ECDL

IT-ALAPISMERETEK
 Pró
bal
eck
PRÓBALECKE e
Az ELO Könyvkiadó Kft. ECDL–IT-
alapismeretek tananyagsorozatát azoknak
ajánljuk, akik átfogó számítógép-kezelői
ismereteket kívánnak szerezni.
Tananyagsorozatunk átfogó ismereteket nyújt
a szövegszerkesztési, adatbázis- és táblázat-
kezelési feladatok megoldására, a prezentáció-
és grafikakészítés elsajátításának menetére, a
képszerkesztés és a weblapkészítés folyamatára,
a számítógépes hálózatok ismeretére vonat-
kozóan. Tanulhat többek között a különböző operációs rendszerek működéséről, az alapvető
felhasználói szoftverekről, az információs társadalomról, a szerzői jogokról és megismerheti a
Microsoft Office programcsomagot. Szó lesz a segédprogramok alkalmazásáról, a számítógépes
vírusokról, a számítógép karbantartásáról. Ezt követően részletesen bemutatjuk a MS Office
programok működését, azaz a Word, Excel, PowerPoint, Access programok használatát. Szó lesz
még az internetes hálózatról, ismertetjük az Outlook levelezőprogram működését, majd kitérünk
a képszerkesztés alapjaira. Végül a honlapkészítés lépéseiről, a hiperhivatkozások készítéséről
tanulhat.
A távoktatási tananyagsorozat elsajátítását követően nemzetközileg elismert ECDL, ECDL Start,
vagy ECDL Select végzettséget szerezhet, amennyiben egyénileg, közvetlenül jelentkezik az
ország bármely, hivatalosan elfogadott vizsgaközpontjainak egyikébe és sikeres vizsgát tesz.
 Bárhol, bármikor tanulhat!
Az ELO cégcsoport módszere rugalmasságot biztosít Önnek. Nincs időhöz és helyhez kötve, így
tetszés szerint reggel, napközben, este vagy akár hétvégén is foglalkozhat a tananyagcsomaggal.
Nem kell utaznia sem, és kényelmesen tanulhat saját otthonában.
 Magántanárok nyújtanak szakmai támogatást!
Az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatának megrendelése mellett lehetősége van az Európai
Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzés igénybevételére is. A leckékben található házi fel-
adatokat szaktanárok javítják, akik tanácsaikkal, javaslataikkal segítik Önt tanulmányai során.
Tegye meg még ma az első lépést a piacképes tudás elsajátításához!

A próbalecke átlapozása során bepillantást nyerhet az ELO Könyvkiadó Kft. tananyag-

sorozatába. Ez a lecke megközelítőleg egy tananyagcsomag felének a terjedelmével
egyezik meg. A próbalecke oldalait úgy válogattuk össze, hogy a tananyagsorozatban ta-
lálható információkat, feladatokat, érdekességeket, példákat és az Európai Levelező
Oktatási Kft. által biztosított házi feladatokat mintaként bemutassuk, így megismer-
heti oktatási metodikánkat is. A próbalecke a tananyagsorozat különböző leckéiből
készített kivonat, melynek segítségével képet kap a leckék felépítéséről.

2
PRÓBALECKE ECDL – IT- ALAPISMERETEK

A LECKÉK FELÉPÍTÉSE
 Az ECDL–IT-alapismeretek tananyagsorozat 36 leckéből áll, normál tempó esetén tananyagcsoma-
gonként (18 db) fogjuk elküldeni Önnek. Minden tananyagcsomag két leckét tartalmaz, melyekben
egyaránt talál elméleti ismereteket, gyakorlati példákat, feladatokat, érdekességeket.
 Minden tananyagcsomagnak meghatározott és a sorozatban egységes felépítése van.
 A felépítés lényeges elemét képezik a feladatok, amelyek a lecke közben megtalálhatók.
 Minden lecke végén összefoglalás található, melyben megismételjük a legfontosabb ismerete-
ket, összefüggéseket.
 Minden lecke házi feladattal végződik, így lehetőséget ad a tananyagcsomag elsajátításának
ellenőrzésére.
 A lecke követhetősége érdekében grafikai ábrákat alkalmazunk, melyekkel az adott szövegrész
jelentőségét, szerepét kívánjuk jelezni.

A TANANYAGCSOMAG HÁZHOZ JÖN

 Jelentkezését követően összeállítjuk kezdő tananyagcsomagját, ami a jelentkezéstől számított
14 napon belül megérkezik Önhöz. A csomag tartalmazza az 1-2. leckét és a szükséges kiegé-
szítő anyagokat. Amennyiben a próbahónap alatt a tananyagcsomag elnyerte tetszését, rend-
szeres időközönként postai úton kapja meg a soron következő leckéket.

