Faktoring ügylet,

forfait ügylet, lízing

 FAKTORING ÜGYLET
Faktorálás: Bankári biztosítékkal nem fedezett rövid lejáratú
pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése.

Faktor ügylet szereplői:

–Faktorbank: a hitelintézet, amely szolgáltatását eladja az
áruügylet eladójának
–Áruügylet eladója: a faktoring szolgáltatás vevője.
–Áruügylet vevője: fizetésre kötelezett

A faktor szerződés tárgya:

Közvetlen tárgya:
• Követelés átruházása: engedményező átruházza a követelés jogát a
faktorra.
Közvetett tárgya:
• Bármilyen pénzben teljesíthető, forgalomképes, fennálló vagy jövőbeli,
lejárt vagy le nem járt követelés.
Faktorbank szolgáltatásai
- adminisztrációs feladatok
- követelések behajtása
- követelések finanszírozása
- kockázat átvállalása
- hitelbírálat

Alapfaktoring ügylet: Csak az adminisztrációs

szolgáltatásokat és a követelések behajtását tartalmazza.
 A szerződés alanyai

Faktor
(Hitelt nyújt) Adós
Pénzügyi Faktoráló (vevő)
intézmények: (eladó) • Bármely jogalany
• Kis-és közép- • Adós hitel-
• Hitelintézetek
vállalkozások képességének
• Pénzügyi
• Tömegcikk vizsgálata
vállalkozások
gyártó,
forgalmazó
cégek
Faktorszerződés feltétele
– Követelés tárgya áruszállítás és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos
rövid lejáratú pénzkövetelés
– A követelést nem vitatják
– Rendelkezési jog nincs korlátozva
– Nem beruházással kapcsolatos
– A vevő és az eladó bonitása jó

Követelés megvásárlása:
– Visszkereseti faktorálás: A követelés engedményezője (eladója)
kezesként köteles helytállni vevője nem fizetéséért. Amennyiben a
fizetésre kötelezett nem fizet, a követelés engedményezője köteles a
faktorbanknak a követelés összegét megfizetni.

– Visszkereset nélküli (delcredere) faktorálás: A faktorbank a rá

engedményezett követelés ellenértékét a faktorszerződésben
meghatározott kereten belül kifizeti, a vevő nem fizetéséből eredő
kockázatot a bank magára vállalja.

Faktorálás költsége: a bank által nyújtott szolgáltatások díja +

finanszírozási költség
 A finanszírozási faktorügylet folyamata

FAKTORBANK
5 A bank megvásárolja a
7a. Pénzügyi követelést
teljesítés
6a. A bank értesíti a vevőt, 1. faktorbank hajlandó-
nyílt faktorügylet e megvásárolni a
követelést
7b. Pénzügyi
teljesítés
2. Szerződéskötés
áruügylet

ÁRUÜGYLET ÁRUÜGYLET
3 Teljesítés, szállítás
VEVŐJE ELADÓJA
4 Teljesítés igazolása

6b. a vevő az eladónak fizet,

csendes faktoring,
Kiknek ajánlott a faktorálás igénybevétele?
Azoknak a cégegeknek, amelyeknek
– a vevőpartnerei hosszú fizetési határidőre fizetnek,
– a vevők száma nagy,
– vevői, stabil, nagyvállalatok,
– folyamatosan forgótőkére van szükségük.

A faktorálás előnyei
– Felgyorsul a cash flow: javul a cég likviditása, megrendeléskor,
hitelfelvételnél előnyhöz juthat.
– Csökken a vevői kintlévőség, nő az eszközök forgási sebessége;
a bevételek jobban tervezhetővé válnak.
– Folyamatosan szállíthat, ügyfélkörét nem veszíti el.
– A piacon betöltött szerepét megőrizheti, javulhat versenypozíciója.
 – A faktoring szolgáltatás igénybe vételével a követelései időre
megérkeznek, fizetőképes marad, szállítói hitelek csökkenek.
– A bank a hitelre történő értékesítés kockázatát részben átvállalja
az áruügylet eladójától, helyettesíti a bankgarancia, akkreditív,
váltó vagy egyéb biztosíték költséges alkalmazását.
– Biztosíték nélküli, a vevő fizetőképessége jelenti a „fedezetet”.
– A bank biztosítja a követelések nyilvántartását, beszedését.

A faktorálás hátrányai
– Ha a szállító lejárat előtt, vagy késedelmes fizetés miatt
faktoráltatja a követelését, a kereskedelmi ügylet vevőjének piaci
megítélése romolhat, megszakadhat az üzleti kapcsolat.
– A faktorálás díja magas, a faktoráló számos tényezőt vesz
figyelembe, hiszen mint a hitelezés, ez is kockázatos ügylet,
számolni kell a vevő nem fizetéséből származó kockázattal.
A faktorálási szerződés

