Ötödik kiadás

LATTETTI
Budapest, 2006
 tium
döntése alapján az Oktatási Minisztér;
tásiPályázatok irodája által lebonyolított
keretében jelent meg Ta
először f
Tartalomjegyzék

Előszó

1 Klasszikus leszámlálási pro

blémák
1.1. Permutációk, variációk, kombinációk
1.2. Skatulya-elv
1.3. Szita módszer

2 Gráfelmélet
2.1. Alapfogalmak
2.2. Fák és tulajdonságaik
2.2.1. A mohó algoritmus
2.3. Euler- és Hamilton körök
2.4. Gráfok és mátrixok
24.1. Szomszédsági mátrix
4.2. Ileszkedési mátrix
4.3. Ki
4 4

áfok duálisa
amikor a könyv előkészítésén munkálkodtunk
fűzhetjük, ha belép a Typoklutba, ahonnan gy gráfot?
1. Szemléletes ei lőkészítés
jakcióinkról, programjainkról, és amelyet a wuxw.
tupote hu 28 A kétféle bejárás leírása
n megtalálhatj
aza egys könyvekhez tartozó hi Legrövidebb utat kereső algoritmusok
"mert sajnos hibák olykor előfordulnak
Elsúlyozatlan eset
Dijkstra algorítmusa
k 8.3. Ford algoritmusa
iaeegytló531795-ben alapított k 2.8.4. Floyd algoritmusa
Ó HEG eérterjesztők Egyesüléséne k tagja 2.9. Párosítások és folyamok
2.9.1. Párosítás páros gráfban
29.2. König és Gallai tételei ENNÉZ
29.3. Párosítás tetszőleges gráfban , . . . , . ,
2.9.4. Hálózati folyamok fa
2.9.5. A folyamprobléma általánosításai
29.6. Mengertételei . 5...
2.9.7. Többszörös összefüggőség . . .
 72
73 6.5. Dírekt szorzat, Abel portok . , .
75 6-6. Csoportok megadása,-cso
77 6.7. További érkezésem pél dák. ,
ggsEPE
77 6.8. Az egész számok gyűrűje ey; .
R BE
77 6.81. Kongruenciák
6.9. Hálók Fi
84 6.10. Testek 8
85 6.11. A Galois-elmélet alapjai
86 7 Rekurziók és generátorfüggvények
86 71. Homogén lineáris rekurzió
89 7.2. Strling-számok
7.3. Bell-számok
7.4. Számelméleti partíciók
91 7.5. Catalan-számok

8 Extremális halmazrendszerek
"Szomszédossági tömbök És listák 8.1. Erdős-Ko-Radó tétele
2 Láncolt szomszédossági listák
8.2. Spemer-rendszerek
-§ [Né mégjegyzések Tárgymutató
AP,NP ésNP-iteljesProblémaoszi lyok Ajánlott irodalom
NEEE essét aljorímus is lehetjó

119
119
119
120
121

125
125
129
132
. 135
A véges matematika különféle
rákkal (pl. a gráfelmélettel) és lehet
algor
őségek
terjedése óta mind a matematikában, aitmus okkal foglalkozik, A.
számít
közgazdaságtani, biológiai stb.) alkal ni
mazásaiban különösen fontos s:
Ez a tankönyv a véges matematika alábbi területeire nyújtbevez
etést:
1. Klasszikus leszámlálási problémák, módszerek
F
Nagyon rövid átismétlés, mert ezt legtöbben máraközépi
skolában me
ták. Aki bonyolultabb eljárásokra is kíváncsi, a 7. fejezet
ben talál! ye
2. Gráfelmélet
Ez a könyv legfontosabb — egyben leghosszabb — része. Agi
nemcsak az alapfogalmait tartalmazza, hanem számos
fejezetéből
mély eredményeket ís. Tórekszűnk az algoritmikus szemléle
tre; a
legtöbbször algoritmikus bizonyítást adunk.
Ndatkezelési eljárások, gráfelméleti adatstruktúrák, a bonyolti
elemei
Ez a fejezetet elsősorban a villamosmérnök hallgatóknak szánjuk.
matikusok és az informatikusok ezekről jóval többet fognak hallani ké
tanulmányaik során; ehhez Rónyai Lajos, IvaGábor nyo és Szaból
s
gontmuselmélet" című könyvét ajánljuk (Typotex, Budapest, 1999).
4. A számelmélet elemei
A matematikus hallgatóknak természetesen ennél sokkal többet
számelméletből — itt csak a következő fejezet megértéséhez
mereteket tárgyaljuk
Nyilvános kulcsú titkosírások
A számítógépes adatvédelembe épp csak bepíltantunk. Az éi
tóknak Györfi László, Győri Sándor és Vajda István ,Anf
mélet" című könyvét (Typotex, Budapest, 2000) ajánljuk.
6. Csoportok, gyűrűk, testek, hálók bj
Ez a fejezet elsősorban a műegyetemistáknak készült :
tóknak az absztrakt algebrából sokkal többet
 : EE SESZEtE bettő lefedi sz ELTE éz a BME alkal. Klasszikus leszáml:
1 elmű előa
ói számára
dások tartott
anyagána, Véges
k nagymatematika" vagy hat
részét; az első ,Kombina.
pedig a problémák
számára tartott , Számítástudomány elemej" című
E műszaki informatikus hallgatói számára tartott nBe-
letbe? című tárgy anyaga (a más tankönyvből elsajátítandó
]) azitteni 1-2. és4-6. témák.
ol 6 6. fejezetet Szabó Csaba írta, a többi Katona Gyula
munkája. A számelméleti eredmények jelentős része így a
§
és a6.8.szakaszban is előjön. Tudatosan döntöttünk a teljes könyv
256-kal növelő átfedés mellett — így az olvasók megismerhetik
smódot ís,amikaz oregész számokat egy speciális gyűrű. 1.1. Permutációk, variációk, kombinációk
!Ésazta megközelítést ís, amikor a számokkal végzett
algoritmusok Az itt következő fogalmakat és tételeket valószínűleg
bonyolultságuk vizsgálatához használjuk fel a számelmélet néhány
d kolai tanulmányaikból, Ezért a definíciókon kívül csakmár sokan ismerik
egy-egy feladaton
be a fogalmakat,
bbi jegyzeteinket, melyeket az n és a BME-n
s 8
tartott nal Frege .
9
ValamintEÉNÉTE
számos kollégánk, elsősorban
köszönet Fried! Katalin,inie
Ró. sresorrendbgoetűat
ző
en tehetiEgyezt egyetemi
JNGSZS Teájtk kívül illeti hallgató hallgatóna k n pontosan
vizsgát kell leténüie, Tissé
meg? (minden vizsgát egyszer kell
korábbi változataiban számos elírást, sajtóhibát, stb. találtak és
igyzéseikkel segítették
aszöveg véglegesítését MEGOLDÁS: Az első vizsgát n-féleképpen választhatjuk ki. Haaz el
letette a hallgató, akkor akármelyik is volt az első vizsga, a második
n- 1 választási lehetőségünk van. "Tehát az első két vizsgát n(z
—1)
választhatjuk ki. A harmadik vizsgánál további a — 2 választási lehetőség
zi okoskodást így folytatva látható, hogy az utolsó előtti vizsgánál 2 választásiva
r tőség van, míg az utolsónál már nincs választási lehetőségünk. Tehátm vizsi
n(n—1)(m—2)(n —3)--.2-1:féle különböző sorregdbet tékétüéslő sz

Defin Az n(ín— 1)(m—2)(n—3) 2-1 szorzatotn fi

zük. Jele: n!. Definíció szerint: 0! — 1

ka-re 4-est ésks-re 5-Östkapott.

Jegyeket egy papírra, ha nem írja mellé, melyik
 MEGOLDÁS: Hogy
az első ra
választh ki.Ugyanígy
atjuazt k is n.f p
Járjona más odik,harmad ..,
ikk-a,dik ha
o
(katka ts ts ts)!
katkz!oka!-ka! ks! 1.1.9. Definíció, n elemből k.
szerepelhet): az n elem k-adosztályú
Az eddigi feladatokban Mindig fonto
következőkben viszont nem törődünk s volt a kiválasztott .
hi daráb első típusú elem, ks darab második Hnaz
típusú a sorrenddel.
áz elem, ebb s és 1.100.. Feladat. . Egy n tagú csapatból k-ankaph
k, elem ismétléses 1.11
leképpen választhE;atók ki az ú öszt
felem lehetsége sorbaállí
s a ki 4 ka --
tásai
száma:
atnak kiemelt f ös z
öndíjat kapák?
MEGOLDÁS: Először rangsoroljunk k hallgatót. Ez
feladat, tehát eztn(n—1)-...(n—k4 1)-félekép egy ismétlés
nem számít abban, hogy ki kap ösztöndíjat éskipen tehetjük meg. Mivel ;
nem, minden
számoltunk. Éppen annyiszor, ahányféleképpen már rangsoro
hatjuk, azaz k!-szor, Tehát az ösztöndíjat kapó k adiákot kdiákot
lt p

egyetemen összesen n különböző óránk van. Ezek közül k dara. n(n—1)-..s(n—kée

; gen )
e tenni. Hányféle lehet a hétfői órarend?
módon választhatjuk ki. a
essük azismétlés nélküli permutációnál megismeri módszert. Az
en választhatjuk ki. A második órát már csak n 1.1.11. De ó. Egy n elemű halmazk elemű részhalmazai:
l órát n —k -- 1 féleképpen!-félek éppen n elemk.
Így tovább, végü ak-adik választhat
(ismétlés nélküli) kombinációi. Ezek számát jelöljük (1) -val. Azaz
iilehetőség nincs, hiszen ekkor már megvan a hétfői órarend,
"óráre
száma n(n—1)
nde (n—k2)... .(n-k 1) ny. a(n— 1)... (nk 1)
fh kt
HDÓI azösszes lehetséges sorrendben k darab
különböző ki- (7) -t binomiális együtthatónak nevezzük
K-adosztályú (ismétlés nélküli) variációi izek száma
ig
Megjegyzés: A definícióból következően (4) — (7) 7 Vés(1)-0hakz
MY2)-.1(h—k1) —m/(n —k)!
1.1
ő
darabot?

Permutáci. úri. MEGOLDÁS:

1089 a 16 a variáció speciális esete, k — m-re épp a Minden lehetséges vásárlást egy a0ési e
sorozattal fogunk jellemezni. Először írjunk fel annyi egyest,
ú
ismét lehetnek egyformák a kiválasztott féle süteményből vásároltunk.
elemek
ezt a módszert. A sorozat végén annyi egyes áll, ahány darabota
hányféleképpen oszthatun
k be az 1-es, 2-es, ből vettünk. Ha valamelyik süteményből nem vettünk, akkor
ú csapatok ís, ahova senki nem mellett. Tehát így minden lehetséges vásárlásnak meg fel
kerül. i zatot, és minden sorozathoz is pont egy vásárlás tartozik.
 hány olyansorozat van,amelybenkdarab
4-1 elem4-adosztályú kombinációja, 1 Permátástók vaztádtől
é BIZONYÍTÁS:
v sé nem számit,deazelemek
xéozszzeszán szésorrend. kombinációi. részt számoljuk meg, hány olya
ismét
léses
Hadosztályú Számuk v1.2.... na hosszú 0-1 .
ismétléses ,1— 1, illetve nadarab 1-esvan. Ez
képpen a elem közülkiválaszth
atunk k darabot,
Sorozatokat számoltuk meg,a kétmennyiség egyenlő,
Ezekaz során
ismétléses és ismétlés nélküli permutációkat, varj.
többször is találkoztunk binomiális együttha. Ha most a 0, 12 elemekből álló n hosszú sorozatokat s
lóan kétféleképpen, akkor a következőt kapjuk:
tulajdonságát ismertetjük. Legelőször Newton bino.
a. fp
pass 6) (Na
mt.
tétel). Tetszőleges valósx,y-ra és nemnegatív egész n-re Nyilvánvaló, hogy megegyezik a k darab
1-est tartalmazó m ho:
sorozatok, és az n — k darab 0-t tartalmazó
ím (d) AS 0 22 n hosszúságú sorozatok.
z (0 (9) )
2 K
4
jea
W Pt..
Kik ő § e 5.4)
.) (1.1) Számoljuk meg, hány olyan a hosszúsá kdarab
gú, 1-est tartalm
van, amelynek első tagja 1-es. Ilyen (771) van, hiszen a többi
k 1 darab 1-esnek kell állnia. Viszont olyan sorozat, amelynek nelső
—
következő alakban (,") darab van, Így viszont összeszámoltuk az összes n hosszúságú,ki
tartalmazó sorozatot. Tehát
(eto z(xty)(rty) (xy)
ny 2 (ngat
zárójeleket, miközben ügyeljünk arra, hogy az összes szorzókat k k-1 Lá A
uk fel,amelybenadódtak Például nz a
3 esetén j A továbbiakban bemutatunk néhány összetettebb leszámlátási feladatot
oldásaikat.
KED EXE ERT Hagy 4 Yar b px b yyx -h yyy
1.1.16. Feladat. Bizonyítsuk be, hogy
lek felbontá
utánazsa
xésyelemekből készíthető összes n.
Variáció fellép,mégpedig pontosan egyszer. Most számoljuk $ CZ) gy(sz
"amelyik
pontben
£darab x van az n darab szorzótényező kat k a
"adosztályú kombinációinak száma, azaz (7). Ha tehát
ret tartalmazó tagokat, akkor (1.1)-et kapjuk MEGOLDÁS: Az egyel. bal oldalán álló összeget kifejtve
azelső!
(777). Mivel (§) — 1, helyettesíthetjük (75) -val, amiszintén
Egyszerűen adódnak a binomiális tételből, ha az x és első két tagra alkalmazhatjuk az (1.2) tetette az első
? ét helyettesítünk.
ű Miviazonban itt kombinatoi
ka elt m42 a x ismét alkalmazhatjul ikaz ( (14
kai írhatunk (719a kor 6 ve.
ás 156 két tagjára: (72) 4 C93) — (75). A továbbiakban
a keletkező első két tagot. Az utolsó lépésben: (329) 4(

1.1.17. Feladat. Bizonyítsuk be, hogy

zs E0(29-Cöb
 rés 8 Klasszikus leszámlálási problémák

baloldalon azösszegzés k — 0-tólvégteleni, 1.2.Skatulya-elv

hakorvagyn—ko s, akkor a megfelelő tag
nk vele, hogy meghatározzuk, adott 7,5 és a esetén MEGOLDÁS: Kétalap esettő
kapja-e a treffásztvagy semve
.
et kell.
ba r.piros éss kék színű különböző tárgyat. Nyilt. Ha nem, akkor először Andrásnak fölé
€ em) éleképp választhatunk ki " tárgyat. Most számoljuk bármely ilyen választás esetén ( -féleképp
12 treff közülCelszen ú
p választhatunk ki n tárgyat úgy, hogy közöttük éppen k
hog akypiros tárgyat (()-féleképp választhatjuk ki úgy kell választanunk, hogyEáe
azok
e
közöt t sem
tj
52—4—134-1 536 van,ezért a lehetősé nt
ki kellmég választanunk pontosan n— k kék tárgyat is, gek sz
kiválasztottunk 13 lapot, a második játékosnak aszámár
a aÚg y
azilyen kiválasztások száma (7) (, "). Ha
tünk meg,ezért (63), a harmadik játékosn ak már csak 26
k
den lehetséges £-ra, akkor megint csak azt számoltuk össze, negyedik játékos megkapja a maradék lapokat.
pp választhatunk
kintárgyat. DO A másik esetben András megkapja a treff ászt.
ászt és8 (7)-f §
DM
éleké
g4
pp még 4 treffet. Végül ()-féleképp kaphat
állíthatunk sorba n fiút és n lányt, ha két fiú nem A többie k az előző esettel megegyező módon (19)(69)-féleképp
de két lány csetleg igen? lapjaikat.

— DDD-ODEIJEgEJE
Először számoljuk meg hány sorrend lehetséges, ha a fiúkat, illetve
iymás között nem különböztetjük meg. Ha n fiú és n — 1 lány lenne.

ÖR ÖBB
csak a FLFL FLF...
sorrend jönszóba. Viszont az n-edik lányt állít.
elé, vagyazclsőésmásodik közé (ahol ekkor 2 lány áll), vagy a
közé, . . ., vagyazutolsó fiú után. Ez n 4- 1 lehetőség. Ha most
4 fiúkat egymástól, akkor egymás között n!-féleképp cserélhe-
Ugyanez ahelyzet aza lánnyal is. Tehát az összes lehetőségek

1.2. Skatulya-—elv
it!Hínyféleképp választható ki 3 különböző szám az 1,2,... 100
azösszegük osztható legyen 3-mal?
"hogy Skatulya-elv: Ha van ndarab gyufásdobozunk és n41 gyufaszálunk,
or akár-
hogy rakjuk bele az összes gyu
afát
skatulyákba, valamelyik skatulyába legalább
észre, hogazösszeg
y csak úgy lehet 3-mal osztható, ha mind gyula jut.
"ad3-mal osztva, vagy pedig mindhárom különbözőt Két tételt fogunk mutatni, amelynek bizonyítása a skatulya-elven
33 darab ad 0 maradékot, (§)-féleképp választhatunk ki 3
1.2.1. Tétel (Erdős-Szekeres, 1935). Bármelyik nk4 1 darab különböző si
adót; Hasonlóan, (5")-féleképp választhatunk ki 3 külön álló sorozatban van vagy n-nél bosszabb csökkenő részsorozat, vagy
tés (9)-féleképp 3 különböző 2 maradékot adót. Amikor 3 hosszabb növekvő részsorozaát.
: akarunk kiválasztani, akkor 33 -34. 33-féleképp v álaszt
száma BIZONYÍTÁS; Legyen az eredeti sorozat x1,X29:.2ake1- Jelöljük
hosszabb, x,-vel kezdődő csökkenő részsorozat hosszát, b,-vel pediga!

való, hogy a; 2 aj. Hasonlóan, ha x, c xy, akkor by 2 bj.

ha (5 J, akkoraz (a,,b,) pár különbözik
az(a,b,)pártól, hiszen;
b. £ b,. Így tehát minden 1 £ í £ nk 4 1-re különböző
párt kell ki
1 "kiosztaniaz 52 lapos franciaká ban minden í-re a; £ n és b; £ k, akkor csak nkkülönböző párt
rtya-csomagot
És András pontosan 2 ászt és a skatulya-elv miatt ellentmondásra jutottunk. (Ebben
az:
5
az nk 4 1 különböző index, a skatulyákét
pedig aznkd
 1. Klasszikus leszámlálási problémág
Vegyünk egy X halmazt (IXI — n),ésennek
úgyhogy taFF E két kézi
IgpAlÉ2 Ekkor létezik olyan F-EX 1 É; a módszert
fszéstságeszsn
olyan k elemű Y részhalmaz, amit nem elen Ps gp Elzett
MRS
Ez csak úgy lehetosrá egy új elemet, ákkor sk
, hogy ennek az F-nek két Fpont
maPi 2 PP E, Pep te
setét íg az, amit hozzá akartunk ja ahol a szummázásnál a prímosztók mind
venni. Minden Ugyanígy megadható azAjAz, -A halma különbözőek,
:hár egy Y-beli pontpár: Két különböző külső ponthoz nem a zok uniójának
rt "mert ekkor ennek a két 7g-i-beli halmaznak a metszet
is e két.6 j
Iv
k Ad § z144-
tú) DP Jána
laz zonldktámalegfeljebb annyi, mint a párok száma.
KOAj 4 VAAj NNAK]-
beg ISÉGISA igdgsi
§ sző Az utolsó példa a szíta módszerr hogy hány olyan
ú " számoknak, amikor egyik sincse,a helyé n, azaza;s í:
permutációja vi
V
ve ÉR val ft n
koracsakúgylehetséges, ha 6 -t
-igvizm /i tk 1
e (16-i HÓ váz (90-an szmü
07 neme u
ai
he) 2; 191

M-es
a feltételeknek. (A skatulya-elv egyszerű következményét hasz
§ kevesebb gyufavan, mint doboz, akkor marad üres doboz )

sem 3-mal, sem 5-tel. Összesen 999 darab ezernél kiscbb

1, ebből le kell vonnunk a 2-vel oszthatók számát, 1999/2
illetve 5-eloszthatókat, (999/3] darabot, illetve 1999/5
iszeris levontuk azokat, amik 2.3-mal, 3. 5-tel, illetve 2 .5
a 12-t levontuk akkor is, amikor a 2-vel oszthatókat
143-mal oszthatókat. Tehát hozzáadunk [999/2.3
a2:3.5-tel oszthatókkal! Levontuk háromszor,
minden tagba beleszámoltuk. Ezért le kell von-
1keresett számok száma
 2.1. Alapfogalmak
A matematika számos területén gyakran előfordul, hogy egy
meiből vett párokkal foglalkozunk. Szokásos, hogy a halmazb e
jelöljük a síkon, és a tekintett pároknak megfelelő pontokat egy
juk. Nem érdekes sem a pontok elhelyezkedése a síkon, sem a.
de a vonalak nem mehetnek keresztül egy harmadik ponton. Ilyen.
a2.1. ábrán

vi Va

2.1. ábra.

Ezeket fogjuk gráfoknak nevezni. Most definiáljuk formálisan

hány további alapfogalmat kf
2.1.1. Di gráf egy rendezett pár, G — (V,E), aholV e
maz, E pedig ebből a halmazból képezhető párok egy halmaza. !
nak vagy csúcsoknak, E elemeit éleknek nevezzük. Ha egy
G.
akkor V(G)-vel illetve E(G) -veljelöljük a gráfpontjainak ilk
míg a pontok illetve élek számát v(G)-vel ill. e(G)-vel,
Ha az e € E él a (viva) párnak felel meg, akkorezaki
vi — va, akkor ehurokél. Ha két különböző nem hun
sak, a két élet párhuzamos vagy többszörös élnek ne
amelyekben nincsenek hurokélek és többszörös élek,

TTYTATNAMMANAR
 da eszszédepontok,
§ wa). és(viz)N(wi wa) ee,
halas ek, z

nincsen vele szomszédos másik pont, Vagyis

sem. Egy pontra illeszkedő élek száma a pont fe
kettővel növeliafokszámot. A v pont fokszámát dív)-
KEZRSsa vettnlinálés 6. val fogjuk jelölni, "TŐL
hamindenpontjának foka k
szerű gráftetszőleges két pontja szomszédos, akkor n-pontj
nevezzük, ésKa-nel jelöljük.
Minden gráfra igaz, hogyafokszámok összege az élszám kétszerese.
Ez utóbbi azért szükséges, mert külö
E d) z2e(G) nem tartozik a gráfhoz. Részgráfot kapunben előfordulhatna,
nk, ha elhagyunk na
weV(G) illeszkedő élekkel együtt, valamint esetleg mégnéhány
élet is.
a fokszámok
összege páros szár 7 (VI.E") gráfaG — (V,E) gráffeszítő vészg
V. azazha a részgráf G összes pontját
Amikorafokszámokat összegezzük, minden pontra megszámoljuk 2.1.6. Definíció. Ha E" pontosan azokból az E-be
liÉlekből áll,
élek számát és ezeket összegezzük. Mivel minden élnek két gpontja V"-ben és E" az összes ilyen élet tartalmazza,
ítja van, ígyminden élet pontosan kétszer számolunk meg, egyszer-egyszer " által feszített részgráfja.

423 ábra bal oldalán a vastag vonalak egy részgráfot alkotnak,

. Nézz mit jelentenek ezek a fogalmak a 2.1. ábrán látható gráfokon. Az feszítő, se nem feszített részgráf. A középső ábrán viszont feszí ré
tő
lsőgrátG 773.jea Va, W4)és — (e1é2,e3,€4). A vz pont izolált tunk, míg a jobb oldalon egy feszített részgráfot.
1 Ésazpárhuzamo s es hurokél, Így azelső gráf nem
élek, egyszerű, míg a
ik az.A második gráfon szomszédos például az v; és va, de nem szomszédos
"afokszáma3,vy-é2.Az első gráfon va fokszáma 3, v:-é pedig 0.
letük már, hogy egy gráfot több különböző módon le lehet rajzolni A
Épp aztfejezi ki, hogy ezek a rajzok ugyanazt a gráfot jelölik

AG (VE) ésaG — (VE) gráfok izomorfak, ha van olyan

mű — bijekció — V. és V" között, hogy G-ben ponto
san
05 kétpont, ha G"-ben a nekik megfelelő pontok szoms
zédosak, és
esetén ugyanannyi élfut közöttük.

három gráf közül az első kettő izomorf,

a harmadik viszont 2.1.7. Definí.
v VésE"zE ál
ni, hogykétgráfizomorf-e, ha adva van akkor kapunk, ha G-t a Kugy teljes gráf részgráfjának tekintjük.
egy megfelelő bijek-
egfelelő bijekciót, vagy bebizonyítani, a pontpárok vannak összekötve, amelyek G-ben nincsenek.
h t hogyv! esetetkellvégignéz hogy nincs ilyen,
ni Ez pedig már v —22-nél
y dpe: nt 10? műveletet végző szá 8. D. ó. Egy (vovenvisezva: saVkotyék ti SOK
mítógéppel ezünk, ha e; a v,. 4-t és v,-t összekötő él. Ha vo — va, akkot
(VE) gráfrészgráfja, ha a csúcsok mind különbözőek, akkor égy utat definiáltunk.
akkor illeszkedik egymás vi! c v különben a csúcsok mind különbözőek, akkor ez egy kör:
ra G -ben, ha hosszán az őt alkotó élek számát értjük. Egyszerű ,
le az utat.
 úgy, hogy p 4 akkor éscsak akkor, ha
vagy
p a.Ezegyekvivalencia reláció,
És a szímmerria triviális. Csak a tranzitívitást kel
Di, el, 4) a P-tés€-tösszekötő, (g,./fovgi.fi....,r)a
(Legyen P. a legkisebb indexű p. amely előfordul a g.k
gy.Ekkora (po. Pn etsosorPo gyen "F) egy p-tés r-et 24. ábra,

fentirelációekvivalencia osztályokat határoz meg G pontja in
a G gráfö sszef üggő kompo .
4 esőpontok általfeszítettrészeráfokat
4, számuk at
c(G) -veljelöljük. Ha a komponensek száma I, vagyis
összefüggő
, kétpontjaközöttvezet út, akkoraG gráf
almakra is
szükség lesz a következő fog
EgyXC E élhalmazt elvágó élhalmaznak nevezünk, ha az X.
nőagráfkomponenseinek száma, azaz a gráf több kompo.
mint. eredetileg állt.X sza ha vedd de BEGAZJK valódi
egyelemű tásokat elvágó éleknek nevezzül
mekészőepeselőőlE ártott gráfokkal foglalkozzunk, vagyis
],amelyeknek éleinem(u.a) alakú rendezetlen párok, hanem (vi, va)
ilyen (viva) élnek vi a kezdőpontja, va a végpontja
n a ,életegyvi -bőlva-be mutató nyíllal ábrázoljuk. Forrásnak hívunk egy
egyetlen élnek sem végponta, nyelőnek, ha egyetlen élnek sem kezdő.
hegy (vo,
erYi e2v2, 4) utat akkor hívunk irányított
(ovi), ez7 (vi, 2),ny ek Az irányított kör defini
ló. Egyirányított
gráferősen összefüggő, ha bármely pontjából bármely
havezetírányítottút
s tulajdonságaik
összefüggő körmentes gráfokat fáknak nevezzük
néhány egyszerű tételt bizonyítunk be
legalább 2 pontú fában van legalább két elsőfokú pont
: a fában található leghosszabb utat, legyen ez (v,
ek mindkét végpontja, v, és va, elsőfokú. Tegyük fel,
belőle még egy él a fa valamely pontjába. Az út
(ekkor kört tartalmazna a fa. Ha pedig egy új u
"utatevvelmegtoldva egy hosszabb utat kapnánk,
14 feltevésünknek (2.4. ábra). 0
2.2.3. Tétel. Egy n pontú fa éleinek
száman— 1
BIZONYÍTÁS:
Bizonyítsunk a pontszámra
voi jes indukcióval.
az állítás triviálisan teljesül, Tegyükfel,högy
az üihásjeeeást a
előző tétel szerint minden ng pontú fában van
elsőfokú Pont. Ha elhi
pontot és a hozzá tartozó egyetlen élet,
akkor mivel a "maradék ng—
már igaz az állítás, látható, hogy az ng pontú eredeti fának ng
—1 élevan
2.2.4. Definíció. Az F gráf a G gráf feszítőfája, ha F
nek.
fu, és feszítő
. Tétel. Minden összefüggő G gráf tartalmaz feszítőfát,
BIZONYÍTÁS Ha G-ben van kör, akkor hagyjuk el a kör egy tetszőleges élét.
adék gráfban megint van kör, ismét hagyjuk el ennek egy élét, Éseztaz elj
folytassuk egészen addig, amíg találunk kört. Ha már nincs több kör, akkor!
meg, mit kaptunk. Az eli folyamán soha sem sérült meg az 31
hiszen mi: £ egy kör egyik élét hagytuk el. Nem hagel agráfnakkegyi
ytu
sem. Így a maradék gráf láthatóan G egy feszítőfája. .Ó
2.2.6. Definíció. A körmentes gráfokat erdőnek nevezzük. Egy F gráfa
feszítőerdője, ha F erdő és minden komponense feszítőfája G megfelelő
nensének a
Könnyen látható, hogy egy erdő összefüggő komponensei fák. Így
"nlóan a fentiekhez belátható, hogy ha az Ferdő pontjainak száma a, kom
seinek száma k, akkor F-nek pontosan ni — k éle van. Ennek speciális esete
F fa, hiszen ekkor 1 komponensből áll
Cayley bebizonyította, hogy az (1.2, .. .,n) pontokonha most:
tekintjük az egyébként izomorf gráfokat — pontosan s"? darab.
meg Ennek a tételnek a bizonyításához lesz szükségünk a Prüfer-kódta.
Az (1,2,. ...n) pontokon adott fához rendeljünk egy
zőképpen. Hagyjuk el a fa elsőfokú pontjai közül a legkisebb
fel a szomszédja (a vele összekötött egyetlen pont) indexét. 1
jük az eljárást a maradék fára, majd folytassuk egészen addig, a
marad. Világos, hogy az utolsó pont azsisorszámú. Ugyanis ezt!
tuk el soha, hiszen mindig legalább két elsőfokú pont volt,
 2.2.1. A mohó algoritmus
Rendeljúneg k yG féleihezsúlyokat, ni
vel az e-hez rendeltgrá
súlyt.Ha.X
must, amely megkeresi a mini C É(G),akkor X sú,
mális súlyú feszítőerdőt
2.2.9. Algoritmus (Kruskal).
rint. Először válasszuk ki
hogy már kiválasztottunk a gráfból a legkisebb súlyú
néhá
élek egyikét, amely nem alkot ny élet. Ekkor válasszuk
kort az ki;
megállunk, ha van, akkor ezt az eddig már kiválasz
eljárást ismételjük
Egy algoritmust mohó algoritm
minden lépésben az éppen a legjobbnusna k nevezünk, ha végr
ak tűnő lehetőséget választjuk €si
dünk azzal, hogy esetleg egy most rosszabbnak
ményt kaphatnánk, A Kruskal algo tűnő választással vé
ritmus nyilván egy mohó
súlyú feszítőerdő megkeresésére, A mohó al;
Jául a legkisebb súlyú kör megkeresése vagy
megkeresése (lásd 2.9.1) esetén nem feltétlenülpáros gráfban a.
ad jó megoldást.
2.2.10. Tétel. Az előbbi algoritmus G minimális súlyú feszítőerd
őjét
adja.
TÁS: A definícióból könnyen látható, hogy egy fához nem (. rtozi
Feüferr A A Mökekőd ae
BIZONYÍTÁS: Nyilvánvaló, hogy az algoritmus végén a kiválasztott
feszítőerdőt alkotnak, Tegyük fel indirekt, élek egy
ságkód,mi
Hansasorozath
Mese rsnziklához , szádalág ogtáetsá nal ss hogy Ap minimális sülyű,
oz egy fa, melynek a Prüfer-kódja 5(Fo)eltörte
cs(F). azaHa több ilyen ellenp van,akkoréld
ezekközül
a azt vál
sorozat, valamint azt,hogya kapott sorozatok száma
épp/
0gy hányszámból álla Prúferkód,könnyen meghatározha Ner e.
tjuk kötsz
a-nel egyenlő, Legyen u, az a Pont, amelyik elhagy
á
, Elégtehátmeghatározni wy-t minden 4-ra, ebből
ható afa. már egyért elműen
wy a legkisebb szám, ami nem fordul elő
s Va-1 között. Általában s, pedig a legkisebba Prüfer-kódban
IME
szám, ami nnem
VEgVEs 19: V4-1 számok között er]
Mivel ez eljebb
ző szám, mindig van ilyen legkisebb szám
Fene). (2-1 6a-1) éleket. Belátjuk hogy
meg, és akkor belátható, , hogy ennek
a fának
- Indirekt tegyük fel, hogy nem, azaz a ki
§ újabb w, felírásakor eg
egy olyán lépésnek, a; y újabb 2.6. ábra.
felírnunk, amit már korábban
felírtunk. Ez
Ha eg-t hozzávesszük F-hez, akkor kapunk egy C kört. Ha va
(e0) élre s(e) 5 s(eo) állna, akkor az algoritmus során e he
2 elem mind.
h, tartozik €gy-egy fa,
és különböző
volna. Így s(e) S s(eg) minden e € E(C)-re. Mivel Fg—
Soroza72
t van, ennyi a különböző áll, van legalább egy olyan eg € E(C) — (eg)CE(F) él,
1 Fo — eg két különböző komponenséhez tartozik. Nyilván
Í e0) u (eg) is. Márláttuk, hogy s(e1) £ s(eg). Nemet:
 ellentmond F;minimalításána
Csakk.
s(e1)—s
lenne,amelynek eggye!többközöséle15)
AI ja

ká ,Ealertől megkérdezték Königsberg lakói, hogy miért nem tug. H-beli. Indirekt tegyük fel,
résen os
gráfot, amelyet úgy kaptunk, hogy a G gráfból elhagy 6
hídjain úgy. hogy mindegyiken pontosan egyszer mentek át
G nem feltétlenül összefüggő, viszont összesen tuk
kündulópont nincs benne. a-nél keves ebb pontia veg
Az indukciós feltevés miatt
Euler-kór.Mivel G összefüggő, G" valamelyik kompominde n!
nensének
gb
amelyik H-ban szerepel. Nevezzük
azebben a komponensben t
, Tehát ha elindu
lunk az előbb talált közös pontból,
majd H-t, akkor egy H élszámánál nagyobb Élszám és el
ú zárt élsoroz
ellentmond a feltevésünknek. Vagyis H Euler-kór 0
Tétel. összefüggő G gráfban akkor és csak akkor van
E
a páratlan fokú pontok száma 0 vagy 2.
2.7. ábra. BIZONYÍTÁS: A 2.32. tétel bizonyításához hásonlóan belátható!
van Euler-út, akkor az Euler-út két végpontjának kivételével minden pont!
ereda következő definíció és tétel A másik irány bizonyításához viszont felhasználhatjuk a 2.32. tételt. ús
áratlan foku pont, akkor készen vagyunk. Ha 2 darab páratlan fokú pont
AG gráf Euler:körének nevezünk egy zárt élsort ha az él.
egyszer tartalmazza G összes élét. Ha az élsorozat n
kkor kössük össze ezeket egy újabb e éllel (párhuzamos éleketís
feltétlenül A keletkező G" gráfban minden pont foka páros lesz, így a 232. tétel
ta kapunk. van benne Euler-kör, ami definíció szerint tartalmazz
azeélet
a is.Hagyjuk e
fük, hogy
afenti definíció értelmében tehát minden Euler-kör egy 22 Euler-körből az eélets így eggy ENIKESENESRRNNNNENENNNT
fút is. Fon
mégtos
megjegyezni, hogy az Euler-kör és -út általában nem 268
Útalgráfban, hisz
egyen
ponton többször is áthalad. Precízebb lenne 234. Dettlá BRT B
ontosan

yezzük, hogy a Hamilton-kör és a Hamilton-út egy spociálisiköl; !

ta gráfban, ellentétben az Euler-körrel és -úttal, 3
A Hamilton-kör létezésének kérdése speciális e a széles körben !
r "lássuk be, hogy ha van a gráfban Euler-kör, akkor minden Utazó Ugynök problémának: Egy ügynöknek meg kell látogatnia
sokat FÉREG (és végül haza kelltérnie). Adott, hogy valamelyik
bízó

A aldál egytetszőleges pontjából, és járjuk körbe az másik városba milyen költséggel tud eljutni (repülőjegy, autóút ára):
(léa .kimenések"Pontba
ae ez pontosan annyiszor , mentünk
és ,bemenések" számának összege
sen szeretné az utak összköltségét minimalizálni. Ez a feladatsok!
felmerül, és csak bizonyos speciális esetekben ismeretesek jó
Így biztosan páros, 9; oldására.
"Elindukcióval bizonyítjuk. Tegyük fel, hogy j Ha most feltesszük, hogy bizonyos várósokból nem le
G egy n pontú gráf. Induljunk el a gráf egyes másik városokba, míg a többi városba egységnyi ké
 2. Gráfelméleg

Játogatnia, akkor a feladat a Hamilton-kör 24. Gráf

ésmátrix
okok
az t . melynek pontjai a város
agráfot oknak
ekötve, ha a berletet Haaznpontú G gráf
pontakkor éscsakakkor vanössz
összeköttetés ván. Ebben a gráfban akk
atni amelyre (x,y) g E(G) telj hogy
"haazügynök n összköltséggel meg tud látog Hamilton-kör FELÉR
érezésére töb elégséges feltételt adtak. Néhányat megemlítünk
l egyszerű gráfról van
A fent feltétel tehát a
mond semmit. Ki lehet mond
Pontpárok
bi ágúTermészetesen mindenho G gráfban mincs atétel
an t kissé
imás fo.
ünk egy szükséges fel. olyan x,y€VIG;
E(G), akkor G-ben van és eses amelyre sajá
han 2 3. Isme rtet d(a) 4
r érdekes a kérdés.
erre szük.
n ismeretes olyan jól kezelhető feltétel, amely egysz s
BIZONYÍTÁS: Indirekt tegyük fel,hogy
uz jétezikkolyan pont. amelyeket elhagyva agráf több Hamilton-kör. Vegyünk hozzá a gráfhoz, aedálésns
ci felt
sie,
Hamilton-kór. Ezt egészen addíg csináljuk, amikor már
akkor nemféesáka gráfban Hamilton-kör. Ha létezik hozzá egy élet, lesz a gráfban Hamilton-k akárhog,
et elhagyva a gráftöbbmint kt 1 komponensre esik, akkor ör. Az így kapottG! gráf
teljesül a feltétel, hiszen új élek behúzásával ,
rossz
Biztosan van két olyan pont, hogy (xy) £ E(G!). Ekkor a "nemi
egy Hamilton-kör, tehát G-ben van Hamilton-út. Legye G"4 féyj
2 a tegyük van a gráfban Hamilton-kör, legyen ez aholzi — n ezPx (zy
darsázatólmegszacta ak úrat,melyet elhagyva a gráf több
rész —y d
Ha x szomszédos a P út valamely z, pontjával, akkor
y nem lébe
Vegyük észre azonban, hogy az elhagyott pontok kó. m-rel , mert (z1,.., Z4-isZnsZan 1: aZkoZI) egy Hamilton-kör
összefüggő komponcnscket alkotnak. Pl. a (vi). 1,vi, .2. nem lehet összekötve legalább d(x) darab ponttal, ezért adds.
Tesz, hiszen két szomszédos pontja között az erc: Hamil.
d(y) £n-1—d(x)
ami viszont ellentmondás, mert (x.y) £E(G).. o
2.3.7. Tétel (Dirac). Ha egy n pontú G gráfban minden pont foka!
akkor a gráfban létezik Hamilton-kör.