ÜGYFÉLOLDAL
@ Az ügyféloldalra történő bejelentkezés után intézheti a tananyagsorozathoz kapcsolódó ügyeit.
Többek között lehetősége van a tananyagsorozattal kapcsolatos adminisztráció és pénzügyek
intézésére, új szolgáltatások megrendelésére. Az Európai Levelező Oktatási Kft. képzésének
megrendelése esetén az ügyféloldalról érheti el az Online házi feladat szolgáltatásunkat is.

A TANFOLYAM BEFEJEZÉSE
Amennyiben részt vesz az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzésen, az utolsó
tananyagcsomagot követően kell online formában kitöltenie a tanfolyam végét jelentő zárótesz-
tet. Amennyiben az összes házi feladatot visszaküldte, és a záróteszt kitöltése során legalább
51%-os eredményt ért el, akkor kapja kézhez a képzés elsajátítását tanúsító igazolást.

3
ECDL – IT- ALAPISMERETEK
Az ECDL – IT- alapismeretek tananyagsorozat tematikája
1-2. lecke: IT alapismeretek I.
Ebben a tananyagcsomagban megismerkedünk az információ, a kód és
a kódolás fogalmával, valamint betekintést nyerünk a bináris kódrend-
szerbe is. Áttekintjük a számítógépes programok fogalmát, a különbö-
ző felhasználói felületeket, valamint a multimédiát.
3-4. lecke: IT alapismeretek II.
Ebből a két leckéből megismerheti a különböző operációs rendszere-
ket, az alapvető felhasználói szoftvereket, a Microsoft Office program-
csomagot, valamint tanulhat az információs társadalomról, a szerzői
jogokról, a számítógép karbantartásáról és a számítógépes vírusokról.
5-6. lecke: Operációs rendszerek I.
A jelenlegi leckékben megismerheti a Windows XP operációs rendszer
legfontosabb elemeit és beállítási lehetőségeit. Bemutatjuk a Súgót,
testre szabjuk az Asztalt és a Tálcát, megtanuljuk az operációs rend-
szer fontos információit, és beállítjuk a területi és nyelvi beállításokat.
7-8. lecke: Operációs rendszerek II.
Tanulhat a különböző segédprogramok alkalmazásáról a grafikus
rendszerek (pl. Windows) esetében. A Windows verziókban például
ilyen a Windows intéző program (Windows Explorer), mellyel részle-
tesebben ebben a két leckében fogunk megismerkedni.
9-10. lecke: Szövegszerkesztés I.
Megtanulhatja, hogyan készíthet jól átlátható dokumentumokat, ho-
gyan tudja hatékonyan kiemelni, hangsúlyozni mondandója lényegét,
illetve hogyan tudja a dokumentumot úgy megformázni, hogy nyom-
tatásban is könnyen kezelhető, jó „kinézetű” olvasmány legyen. A tan-
anyagcsomagból elsajátíthatja a szerkesztések, tördelések, formázások
elvégzésének legegyszerűbb technikáit.
11-12. lecke: Szövegszerkesztés II.
Ebben a két leckében a MS Word 2010 további funkcióival fogunk
megismerkedni, melyekkel színesebbé tehetjük dokumentumainkat.
Többek között megtanuljuk a tabulátorok helyes használatát, és meg-
ismerkedünk a felsorolás és a sorszámozás különböző típusaival. Táb-
lázatokat és különböző grafikai ábrákat fogunk készíteni. A körlevelek
készítése mellett a helyesírás-ellenőrző használatát is elsajátítjuk.
13-14. lecke: Táblázatkezelés I.
Megtanulhatja, hogyan készíthet vizuális, könnyen érthető táblázatokat,
statisztikákat, hogyan tudja automatizálni a különböző számításokat,
hogy az adatok változása esetén is mindig a megfelelő eredményeket
adják, illetve hogyan tudja a táblákat, grafikonokat a legáttekinthetőb-
ben megjeleníteni. A leckékből elsajátíthatja az adatok bevitelének, il-
letve a számítások elvégzésének legegyszerűbb technikáit.
15-16. lecke: Táblázatkezelés II.
Ebben a két leckében a MS Excel 2010 további funkcióival fogunk
megismerkedni, melyek segítségével munkafüzeteinkben az adatokat
és statisztikákat még vizuálisabban tudjuk megjeleníteni, és a kalku-
lációinkat is automatizálni tudjuk. Többek között megtanuljuk a diag-
ramok készítését és formázását, és megismerkedünk a megjegyzések
használatával.
17-18. lecke: Adatbázis-kezelés I.
Ismertetjük a MS Access 2010 alapvető funkcióit, melyekkel adatbázi-
sainkat meg tudjuk tervezni, és legfontosabb objektumait, az adattáb-
lákat létre tudjuk hozni. Elsajátíthatja az adatbázisok létrehozásának
és mentésének tudnivalóit, a táblák különböző nézeteinek használatát,
a mezők és adattípusok beállítását, ezen kívül tanulhat az adatsorok