A szállító és a faktor közötti jogviszony a keretszerződés

megkötésével keletkeztetik.
A szerződéskötéshez szükséges előzetesen:
• az ügyfél/szállító és vevőjének minősítése, a kockázatelemzés
elvégzése, ehhez az alábbi dokumentumok szükségesek a szállítótól
és a vevőtől egyaránt:
– társasági szerződés,
– előző évi éves beszámoló, évközi legfrissebb beszámoló
– főkönyvi kivonat (30 napnál nem régebbi)
– cégkivonat (30 napnál nem régebbi)
– a vevővel kötött szállítói/ vállalkozói szerződés.
• a faktor hitelbizottsága által jóváhagyott faktorlimit a szállító és a
faktorálásba bevont vevő(i) vonatkozásában,
• biztosítói limit, azokban az esetekben, ahol a biztosítási fedezettség
szükséges,
• a faktorálás során eljáró, cégjegyzésre jogosult személyek aláírási
címpéldánya.
• A szerződéskötést minden esetben kockázatelemzés és
adósminősítés előzi meg, melyet a bankok néhány nap alatt
elkészítenek, ennek alapját képezik a fenti dokumentumok, valamint
a kitöltött adatlap, amely az általános adatokon túl további pénzügyi
információkat tartalmaz.

Mielőtt a finanszírozás ezen formáját választja a vállalkozás - mint

ahogyan legtöbb hitelezési formánál - , bizonyos feltételeknek meg
kell felelni, amelyek a következők:
– a vállalkozás legalább 1 lezárt üzleti évvel rendelkezik,
– nincs lejárt, vagy átütemezett köztartozása,
– nem indítottak ellene csőd-, felszámolási vagy végelszámolási
eljárást,
– saját tőkéje nem negatív.
A szerződés megszűnik:
• Ha mindkét fél teljesít
• Közös megegyezéssel
• Elállással
• Jogutód nélküli megszűnés esetén
• Ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett
• Bontó feltétel bekövetkezik
 Faktoring jellemzői Forfait ügylet jellemzői
Rövid lejáratú követelések Exportőr közép- és hosszú lejáratú
vásárlása követeléseit veszi meg egy bank vagy
egy pénzügyi társaság
Számlakövetelésre vonatkozik Váltó- és számlaköveteléseket adnak
el, ill. vásárolnak meg
Kisösszegű követelésre is Nagy összegű követelésekre terjed ki
vonatkozik
A vevő tudomást szerez a A vevő nem szerez róla tudomást
faktoring ügyletről
Visszkereseti jog kikötése Visszkereseti jog kizárt
gyakori
A költségek nagyságát a Magas biztosítási díj, drága
nyújtott szolgáltatások is
befolyásolják
Behajtást végez, követelést vásárol, de
más szolgáltatást nem nyújt
 LÍZING
Megjelenés
1950-es évek USA, majd Európa és Japán
1970-es években az egész világon
1987 után Mo.-on, a finanszírozási igények következtében

Jellemzői:
• Bérlet, hitelre vagy készpénzre történő vásárlás összehasonlítása
• Nem bérlet, nem mondható fel
• Elválik a tulajdon és a használati jog
• A lízingdíjat fizetni kell akkor is, ha nem használják
• Tőkeszegény vállalat is hozzájuthat
• Opciós díj: futamidő végén az eszköz tulajdonjogát megszerezheti
(előre kikötött díj ellenében)
• Csőd esetén nem képezi a csődtömeg részét
Lízing fogalma
A 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról (továbbiakban Hpt.) is definiálja. A törvény 6. § (1) 89.
pontja a pénzügyi lízinget az alábbiak szerint határozza meg:

Az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog

tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű
használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő
• viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
• a hasznok szedésére jogosulttá válik,
• viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs
költségeket is),
• jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam
lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének,
valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a
dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a
lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó
birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a
lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával
azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.
A lízingbevevő jogai:
• a használat joga,
• a használat átengedésének joga (a lízingbeadó hozzájárulásával),
• a hasznok szedésének joga,
• vételi jog.

A lízingbevevő kötelezettségei:
• viseli a lízingtárgy terheit és a kárveszélyt,
• fizeti a lízingdíjat
1) Pénzügyi lízing jellemzői:
• Adásvétellel egybekötött bérleti ügylet
• A bérlet és a pénzügyi lízing közötti különbsége: az előbbinél a
használat, az utóbbinál a tulajdonszerzés a jogügylet célja.
• Fontos, hogy a bérletnél a használatból következő fenntartási
költségek, továbbá a kárveszély viselése a bérbeadót, míg lízing
esetén a lízingbevevőt terhelik
• A lízingbe vevőnek nem kell rendelkezni a teljes vételárral
• Határozott időre szóló bérlet
• Eszközben nyújtott hitel, kamatot kell utána fizetni
• A kamat összege a törlesztő részletek előrehaladtával csökken
• Kizárólag pénzügyi intézmény végezheti
• A lízingszerződésben mindig ki kell kötni a lízingdíj tőkerészét, amely a
lízingtárgy árával azonos
• Az elszámolásra SzTv. egyértelmű iránymutatást ad, hogy a Htv.
előírása a mérvadó.
• Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és leányvállalat
közötti lízing
• ÉCS elszámolása lízingbe vevőnél történik
Az új szabályozás szerint nem különül el egyértelműen az
ÁFA szempontjából megkülönböztetett két forma:

ZÁRT végű:
• A lízingbevevő a tőketörlesztő- és a kamatrészleteket megfizette, a
lízingelt tárgy felett tulajdont szerez.
• ÁFA fizetési kötelezettség már a termék átvételekor felmerül, azt egy
összegben kell megfizetni, mely után már csak a teljes lízing díjat kell
fizetni.
• A futamidő alatt a törlesztő részletekről ÁFA nélkül kell a számlát
kiállítani.