BIZONYÍTÁS: Ez az előző tételből következik,

hiszen haminden pont,
n/2, akkor teljesül az Ore-tétel feltétele, mivel bármely x,y pontpárra
d)

2.3.8. Tétel (Pósa). Jelöljük G pontjai fokszámát nagyság szerint

d,-nel. Ha minden k £ n/2-re da 2 k-4 1, akkor G-ben van
rúd
2.3.9. Tétel (Chvátal). Az előbbi jelöléssel, hunmindiod ELZSAAKRSSEBNN
teljesül, hogy d,.x 2 n — k, akkor a gráfban vanHamilton-kör je

2.4. Gráfok és mátrixok

útra vonatkozó feltételt is.

2.4.1. Szomszédsági mátrix
Ha egy
ebb k--1 összefüggő ív marad. Egy n pontú gráf mátrixszal való reprezentálásának
0
(feltéve, hogy az esetleges párhuzamos éleket nem;
 halad
dí pontközöttk darabpárhuzamos él
( ponthoz / darab hurokél illeszkedik
tunk ilyen módon, csak ott a az i-edik pontból a
ik száma. Ezt azA(G) mátrixot a G gráf szomszédsági

d. hogya szomszédsági mátrix1-edik hatványa olyan A! —

mi! eleme azí-ből J-be vezető !hosszúságú élsorozatok
wok között nem csak az utakat számoljuk, hanem az azonos

elemét az
8. Ebben
azk-adikösszeadandóagráf v,-ből va-ba vezető és v,-ból v,-be
mának szorzata. Így a skalárszorzat ezeknek az összegzése minden
c hogy lehetk — ( vagy
k—Js Ilyenkor számoljuk a hurokéleket is
ésvyközötti
2élbőlállóélsorozatok száma
eiében teljes indukcióval bizonyítunk, a fenti gondolatmenetet hasz.
felj hogy 1 — 1-re már bizonyítottuk az állítást. A definíció szerint
[NAL AzA" mátrix egymi) elemét ezért az A"! mátrix (-edik s ának
hálrix j-edik oszlopának skalárszorzataként kapjuk meg. Ebben a skalár
k-adik összeadandó
agráf v,-ből va-ba vezető r— 1 hosszú élsoroza
(ből w-be vezető élek számának szorzata. Így a skalárszorzat c.
minden k-ra,tehát m/ av, és v, közötti r élből álló élsoroza

29. ábra.

Tétel. Az n pontú, c darab összefüggő komponensből álló, hui

ított G gráf illeszkedési mátrixának rangja h — c.
nmazások szempontjából legfontosabb mátrixreprezentá.
"Ggráfnak e éle és definiáljuk az n x e-es B(G) —
(b, BIZONYÍTÁS: Hac 1, akkor komponensenként
éi sorolva
felapo
B(G) blokkdiagonális szerkezetű lesz. Elég tehátegyp pontúi
J-edikél nem illeszkedik az í-edik ponthoz nensre belátni, hogy a neki megfelelő blokk rangja p. 4
j-edik élnekazi-edik pont a kezdőpontja száma p és az összes sor összege a (0,0,
édik élnek
azí-edik Pontavégpontja lelő oszlopban egy 4-1, egy —1 és p-—
é 8 ] rang legfeljebb p — 1 lehet, (Itthasználtuk
felahuro
7 ! akkoris, haa j-edik él az i-edik ponthoz séges F egy p pont gi ő ESZÉBE
a j,csakotta /-edikélmindkét vi egy elsőfokú pont F-ben és ez a hozzá ilk
 szkedő él,stb. Ha a blokk sorait v,, va,
ny. felsorolásával kezdjük, akkor
piesagjól ből azutolsó sorelhagyásávat oly9?
ame remei £1 értékűek és áz átló felett cs,
9 lineárisan független oszlopot, a rang pontosan
d azn pontú. összefüggő, hurokélmentes irányított G
heg akkoréscsak akkor lesznek tincáriggn
ek
nél G-neg yfáját alkotja. kedvéért tegyük fel, hogy B ut (n-edi
k) sorát .
mátrixszorzás tulajdonságábólésBodefinteátábár kele
détel bizonyításakor láttuk. hogy ha az élek fát alkotnak, elemeit az alábbi képlet is. előslííjas fciójából következik,
lincárisan függetlenek. Megfordítva, megmutat.
kotnak, akkoranekik megfelelő oszlopvektorok az í-edik pont foka,
dja Hisz
, ezek az oszlopok és a kört alkotó pontoknak m
töle söt.ül mutációk után az alábbi alakú mát azi-edik és j-edik pont között
alkalmassor.ill. oszloppci Be 0da- és visszavezető élek számának (—1)-s 98
uz k
B OT e —a
sak 0 Így például az n pontű teljes gráfra
0 -b o
n-i -47 Rt
[3 B mi f
8083 — -A n-t
yi 0 0 x
a Za
sat --1vagy —1. Képezzük az oszlopvektoroknak
betűkmindegyike -1. sztó ál
azelső oszlop együtthatója 1, ha a —! és
Könibinációját, melyben -1,
1,hab 1 stb.
étel bizonyítása alapján nem csak az következik, hogy a fáknak meg
oszlop lincárisan független, hanem az is, hogy ezek az oszlopok és B
1-1 sóraáltalalkotott mátrix determinánsa 1 fa
" elaznpontúösszefüggő irányított G gráf illeszkedési mát
Hagyjunk foztk gt a. ! hee
c És sort. A keletkezőBgmátrixból képzett Ba :BT. mátrix deter- IA
"eszítőfáinak száma. there n—1 ]..[doc
sz itjuk azalábbi, Binet-től és Cauchy-tól származó tételt
egy r x.p-es mátrix (aholp£ r), akkor az M -N deter 243. K
4.3. örmátrix
Ede(Mdet(N,),
.P dboszlopából, N, pedig az ugyanilyen sorszámú Az előzőekben megismert illeszkedési mátrix gyakorlati jel
mindaz (7)-féle ilyen kiválasztá a vet az adja, hogy ha egy villamos hálózat minden alkatrésze2
WP) tyen kiválasztásra történik. Például
összekapcsolását természetes módon megadhatjuk egy G
élek irányítása a , mérőiránynak" felel meg), akkora Kirchho
tek röviden Bi — 0 alakba írhatók, ahol az i vektor elemei
Jgyanígy röviden Cu —0alakba írhatjuk fel a Kii
f f ket is, a C(G) körmátrix segítségével. Ennek
]li A i , körüljárását", tehát határozzuk
el,hogy a kör
 tincárisan független sort, akkor
azígy!
részmátrixai közül a
j-edik élbenne van az 4-edik körben -k, aholk értéke csaka sorok kiválasztásától f§
Red
VESÉT egogyeükakör körüljárásával közös érték 4-1, ha nem tá
független sort, hanem úgy, hogy egy kerszősa
edik élbenne van az (-edik körben sorait használjuk.
1) örváátanytbáakör körüljárásával
2 Jó tételek érvényesek, mint az illeszkedési mátrixra, Egy. 2.44. Egyéb gráfreprezentációk
okra mondjuk k: A C(G) körmátrixhoz hasonlóan definiálható
ezeket csakösszefüggő gráf a 016)
körül járásához" hasonlóan definiálajuk
vágás ,
irányítását" Egy
mind a gráf ugyanazon komponensében vann ,
akésennek ako

,Tétel. Válasszunk
kiaznpontú. e élű, összefüggő irányított G gráf körmátrj.
an 2 —n 4.1oszlopot.
Ezekakkoréscsakakkorlesznek lincárisan függetlenek,
ere alkotja.
a amegfelelő e—n 4-1él G egyfájának komplement

Hagy kétpólusú alkatrészekből álló villamos hálózatra fel akarjuk írni a Kireh
akkor gépiesen /: egyenletet kaphatnánk (minden pont.
"Láttuk (24.2. tétel), hogy ezek közül csak nm —c di lenne lincári.
gyakorlatban ezén a hálózat gráfjában (pontosabbai
A nnak min.
Jegő komponensében) egy-egy pontot figyelmen kívül yunk az áram.

jköris találhatóésa 2.4.5. tétel épp arra mutat yikre

y feszültségegyenletet, akkor nagyon sok felesi s (a többi következ.
a Kő lenne, akkor a 6
sleges
függő G gráf valamely lerögzített F fájához minden leh
eszünk egy további e £ F élt, akkor F u (e)
(CE Tee F) együttesét az F fához tartozó ha akörök ,körüljárását" a 2.9, ábrán
alapkörrendszernek
tális / rnek nevezzük. A villamosmérnöki esnek definiáljuk, ill. a vágásokat úgy irányítjuk,
hogy vi€Xifi
gyakorlatban A 2.42. és a 243. tételek az illeszkedési mátrix helyetta 71
jesülnek, sőt, mi hurokélmentességet sem kell kikötni. Ezek biz
hoaz
gy zzük.
Ffához tartozó alapkörrendszer körcinek meg-
"hez nem tartozó éleknek megfelelő oszlopok C(G)-
741) méretű négyzetes részmátrixot határ
ben
oznak meg, kedési, kör- ill. vágásmátrixa. Tegyük fel, hogy oszlopaik
0 Permutációi után az előjelektől elteki
ntve felelnek meg G éleinek, Ekkor

B.€T-0 és 0-É zo

algoritmusokat kívá.
nem célszerű ezekkel a mátrixokkal
Tista, láncolt szomszédos.
kevesebb lépésszámú algoritmu.
25. Síkbarajzolható gráfok
projekció. Ez az eljárásmegfordítható,
haaz€
nem balad át rajta él, így a Bömbre rajzolt gráfok
Evvel a módszerrel beláthatjuk, hogy bármely
tartománya egy másik lerajzolásban lehet külső tart
egy gómbre úgy, hogy a déli pólus a kiválasztott
Majd a visszavetítés előtt forgassuk el a gömböt égy,
kiválasz tott tartomány belsejében. jő
rmészetesen nem

2.5.3. Tétel (Euler-formula). Ha egy összefüggő síkbeli gráfnak.

( tartománya van (beleértve a külső, nem korlátos tartományt is),
az Euler-formulának: n—e4-1-2

210 ábra BIZONYÍTÁS: Tekintsük a gráf egy C körét (ha van)ésennek egya élét, AC kör
a síkot két részre osztja. Ezeket egyéb élek további tartományokra öszthalji
mindkét részben van egy-egy olyan tartomány, amelya
nek
határa. Haa-t el
(A körmátrix nemcsak, jékony, dé nem is alkalmas eszköz gráfok a két romány egyesül, azaz a tarrományok száma eggyel csökken. A ci
Es árráloknakís lehet azonos körmátrixa. gráfot a nem változik, tehát aelhagyásával az n— e 4-t érték nem változik.
si nösen egyértelmű
izomortnak nevezünk, ha élei között kölcsö st addig folytassuk, amíg a gráfban nem marad kör, Ekko
és hozhat ó létre. A 2.10. ábrán gyeng én izomor f (de nem izc egy feszítőfa maradt, E az állít
látók. Ezeknék alkalmas irányításesetén azonos akörmátrixuk. A gye! 3. tétel alapjáne-n—1
mórűiát használjuk
szokták 2-izomorfiának is nevezni, de mi az előbbi elnevezést Megjeg egjegyezzük, hogy a fenti tétel nem csak egyszerű gráfokra igaz, hanem:
TÜgyenez a probléma merülfel a vágásmátrixokkal kapcsolatban is. s- és hurokéleket tartalmazó gráfokra ís. Az Euler-formula
akör- ill.vágásmátrixok egymást egyértelműen meghatározzák
hhogy izonyítható a következő két tétel.
izomorfia definíciójában körtartás helyett vágástartást is mondhattunk
5.4. Tétel. Ha G egyszerű, síkbarajzolható gráf és pontjainak száma legi
kkor az előbbi jelölésekkel e £31-—6.

BIZONYÍTÁS: Nyilván elég összefüggő gráfokra bizonyítani azállítást" V

G egy tetszőleges síkbarajzolását és jelöljük az egyes tartományokat h
. Haegyeráflerajzolható a síkba úgy, hogy az élei ne messék egy c-vel. Mivel a gráf egyszerű, minden tartományát
áf síl iható. A síkbarajzolt gráfasíkot tartományokra ezért cj " 3. Nyilvánvaló, hogy egy él viszont legfeljebb
definiáljuk agömbre rajzolható eráfot
nányokat határoló élek számát minden tartományra, akkor minden
G gráfpontosan akkorsíkbarajzolható, ha gömbre rajzolható kétszer számoltunk. Így
tgertert.. te Das
levő gráf leképezhető egy gömbfelületre oly módon
n Pont
ajáva
síkra helyezzük,
l az érintkezési pon-
"Pólusaként, Az Euler-formulát felhasználvaaz
ésazészaki pólusból, mint vetítési pont
unk, amelyek a síkbanlevő gráf minden egyes pontját 3(e-n42) Sze
avonalaknak egy-egy további metszéspontja kövei
egyenlőtlenséget kapjuk. Ebből átrendezéssel
k a kívánt vetítést. Ez az ún. sztereografikus 6. AA
 minden körének a hossza
e sterjelölétekkele S Znmd
legalább4él határol. A 2.54
kapjuk cbből, hogy 41 S 2e és az
5
min d(x) 25,
2EV(G) ) ess

hogy a gráf pontjainak a száma legalább 3. Tegyük fel,
összege egyenlő az élszám kétszeresével, 6n £ 2e.
26£6n— 12. Így viszont ellentmondásra jutunk, hiszen
jat zonban
211. ábra.
2.5.8. Definíció. A G és H gráfok tojpológikusan
transzformációk ismételt alkalmazásával izomorf gráfokba u
2.5.9. Tétel (Kuratowski), Egy gráf akkoréscsak akkor síkbaraiz
tartalmaz olyan részgráfot, amely topológikusan
izomorf Ka 3-mal
A tételben szereplő feltétel szükségesség
ét láttuk, azeli
elég bonyolult, ezért nem részletezzük, Szinté n bizonyítás nélkül n
következő tételt.
2.5.10. Tétel (Fáry-Wagner). Ha G egy egyszerű, síkbarajzolható gráf,
zik olyan síkbeli ábrázolása ís, melyben minden élet egyegyenes szaki
tunk le,

kétgráfot Kuratowski-gráfoknak nevezzük.

látható
) Az első K,
VA másik Ka. a ,három ház -három kút" gráf. Ez az vét isssz zágat KR
El ztéétől red. Adott három ház és három kút, kössük 2.6. Síkbarajzolható gráfok duálisa
KKE
ék egymást, Emegtenni,
Eztnem Ichet e amiteket egggűgy
a következő hogy
tétel bizonyít az Közel
Ez másfél
eÉR: évszázada vették észre, hogy ha egy politikai térképet
gokat ki kell színezni és közben szomszédos (közös
4
Kuratowski-gráfok, Ks és Ksa (2.11. ábra) nem rajzolhatók síkba kező) országok nem lehetnek egy színűek, akkor a feladat
4színnel ma
S: HaXssikbarajzolható volna, akkor teljesülne rá a 2.5 4. tétel, Azon
lak száma 5,éleinek
száma 10 és 10 5 3.5 — 6 —9, azaz ellentmon
ítKsnemsíkbarajzolható.
"minden körének hossza legalább 4. Ha volna 3 hosszú k ör
Vagy két háznak vagy két kútnak kell szerepelnie, ame.
Ez viszont ellentmond a definíciónak. Ezért, ha
Ki ;
£
teljesülne rá a 2.5.5. tétel. Azonban Ka pontjainak
mez s-t B, azaz ellentmondásra jutottunk
Tehát

nyilván nem befolyásolja, hogyha egy élet

egy 2
Y élet egy új 2 fokú csúcs felvételév
el két élre
Éleket egybeolvasztjuk, és a csúcsot
j
 világot" (az összes korlátos tartomány
színezni. Számos (később hibásnak bi.
de a probléma (a hírcs .négyszín
gráfelméleti kutatási területet inspirált. Végüj
matematikusoknak a sejtés bizonyítása.
£, hogy őt színnel kiszínezhető minden térkép.
és 3.5. szakasz) többsi
zörfogunk gráfok színezése.
z rendelünk színeket (és az éllel össze.
színt). képszínezési felada
Azonbana térképszír adatot
azonos den síkbarajzolható G gráfhoz gyárt.
, országokhoz") ren.
215. ábra.

4 —e6 .1. Tétel. Legyen C és 0 egy síkbarajzolható G gráf

IN mely vágásának az élhalmaza. Ekkor a most látott módon elkészített
G"g
N egy vágás, 0 pedig egy kör élhalmaza lesz.
j 2 vsislbet yanc: k belátható, hogy ha G összefüggő is és F egy feszítő fája,
:
-— e —— S k megfelelő élek G" ej feszítőfájának komplementerét alkotják.
Ennek segítségével 15 belátható a 2.5.3. Tétel (az Euler-féle n— er
/
mula): Válasszuk ki egy F feszítő fa éleít (n — 1 darab),
atöbbi éla duális
feszítőfáját alkotja. Mivel a duális gráfnak tpontja van,szükségképpen
e—
3 1—1 teljesül
A 2.6.1. Tétel következménye az alábbit
2.14. ábra.
2.6.2. Tétel. -n G egy síkbarajzolható gráf
ésG"a fent definiált mód
szített duálisa, kkor kör- és vágásmátrixaikra C(G) 0(G") ésC(G")
G" gráfot szokás a G duálisának 15 nevezni (főlex illamos
ben, Id. később). Vegyük észre, hogy G" is síkbarajzolható (az Ismeretes, hogy e: kétpólusú alkatrészekből összerakott áramkör
egymást)és tartományai épp G pontjainak fe! inek meg, a Kirchhoff-féle hurok- somóponti törvények Cu 5 ill. 0
G"-ot egymás duálisának is nevezni. írhatók (ahol az u és í vektorok komponensei az egyes alkatrészek
n látni fogjuk, hogy ez a , definíci matematikailag problematikus, áramai)
előbb
lőb szemügyre
a jó tulajdonságait! Az előző G és G" okat

hány körét,pl,az (a,b.c).(a,b,d,f,8) és az (i.k) körö.

"megfelelő élhalmazok vágást alkotnak: ismét a 2.14. ábra
az (a,b,c) élek az 1. pontot, az (í,k) élek a 6. pontot
níg az(a,b,d, fg) élek az (1.2) és a (3,4,5,6) ponthal

tekintjük, azoknak G" körei felelnek meg — ellenő.

ésa(Ah,j) élhalmazokon. Így például a 2.16. ábrán látható elsőhálózat
ugyanolyan kapcsolatok érvényesek, minta más
között, és fordítva. Ha ez lenne a helyzet 2
 Eszigoatformálisanís— Rruty-t írnánk
akkor akéthálózatot
(vagyi;
letees
enne. Ez a villamos hálózatok elméletepálatt Az az eljárás ugyanús, amivel egy
r;
deltünk, tulajdonképpen nem G-hez, hanemG
A duálisat ésa megfeelő élek helyére helye; lyezzünkaj új gráfot. Példáu
l a 2.17. ábra első sorának
reciproka. Ekkor az első hálózat k-adik alkar különböző lerajzolása Ha viszont meg; tj
a második hálózat k-adik alkarrészének feszültsége, sora), azok márnemlesznek izomorfák: a b
2-— és 4—edfokú pontja. Mivel a rajz" csak.
hálózatára
—többek között — felírhatók az tg s gy lönbséget két, különféleképp rajzolt, de izomor
f közön,
alsó gráf egyikéről sem, HogyatöSéduáli
(megfelelő s zszeretábbááágat után) a jobbal. S sa. ás
ír íz Ésuz — 41 us
1 ugyanekkor ellenállás-hálózatokra szorítkozni — tetszőleges kétpó.
[ivás a szükség feszültség és áram szerepét kel! felcserélni,
katrész szóbajöhet,csaka MEGNE Cék egyéni gy
í,
uz L§! egyenletű induktívitás duálisa" az 1— CT egyenletű kapacitás,
: dölt, f tetszőleges" egyenletű feszültségforrás ,duálisa" az ,j adott, u,
tegyenletű áramforrás.

2.17. ábra.

Másik probléma, hogy a dualitás-fogatomtól elvárhatnánk,

hogy
ismél az eredeti(vel izomorf) legyen. Nyilván ez sem teljesül, mert.háa!
le,ahogy az
két alsó gráfja közül a baloldali duálisát valaki úgy rajzolja
jobboldalán látható, akkor az ismételt duális-
ajobbalsó
képzés gráfhozfó
A problémát az előző szakasz végén bevezetett fogalom, a gyenge 17
segítségével oldhatjuk meg. Igazak ugyanis az alábbi — bizonyítás nélkül
állítások.

Tétel (Whitney). Legyen G síkbarajzolható gráf

ésHvele gyei
Ekkor H is síkbarajzolható, G" és H" szintén gyengén izomorfak; végül,
H")" gyengén izomorfak G-vel, ill. H-val.

közötti, kört vágásba vivő megfeleltetésként. Azeddigi

lönböztethetőség érdekében mondjuk azt, hogy a G ésG" gi
legalább két évszázada ismertek (sőt egyes
ha éleik közt létesíthető olyan, kölcsönösen ci
tudták); a villamosságtani dualítás is
kb.
906 hogy az eddig elmon-
 2.Gráfelméleg
(s
27. Hogyan járjunk be egy gráfor?
ké Az élek közötti megfeleltetés mindháro
adi én izomorf gráfok felismerésére.
két részben feleljenek meg az éleka szét n
gy H gráf akkor éscsak akkor gyengén ÍZOmorf G.vej
Tépésismételgetésével G-vel izomorf gráfot kaphatunk.A Ha az í) lépést használtuk és
minden élé vagy ÉR-GENNVEE Kezeea e Új;
A
széthúzás után ís kört fognak alkotni. Ha pedig néhány
.
4 H-nak,
szét
hogy"H— (x) két
H-tkét komponensre
komponensre, H4-re és Hy.re akkor a széthúzás után sem alkothatnak.
Ugyanígy látszik, hogy a í1)lépés alkalmazás
A í1i) lépésnél, ha néhány él kört alkot A-t ais gy
elszegt
fordítottja, haH kétkomponensből állóg: akkor válasszunk részben van, vagy a kör tartalmazza x-et és y-tís,melyek kétfvrebonuj;
ensből egy-egy pontot és, ragasszuk össz. ezeknél a pon. első csetben ugyanúgy következik az állítás, mint az előbb. A mi
az egyik oldal megfordításával a kör x és y közötti egyik íveís.
és y olyan pontjai H-nahogy
k,H—(x) és H— (y) is összefüggő, de
kört fognak alkotni. OD
modjá"már nem, akko ,húzzuk
r szét"akét részt, majd ragasszuk össje
(artízsiésmelósazzígagátánágót ragasszuk). 2.7. Hogyan járjunk be egy gráfot?
2.7.A. Szemléletes előkészítés
grátelmélet algoritmusok során (ha tehát meg akarjuk állapítani, ret
y bizonyos tulajdonsággal, vagy konstruálni akarunk egy bizo
ai stb.) nyilván fel kell használnunk a gráf szerkezetéről
ban említettük és a 3.4. szakaszban
fogjuk, a gráfokat gyakran úgy tároljuk, hogy a pontokhoz j
daikat Így a gráf szerkezetét leggyakrabban úgy , derítjük fel", hogy
sorrendben, valamilyen stratégia szerint — pontról szomszédos pontra!
juk a gráfot. Ebben a fejezetben két különösen fontos keresési formáról, alsz
keresésről (breadth-first-search, BFS) és a mélységi keresésről (depth-rs
DFS) lesz szó. A következő három fejezetben látni fogjuk, hogy számos!
algoritmus ezekre épül.

2.19. ábra.
be, hogy az ilyen lépésekkel mindig
gyengén
az állítás egyik iránya, a másik irány A bejárási algoritmusok formális leírásaelőtt.
í ábrán látható gráfon. Tegyük fel, hogy aza!
 5; A

an aösszes szomszédját b,c,d. Utána járjuk

ló ahol még nem jártunk (e), kést
így tovább. Ha már bejártuk
akkorésmenjünk
szomszédját (/,8) abba a pontba, ahol
nem néztük végig a szomszédait
közül, amelyeknek még Ezt az eljárást folytatjuk, amíg
hincs mármásszomszédja).
4§-ből még bejárjuk A-t és -t.)
A ő? is a , bejáró" nem egy ember, hanei

zza tnáásáatáánihaladó , hullám", akkor első körben a

el,a
oz jutunk második körben az e, 8. míg a harmadikban a A, f
sa érképe és az a pontból egy ember" kezdi be.
ésézdtszó egyújpontba próbál menni és csak akkor lép
d utat
Jősgésápoáumesek Ha pl. az a-ból először b-be megy, akkor a b, c,
"Miután d-ből márnem tud tovább menni, visszalép egyet és c-ből megy
"majd onnan /,8.h-ba. Onnan megint nem tud továbbmenni, de egy
g-ből eljut í-be.
folyamán előfordulhat, hogy tőbb lehetőség közül választha.
fovább. A szélességi keresésnél azt nem határoztuk meg, hogy 2.22. ábra.

"szomszédait milyen sorrendben kell bejárni, a mélységi keresésnél pedig

gy hatöbbfelé lehettovábbmenni, akkor merre menjünk. Az al;
ezt persze el kell döntenünk. Ezt tehetjük véletlenszerűen
hogy mindíg az ábécében előrébb állót választjuk
felhatározhatjuk,
"látható,
hogy egyik bejárás során sem,érünk körbe", hiszen egy már
(nem lépünk be még egyszer, ezért egy fát kapunk. A 2.20. ábrán
szélességi kereséssel kaptuk, az elsőnél
az ábécét vettük figyelembe
döntöttünk. A 2.21. ábrán látható két fát pedi a mélységi
ugyanígy.
2.20. ábra
2.22 ill. a 223. ábrán Újrarajzoljuk, intuitíve érthetővé válik,
asszéles" ésalacsony, a második esetben viszonylag
nézve ,mély") fákhoz jutunk.
AGBRÁA vésette 4 bejárási-keresési módo.
fnjöéi vagy DFS-) bejárásnak vagy keresésnek
2.7.2. A kétféle bejárás leírása
ps X
séges jelőlésrendszerrel fogjuk formálisan le
a leírás esnél valamivel hosszabbak lesznek, dekésőbb
cjárjuk a gráf pontjait, akkor tulajdonképpén sorszámokati
az-ediknek b
) a sorrendben, ahogy bejártuk őket. Jelöljük
ke persze először 1 lesz, majd minden újabb pontnál
nunk kell, hogy mi a sorszáma annak a pontnak, ahonnan.
k lépni. Ezt jelölje k (mint kiinduló pont). Először
ezis1lesz;
musban különbözőképpen változik. Hogy a bejárás re
a bejár ír, megkell jegyezni, hogy v,-re melyik pontból léptünk:
elölje gi A gráf pontszámát pedig jelöljev. A
k után a kétféle bejárási eljárást a 2.24. és a 2.25. ábra mutátjás AZ
ibrán megismételjük aBFS- ill. a DFS-bejárások egy-egy 16
, 2.19. ábrán látható gráfra. Az a-tól különböző pontok ti
t. majd g(v,)-t tüntettük fel,
óliehehi a leírások során irányítatlan gráfokkal foglalkoztunk mali
,kra ís elmondhatóak. Az egyik különbség ott van, hogy4;
lyan szomszédja, amit még nem jártunk be2" helyett aztkell
Mutat-e v,-ból irányított él még be nem járt szomszédba? , A!
STOP értelmezésében van: Ha í — u, akkor a-ból G minden
úton elérhető és mindent be is jártunk, ha nem, akkor csak
tőek.
jártunk, amelyek a-ból irányított úton elérhe
 azvi (wa v)
2.26. ábra.

assz ; (va) — (vs)

Legyen azegyik vet.
glad emésízit L Minden a-val egy komponensben c 1! a Vv2.vi
1) cl (vanwy)
levő pontot bejártunk
Hads v, akkor kV
gráf összefügi azvi (vm)
2.28. ábra.
2.24. ábra. Szélességi keresés
Szemléltessük a kétféle bejárást irányított gráfokra is. A 2.28, ábra.
nak az a pontból való egy-egy BES-.HLDESZBSJÁESRRNAKS
ERB
jobboldali részén. Az x pontba nyilván nem juthatunk el aza-ból irányító
Ugyanakkor az x pontból mindenhová eljuthatnánk, így onnét egy-egy 3
DIS-bejárás egészen másképp néz ki, Id. a 2.29. ábrát.
vev) — Wwi) tösssájt " NAB

(va)
STOP 2.29. ábra.
Minden a-val egy komponcnsben
levő pontot bejártunk Vizsgáljuk meg a kétféle bejárás lépésszám-igényét! A széléss
Hai 5 v, akkor a gi keresés ése
tén sorra kell vennünk va összes szomszédját. A mélysé
gráf összefüggő. kell az összeset sorba vennün k az előr elép de
éshe v,rról
z, vis
tünk, ha már az összeset sorba vettük. Így minden ényépontbanaZ
fokszámával arányos. A teljes bejárás lépéss zám-ig
mával arányos (hisz di 4-d2t ..4dy29. B ban
véve, hogy a gráf nem feltétlenül összefüggő,
 2.Gráfelmélet

ami ugyanaz, (e v)-vel arán

)-nalsz (xr9)-nal arányos mennyiségről nak összegét értjük. Ebben
azcsetben afenti al
§ különbözőek lehetnek.) Például a 2.30. ábrán az 5-ből a-bavezető élb
rségessorát), hogy a legtöbb gráfelméleti adag. ponton át menni a-ba.
"Táblázat Ha az arányossági tényezőktől eltekin.
ben a felhasznált programozási nyelvek
Számítógépek műveleti sebessége közötti kü.
akkor megállapíthatjuk, hogy a BFS és DFS
hisz lépésszámuúk ugyanazzal az (e 4 v).
ahhoz ís szükségünk van, hogy pusztán

2.30. ábra. [/

Élsúlyozatlan eset x Mind a mostani, mind a következő szakaszban I(e)-vel jelöük aze élhossz
dettó egy
en Valamennyi a igorítmusunk úgy fog kezdődni, hogy
6Gz(V.E) gráf ésegy Kitüntetett s€V pontja. GE
debb út 5-ból egymásik kiválasztott " pontba, vagy akár azt is, hogy mi d( )tömböt. Szemléletesen az u pontra d(u) értéke aztfogjajelenteni,
goritmus során eddig tal s kezdőpontból u-ba vezető utak közül a.
b úts-ből minden más pontba át nincse: hos: a d(u). atmbi
Ennek megfelelően először d(5) a 0 értéket kapja,
hogy az út hossza az utat alkotó élek s ávolságra
ésrövidebb élek). Ekkor s összes szomszédja cs a végtelent, vagyis minden algoritmusunk0.lépése tartalmazni;
ami maga nem szomszédja
szomszédok minden olyan szomszédja, d(5) — 0 és minden u sé s-re díii) — es
§gnyi távolságra van 5-től stb " 3 j p
szetés gondolat tehát, hogy a szélességi keresést alkalmazzuk a — 5 vá. utasításokat. .Nyilvánvaló továbbá, hogy minden algoritmus kuleslépése"
] Amikorazalgoritmu s ér, a kiválasztott ( ponthoz határozzuk meg a
véget
—uz
Ppont itszs; akkorag(wi)— 42 pontot; ha uz 7 5 akkor a g(u2)
ot;ha ha x-ből vezet egy e él y-ba és d(y) 5 d(x9)4.I(e)
b "Nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb eljutunk egy olyan k indexhez, melyre
akkor d(y) — d(x) (e)
je. zéáááj
(SZ tkp dér—14k2 vett 1) Nem túl nehéz belátni, hogy ha a (ss) javítás semmilyen élre nem műki
tunk. Csak az a probléma, hogy ugyanaz azeél sokszoris
úts-ből1-be. c sokszor csökken a különféle x-be vezető élek miatt),
jirányított volt,akkor ugyanez az algoritmus az 5-ból 1-be vezető leg-
lyítot utathatározza meg.
tnek azalgorítmusnak a lépésszám-igénye? A bejár áshoz —mint már
arányos lépésszám kell, utána még annyi lépés, amil. en hosszú
or biztos, hogy w -nek az s-től való távolsága hi, hisz bárm
el elképzelhető, hogy az út hossza e (gondoljunk arra, a gráf Iva legalább ennyivel kezdődik az út, és a hossza csaknőhet
általában ennél gyorsabb algoritmus nem lehet (e) 5 0 minden e-re. A 2.31. ábramutatja, hogy különben
lenne így.) Ezt az észrevételt általánosítva elkészíthetjük a
goritmust;:

0. lépés: §— (s). T 5 V- (s) és

T-belip
1. lépés: Minden 5-beli pontból minden
el a (s) javítást
 id
utat keres
2.8. Legröv eb
ő algor b ok
itmus

d(w) értékeket (Éspersze

ad(5)énéket
a -a álránad) —0slun)
—hal zéséa §
tchát semmi okunk nincs ezt kizárni.
4 Nyilván nem a negatív élhosszakat
2 tott kör mentén az élhosszak összege jeszgsss ga, ly
persze ez automatikusan kizárminden
g bevisz 8
haladva örökké csőkkenthetnénk a se intsük
2.32. ábra. gráfot, melyben azélhosszak között lehetn
ni fápiz zéásé szess hez
kör mentén az élhosszak össze ge nem
Az ilyen gráfokban Ford alábbi algoritmusa alkalmazható:
jú sz, amelyiken a d(u) érték a legki. 0. lépés: Számozzuk meg az éleket 1-től e-igag (tetsz (tetszőleges Nehetez.
leht ez;
4 pontok közül
T-beli Alkut
zmsagtstets 7-ből 49§
legyen5-be rögzítsük
a
led Legyenő tél É
en folyt
assuk az 1. lépésnél
3 3.lépés:Ha T üres, STOP. Különb
b lépésszáma akár v?-bel arányos is lehet (hisz 1341. Hai
5v,akkor STOP, különben folytsssük az1,
,ennekazalgoritmusnak a , péssi
IT zv- k, és így 4az összes (s) javítások
p
EG K szinen kb. v7/2. a második kb v3/3. zerű algoritmus (melynek lépésszáma nyilván ev-vel
ssági Ki ze gorit juth tunk
mushoz z jutha hatóan megtalálja a legrővidebb utak hosszát, Az ev ál
e l g y .
8 azonbanszadba ságrenddel gyorsabb algorijavítást tmi
nábű csak
,ety e él mentén a (46) r, ha már biztosak
nél, ezt az árat kell fizetnünk azért, hogy negatív
ötscsása
Ez lehotegy
— (Díjkstra): Ennekazazalap ex Ze yis csak akko
őn" végezzük d értéke utána már
dünk.