hozzáadásáról, szerkesztéséről, kereséséről és sorba rendezéséről is.
4
PRÓBALECKE
19-20. lecke: Adatbázis-kezelés II.
Tovább foglalkozunk a MS Access 2010 funkcióival, melyekkel adat-
bázisainkban megkönnyíthetjük az adatok bevitelét, és az adatokból
riportok, statisztikák készítését. Áttekintjük az űrlapok létrehozását és
szerkesztését, kitérünk az objektumok vezérlőelemeire és a makrók fel-
építésére. Ezen kívül tanulhat az adatok keresésének, szűrésének lehe-
tőségeiről és a több táblából megvalósuló lekérdezésekről, jelentésekről.
21-22. lecke: Prezentáció I.
Bemutatjuk a MS PowerPoint 2010 alapvető funkcióit, melyekkel be-
mutatóinkat szemléletessé, vizuálissá tehetjük. Szó lesz a bemutatók
létrehozásáról és mentéséről, a diák egyéni hátterének beállítási lehető-
ségeiről, a különböző elrendezésű diák megszerkesztéséről. Ezen kívül
tanulhat a különböző képek, alakzatok, ábrák és diagramok beilleszté-
sének és formázásának lehetőségeiről.
23-24. lecke: Prezentáció II.
Tovább folytatjuk a MS PowerPoint 2010 funkcióinak bemutatását,
melyekkel prezentációinkat dinamikusabbá tehetjük. Ismertetjük az
áttűnések, animációk és témák beállítását, a hiperlinkek, akciógom-
bok, és különböző vetítési típusok használatát, valamint kitérünk a
mentés és a nyomtatás beállításainak lehetőségeire is.
25-26. lecke: Internet, információ és kommunikáció I.
A tananyagcsomag első felében definiáljuk a számítógépes hálózato-
kat, bemutatjuk azok típusait, valamint kialakításuk főbb szempontjait.
Áttekintjük a protokollok jelentőségét, valamint a legfontosabb hálóza-
ti protokollt, a TCP/IP-t. Megtanulhatja, hogyan kell csatlakoztatni a
számítógépet az internet hálózatra. A második részben az elektronikus
levelezéssel, valamint az interneten történő böngészéssel foglalkozunk.
27-28. lecke: Internet, információ és kommunikáció II.
Ebben a két leckében megismerkedünk az Outlook levelezőprogram
működésével, az e-mailek elküldésével, rendszerezésével, illetve a
címjegyzékek és címlisták készítésével. Az Internet Explorer bön-
gészőprogramon keresztül áttekintjük a programok letöltésének, ked-
venc weboldalaink elmentésének lépéseit, és tippeket adunk a hasznos
weboldalakra vonatkozóan.
29-30. lecke: Képszerkesztés I.
Definiáljuk a legfontosabb képszerkesztési alapfogalmakat, bemu-
tatjuk az általánosan használt színmódokat, a raszteres és a vektor-
grafikus képek jellemzőit, a különböző képtömörítési eljárásokat és
képformátumokat, a képek publikálását érintő jogi megfontolásokat,
valamint a képszerkesztésben használt eszközöket. Ezt követően átte-
kintjük a GIMP programot, annak felhasználói felületét és működését.
31-32. lecke: Képszerkesztés II.
A tananyagcsomagból megismerheti a rétegek fogalmát és a velük való
műveleteket. Elsajátíthatja a képek világosításának, sötétítésének tech-
nikáját, a speciális effektek alkalmazását. Tanulhat arról is, hogyan
lehet szöveget a képekre készíteni, valamint arról, hogyan lehet a ké-
peket kisebb ábrákkal kiegészíteni. Ezen kívül kitérünk a kép egyes
részleteinek módosítására, a kép kijelölésének módjára is.
33-34. lecke: Webkezdő I.
Ez a két lecke a honlapkészítés alapjait foglalja magában. Ismertetjük
egy egyszerűbb honlap megtervezésének, létrehozásának és fenn-
tartásának lépéseit. Definiáljuk a weblapszerkesztés alapfogalmait.
Áttekintjük a karakterek, bekezdések formázásának, beállításának le-
hetséges módjait. Kitérünk a képek, táblázatok szerkesztésének, módo-
sításának a menetére, illetve bemutatjuk a sorszámozások készítését is.
35-36. lecke: Webkezdő II.
Megismerkedünk a hiperhivatkozások (linkek) készítésével, továbbá
azzal, hogyan kell weboldalra mutató hivatkozást megadni képre, szö-
vegre. Áttekintjük a címkékkel, a keretekkel és az űrlapok készítésével
kapcsolatos tudnivalókat. Arról is tanulunk, hogy hogyan kell letölteni
és telepíteni az FTP programot, majd ennek segítségével hogyan tudjuk
weblapunkat feltölteni az internetre, egy ottani tárhelyre.
 PRÓBALECKE ECDL – IT- ALAPISMERETEK

6 ECDL – IT-alapismeretek
1-2. lecke

1/A modul

1–2. lecke
IT-alapismeretek I.

