anyagok, eszközök: Kis lapát, kézi nagyító, sztereo mik-
roszkóp, Petri-csésze, víz, szemcseppentő.
A talaj felső rétegéből mintát veszünk. A mintát szétte-
rítjük és megvizsgáljuk. A talált élőlényeket
(növénymaradványok, penészgombák, pondrók, ász-
kák, földi giliszta, lárvák) Petri-csészébe tesszük, kézi
nagyítóval vizsgáljuk. Elégedjünk meg a nagyobb
rendszertani egységek meghatározásával. Ne enged-
jük kiszáradni az élőlényeket!
A VÍZ ÉS A SZÉL ERÓZIÓS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA
Anyagok, eszközök: 3 tálca, hajszárító, papírlap, öntö-
zőkanna, homok, virágföld, gyeptégla víz.
A tálcák felét megtöltjük a talajmintákkal, majd kb. -
20°-os szögben megdöntve feltámasztjuk őket. A tál-
cák alá tegyünk papírlapot. A mintákat fújjuk a haj-
szárítóval, majd vizsgáljuk meg a tálca alján és a pa-
píron összegyűlt talaj mennyiségét. Az előbbihez ha-
sonlóan a víz erodáló munkáját modellezhetjük, ha a
mintákat vízzel locsoljuk. A kísérlet különböző nedves-
ségű talajokkal is végezhető, valamint a tálcák dőlé-
sét is lehet változtatni.

TALAJMINTA-VÉTEL, A GÖDÖR ALJÁN A BESZÚRT HŐMÉRŐ

A FIZIKAI TALAJFÉLESÉG HELYSZÍNI ÉRZÉKSZERVI MEGHATÁROZÁSA

( GYÚRÁSI PRÓBA ) A TALAJ VÍZMEGKÖTŐ KÉPESSÉGE
Anyagok, eszközök: talajminta, víz. Anyagok, eszközök: Szűrőkarika, tölcsér, vatta, mérő-
henger, mérleg, víz.
Fizikai talajféleség Ujjunk között morzsolva Gyúrva
Homok szárazon és nedvesen éles diónyi mennyiséget tészta- Lehetőség szerint többféle talajt (talajréteget) hason-
felületet érzünk szerűvé gyúrva golyót for- lítsunk össze. A tölcsérbe vattát helyezünk, arra 100 g
málni nem lehet
Homokos vályog apró szemcséjű homok golyót lehet formálni belő-
talajt kimérünk és öntsünk rá 100 cm3 vizet. A lecsepe-
mellett finom porszerű, vi- le, de hengerré még nem gő víz mennyiségét mérjük. Amennyivel az 100 cm3-
zesen sima felületű alkotó- sodorható
részek találhatók nél kevesebb, annyi vizet kötött meg a talaj.
Vályog csak finom porszerű része- golyóvá és hengerré for-
A FÖLDI GILISZTA TALAJFORGATÁSÁNAK MEGFIGYELÉSE .
ket érzünk, vizesen nem ér- málása lehetséges, gyűrű- A TALAJ MÉSZTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA Anyagok, eszközök: Nagyobb főzőpohár, nedves ho-
des vé nem hajlik
Iszap kezünk foltos marad a rá- golyóvá és hengerré for- Anyagok, eszközök: Petri-csésze, 10m/m%-os sósav ol- mok, virágföld, zöld növényi részek, néhány földi gilisz-
tapadt finom iszaptól, szí-
ne többnyire szürke
málása, esetleg gyűrűvé
hajlítása lehetséges dat, szemcseppentő, többféle talajminta, védőszem- ta.
Agyag szárazon nehezen nyom- golyót, hengert, gyűrűt, sőt üveg A főzőpohár aljára tegyünk 2 ujjnyi homokot, rá virág-
ható szét, nedvesen síkos, „perecet” formálhatunk
csúszós belőle A Petri-csészébe talajmintát morzsolunk, arra pár földet rétegezünk. Átnedvesítjük, de ügyeljünk, hogy
csepp sósavat csepegtetünk. Figyeljük a pezsgést. Mi- víz ne álljon benne! A tetejére zöld növényi részeket és
A TALAJ HŐMÉRSÉKLETÉNEK MÉRÉSE a gilisztákat helyezzük. Tartsuk nedvesen, és néhány
nél erősebb a pezsgés, a minta annál több meszet
Eszköz: Talajhőmérő. tartalmaz. Ennél a kísérletnél használjuk a védőszem- nap múlva láthatjuk, hogy a növények - a giliszták ta-
Szúrjuk a talajhőmérőt a talajba, 10 perc után olvas- üveget, a sósav erősen maró hatású! lajforgató tevékenysége következtében - a talaj al-
suk le a hőmérsékletet Ezt meghatározott időnként sóbb rétegeibe kerülnek.
(napszakonként) ismételjük. Az értékeket ábrázoljuk
A NÖVÉNYI MAGVAK CSÍRÁZÁSA ÉS KŐZETAPRÍTÓ HATÁSÁNAK
grafikonon. A mérést elvégezhetjük mélyebb talajré-
VIZSGÁLATA .
tegekben is (egy-két ásónyom), így az egyes rétegek
közötti hőmérséklet különbségek is bemutathatók. Anyagok, eszközök: Tölcsér, Petri-csésze, szűrőpapír,
gipsz, víz, bab.
A TALAJ ALKOTÓRÉSZEINEK VIZSGÁLATA RÉSZECSKEMÉRET ALAPJÁN Béleljük ki a tölcsért szűrőpapírral és készítsünk sűrű
Anyagok, eszközök: Nagyító, sztereo mikroszkóp, milli- gipszpépet. A tölcsérbe gipszpépet, pár szem babot,
méterpapír, mérőhenger, víz. majd a tetejére ismét gipszpépet rakunk. Pár perc
100 cm3 talajt szárítsunk meg és morzsoljuk össze. A után a gipsz annyira megköt, hogy a tölcsérből óvato-
minta egy részét tegyük mérőhengerbe, öntsük félig san kiemelhető. Vízzel félig töltött Petri-csészébe lapjá-
vízzel, rázzuk össze, majd figyeljük, hogy a részecskék ra állítjuk és figyeljük a változásokat. A csírázó magvak
sűrűségük alapján hogyan ülepednek az edény aljá- a gipszet repesztik.
ra. Lesznek olyanok, amelyek sokáig a vízben lebeg-
nek és a víz zavarosodását okozzák.