(0 klfelvégezni, hhogaxely égaz kés

e Él kezdőpontjának
fog tovább Ennek az algoritmusnak még egy jó tulajdonsága van. Tegyük fel, ho
hosszúságok beadása során valami input hiba történt és a gráfban mégis 1
Vagyunk abban,
vatív összhosszúságú irányított Ca kör, Hogy lehet ezt észrevenni? (Egy
yen 5 rű irányított gráfban az irányított körök száma 2"-nél több
islehet— sé
TV (5) és (2), valamint wo leg
"0.lépés: $—( koruli nagyságrend is elképzelhető -, ezértazösszes irányított körebből asz
re VÉ zzűk el a (s)
aúrbkól aT-beli pontokba vezető e élek
10L lépés: Csaz
ból való ellenőrzése nyilván nem jöhet szóba.) Mivel bármely körihosszai
bb v, ezért az algoritmus során az 1. lépés legkésőbb v-szeri ismétlése u
2 32. ábrán szemléltetett hatását. Ha tehát vanilyen Csköt,
en uo az, amelyiken a c d(u) érték a legki-
2.lépés: AT-beli pontok közül legy
( 1 mellett ís szeretne valamelyik él (4) javítást végezni.
(sebb. Tegyük átuo-t T-ből S-be. alapján a 2. lépést érdemes az alábbiak szerint módosítani
lépésnél
lépés: Ha 7 üres,STOP, különben folytassuk az 1. 2". lépés: H az 1. lépés során egyetlen javítás sem történt; akkorS
l a íszét1
Jáltuk a minimális úthosszakat). Különben
"ennek lépésszáma legfeljebb v" -tel arányos (hisz az 1. lépésné
mindig [7] lépést igényel, és IT! értéke kb. v?/2, mí. 1, folytassuk az 1. lépésnék ha iz vá, akkor S
o fokszámával arányos lépésszámot igényel, és a fokszán negatív összhosszúságú irányított kör).
eb v?-tel arányos).
tegy u pontra d(u) — oo, akkor irányítatlan gráfok esetén u és s a Floyd algoritmusa
en van, irányított gráfok esetén ez csak azt jelenti,
2.8.4.
kereső algoritmust ísm
nem lehet u-ba eljutni Ebben a szakaszban is egy legrövidebb utakat akrt
előzőki szakaszban eredetileg csak
két adott pont távolságát
k adott pontésazösszes tö
de nelléktermékként" megkaptuegy
Most azonban az Összes pontpár távolságát
n negatív
hóssza negatív legyen? A 2.32. ábra azt sugallja, súlyozott gráfban, amiben nincse
anstnn),(u2,5) sorrendben örökké csökkenthetnénk a uk minden
sen ha a Ford algoritmust végigcsinálj
 2 Gráfelméler úg É
k
és folyamok
29. Párosításo

esz arányos azalgoritmus lépésszáma. A

a feladatot v-nalarányos lépésszámmal hajtja

dot a G irányított gráfaV(G) — (vi... .vn) ponto.

tegyük
élhosszát, azaz súlyát. jelöljük I(t,j)-velél és v-ből 2.33.ábra.
an negátív összsúlyú irányított kör: Ha nincs vj.
ES Legyen továbbá /(t,í) — 0 minden /— 12... .m-re. kör
wwy-be vezető olyan irányított út hosszát, ami BIZONYÍTÁS: Há G páros gráf, és C egypáro s.
kenál szil kisebb indexű pontokon megy át. Így nyilván
vannak A-ban és B-ben. Így IV(C)I pelsis
zú, f
Ha G min den köre páro s hoss
9) he ús nyilvánvaló, hogy dí" (ij) pedig az eredetile; Éj: ges v € V(G) ponto t. fés ese pis ék 5 B
i halm
mazli Elé keszvi-ből v,-be. tasszunk egy tetszőle en feedesásség Donja vi
él szi.
ből vyebevezetőlegrövidebb olyan út, ami csak k-4-1-n szomszédját tegyük 8-be, majd mind g még nem
Ha nem tegyük A-ba. Most minden A-beli minden eddi
pontokon megy ál vagy átmegy va-n, vagy
nem.
replt :
JÜJ(4, j). Ha viszont átmegy v4-n, akkor tegyük B-be, és ezt az eljárást folytassuk addig, amíg.
FV,
(ik) - ak, )) azt kell megnéz. tank. Ez biztosan jó elosztás, anhiszen ha mostlennepéldáviszont ulA-ba n
pont, akkor kell lennie a gráfb páratlan körnekstís,ami ellelentr
akkor ezt az eljárá ko
Ha a gráf nem összefüggő,

Legyenek most A pontjai fiúk, B pontjai lányok, Egy fiút ös z

zó kt lánnyal, ha ismerik egymást. Hány párt lehet összehozni? Könnyen.
a. 2 34 ábra második gráfján 3 párt össze lehet állítani,
azelsőgráfban vis
í,jrendezett párra kettőt. Ennek az az oka, hogy bár a 3 fiú együtt ismer3lányt,
devan két
: Minden
csak ugyanazt az egy lányt ismerik. Tehát nyilván csak akkor
vanolyan páros
dÜ0(j e) 3-attb(k, j)) bogy minden fiúnak jut pár, hogyha akárhogy is választunkkik fiút,ők-összé
altéügg, jy — min [dő00.J)

Hakzn-1, akkor STOP Különben k — k3- 1 és folytassuk az 1

k és folyamok
páros gráfban
Ggráfot páros gráfnak nevezünk, ha a G pontjainak V(G
: Egy
te, egyAésB halmazra osztható úgy, hogy G minden élének egyik
másik végpontja B-ben van. Ennek jelölése: G — (A.B). A Ka
páros gráfolyanG — (A, B) párosgráf,ahol JAJ —a és [BI —b, és 2.9.3. Definíció. Párosításnak, vagy részleges párosításnak
béli pont össze van kötve minden B-beli pontta! halmazt, ha semelyik két élnek nincs közös pontja. Azilyen éleket!
nek ís nevezzük. A részleges párosítás lefedi éleinek végpontjait.
Egy
lefedi. de; b
2.33. ábrán. teljes párosításnak nevezünk, ha a gráf min.iden pontját
jan megismert Kz 3 Kuratowski-gráf is
N(X)-szel jelöljük egy X S V(G) ponthalmaz szom
él,
on v pontok halmaza, amelyekhez van olyan
5 csak akkor páros gráf,ha minden G-ben levő kör
y, másik pedig egy X-beli pont.
 és!
29. Párosítások
akzkor vanA-t je
ES ÉT ré
ING)! 2 IXol.(Ezt a feltétel Erapy tarva (1, x-szel majd (x: 3
si g ellentmond 77 T"
ke "Tehát N(T) . Művelszögnek
r)a—77,
Ú(u
N(aTz
párosítás, akkor teljesül a fele. a TU (u) C A hak.lm OD
lelműen hozzárendelnek egy telj a es
Hall ül
-fel téte
Ennek a tételnek egy egyszerű követk b
ik be, hogy ekki
már van egy Af párosításunk.
"aHall-feltétet, és lássul amigylefedi ekkoraz vanX.€A.A 2.9.5. Tétel (Frobenius). Egy G — (A,B) páros
Teljes párosítás, ha JAl— IBI ésINGX)I sejtmindenXC A.
EA —X pont, amit nem (2.35 ábra). Minden v € g Jó ús
pedig legyen a B-beli, M által lefedett pontok BIZONYÍTÁS: A két feltétel szükségessége nyilvánvaló, Ha.
),akkor egy élet hozzávehetünk 4. sodik feltétel, akkor a Hall-tétel miatt van A-t lefedő párosítás.
Al — IBI, ez lefedi B-tis, DO té
A Hall-tétel bizonyításában leírtak alkalmazásával, javítóutak
kony algoritmust kapunk a maximális élszámú párosítás megt;
nimus magyar módszer néven vált ismertté. Azalgoritmus
Amíg tudunk, egy párosításhoz hozzáveszünk további függ
punk egy M párosítást, ami még nem feltétlenül maximális. Ha
séges, akkor keresünk egy javító utat, és ennek segítségével növeljük
A 29.11. tétel bizonyítása során adódni fog, hogy ha a javító utak n
M párosítás nem növelhető, akkor M-nél több élű párosítás
agráfban
Hogyan keressük a javító utat? Induljunk
ki egy A-beli, Máltát
4 pontból és mintha szélességi keresést végeznénk, menjünk elen
2.35. ábra szédjába, amelyeket bi, ...ba jelöljön. Ezek nyilván mind B-beli p
lefedi M. hiszen ellenkező esetben ennek a pontnak telehetne a párja,
hozzávehetnénk mi gy független élet. Miután M lefedi a by... bál
(
w-nak minden szomszédja X-ben van Ekkor is elő. ag ezek M által meghatározott párjait. Most mindem da.
ges ú azonba
hogyn,
növelni tudjuk a párosíélszámtását. Ha van egy olyan P út nem M-beli élen elérhető pontjába menjünk el, Látható, hogy
in egy
du 8—l,X"-bel t pontba n végződik § azok a pontok, amelyekbe vezet u-ból 3 élből álló altemálóút, Folytáss
sító or járást, amíg lehet. Tehát lényegében a BES algoritmust alkalmazzunk,
ső M-beli él sze város sorszámú szintről M-beli és minden páratlan sorszámú színtől
i azM-beliek száma. Az ilyen P utakat javító útnak nevezzük. Ha € adhatunk tovább.
M), vagyis ha M-ből elhagyjuk a P-ben szereplő
6 (MMPJJU(P— Ha eljutunk egy B-beli M által le nem fedett pontig, akkor talá
ozzáve többi P-beli élet, akkor az így kapott M" párosítá élszáma vga m, akkor nincs u-ból kiinduló javító út. Ha tehát eztaz;
szóba egyjavító utatvagy!
jövő u-ra elvégezzük, akkor vagy találunk
bb lesz. A javító utakat és részeiket", vagyis az olyan utakat, ame
ból indulnak és minden második élük M-beli, de a többi nem nincs ilyen,
(édidevítőúralsem növelhetjük a párosítást. Belátjuk, hogy 2.9.2. König és Gallai tételei
:
Legyen7"azon 8-beli pontok halmaza, amelyek elérhetők
feltevésünk szerint 77 C X", Jelölésünk szerint T a T" 2.9.6. Definíció, Jelöljük v(G)-vel a G gráfban naldbtő ő
TCX (d, a2.36. ábrát). Belátjuk, hogy N(T) —7" számát. X CV(G) egy lefogó ponthalmaz, ha G szülte
gy TC N(T). Tegyük fel tehát, hogy van egy olyan ontját tartalmazza. A lefogó pontok minimális számt tő
Legyen P egy alternáló út u-ból 4-be. Ekkor P G) lefogó élhalmaz, ha minden pontot lefog- A nincs beni
,utolsó és ha egy
élenemlehetazM-beli (xx)Ígyél,azonban V(G) függetles száma a(G).trv
p(G) jelöli, X.€ pontok
":nek kétszer kellene átmennie x-n. P-t pont. A független maximális
 2 Gráfelmeélegr

mérető független élhalmaz. Mivel pusztán

c EV(G)sa
MIpontravanszükség, ezént(G) 21MI. a

V(A5l)—1 c HK) — 2
hagypéldáu
) beakövetkezis.
ő

enM egy
pizosvíTás: Először v(G) —t(G)-t bizonyítjuk. Legy
avító utak módszerével már nem bővíthetőés az
meg ezek között a számok között a következő
aza,
A X, T" azon B-beli pontok halm
,összefüggést adnak seit. Legyen UV
alternáló úton, T pedig ezek párjainak
halm aza asigét
T1U(X—T), En
Legyen Y—gnak ne aznak
ahalmk
entes G gráfra Jet lefo , hiszen N(TUU) ", agyáóst EL
(6)1 a(G) —IV(6)I minden hürökm minden €:
tásában. Így t(G
MI £ v(G), amiből viszont a 29.7. tétel miatt már!
az állít
lenek, ha a V(G fost már könnyű belátni, hogy a(G) — p(G). Gallai kéttétele
"EgyX halmaz pontjai akkoréscsakakkor fi összekötött
Hiszen ha X nem független, akkor van két fog le egy v(G p(G) — 1(G) 4-a(G), és az imént láttuk, hogy V(G) 5 5(G).
ha V(G) —X nem
V(G)—X nemfogjaleezt azélet Fordítva, mindkét vé
élnek Következmény: A 29 5. tétel bizonyítása után megismert magyar m
jaböző élet,akkor X-ben ennek az itmus V(G) és t(G) értékének meghatározására (sőt, egy
IV(G) —XI teljesül mind en X függ etlen ponthalmazra. Ebből pedig kony a
—YI mind naz, illetve egy minimális lefogó ponthalmaz megt
1(G)ral) £IV(G)I. Hason jan a(G) 2 (V(G)
4-a(G) 2 IV(G)I köve tkez ik páros
páros gráf an
amib 1(G)ől

2.9.3. Párosítás tetszőleges gráfban

V(G)I minden G gráfra, amelyben nincs
Páros £ oráfok esetén a Hall-feltétel elégséges teljes párosítás léte; s
Tutte olyan feltételt talált, amí szükséges éselégséges le! val
cp(H)-
ai bizonyítását közöljük. Mindenekelőtt egy jelölés;
Egy N(G) elemű X független élhalmaz lefog 2v(G) különböző pon. (vagyis páratlan sok pontot tartalmazó) komponenscínek
nt (mivel nincs köztük izolált) nyilván lefogható [V(G V(G
JEVIG) 2 p(G). Másrészt, ha Y egy minimális lefogó élhalmaz Egy G gráfban akkor és csak akkorlétezik;
uk k darab) diszjunkt csillag egyesítése. Ha ugyanis Y tar 2.9.12. Tétel (Tutte).
p(G-Xx) E Xi,azazakárho gy
hagyun k el agr
annak bármely élét, ha pedig 3 hosszú utat, akkor annak kö minden X C V(G)-re
ens ek szám a ennél több nem
"hagyni Y-ból, mert a többi él még mindig lefogná az összes pontot, a maradéi kban a páratlan kompon
(G)1—k (hiszen k komponensű erdőről van szó). Ha minden
k egy22 az így kapott élhalmaz nyilván független. Tehát ivánvalóan
BIZONYÍTÁS onet
Hiszen ha elhagyjuk a gráfból X-et, sításbeli él,és
az eredeti gráfban indul ki legalább egy páro
. Tehát cp(G-X) 5 V
G (AB) páros gráf,akkor v(G) — 1(G). Ha nincs (különböző) X-beli pontba mehetnek
nyítása márjóval
) - p(G) isteljesül. A feltétel elégséges voltának bizo
 igaz, vagyis cp
,
IV(Gr)DIre oris
1 ígyX.—0-
Ekko
páro s. Ebből követe
(XI páros, akk ebbőlaz kö) a, e
ketl lenni r:
is ellenpéld
páratlan plusz a páros komponensek pi
Ha(XIpáratlan, akkor pedig G pontisszám a jezú málssyobb mintXI. tehátlegalább Hz
ő usz a páratlan (XI, vagy ekkor iv cp(G—X(2
—Yo—
1ol-14xi
-
láthat ó,X) 7 XI 1
hogye(60— gát,amíe
vagyis X U Yo (1) egy Yo-nál nagyobb
, amelyre teljesül a feltétel, d.
s s pontszámú ilyen ellenpélda. 7SIRÓ ábra).
108 P! hívunk, haep(G—Y) — YI. Például az o
halmaz ilyen.Legyen foegy maximális pontszámú gát G-bei n

iroi

(5) Helyettesítsünk minden páratlan komponenst egyetlen ponttal. B

ezel k a pontok és 10 összepárosíthatók.
marad, ar
yjuk el az Yo-on belüli éleket. Így egypárosgráfunk
a Yo pontjai, a másik pedig a párattan komponénseknek
2.37. ábra Ez utóbbi pontokból bárhogy választunk ki p darabot, azok
Yo-beli ponttal szomszédosak, hiszen különben Yg- nak
(ésígyV(G):
kevesebb elemű részhalmazát elhagyva p darab páratlan komponens kel
IaG-K-ban nincsenek páros komponensek. Ha létezik ugyanis y a Hall tételből következik, hogy a páros !
ns, ann :pontját X0-hoz véve cp(G— 19 —(r)) 2 (10141
egyak maz, vagyis egy teljes párosítás.
N nár könnyen me! j
Ól relhagyásával legalább egy újabb páratlan komponens keletke egy páratlan komponei
éln
azeredeti feltétel miatt egyenlőségnek kell állnia, tehát X u (r) iménti éleknek megfelelő éleket. Egy ilye
ot. A (4) pont szerint a páratlan komponensek ezeket ki
rin
)s komponensek pedig a (3) pont szenem t
isvoltak, 07
A következő tétel előtt meg kell említenünk egy definíciót.
f habárhogy ha
(f2-szern élősszefüggő,
ht 2.9.13. Definíció.
ból 2-nél kevesebb élet, a maradék gráf összefüggő.

tezik be ljes párosítás,

ált
BIZONYÍTÁS: A Tutte tétel bizonyításánál haszn
lan komp onen s közö tt
az X halmaz és egy párat
 2 Gráfelméjer
29 párosítások ésfolyamok

minden pontjából 3 él indul ki, ez hogy

pones
így pár atl an Szemléltetésképp feltehetjük,
nni, vezeték
futó éleket kétszer kel levo
!
a gráf, junk. A kapacitások a
eztazéletelhagyva 6 alatt mennyi víz foly hat át azon a
át5-ből £-i
ábra). Jelöljük r-vel az összes n mennyi víz folyhat
nálózatot
halmazX). Mivel Gpár atlan komponens között fut. a kapacitás aZ utak áteresztőképessége,
ésárukatk
2 30(G— 3-regul áris, ! S 3IXI. Ezeket gyasztókhoz
ej(g-x) S IXI. Így pedig 2 Tutte-tételből következik az. a ús
2.9.18- Definíció. Legyen f(e) az
függvény megengedett függvény, ha f(e) £ (ej
mv) - EU) 1 e végpon tjtej
vy—YAf a lek
/(G)-re, kívéveazs ést pontokat Egy
belátható, hogy mir) — —m(Bzt
s).
aközös Ír
ek nevezzük és mj-el jelöljük. Egy élet
TTNNNST
o), és telítetlennek, hazftó) sel, Ül
A feladat tehát a maximális értékű folyam meghatározása,
pél dát. A 2.41. ábrán az éleken szereplő első szám
afoliyam értéke azot
mú § a második (zárójelben) az él kapacitása.

M párosf
L Akko csak akkor létezik G-ben javító út egy
ésr
ítás
haMnem maximális élszámú páros
ván nem ma n a javítóút
: Havanjavító út, akkorMnyil
jutunk. Tegyük most
íjve azéleket, eggyel nagyobb párosításboz
INI 5 (MI. Feltehetjük,
fnemlétezikjavítóút,devanegy N párosítás, hogy ) élhalmaz
41. Teki ntaz MAN
sü k — (MUN ) — (MON
ól ú Nyilvánvaló;
Ezcsakizolált pontokból, páros körökből és utakb minden él!
vagyis sa,
élén a folyam értéke kisebb mint az él kapacitá
INj — (M]--1,IEC)! páratla n, í g y /-ban kell lenni páratla n útnak megnövelhetjük ant
Ez ezen út mentén a folyam értékét minden élen grófja,
elsőa
].ígyvanolyan páratla n út ís amelyn ek első és utolsó éle N-beli.
eávik él telített legyen. Ezt szemlélteti a2.41,ábr
javítóút. Ilyen javításr a azonban nem mindig van lehetőség, Legyen a gráfban .
v-t y út, aminek most nem kell feltétlenül azirányítás szet
I(Berge). Tetszőleges G gráfra a független élek maximális száma en01,
folyam értékét abban azesetben, ha mindé
nia. Növelhegül
) és f(e) c elen, vagy ez (Wiynésfled 2
uw)
Me an 12 ((G— 2) re vagy€ Vis Visa
tételben látni fogjuk— növelj
XgY(G) 2 első típusú éleken —mint a következő foly
így azössz
tékét, míg a második típusúakon csökkentjük,
közöljük a bizonyítását, mivel elég nehéz hívjuk. Egy ilyet szemlélte t a 2.41. ábra!
utakat javító útnak
harmadi lik gráfban nincs javító út
éscsak akkor maximális, ha
29.19. Tétel. Egy foly: am értéke akkor
Gegyirányított gráf.Rendeljünk minden éléhez egy c(e) s-ből r-be.
amit azélkapacitásának nevezünk. Jelöljünk ki továbbá
termelőnek illetve fogyasztónak hívunk. Ekkor a BIZONYÍTÁS: Le: en P egy javító út. EkkorPminden ( po
f(e;), a máso dik tíjpusúra pedig az f(e) érték szigorúan
 sodik ;
f(e)-t d-vel. amá
o edett
megetngt
növeljük
la módos is
folyíamt
yan ?
;javitóút5-ből-be. Lehetnek azonban ol me g, hi
os t ne m köv ete ljü k
"zavitó úton. (M az ily en po nt ok hat;
Legyen
hogya 71 legyen)müres,hiszen 5 €X.t € V(G) -X
L A V( G) —X ne
tbólegy nem X-beli y.ba
amely egyX-beli x pon e vezető javító út enyej
az s-ből x-b ol
ltatna Ugyanígy egy
jesül, hogy /(e) — 0. Tehá,
lgá
vezető javító utatszo
"s-ből.
gd bő l eg yX- be lt bemu ta tel
t.
n VIG) a y X közFe
ött futó élek mind telítettek, és a visszafelé mutató éleket
n
MESS ezena vágánesmo
folyhat át több víz. Vagyis / maximális

másformában vált igazán híressé.

Az irányított G gráfon adott f folyamhoz definiálunk
Legyen V(G/) — V(G) és G-ben fussonegytánytonéletők
hogy sem X, sem
LegyensEXC V(G) — (r). így nyilvánvaló. ek egyik
(x,y) E E(G) és f(x.) c c(x,y), vagy (2) 042) € E(G) ésf(yx) 5
amelyekn
treshalmaz.Azoknak az éleknek a C halmazát, (5,!)-vágásának ne. Könnyen látható, hogy ha G-ben van egy irányított út 5-bőlt-be, aj
si—k
4 X-belli máVÍG) X-teli, a hálózati folya m egy azf folya
az útnak megfelelő élek G-ben épp egy javító utat adnak
kapacitások összege, amelyek eg pedig van vító út G-ben, akkor lesz irányított út s-ből t-beG-ben,
és értéke, c(C), azon éleken levő
Ezeket előremutató éleknek ndő megnézni, hogy az így kapottG,gráfban van-e
j!
hegy V(G) - X-beli pontba mutatnak.
a vágás. értéké benak szerepet a viss.
nem játszan mutató élek, be. viszont a BFS algoritmussal könnyen eldönthetjük, Ha van
Ezt
"amelyek egy X-beli pontba mutatnak. találtunk ei
a fenti tétel miatt tudjuk, hogy a folyam maximális.
hogy ez a definíció nem azonos a a 2.1. és a 2.6. szakaszokban

ben

243. ábra,

[A maximális folyam nyilván nem lehet nagyobb a minimális vá.

Nem mindegy azonban, hogy melyik javító utat vesszük:
nhaminden előremutató éltelített, a visszafelé mutatókon pe
há ózat folyamon felváltva az s,a,b,t és s,b,a,t utakat,
ató
för ezén a vágáson nem folyhat át több víz. Az előző t
de pésben csak 1-gyel tudjuk növelni a folyam értékét, ésígya
Hétézik
egy fmaximális folyam, akkor van ilyen értékű v lép
értékéhez csak 2" 10" lépésben jutunk él, míg ha az első
jutunk a maximum hozs Sőt, ko
utat vesszük, akkor 2 lépésben
alkalmazánsa;
valódbe
, is, ahol a javító utak ügyetlen sorren
Önnyei bebizonyítható egy adott folyamról (amit valahogy az algoritmus
á Ha megsejtünk egy ugyanilyen értékű vágást,
2. Tétel (Edmonds-Karp). Ha mindig a legrövidebb ji
; hogy afolyam értéke maximális. Ha viszont
kor a maximális folyam megha tároz ásához szükséges !ép
pesítgált folyamot,akkor rendelkezésre áll egy algorit-
"hogy akiindulási folyamra vonatkozólag (ha ilyen hető a pontok számán; ikpolinomjával.
 4 Párosítások ésfolyamok.
"Hatehát azelőbbi algoritmusban a Gp.ve.
b utat határozzuk meg 5-ből -be, ak. szilyenc kapacításó (iv)
élhelyetk
irányított élet.
Már említe haakapaci
hogytt , egészszá
üktások
folyam, melyben minden élen a folyam ériei
egész számok. akkor a maximális folyam 5 kapacitás minden élen 1 vag y van a)
0,akkor
ísmegvalósítható, ely minden élen egés, "inden élén a foly am értéke vagy 1 vagy0.Hae
Síszjunkt utakat kapunk 5-ből r-be. (Esetleg mi
ís)
A tulajdonsá jó, hisze
4 gyal; majd az algor
kiindulási
n a itmus során mindosan
, azon en lépé sbenam a ren,fo.
0 foly
g 2.9.6. Menger tételei
élen csak egész számmal
változhattak 7
Epben a szakaszban a hálózati folyamok tosegítségével Árányított és
fokról bizonyítunk be néhány tételt
általánosításai 2.9.24. Tétel (Menger). Ha G egy irányított
l Set
n több
többáltalánosítása is van. Például legyen a hálózatbaelőt ezető páronként élidegen irányított utak medá
§ éstöbbfogyaszt ó .
1112. .1 A felada t term
azösszes őlaz iányított 5 —! utat lefogó élek minimális számával
mennyiség
termék maxima lizálá sa Vegyü nk fel két új §
lösszélsíttsi,2 srevalfasírt pedigf-vel, az új élek minde. BIZONYÍTÁS: Ha létezik G-ben k darab ilyen irányított s —£út, 1
cit 50. Ha cbben a hagyományos hálózatban meghatározzuk só
élek száma nyilvánvalóan legalábbk.Tehátmax()£ minfj dá8
folyamot, akkorazeredeti éleken szerep lő folyam értékek pontosan a nlőtlenséget. Tegyük fel, hogy az§-/ uákat §lek
en minden élkapacitása 1.Azíj jugdkság;
jukot, hogy nem csak az élekhez, hanem
afeladat ntokhoz gás értéke tehát legalábbk Ekkor a Ford Hulletedo ella al
"módosít
"ö(v)kapacitásokat. és megköveteljük. hogy a ponton csak ennyi víz is legalább k értékű. Azt is láttuk már, hogy vanolyanmaximálisÉg
minden v-re minden vanki
élen a folyamérték 0 vagy 1, Lássuk be, hogy G:ben
ilyen út mindenképpen van, hiszen különben ném
fu. v) S elv) Az ebben az útban szereplő élek kapacitását változtassuk !
dtusjcé) am értéke legalábbk— 1 lesz. Ekkor viszont ismét kelllennie 5tú
hagyományos ncs közös éle az előbbi úttal. A gondoli ,i
ít isúgy oldjuk meg, hogy konstruálunk hozzá f utat kapunk. D rév écéEznttt ER
a w pontot helyettes ítsünk két v/v" ponttal. Ha él az u pontból
akkor helyette vegyünk fel egy u" -ből v/-be mutató élet a hozzá Ennek a tételnek több változata ís van.
együtt. Ezenkívül pedig minden v-ből mutasson egy él "-be
saö(v)legyen (lásda 2.44.ábrát) kv 2.9.25. Tétel (Menger). Ha G egy irányított gráf, st € V(G) kétnem sz
pont, or az s-ből t-be vezető, végpontoktól eltekintve pontidegen
s—tutats ést
k azös zes irányított fel
ma. s száma megei
sé
kül lefogó pontok minimális számá

Készítsünk egy új G" gráfot Minden pontot húzzuni

BIZONYÍTÁS:
a 2.44. ábrán látható módon. Ha a G gráfbanegy minimális p
244. ábra. az irányított s —r utakat, akkor a lefogó pontoknak elég
lehet
ják az irányított s —t utakát. Kevesebbélnem
)
élek, akkor ezek
a alefogó élek között lennének ("típusú
b"
CAGE 2)maximális folyamot, Még könnyebb a (4/..b")-vel, ha b" 4 t, illetve (afa )-vel,ha b"—t, Így,
i lefogó
ponthalmazt nyernénk. Vagyis a G-bel
megengedünk irányítatlan éleket. Ekkor lefogó
 hogy v
G-beliélidegen
ésfordítva
ü.Úgyaz
előzőtételbizonyítja állításukat, u
1 c
irányítatlan gráf.5.t € V(G), akkor
az5-ből 1.be sszefüggő marad. A gráfk.
TET
simális száma megegyezik az összes irányítat, belőle k-nál kevesebb Élet, összefüggő gráfot kapunk
Azonnal következik a definfcióból, Eizveg
fos problémára
"a hasonló, irányított grá mind az egyszeres élősszefüggőség a pztslnze : féjsasre
mutató
minden élet két, egy oda és egy vissza meg. Azt ís láthatjuk, hogy k 2 2 esetén a k-SZOros Ögszeftes
már visszavez eté s nél kül is vil ágo san láts zik, hog y
vsz mé elősszefüggőségnél. Például hakétp pontúteljes
et i keveses e b bb éléllel, vagyis a maximi Enek egegyik pontja ezek
közös, az így kapott gráfcsak1-szeresen§
i leh de f k-ná l
zjunkt utakat
s együkfel, hogy G-ben k a dis zeresen élősszefüggő.
iment MiG-
iben ennél kev ese bb él lef ogn á az irányított
sát kG-
éleknek
azne megfelelő élek lefognák az utakat G. 29.29. Tétel. A G áf akkor és csak akkor k-szorosan
azezek sú , és bármely két pontja között létezikk
s — r út
1 útnak G-ben megfelel egy irányított
G -beli irányított 5— útnak G-ben megfelel ő utak nem feltét.
zza
hogy az egyik irányított út (2.45. ábra) tartalma
, k pedi azf2.ger,autat. ahol az f; szim bólu mok
ot útat amási BIZONYÍTÁS: Először a második részt bizonyítjuk, Ha G k-szorosanél
ís jelölhetnek. Ezek ugyan 4— v utakat lefogó élek minimális száma nyilván legalábbk.ígyMi
éleket, hanem irányított rész utakat a két diszjunkt ó tétele szerint az élidegen u — vutak maximális számalegalább K. Eané
megfelelő utaknak van közös éle. Ezt utak más
ntakkal. Az ezeknek G-ben negfordítása is következik a Menger tételből, )
zorosan összefüggő, akkor bármely két wy € V(G) pontot!
lább k darab, u-tól és v-től különböző pontra
van szükség
ves u és vközötti utat (az esetleges (u, v) éltől eltekintve). Ígya 2.92
létezik u és v között k pontidegen út. a
Gbármely
Ha pontja között létezikkpontidegen út, akkor nyilván!
keveset ponttal lefogni, tehát a k-szoros összefüggőség

Egy egyszerű következmény, amely szintén Mengertől származik,

245. ábra
2.9.30. Tétel (Menger). A legalább 3 pontú G gráfakko csak
ésr
hi :2es két pontján át vezet kör, Igaz azis,hogy
"visszavezetnünk a feladatot a korábbi problémára, hiszen G-ben agő, ha bármely két élén át vezet kör. b
£, hogy a minimum nem nagyobb a maximumnál, G-ben pedig a
ém lehet nagyobb, mint G-ben. OC egy
BIZONYÍT s: Az első állítás triviális, hiszen két pontidegen téztiűtl
2
leng f). HaG egy irányítatlan gráf, s, € V(G) két nem szomszé- kört ad,amely átmegy és
4-n v-n.
be, hot
5-ből1-be vezető pontidegen irányítatlan utak maximális száma A második állítás pedig az elsőből következik, Lássuk
az e, f éleken keresz tül vankör, Vegyün k fel!
Mírányítatlan
s—1 utat
sés! felhasználása nélkül lefogó pontok összefüggő, akkor
Az így kapott .
ezekkel osszuk két részre az e illetve az f élet. átm
két ponto n
ő. Az első állítás szerint ezen a
pedig ny
könnyen visszavezethetjük az előző tételre, ha az irányi áfban átmegy e-n és f-en. A megfordítás
rányban húzunk egy irányított
éle... C
 bizonyítunk. £ éppen ezt mondja
hogy a C kör már tartalmazza azxi ,x3,
), de nem megy át x4-n
köss össze C minden pontjával
ük
noktól eltekíntve pontidegen utak
vel azokat a pontokat, amelyekben
"találkozik a C körrel
hogy Xx; és x..1 közé a körön
sz erint van por s ; az x1.-2eyfpeee9
or a ondjuk S Ek éle
"m
n é z a z z a kijelölt k darab azpontújot gráf, x, és z
ke, darab pont elha
gyásával szé tes ik
efüggő volt azért kellett v,-be vi:
ere det i gr áf k-szorósan össz u és w pontok, hisz u-ból épp isszalépnünk, mert
kerül. Mi ve l az viszont csak úg — él
1 alkot egy komponenstn. ! Ez—k— nem veze tett z egyszerűen az jú
1 és V(C) Így az alap körrendszet meghatározásáho
az on ba e)
szükséges (a STOP helyér
r
ját elhagytuk. Ekkoxi közötti él kicserélhető egy x4-n
omszédos
két sz
STOP: minden e £ F-re C, — (goy

Az eljárás egyszerűségét biztosító fenti észrevételt újra kimondjuk,

zessük be a következő szóhasználatot: Ha wz gíw), KÖZE.
a w pontot u fiának nevezzük: általánosabban a (4) sorozatban $
yi ős e,il l.y az v, leszármazott ja. Ezután megállapíthat juk, hogy
az
keresése
. Alapkörrendszer során fontos, hogy 2.10.1. Lemma. Irányítatlan összefüggő gráf mélységi bejárása esetén
a villamosságt: ani alkalmazások a kö zü l az gyik, amelyiknek sorszáma nagyob ab)
másik let
, pontban látottak szerint zefüggő G 8:ráf F feszítőfájához tartozó ala ap: él két végpon tj
tudjuk állítani az öss E-F élhez az zottja.
"vagyis minden e, fg. €
FUfe) FU). FUt8) 2.10.2. Irányított körök felismerése, emeletekre bontás. aA
oráfok esetén a a 2.10.1. emma helyett egy s
bonyolultabb állítátmömdő
tartalmazott egyértelmű C, , Cr.Cs
. kört. végezzünk
ez különösen egy Induljunk ki eg tetszőleges a pontból és
található mélységi keresé: is segítségével
s meg h: ározott egy fát el így mind en ponthoz, akkor válasszun k
kiegy
Összefüggő gráf eset én az alg ori tmu nem jutottunk
ségi be já rá
Ezt st
az eljár.ást
F fát alkotnak). n járt pontot és ismét végezzün k mély
k együtt ci
! pontra adódik egy (g(p),y) él és eze bejá runk . AZ így kapot t fák uniój
y) egyolyan él, mel y nem tart ozik ehh ez a fához. Hogy kaphatjuk tas suk, amíg minden pontot
erdőnek
É Cekört? három csoportba oszthatjuk;
t volt v, a mélys bejárás A 2.41. ábrán jól látható módon
1]vissza, hogyíazt mutatja, hányadik pon egy irányított gráf éleit. A (pp)
irányít
nos ság kor lát ozá sa nél kül fel teh etünk, bej járás szempontjából)
pl. (cj(amit az általá
(ekkor persze psorszáma kis
(4) előre-él, ha p őse p(-nak
or p" s.orszáma kisebb),
(2) vissza-él, ha p! őse p-nek (ekk
k amást
sem őse
eljut a v-hez (Id.2.46. ábra). Az nem fordulhat elő, hog; (3) kereszt-él, ha p és p
közül egyi
h olyan helyzetben lenne, mint a 2.46. ábrán az
 t nem voi
beéviszont va szomszédjai közöt
sszalépünk. Az apont, amelyikből
azt, az a pont, amelyikből másodszor lé
elemű Va-i halmazt stb.perszHae akDFS erdőtöbb pon
— v és minden
köv etkező fával, stb. Így tekre bon
módja azemele
azo! ban csak egy speciális bonta
"a lehet emeletekre ni egy gráfot.
leképpe"

mB tte
PERT-móds zer Az elnevezés az angol Progra
niguc svidítéséből származik.
ük fel, hogy egy Összetett feladatot Kell
n )él előre-él, a (w.y) él vissza-él sjá az egyes részfeladatok nem végezhetőek úr ezzeltatÉ
ába(a.5
2.47.ábragrálfjaz ő r e - é l e k , a
kás hogya mélységi erdőhöztart ozóélek mind e l pítés 50 arán a kőművesmunkák nyilván megelőzik a festési ki
ató, hogy egy (p, p") kere szt- élre "ay G eráffal szemléltethetjük, melynek pontjaiarészfelada tok;ési18
Az is kön nye n lát h
élaztfejezi ki, hogy az részfeladatnem
bi éle! ilyen lehet.
Ha ugyanis lenna e gráfban például egy (u,y) (49) irányított ilyenkor 2
kell kisebbnek lennie. az y meg lát a nélkül kezdése után / idővel. !— 0 is lehetséges: a ésy
mem léptünk volna visszaősé1-be
n
ételből vagy y későbben
ge rögtön kitűnik az alábbi észrev
"osztályozásának jelent
or és csak akkor van irányított kör, ha a
gy irányított gráfban akk
rás során találunk vissza-élt.
ége a szakasz végén követ.
égségesség persze triviális, a szükségess
musból fog adódni.
gráf V ponth lmazának azt a V
:emeletekre bontásnak az irányított
J.U partícióját (ha ilyen létezik), mely ben bá mely (x,y) ir ított
"Viés y E V/.akkor ( £ j teljes ül és nincs olyan él ami két V.-beli pont
hogy ilyenkor Vj elemei források (vagyis be-fokuk zérus) és
Vil
, aforrások és nyelők létezése
(vagyiski-fokuk zérus)de
letekre bonthatóságot.