1. Az informaƟka-technológia alapfogalmai
Ebben a fejezetben megismerkedünk az információ, a kód és a kódolás fogalmával, valamint
betekintést nyerünk a bináris kódrendszerbe is. Megismerjük a számítógépes programok
fogalmát, a különbözƅ felhasználói felületeket, valamint a mulƟmédiát.

Bevezetés,
melyből megtudhatja,
miről szól a lecke.
1.1. Az információ
A mindennapi életben is használatos ez a szó, viszont ha meg szeretnénk fogalmazni, hogy mit
is jelent, bizony nehézségekbe ütközünk. Nem tudunk igazán jó meghatározást adni, inkább
csak rokon értelmƾ szavakkal írhatjuk körül, mint például tájékoztatás, híranyag, ismeret, tudá-
sanyag stb. Mást jelent a hétköznapi szóhasználatban, és mást a különbözƅ tudományokban.

Az információ olyan új ismeret, hír, ami egy kérdésben csökkenƟ ismereteink hiányát. Az
i információ mindig a közlemény tartalmi részét jelenƟ, nem pedig a megjelenési formá-
ját. Az információ megjelenési formája az adat.

1.2. Kód, kódolás, kódrendszer

Amikor a gondolatainkat szavakba öntjük, a beszéd hangjai, a leírt szöveg betƾi az adatok,
melyek azt az információt hordozzák, amire gondoltunk. Ez az információ „hordozásának”,
tárolásának legkisebb egysége. A hangok, betƾk megfelelƅ jelentésƾ szavakká állnak össze,
azok pedig mondatokká, így az egész információt át tudjuk adni másoknak. Az ilyen átalakí-
tásokat kódolásnak nevezzük. A kódolással elƅállítoƩ jelsorozatot kódsorozatnak nevezzük,
melynek nagyobb egységei a kódszavak. A kódszavakat alkotó elemek egy jelkészletet
(kódábécé) alkotnak (pl. a nyelv betƾi ill. az írásjelek).
A kódolásnak csak akkor van értelme, ha a kapoƩ adatokat bármikor vissza tudjuk alakítani,
hogy a jelekbƅl megértsük az információt (dekódolás). Ezért szükség van egy olyan szabály-
rendszerre, amely egyértelmƾen meghatározza az átalakítás módját (pl. a nyelvek szabályai).
A kódábécé és a szabályrendszer együƩesét kódrendszernek nevezzük.

1.3. A tárolt adatok alapegységei

A bit (Binary Digit = „két állapotú”, bináris számjegy) a legkisebb, még információtartalommal
rendelkezƅ „hír” mértéke, ezért elemi információnak is szokták nevezni.

i Az információ mennyiségének a legkisebb oszthatatlan mértéke az egy bit (1b).

(1-2. lecke, 6. oldal)

5
ECDL – IT- ALAPISMERETEK PRÓBALECKE

8 ECDL – IT-alapismeretek
1-2. lecke

Az egyik leggyakrabban alkalmazoƩ kódrendszer az ASCII (ejtsd így: eszki) (American

i Standard Code for InformaƟon Interchange – amerikai szabványos kód információk
cseréjére). Ezt a kódrendszert minden hardver és szoŌver egyformán értelmezi, ezért
a hálózatokon általában különleges paraméterezés, segédprogramok vagy parancsok
nélkül is továbbítható. Az ASCII kódtábla elemeit karaktereknek nevezzük.

Egy bájton maximum 256 elemi információ tárolható, ezért az egyszerƾ tárolhatóság és a
gyors mƾködés érdekében 256 jelet veƩek fel az ASCII kódtáblába, azaz a kódrendszer 256
jel kezelését teszi lehetƅvé. Ebbƅl már látható is, hogy minden egyes karakter helyfoglalása
pontosan egy bájt.

A kódrendszert az 1960-as években dolgozták ki és szabványosítoƩák az Egyesült Álla-

É mokban. Célja a telexgépeken való felhasználás volt. A telex a vezetékes távíró teljesen
gépesíteƩ változata volt. A szöveget egy villamos írógéphez vagy margarétafejes nyom-
tatóhoz hasonló írógépbe gépelték, mely vagy közvetlenül továbbítoƩa közönséges te-
lefonhálózaton keresztül a fogadó állomásnak a binárisan kódolt üzenetet, vagy oŋine
üzemmódban lyukszalagot nyomtaƩak segítségével és késƅbb automaƟkus üzemmód-
ban küldték el. A nem nyomtatható karakterek a sornyomtató villanyírógép mƾködésé-
Érdekességekkel
hez igazodtak.
színesítjük az elméleti
tudásanyagot. A kódszavakhoz elƅször a vezérlƅjeleket rendelik, ezt köveƟk az írásjelek, a számok, az angol
abc betƾi, végezetül pedig a különleges karakterek (ide tartoznak a magyar és más nyelvek
speciális ékezetes betƾi is).
A különbözƅ nyelvekhez különbözƅ kódtáblákat hoztak létre, melyek megkülönböztetésül egy
háromjegyƾ számot kaptak. Az angol nyelv a 437-es ASCII kódtáblát, míg a magyar nyelv a
852-es ASCII kódtáblát alkalmazza.