NYÍLT végű:
• A lízingszerződés a lízingbevevőnek csak „elővásárlási” (opciós), vagy
„vevőkijelölési” jogot biztosít. Ha nem él az opciós jogával, köteles a
lízingelt dolgot visszaszolgáltatni a lízingbeadónak.
• Birtokba adáskor nem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség, csak az
egyes részletfizetések megfizetése során.
Pénzügyi lízing alanyai szerinti ügylettípusok
• Direkt lízing: közvetlen finanszírozású, a lízingbeadó rendelkezik az
ügylet lebonyolításához elegendő saját forrással

• Indirekt lízing: a lízingbe adó idegen forrást vesz igénybe

• Visszlízing (sale and lease back):forgótőke-hiánnyal küzdő cég a tárgyi

eszközt értékesíti egy lízingbe adó cégnek, így szerez pénzt, majd lízing
formában visszalízingeli, a visszavásárlási garancia nem biztosított

• Al- vagy szublízing: nem közvetlenül a lízingbevevő kívánja a

lízingtárgyat használni, a lízingbeadó engedélyével tovább lízingeli, bérbe
adja kedvezőbb feltételekkel (szigorúbb nem lehet)

• Vendor vagy szállítói lízing: a szállító - az értékesítési volumen

növelése érdekében - megállapodik egy lízingtársasággal, hogy jutalék
fejében ügyfeleket toboroz, kiszolgálja az ügyfeleket

• Captive (gyártóhoz kapcsolt) lízing: a lízingbe adó maga a gyártó, a

termelő cég
• Nemzetközi, hátáron átnyúló (cross border):
– A lízingbeadó és a lízingbevevő két különböző országban
található, függetlenül attól, hogy a lízingtárgy átlépi-e a határt.
– EU-n belüli, export és import lízing, EU-n kívüli

2) Operatív lízing:
– A hazai gyakorlatban nem minősül lízingnek, csak bérleti
szerződés
– A lízing időtartamának végén köteles a lízingbeadónak az
eszközt visszaszolgáltatni, az eszköz a futamidő alatt a bérbeadó
könyvében marad, ő számolja el az amortizációt.

Néhány speciális lízingtárgy:

ingatlan
gépek, járművek
műalkotás
IT
Lízingdíjat befolyásoló tényezők:
– Vétel ár, lízing tárgy bekerülési értéke
– Értékcsökkenési leírás formája, maradványérték
– Szállítási költség
– Biztosítás díja
– Futamidő hossza
– Fizetés gyakorisága,
– Tőke+kamat fizetés egyenletes vagy egyedi
ütemezése
– Hitel-, refinanszírozási kamatláb mértéke
– Lízingbeadó belső kamatlába

Lízingszorzó:
fizetendő teljes lízingdíj / az eszköz vételára
Pénzügyi lízing hátránya:
– Drágább, mint a hitel, Illetékfizetéssel jár
– Finanszírozandó eszköz beszerzési árának ÁFA tartalmát a
lízingbevevőnek a finanszírozás (zárt végű) kezdetekor kell
megfizetnie
– Az utolsó lízingdíj megfizetéséig a lízingbeadó gyakorolja a
tulajdonosi jogokat

Pénzügyi lízing előnye

– Gyors, egyszerű ügyintézés
– Alacsony önerő igénye
– Átlátható, könnyen tervezhető díjak (devizásnál nem)
– A lízingbeadó számára kevésbé kockázatos mint a hitel
– Nem szükséges jövedelemigazolás, átvilágítás, hitelbírálat
– A fedezet a lízingbe adott eszköz
– Uniós támogatások igénybe vehető
– A lízingbevevőt nem terheli havonta ÁFA fizetési kötelezettség
(zártvégű).
Operatív lízing előnyei:
• a lízingtárgy tulajdonjogáról ráér dönteni a futamidő lejárta után is,
• a lízingtárgy mérlegen kívüli tétel, amely kíméli a beruházási keretet.
• Számviteli elszámolása a lízingbe vevő szempontjából:
– lízingelt eszközt a lízingbeadó aktiválja, ő számolja el az
értékcsökkenést,
– a lízingdíj (nettó bérleti díj) a számviteli törvény szerint
költségként számolható el,
– a havi díjak ÁFA tartalma visszaigényelhető.

Operatív lízing hátránya:

• A futamidő végén nem szerez(het) tulajdonjogot.
Tájékozódás: https://www.faktoringszovetseg.hu/html/statisztika.html
Faktoring forgalom
 Teljes lízingpiac

http://lizingszovetseg.hu
 Teljes lízingpiac

http://lizingszovetseg.hu
 Teljes lízingpiac

Tájékozódás: http://lizingszovetseg.hu