irányított gráfban akkoréscsak akkor van irányított kör, ha

.
tható emeletekre. Al at jellegénél fogva egy ilyen gráf (ld. pl.a2.48
egysze rűség kedv éért feltes szük, hogy"
hat irányí! ui kört. Az f 2.10
maz. A gráa
triviális,
vi Elégségességét (a2.10.2.
2.10.2. Lemma
Lemma feltételé
ételének
egyetlen nyelőt (az ábrán A, ill. L)nemtartal
az előző szaka sz vé!
azzal látjuk be, hogy megadunk egy olyan ritmust, emeletekre bontható, de most ezt
Eráfra vagy emeletekre bontja a ponthalmazát, vagy talál jobbszélső halmazba; !
gezzük. Először a nyelőt helyezzük a gráf nye
tartalmazó)
keletkező (és szintén irányított kört nem pa
9. ábrán.
halmazba és így tovább, Id. a2.4
 aifogzdba
t.
a való befejezéséezd eni
egységei kelt J-t elk

€-4 2.51. ábra.

m H.Asd
TELEN ETEÁL
magra 1210)—15 7— max(9- 134
m21.H— 3337 16. 1ó. hogy a részfeladatok , beprogramozásához" (vagyisat
tát 02) szükséges lépések szám
7522
12.
73.(871 aGpontjainak
a fokszám
max
NEG ZZETÜ E 33 vis e-vel) arányos. Végül megjegyezzük,
hogy -ellentétben al
leghosszabb út meghatározására általában nem ismeretes ölt
Ivnek lépésszáma az élszám bármely fix kitevőjű hatványával
43

2.50. ábra jenne (Id. a köv. fejezetet),

2.10.4. További alkalmazások

n róljobbrahaladva, meghatAz
(zok. Eiok utábal ározhatjuk "1 eti; A f í segítségével számos további nevezetes gráft
i időp ontj át. aa
eljárást ben, sőt, (e 4 v)-vel arányos lépésszámban megoldani, 1)
gyz
k
n) megkezdhető, későbt
tevékenység azonnal (0 időpontba12. ; Táblázat 2.oszlopa. Az utolsó négy feladat azonban szed
ál szélső an xj, ...tevéken 4, mel §i
mádbez tekintsük átazösszes oly agy b, ezeket nem részletezzük.
legkorább 1.2
aan időpontban kezdhe
a

max(t4-I(x1,y). tt I(x2.y 2.11. Gráfok színezése

ilhet sor. 2.11.1. Alsó és felső korlátok

Egy G hurokmentes gráfkszínnel kiszínezhető, ho
(érdemes megjelölni £-ből visszafelé azokat az (x,y) éleket, melye
Definíció.
(ímumok felvétetnek. (A a 2.50. ábrán aláhúzással jelöltük m 211.1.
nezni k szín felhasználásával úgy,hogybármely
két.) A megjelölt élek a G gráf kritikus élei, az ezek által mcg száma X(G) —
ig tartalmaz legalább egy irányított utat a forrásból a nyelőbe. e különböző legyen. G kromatikus zésnél az
1 színnel nem. Egy ilyen színe
jegyilyenútvan,deáltalában több is lehet.) Ezeket az uta zzük.
"nyilván ezek a leghosszabb utak a forrásból a nyelőbe. Imazát színosztálynak neve
n lévő pontoknak megfelelő részfeladatok bármelyikének 9 akkor azt a
csatlakozna eg! y ponthoz, ös
gész összetett feladat befejezését késleltetné (innét a kri- pontjából a többször
nezni. Másrészt a színezés szem
igy pont nincs kritikus úton (pl. a J.pont a 2.51. áb- egyszerűű gráfokkal fogl
dat késedelmes elvégzése bizonyos határon belül még ezért ebben a szakaszban csak
 11. Gráfokszínezése
2.115. Tétel(Mycielski konstrukciói
)
gráf.hOZY0(G1) — 2 ÉSZ(GY—k,
ZONYÍTÁS: Gr-nek nyilván megfelel a2p
Tegyük fel. hogy már megkonst ruáltuk fái;
Ebből konstruáljuk meg Gis1-et. Jelöljük Gz
-eltartÉg
fel n-H 1 darab Új PONtOL, téttt, .
Minden 1-t kössük össze vi minden Gi-beli
Végül wet kössük össze minden u-val (deav
97 így kapott Gr.1 BrÁf kielégíti a feltételeket nex
k
hosszú kör és G4, amit Grötzsch gráfna ís
zá? ER nk

]
Gráf erősen összefüggővé irányít.

ellenőrzése ű
]
sot különböző színűreX(Kn)színezün k, az jó színe.
£(G), hiszen ha minden csúclehet kiszí nezni , tehát —"
-etennélkevesebbe nemlis
páros,
zó G gráf akkor és csak akkor
Tétel. Egylegalább egy élet tartalma
G)s2.

t pirossal, a
NYÍTÁS: Ha a gráf páros, akkor az egyik oldalon levő pontoka
Ha agráfnak van
Jevőket kékkel színezve 2 színnel színeztük a £ áfot.
színűre,
jegyéle,akkorennek kétvégpontját nem színezhetjük ugyanolyan
2 szereplő
definíciójában
G) — 2,akkorakét színosztály épp a páros grál
"me gfekéthalmaz
lel lesz
ő (Id. 29.1 definí ció)

ó
ció, G egyteljes részgráfját klikknek nevezzük. A G-ben találhat
éretű klikk méretét, azazpont szám át
60(G)-vel jelöljük és a gráf klikk- 2.52. ábra,

zög, akkot
Először lássuk be, hogy ha Gyrban neni volt hároms
2. Tegyük fel, hogy mégis van három szög Gesirben, !
azaz 40(G4
hiszen ekkor volna háro
ván nem lehet mindhárom csúcsa Gg-ban,
kettő csaku éstt)
Ha w a háromszög egyik csúcsa, akkor a másik
a
Ha uja A
nem szomszédosak.
kus számra élespéldául olyankor, ha a gráf egy teljes radt, hogy a másik két csúcs Vx ÉS Vgs
ÉSVya hanem VipVz5
áf is,amire nagyon rossz ez a korlát. v; szomszédaival, ekkor nem csak tis Vx

a.
 211. Gráfok színezése

Ve tnezzünkki ugyanis minden v,

étre A továbbiakban feltesszük,
a)sztszínnel való kiszínezésében, majd minden ur indukcióval végezzük, vagyis !
égwet ülszínezzük ki a.k-t- 1-edik színnel, így számú gráfra már igaz az állítás.
Először belátjuk, hogy elég 2-szerésen összefüggő
hisz G,,
(Ennél kisebb nem lehet,színé Tegyük fel, hogy G nem 2-szeresen összefüggő,
rárot) Jelöl jük az-x pont t Hg alább két komponensre esik a gráf. Ha éppen két
—k, Mivej 1 e
e is feltehetjük, hogy c(w) (1,2 G1, ÜL. Ga az a gráf, amelyet a
egyikére c(w) € (Ez ....,k—
vankötve,az,eHaralk mind
zés
feszít ett részgráfon. éppen Gi.vaj ill. Ga pontjaiba eredetileg is vezető élek
komponcnesre csik, akkor legyen G. az egyikkomponens,
és mk.
a w pontok elv) — elm). különben c((v) — ef) nens uniójából és x-ből álljon a megfelelő éleket heszkset
juk" színére.
és VIGY NVIG 2). Gi-benéG-is gi
ellentmondás, ugyanannyi maradt, mint G-ben,
1 való jó színezése Gx-nak, ami yeknek egyik

ÉK TÓ N
léma, amel szédja mindkét komponensben,

E E K
Tim lehet prob
S S S
1. Azolyan ezek végpo
S
t nem váláltoztattuk fel és G2-ben is. Így nem lehet A 4-1 pontú teljes

E
gre Ekkor

S NE ntjai nak színé

ínét
7 ( táp indukciós feltevés szerint kiszínezhetők A színget:SÖleeegyle :
jó volt). ezért c (vj) — elv)
6). ket permutálva azt is elérhetjük, hogy x színe mindkét részben
Tegyük fel, hog
Mivel 1A k (hiszen az eredeti színezés
ely)yee 2 elt), ami viszont ellentmondás, hiszen v, és u,
. e(w).
4)—elG
mészészte szomszálosak Gc-ban
ÉS via,
ha v,D
ben, B ad
Most megmutatjuk, hogy elég 3-szorosan ős
Tegyük fel, hogy x és y elhagyásával két részre cickáatGyereés Gy
gráfokkal

m adható felső korlát a kroma

cégégé
likkszám segíts
ne a:
l nem
évevel lyekhez most is hozzátartoznak x,y és a megfelelő élek. Ugyanúgy járunk:
— Ezzel beláttuk.
á] vis zon t, hog y ha a maximá lis fokszám a G gráfban előbb, csak előfordulhat, hogy mondjuk G4 minden színezése olyan, ho
ra . zs zl ka lr ssa l tet szőleges sorrendben el. na színűek, míg G2 minden színezésénél xésyszínekülönböző. Ekkora
tíkus; sz ám
akkorz() SA]ráf Hajait ugyanis mohó algori4 tmu 4-1 -né l tö bb sz t felhasználnunk, tudjuk ismét összerakni" akétrészt. A többi esetnél nincsprobléma, Hatehát
ni aag p o n t j , akkor nem kell leg fel bb A szomszédja eset áll fenn,akkor nézzük aG4 4 (x.y) és aGa:4 (x,y) gráfokat(azazi n
ti BÁN kiszínezni, akkor enntjuek
1zgató LéZLGÉ felhasználha
színt fi j k a szí zésre x,y) élet is). Mivel x-nek és y-nak ís volt szomszédja mindkét kompon
kiszínezve, Ígya A-t1-edik
fr a szí ncz és sokkal több színt használ ben. ill. Ga-ben ísteljesül rájuk, hogy a fokszámuk legfeljebb A.A többiponktt."
kor ez
azonban olyan gráfok 15, ami — (a ax, bi nyilván igaz a feltétel. Az indukciós feltevés szerint
ekkor mindkét résza
számná l. Veg yük pél dáu l a következő gráfot V(G)
es gráfból elhagyjuk az (a;,bi) ezhető A színnel, vagy teljes gráfot kaptunk. (A másik kivétel, a; 4
G) - ((ab,) 1924). vagyisa Ka telj 2 Ha azonban az ai,bi,a; okoz gondot, hisz A 2 3.) vi mindkatvégs kEsösztá ea
CSNSSSSI És
gráf, krómatikus száma sen és G3-ben 15 különböző színe van x-nek
ésy-nak, Ekkor pedig a mág ismodt 0
szektorát akkor n színt fogunk hasz.
mohón,
, , sorrendben akarjuk színezni a gráfot összerakjuk" a részeket. Ha viszont mondjuk G44-(x.y) egy 4 1/DONIÓ;
telie a az azt jelenti, hogy x-nek és y-nak is csak egy a va
teljes gráf vagy egy (húr nélküli) Kétsészmerestki
Ha ezeket x-vel ill, ,-vel jelöljük, akkor az eredetigrál
41 korlát azonban olykor pontos Ha G ven.
ör akkor3(G) — 41 1.A következő tétel arról szól, hogy minden más 1 és y-t akkog nem;
hagyjuk el. Ha most ugyanezt végigcsináljuk,
r A szín iselég a színezéshez. áfhoz. nem valamelyik másik esethez, amikot megkapjuk;

(Brooks). Ha G egyszerű, összefüggő gráf. nem teljes gráf. és nem Most tehát a tételt már csak 3-szorosan Összefüggő nemteljes
ú akkor X(G) £ 4 — maxseviGy dl), azaz ekkor a kro
n hosszúságkör, belátnunk. Legyenek vr,va,wa olyan pontjai Genek, amelyekre (vi
k,
em nagyobb, mint a maximális fokszám E(G), de (viva) € E(G) Ilyen pontok biztosan vanna
és összefü;
"iskönnyen látható, hogy A — 2 esetén a grát cs egy egy- A gráf többi pontját úgy alkarjuk megjelölni va,
is, Mivel G
leltet. Ha út, illetve páros hosszúságú kör, akkor nyilván pontnak legyen nagyobb indexű szomszédja
Enneka n
[A fennmaradó cset a páratlan kör. Ez pedig megfelel a a G — (viva) gráf még biztosan összefüggő.
ítőfvan vartől ki
ának
szítőfája (2.2.5. tétel) és ennek a fesz
 megfelel a feltételt [asonlóan
v-et és v2-t mondj
ax "EL ÁS. Mindig
2 Énél kisebb indexű szomszágsz
van. (Összesen legfeljebb A sz,
-nek ugyan lehet, hogy 5.
vi és va. Tehát meztöli
másik példa erre e;
korlát lehet nagyon rossz. Egy
! él), ekkorA —n— 1, viszont
Essga
(egyközépső ponthoz Cs atakozika—
2.11.10. Tétel. Minden intervallumgráf perf
ekt.
BIZONYÍTÁS: Mivel az íntervallumgráfok feszíten
ezét t íselégbelátni, hogy azintervallumgráfok kromatikus szát a
kikkszámukkal. j
6(G) — k. Mivel X(G) 22 0(G),
0(G), elégbel
Legyen
aa színezni a pontoknak megfelelő intervallumokat balról jobba
intervallumok közül mindig azt színezzőktá;
balrább van, F intervallumot a A 4-1-dik színnel kellos 4
keelytlsa, jöláalt

jelenü, h ogy ennek az intervallumnak a balvége benne :

z jaközött általában nemne! téte.
"kromatikus száma és klikkszáma
maz melyeket
az azt.
már kiszíneztünkaz1, 2, ...ikszínekkel, Ígyvanköl,
.
egygráf (2őt még canél sokkal lazább összefüggést sem). Mé melyek közül bármely kettő metszi egymást, azaz van aneetetteetl]
"sg
fel ét paraméter egyenlő,
A csak a legegyszerűbb 1 méretű klikk, ez viszont ellentmond fehevésünknek, a
olyan van, amikor ez a k
k
e, ilyenazösszes párosgráf Felmerül a kérdés, hogy vajon érdemes. valamivel nehezebben látható, ; hogy perfekt mindenúnden páros
ú azokat a gr áfokat, melyekre a
jebbről is A kiki is 2 a gráf is, amit úgy kapunk, hogy egy páros perlarégrása
igen, ha még valamit
abban azesetben lesz k a gráfra mag ára , hane tűnk egy pontot és két ilyen pontot akkor kötünk össze, ha a.
tóban forgóegyenlőség ne csa észíthetnénk közös
! összekötünk
iget se rontsuk el) 2.11.11. Tétel. Minden G páros gráfGkomplementere perfekt,
tetszőleges pon; zám egyenlő. yis ez a kikötés
ná, amire akromatikus szám elésa agráklikf ksi
struktúrájáról. [ anez az ellenvetés
BIZONYÍTÁS: Mivel egy páros gráf komplementerének minden
"még nem sokat árulna páros gráf komplementere (ez nem feszített részgrálranem új
gráfokra is vonatkozik a eltétel. Ez s egy
nár nem tehető meg, haa feszített rész igen fontos £ osztályt 2 6(6), elég bizonyítani;
y XG) —6(6). Sőt, mivel x(G) hogy G: tás
egy
indokoljaakövetk. ző definíciót mely
,
nezhető 4(G) színnel
Legyen G-ben a két színosztály A és B.Egy maximméretű
áliselik G-ben.
ven XUY ú g y , hogy X C A és YCB aG
süljö
(X.Y
telje n,
gráfban egy!
(Berge). Egy G gráfperfekt, ha x(G) — w(G) és G minden G" ponthalmazt alkot.) Ha
hogyl,
Íra isteljesü X(G) — 0(G ) A —X minden
hogy létezik G-ben egy olyan párosítás, ami pont
Belátjuk,
hoz egy ! pontot párosít. Tegyük fel indirekt, hogy nem létezik í
Minden páros gráf perfekt.
tás. Ekkor a 2.9.4. Hall tétel szerint létezik egy olyan ZCA-X
4-XIUY) által feszített páros gráfban, amelyre IN(ZIT aZ. Így:
lmegyazXUY-nál.
. Mivelegypárosgráf minden feszített (és nem feszített) részgráfja könnyen látható, hogy az (XUZJULY — N(Z)) ha
észre vennü nk, hogyG-ben!
ezért elégbelátni, hogy minden G — (A, B) páros gráfra x(G) — G-ben, ami ellentmondás. El hezcsak aztkell (Lás a d
2.53. át A
nt nyílván igaz, hiszen a legalább egy élet tartalmazó gráfokra defin íciój a miatt
ésY N(Z) pontjai között N(Z) ítás i s
van Egy olyan páros
gráfban nincs háromszóg, másrészt ha A pontjait pirossal, Ugyanígy megmutatható, hogy G-ben
színezzük, akkor G egy 2-színezését kapjuk. Az egy élet X-beli ponto t páros ít, Ezés azelőző
minden pontjához nem Szom
(Aa—Xx)U(B-Y)A eli ponthoz rendel egy vele
Ha tehát X U Y pontjait kiszínezzük
0(G) színnel, akkor
 211. Gráfok színezése
jegfeljebahol b3nn— IV(GII. Így bizta
—6,
legfeljebb 5. hiszen hamind en
pont foka.
1én volna, ami ellen tmond ás. Har foka!
miatt x-et elhagyva kiszínezhető a gr színnel,
$áf
ötödik színnel színezzük ki.
Tegyük most fel, hogyd(r) — 5. Ha x-nekbármelyi ő)
axkor a gráfbanegy Ké részgráfszesépel,ami Húzzukellekttőátt
Tehát x két szomszédja, v És 7 nincs összekötve. miált kisz
2 pontokat. Az így kapott G! gráfazindukciós feltevés
nem jó,hiszen 2. hvg ki h
Az ennek megfelelő színezés G-ben
három szomszédja van y-on yésész-n kívül, Ezek legfeljeb a
253. ábra és a további két szomszéd, z, egyszínű, egtetjebbháromszínt
kiszínezhetjük x-et. Tehát G kiszínezhető $színnel. OJ köz
Appel és Haken [1977] bebizonyította
a4-színtételtis,de. bi
jának sz étkétadjuk neki. Könnyen
hogy az előbb definienáltszípár
oldalas, és lényeges szerepet játszottak benne számíti fé módszer
ind n legfeljebb ponton fordul előés jJebb, tisztán matematikai bizonyítások ís szetek FeS ze
5
2.11.15. Tétel (4-szín tétel), Ha G síkbarajzolható gráf, akkory(G) 4.
bb formájaís,amit itt nem bizonyi
előbbi tételnek vanegysokkal általánosal
2.11.4. .Élkromatikus szám zés
h. a a komplementere
fakkoréscsak akkor perfekt, 2.11.16. Definíció. Egy G gráf élei k színnel kiszínezhetők,hogyha minden élet
2 Tétel(Lovász)Egy grá színezni k szín felhasználásával úgy, hogy bármely kér szörriszátabát
bes2
ző legyen. G élkromatikus száma y,(G) z k, ha G éleik színnel kiszíneze
ább őt hosszú páratlan kör
gráfok nemperfektek? Nem perfekt egy legal 3. Az előbbi
k—1 színnel nem
"amaximálisklikk mérete 2, viszont kromatikus száma k. A
jú a lega lázúbb
őthoss páratlan körök komplementerei sem pc ta fekte Megjegyezzük, hogy az élkromatikus szám megegyezik
agráfélgsáfjának kros
kt egyolyan : Nyilvánvaló, hogy az élkromatikus szám nem lehet kisebbá
Úgyrögtönkövetkezik, hogy nem perfe innál, hiszen az egy pontra illeszkedő éleketmindkülönböző szír
van egy páratlan kör vagy komplementere
Ennek
e) edig nyitott volt.
mi Viszont egyszerű gráfokra az élkromatikus számennéllegíeke
sejt
: és
többévtiz gyobb. a
ő
(Erős perfgráf ekt tétel). Egy G gráf akkor és csak akkor perfekt, or
(G) SA,
semŐnem tartalma z feszített részgráfként legalább 5 hosszú páratlan 2.11.17. Tétel (Vizing). Ha G egyszerű gráf, akk
BIZONYÍTÁS: Próbáljuk kiszínezni a gráf éleit A--1 színnel. Tegyük
az élet még nem színeztük ki. Mivel egy pontból legfeljebb Arél;
gráfok kromatikus száma V(G) ponthoz rendelhetünk egy színt, (V-t, ami nem szerepel
induló élek egyikén sem. Ha e(x) — elyi) (az aazkét színm
hogy áhalában nem könnyű jó becslést adni egy gráf kro- a c(x)
ük színnel £
or az x.y) élet kiszínezhetj
gesen könnyebb a lehet. Hax-ből
c(x) A elyi): Ekkor kéteset
Most tegyük fel,b
ki színű él, akkor az (x,y1)-et megint csak kiszínezhetjük elv
hogyaz(x.32).
hetjük, hogy van x-nek olyan y: szomszédja, színét cly2)-re
n tétel). HaG síkbarajzolható gráf, akkor y(G) £5 x-ből nem indul ki c(ya) színű akkor (x.ya )
színű él. Ellen kező esetben
r viszont x-ből nem indul ki ely)
vonatkozó indukcióval bizonyítunk. Mivel a (x.ya) él színeelya). A
van x-nek olyan ys szomszédja, hogy azponto
ák a színezést, feltehetjük, hogy a gráf gyszerű. 22 ssss kat.
5, A 2.54, tételben beláttuk, hogy G éleinek száma folytatva hasonlóan kapjuk az y4.9$
 (x.ya) él színe cfyn.1),
8 ges
is. Haviszontátez
tudjuk;
ahely Ő
re cl)
todjuk színezni 5 tr) ésa elm) szimasztb
ia G részgrtbát e ivel x-bőlnem indul kie
1]
a, fokszáma legfeljebb
pontfokalegfeljebb Ős 1. Te )
"pedig cl)yezettpontokból áll. x az egyik ilyen út egys
izo
körökből és jak
mensben vi van. Ha példáuj
: Je vagy yn az
[vagy
161 különböző komponensben
ebben a komponensben szereplő élek színét
pépbbs e Most már (1) színét kicserélhegük
feyelénükhopNatben ki tudjuk színez
ni (x,yi)-et ely). BIZONYÍTÁS: Bizonyítsunk indukcióval. Nyilvánvaló, Nétezik
2.1) és világos, hogy r(k,2) — k és r(2.) EL
el.
1-1 k ahol vagy t késse l vagy patá s S KANA TÉS hogy lé
8 8 inomiális algoritm! ushoz vezet, ami z kiszínezi a gráf élei
egy
fentieljárásegyPOLTYEK viszont NP-teljes (ld. a 3.5. szakasz), hogy
színnel. eldöntése n2r(k—1.1)4r(k 11), eg :
gála ANYAT] éseb
k, s K, élei
él s, hetők két színnel úgy, , h:hogy
megszínez a gráfbannincs
út semkékKe,sem,
kék ser £Z-
solatos kérdések
Éz. . Részgráfokkal kapc Válasszuk
€lek végpontjai ki ,kz
ki Ka egy tetszőleges pontját, vi-et, Legyenek
ka, a pirosaké pedíg eses
avu:ből kimenő!
pödpesvarra ee
tételek
— 212.1. Ramsey-típusú áfbanvan egyteljes 3-as v agy egy teljes üres 3-ag
rik- afeltevés
1.1) — 1-nél, akkor a k, pontok közöt vagyaegy
t miattvoln
egy kék Ka ; és az utóbbi esetben ehhez hozzávéve wet kék Kpt kapnánk,
ntú gr
6 po
12. Tétel."Minden nt,hogy bármely kettőközött fut él, van 3 olyan pont, át a feltevésekből következik, hogy u £ r(k— 11) 1. Ugyani juk, hogy
n3 ol ya npo k 19— 1. Ekkor viszont nzuwubv4i KEZD Erin Ste ÉS
vagy va
4 mtél.
nefu
: ellentmond (2.2)-nék
rajta kívül még
1 tulajdonképpen azt láttukbe,hogy r(k — 1.1) 4 r(k,!— 4) olyan szám, hogy "
t, vi-et Mivel
: Válasszunk ki egy tetszőleges ponto ú 1a nem kisebb n-re K,-et két színnel színezve lesz a gráfban kék Ke,vagy
vána olyanpont.amibevezetél vi-ből, vagy 3 olyan pont, amibe Ki. Ekkor viszont a gkisebb ilyen szám kisebb vagy egyenlő rk 104
legyenek vi szomszédai va, v3,va. Ha ezek
"él virből. Az első esetben akkor vi. v y teljes 3-as, ha viszont
, dául (vava)€ E(G), teljes üres hármi
1vezetélpél A másik esetben is
ér vezet köz él, akkor va, vs, va egy 2 haszni al konnyen adhatunk felső korlátot r(k,)-re.
tük
ezi
követkaz ks. 0
állítá
általánosítani eztatételt.
2.12.4. Tétel
rtk,1) 2 véső
(k4
4
i
t v egészekhez létezik egy olyan legkisebb
(R k,!pozítí
). Adot
hhogn y2rík,1)esetén az n pontú teljes grál, Ka éle két színnel
s al — kiszín ezv
van e n egy kék Ki va gy egy piros K
agráfba márhogy rid a
BIZONYÍTÁS: .Teljes indukcióval bizonyítani. Láttuk olyan r(t,3)-re, ahol
már igaz az állítás minden
olya n gráf, amelyben nincs sem teljes 3-as, sem telj
5pontú Tegyük fel, hogy
(a), azelőző tételből következik, hogy r(3,3) —6. hiszen cr vagy sclést £k. Ekkor
"is,hogyateljes gráfazonéleit színezzük kékre, : ck szere- (kő
xi ne kr1-34 , (krt-3) , z( ,.
Pirosra, amelyek nem. r r(k— 1.1) 4r(ket HE
ivalegyütt belátjuk a következő tételt is

több színre 15.

(2.1) Áhalánosíthatjuk a Ramsey-tételt
 2. Grál]
212. Részgráfokkal kapcsolatos kérdések
egészek esetén létezik egy legkisebb ng)
végl setén m színnel színezve Ka-etJe 2.128. Tétel(Schur). Az (1.23...
Azt ís tudjuk, hogy
vagymásodikszínűKis.545 diszjunkt S1.§2.. , .,5n részhalmazra (§p1J . US,
halmazban megoldható az x 3-y— z egyenlet,
(4.—10)! hogy x,y.ZESÉSZHYEZ
rllasaaeeeekn) STT(k— 1! zzük ki K,, éleit a
BIZONYÍTÁS: Színe
hasonlóan lehet bebizonyítani. ha [uv€ S. E
adik színnel színezünk s ki,hárma
milyen színű telje
vala s. Legyenek az esten
0-re, alsó becslésünk viszont nincs. Erre irányul számok u € v £ w, és a háromszog
színe az ai)sk
9 — ut y-nal És w — i-t 2-vel. Definícióink miatt£x,y.2€ FASZA

2.12.2. Turán-típusú tételek

rk) 22 yen típusú kérdés talán az volt,hogy legfeljebb hányélelehet egy
ak, amelyben nincs háromszóg. Sejthető, hogy a legtőbbfegyésit
emel a különböző n pontű gráf ok számát, ga-val pedig nak van, amelybenakét osztály pontszáma egyenlő, vagylegfeljebb egg)
melyekbe n van A; részg ráf Könnyen látható, hogy 1. Ezt Turán Pál általánosabban is bebizonyította, ;
gráfok
jük P-vel annak a valószínű ét, hogy egy
6 ua2 (92070).K-tjelölNyil 2.12.9. Definíció. Definiáljuk aT,m (n 2 m) gráfot akövetkezőképpen. Osszuk,
ván
gráftartalmaz adékosan n-et m-mel, azaz legyen n — gm4-r, ahol 0£ r £ m, A gráf np
osszuk m osztályra, rosztály álljon g 4-1 pontból, a többim— r pediga pontból"A!
sráfban két pont akkor és csak akkor legyen összekötve, hakülönböző osztályban".
vannak. m-osztályú gráfnak nevezünk egy gráfot, ha a pontjaim osztályba oszthas
tók úgy, hogy az osztályban levő pontok között nem fut él, Ta metmásképpen
fel tehá nc272.Ebben az esetben
hogyt, m-osztályú telje: fnak nevezzük

25-00 2.12.10. Tétel. Ha egy n pontúGgráf nem tartalmaz Kp. set,akkor

23 aa 191
e(G) S e(Tam) 9,
véletlen
3. Hasonlóan kisebb 4-nél annak a P" valószínűs;
vádllrés cas!Tehát annak a 0 valószínűsége, hogy egy véletlen n pontú
ölés seinteljesk-as,semüresk-as, 0—1-P-P 51—3—§—0. Ez
biztosan van olyan n pontú gráf, amely nem tartalmaz sem BIZONYÍTÁS: Először lássuk be, hogy az m-osztályú gráfok közül 749
lk, hogy Tegyük fel, hogy az a G gráf, amelayikn legtöbb élevan,
ek nema
s k-astvagyis r(k,k) 2.272 két olyan osztály, hogy azegyikbenzi
jatjuk a bizonyítást valószínűségek nélkülis.Ha P-ve ífban kell, hogy legyen
an legalább x--2. Ha a nagyobból a kisebbe átteszünk egy
jelöljük, akkor (2.3) azt jelenti, hogy e. 1: be. V
24 1új élethúzunk
feljebb x él szűnik meg, viszont legalább
ik kevesebb
mint afele tartalmaz k-ast. Ugyanígy az összes
ésb mint a fele tartalmaz üresk-ast. Így biztosan van olyan ük az élszámot, ez pedig ellentmond a feltevésünknek,
tartalmazó n-pontú
tartalmazza egyiket sem, és így ellentmondásra jutottunk Most azt látjuk be, hogy ha G egy Ksirőt nem H:
konst ruálh ató egy olyan m osztályú teljes
ugyanazon a ponthalmazon
G-ben, vagyis minden v €
ben minden pont fokszáma legalább akkora mint
V(H)-ra da(v) £ du(w).
Mm 7
m-re való teljes indukcióval bizonyítunk.
 HA Gráfelméleg
y.
€ Va. Gi legyen G-nek a V általfog
Lak
í ax n K.,
hiszen ez 1-szel együtt G-beolya n telje 3. fejezet
start Gi-te. Tehát van ező
r. hogyminden vEV(GI e ) dans d(v)
őkép pen. ;
Vegyük a Vi pontl,halmvis;
meg a A gráfot a következ
"minden pontját kössük össze Vs
minden pontjáva
.Nyilvánvzaló,egyhogy grár
ez a H ly,
Adatkezelési eljárások, ű
lav belipont otösszekötő életvolt, és ehhe újab b osztá
lyú telje s eráf
im 2 1 osztá
del § dal) mind
en pontra teljelj sül. Ha Ha v eV.
vev
gráfelméleti adatstrul
Ac.
t viszont deív) S
ee ticióiakszerin
v: 2 da(v)
dat) szd) Hál Za 0
mely vápazetét de nem izomorf T, m-mel. akkor konstruáj.
teljes gráfot,móennek az élszáma pedig
nagyobblszámú m-osztályú
gynála az állítás ásodik részét is, ja
oh Egyben beláttuk
nagyobb 7.veélszámánál.
. Megjegyezzük, hogyTomÉlszáma
162 E)
( 1
at 3.1. Keresés
az-e
4

Eöntt
;
Tegyük fel, hogy Béla gondol egy x egész számot 1 és n között. Ezta számot a L
nyítás nélkül
a témakörből még két tételt bizo kitalálni Aliz. Aliz megkérdezhetiBélát, hogy azáltalagondolt szám
— Megemlítűnk ebből k egésznél. Hány kérdésre van szüksége Aliznak ahhoz, hogy NETES 7
út -Stone). Hz
— 21Tét 1dős.
2el(Er Ha sorban minden számot megkérdezne Aliz, akkor legrosszabb esetben 1
hogy
te. de átlagosan ís n/2 lépésre lenne szüksége. Ehelyett jobb, ha aztkérdezi,
sa AG ZAT lagyobb-e 1/2-nél. Ha igen, elég a sorozat második felév hanem,el, adót
elég "
így a.
zatelső felével foglalkoznia. Minden ilyen lépésben megfelezi a sorozatot,
Kr. 1, hancm létezik lyan c(e,mi
G-ben nemcsak hogy van legalább egy osszabb esetben log2t lépésben végez.
ks
1-osztályú részgráf, amelyben az osz. 1
ans ís,hogy G-ben vanolyan teljesm szám van
Ez az eljárás nyilván akkor is használható, ha n tetszőleges
ontszáma legalább clogn. nem is mind különböző (és növekvő" helyett , mem csökkenő" sorrendről
van
e ha n nem éppen 2 valamelyik hatványa. Ekkor azeljárás során! 8a.
Tétel(Erdős-Simonovits). Hz G1,G2,.: :Ga adott gráfok, akkor létezik 1k/2] alsó vagy
egészrész
páratlan k számot kell , feleznünk". Ilyenkor
164) függvény, amelyre teljesül, hogy minden olyan G gráf- a
1. 62, zrész lép k/2 helyébe. A lépésszámás flógan! lesz.
IG) — n ése(G) 2 f(rG1.G2,...G1), van valamelyik G, gráffal
Mesmutatjuk, hogy nem lehetséges olyan algoritmust készíteni, ást Mogaitk
Azf függvényre teljesül, hogy n ennél kevesebb bármilye:
nél kevesebb összehasonlítással sőt, általánosabba mindig
1 2 amel vagy nemmel megválaszolandó kérdés feltevésével
— — (259 algoritmust
Tegyük fel, hogy Aliz készítené egy ilyen
min, 4X(G) — 1 ezt a feladatot.
rossz.
akarja mutatni, hogy ez az algoritmus
Ez 1 ésG— Ka. esetén X(Kn1) — 4 1 miatt (2.5) ay kérdést, a még szóba jöhető szi hogy
a " válasz zárja ki. Béla azt mondja Aliznak,
t, alka lmaz za eze kre az,algoritmi
és egy x számot, és megkéri Aliz ..,n sorozatra gondol,
! 2.
A valóságban Béla mondjuk az r6
re mindig úgy
x-re sem, hanem Aliz kérdései
afelét zárja ki. Így
jöhető számoknak legfeljebb
 4
3. Adatok kezelése
3.3. Sorba rendezés
kevesebb nyké:t" h,Bar
iz fog: r]-nél
ilye eredmé
n Most ís elmondhatjuk, hogy atennyiben azösta e,
e t rm
sakábá
, amely esetén
ugyanezeke
r a, beszűrásokhoz szükséges mlantozgatészkos képes t,
számot 15 ez volt x. algontmus d
fogja rá", hogy Lényegében ugyani lyen lépéss zámmal
; szerte
s a, éésserre működika kt
rendezés isi s 3
ett tömb öss;z azét ZkE
Egy k és egy ! hosszú arendez
tómb legkisebb elemét És kisebbet isss
hozó valós számunk van, növekvő sor. két tömb két legkisebb eleme közül áttesszük a kisebbet aztbe
8
új tömbbea!k
hogya— 1darab ogre 1 be kell szúrnunk a sorozatba. Ez helyre. És így tovább, amíg minden elem átkerül
mo vallumból kellene kiíválasztanunk a megfe. sank-tI 1 összehasonlítást végeztünk. az.összefésült tömbbe. f;
Az összefésül léses rendezéskor előszór két nagyjából egyforma et

találjuk meg x helytbe ét, de utána1 az xután követke. rendezendő tömböt és a két részt rekurzívan összetééses rendezéssel
majd a két részt a fenti módszerrel összefésüljük. Megmutatható; hogyezarei
sszabb cse nn— lépésre anloga n összehasonlítást használ,
tás lényegesen idő- és pénzigényesebb műve. Léteznek olyan — bonyolultabb — algoritmusok ís, például
a kupacos
ahol nemcsak az összehasonlítások száma, hanem ateljeslépésszárís fendezés,
példái esetleg egy
(Gondoljunk
fizikai vagy kémiaiő
kís érl et ely 26 lentheti, míg
ctő felülről a legrosszabb esetben. Ezekkel részletesebben nem köles
et másodperc alatt) Ilyenkor a
tőbb millió elvégelezhhető k gjobbnak. Ha nem ez a helyzet, Felhívjuk viszont a figyelmet három további sorba rendező algotámúse;
a ft
nthető gyakorlatilag
szerűen működik. Az adott nszám közül előszörválsz
teki Össze hasoni ások szán lecsökkent.
a többi közül a második legkisebbet stb. Az összehasonlítások
1 (tehát nem csak az tot
roza
1]-re, de ehhez a so ruktúi ell alkalmaznunk, Ezzel
hanem más faj ta ada tst
vann 1jy2sent
ereds
bbi lépések száma ís maximum ugyanennyi (hisz azösszehasonlítás
zőer fel kell cserélni a két számot, vagy nem), Ha azösszeha-
38 Sorba rendezés nem nagy (pl. adott számokat kell összehasonlítani, és m sem
a rendezéséhez
nböző valós szám sorbnis
. Ezekutánazonnal látszik, hogy n darabehaskülö tás Tekintsük ugya aszámokat ű ű
miatt gyakran használják ezt az algorítmust
n népszerű a buborék rendezés is, amely szintén nem
elt röbb,mint log;n darabössz onlítoljára érkezettet szúrjuk b, ddi
asorrendben érkeznek, és mindíg a legu iszen cn? összehasonlítást használ:
, Világos, hogyösszesen A rendezendő tömb elejétől kezdve hasonlítsuk össze azegymás méllétt álló"
Vér.
a nagyobb elem van előrébb, akkor cseréljük fel őket. Haegyszer
az foga 114 [109221 4----t (log2n
:ész tömbön, akkor nyilván a legnagyobb elem foga tömbutolsó
onlítást végeztünk. ni, de a többi elem még nem feltétlenül lesz rendezve. Ezért ismét az
ami k a ism eljük meg az eljárást, az első n— 1 elemre ,az első.
majd ismét
belátni, hogy ha Aliz bármilyen olyan algoritmust készít, elejé
-nnel gy. nemmel megválaszolandó kérdést tesz fel, Béla tudúgy vála n —2elemre, stb.
cnloga n-nélisgyorsabb,
jaláb is elméletben), hog y
az nszám n! féle sorrendje közül a k-ik kérdés A harmadik algoritmus, a láda rendezés, még ek ésérték ük pl-
Rh sorr
€ en
szóba den. Aliz algoritmusa tehát biztos rossz, ha
jöhess : használható, ha a sorba rendezendő számok egész
n hosszúságú b(1),b
unk egy
S1oga(n). Mivel "ed (csak ismeretlen sorrendben). Nyiss
ali) szám értéke j, akkor a b
bín) tömböt. Ha az í-edikként beérkező a b!
4.log Hogy 1 az darab a(i)-re befejeztük, akkor
írjuk be az í értéket. Ha ezt mind olt
épp ; áll, hogy milyen sorrendben kell az ali) elemeket kobr—!
4), ak
fenti a értéknél (hisz minden felső egészrész kép-
sorrendbe kerüljenek: és
rüljenel Ha pl.1 5 é.
ink), megállapíthatjuk, hogy a fenti a érték (ami isebb,
a legk 4. eleme a kö
csakugyan, az d tömb 2. eleme
 3. Adatok
3.4. Hogyan tároljunk gráfokat?
csak ertlépésszámú, Ésmég akkor ;
mem 1-től n-ig. hanem 1-tőj ei 221 ő aki
szeszoattató e
a b tömb hossza is egn elő
eket 234 IZ ERTSEZNERBB
1414
kiotvasáskor eltekintünk a zérus elem