A 90-es évek elején több nagy szoŌvercég javaslatot teƩ az univerzális karakterkódolás-
i ra, melynek eredményeképpen létrejöƩ a Unicode 16 bites kódrendszer, ami már több
mint 65 ezer karakter szabványos kódolását teƩe lehetƅvé. A Unicode kompaƟbilis az
ASCII kódkészleƩel és tartalmazza a ma használt karakterek nagy részét (laƟn, görög,
cirill, héber, arab, stb.), valamint egyéb írásjeleket és szimbólumokat további bƅvítési
lehetƅségeikkel.

(1-2. lecke, 8. oldal)

6
 PRÓBALECKE ECDL – IT- ALAPISMERETEK

ECDL – IT-alapismeretek 15
3-4. lecke

1.4.2. Excel
Az Excel táblázatkezelƅ program bonyolult számítások, táblázatok, függvények, valamint
matemaƟkai és pénzügyi összesítések végrehajtására képes. Használatát megkönnyíƟk a
különbözƅ táblázatok készítésére használható varázslók, automaƟkus javítás, valamint a
könnyƾ programozhatóság.

Ábrákkal,
illusztrációkkal
szemléltetjük
a tanultakat.
1.4.3. PowerPoint
A PowerPoint különbözƅ prezentációk, diagramok, rajzok, ábrák, képek bemutatására szolgál.
Segítségével tetszetƅs, akár mulƟmédia elemeket is tartalmazó bemutató, elƅadás készíthetƅ.
Hatékony formázó eszközeivel háromdimenziós hatásokat is el lehet érni, továbbá bƅséges
képkészlet áll a rendelkezésünkre. A bemutatóink ezáltal a diaveơtéshez válnak hasonlóvá,
ahol azonban nem csak állóképeket, hanem tetszƅleges animációkat végzƅ, és hangokat adó
diákat is láthatunk.

(3-4. lecke, 15. oldal)

7
ECDL – IT- ALAPISMERETEK
Leckéink egymásra épülve
biztosítják a megalapozott
tudás elsajátíthatóságát.
T A számítógép kikapcsolásakor fordítva járunk el, elƅször a számítógépet, majd ezután a
i POST (Power-On Self-Test) programnak is nevezünk. Ez a program feltárja a számítógép
8
PRÓBALECKE
2/A modul
5–6. lecke
A számítógép használata I.
A Windows XP operációs rendszer
Bevezetés
Kedves Tanuló!
A legutóbbi leckékben megismerkedtünk a szoŌverek különbözƅ ơpusaival, a legfontosabb
operációs rendszerekkel, az informaƟka társadalmi tényezƅivel, ezenkívül a számítógépes
munkahelyrƅl, a jogi szabályozásokról és a leggyakoribb vírusokról is eseƩ szó.
A lecke célja
A jelenlegi leckékben Ön megismerheƟ a Windows XP operációs rendszer legfontosabb
elemeit és beállítási lehetƅségeit. Megismerjük a Súgót, testre szabjuk az Asztalt és a Tálcát,
megtudjuk az operációs rendszer fontos információit, és beállítjuk a terüleƟ és nyelvi beállí-
tásokat.
1. A számítógép bekapcsolása
Miután megismerkedtünk a számítógép felépítésével, a következƅ lépés, hogy megfelelƅen
tudjuk mƾködtetni a számítógépünket. Ennek elsƅ lépése a számítógép bekapcsolása.
Alapvetƅ szabály, hogy elƅször mindig az összes olyan használandó hardver elemet kell bekap-
csolni, amely külön kapcsolóval rendelkezik, majd csak ezután kapcsoljuk be a fƅkapcsolóval
(Power gomb vagy a „0/1”-es kétállású gomb) a számítógépünket.
többi hardver elemet kapcsoljuk ki.
A beindítás után a számítógép automaƟkusan elvégez egy önellenƅrzƅ tesztet, amit
alapegységeiben rejlƅ esetleges hibákat, teszteli a processzor és a memóriák mƾködé-
sét, üzenetet jelenít meg a képernyƅn, ha pedig a képernyƅ mƾködésében hiba van, egy
hangjelzéssel Įgyelmeztet.
Általában sem az üzenetek, sem hangjelzések nem annyira részletesek, hogy megállapíthassuk
belƅlük a hiba okát, de a hiba forrásait nagyjából lokalizálhatjuk. Az egyszeres sípoló hang és
rendszerjelzés megjelenése a képernyƅn azt jelenƟ, hogy a számítógép minden részegysége
eredményesen „átment” a tesztprogramon. Bármilyen eltérƅ hangkombináció vagy ezek
hiánya meghibásodásra utal.
(5-6. lecke, 1. oldal)
 PRÓBALECKE ECDL – IT- ALAPISMERETEK