Ezt a két tömböt nevezzük röviden

tartozó listák külön-külön lehetnek rendezettek (mint;
kaszban látottak szerint hamarabb ellenőrizhetjük, hogy egypont.
szerepel-e egy adott másik pont, MEN ESETSÁN
8 a gráfok szomszédossági és illeszk edési Az első tömb hossza nyilván a fokszámok összei vi F
köz édossá gi má
ú és e élű G ű:gráf szomsz látni
pedig v Így a teljes tárígény 2e4-v. Ez az elképzelhető lle aY
1 ásree fogla
szakaszbanvalóát
megadás ell Egyszerűség kedvéért foglal
f3
kozzunk közel kétszerese (az (i,J) élt : szomszédainál is, j szomszédainálís
tárni fogjuk azonban, hogy ez a redundancia busásan megtérül
k
és többszörös éle.
és e S v(v— 1) iránya,
úd

"csák egyszerű szegd Tvatlan gráfok esetén

va.
tartalmaznak hurokéleket Irányított
y gráfok esetén megtehetnénk, 1 hogy minden íPonthoz.
ponthz felsoroljuk
gráfokkal (melyek nem
kat a j pontokat, melyekbe (í,J) irányított él vezet í-ből; vagy azokatak pont
17 e). Ilyenkor e5 ; mátrix mindig feleslegesen sok helyet fog. melyekből (k,1)irányított él vezet í-be.Sok esetben
azalegjobb, hamindkét
leszkedési
Játszik, hogy van); és a több esetben a szom-
hó e e2je darabzérusegy gráf ri!
: probléma, hisz
ha e Rendezett szomszédossági tömbről beszélünk, ha az egyes pontok szomszédai
is Te-ő-
akkorebbena mátrixban lépésszámát (tehát időigén yét) is vekvő sorrendben elhelyezve kerülnek tárolásra(afent példában isezvoltá 9
algorit musok a 1yzet). Világos, hogy a rendezések elvégzése további időtigényel, deezkésőbbi
sókhoz csak sz: ámos felesleges zérus kiolv
a gráfelméleti
ülhet, Id. a 3.1. Táblázatot. A

a gráfot úgy tárol ni,hogy minden pontjához felsoroljuk

kagán fra ez az ábra melletti ,táblázatot" adná, 3.4.2. .Láncolt szomszédossági listák
Már a 3.2. szakaszban láttuk, hogy hiába tudjuk logzn darab összehasonlítássat
megtalálni1 e beszúrandó (vagy elhagyandó) elem helyét az n tagú sorozatban,
svetkezők eggyel eltolása akár n darab további lépést isigényelhet
n algorii musok esetéi . ahol gyakran kell a grátból egy élt (vagy akár pontot)
elhagyni, sok esetben előnyös lehet ezért egy valamivel bonyolultabb adatstruktúra.
egy olyan listát adunk, aminek első tömbje a szomszédossági Vista elemeit
7 es sorrendben tartalmazhatja,
tömbök
4 Változatlanul a 3.1. ábra gráfján szemléltetve a 2e hosszú ésa v hosszú hosszú
3 4 hosszú és változatlanul egy darab v
vett most két darab, egyenként 2é

3.1. ábra.
i 1 3 2 TARR 44 1 2 65
12 5 7 10.$4aegélenő 4.
a szomszédossági listák általában különböző hosszúságúak ,érdemes hogy hol kezdjükelazí-edik
tömbben tárolni, ésegy külön tömbben tárolni a , mutató Most is a v hosszú tömb i-edik eleme mutatja meg, ől. Azt azonba3 naz
ú tömbb
I kezdve kell olvasni egy adott pont szomszédait. Így a fenti pont szomszédainak kiolvasását az első 2 hossz
megfelelő eleme) mutatja me
tömb
lévő szám (tehát a második 2e hosszú szim bólu m jelz i, hogy
illetve egy speciális 4
hol fol:vitassuk az olvasást,
listának.
os, hogy ezzel a tárigényt közel megdupláztuk. Viszont
nk, csaka második tömb L-
sa esetén nincs más ICEMJŐI
 3. Adatok kezel
3.5. NNP-beli problémák
z hozzá aka rnánk venni veni kezik-e egy
ha a gráfho
-ról 13-raésa 11-edik elem, ia teni, hogy például rendel ezzük az nézi
egy
olyam problémákat, amikor.
ob lé má na k nev
döntési pr 9),
eleme az első
tömbnek 5 áll.
3, am
.G összefüggt,ő-eame
kérdés (pl. azon ut vágen"
lyek az fi Outpmére
roblémák osztályá tének p in
jelölj
felülről becsülhető eidőb en mego ldhatók, Jelöljük P-vet. Például egy
gőségének eldöntés P-ben van. orlatban,
gezni, hol az egyik,
ük meg, mit is jelent a gyak
nem, T. rázegy
gráfelméleti mű
veletet akarunk elvé ), os oldani polinomiális időben vagyus 3000n$ lépésben, pépesA ;
különösen jób ntár ak(Id.a 3.1.. Táblázatot Font ben működik, míg a B algoritm
seb olási mód 98 f
a gépe. t, (mak oritt azA gráf
, elő nyö másodpercenként 10"? műveletetk végez s
példáut egé
túrák kb. cv? lépés. atju
lehet.) Ha 1 percig használhmego
belátható, hogy ezek adatstruk egy konkrét gráfel.
a
i, aholn£ [og36. 114,OLHa vag ZA Z ÉNSÉT 2
tsak az a kérdés. hogy olyan problémákat tudunk n £ldan(4/6 -T0T /300 0) — nasíMS
eldőnthető-e, akkor az adatstruktúra megválasztása sal viszont olyanokat, ahol A algoritmussal csak 51-re, al azonban egyóra áll.
a énéke nagyon nagy (Pl, a nagy bonyolultságú integ.
legfeljebb vlogv-vel fendelkezésünkre, akkor az re, a B-vel 260-re emelkedik a
) és ezért csak v-vel, vagy megoldható probléma méreteproblémák, amelyekre eddi
akkor a megfelelő adatstruktúra ki. Sajnos" vannak olyan l a Hamilton-kör eszsentltezn
KERSZ
lis algoritmust adni. Ilyen példáu
(HI) Input: G gráf. Kérdés: VanaG-ben Hamilton-kór?
-e
3.1. táblázat.
időigénye, ha a gráfot
éle gráfelméleti műveletek
Tárigény ésa különf szal gi tömbbel (B), rendez
ett Ha most egy varázsló megmondja nekünk, hogy G-ben van Hamilton-kór, és
(A), szomszédossákos sági ú listával (D) adjuk meg be tudom bizonyítani u tanárnak;
mutatja, melyik kör az, akkor én a vizsgán
y láncolt szomszédossás
d mátrix
(zomszédossági többa el (C) vag , ebben a gráfban van Hamilton-kör. Ha azonban nincs a grálban Hamúlton
kör, akkor a varázsló sem tud jobbat, minthogy minden egyes körről megmutatja.
nekem, hc 2 nem Hamilton-kör. Ezt viszont egy nagyobb gráfesetén eselleg egy
egész félévig is magyarázhatnám a tanárnak. Az olyan eldöntési problémák O$Z-
olyan segítséget
tályát, amelyeknél az igenlő válasz esetén a varázsló biztosat tud
bizonyítani, hogy a válasz igen, NP-nek
adni, amellyel polinom időben be tudjuk
szük. Pontosabban, egy eldöntési probléma akkor NP-beli, ha minden olyán
hogy
I puthoz, melyre a válasz igenlő, létezik egy olyan, I-től függő T tanú",
, másrészt / és
syrészt T hossza felülről becsülhető / hosszának egy polinomjával k
ben polinom időben ellenőrizhető, hogy a válasz igenlő. választ tud-
a nemleges
Eszetesen vannak olyan problémák is, amelyeknél ilyen
avarázsló. Az problémák osztálya
uk polinom időben bebizonyítani,hasegít jó
hogy ilyen a következő.
a co-NP osztály. Egyből adódik,
n-kör?
-e, hogy a G-ben nincs "Hamilto
(HP) Input: G gráf
P-beli problé mák esetén.
kből nyilvánvaló, hogy P c NP, hiszen a varázsló segítsége né
linom időben meg tudjuk határozni a Vi lő. A bonyolultságelmélettalán!
álas zt és ezál tal,
a válasz igen
be is tudjuk bizonyítani, hogy
kesebb m. se, hogy ítt vi
NP-teljes problémaosztályok
tárgyalt nem biztos) viszony
ztunk kifeja ezett en algoritmusokkal, de sok eddig el eldön- NP 0.co-NP-ben vannak. Ilyenek
például:
!felmerül kérdés, hogyan tudnánk számítógépp
 problémák
3. Adatok kezelése 35. NP-beli

3.51. Tétel. A következő problémák NP-teljesek:

G-ben Hamij
ap Iaput: G gráf Kérdés: Van-e
K) Input: G gráf.k2 1 egészszám
Ki €
e an
aGgráfb
érdés: Van- k.né
(KI Bontszámú teljes részgráf?
(5) Input; G gráf p3
Kérdés: Legye n 3.1
73. hogye,
Igaz- £
y(G) Sp?
1:
Mire lehet használni ezt az elméletet? problém ánk (kaptu k gyakor :
tarom), amire nem találunk polinamááás elete es,
megpróbálunk visszavezetni a mi problémánkrá gyNyudts sal
a mi problémánk is NP-teljes, Ekkor egy NP-teljes problémát, Ez.
a probléma gyakorlatilag megoláesse kolates
egyben polinomiális álgorítoást talátusjévotás atkSG SGI
I is, amit már hosszú ideje sok okos ember tróbálKÖLLENE
teljes párosításT 5 nem biztos, hogy örülni fog, de ném buktat mezsteel ll
grá l Kérdés: Van-e a G ben k értékű problémát
h nem
s k
(PL) Input: G páro sz ám Ké rd és: H-ban van-
legaláb
Nézzünk néhány példát, hogyan bizo
nyíthatjuk egy probléma NP-telj
ló s
lózat:k 2 0 va
82)Impate4 há
folyam ? lható-e? 2. Tétel. A következő probléma NP-teljes:
rd és : A G grál síkbarajzo
(HU) Input: G gráf. Kérdés: Van-e G-ben Hamúlton-út?
or ál . Ké
(P3) Input: G rázslóm
di künk
zen ha a va
-ben vannak, hi $ojjági
Ezek valóban NP ea síkba lerajzolt gráfot, akkor szen f; TÁ Először belátjuk, hogy a probléma NP-beli, Ha a gráfban wán
etv
tást, a folyamot, ill melyre
tat egy halmazt, a a Hamilti egy tanú, nyilván polinom méretben felt:
, haa varázsló mu illetve c
sú (5./) vágást (P2); n belátható, hogy ő tényleg Hamilton-út;
málkisebb kapacitá Kuratowski-gráffal (P3), hoz visszavezetjük a (H) Hamilton-kór problémát a
izomorf valamelyik tjuk. Inputként kapunk tehát egy gráfot, melyről meg kell
időben bebizonyítha k egyébként nem csak NPOco-NP-ben, hane g c v van-e benne Hamilton-kör. Ennek megválaszolásához felhasznál:
) Ezek a problémá , hogy NPOco-NP —
P, hiszen mé
aki k azt sej tik b NP1co-NP-beli problé tjuk, hogy t cs G" gráfról meg tudjuk mondani, van-e benneHamilton-út,
gynN6 P.ben, és a legtöb
vannak, Va nn ak
b l se
é m
mláátt ák
r be
ó ,
lho Konstruáljuk meg G-ből a következő G" gráfot. Legyen vi E V(G) egy tetszó-
pro lt, hogy P-ben van nk fel egy új v) pontot és kössük Össze vy ÖSSZES szomszédjával.
"máról előbb-utóbbkiderü t egy olyan számítógépünk van, sos mű:
1 új pontot, az egyiket, w-t kössük összevegye,a
fel,hogy mos
— Tegyük mát is meg tud oldani egy
Ha
veletekmellettmég egy s problé juk oldani a Pi pr
akkor azt vel
van Hamúlton-
2 polinom időben meg tud gy kapott G" gráfban akkor és csak akkor
zavezethető a P; probl ..-:V n egy Hamil ton-k ör G-ben, akkor
uk, hogyPhpolínomiálisan viss zünk; mnílton-kör. Ha vi,v2
problémát NP-nehéznek neve
ha Hamilton-út,
Ha G-be n van
4 € P,akkor nyilván Pe P.
Egy
s elen " ,w/ nyilván egy Hamilton-út G-ben. ak. Legyen
n NP-beli pro blé ma viss zave zeth ető rá. Ha ez a probléma pontja csak w és w/ lehet, hiszen
ezek első fokú
inán k nyilván egy
egy NP-teljes problémát m va,Vh. e gy Hamilton-út G-ben,
ekko r vi, V2ge se9n
akkor NP-teljesnek hívjuk. Ha is megoldható lenne linom ehát
akkormin
Koműd őbe dennNP-,beli probléma r G-ben
út, meg tudjuk mondani aztás, hogy
zzük, G-ben van-e Hamúiltonsi
probléma Később sike: Így ha m
é "Levin bizonyították, hogy létezik NP-teljes ncsak fontos NP-teljes G-ben van-e Hamilton-kör is
"aHamilton-kör probléma NP-teljes. Ugya
És a pontszínezési probléma:
 3. Adatok kezelése a.5. NP-beli problémák
NP-eeljjes,akkorazennéláltal ánosa bb t
NP-bet
a belegondolunk, nyilváebben nva ló,
hogyha nehézi
2 4. Igaz-e, hogyXÍG) S p? áatalánosat ibbat nem
lehet könny
Nem igaz azonb an, hogy haegy probléma NP-
G ki kiszínezhető p Például NP-teljes annak ű
hogy a probléma NP-beli. 1. Ha Ha G feltétlenül NP-te ljes
-e, de
tenne.
síkba rajzo lható gráfokról u
nel kiszít -"hető
lő
(5) 3-színezési problémát az § színn el (2:11. 14. tétet), azaz ebben a speciális BevÁg sei
visszavezetjük az cgy ráfot, amelyről el kel)
ént kapunk tehát a kérdés
nel. Ennek megy álaszolásához felhasznál,
tud juk dön t eni, hogy kiszínezhető-e p színnel,
grálról el 3.5.2. A nem polinomrendű algoritmus is lehet jó
persze a történetnek nem a végi
A valóságban smáról pb
vetkező G" grálot belátjuk, hogy Neeljes. yesss TS KE
ezeket
ze egymással ís és G összes pontjával is cél-
ákkor és csak akk:
ezhető ki p színnel olyan algoritmust konstruáljunk, melynek lépésszáma 5
kapott G gráf input hosszának polinomja, azonban még számos pegeeteásens
(1) A modellalkotáskor nem feledkeztünk-e el valamiről (hiszszámosNP.-telje
akkor az új pontok mi G
G-t kiszíneznünk pszínnel.
Ha sok polinomrendben megoldható speciális
esete van)? Példáula/
nyított út megkeresése egy tetszőleges irányított gráfban Nenék
színnel színezés esetén az ii 1is esetként
, akkor bármely ilyenis különbözni jük kell, hiszen pá tartalmazza az irányított Hamilton út létezésének eldöntésére
únak színétől 3 szín kt zó NP-teljes feladatot), de a 2.10.3. pontban láttuk, hogy létezik
rágyors
únak a színci csak a maradék
hiszen G-ben sem ítmus, ha a gráfban nincs irányított kör.
szomszédos G-ben, p
Másik példa, tanult eljárással, ,
hogy —szemben a 2.94. pontban amiam meghatár
megnézzük, hogyG kiszínezhető-e cny hálózatban a minimális kapacitású vágást— a maximális kapncítású vágás
színnel.
, gy G kiszínezhető-e 3
úsho jatározása gráfokra ismeretes rápoli
általában NP-nehéz, de síkbarajzolható
ndő algoritmus,
eljes , olyan nagyméretű-e a feladat, hogy exponenciális
rendűalgoritmus
14. Tétel, A következő probléma NP-t 1 szóba? mártöbbszáz pontú gráfokra
Pl. a Hamilton-kör problémára
orf részgrál
(G.Agráfok Kérdés: Van-eG-nek H-val izom 1 ntmus Másik példa; hogy az n-pontú gráfokban
lmaz meghatározása NP-nehéz, de a minden részhák
5. Először belátjuk, hogy a probléma NP-beli. Haint a
G-nek ényegileg 27 lépésszámú algoritmus helyett 1.38 Jépésszámúís
íja, akkor ennek a részg ráfna k a megad ása, valam
kszor olyan algoritmust használunk, melynek tépéss záma
alegross zabb
éltartó megfeleltetés megadása meg Tekintsük példád
Ég belátásához visszavezetjük a (H) Hamilton-kör
prob onenciális, de az esetek többségében polinomiális;
Táblázat baloldali oszlopának utolsó felada tát Léteznek rápolinomrendő
aszolásához fel. dezésük idején márközel30éveismé-v
k (Hacsijan, Karmarkar), de felfe
hogy van-e benne Hamilton-kör. Ennek m al
tetszőleges G és A gráf esetén el tudjuk dönteni, van-e G-nek , szimplex-módszet, ami ej szerűsége révén ma 15 iális, de az
ató olyan input, melyre a lépésszáma exponenc
gyon kedvező.
ritmussal tudnánk csak
(4) Gyak an exponenciális lépésszámú, algo olyan polinom
adat optii ális megoldását, de ismeretesek még.
oldást adnak. Haez utóbbi
ál azthasználtuk ki, hogy a Hamilton-kör probl melyek az optimálishi oz közeli megakk or gyakran ez ís kielégítő.
Például
ja problémának. Általában is igaz, hogy ha hatóan közel van az ol púmumhoz,
 3. Adatok kezelése
a.5. NP-beli problémák
élkromatikus száma Megjegyzések
NOT ogy az élkromatikus Ét
ata ís P-beli.
u) Az első 4 problémapár második felad
próbálj meg aVista, "Va térf Azáputnak; az §. problémaviszootzásEs3STT
ja
féa1 seek (Feltesszük.
bepak: hogy vet
HI gráf esetén;
tés
KEZET áá, új) térfogatú ládába ta
ai legfeljebb V. akkor be is tehetők (2) NP-teljes probléma, hogy adotG
; TF nem kellHakielé
BE gíten
azonbanünk.)
T e NP-te
belete r ljes
(sie
annak az részgráfja.
Bé
sorba vessz ük ss SA.
a tárgya (3) Nem ismeretes a bonyolultsága annak a problémána
k,
izomorf-e.
gezctp t fogunk felhasználni, mint amennyi
4.7-szet
a hibabe 7096-től zük229-ra
Só belátható, hogy sorrend
kellene.
k szerint C
sökkenő rendez és a
tárgyakat térfogatu zdjük.
ke készíteni,
inom rendő algoritmust tudunk szak aszban
ad helye s válasz t. A 4.6. dja
ori tmu y vagyy azt m non
st, , melmely
imtesz tel ő alg gy prí m,
ik: Tátni, I
olyan vagy azt, ho
ó ez biztos igaz,
zateelágágrr
lehet hamis,
7270valószínűséggel

teljes feladatok
polinomrendű áll. NP-
3.2. táblázat.Nevezetes
]
bb x darab fug- ]
legalább
£darab fug- Van
getlen pont?
-e G minden éle legfel- 1
EG minden pontja leg-

Tegfeljebb K hosszú-
gú

Kiszínezhetőek-e Gpontjai TEsET-]

jebb k(k2 3)színnel?
Van-e egy hál an legalábbkér-
tékű vágás?
alban )Van-e egy többtermékes hálózatban
legalább k értékű folyam?
20) feltétele-
£ b,x Van-e az ezen feltételeket kielégítő
Xxvektorok kö- egész koordinátájú x vektorok kö-
elx2k? zőtt olyan, amelyre c7x 2 k?
4. fejezet

számelmélet, algoritmusok az
fe
egész számok körében

4.1. Az alapműveletek

algoritmust akkor tekintsünk , jónak",ha

sülhető az input hosszának polt-
nusokról, amiket az
: összeadásnak, kívonásnakstb.

leírásához (logioxi
nimusokról volt szó,
csak a-tól és b-től függ
c-logx-szel becsülhető,

soritmusok. Könnyű vé-

ndű algoritmusok (csak

hető el polinomrend-
oz)
(tehát nem a kiszámításáh
vagyis logx-nek) exponencir
m legy
az adott két a,b egész sszáís
bemutatásával hogy
nnak 1; OZÓ úi n. euklideszi algoritmu
poli-
1(a.b)-um osztást
s b, akkor az a: b maradékos
 Kon
107
106 dköeádt sége lű
§ deleg le,Látni fogjak
b-tosztjuk amaradókkat 59?
elvégezziák. majd 4. polinom időben előállítani
3 rasta £ És k rögzített számok),
csekkám legnagyobb Közös osz-
ré k: ak az euklideszi algorítmussál
kh

vege 1

c § a köngruens b.
ák a b számok
nazt
3 egi oroljuk az egész
A s adékosztálynak. Más szó-
7 Etna
Ekkor pe ; jék égy másikat azokmel a számok, ő
lyettesítve m kis. H il jabb osztályt azok, melyek kettő
sül
1-1 közösközös os oszt T £ kkor teljesül,1, hah a —b osztható m-mel
mrnek isosztó z " Hac árd áss
(mod m) telje.
de k,végül k is.
indéző m-1 k.
Korábban r
nunk, hog N nod m)
végiggondoljuk.
sorozat viszonyl
Ekkor viszo bíc-d

hetjük, mint a Fibon is osztható m-mel, akkor ac —bd

ahol p — (v adni, kivonni, ÖSSZESZO-
tansszorosa.
égű azcu ha mindkét oldalához ugyan:
Miért nag: gyanazzal az egész számmal
fel, hogy prímszámnak egy egy
ha a m szám os e
válódi osztója, vagyis alaptétele sze al te ajdnem ugyanúgy" számolhatunk,
mez pteljesül. Asz melmélet N. di k el azonban a kongruencia kétoldalát
eltekintve egyértelrn űen előáll 15), de 1-7 (mod 15),
agyis szeretnénk mindkét oldalt
k relatív prímek, akkor ebből
ik, hogy ac—be ela
c
álakban, ahol a pi számok a pri kor m minden primtényezője szükség;
kanonikus alakjának szokás elatív prímek, akkor a c-vel való
prímszám van, csa § sok kitevő
képezzük )
böző szám szorzatát
akartuk állít A és dle.m) —t. Ekkora —b (mod §) teljes
Ha az általános iskolában elő HEZ
zös osztóját, akkor először e számok a—II? a A
határoztuk meg. majd a Ekkc és ni egész számok márrelatív
1 §
dab) — pi melot ;1 ; a —b) oszthatóm—mível 0;
így a—bosztható m 5 §
el. Mive 9) —1,
képletet alkalmaztuk. Például 72
0 — 18.
osztójuk d(72.378) — 2" 32.7
 4 — I eseténr nem?
jdonság.
rt prím-tállulakét
kásm, ezéhan vagyis 2 a [-nek a kel
hanem ge
lju
jel
ndo nk
lem zi a
is
pa Ims
pe r zám
haokaat,nemszoprí em elő eső tsék ate
Eza tulajdi. (Go
ons ág adékosztályának meghatáro zásához k dbszoszássag
nek, de nem osztója sem
. makis "a és b szám szorzataként, akkor " osztója ab- 17" szám és
ok
ezekköz
16 helyen az ! kettes szá
at ülépp
rűkre, ahol ez a mrendszer
semb eszt algebrában majd látunk példát olyan gyű §
Fort
lbosznthata tla n "ah ogy a Biek Bár ezzel beláttuk, hogyrt (mo
m)dkis;
ssált per l ekv iva lca
águk. Amíg azonba csas azz al a .feegé mok kör ébe n vizsgálódunk, ben polinom-sok lépés kell, érezhe
hogy
tő,
ha!ao rés
— (p m ai
rímok
szá doini
atledef n k az szá
nél), akkor ennél sokkal gyorsabb algoritmusís elké
mjelentkezik.
"addig eza probléma ne a

l számoknak megfelelő maradékosztályok sorozata 7

4.3. Műveletek maradékosztályokka telni (mivel csak s darab maradékosztály van). Például mod7
hetünk az alapműveletekről, akár az
A modm maradékosztályok körében 15 beszél
ással
választ
egész számok esetén. Például m — 7
S-6s4 5-6z6 5-6-2 (mod7
2756, 81 , Uzs, ny
(a
Hz 546 11 ésezhéttel osztva 4maradékot ad stb. Prím-modulus esetén tehát 3, illetve 6 hosszú ciklus jött létre. Így ha valaki
—5 kíváncsi, akkor tudva, hogy 36 2.4 (mod), először még
ánnel) még osztani is lehet, pl. 5/6 nyilván 2 (mert 2.6
kívül minden
null
" (mod7)). Ha a modulus összetett szám, akkor az (mod 6; is hogy 2002 — 61 3-3alakban
állelő,ésakkor

axzb (modm) (z 36133 — (géjt 38

1.326 (mo
A következő szakaszban látni fogjuk, hogy lehet ezeknekal
általában is meghatározni
4x53 (mod6) és 4rz2 (mod6)
4.4. Teljes és redukált maradékren
Fermat tétel
Ha a mod m maradékosztályok mindegyikéből
kivi
hogy hakét maradékosztály összegét, különbségét vagy szorzatát a keletkező számhalmazt mod m teljes m ékrendszeri
:akkorez azinput(L.a,bés m) hosszának polinomjával arányos belátni, hogy egy (b1,b2.-.- aba) számhalmaz
akkor és!
6, hisz elvégezhetjük a közönséges" műveletet, majd teljes maradékrendszert, ha
hajtunk végre.
A azelső szakaszban látottakkal ellentétben — a maradékosz- (1 azm
yozás ispolinomrendben végezhető el. Gondoljuk végig,
 dékosztályba tartozik, akkor 3
hisz a különbségük osztható megerind:
"akkor
azamásiknak is osztója). Így
két csoportba osztani: ése melyek met
Iyeknek egyik eleme sem.
prímzr-hez, ésazokba,MetÉneE ahány szám a tó göbbi
annyi mod m ehez, Ezta számot g(m)-mel jelöljük ee
nazból relatív prim minden maradékosztályból kiválasztunk teljesül, Vagyis
első csoportbantartozó mazt mod mi redukált maradékrei
-lemet, a keletkező oz hasonlóan könnyű belátni, ho
szigperget t tulajdonság:PÉNakkor alkot mod m redukált miradék.
et)siámkamazaéhor65
Mivel a cs számok m-hez relatív prímek voltak,
mel. 9
kő 18 BE a jindespárra er éc (mod m) (eg L
ÜL 34). a
exre d(c.,m) z1
(6) bármely f ind eredeti Ci elemeknek.
vagy a (0,11,22, sz
Például es. maradékrendszer a (0,1,2,3,4) ha a 0 elemet elhagyjuk
9 AS t adékrendszereket kapunk,
á rodatámar
krendszer csak két elemből ály
k k. Ugyanakkor mod 6 egy redukált maradé
ú szám ból, hisz bármely más szám 2 és 3 közüj
hat, egy6k-t 1ésegy6k-t 5 alakt nem relatív prím 6-hoz.
legalá bb
azegyi kkel osztható. tehá
4.4.1. Tétel. Legyen d(a.m) — 1. Ha egy mod m teljes vagy redukált maradék. 4.1.ábra,
1 Téndszér minden elemét a-val megszorozzuk, ismét egy mod mi teljes, ill. redukály
"maradékrendszert kapunk.
Ahhoz, hogy ezt a tételt használhassuk, ismernünk kella giü
ug módját. Ha m prím, nyilván e(m) 7m- léshamegy p"alakú
BIZONYÍTÁS: A maradékrendszer elemeinek számát az a-val való 1,szorzás nyilván 9(p9) —p" —per,
ha xy (mod m) és d(a,m) — akkor ax Z ay hisz az 12... pt számokiközötégpis
em befolyásolja, Belátjuk, hogy darab szám nem relatív prím p"-hoz. Ha a ésib relatívipeítuei
(modi). Csakugyan, ha ar— ay — a ( x — y ) osztható lenne m mel, akkor a4.2.2. té.
(1 ak osztója lenne, tehát 9(a) -9(b) is teljesül (ezt nem bizonyítjuk): Enneksegítségével;
telszerintm minden prímosztója vagy a-nak, vagy
x2y(modm)nem teljesülne. Végül redukált maradék
igy dám) 21, vágy 4.4.3. Tétel. Han Io, akkor 1
tagja isteljesül: az m-hez relatív prím
esetén a (45)tulajdonság-hármas (3)
, számok szorzatának sem lehet m-mel közös prímosztója
9(n II(ee -a -aTth-s

ahol a szorzatképzés n prímosztóira vonatkozik. "G

Ha például n — 2001 — 3 23.29, akkor o(mj E25

második alakját használva ha például a— 1000723:§. a
400. vi
aPím 51 (modm), Megjegyezzük, hogy erre a számelméleti tételre köt
adható, lásd az 1.3. szakaszt.
(erez, elm) egy mod m redukált maradékrendszer.
4.44. Tétel (,kis" Fermat tétel).
(CI,aC2, .::aCoim) )számhalmaz is egy mod w redukált
számra aP z a (mod p).
 akkor
akkor a z 6770 (mod Pp). Hanem,lát
ató /
ep) A kongmencia mindkétolda a-val

kongruenciák megoldása, alkalmazások kongruenciát kell11 megoldanunk,

meg. akkor előszö v
köneruens legkisebb értékkel helyettesítjük, es
arzb (modm) (4.1) 1mxz16 (mod23)

feladatra térünk át, hisz 523 — 22.23.-417 é839.-1.234.16- ig

oldalát megszo rozzuk egy olyan 1: szá Ú j :
kongrvencia ak. korés csak akkor oldható meg, had — m.d(a,m) min két kisebb
z gezaze Stások száma d darab maradékosztály mod
vibeszé baloldalán az at szorzat mod mi egy a-nál
Példánkban ( —2 választással máris 3415 32. fnteny
ax— b osztható m-mel, így b szük. 11157 (mod23)
NZONYÍTÁS: Ha (4.1) megoldható. akkor ató
közös osztójával. Megfordítva, ha b oszth
-ségképp oszthatóa ésinvalamennyi19-ből ment68r5
"d-vel,akkor a 4.2.1. tételszeri
nt(4. következik, hogy adódnék, még szerencsésebb a ! — 4 választás,
b m 42) xz5 (mod23).
Fuleri (mod 5),
Ha tehát amod § teljes marad ékrendszer minden Előfordulhat, hogy több kongruenciát egyidejűleg kell
önávágna kova ív prím 4
§ szám mal, akkor a 4.4.I. té. ishívják.) Az
b a modulusho z relat nie. (Ezt szimultá kongruenciarendszernek
3
ez jutunk, vagy is pont osan egy mod § mutatjuk be. Hapl. a
szerint ismét teljesmaradékrendszerh ha x — xo (mod 9)
eljárást egy példán
ly elemeire teljesül a (4.2) kongruencia Végül 2x71 (mod5), 327 (modi
(4.2)-nek, akkor nyilván az
m a um (43) kongrucnciáknak kell egyidejűleg teljesülniük, akkor első lé
. x0-t(d-1)7
b 20207. 70t2T (eztóak
hogy külön-külön megoldha -e !
nyilván szükséges
ezért (az elsőt 3-mal, a másodikat 4-gyel szorozva) mego
k általmeghatározott d darab mod m maradékosztály lesz (4.1) megoldása
x 73 (mod 5), 56 (mod).

Ezután az utóbbit átírjuk x — 11k-4 6 alakba (aholk

oldjunk meg egy (4.1) kongruenciát a gyakorlatban? Először ellenő- behelyettesítjük az előbbibe:
Osztható-e d(a,m)-mel. Ha nem, akkor (4.1) nem oldható meg. Ha
(úta (4.2) alakra, ezt oldjuk meg. majd a (4.3) képlet alkalmazá- 11k4-673 (mod
5).
ég azeredeti kongruencia megoldásait. Ha pl.3-9 (mod 12), akkor
Vagyis x — 3 vagy 7 vagy 11 (mod 12). Ennek oldása k— 2 (mod 5) tehátk— 5142. EzLYis
egoldásáíval foglalkoznunk, vagyis legyen az —b (mod m) és 655514 28 adódik, vagyis
Mivel ilyenkor aP(r) — 1 (mod m) teljesül, nyilván

xzb:.a9ín-! (mod m),

oldalát
a-val szorozva ax zb -a9( — b (mod m) adó- Gyakran van szükség arra, hogy olyan hi
meg, ahol eggyel kevesebb azegyenlet, mint
 lehet eldönteni egya számról, hc b
egy Hetrend..
rendszer)-ről beszélünk.) A lincáris ész javasoaz alábbi
lta hhogy pri
is Uneáris kongruenciák megoldására
vezetjük ag, húzzuk ki (vagyis szitáljuk ki)a páros sz
kból a hárommal oszthatókat, kivéve ha
azÖnt
az5-öt stb. Minden ilyenlépésüsse e tán
meggy rszedb set jukmeg, dea többszöröseit húzzuk ei, te sú Bő
akkor a második egyenletből szk16 lehet vattátaz szét vek, hi. Ígyelvilegi
gyenletrendszert kell megoldanunk. Egy másik lehetőség egyszerűen mind
172-it2y (44) osztója n-nek. A valóságban elég csak2.34 Ti
nbiztos
Semmi nem osztója 1-nek, akko r primszán
SW
n/k is osztója, 85minlhe/ób
—8xt13y 7 36 (4.5) Az utóbbiról azonnal látszik, hi s
ció
1 0téhely
ész számok, ez ekvi valens a I3ytetszőlege
36 (mod3) lembe véve, hogy a feladat iopatjaneatkellLNSTÉT, ja
mj -
egyenletheztávjutu nk.Mively 57 ő (mod 3).vagyis )
— 31, ahol f s egész nem polinomja. Az eredeti Eratoszthenész-szítáróttfogni,
al,
visszahelyettesítve 17 5z input hosszának exponenciális függvénye. buzi
szám, (4.5)-be, majd(4:4)-be 4-71
Mielőtt elvetnénk ezeket a —
"als
xz13—12 27-1 jegyezzük meg, hogy egy nagy cisajálköáS
MÁN összetett számnak bizonyul, akkor rögtön a kand
A szakasz hátralévő részében egy olyanazprimteszt elő algoi
"megoldást kapjuk. p be! látjuk a következőt eredmény
zt nem biztosan
rmadik alkalmazásakép polinomrendben PS) de egyrés
A lineáris kongruenciák ha színűlegűl ii násrészt ha összetett számnak tartj; 41
MEZ TeddiGyülkon-téleb, Legy eneges pozítív szám Ekkor
22tetszől meg egyetlen osztóját sem TERAZÖZÉRKÁSKBB
Az algoritmus alapgond olat
azelőző a n kimondo
szakaszba
—1 (modk), .hak prím, használja fel. Ha n prím, tehát p(n) — 1-1, akkor Petz
(KENI 2(modk), hak— 4. minden olyan 1-re, mely n-hez relatív prím (vagyis melyre £ 0 (!
0 (mod), hak2 6 összetett szám Ha egy konkrét r,n párra 7! 2 1 (modn) teljesül, akkor ez nem
al jó. Ha k 2 4 és összetett, akkor v gy hogy n prím (lehet, hogy n ös zetet szám, csak ( a cinkosa!,
BIZONYÍTÁS: k — 4-reazállítás nyilvánv —k, és akkor hogy bennünket megtévesszen, hogy velünk elhítesse, hogyő
talá lh
két ó ő ! c a c b c kegész szám, melyekre ab
különböz
olyanat mm íz 1 (modn) nem teljesül, akkor minden további vizsgálat :
szan TKÉNYEab 0-0 (modk) teljesül, vagyk—p? és ilyenkor p és 2p k
lehetünk abban, hogy n nem prím (teháttazn árulója).
szeraep el
tényezők között. Ha egyáltalán vannak egy összetett számnak árulói (álta
ax — 1 (modk) ko uen-
"Legyen végül k prím. Minden ! £ a c k -ra az xa / a, akkor a kevés az olyan úgynevezett Carmichael szám, amelynek minden!
dást xa-val. Ha
gyértelműen megoldható, jelöljük a megol kell cinkosa), akkor legalább annyi az árulója, mint a cinkosa, Ezt
Jiszorzatban ez a két szám (a és 22) szorzatként egyet ad, tehát nem gyük észre, hogy a cinkosok szorzata cinkos, mígegycinkosÉs
k—l
oglalkozni. Példáu 7-re áruló. Ha tehát
(4—1)1—1-6(2-4)-(3 5)56z5-1 (modk), CgC2s14

az összes cinkos sorozata, és a egy áruló, akkoraz

"ehát hogy 1 ésk— 1 kivételével a szorzótényezők párbaállíthatóak.
GC GC s. sg
ak pontosan akkor nincs párja, ha x, — a, vagyis ha a? — 1 (mod A)
215 (a11(a—1) 0 (modk)-val ekvivalens. Felhasználva,
1)(a— 1) szorzat csak akkor lehet X-val osztható, ha vagy sorozat minden tagja áruló (és belátható, hogy
különböző maradékosztályt találtun k, hc
éslehet,
is
 k
i"választunk g darab maradé
függetlenül véletesszell, akkornlehet ugyan ősszetem
z1 (modn) teljesül gyiselégBAgy7 €LÉKmellett
(1/2)9-nás i—kis cbb(va
jó alábé bi a alg
Úgy sz oritmu néhány Carmichael számtól eltekintve
a működik: tjük a mi hi
§ Fád idő alatt eldöt nthe
sem lehet n-ből g-ról, hogy
4-1 fss záz ado k alat
mot fejezet külcs- gon dol ata .
egy 1 cm £ n szá
"Válasszunk véletlenszerűen
s osztóját. Ha ez egynél
ésn legnagy.obb közö
Határozzuk meg/n
— STOP !
nagyobb
(mod) — STOP 2
3.lépés: Han"!él
STOP 3
4.lépés: Ha4— 100—
folytassuk az1 lépési
nél.
5.lépés: 4— 14-41És
m, dín,m) egy osztója
STOP I: n összetett szá
meg
STOP 2: n összetett szám, de
egyetlen osztóját sem találtuk
c (1/2) 100.
prím (a hiba valószínűsége
- STOP3:n valószínűleg
int a 2. és 3. lépés ís
ő szakaszokban látottak szer
"Vegyük észre, hogy az előz lépésszám-igénye is az nput inpi
elvégezhető időben,ígígy azegész algoritmus
tő
hosszának polinomjával becsülhe a 3. lépést meg-
. A Carmichael -f
szám ok eén is működik az algoritmus, ha nm"
eset
él
ag lépése úgy is írható, hogy ha 1 nem
"változtatjuk. A fenti algoritmus 3. n páratlan, nyilván
n-nel, akkor STOP 2. Mive l

m-t (ő 41) (ér b.1)

-1 osztható 4-gyel, akkor a második tényező

k mit 17 (me 41) (mé - 1)

haa—1— 2/g (ahol g már páratlan szám), akkor
stb.Általában,
sz (nt 1 (mt 1). : (réz 41) (méz 1) (4.6)
3. lépés helyaz
hogy a ett
alábbi állhat

látható
t4-1 tényező egyike sem osztható n-
Nyilvános kulcsí ti

5.1. Mi a jelszó?
Flőkészítésképp tekintsük az alábbi problémát, A sz
runk helyezni fontos információkat
azzal,hogycsaka
valami jelszó igazolja a jogosultságot, akkor a számítógép belő
programozó illetéktelenül hozzájuthat a jelszóhoz,
ésazon keresztül
hoz. Elképzelhi e olyan , jelszó", amit
arends; maga.
ellenőrizni, hogy mi ismerjük-e? MEZ EÉSRESIÉROR
A 4.6. szakasz végén mondottak sugalljá k Váli
amegoldást.
jegyű p és a prímszámot és csak az n — pg szorzatukat adjuk
rendelkezzünk úgy, hogy annak adhatják ki az adatokataki
, a va
mondja meg. Annak ellenőrzése, hogy azadatokért jelentkező
k—g teljesüke)
au k szám osztója-e n-nek (vagyis k a p vagy

a , nyilvános kulcs" elnevezést.

Ha persze egyszer közöljük a számítógéppe l gértél
pvagy
nem lehetünk biztonságban. A számítógépes adatvédelem
nyolultabb megoldást igényel.

5.2. Kódolás és dekódolás

egyek :
Nyilván bármilyen üzenet átalakítható számj
t!
hogy a titkosítandó majd továbbítandó üzene
(A hosszabb üzenet nyilv án fel
szükség esetén kiegészíthető valamilyen szi
 5. Nyilvános külcsű titkosírásgy

kódolni) akarunk együzenetet, akkora ák elküldi a másiknak a kódot,

az:

függmely
vé nygyű
a400-je nexszámho
k, z egy az előző gés e eésztstsa kikt
az új módszerek
x — D(y) függvényt
függvény inverzét, az Másik
nem kell (3) féle titkos kódot kítatálny,
hozza a saját C kódoló függvénye többi r—2 résztvevő előtt.
A régi utkosírások harmadik
megad ja), de titokban tartja a D dekődolg ényleg a feladó írt-e neki, vagy ,azeli
feladó) el akarja küldeni az x üzei pszAz előző pontban leírt rüddssáryat tet
C, kódolófügg.
akkor az általa ís hozzáférhetőmazza az 1-ik
a csak általa mindenki hozzáfér, nem csak
) üzenetet küldi el. A címzett alkal vevő,
eszéllytyt. Az dákí-ik fésztrésztves
c k ezt a veszé
rülhetjü 1.
D/(y)— DJ(C/(3)) —x üzenetet, A
aja
ésmegkap 2 €/(z) kódolást, majd ezt a w , özenetet külde
olhatatlan
ber számára y dekód ó és Di, Da... dekódoló 6) előszöracsak általa ismertD
Ci.Ca.r kódol függvényt alkalmazza, hisz
függvényeket készít eni, hogy re G(3) vagy D.(3) kiszámítása gyorsan
sen következtetni. Ehhez EADIWYY 7C(DKC) - e (gj
"elvégezhető legyen, de a C ismeretében D-re ne lehes
maprésztvevő válasz 200-jgyű
álaszt t kétkét 200-je je
prímszámot, , jelöl.
egyű príms G
A hogy azí-ik — így az üzenetet csak j tudja elolvasni, és bi;
Tegyük fel, Legye n ny — piti: Emlék eztet ünk rá, hogy o(n,) ey új módszer negyedik előnyét mkke eehetbenne;h
jükezeketpr-velésgevel)i 1
(Read
—
(p. —
av tása egyolyanc; számot is, melyre
1)(a,— 1),jelöljük ezta mennyiséget mvel
ezen kívül kiválaszt egy olyésan(4. 1 1)-hez is. Végül megoldva
1)- hez is
el 2 ny
egy
zők titkosírásaira gondolunk, hanem egyi jölágétizles.
sb. titkos üzeneteire, Itt ugyanis előfordulhat, hogy
nem fizet, így J-nek ,bíróság" elékell vinnieazügyet: Be.
ésamelyrelatív prí m
iát (Id. 4.5. sza kas z) meg hat áro zza azt a d, szá mot, melyre ú feladta a rendelést, tehát valamilyen értelemben A kapottw.
(41) típusúköngruenc nak x jelentését is be kell mutatnia, de a bírónak semákágja.
ed;51 (mo dm).
tán
"Ezu azí-ik rés ztvevő nyilvánosságra hozza az n, és e; számokat, viszont ti. D, dekódoló eljárását és nyílván nem kényszerítheti az vellet
olófüggvény egy x üzenethez eljárásának felfedésére. a látszólag sokkal kompli y.
tokban tartja a Pi,9i, "u és d; számokat A C; kód
hozzárendeli azt azy — C4(x) számo t, melyr e megoldható: A pert kezdeményező j nem csak wt,hanem azuci
dekódolt" üzenetet is bemutatja abírónak", A ,bító?kizárólagainyily
1 (mod n;), mára is hozzáférhető C;, C/ kódolási eljárások segítségévellet
gy
út tényleg j-nek jött az üzenet, és hogy (2)xs
(modn;). Így
az ) y-hoz annak d/-ik hatványát rendeli
míg a a D,dekódolófüggvény az í-től jöt üzenet.

ja
a jiszséé zart — [60] az x (mod n,)
5.4. Bizonyítás információközlés
nélkül
A titkosíi kal kapcsolatos megfontolásaink
mind azon§
özatokra bontjuk, majd mindegyik sorozat utolsó elemét úgy választjuk tett számokat nem tudjuk prímtényezőkre bontani, Ha
a probi volinomidejű algoritmust, akkor minden ílyen
gy e feltétel teljesüljön. Dekódolás után egyszerűen elhagyjuk az utolsó
törni
Márpedig lehet, hogy a probléma polinom időbeg m
, negatív" eredményünk, mint pl. a Hamilton-kör problémá;
(ami szintén nem bizonyítja ugyan a probléma P-nkívül!
valószínűsíti). Sőt, olyan pozitív" eredmény ísszülétett!
kn több gyenge pontjaisvolt. Mindenekelőtt, ha két sze- és Lovász), hogy egy némiképp hasonló probléma (égÉSZ
akart váltani egymással, akkor először meg kellett állapod- irreducibilis tényezők szorzatára bontása) éppen hogy poli
"(teháttalálkozniuk kellett egymással még az üzenetváltás
Volt módjuk, akkor biztosítaniuk kellett, hogy amikor az
 út ís bemutatunk. ami nemérea prím felbontás ne.
NP-teljesség épül. Felí;fo
s ), hogy két adott gráf
algoritmus,
á sem ismeretes polinomrendű
olyan G gráfot, mely nek van Hami.
"tudunk konstruálni egy más nem
a a pontok nevétpermutál juk és így adjuk meg a gráfot,
benne ör
jé (mondjuk a banknak) azzal, hogy csak
-körét. Hogy győz.
ismeri G-nek egy Hamilton megszer.
bankárt, hogy jogosult az információét?
Hamilton-kör
a bankár ís ismerné G-nek egy
és azt állítja, hogy
"mutat egyGi gráfot

ét állítás egyikét (de csak az egyikét) bizo.

K — Ezeka utbankárán v3 hogy
kérheti, ak. fé k megad
1)-et kell bebizonyítani. akkor megbízottunk meg. G és G31 pont-
"nyítsa
be.Ha (1)-et sen cs
értelmű és éltartó leképezést. Ha (2)-t kell be.
kölcsönö
.halmaza
benegy Hamilton-kört. !
o szvtatgatottssárt"megad G- rmációhoz, csak az általa
új info
. Azelsőesetbenabankár nem Jut semmilyen sát is látni fogja . A más odik cset.
(vis iömezt G-nek égy izomorf zGi— leírá lát ugya n egy Gi gráf ot, mel ynek van
ben sem jutsemmilyen információho izom orfa k-e, válto.
"demivel nem tudja eldőnteni, hogy G és Gi
olni
nem tudG-hez Hamilton-kört rajz is
ek ell ené re ann ak a való szín űség e, hogy mci bízottunk , blöffölt", vagy
§ Enn ebb 1/2 lehet . Ő ugya nis
G-nek egyetlen Hamilton-körét sem,
előre, hog ya ban kár (1) vag y (2) bizo nyít ását fogja kérni Így akár G-t
:gyé anélkül, hogy ismerné egy Ham ilt on- kör ét akár egy Hamilton-
ol anél kül, hog y tudn á, izom orf- e G-ve ! 1/2 színű-
G1-et rajz
Telepleződnék. (Első esetben a (2), második esetben az (1) kérdés feltevése
jalja persze valaki, hogy az 1/2 valószínűség túl nagy. De ha a ban-
a,jelszót", vagyis száz darab Gi
szor
kéri
uk száz G109 gráfot, és
"egymástól függetlenűl dönti el, hogy az (1) vagy a (2) állítás bizonyí-
6 fejezet

Csoportok, gyű
nálók

6.1. Alapfogalmak
A matematika számos területén találkoztunk olyan körül
számokon, hanem egészen más természetű objek
elvégeznünk. Ilyenek voltak például
avektorok vágya,
rixok illetve a lincánis transzformációk szorzása,
Most megadjuk a művelet általános definícióját.

6.1.1. Definíció. Legyen H tetszőleges halmaz, jelölje

képzett n hosszú sorozatokat, Az f:H"a H gl áll
változós műveletnek nevezzük.
Kérváltozós művelet például az egész számok ösze
a-b, f(la,b) —a— b). Ilyenkor az f(a,b) jelölés helyett álké
a műveleti jelet. Három változós művelet példá ul
avektorok ve
művelet a pozitív számok kivonása (f(a,b) — a — b), hiszenha;
értelmezve (például f(2,3) — 2—3 nem pozitívd. 4

6.1.2. Definíció. Egy H halmazon értelmezett 2-változós mű

kommutatívnak nevezünk, ha tetszőleges ajb E H eseténa
tívnak nevezünk, ha tetszőleges a,b,c € H eseténlasbjácsi
6.1.3. Definíció. Az § halmazt a rajta értelmezett4 n
vezzük, ha s asszociatív. Ha xkommutat is,ív
akkor
félcsoportról beszélünk.
Példák:
 Az egységelem egyértelmű 3
yreigazaz,hogy era— se a -)
pont követelményeinek. EFőls-ks;
hívjuk, §-et pedíg

l csoportnak nevezünk, ha
Egy G halmazt a művelette azaz a za!
mie
)e)-
:(b ; €
nden ab,c G esetén
(a.za4 Most a csoportaxiómák sátfo
gal Imazás
fogjuk vizs
elyre a ezeaza
vaeEG-re nogy a (b) és (c) pontokban megkövetelt
v. (b) 3e€G, am dali egység" illetve inverzelem létezését elői
re úg3yho dgyad7-d:aze l Él
— (0 VaeG:EG ük ogliáltásésyátgőha
Állítás.s. (1. átfoga
tele msz ámá t IGI -ve ! jelö lj ük, ésG rendjének nevezz 6.15. Áll lmaz
. A cso por port. ha
nem írjukkiú, ,aa:
ett ab-t írunk.
b helylyet 1:
a otgyakran
a művelet asszociatív, a (b) azt,
hogy létezik egy. (a) (ab)c —albo);
jelenti,
t az összeadás, akkor 0-val. A (c)
"izosáktl5fgyeljelőljük.ha a művele
tajsőt k nevezzük és a"!-gyel
jelöljük, A (4) 36€ G, amelyre ae — a;
ntb an eml íte tt ele
a! met aza eleminverzéne sét , ha ez
"po kommutativitási szabály teljesülé (9 a (b) pontban említett e-k közül van olyan
eg, vada
-csoportművelettől nem követeljük megporatról beszélünk. hhogy G
féle) cso hogy ad — eg.
( teljesül, kommutatív (Abel-
Példák: Legyen d aza egyik jobbinverze,
a. BIZONYÍTÁS:
ok Abel-csoportot alkotnak az összc
(1. Azegész, a racionális és a valós szám észe tes szám ok (NN) viszo nt nem
4), a term
dásra nézve ((Z,-), (2.4), (R.:, ad" 7 eg — egég z egg!
k Abel-csoportot alkotnak a szor.
4A A pozitív valósésa pozitívracionális számo
—— zásranézve((RT,), (Ot, 1 kapjuk, ezért eg baloldali egységelem
is.
a szorzásra nézve , és mint ilyen, a fentiek miatt egyértelmű. é
.1 x n-es invertálható mátrixok csoportot alkotnak
az a zdegzdad
A szabályos n-szög egybevágóságai csoportot alkotnak, ahol a művelet
egymás után való elvégzés. Megjegyezzük, hogy itt a csoport egységeleme
al , a csoport rendje 2, ugyanis van n darab tengelyes tükrő- Mindkét oldalt jobbról szorozva a! valamely jobboldalkinvei
helybenhagyással együtt n forgatás. A csoportot D.-nel jelöljük és függést kaptuk, tehát a! balinverz is. Ezzel igazoltukacső o
ortnak egy síkidom egybe-
nevezzük. Általában is definiálhatjuk
A második átfogalmazás előnye, hogy nem szerepelnek!
tációi (önmagára való bijektív leképezései) csoportot alkotnak mek.
A csoportot n-ed fokú szimmetrikus csoportnak nevezzük,
öljük, $-valrendje n!. Egy A halmaz elemeinek összes permutációinak 6.1.6. Állítás. (2. átfogalmazás) Egy asszociatív
jelöljük pontosan akkor csoport, ha tetszőleges a,b G-beli:
len olyan x és egyetlen olyan y elem, amelyekre
sai (Aut(I)) (csúcs és éltartó bijektív leképezései)
mint műveletre.
 6.Csoportok, gyűrűk, testek,hágy

G, easzar70 megoldása Iegyen BEG tetszölegeg

pefiníció. Legyen G csoport. Egy HC
peyazylatj
beee ben ltak ha H ís csoport ugyanarra a művelet
4. re :

jobbal
júegységeleme. Az ax — € egyenlet
áliításfeltételeit, tehát G esöpbete eat példák: maga a;
den csoportnak részcsoportja
egyformán viselkedő csoporto
kat nem akarjuk megkü. 1 Mi ögyelemű halmaz. Ezeket a részesopo
ezektől különböző részcsoportokat valódi
csoportjának rész: A
zzük, ha van közti ük 2. A val ós számok additokív addit ív csoportja. ik
"Definíció.
izomorfaknak neveolya
csoportokat : azaz van
s, n egy
pedig az egés z szám
leképezé
lé tg művelettartó ját a
0:61—G2 5, A háromszög egybevágóságainak (Dy) részcsopon
Aznx m-es invertálható mátrixok csoportjának
4.
£.h E Gi esetén nánsú m nátrixok.
ké pe zé s, am el y bij ektív és tetszőleges
le
alkotjákapál
6(g)ó(h) — 0(gh) s. n elem permutációinak részcsoportját
Gi — G: 6. A nem 0 komplex számok (C— (0) a szorzásra nézve
— teljesül,JelöléseGi ze Gr. vagy egyszerűen Ennek egy részcsoportját alkotják az 1 abszolút étékűikomale
kósza
nak pedig részcsoportját az n-edik egységgyőkök.

Annak ellenőrzése végett, hogy egy G csoport H részhali

;A (Rt, sz (R,--2) , ahola 6 izomorfizmus m inden pozitív valós
számhoz hoz. ellenőrizni, ésa7!is H-beli.Az,
hogy a,b €Hesetén ab
a logaritmusát, azaz ó(a)—loga A bijektívitás alogaritmus függ
Új asan teljesül a csoportaxiómák miatt, az eg!
automatiku
H-beli ele met megszorozzuk az inverzével,
vény monotonitásából adódik, aművelettartás pedig a lo: loga4-logb
ha va la me ly
összefüggés következménye.
2.2. Áltítás. Részesopor tok metszete is részesopott, azaz
csoportja izomorf a 3-adfokú szim- ahol A valamilyen
:xhalmaz, akkor (VH, is részcsoport,
In
mszög csúcsai A, B,
enek a há

(jelöljük a csúcsokon átmenő tengelyekre valótükrözéseket rendre fi,f2.t-

pedig e-vel. Ekkor BIZONYÍTÁS: €HyVI.E A esetén,
Ha x,y €f1H;, akkor xy
[mal az4— 85 C€A forgatást f-fel, ahelybenhagyást NH. x €or
Ha x E (IH;, akk HINIGAI
éppen f?. Vegyük észre,
AC — B — A forgatás szög min. esetén, tehát xy
H;
acsúcsokat. Feleltessük
den egybevágósága permutálja meg A-nak az 1-et, vie A esetén, így x
ek a 2-t,C-nek a 3-at. Ily módon minden transzformációnak megfeleltet-
jót. ; például felcseréli 8-t és C-t, ez a neki m.
6.2.3. Definíció.
A )-amelya24 És a 3-at cseréli fel. UL mal jelöljük a K-t ilmazó legszűkebb részcsoportot. Ez
tartalmazó részcsop rtok metszete.
KE 3
Világos, t
2 "a sz) Érdekes példái a részcsoportnak az egy elem által
képe különböző, és mível mindkét csoportnak 6 eleme van, gyen a € G. Ekkor (a) nyilván tartalmaz ada-t, sti
aa-t,za
ció előáll képként A művelettartás abból az észrevételből gával vett szorzatát a"-nel jelöljük .Ekkor a hatvái
transzformációk ugyanúgy szorzódnak össze, mintha a csú- azaz attk — atak és (ay! — ati tetszőleges mik
lókként fognánk fel őket. talmazza a7!-et is, valamint ennek hatványait.
 6. Csoportok; gyűrűk,testek,
62 Részcsoport, mell
szorzat értéke e, a csoport 628. Álítás. Ciklikus csoport
Djsopetemet a""-nel. A hatványozás tus
negatívhatványokra is: "aidonsága
ZZONYÍTÁS: Legyen
G— új
ső különben nincs mit label G.t
tetszőleges k,! € Z esetén Ekkor van
Film, ezért szerepel a-nak pozítív
üz "hatványa ;
azaz egy elem által generált részcsopont az zátív szám, hogy ate H
faló. Tegyük fel, hogy a! € H. sdztsslbesási
)hatványaiból áll. ei 1zkatr. Ekkora!(af)"" — af€ H. demv kee
meg
kétesetet hatványa "70 lehet csak, tehátk(l.másszól

saves sa számohogy
egész k, hogy at a rat-!za1,, áza
a—— al!Ekko azazvan
(2) vannak olyan k,/Eleg szegységelem. Legyen n a legkisebb ilyen szám
KMz(lmikeK, mely
jsebb ilyen számot a rendjének nevezzük, és o(a)-vaj je. részesoj
Definíció. t Ha ni nc s í)ilyen szám, végt en rendű elemről besze6. halmazt értjük. Legyen H £ G ztál yának e de e
(ordó .ere
t jobboldali (balolda li) mell ékos
pert nevezzük
a
Túnk sának
—11.ava, af!) Ezen elemek különbözőek, mert al
l ő á t l kg .
zneset
ola)eset én"! ar
dé
én(a)
!zzré
7( aholí—
nne,dz
Ulenü Jn Továbbá
zabbE
evlSTbsb mindenk
min
t píz AzÖTÉ
de € Z előáll ér .táonsi
k— 6.2.10. Állítás. Legyen H £ G. Ekkor
d 2 klgá
hogy jogos voltke
n— ! közölt ve ígazoltuk,
4 ee Hg
mi nd eg hat ván ya szé rép el az els ő ÉL
ó fog
l a g
alo mra ugy an: azt a szót használni (2) a Hg mellékosztály minden eleme reprezentálj a n
aHg
Játstáv zoli
dje megc8y ezik az által: erált részcsoport rendjévej
6.2.5. Áltítás. Egy elemren (3) két különböző jobboldali mellékosztály vagy egybeesik, vagy di
csoportokat ciklikus csoportnak ne.
62.6. Definíció. Az egy élem által generált (4) haHvéges, akkor bármely mellékosztály elemszáma megegyezik
vez zü
ésCyrn kjük.
eljelöl
ígygs1g€Hg 4
" elemű csoport BIZONYÍTÁS: (1)1€H,
Következmény: Minden"i2 0 egész számra van h— hig, At
(Valóban, tekintsük az (1aa", ...a77") halmazt, ahol a szorzás a fent leírt mó. (2) Legyenh€Hg. Ekkor vanolyanh, € H, hogy Hh
ol CHg.
ja ,éság
ra érvényes xh — (xhi) g össze függé s ig az hogy
"don történik. Ez egy n elemű ciklikus csoport
"aelemű ciklikus csoportrajópélda az n-edik kompl
ex egys ökök a szor: azt, hogy Hg CHh
ásra, a szabályos n-szög forgatásai vagy a számok összeadása modulo n.
Ezek a (19-ből és (2)-ből közvetlenül következik (3).
csoportok lényegében nem különböznek: A hg —hog egyenlőséget g7! -zel jobbról szorozva kapjuk, hogyhu
A
öz
higéshg különbez ne
igazo (4)-et. Cd
ljak,
6217. Állítás. Azonos rendű ciklikus csoportok izomorfak Most már kimondhatjuk Lagrange tételét:

IÁs: Legyen
G — (a) végtelen ciklikus csoport, Tekintsük a
6.2.11. Tétel (Lagrange). Legyen G véges, H £ G, EkkorH re
9G-Z jét.

BIZONYÍTÁS: aHszerinti jobb

Osztályozzuk G-t
ódnak, hogy a kítevők összeadódnak. Jelölje k H mellékosztályainak számát.
G-UHg.
G—(a),IG —n. Legyeneprimitív n-edik egységgyők. Tekintsük mellékosztályban szerepel, ezért IG] — IUH8i
t , óizomorfizmus volta nyilvánvaló
k— IG[/IHI számot H G-beli indexének
HIIHI- IG B
 gyűrűk,tok
6. Csopor hálók
testek,,

az általa generált részcsoport rendjével: nden faktorcsoportja ciklikus, hiszenIggy !

Egyelemrendje osztja a csoport rendjét. 4

egységelemtől különböző csoportelem által GIN zt

acsoport
Egy faktorcsoport rendje osztója 4
Legyenek Gi ,Ga ez
3.4. Definíció. EGsre
G, LL
musnak nevezzük, hagértelmezve van
ort, homomorfizmus
8 INötmálosztó, fakto:rcsop esetén
(ab) — 9(a)g(b).
N
.63.1. Definíció. L G csoport, N £ G. N normálosztó G-ben (N aG), ha
Példák:
kes ésbaloldali mellékosztályai megegyeznek
AN alakban. Mivel h €Nh 1. Legyen Gi z G2,6 a helybenhagyás,
Nh mellékosztály előáll
————Ézaztjelenti,hogy minden N Nh minden h € G-re. 2. Legyen Gy. (C, 4),Gy (R, 1), azaza §
4 she hN,ezcsak úgylehet,ha
ditív csoportja. Legyen
k ekvívalensek
6.3.2.Áltítás. Azalábbi állításo $C5R ?
(4 NaG; ait ető -
a4biHg,
(2) s — Ng minden g € G-re; vagyis rendeljük hozzá mindenszámhoz a valósrészétEz,
szét, Eza lekép
momorfizmus, hiszen amikor "nplexkomplé; számokat össze adunk, á
LENNE N öminde€C-re;
n£ összeadódnak.
(4)tetszőleges
d h e N.§ € G eseténg""h8 € N 3. Jelölje GL(n,R) az n x n-es valóseleműinvertálható
mátáizok les;
mátrixszorzásra nézve.Legyen
BIZONYÍTÁS: (1)65(2) világos. két oldalát balról g7!-zel.
von tagyottltttll
.(2)65(3) Szorozzuk meg a g8N— Ng egyenlőség mind
. (3)24 nyilvánvaló. A — dot(A),
következik, hogy 27 Ng C N, valamint, hogy egNs"" N. Ez utóbbi
e. Ng-t kapjuk, Kó
is relációt jobbról g-vel, balról g7"-zel szoroz
va NCg rminánsok szorzástétele alapján
ezhomomorfizmus.
(3). D
következik
6.3.5. Definíció. Legyen 0:Gi —r Gz homomorfizmus, Azon ;
sztó jobboldali és baloldali mellékosztályainak ci ését kihasz.
mazát, amelyek képe 1, (vagyis aGz-beli egységelem)a
Íjcsoportot definiálhatunk. Legyen MaG, e,h € G. Vizsgáljuk az NgNh
egy vezzük és Ker(6)-vel jelöljük. Azon G3-beli elemek halmazát, n
atot. Mivelg7N—g NésNN — N, NgNh —Ngg"! Neh § Neh, azaz
gy harmadik mellékosz egy G1-beli elem képeként, a leképezés képéneknevezzük ésI
két mellékosztályának szorzata megegy
Ker(o) — (geGil 99zlak
, azazazúj műveletre nézve minden mellékosztálynak
Im(o) —(eeG:l 3nEGI HÍR)
egy normálosztó szerinti mellékosztályok csoportot alkotnak a Állítás. Homomorfizmusnál egységelem
6.
,mintműveletre.
inverze, a kép részcsopott, a mag normálosztó:
csoportot
aGcsoport Nnormálosztója szerinti faktorcso- Fé 0497),
i/N (géperen")-neljelöljük. Elemszáma megegyezik azN 90) tén / FANS
vagyis N indexével, azazIG/NI — IG : NI. 1m(g)
SGay, BEN)
 6. Csoportok, gyűrűk, testek, hálók 6.4. Permutációcsoportok, Cayleyzsétet
ús a 0 leképezésnél
geGrsfe
Tetszőle§€ obistjebeképzőke ÜT
étie)ols) 912292).
Legyen most 0(y) — g. Ekkor
1 -kE Ker(ő),9 — kr, szazy benőway
a 9)
ban, azaz Im (9) tetszőleges
SAált E 168
x
szét6 kölcsönösen egyétek 4ee Ksr(0)egy. b,
sz 94 o (e) — él es) 7 ba) — oz
) SY) Kerlgja alj alkars
IZE
r Ekkor
e emelnek Ekko 9(x) xy ó0)-y
182) € Im(9)
hiba 7 9(e)dle2)— 9(8 ezért 0(xy) —0(2)0(4) —xy, így vi
hogy eigy elemmel együtt az ín,
aztmárkorábban láttuk,
azazIm(6) £ Ga, mivel en o(xXy) —xyKerlój xKer(o)ykKerfd) —g Wjoly),
verze isbennevana képb Is:Ekkor
Le$( gg1y (g2)n—
) —0e orfizmus.
9)(82) — Io:
Mevegjegőyzizom
tehát
és: Im (9) — G/Ker(0)mi kés."
é(e1 g12
—0(2 JatattIGIG]!—
— [md IKer(gyi,tente)
Ekkor
esül, Ker(9) S Gi Legyenh €G1.
Mivelilyenkor g7 " € Ker(9)is telj
Példák:
elvek) bír) élelm - ól 1) 1G6(4) — IG.
1. A homomorfizmusra adott példákból
látszik, hogy
tehátKer(9)normálosztó ís. .0 GY SG. (C,4)/i(R, 4) s (R, 4), hiszitaöíbaaú
normálosztó. Most m
Láttuk, hogy minden homomorfizmus magja orfiz képződnek. A 3. példában a mag az!deteentkátoke öőkép
mus magja, sőt, áll, azaz SL(n. R) GL(n.R) és GLÁnR) /SL(n.R) 5 (RX (OK,By
hogy minden normálosztó előáll, mint egy homom
morfizmu
málosztók bizonyos értelemben egyértelműen jellemzik a csoport homo
salt. 6.4. Permutációcsoportok, Cayley-tétel
6.3.7. Állítás, Legyen N2G. Ekkora
0:G — G/N
Mint egy példában említettük, n elem összes permutációja csoportotálkotaki
zícióra, mint műveletre. Ennek a csoportnak n! eleme van, AZ .
8-7 Ng
"homomorfizmus. A homomorfizmus magja N, képe G/N. Ezt a leképe.
G/N-re való természetes homomorfizmusának nevezzük
(4.6)
permutá ahol (12... .n) — (in,íz,. .ín), azta permutációk
jelölő
: Nyilvánvalóanormálosztó definíciójából. 1 képe 2 képe iz, stb. Ennélfogva megegyezik a

ki ka s 1
((homomorfizmus tétel). Legyen 9:G — G; homomorfizmus. Ekkor (79NL/ "ENEETS
G1/Ker(ó) Im(ó) . permutációval, ahol £1 ny — (kiska cska) Pet
vénykompozícióval ellentétben balról jobbra végezzük, pél
ül a 0:Im(d) — G1/Ker(0), 6(ó(g)) — Ker(ó) e leképe-
jy0 izomorfizmus. Legyen£€ Im(ó) tetszőleges, x €Gi 1 2 37 47YfEVZNSAR
€ Ker(é). Ekkor d(A) —1G, miatt ó (xh) — 0 (x)
0(h) — (s 3 3 )
 ek, hálók
testk,
64. Permutációcsoportok,
gyűrűk,to
6. Csopor
cserél KÁD BÉB 8
két permutációt fordított sor. 71), (— 1)ez lstású
nem kommutatív. az előző EZAGLEBBÉ ís változnak,ezég , azaz
Mivel minden permutác ió előál l egy
res ép AL AJTSA
MEg aagetet 2 , 4) ciklus, ahol
; 715 zttók
see páros
ót párossal szorozva Páro
pernt,mutáci
ros atla páratlan permutációt. sat, x
páros Párossal sz.
ís felírhatjuk. ,
AZ (irí2, Fadannal szorozva pedigadódik az alábbi
a
lynél ír í2-be, íz i3-ba, íg.
rációt jelöli, amead. títás PÁTOS permutáció,
bbiel emhelyben mar ;
pedigh-beképződik.a tö 646. Tétel. An aSn. [So Ar 2,
ugyan e
4 í
F8 ) §,-ben, ennek indexe 2, így
B
í (insiz sí) 7(iz "tációvag,
g BIZONYÍTÁS Tekintsük a
yben maradó elemeket fixpontoknak nevez.
ció.A permutációnáli 7helJ) transzpozóíciónak nevezzük.
(6.41. Definítes
0-5.
(ij),
zük. A ket " ciklusokat Ra AAhan páros
t
nper ókat áltaá lában. ia
mutácijciókat Di
ciklusokat ranúgy szorozzuk össze. mia c:
moz gat nak . Vilá gos, a hanpáratlan
, hiszen különböző elemeket (idot
jani cikhsókfelcserélhetőek jeképezést. (Ca a szokásos,
hogy Ker (0)— An. Lévén minden homomorfizmu Halkan
áció előáll diszjun kt ciklusok szorzataként. Ez a fel.
6.42. Áttítás. Minden permut
értelmű.
első di
fele.Im(6)
máso k felé
t.
—Ca miatt $5/A,5Cz,
s tehát(ő77 fgjenye
An72, ami íg 5
Árás sorrendtől eltekintve egy
b
6.4.7. Definíció. Az S, szímmetrikus csoport részcsoportjait
n-edfokúpe
ócsoportoknak nevezzük.