10 ECDL – IT-alapismeretek
5-6. lecke

A görgetƅsávok használata nagyon egyszerƾ. Kaƫntsunk a görgetƅsávok végein lát-

T ható, a kívánt irányba mutató kis nyilakra, vagy fogjuk meg az egérrel a nyilak közöƩ
elhelyezkedƅ téglalapot (csúszka) és húzzuk a megfelelƅ irányba, vagy kaƫntsunk a
nyilak és a téglalap közöƫ területre. Az utóbbiak lényegesen gyorsabbak a nyilakra
kaƫntásnál.

Hasznos tanácsokat adunk

2.8. Ablakok méretének megváltoztatása
a tanultak alkalmazásához.
A nem teljes méretƾ ablak méretét egyedileg úgy tudjuk megváltoztatni, hogy vagy az
i ablaksarkokhoz, vagy pedig az ablakszegélyekhez visszük az egérkurzort addig, míg a
nyíl alakú egérkurzor két irányba mutató nyíllá nem változik. Ekkor az egér bal gombjá-
nak folyamatos lenyomásával a kívánt irányokba növelhetjük, illetve csökkenthetjük az
ablak méretét. A kívánt méret elérése után engedjük el az egérgombot. Az ablaksarkok
mentén történƅ méretmódosítással közel arányosan tudjuk kicsinyíteni vagy nagyítani
az ablakokat.

F Gyakorolja a Sajátgép ablak áthelyezését és méretének megváltoztatását az alábbi fel-

adatokon keresztül!

‰ Nyissa meg a Sajátgép ablakot! Ehhez kaƫntson kétszer a Sajátgép ikonra. A megje-
lenƅ ablakban gépünk lemezegységei, meghajtói láthatók (C:, D: stb.). Figyelje meg
a Tálca tartalmát, megjelent rajta a Sajátgép nyomógomb is.
‰ Nagyítsa a Sajátgép ikont teljes képernyƅ nagyságúvá! Figyelje meg, hogy a Tálca
továbbra is látható.
‰ Ezután kicsinyítse le az ablakot az elƅzƅ méretre! Ha az ablak eltakar a munkaasz-
talon valamilyen ikont, akkor változtassa úgy meg az ablak méretét, hogy az asztal
minden eleme látható legyen!
‰ Kicsinyítse le az ablakot a Tálcára!
‰ Nagyítsa az ablakot eredeƟ méretére!
‰ Nyissa meg a Lomtár ablakokat is! Ehhez kaƫntson kétszer a munkaasztalon a
Lomtár ikonokra. Figyelje meg, hogy a Tálcán mindkét megnyitoƩ ablak nyomó-
gombja megjelent.
‰ Amennyiben az ablakok túlságosan fednék egymást, helyezze át ƅket úgy, hogy
minél nagyobb rész váljon láthatóvá belƅlük!

(5-6. lecke, 10. oldal)

9
ECDL – IT- ALAPISMERETEK PRÓBALECKE

ECDL – IT-alapismeretek 37
5-6. lecke

Amennyiben a beállítoƩ terüleƟ beállítás jellemzƅin módosítani szeretnénk, akkor a Testre-

szabás gombra kaƫntva a megjelenƅ ablakban a változtatásokat el tudjuk végezni.

7.1.1. Számok lap

Ez a lap a számok megjelenésének beállítá-
sait tartalmazza. A Minta részben láthatjuk a
jelenlegi beállítások szerinƟ poziơv és negaơv
számok megjelenési képét. Az egyes elemek
listáját az elem melleƫ legördülƅ menübƅl
tudjuk kiválasztani, de a fehér szövegmezƅben
egyedi jelek beírására is van lehetƅségünk.

‹ Tizedesjel: IƩ adható meg a Ɵzedesjel,

mely lehet vesszƅ vagy pont.
‹ Tizedesjegyek száma: IƩ adhatjuk
meg a Ɵzedesjegyek számát. Jelenleg
2, de a feladaƩól függƅen mást is
választhatunk. Nulla választásakor
csak egész számok jelennek meg.
‹ Ezres elválasztó: IƩ adható meg a
nagy számok esetén a hármas szám-
jegycsoportokat elválasztó jel.
‹ Számjegyek csoportosítása: IƩ adható meg a Ɵzedesjegyek csoportosításának módja.
‹ Negaơv elƅjel: IƩ adható meg a negaơv számot jelzƅ karakter. Célszerƾ a jelenlegi „-”
jel beállítást megtartani, eƩƅl csak nagyon indokolt esetben térjünk el!
‹ Negaơv számformátum: IƩ adható meg a negaơv számok megjelenítési módja.
‹ Vezetƅ nullák megjelenítése: IƩ adható meg, hogy legyen-e 0 a Ɵzedesjel elƅƩ a 0 és
az 1 közé esƅ Ɵzedestörtek esetében.
A logikus tagolás
átláthatóvá teszi az ‹ Listaelválasztó: IƩ adható meg, az alkalmazói programok listaelemeit elválasztó jel.
elsajátítható ismereteket. ‹ Mértékrendszer: IƩ adható meg a számítógépünkön használt mértékrendszer, mely
lehet metrikus vagy amerikai.

F Végezze el, illetve próbálja ki a következƅ jellemzƅk módosítását!

‰ A szám négy Ɵzedes pontossággal jelenjen meg!

‰ A Ɵzedes elválasztó legyen pont!
‰ A csoportosító jel legyen egy szóköz!
‰ A szám háromjegyƾ csoportokban jelenjen meg!

Ha elvégeztük a módosításokat, akkor kaƫntsunk az Alkalmaz gombra, és ekkor a vál-

T toztatásoknak megfelelƅ mintaképet megtekinthetjük. Ha mégsem akarjuk a változta-
tásokat, akkor kaƫntsunk a Mégse gombra, ha pedig érvényesíteni akarjuk az új beál-
lításokat, akkor kaƫntsunk az OK gombra.

(5-6. lecke, 37. oldal)

10
 PRÓBALECKE ECDL – IT- ALAPISMERETEK

ECDL – IT-alapismeretek 13
7-8. lecke

Ha nem áơrni, felülírni akarjuk a mappa régi nevét, hanem csak kiegészíteni, akkor amikor
T a név kijelölƅdik, nyomjunk egy Jobbra Nyíl billentyƾt, és az ezután begépelt szöveg már
nem felülírja a régi nevet, csak mellé íródik.

2.4. Mappa másolása és áthelyezése

Munkánk során elƅfordulhat, hogy át akarjuk szervezni mappáinkat, vagy másolatot szeret-
nénk készíteni, akár a számítógépünkre vagy valamilyen háƩértárolóra. Az áthelyezés és a
másolás közöƩ igen nagy a különbség.

Áthelyezés során az egész mappát tartalmával együƩ a mappastruktúrában máshová

i helyezünk. Ekkor a régi helyérƅl a mappa eltƾnik. Másolásnál viszont az egész mappát
tartalmával együƩ átmásoljuk a mappastruktúrában egy új helyre. Ekkor a mappa és
annak teljes tartalma az eredeƟ helyén is és az új helyén is megtalálható.

Most nézzük meg ezeket a mƾveleteket példákon keresztül!

Példáink bemutatják az F Másolja át a Titkos iratok mappát a Bizalmas iratok mappába!

elméleti tudás gyakorlati
alkalmazását. ‰ Jelölje ki a Titkos iratok mappát! Ehhez kaƫntson egyszer a jobb oldali ablakrész-
ben a Titkos iratok mappára! A mappa neve kék színƾre változoƩ.
‰ Jobb klikkeljen az egérrel a mappára, majd válassza ki a Másolás parancsot!

A Másolás parancsot a mappa kijelölésével és a CTRL+C bil-

É lentyƾkombinációval is kiadhatja.

‰ Nyissa ki a Bizalmas iratok mappát (ez lesz a cél-map-

pa)!

‰ A bal oldali részben látható, hogy nyitoƩ a Bizalmas ira-

tok mappa, a jobb oldali részben pedig látható a tartal-
ma, ami most éppen üres.
‰ Adja ki a Beillesztés parancsot! Ehhez jobb klikkeljen az
ablak bármely részére, majd kaƫntson a Beillesztés me-
nüpontra! Ekkor a Bizalmas iratok mappában létrejöƩ
a Titkos iratok mappa (de a régi helyén is megmaradt).

‰ A Beillesztés parancsot a mappában állva a CTRL+V billentyƾkombinációval is kiad-

hatja.

(7-8. lecke, 13. oldal)

11
ECDL – IT- ALAPISMERETEK PRÓBALECKE

ECDL – IT-alapismeretek 35
7-8. lecke

F A következƅ ablakban a mappastruktúrából kiválaszthatjuk azokat a fájlokat és mappá-

Feladatainkon keresztül
elmélyítheti megszerzett
tudását.
kat, melyekrƅl biztonsági másolatot szeretnénk készíteni.
Ha a nevek elƅƫ jelölƅnégyzet üres, az adoƩ objektum nem kerül a menteƩ állomá-
nyok közé, ha azonban „kipipáljuk” (kék színƾ pipa kerül be), akkor másolat készül róla.
Egy mappa bejelölése azt jelenƟ, hogy a benne található összes objektum mentésre
kerül. Ha csak az egyes fájlokat jelöljük ki, az ƅket tartalmazó mappa jelölƅnégyzetében
egy szürke színƾ pipa jelenik meg (a szürke szín azt jelzi, hogy az objektum nem minden
elemét jelöltük ki).