Ekkor a Permutációcsoportokat könnyű kezelni, Mégis csakelvi

kező tétel
iklikus felírásnál elh.
(egy hosszú ciklusok) a
y (iifős ezik) —(árviz) (érés ) ceén fed, azaz min orf egy
(23) Wégyük észre,hogió) felírható transzpozíciók szorz 6.4.8. Tétel (Cayley). Minden csoport izom
ciklus (ígyminden permutác
(ij) 7(1,0(1.J(1.1) miatt kimondható az alábbi

(aZS
MRNNTE EG) tés (24-i ETT (1,29(21r en) 7 (1.K) ösz
"megmutatja, hogy5,két elemmel generálható
47 ((1.2,-...(1.20)
m),
Legye n
apermutáció. Az i € j elemek inverzióban vi ióját, amely bármely g-hez annak h-szorosát, git-t ren
"permutációt párosnak illetve páratlannak nevezünk, ha a hogyki
elemek egy permutációja, ehhez azt kell megmutatni,
mekhez különböző csoportelemeket rendet. Nyilvánvaló!
81 — 82. Ez a megfeleltetés injektív, hiszen minden per
port eg: égeleméhez. A leképezés művelettartói mert
1
levezethető, hogy a paritás , összeszorzódik", Ugyanis, ha
torzunk az (i,j)(i c j) transzpozícióval balról, akkor az ó(hi)ó (ha) 7 6
(ab
 6. Csoportok, győrűk, testek, hálók
BIZONYÍTÁS: Az állítás első fele. fi
mert ha valóban mindent tudnánk a permutá. MI (ag) Jac ag,
összes csoportról, ez pedig nem áll. Másrészt
ES ús Da izomori 56 egy részcsoportjával, de Az (1), (2) pontok nyilvánvalóan Ji
A tétel mellyen része(önmaga) A kocka egybevágósági cso. dig az (a, 1) (146) z (eb) az(tetek u Gő
már S-nak Jeyetétel alapján ezért G része Sss-nak. Ha azonban a höz tekintsüka sb) (ala) szösttetet
elemű. A Cay! ate]6-ig. akkor minden transzformáció felfogható 18
ip azaz1-6
1-ő számok permuitációjaként. Precízen megfogalmazva tekintsük 9468 B
(ab) ab
0:G—S —B alpi; a,
leképezést. Ker(0) — Ni, Im(g)
mindentranszfot rmációhoz
hozzárendeli azt a permutációt, ahogy -adódik. Hasonlóan kapjuk (5) másodikfela omerfemnas telbőlA
amely
Ker(o)—(1). hisz minden lap fix, a
ha kocka is helyben Érdekes megjegyezni, hogy azelőző állítás €y
a lapokat izomorf 56 egy részcsoportjával
"marad. Tehát G — Im($), azaz G 1jon két csoport direkt 1 szorzataként,
szorzata
eates Po
portok Állítás. Legyen G csoport, Ny GR
6.5. Direkt szorzat, Abel-cso as pontjai, azaz Nin 20G,
16 ésNN; és—teljesül
G, enekaz
előzőállt
csoportkonstrukció t bemutat
fogunk utatni szerepe megegyezik az elő ításbeli
NiésNy NONI
Ebben afejezetben ((a,b)la CA, b € B) halmazt
A x 87
s Veseeosonok Tekintsükaz
bib2) 9
Az állítás bizonyítását elhagyjuk,
azét
Nem
Tegyen (a1,b1) : (a2,b2) — (ara. nem, mert nem lesz rá szükségünk a továbbiakban aréráladj; !
szempontjából maga az állítás. Ha egy G csoportban verte ett f
6.51. Állítás. (A x B, ) csoport rendelkező Ni és N2 normálosztó, akkor azt mondj
a

inátánként az. 148

direkt szorzata (összege), G NI 6 A két állítás
hess ferébae é
BIZONYÍTÁS: -asszociatív, mert koord indokc az azonos szóhasználatot, Havi
lami véletk és
(a,b) -(a7" 67") z(14.19) különböztetni a kétféle definíciót, az első esetben énem
dikban belső direkt szorzatról beszélünk Csoportok dírekt
m k példát, hamarosan végtelen sokat látunk rá.
igazolja álltásunkat. 0 Előbbazonban
zunk egy természetes módon felmerülő csoportszérkesztési módszetté"
652. Definíció. A fent leírt (A x B,-) csoportot az A és B csoportok direkt szorza- 6.5.5. Defini Legyenek A; i€ (1,. ..,n) csoportok, :az (aj.
(lának nevezzük ésAGB-vel(,a kereszt bé") jelöljük. Ha nem okoz zavart, gyakran alakú rendezett n-eseket a koordinátánként való szorzással. "Ez csőpottó
t Ax B-t írunk. Gyakran direkt szorzat helyett direkt összegről be:
(8 helyetís amely az A, csoportok direkt szorzata, jelölése G.A.
"a kétfogalom közt mi nem teszünk különbséget. 42

Áltítás. [4081 — JAl[8]. Valamint vannak olyan Ni , N:
B, hogy Csoportok szerkezetéről általában keveset tudunk. A fenti
közölt) állítás azt írja le, mikor áll elő egy csoport direkt;
ilyen csoport, de a csoportok nagy osztálya leírható a direkt
6.5.6. Tétel (Véges Abel-csoportok alaptétele), Legyen A!
előál ! prímhatvány rendű ciklikus csoportok direkt
szereplő prímhatványok egyértelműek, maguk a
 6.6. Csoportok megadása, példák
6. Csoportok.
gyűrűk, testek, hálók
Nagy n-ek esetén
eza össz set
gar osi cny aholfeszes éget ézkes.
B 2 €46C3. Valóban. (a? ate) — c, Ségével a csoport bármely két elemét €
ös yBivegi
2-3: A tételalapjánCs jó. metszetük (e). e— ce,a — ata
Te), 6 denen jege] mm, tehát a két normálosztó szorzata C, 41) e) c zaenggygi e a
FafU geg a ggétégjet SZEGTE
e4 — Cs £C4 sőt legyen n — Pf... Pt. Ekkor Gy zz
ahol a kitevők összeadását és kivonását
Most tekintsük át a legföljebb 10 el modulo
nértjük.
ni, hogy adott n-re hány n-edrendű Abel. hogy más csoport nincs, általában nem közöl;
100. 100az alábbi módokon bontható fel prím, 1 elemű csoport csak az egységelemből álió e
4.25-2-225 5.552:2-5 -5.
Így 4 féle Mivel p prím esetén tudjuk , hogy a pedrendi csoport
C: Cas —CB Csgy, elemszámú csoport izomorfizmus véjélyzési
Cs ésCr85 Cs Co
GC 0CS DCS 9pCOCS . 7Cin CI 5; csoport besvan,a megfelelő :Á
Co
Izomorfizmus erejéig kétféle 4 elemű c:
ta a következő: Port van, AzegyikCa!
Zé
Csoportok megadása, példák
ai
6.6.
szimmetriacsoportja
Jelöljük az óra járásával ellenkező
szabályos es tükrözéseketty,2 ta-nel
ó gat
/ lvalfor ástf-fel, a tenge
eáayban2gne tenglyre l) való tük
ti és z.
rözszor
szöge x/n. így két szoms: s tenge
szomszédos tengely — tf-et, jobbrólt 1 szorozva pe.
fott szpg octt ájeg tet szorozva 1
14.—ffvaretkapjuk,amiből Mint látható, mindhárom e-től különbözi
mutatív, és két másodrendű elem szorzata Kéz
lásodrendű, fe
ken tsafzfnzfn csoportnak hívják, V-vel jelölik és izomorf Cs x Cz-vel, zta cságégétl
V ésC4nemi
Abel-csoportok alaptétele miatt. Könnyű iga
zol
hogymás
ni,
4-elemű
adódik. Ezekből azösszefüggésekből felírhatjuk a csoport művelettáblázatát, az Hatelemű csoportból kettőt ismerünk, Cs s Cs XICy és.Dy 5265
úgynevezett Cayley-táblázatot izomorfak, mert az egyik kommutatív, a másik nem. Más 6elemű:
Izomorfizmus erejéig öt nyolcadrendű csoport létezik. AzAbel-félék
C3, Ca x Cs €
és Cs. A nem kommutatívak közül Das
máret
ismerjük A
kommutatív nyolc elemű csoport a kvaterniócsoport:

09— (1.
juk1
,—i,—,
j,—k)
ahol
b. 83 4
hht4 -—-hijzkjkzikizj
tee-fe. 9 valamint minden g € 0-ra(—1)g —g(—1)- —g.
Zu 1 ds Ezekből az összefüggésekből bármely
két elem szórzi
va. SL 7 als
aját
Het f
12 ALBA
zés 1
 47. További alapfogalmak
672 Ánítás-LegyenR gyűrű, a be R"
u a nellelem és az ellentett egyértelmű;
007070
41-i d -6-1-k í a)b ——ab;
eÜT ater
a tk / (Da
Jerez kh (—a)(-b) 7ab,
ESET
;
ert
süt
!
el
4

-k-i í
ONYÍTÁS: AZ első pont annak követke ménye, hogyR
KESKS Pa j-t- dásr Az a0—
LA a(0-4-0) — a04-a0 egy.
men míg0-ban hat negyedrendő elem van (í, j.k,—i, másiásodik pont adódik.
aGta A harmadik pont az ab--(- Hb z (a—, bg
ey
-ben csak kettő (/.17)-
li 3 b sség következménye, a negyedik pedig em e
két nem izomorf létezik. Ezek
€ és Cs x Cs arj b) 7—(-ab) zab. a § ennek folyománya, hisz:
ciklikus csoport: Ds és Cio — Ca x Cs. Más
ésaer
a diéd
ilván nem izomorfak
páldák:
1. Az egész számok kommutatív, egységelemes gyűrűt alj ka
szeadásra és szorzásra. Jele Z.
ztunk, amelyekben egy művelet
. Azelőző fejezetben olyan struktúrákkal foglalko ok, ahol lehet össze- 2. Az m-mel osztható e ész számok kommutatív gyűrűt alkotnak
"voltértelmezve, Gyakran merülnek fel olyan algebrai objektum veletekre.
. adniésszorozni is.
ha
6.7.1. Definíció. AzR halmaza4 és -műveletekkel gyűrű, 3. A racionális, a valós, a komplex számok kommutatív, eg
alkotnak a szokásos műveletekre. b;
(0)a4b-b4a Va,bER esetén;
4. Az n x n-es komplex (valós, racionális, egész) mátrixok
ebjrezatlbró]) Vab,cER esetén; egysé
kommutatív gyűrűt alkotnak a mátrixósszea
ésMálriks
dásr zorzástaal
.R-beli elem(jelöljük 0-val), hogy a0—0-4-a—a VacR esetén ségelem az egységmátrix.
EG-re3d E IGúgy, hogy a4-a! —0 (ahol0a (3)-ban szereplő elem); 5. Egy H halmaz részhalmazai az
tbjreza:(bsc) Va,b,cER esetén;
A--B—-(AUBJUANB) éSABZANB
-b)-éza:c4b:e VajbceR esetén;
"bjzcate-b Va,b,cER esetén. műveletekre kommutatív gyűrűt alkotnak. Az összeadás
neve szi
differencia. Az elnevezéstaz 0

íg, hogy félcsoportaszorzásra nézve. A szorzás --ját gyakran elk (AUB) (AB)
-(ANBJU(BNA)
illetve hetedik axiómákat jobboldali illetve baloldali disztributív
összefüggés indokolja. A nullelem azüreshalmaz,
az
elem, egységelemes gyűrűről beszélünk. A harmadik axi- Jegyük észre, hogy tetszőlegesa€ R eseténa?— a.Az.
"nüllelemnek nevezzük. Egy R-beli a elem összeadásra vo- rendelkező gyűrűt Boole-gyűrűnek nevezzük. Az
0 egyenlőség is teljesül.
nak nevezzük. Tekintsük most át a gy
Ezek arról szólnak, hogy egy gyűrűben teljesülnek 6. A komplex (valós, racionális, egész)
a polinomösszeadásra És SZOFZÁSTa.
 orto
6. Csopgyűrűk k,
, testek , hálók

űr
értelmezett ) (folytonos) függvények gyűr
-részayenyyókb J()e) peoktezkosíisi ;3 Azegész számoknak részgyűrűjét , ez
számok n-nel vett osztásakor vet 2. A racionális számok részgyűrűje a valós,
...m— 1 maradékoknak megfele. lex számok gyűrűjének.
3. Az n x n-es komplex (valós,
kotják azon mátrixok, amelyeket eeő
Utolsó soraés
hair jan írjaleazalábbi
metmj e :jontda baítjön Z összes részgyűrűjét
ar, 0gran ri Ha
meny — mo, abol íjzkmá rt 6.1.7. Állítás. 2 minden részgyűrűje az (1) iát
za my. Ezt agyűrűt Za-mel jelöljük és a modulo
ja any, azegységeiei dékok) gyűrűjének nevezzük. Ha ez nem okoz BIZONYÍTÁS: Legyen R £ 2, R 4 (0), Ekkor R.-ben Podve
helyett 1-tírunk. a legkisebb R-beli pozitív egész m, Megmi
tg
Legyen s € R. Ekkor vannakom ge OS remsárek kett
Rgyűrű. Az0
IDeiaició. Legyen a € Relemet baloldali (jobboldali) nult.
űj Éeélz
havanhozzá0zb€R,hogya
nevezzük,
gy ab - 0 (ba 0).

seRésgm— mr ...-4mER miatt s—gm

ER. Dem volta lej
R-beli szám, ezért r — 0 lehet csak, azazmosz ast
is. DO

674.Defiídó,AzR gyűrűt nullosztómentesnek nevezzük, ha nincs benne null. rűje

7 e integritási
int tási tartomány
tart. 6.8... Az egész
4 számak
3
[A kommutatív nullosztómentes gyűrűneve

b Az egész számok gyűrűjének számelmélete azoszthiatóság

fla ésaprín
"Azegész számok, a páros számok gyűrűje integritási tartomány
hgy§-ban 2. 3-0,ezért a 2 illetve a 3 nullosztók.
6.8.1. Definíció. Legyenek a,b € Z. Azt mondjuk, hogy b osztható
b—ag.
osztója b-nek (a osztja b-t), ha van olyan g € Z, amelyre
1. a x.n-esAmátrix baloldali nullosztó, ha az AB —0 mátrixegyenletne
lincári. zsááasl s 7 1
vándsolkalombóző megoldásaami ekvivalens azzal, hogy az Ax — 0 egészszámot práms
ikvannemtriviális megoldása, azaz, ha A nem invertálha! sé teszt b AE Z,p 0-tól, 1-től és — 1-től különböző
az,hogy Ajobboldali nullosztó.
ekvivalens nevezzük, ha a p] ab esetén p) a vagyp b.

E. Me. Oszthatóság szempontjából a negatív számok ugyanúgy

Legyen R gyűrű. Az RoC R halmazt R részg ek nevez. ; £.
t-reljelöljük, ha R"ís gyűrű ugyanazokra a műveletekre nézve. R és sZBAgN vő szt éz ez-e dab lE esezzés HárúlÉs SEREG uiű
űrűk, ezeket triviális, az ettől eltérő részgyűrűket pedig valódi ezentúl csak a nemnegatív számokkal tozistlkostrtes eretet ERNE
rá tá egész (természetes) számot értünk.

8)999 b. A Ata íció A p 0-tólúj és 1-től különböző eg

6.8.3. Definíció. Pp egész számot
9
csoport viszonyhoz hasonlóanbi th esetén isa kö-
éz, y EGYENLÖ GYŰ[ÜK csetén is a kö nevezzük, ha a,b € N, p — ab esetén p—avagy p b.

Rrészgyűrűje, ha zárt a művele

AzR CR halmaz 6 LTélet A természetes EláR körébe zel
Prímekke
benne van annak ellentettje is.
Ezt a tételt nem bizonyítjuk. Nem bonyolulta.
telen. A tétel maga azért fontos, mert ezen:
 k,
k,teste
gyűrűto k,hálgk 4.5, Azegészszámokgyűrűje
6. Csopor
mű 6.89. Tétel. Legyen n— pÍ pír "PE Ekkör c
a nél nagyobb száma sorrendt őleltekintve egyértel elő.
rez "azaztetszőleges n € N esetén 4 kh VakZ !
e), om gt
ei
4 a;
!Új ;
het BI
neptipít
pl pid...
BIZONYÍTÁS. alncseténd —
k egyértelműek.
ok ésaza, 20 kitevő 4
velnet tsk száma d(n) —
föl, ?n osztóina TT(c43-1), Azi-edikhelyren minde
úg A fenti fölbontást n kanonikus alakjának nevezzük. Az a, 2 0 kikötésre azén
az 1.p.s Pls PI" számok valamelyike szerepel
mert
. van szüks különben tetszőleges n-et nem osztó prímeket hozzávehetnénk a
ég, bezér4 14
afelbontás nem lenne egyértelmű. k
7 felbontáshoz Okitevővel: Ekkor S(m-T[(14pr...4p
egett og
el könnyen meghatározhatóak a szám
. Egy szám kanonikus alakjának segítségév "R8 tai Pi-1
osítői. A 9(r)-re vonatkozó képletet a szita módszerrelf.jukkiszámolni.
apátvd In. Ekkord előáll
, 686. Álítás.Legyean z pöipg: terjedő számok közül ki fogjuk szitálmi azneheztenkááláp :
ke fogjuk kihasználni, hogy két szám pontosan akkor nem
a- pp pi ha van közös prímosztójuk. Minden py-edik szám nem relülívj
ú szám osztója "n nek közös osztójuk pi. 2- ilyen szám van ng, Ezt minden prime
alakban, aholB, £ ay. Minden ilyen alak n-( 5421 t 2 )számhoz jutunk. Kétszer vontukIkiazo
hisz a számát, amelyek két különböző
prímmel isoszthatók, stb.Végülaz
Megjegyzés: Természetesen a fenti alak nem feltétlenül d kanonikus alakja,
k is lehetnek.
"Biszámo0-k (Me. 7.) ( n
A számok kanonikus alakjának segítségével megható ozható két szám legna. n 1—t. FE tes
"gyobbközösosztójaéslegkisebb közös többszöröse. Legyenek n.k €N. a kanoni- Pi "Ti Pa 38 Pip: j Li
kügalákját pótoljuk" kia k-banszereplő, n-ben nem szereplő prímekkel 0 kitevővel n ZA
mindkét szám fölírásában ugyanazok a prímek szerepelnek
Ekkorva.
Ésfordít 4(-aY— zen (4-9) em
pi Pa 1! pi

ING Áítás. Legyenn— pt psz epét, m — pipi? ssPit. Ekkor nés m legna. értékhez jutunk. C
gyobbközösosztója
gyes Megjegyzés: Mindhárom függvény rendelkezik az úgynevezett
miatonba) pminaz aj ,
., panlas ba donság Az f egészeken értelmezett függvény multiplikatív, ha(c
(nm)
—pi a rájuk:
f(ab) — f(a)f(b). A d, c, p függvények multiplikativitása
közös többszöröse letből látszik.

Inn]szpeataubi] pala. ba) Ppax (4 Be

6.8.1. .Kongruenciák
maradékos osztás.
Aza,b számokat relatív prímeknek nevezzük, ha legnagyobb kö- Az egész számok körében elvégezhető a dek;
osztá sakor kapótt
0 € b — k, akkor b-t n-nek k-val való
zzük .
n-nek k-val vett maradékának neve
tóinak számát d(n)-nel,, osztóinak összegét
ege o(m)
gét 0(1)-nel, a nála kisebb
b-vel modulo n, haa és
számok számát p(n)-nel jelöljük. Azaz 6.8.10. Definíció. a kongruens
n) vagyabtres
ugyanaz. Jelöléseazb (mod
Me EL
0- (saj-i
aén 6.8.11. Állítás. A kongruencia
 k, gyűrűk
148

Az állítás közvetlenül 7 ÉYET 149

ét BIZONYÍTÁS: Aza és Iby en baj eg
8y (a,c) számú 6 C miatt
megoldás van fövzgremú
ez
él Ebben " a
a gyűrűi
gyűrűben sa 5

1 7Zásra a sége azn-hez ő 4;

18 pontosan akkor, ha " ag) 1 eseti nézve, észen
két n-hez maradél
relatjy
atja a osopant Pelm n-hez, ég ünyeste s van Prím szám j
ve
Legyenek mc sát et
azaxz] azösszesrelatívszorzátó
? hatóságát fogjuk v moda) kongi
o ngniencia
amelyre c b. tja az Euler-Permat megoldható,
tétet;
Mivel
tis
egész számra, íg 6.8.14. Tétel. Legyen Ekk or a9 sz1 (modj
(a,n) — 1. Ekkor a9
valens, hogy van olyan ie
átfogalmazásból közvetlenü P prím eseet ténéna, kis" kív" Fermat-tétet 1
,
6.8.12. Állítás. Az ax 8
6.8.15. Tétel. Tetszőleges aegész 7 számra o p
számraaP za (modp 1
tetszők ai
számm számokra nyilvá
1 n teljesül, jes
akkor oldható n beszorzásával adódikül,, aa többire pedis
a PlB
BIZONYÍTÁS
Haakongi 6.9. Hálók

(ac gyenlet meg ícióval részben rendez

ett halmaznak ne-
kellelvé; znünk. Osszuk el S tranzitív,azaz
így tovább. Az utols
a kívánt módon. [

Az utolsó előtti sor alapján (a, c)[r. M

fr] 1-1, ezétt az utolsó e
n]e adódik. Így r, (a,c),
Most már kimondható a kongruenciák lyan a, b-től különbözőc eH, hogya
e b.
6.8.13. Tétel. Az ax —b (mod c) k elem közt van harmadik (nincsenek fedő elemek),
(a,c))b.A megoldások száma (a,c) tő a fedéssel. Véges halmazban ugyan-
a — aj, az, .. ag 7 b elemek, hogy ap 4
BIZONYÍTÁS; Csak a megoldások számát ke
megoldható, legyen a — a(a,c), b — 4 (a
Definíció. Legyenek a,b e. a H részben
és rendezett halmaznak. A c ele-
ax zt (mod c) kongruenciát kapjuk, ahol (a ő
egy megoldás van modulo c. Tegyük fel, gy e knevezzük, ha a £ c és b £ c. c azaés bllegkisebb fels
alsó
( felső korl c
átra £ €.(A legn agyo bb
aza0
az
£biba£c! számok kielégítik a kongru, korlátja a, ha felső korl s tetszi ves
korlát definiálható.)
 6.Csoportok,
gyűrűk, lestek, hálók 49. Háló
(AH részben rendezett halmazt hálónak nevezzük, ha bármely és
gtázeeyg "vánJegkísebb felső korlátja és legnagyobb alsó korlátja Az
"unió b),az utóbbitaA b-vel (a metszet b)jelöljük Ha a hálóban egyenlőségek
aztegységelemnek. ha vati legkisebb elem, azt nullelemnek
íció. AZ
. Definíció. AzL
hálót disztributívnak mt
fétél. LegyenH háló. Ekkor a metszet és unió kétváltozós műveletek a 4 69
té ejesülnek az (an b) Ve slave) Mb Ve) ég lasjik
az alábbi tulajdonságokkal: tetszőleges a.b.c € H esetén azonosságok
za és aAaza Könnyen látható, hogy bármelyik disztributív törvényből köv
(idempotencia)
bva és anbzbna (kommutativitás)
aVv(dVve) és (anbjaczan(bac asszociativitás)
9.8. Definíció. Legyen L egység- (1) és nullelemmel
(0)
-. (GVbjaaza és (aabjvaz a (el elési tulajdon;
elemet
jé m et az az a elem komplementumának nevezzük,ha

, A tételbizonyítása világos, ugyanúgy, mint a megfordításáé ahd zOésavd zt.

6.9.9. Állítás.. Disztributív háló
69.6. Tétel. Legyen H halmaz az V. A műveletei ban ha van komplementum, akkor
ez egy
. négy tulajdonság. Ekkor Hbáló, ahol aza,belemek legkisebb
. gyobbalsó korlátja) a vb (aAb). a £ b pontosan akkor, ha a "
aVbzb. BIZONYÍTÁS: LegyenLdisztributív háló,
a€L,Tegyük
V(bAdföl,
ve ))hogyBés ESOVISROB
lementumai. Ekkor b bA1 —(bAaJ
—b(a
cy be
£ b,tehát— b
Ezzel megkaptuk a háló algebrai megfogalmazását Tehát b £c. Hasonlóan megmutatható, hog
Páldák:
120 75R, ahol avó z max(a,b], aA b —min(a, b) ) (a
( rendezés ekkor a szo.
6.9.10. Definíció. Egy Ldisztributív hálót Boole-algebrának nevezünk, a min
elemnek van komplementuma L-ben.

2 N.aholavb —[a,b], a ésb legkisebb közös többszöröse, a b— 6.9.11. Állítás. en B Boole-algebra. Ekkor.
b legnagyobb közös osztója (a rendezés az , osztója" (a,b), aés
reláció)
(avby!zd Ab, — (akbyzdvi
3.Egy halmaz részhalmazai
ahol A,
V.B—A u8. AMBI
(——— AN B (a rendezés
tartalmazásy;
b BIZONYÍTÁS: A két állítás hasonlóan bizonyítható,
ezértmicsak az;
EA Legyen Haf0TJ intervallumon fol 1lytonos függvények halmaza, nyít;
a
31 fvazmaxífig), 10g— minff,e) a vb) v (d Ab) (avovd) Alavbvb) —(LVB)AGLVa) STATE
-0
c. a minden pontban kísebb-egyenlő), 1.6) A (a Ab) —(aa AG) V (bad Ab) — (0A5) VGA) 9
1 Ap nel
Tehát (a v.b) komplementuma dAb. 8
részcsoportjai, HV.K — (4, K), HAK zHNK (a rendezés a
.Ennek részhálóját alkotják a normálosztók, hisz két normálosztó Boole-algebrákból egyszerűen nyerhétbak EGES ;
tuma is normálosztó. vez. gy olyan gyűrűt, amelyben a — a teljesül minden 83 3
nincon
Tpag s se egység- se nullelem
lem,. AA másodii ik példában B Boole-algebra, a,b € B esetén legyen
példában az egységelem G,
nincs egy-
áló csoport. a nullelem a), ab (ant) V(bAd):
elemre (részhalmazra) telj új teljesülése.
j A
esülnek a Ellenőrizhető a gyűrűaxiómák
teljesül minden elemre.
CS(AVCJA(BVC)
6.9.12. Állítás. EgyBoole-gyűrű ko
 610- Testek
6. Csoportok,
gyűrűk, testek, hálók
példák: kése.
racionális, a valós illetve a koz
ni R Boole-gyűrű, a.b E R. Ekkor a-ta — (aa)? — 92
aatata, azáza4a—2a—0. Ezzel az állítás második része, 1 Számok (0, R, C)
f ként aztkaptuk, hogy a——a mindena€R-re. a.b ES ék műveletekre.
őt ab— —baadódik. ab ——abmiatt ab— ba. DO ;
A modulo 2 maradékosztályok testet alk
ól kapott Boole-gyűrű egységelemes, az 1 az egységelem leírt műveletekre. Elég ellenőrizni, hogy az tnekÖn tk)
n-ne
ező tételarrólszól,hogyminden egységelemes Boole-gyűrű megkapható 1-1 7 1 miatt az 1 inverze önmaga.
ól, ésfordítva. A modulo 5 maradékosztályok testet alkotnak a
(Tétel. Legyen R egységelemes Boole-gyűrű. Ekkor R Boole-algebra az leírt műveletekre. lég ellenőrizni, hogy az 12.34 elsmeláek VS
1.171.2-356 14 47 16—1 miattaz1 ésa 4 inverzeönm
avVbzatb—ab aAb zab a3. aga,

ket. 8-ből visszakapható R a (s) műveletekkel fab

Az ( fő 89 alakú £ valóssalt mátrixok testét alkotnak
amátrixműveletekre
. A tételazeddigi ekh
hasonló ez
módszere kkel bizonyítható hú
a legkézenfekvőbb példa egy halmaz részhalmazainak rend. A valós számtest feletti racionális törtfüggvények halm;
aza, R(x), testetalkot
ÉG 19942
a szokásos műveletekre, azaz
NLESSRBTS
16914 Definíció. Egy halmaz részhalmazainak metszetre és unióra zárt
rendsze. ú
R(x) (Gg ) [PED.Atd ERd 9) 20)
Tét halmazgyűrűnek nevezzük. A komplementumra zárt halmazgyűrűt halmaz.
a . testnek nevezzük. test, ahol ei
——— A disztributív hálókat ésa Boole-algebrákat írja le a kovetkező pi) , Pal) Pi(xa2(a)
4palalgild Vg
k am ay aMdag €
.6.9.15. Tétel (Stone-féle reprezentációs tétel). Minden disztributív háló izomorf valamint A
Minden Boole-algebra izomorf egy halmaztesttel. Pi(x) pala) pilx)pa(x)
gi(x) a2(x) gilxjazte
Legyend négyzetmentes
szám, azaz b—pypa":" pgp ahol
ap-k be
on és azegységelemen kívül van még egy alapvető tulajdonság, O( vad) — (az bvd ] a,b € 0) test a szokásos műveletekre, ugyanis B.
c teljesül: ig . AR
4-ba
Vá (a ran) el e) VÁCO(Váj, s
ció, Egy R egységelemes gyűrűt ferdetestnek hívunk, ha a szorzásra
inverz, azazV0 / a € R-hez 34 € R, hogy ag — 1 Egy ferdetestet (a biva) (a2--bavá) z ; $4
ha a szorzás kommutatív.
(aaz 4-dbiba) 4 (aba raz) VÁCO(VA) ,
4
ferdetestet hívják testnek, a testet pedig kommut. atív test-
azaz O(Vd) g v 7
Meg kell még mutatni a mulúplikatíinvi
ési al PE es zt
r-t Ér lenne, ahol
a? 4.db? 4 0, mert ellenkező esetben d

. Balr
a!ól
-gyel szorozvab —0 Beszorozva g7—tel dg? — p? adódna. Azegyenlet lán d pi
páratlan, míg a jobboldalon páros hatványon SZerep vez.
VA. egyeílőségőjé
Az (arpva) S —bd
a ad
nem nulla számra.
 - 61 o. Testek
R. Tekintsük az aa, ad3,:"-aaa elemeket. agy— a
az a-4-bi-4-cj- dk alakú számokat,ahol
"Tekintsük OÉS Eitosztómentesség miatt a, — a; teljesül, azaz azag,elem
"az összeadás a koordinátánkénti összeadás, az í, j, k el 44 Mivel n elem van, ezért fólsoroltuk az összes elemet,
k úgy,minta Ekkoradisztributív törvények őek azvan olyan e ER, hogy ae — a, 8
ő "két kvaterió szorzatát. Azaz legyen.
ató san tetszőleges b € R-re bae — ba, azaz
akot
4-dik) 4 (az 4 bit4 csj 4 d2k) — ae 0 1) 0. A mullosztómentesség ésaA 0 miattezcsak
atber ". Tchát e egységelem; Az aa; elemek közt szerepel
eis, azi
4 (bibi (erez) jet (di 4 d:)k
aba)

4erjt-dik) (az 4-bai

4czj 4-dak
! (ara3—bib3—c102—didh)4-(ab: 4 azbi 4 crda — csdi) 1 6.10.§. Következmény. Z,, pontosan akkor test, ha m prím.

(arcat aza db: —d:bi) já (a1d: 3- azdi 4- bicz —bc) k ZONYÍTÁS: Zm akkor nullosztómentes, ha a,b€ 2, esetén
ab —0-ből a:
. Ezta halmazt a fönti műveletekre a kvaterniók (ferdejtestének, elemeit Pedig BZ következik, azaz m ]ab esetén m ] a vagy m( b. Ez pont a §
knak nevezzük. Mint a komplex számok körébe n, a kvaterniók közt is Ezzel azoltuk állításunkat. 0
.
értelmezzük
akonjugált ésanorma (hossz) fogalmát A Z,gyűrűt, ha mint testre gondolunk rá, F-vel is jelöljük.
zi
atbitcjtákza—bi—cj—dk és
6.10.6. Definíció. Legyenek L £ K testek. L-et K résztestének, K-tL 5 Y
ek nevezzük. Az K (L párt testbővítésnek nevezzük, K vektortér L fölött,K 43
feciproka is a komplex számoknál megszokott módon kapható. Hi fölötti dimenzióját (dimr(K)) a testbővítés fokának hívjuk, IK : L1-Ietjelöljük. Ha A
147Okvatornió, akkor k.K/Ik/? — 1. Ezzel igazoltuk a ferdetest axiómákat E véges bővítésről beszélünk. a,b,... € K eseténalegszűkebb olyan 9:
"valóban
nem test, hisz íjAji. tet, amely az a,b,. ..elemeket tartalmazza, L(a,bv:..)svel jelöljük;
ésazt
ézük meg, miben térnek el a kvaterniók a testektől Mint tudjuk, hogy L-ből az a,b, elemek adjunkciója révén áll elő. Az egy elem
9 n-edfokú polinomnak legföljebb n gyöke lehet. Tekintsük az x2 egy test ójával nyert bővítést egyszerű bővítésnek nevezzük, a megfelelő elemet
"együk észre, hogy ennek poli
a polinomnak a kvaterniók felett gyö elemnek hívjuk.
"Edk alakú szám, ahol b?4.c? . d? — 1, tehát végtelen sok gyö ke minden
ke van. Más Ismételt testbővítések fokáról szól azalábbi
hogy 27-11 —(x4-1(x—i) A (xtJ(x—J) —(x--k)(x—k)
ahol ( gyöke a polinomnak. Azon nban a különböző hel
yeken vett he
különbözhetnek, pl. i-t helyei ttesítve az első három fel
bontásba
6.10.7. Tétel (fokszámok szorzástétele). Legyenek K C LC M. Ekkor
D((— 0) —0, (i--jJ(i—j)— —24, (63-kJ(1—k) — 2 adódik. Végül M:KI-IM: IE: KI.
egyezni, hoazgy a--bi (a3-bj, stb.) alakú számok a kompi
rf
résztestjét alkotják a kvaternióknak. Felme lex számok.
rülhet a kérdés, lehet-e még a
ámokon ésa kvaterniókon kívül — esetleg valami
f. féle hasonló módszerrel
Példák:
t tartalmazó (ferdejtestet szerkeszteni. Errő
1 szól Frobenius 1. A CI R pár véges testbővítés, foka 2, C— R(i).

K a valós számokat tartalm, Jazó 0 másodfokú bővítése 0-nak.

ferdetest. Ekkor K izomorf a
2y a kvaterniók valamelyikév
el.
Az R(x) [R bővítés végtelen bővítés. Azx,22, ...,z14ozs elemétMi
a következő függetlenek R fölött.

integritási tartomány test. 4. Az R] 0 bővítés végtelen, ezt egyelőre nem indokoljuk.

Külön szerepet játszanak azon testek,drmeljokösé tök

6.10.8. Definíció. Egytestetprímtestnek nevez

 10. Testek
6. Csopor
gyűrűk,tok
testek,,
hálók
CIR bővítésalgebrai, hiszz€ C eseténzgyökeaz f(g)
1.szi együtthatós polinomnak.

A második példa általánosítása az alábbi

a A a test. Az ! mindíg elemeatestnek. Ezért benne vannak 46.10.12- ÁNNítás. Minden véges testbővítés algebrai,
E, . s 14...$ 1 számok is. Különböztessünk meg két esetet
szerepea
l0,Ekkor van olyan k természetes szám, hogy az 1. BIZONYÍTÁS:
szór összeadva 0-tkapunk. A sorozat elemei ekkor éppen a Z, gyűrűt
Legyen dimk(L) — n, a € L. Ekkor az hadse k
De mivel atest nullosztómentes, k csak egy p prímszám lehet, azaz árisan összefüggőek K felett, így vannak olyan a, € K elemek, hogy
K tartalmazza F,-t.
Ekkor a gyöke az f(x) — ken Polinomnak, .D
.
sorozatban
nem szerepei a 0. Ekkor a test tartalmazza a természetes szá.
, mókat. Mivel minden számmal az ellentettje is benne van, a test tartalmazza Az egyszerű algebrai bővítéseket a következőképpen lehet jellemezni:
. azegésze
ésaket,
multplikatív inverz létezése miatt bármely két elem hánya. ez
. dosá
ígyt,
0-tis. lg
6.10.13. Állítás. L enLIK testbővítés, a € L algebrai K fölött, gyöke az
!minden test tartalmazza F,-t vagy 0-t. más prímtest nincs 53ai írreducibilis (felbonthatatlan) polinomnak. Ekkor

o -(gjnelne,
állítás alapján minden test előáll 0 vagy valamc!, bővítéseként. Vizsgál.
razt
azesetet, amikoX r2 F,. Legyen a € K tetszőleges. Tekintsük az
haz "Pa összeget.hat...$az a lat
Este ...41-a a
0a-0,
p-ger p-szer , ízó
Es elemet p-szerösszeadv
0-tkapunk,
a Ezt a p számot aK test karak.
k: nevezzük. Ha níncs ilyen p, 0-karakterisztikájú testről aK(a) 1K testbővítés fokan.
beszélünk,
:Tétel, LegyenK véges test. EkkorKelemszáma Prímhatvány
BIZONYÍTÁS: Az E Ba! alakú elemek nyilván benne vannak K(a)-bans
YÍTÁS; Vanoly
p.an
hogyF,£ K. K vektortér F, fölött. uk, hogyezek testet alkotnak, ezzel igazoljuk állításunkat, A testaxiórmák
ktortér bázisF,
a felett. Ekkor minden elem egyértelmű.
s ellenőrizni a műveleti zártságot, az inverz, nullelem ésegységelemlé
a Ez utóbbi kettő és az ellentett létezése nyilvánvaló. Két ilyen alakú szám!
Poe (a, eF) ilyen al; mert E Bit E vat — £ (B, 44)af.Két ilyen elem szorzatábani
íg
előfordulnak magasabb kitevős tagok is, de £ ca! zOrmiátt
LegyenLIK testbővítés, a c I. Az
a elemet algebrai elemnek
"ha vanolyan f € Kb) polinom, amel
yre f ÉV és f(a) —0. Ha
akkorazelemet (ranszcendens elem
nek nevezzük. Az L K
L mindeneleme algebrai K fölöt
t. azaz az n-nél mag; ba

a halmaz szorzásra zárt. Legyen most g(x) z £ ön. Megi

9/1957, 241 elemek algebrájak, hisz gyö
0ag(x) — 1 —2r kei
— 1 polinomnak, Azeésa
bi seltéskomolyabb felkészü
ltséget igényel.
nak van inverze a halmazban. Mivel g fókakisebbmint/-é,ésf/
án
(fg) — 1. Ezért az Euklideszi-algoritmus létezése . van
n Klx) polinomok, hogy f(xJa(x)
—glpla) 71. at
8(a)p(a) — 1 egyenlőséget kapjuk, f(a) — 0 miatt g(a)
inverze p(a). Ezzel igazoltuk azt is, hogya! 9
 61§ A Galois-elmélet alapjai
generátorrendszer: Ezek az elemek függetlenek is. Ellen. példák:
1 4
ezteljesazaz
ülne , lenne egy legfeljebba— 1-ed fokú
agyöke A e(72) 1.2bőví nem
ténormál
sis. Ebben ugyanis ;
ak d annak, hogy / irreducibilis. CI kiekkor ha O (9) normális lenne, az f(x) — 8-2
polin
folyománya az alábbi ngálásával keletkezne, de elemei az az 4 aztő4 apgőz
Algebrai bővítés algebrai bővítése algebrai JA valós gyökök azonban nem állnak elő ilyen módo
Legyenek K 2, L]M algebrai bővítések. Meg kel! mutatni, 90 /782) 19 normális, hisz az x? — 2 polinom
h.ogy egyik gyökéneka
algebrai M jr Legyen a €K. a algebri ai L fölött, ezér K
van.
" kapható, és a másik gyöke is benne van a testben,
ay EL elemek, hogy a gyöke az f(x) — E Polinomnak. Az a, Legyen most 0(a) ! 0 normális bővítés, a. gyöke az n-edfokú is
mek algebraiak A fölött, ezért a K(a,) ! K testbő
j Es a foksz
vítések végesek, ezért ezek
ármokszorzástétele miatt, ezért M (a9,... a) [Ag 97) — £ ag racionális együtthatóWZ
s polinomnak. Tekint0(a)
süazon
k au omor-
ESA (o. r0asa)
[A(do, ..-,01) is véges (legföljebb n-edfokú), ezér 7 sait (önmagár
a való izomorfizmusait), amel 0-telemenké
ye A
k nt helyei
ama) [M bővítés is véges a fokszámok szorzástétele miatt, tehát a
al.
ta ják,
Lső
azaz azon 6: 0 (a) — (a) bijektív leképezéseket, amel yekre
Kfölön 0
GB algebraiak a X test fölött. Ekkor a -B, af, a/R is
41) o(a) (a) r 9(b) — 9(a-t- b) tetszőleges a b € O(a) esetén;

KKfölött. A X fölött algebrai számok testet alkotnak (2)2) o(a)o(b)

o — (ab) tetszőleges
a b EO(a) esetén;
[jelentőségét
azadja, hogy mígaz "7/1994, V3 1 számokról egyszerű
pólínom megmutatásával eldönteni, hogy algebraiak, a V3-4 1/ 91994 6) 9(a) —a tetszőlegesa€ 0 esetén
lenne ilyen polinomot mutatni (3886-od fokú
Polinom lenne),
!mégis garantálja, hogy algebrai (persze a tétel nem mondja meg, ha Két
Két ilyen
il leképezést
cképezést egymás
egymás utánután el elvégezvec ugyanilyen 1 tulajdonságokka
n polinomot találni). A következő tétel arról szól, hogy véges bővítéseket delkező leképezést kapunk. A helybenhagyás ís ílyen, ésegy ilyenleképezés íny
Ini azegyszerű bővítések ismeretében. s ilyen,
is ilyen, teháttehá ezek a leképezések csoportot alkotnak az egymás utáni
mint műveletre.
. Tétel, LegyenK0-karakterisztikájú test, L ]K cs bővítés. Ekkor I
ti " adjungálásával K-ból, azaz minden vége: s bővíté
s egyszerű 6.11.3. Definíció.
iníció. Ezt
Ezt aa csoportot
c: a
ag0(a) [0bővítés relatív automorfizi
portjának vagy más néven Galois-csoportjának nevezzük, T(O(a) 19)-val j
jük

) gyöke
a
ató tet.
abaxk 4-ba.gxket 4 tiz ehesek VAB ino
égünk
megvan hozzá, kevés
ítani, inkább példákkal szemléltetjü
k a fogalmakat. Legyen6 () —y. Ekkor
Az LO véges testbővítést normális az ige
Vt 0-ből p összes (€-beli) gyö
bőv. ítésnek hívjuk, ha van 0— (0) —c (b4B" beg Bt a,
keinek a. idjungálásával áll cnn) -o(goe)
elő.
bővítés egyszerű, itt is található primitív k

en f olyan irreducibi ilis pol elem, azaz L — X5(b) £ X.otws(b) tet

1 l
3 jr
inom, amely győke a zágbll a
FT el
1e ból f gyökei73nek adjÉsungálá
sával. A bővítés foka
Azaz jajbí — 0. Tehát B képe gyöke ugyanannakapis
1-0 A
képe csak f valamely gyöke lehet
ésez egy fi me
n-ed fokú polinomnak n gyöke van, ezén IT(A
 gi A Galois-elmélet alapjai E
§. Csoportok,
gyűrűk,testek,hájgx
A 46.188 —43, —iN/3 számok at
rendre az12.34
Legyenek az/ polinom gyökci a — a , sé igézszsaz
1234) (1234 AZAZ
az(] 234)jaslj s 2)vosz(já)
5:O(a)
— 0(a)
a pi -(1234) 9/1234 4
váz a 2 balal 045 3214)" VISNgagliS
1234) 4/1234
n 077 4123. 998088 4321
isok. Ez abból látszik, hogy / minden gyökére
ugyanaz a
hogy gyökef-ne azazkielé
k, gítik a §.aa; — 0 összefüggést
rációkat kapjuk. Ciklikus felírásban ezek rendre a hol
csoport rendjen,megegyezik a bővítés fokával. A Galois-csoport a FJJI2,4), (13), (1.2,3.4), (I.2)B, 4), (4.321). (1.4) 2.3)
§ mozzuk,
négyzet csúcsait körbe megszá akkor D4 elemei a
áléselétő.
kéÖBLE
egy konkrét példán. Legyen f(x) — xt
számok,A
keresett test tehát
3
sz. d eg lációinak felelnek meg. Tehát T(O (43) 10) Da. csücsök
Hogyan lehet egy testbővítés közbülső testeit megkapni? Azaz, ha K
KZO(V3.—v3íV3,-iv3) vítés, melyek a 2 £ L £ Ktestek? Erről szól a Galois-elmélet főtétele ne
Legyen K )! 2 véges normális bővítés. Ekkor a bővítés közbülső
hogy O(3.1) —K. 1-3/V3 EK, és 143, 11 nősen egyértelműen megfelelnek T(K ]0) részcsoportjainakaki ess
e €(43,i) Legyen K 2 L2 O test. L-hez rendeljük hozzá T(K 10) azon elemeit, ;n ezi
teljes hiszaül,
szorzatok tényezői már 0 (3, )-beliek. Így a két test tar. L elemeit, azaz ee
elemenként helybenhagyják
7 ezért megegyeznek. O(43) ! 0 negyedfokú bővítés f(x) ír.
! miátt, Eznem tartalmazza í-t, hisz része a v alós számtestne A L9 -(ge T(KIO) [o(aj —avaeL), a
0(43) bővítés másodfokú, ezért a fokszámok szorzástétele mia A k

foka8. Megjegyzendő, hogy ezek szerint a 3 nem primitív elett a Ez a T(K IL) csoport, mint T(K )0) részcsoportja.
olható, hogya 93 ( primitív elem me Legyen most H £ T(K 10). H-nak megfeleltetjük
Kazon elemeit, ame
ik ráa Galóis-csoport vizsgálatára. Ez egy 8-elemű csoport lesz,
amely H minden eleme helybenhagy, azaz
Kgyékeit
Azi képe 2: lehet, mert gyökeaz2? - 1 racionális együtt
293 képepedig (zV/3,-i4/3) lehet. Ez összesen 2.4 8 H (a€K]o(a) — a VoEH).
Ésazí képe egyértelműen meghatározza
az automorfizmust,
ek mind automorfizmusokat határoznak te. A megfeleltetésből látszik, hogy bővebb részcsoporthoz szűke
test,bb
bővebbl
ak megmeg. Nézzü
Nézzükk
a
megfelelő automorfizmusoknál meg a hez szűkebb részcsoport tartozik.
Fi
6.11.4. Tétel (a Galois-elmélet főtétele).
(7) -ré (jeey7 A
0£L EK illetve H £ P(K 10) esetén, azaz a közbülső tésté
csönösen értelműen megfelelnek a részcsoportnak, Sőt, IL9jz
IS IL: H

Esetünkben, K — 0 (43,i)esetén T részcsoportjai

azalábbiak: 7.
Elsőrendű: H, — (o1) 85
Másodrendűek: (01.02), Hz;—(o1,o3),
H47(01
(01,08)
Negyedrendűek: H; — (6:1.02,03,04)h. Hs7 (ont3:
Nyolcadrendű: T(K ]9).
 §. Csoportok, gyűrűk, test
ek, hálgx

3-t,és IO( 3, 7. fejezet

O(7V3) hasonlóan
Nézzünk most egy ford
mek hagyják fixen, ezért O((
elemek, amelyek nem mo. Rekurziók és
zetének 1-szerese) valamint c
8(V3)" fi generátorfüggvények
Hasonlóai gazolható

7.1. .Homogén lineáris rekurzió

Fibonacci-számokra vonatkozik. Fibo-

ent könyvében szerepel a következő

c, egy hím és egy nőstény. A

zör. Hány nyúlpárunk lesz az
ltételekből következik, hogy
úlva még csak az első pár fog
k hónapban már a két hónappal
pár nyulunk lesz. Jelöljük F,-
natjuk, hogy 1-1 hónap múlva
újszülött pár, ahány nyúlpárunk volt az

2, Fa— 3 stb. Az F,,számokat nevezzük Fibonac-

hosszadalmas kiszámítani például
amely explicit alakban adja meg

ci 6 3 6. GJ an
 § nézsz E(R-t 4Fozt) sz

ahol 9(x) valamilyen legfeljebb p—1 fokú polinom,

Az9 —
k 72 77 letet a rekurzió karakterisztikus
61-88. V51-sőz egyenletének nevezzük.

Hz eleeki
telmében ennek pontosan p komp
lex gyöke van, "amelyek
azonosak is. Két esetet különböztetünk meg.
Ha a karakterisztikus egyenlet győkei
X7iAuz valamilyen A, állandókkal. z1,22, . ..Zp, mind külön
ket rendre behelyettesí
Mivel a 0.1,2,..4p-i
tve egy egyenletrendszert kapunk a
1 pedig márkövetkezik (7.1). 2 7 zj, az ezekből képzett Vandermonde A,. gyi
delermináns nem nulla,
látható, hogy bármely 0 £ r c Tiz számra rendszerből megkaphatjuk a A, együtthatókat, és evvel megkaptuk ra
F(x) abszolút konvergens az A másik eset, ha í— 12... 5-re 2, keszeres győke a ki
úgy azösszes átalakítás jogos volt. nek. Ekkor az explicit alak
A későbbiekben nem fog.
azátalakítások jogosságát (ez néha egyáltalán nem
)ezetmeje hiszen a gencrátorfüggvény-technikának könny analízisbelj
ismeretében explicit képlethez jussunk, és
az a lényeg, hogy raz (Aa na fÜnktet ze
ha már m aptuk a képletet
annakhelyességét analízis-beli módszerek nélkül is bebizonyíthatjuk HAD 4 ADN EVA lelte ze
.épp a rekurziót alkalmazva) (teljes
Azelőbb említettük már, miaza generátorfüggvény, HAD An se KÖnket
yen,
most pontosan definiáljuk
Definíció. Egyro, ri,a. .valós számokból álló végtelen sorozat
ge! nerá. 7.2. Stirling-számok
amelynek hatványsorában minden i-re
az í-edik 7.21. Definíció. Jelöljük S(n,k)-val azt a számot, ahányféleképpennde b
böző tárgyat k nemüres csoportba lehet osztani (feltesszük, hogy k 2 1
Iz 420E nat Az S(n,k) számokat másodfajú Stirling-számoknak nevezzük.

€gy speciális esete a következőkben Keressünk rekurziót a Stirling-számok meghatározására.

t.árgyalt rekurzióknak.
Eg
to,r1,2,
y ... végtelen sorozat P-edrendű,
rekurzióival vanmegadva, ha Fo, Ti, állandó együttha.
Tp-i adottak, ésn 3 BIZONYÍTÁS: Ha n4-1 tárgyat akarunk pontosan k
A megtehetjük úgy is, hogy először kiválasztunk
egy tets
mz EG szt üveg sört), majd eldöntjük, hogy ez a tárgy egy külön c
di mekkel együtt lesz egy csoportban. Az első esetben am
féleképpen oszthatjuk k— 1 csoportba, míg a más
 a
Ebből már könnyen megkaphatjuk a Súrling-számok.
segítségével sokkal gyorsabban lehet kiszámolni nagy n-ekre
S(
7.2.6. Tétel.

"mert akkor nem tudunk már k 3 1 nemüres csoportot Sínai pXeiv

hog
még
yn—p darab (kSp S n) tárgy lesz egy csoposrtb
Sinálni. Ha
a tárgyakat(2) — (7)-feleképp választhatjuk ki an vele,
Ezután a többi BIZONYÍTÁS:
oszthatjuk k neműres csoportba 0
:nemderültki, miérthíva juk
Stirling-számokat másodfajúnak Nyil- kire ned -£ Tee7 ZH).
k!
kj

4—reip
p

elsőfajú Stirling-számok is. Először bevezetünk egy E

(n—2)---(n—k4 1). jelölést (n]a sz k (—1 64-i
LmENE S(n.)j4—1)
(mr) 4-4)
Íció, Minden n-re az
I ne sín), (te
kh
a3 s(n.k)at
DO hal
4 a "a BI ETKETB
S(n,r)
definiál
azs(n,k)
ja elsőfajú Stirling-számokat 4—ntrzs(n.k)
rag lk-r)!
jú Stirling-számokkal nem is foglalkozunk többet,
de így már tudjuk
tételt.
j
7.2.7. Definíció. Az
Minden n-reteljesül 5 as e
E
VESZ 7 EST s TESUNB
22 kztÉ suba függvényt a Stirling-számok exponenciális generátorfügi
n lehet n tárgyat x különböző 7.28. Tétel. tésE,
ok is? Ezx elem n-edosztályú csoportba osztani, ha
ismétléses variációja, tehát x 14
Össze mostmásképpen a lehetőségek
számát. Mint tud-
Oszthatunk k nemüres csoportb
a, Egy ilyen felosz- BIZONYÍTÁS: k— 1 esetén tudjuk, hogy $(,k)— 1, tehát(1.3
ni,hogy a k csoport mindegyik
e melyik csoportnak
1,
Csop
közül.or ag
Eztx(t
x— 1). -(x—k4-1)-féleképp Lazézt
 Tegyük
fel,hogy j—k—
1 efa akkor ebből már 1-re: ér.
tg vég "ekseik;
Sza Ev
47.26 tételbeli rekurziós összefüggés
k5 1,ésígy S(1,k) —0. SBÉSsegítsége,

he 4] s
BSE; Sint tájat
7.3.3. Tétel.
5.-t8K
szeg
Bali ser v]- 5:
. mh
7 E sí- MEÉ 0] - BIZONYÍTÁS: Mivel k 5 n esetén S(n,k) —0, a Súrling-számok exp
felhasználva
- - k
z P $24-1) sdté B,7 Y S(n,k)— ÉS egere
fzA p! [es 5] pa zak
ormában márkönnyen elvégezhetjük a deríválást kéz
; TE
ami pedig épp az állításunk. 0
Most pedig foglalkozzunk a B, exponenciális generátorfüggvényével.
7.34. Tétel.
b E esetek,
nag

éppen n darab különböző BIZONYÍTÁS: Itt is felhasználjuk az összefüggést a Stúrling-számokkal, !

ciója van egy n elemű ha, 8 annak az exponenciális generátorfüggvényét már ismerjük.

b tg Dee Tis
ÉR 8 — E 5(n,k), han 21.Például
sz zéreágáa Most keressünk explicit form ési ob
oknál, Előszöradjunkrekurziós formulaát Be, szálnokíra, S(n.k) (6-1)
st pe zó-ug Ho
Ha ezt az utolsó tagot deriváljuk, azt kapjuk, hogy 6(x) pé
—
(logb(x))" — b(x)/b(x) - e miatt tudjuk, hogy b(x)—
tansra. Tudjuk azonban, hogy ef" — b(0)— 1, amiből követki

Most vizsgáljunk egy hasonló problémát. Hányféleképpen os

tárgy Az darab 1 elemű, Az darab 2 elemű, . , A,darab2 el
 kk HRekurziők ésgenerátorfüggvények 7.4. Számelméleti partíciók
ismereteink alapján eztmárkönnyen megtudjuk válaszolni A most következő részben csak arról lesz szó, h
mellett is megegyezik a partíciók száma.
m
Te 742. Tétel. Az olyan partíciók száma, ahol a legnagyobb ö
IPeTTe9y egyezik az olyan partíciók számával, ahol az összeadandók
dat Fát
ha ezeket minden A, rendszerre összegezzük,
Ínt azexponenciális generátorfüggvényüknek is meg akkor 8,-et kapjuk Ezek
kell egyezniük. Ezt most BIZONYÍTÁS: Vegyünk egy olyan partíciót, ahol a legnagyobb öss;
zoljunk összesen n pontot egy négyzetháló pontjaira úgy, hogy
ísbelátjuk. egymásután, felülről lefelé annyi pontot rajzolunk, amennyi a
adandó értéke, a másodikba annyit, amennyi a második legnagyobb

Bis1 mi
raj nt / ( stb. A 7.1. ábrán látható rajzokat Ferrer-diagramoknak nevezik.
2 feb
z IV Most nézzük meg, hány pont van egy-egy sorban. Így n-nek egyolyan p
kapjuk, ahol pontosan k összeadandónk van, hiszen pontosan k sor van. !
hiszen
n— EZ.) ka. kétféle partíció között egyértelmű megfeleltetés van, tehát számukís mel

- [jedit — eri
173 asse
Evvel a Rényítől származó módszerrel megkapbatjuk azt is, hogy hány olyai 160600. ...
Partíció van,ahola csoportok mérete egy adott A C (1,2,...) számhalmaz elemei 2606... .—..
Például, minden í-re Az. - 0 helyettesítéssel megkaphatjuk, hány olyan pickló
Vanyahol a halmazok méretepárosszám,Általában az exponenciális generátoríoss
hosszó
30
§ 8g-
da
7.1. ábra.
7.4. Számelméleti partíciók
Az előbbiekben az volt a kérdés, hogy hányféleképp oszthat Evvel gyakorlatilag a következő tételt is bebizonyítottuk,
unk csoportokr.
halmazt bizonyos feltételek mellett. Az ílyen tipusú
felosztásokat halmazeln leti 3. Tétel. Az olyan partíciók száma, ahol a legnagyobb összeadandó legfeljebb
hívjuk, Számelméleti partícióról
beszélünk akkor,
akkor, haha az a kérdé. k, me; ryezik az olyan partíciók számával, ahol az összeadandók száma legfeljebb
fányféleképpenlehetaznszámot összeadandókra bontani, valamilyen megkötések,
P(n,k)-val azt jelöljük, , hogy hányf
iyfél eképpen lehet az n számot k
éleké
egész számösszegeként előállítani. Példáulppei ozitf
analógiájára jelöljük a 7. , P(n,k) menny P(4,2) — 2, P(5, 3) —2. A Bell. egéssői
iséget ?,-nel
nik
7.4.4. Tétel. Az olyan partíciók száma, ahol minden összeadandó különböző, mege
741. Tétel ezik az olyan partíciók számával, ahol minden összeadandó páratlan.
k
P(n4-k,k) z ) P(n,i)
ízt BIZONYÍTÁS: Legyen aj 4-a2 4. . dm — n, ahol mindenaz külön
e számokat a, — 2$b, alakba, ahol b, páratlan szám. Rendezzük át az
összeget a b, számok szerint. Egy d páratlan szám együtthatója §4-di
ál nem tőbb tag összegeként,
szummázás azon i indexek szerint történik, melyekreb, —d). Ha tehátő
zesen épp k darab összead. landóés képz el-
legyen. mi darab 1-est, Ya darab 3-ast, ,.., akkor n-nek egy olyan előállítását
landóhoz 1-et. Így az nk
l, Innen pedig már kövevetkezik
tkezi az állítás
számot állítot- minden összea andó páratlan. Elég tehát azt megmutatnunk, hogy
előállítást pontosan egyszer kaptunk meg a fenti módszerrel,
 § ei
11—)1— 1 — ő)
különböző számok összegére:

MIEN),
különböző páratlan számok összegére pedig:

UF EANI FŐee
Ez utóbbiból egyébként új bizonyítást nyert Eulér a 7.44.tételre.
04) generátorfüggvényei ugyanis megegyeznek.
é 7. c TELAZEBSEKÍNEN
[szd TE TETTETETT ENEJ] Ga.5 M-es mea NI j
Itt jegyezzük meg, hogy az eddig tárgyalt mennyiségek nagysi
korák

EGET
ETEJE ETÉ ték JNA hős
en Szorzatban1együtthatója éppen annyi, ahányféleképp
szk, alakú összegként, Ez viszont éppen egy partíc előáli k, 42424 Elég persze a nagyságrend érzékeléséhez annyit megjegyezni,
hogy
iónak felel meg gy (7.4)-et
4)részalapján könnyen látszik, hogy ba 5, (x). el 1ogB,sz nlogn
jelöljük az olyan par.
Benerátorfüggvényét, amelyben az összea. ida
ndók nem nagyobbak
TAR
1
Pal) - (Az2j(1—2)(1—
KAT e 7 7.5. Catalan-számok
ő) 1 — e)
miatt ez ik 1 £ Az alapfeladat annak a meghatározása, hogy hányféleképp zárójel
az összeadandók VögtáslbeSzáspáy 740) generátorfüggvényé- nyezős szorzat. ( Például a(be)d)e)f rossz zárójelezés.) Ezt a szán
"nál, Ekkor viszont lőljük. A C, számokat Catalan-számoknak nevezzük. Először
rekurziós formulát.

7.5.1. Tétel. Cy — 1, továbbán 2. 2-re

a-t
C7- PC-k
4-1
 TK
-2( 1)" (2k-2
al zú éat Ves 216
a Catalan-számok generátorfüggvényét is. Előbb azonban
2" e
Ebből pedig már látszik, hogy a generátorfüggvényben
2. Definíció. Hac tetszőleges valós,k pedigpozítív egészszám, akkor 1 (2-2
keSZELEt e1):
jeg etSsát
2] e(e
te— krt1)
ai kt o
ő hogyk5 c csetén ítt nem lesz Ismert feladat, hogy hányféleképpen állhat sorban
egy mozi p
"ható. Az egész számok esetén ugyanis ilyen csetbfeltét lenül 0 a binom niális együt.
en a számláló sze örzőtényezőj 500 forintossal és n ember 1000 forintossal úgy, hogy a pénztáros n
szerepel a 0, míg itteznem igaz visszaadni (a jegy 500 Ft és kezdetben nincs pénz a pénztárban), A vé
felírhatjukabinomiális tételt nem egész kitevő esetén is Másik feladat, hogy egy konvex " szöget hányféleképpen
lehetháromszi
bontani egymást nem metsző átlókkal, A megoldás ítt Cs-1- k
(arj É (Dev é
fsz
7.5.3. Tétel.
1(2n-2
HÍ 1)
. —BIZONYÍTÁS; Legyen c(z) — E7.
,47 a Catalan-számok generátorfüg
MELK gvénye
S CIÖLE
OR E(GCI CIC) út. . — eln) —x Ebből kifejezhetjü
k
gje 1 41—á
u 4x

98 fietszstss s sdggászáj meghatározásához figyelembe

vettük,
abinomiális tétel általánosabb formáiáját.

-;[ Bá (9 -w].

átabinomiális együt
thatót:
ESA
[2 AL0—2(01—9(1—6)(1—8)...(1— 24.42)
k -
TEKERTE
Tat eeBő)
szá
8.1. .Erdős-Ko-Rado tétele
Halmazrendszernek egy alaphalmaz részhalmazainak családját n
mazrendszereket írott nagybetűkkel jelöljük, legtöbbször -fel. ;
szer elemei az alaphalmaz részhalmazai, amiket nyomtatott nagy j
PI. A € F. Az alaphalmaz elemeit kisbetűkkel jelöljük: x,y €A.Mivel:
nem lényeges, hogy mik az alaphalmaz elemei, egy s elemű alapi 1
lólunk, és ennek összes részhalmazainak családját 2/"I-nel, Például haln
egy V alaphalmaz néhány kételemű részhalmaza. Ez természetesen
felel meg, a kételemű részhalmazok az élek. Emiatt szokása h
hipergráfoknak is nevezni. Ha az összes részhalmaz k elemű, akkor
pergráíról vagy halmazrendszerekről beszélünk. Így minden hurokmentes gr.
2-uniform hipergráf. Ebben a fejezetben általában arról lesz szó, hogy
hány részhalmazt lehet megadni úgy, hogy azok kielégítsenek bizonyos fe
Például bármely két halmaz messe egymást
$.1.1. Tétel (Erdős-Ko-Rado, 1961). Ha 9 C 2"! k-uniform halmazrendszer!
n/2) olyan, hogy minden A,B € F-re AnB £ 0, akkor

IF sín
BIZONYÍTÁS: [Katona O. H, Gyula, 1972] A házigazda ésn— 1 vendége e
alakú asztalnál akarnak leülni. A házigazda az asztalfőre ül, 9" elemei
k tagú társaságok, akik mind egymás barátai, és ezért azasztalnálk egy
helyre akarnak ülni, azaz egy ívet alkotnak az asztal körül. Ültessükte
vendégeket. Így bizonyos társaságok ívet alkotnak, bizonyosak nem.
rint bármely két társaságnak van közös tagja. Belátjuk, hogy legfe
asztal körül.
Az asztalon két szomszédos hely között egy pohár van.
annál a pohárnál kezdődne, akkor az egyik társaság jobbra,
tól, hiszen különben a két társaság megegyezne (minden
 ost éyengíjűk a feltételta metszetmártás,
Tétel (Ray-Chaudhuri-Wilson, 1975). Legyen
köre L nemnegatív, n-nél kisebb egészek halmaza.
"van, ígyeddig k(n— 1)! társaságot számolt 945ösze relánBi
EL,akkor
E számoltak. Mindegyiket k!(n—fs
alkot ívetegytársaság. Tehátatársaságok száma $
visz
isága" (1-1), BIZONYÍTÁS: Legyen F — (A),
Az,
kzi

A, karakterisztikus vektora v, — (V4.4,v.2,..

"meg avval, hogy bármely két halmaz messe egymást, ha, x — (x1, 22... sXa) vektorok halmazán az f(x) függvényt
meghatározzuk.
f(x) — TT (ina vin—1)
ve ég). Legyen (Ai, Az. cián
A 50.
orlAJDA, 27 olyan,
£n.
] Ekkorm
Nyilvánvaló, hogy /(vj) — 0, haí2j, viszont fi(v.) Á 0. Tekintsük most
olyanAn,amelynek elemszáma éppen A, akkor bármel y két
81(x) függvényeket, amelyeket úgy kapunk, hogy f-ben minden j-re xy.
Épp ez holyáés xy-t helyettesítünk, azaz g,-ben minden xj csak első
n kívüleső, ahalmaz,
PISERA más elem nem lehet a metszetben, T.
így nyilván igaz az ehát M fivel a v, vektorok 0, 1 vektorok
voltak, teljesül, hogy gi(vy) —0,haigt.
niz A, állítás, nem lehet gi(v.) / 0. Ezért nyilván ezek ís különböző függvények lesznek.
ppezese balinst,"Tehát feltehetjük, hogy minden /-re A] 52, így
Belátjuk, hogy a g1, 82... .,gm függvények lineárisan függetlenek. Ti
f KOSZ ell
séíszitaesvektora, azaz a, j-edik koordinátá hogy E721Au81(x) —0 minden x-re, és van olyán Aj, ami nem Ekkor,
iz j-edik eleme benne van A,-ben, és 0, ha nincs benne. 3
Így a
0 — Duel) 7 dagi(w).
JA haiz j ízt
gt BEL haiz j je ú
EZÉ jó gyektorok lincárisan függetlenek Mivel g1(v1) A 0, ebből következik, hogy Az — 0. Viszont ekkor
a valós szá.
hogy
E cap
j regen —0.Szorozzuk meg mindkét olIdalt
0,bármely j 7 12, ..m-re. Átren- 0—-am )Agi(va) -— haga(va),
p3
es 8 amiből Az — 0 következik. Ezt folytatva teljes indukcióval könnyen be
gi 51 jelét érem minden A, együtthatónak nullának kell lennie. Ezviszont ellenmond a felté
kkor c,— 0,azaz készvagyunk. Ha Fo 7.7 0, akkor adjuk nek. ü,
Tehát a g; függvények lineárisan függetlenek. Minden gy-ben mir
első hatványon szerepel, viszont g, fokszáma legfeljebb s. Tehát ilyen li
független függvény legfeljebb E4.., (7)van... DO

8.2. .Sperner-rendszerek
Mostantól másféle feltételt teszünk a halmazrendszerre.
 822Tétel.
az A LYM-egyenlőtlenségben
összesk eleműhalmazból áll.
BIZONYÍTÁS: Vegyük az alaphalmaz elemeinek egi
óját (ez olyan, mint azülésrend az Erdő
Talamelyik eleme épp az (3... .X431-1) halmaz, vagyis
rabegymásután következő elemből áll, azaz egy ív. Az il;
J
teljesíti a Spemer-tétel feltételeit
(gr Sper. párokat fogjuk kétféleképp összeszámolni.
HaF € 7 és IFI—k, akkor pontosan kt(n—k)!olyan pe
Men F egy ív. Tehát a permutáció-halmaz párok jozkz száll)
(8.1) Jelöljük 74-val, hogy egy adott 2 permutációban
hány khosszúságú !
4elemű halmazok számát jelen. —F-ből. Ha két 7-beli halmaznak megfelelő ív első eleme mege
egyik ív tartalmazza a másikat, ekkor pedig 9 nem Sperner-rendszér: Tel
elem csak egy ív kezdőpontja lehet. Tehát £?.174S n. Belátjuk, hogy e
"azalaphal elemci egy permutációjának fele! me.ín), ahol csak akkor állhat fenn, ha minden ív egyforma hosszú. Ha
van. Egy tetszmaz őleges maximális láncnak legfeljebb egy szi minden elemnél kezdődik egy ív. Ha nem volna minden ív pedrzbsói
ai olyan ív, hogy a rákövetketkező elemnél kezdődő ív tövidebb nála.
"ha kettő szerepel, akkor az egyik ré: c a másiknak, de
m§ rendszer Nézzük meg, hány láncban szerepelhet egy A c nem Sperner-rendszer. Mivel a ciklikus permutációk száma (a—DL
FEDástbste Kjt darabmaximális lánc tartalmazza 4,7. halmaz párok száma legfeljebb (ni — 1)!n, és akkor éscsak akkor pontosan eni
"hozzárendeljük azőt tartalmazó maximális láncok. bármely permutációban az ívek hossza egyenlő, Mivel szónban övékkét g.
, akkor
ünk kétszer, mivel egy láncban nincs két elem a Spee, halmazhoz van olyan permutáció, amelyben mindkettő ív, így akkor
éscsak
pontosan ennyi a permutáció-halmaz párok száma, ha bármely két halmaz
a, egyforma.
DoAkt(n— kk)! S nt,
4-0 Ezt összevetjük avval, amit az előbb kaptunk;
el a tételállításátkapjuk. a
E fiktn—k)t— TD IFI(n—IFDLSANZÁJIZA
: (Spemer-tétel) Könnyen látható, hogy minden 4-ra igaz, Feg
hogy
és egyenlős ég akkor és csak akkor teljesül, ha § minden eleme egyenlő
. HAM halmaz,és ben az összes ekkora halmaz benne van. OD

baloldaltcsökkentjük, ha (7) helyett ( £)-t írunk. Így általánosabb tételt is bebizonyítunk, amit Bollobás, Katona, JaegerésPayanis
mástól függetlenül bebizonyított.

8.2.4. Tétel. Legyen JA:1 — JAz1 — .. An —k, 1811

B/1— 0 akkor és csak akkor, ha í— j. Ekkor
e. kal
Szt
alaphalmaz szerepel
tovább. 7--benakkor
Könnyen fát, mi;
lás h;almaz nem lehet F.
hogy ha F az összes k
és(8.19-ben egyenlőség8 telj BIZONYÍTÁS: Legyen (x4,xa, .. .,xn) az alapha egy lmaz
permutációja. E
h égyenlőség, ha esül. Most
min
minden
denhalmaz egyenlő méretű, Eb- feljebb egy i-re teljesül, hogy a permut A,
ációba
minden eleméneknazái
tételben csak akkor állegyenl B, minden elemének az indexénél. Hai ésjisilyen lenne, akkor AJNB,
őség, ha
"teseténaz összes2.
52 eleműn vesszük. üres lenne, ami ellentmond a feltételnek. Mivel n! permutáció van, az!
száma legfeljebb a!.
 0-karakterisztikájú test
2-izomorfia
5-szín tétel
a(G) 59
562
A 22.80
v(G) 59
p(G) 59
1(G) 59
x-n
ke 85
enlőtlenség a LYM-egyenlőtlenséget adja. — 00(G) 78
ség neve Yamamoto, Lubell és Meshalkin nevél C 129 B
an az,hogy YBL M -egyenlőtlenségnek is lehetne 155 Bell-számok 168
bizonyította be a tételt algebrai móds
zerekke. 126 belső direkt szorzat 139
Tételt, 1966-ban Lubell adta meg az
ját, végül Meshalkin 1968-ban egy továbegyen i. 9 126
bi ál, R 126
binomiális együttható 13
126, 143
Za 144
c(G) 24 Boole-algebra 151
Boole-gyűrű 143
cp(H) 61
d(v) 2
Da 126 buborék rendezés 93
e(G) 21
Ka 22
k-reguláris Catalan-számok 173.
k-szorosan élösszefüggő 71
Cayley-táblázat 140
k-szorosan összefüggő
k-uniform
ciklikus csoport 130
m-osztályú gráf 89
0(a) 130
S, 126
(5,1)-vágás
v(G) 21
 halmazrendszer 177
amaztest 152
háló 150
64
lton-kör 29
Hamilton-út 29
hipergráf 177
hurokél 21
Lí
illeszkedés 22
illeszkedési mátrix 33
index 131 Kuratowskíi-gráfok 40
integritási tartomány 144 külső direkt szorzat 139
fogyasztó 64 intervallumgráf 83 kvaterniócsoport 141
fokszám 22 inverz 126 kvaterniók 154
folyam 65 inverzió 136
folyam értéke 65 irányított gráf 24 L
Ford 54.66 lyítottkör 24 láda rendezés. 93
forrás 24, 74 ányítottút 24 lefedő élhalmaz 60
fölbonthatatlan 145 ismétléses kombináció 14 lefedő ponthalmaz 60
Frobenius 59
Fulkerson 66
ismétléses permutáció 12 lefogó élek. 59
fundamentális körrendszer
ismétléses variáció 13 lefogó pontok. 59
36 izolált pont 22 leszármazott 73
független élek. 57 izomorf 128 Levin 98
független élhalmaz 59
független ponthalmaz izomorfia 22 Lovász 84
59 LYM-egyenlőtlenség 180
G J
Gallai 60
javítóút 65 M
Galois-csoport 159 mag 133
K magyar módszer 59
gát 62 kanonikus alak. 106
generált részcsoport 129 maradékok gyűrűje 144
generátorfüggvény
kapacitás 64 maradékosztály 107
164 karakterisztika 156
gömbre rajzolható .38 maradékosztályok gyűrűje
karakterisztikus egyenlet 165 másodfajú Stirling-számok
gráf 21
karakterisztikus vektor 178 mellékosztály 131
Grőtzsch gráf 79 Karp 67
gyenge ízomorfia Menger 69,71
38 kép 133 mohó algoritmus 27
gyűrű 142 kezdőpont 24 művelet 125
kivonás 142
H klikk 78
Hajnal 18 klikkszám 78
Hall-feltétel 58 kombináció 13
letipartíció 170 kommutatív 125
halmazgyűrű 152 kommutatív csoprort 126
 ranszpozíció 136
triviális részesoport 129
Turán 89
VÚ
út 23

v
síkbarajzolható vágás 24
gráf 38 vágás értéke 66
Símonovíts 90
Skatulya-elv 17 vágásmátrix 37
Spemer-rendszer 179 valódi részcsoport .129
Stírding-számok .165 valódi részgyűrű 144
Stone 90 variáció 12
számelmélet alaptétele 106 véges bővítés 155
számelméleti partíció 170 végpont 24
Szekeres 17 visszavezethetőség 98
színezés 77
színosztály 77 w
szimmetrikus csoport 126 Wagner 41
szimultán kongruencia Whitney 45, 46
113 Wilson 114
Szíta módszer 18
szomszédos 22
KA
szomszédos élek 22
szomszédossági tömb 95
Z 126,143
szomszédsági mátrix 32
a 144
zám 23
Sztereografikus projekció
39
T
tartomány 38
telítetlenél 65
telítettél 65
teljesgráf 22,40
teljesmaradékrendszer 109
teljes páros gráf 56
teljespárosítás. 57
termelő 64
 néhány, jórészt
A témakör hallatlanul gazdag irodalmából csak
könyvet emelünk ki.

(1 Andrásfai Béla: Ismerkedés a gráfelmélettel (Tankönyvkiadó, B

1985) és Gráfelmélet (folyamok, mátrixok) (Akadémiai Kiadó,
1983)

Bondy, J. A. és U. S. R. Murty: Graph theory with applications (N

Press, London, 1976)
Diestel, R: Graph theory (Springer, Berlin, 2000)
Elekes György: Véges matematika példatár (Eötvös Kiadó, Budapest,
Freud Róbert és Gyarmati Edit: Számelmélet (Nemzeti
dapest, 2000)
) Fuchs László: Algebra (Tankönyvkiadó, Budapest, 19919

Györfi László, Győri Sándor és Vajda István: Információ: és

potex, Budapest, 2000)
Hajnal Péter: Gráfelmélet (Polygon, Szeged, 1997) ésÖsszeszámlálási p
lémák (Polygon, Szeged, 1997)
König Dénes: Theorie der endlichen und unendlichen Graphen (LA
1936)

Lovász László: Kombinatorikus problémák és feladatok (Typotex,

1999)
Lovász László és Gács Péter: Algoritmusok (Tankönyvkiadó,
1991)

Lovász László és M. D. Plummer: Matching theory

dam, 1986)

Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor és Szabó Réka: Algoritmusok

pest, 1999)
 olt
A Typotex Kiadó mintab tne rei
kiemelt terjes ztő par

e Typotex Kiadó —Index Könyvesbolt

Budapest 1 tek u. 33-3
315-0256
e ELTE-pult
ELTE TTK A é
Bu st 11 7
06-30-308-7384

s Olvasók Boltja

e Magiszter Könyvesbolt
Budapc 1
e Osiris Könyvesház
Bi

e Pont Könyvesbolt
k
Buda

e Szakkönyv uház
Budapest 1065
 A véges
Matemat
különféle ika kül
Struktúrá önfél,
leh,
joglalkozik kka Bek összes
. A számí l zámi álásávai
ban, mind tógép
annak mű ek , "terjedése ót 0 és algorit
Mazásaib szaki köz a Sokka
an külön gazdaságta Mind a Matemati .
A könyv el
öser JOn
tos szere n i biológiai st k,
sősorban e Pet játszi
k
b, Ikal
a BME M zeket a té
atematik máka foglal
mára tartott us ja össze az
Véges mate nazott
m temat ELTE és
let címG ka vagy Komb ikus hallgatói szá
előadások in ttorika
algebra le hoz Emel
gfont lett száme és gráf
osabb clem lmélet És
villamosme eibe ís be az
rnök hallga ve Zetőt ny
mei tói számár újt, ho
című tárgy a tartott A
anyagát számítástudo
számára ta és a BME műszak
rr
rtott Bevezetés a sz iniorm
atiku.
nak nagy rész ámításelmé
ét is lefedje l tbe című tárgy an
y 1gá.
A könyv szer
zői évtizedek
Pesti Műszak óta oktatják
i és Gazda ezeket a té
ságtudomány gyakat a Bud;
Eötvös Loránd Egyetemen
Tudományegye valamint az
tem n