‰ Pipázzuk be az Iratok mappát, majd

nyomjuk meg a Tovább gombot!
A következƅ ablakban adhatjuk meg a
Biztonsági másolat nevét és helyét.

‰ Válasszuk ki a másolat helyének a D:

meghajtót, a másolat nevéhez pedig
írjuk be az Iratok_bizt_másolat_ééé-
éhhnn nevet! A biztonsági mentés fájl
kiterjesztése .bkf lesz. Nyomjuk meg a
Mentés gombot, majd a Tovább gom-
bot!

A következƅ ablakban a Biztonsági másolat elkészítése

elƅƫ közvetlen állapotot láthatjuk, ha még módosítani
szeretnénk, akkor visszaléphetünk az elƅzƅ ablakokba, ha
pedig nem, akkor a Befejezés gombra kaƫntva elindíthat-
juk a másolat elkészítését.
A biztonsági mentés státuszát folyamatosan nyomon kö-
vethetjük egy ablakban, és amikor elkészült, a Bezárás
gombra kaƫntva kiléphetünk az ablakból.

‰ Ellenƅrizze az Intézƅben a D: le-

mez tartalmát! Ha jól végezte el
a feladatot, akkor a D: lemezen
megjelent a Iratok_bizt_máso-
lat_ééééhhnn.bkf nevƾ fájl.

A biztonsági mentés fájlt ne (csak) a gépen tároljuk, hanem mentsük azt ki egy külsƅ adat-
hordozóra. Ugyanis a számítógépek merevlemeze mechanikus, azaz mozgó alkatrészekkel
mƾködik, ezért sérülékeny. A merevlemez házán belül pl. a – lemezjátszók „tƾjéhez” hasonló –
olvasófej könnyen megsérülhet a számítógép rázkódása, valaminek nekiütƅdése stb. által. Az
olvasófej megkarcolhatja magát a lemezfelületet is, illetve számtalan sérülés, meghibásodás
elƅfordulhat. Tehát fontos adatainkat (amelyek elvesztése „fájna” számunkra) pár naponta,
hetente vagy havonta mentsük le így biztonsági mentésként, és a másolatot mindig helyezzük

(7-8. lecke, 35. oldal)

12
ECDL – IT- ALAPISMERETEK PRÓBALECKE

32 ECDL – IT-alapismeretek
15-16. lecke

Ha a függvény lapját meg szeretnénk nézni, álljunk rá pl. a G2 cellára és nyomjuk meg az fx
T gombot (vagy a SHIFT+F3 kombinációt), és ezt látjuk:

Ha a HA függvénynél az egyik esetben nem szeretnénk semmit sem megjeleníteni, akkor

É egyszerƾen csak két idézƅjelet ("") kell írnunk egymás mellé, ez jelzi az „üres” cellát.

12.2.2. ÉS

Az ÉS(logikai1;logikai2;…) függvény azt vizsgálja, hogy egyszerre az összes logikai felté-

i tel IGAZ-e (2-nél több is lehet!):
• IGAZ érték jelenik meg, ha az összes feltétel IGAZ.
• HAMIS érték jelenik meg, ha a feltételek közül legalább az egyik HAMIS.

Ha például a budapesƟ ÉS 15 évnél régebbi munkatársakat szeretnénk kiszƾrni, akkor a HA

A lényeges alapfogal-
makat információként
kiemeljük.
függvényen belül a logikai vizsgálat az alábbi lenne:
‹ =ÉS(F2>15;C2=”Budapest”)
‹ Tehát a HA függvényes képletünk teljes formában így nézne ki:
=HA(ÉS(F2>15;C2=”Budapest”);"15 évnél régebben belépeƩ és budapesƟ";"Vagy
nem 15 évnél régebbi, vagy nem budapesƟ")

12.2.3. VAGY

A VAGY(logikai1;logikai2;…) függvény azt vizsgálja, hogy a megadoƩ feltételek közül

i legalább az egyik IGAZ-e:
• IGAZ érték jelenik meg, ha legalább az egyik feltétel IGAZ.
• HAMIS érték jelenik meg, ha az összes feltétel HAMIS.
Ha például a budapesƟ VAGY érdi munkatársakat szeretnénk kiszƾrni, akkor a HA függvényen
belül a logikai vizsgálat az alábbi lenne:
‹ =VAGY(C2=”Budapest”;C2=”Érd”)
‹ Tehát a HA függvényes képletünk teljes formában így nézne ki:
=HA(VAGY(C2=”Budapest”;C2=”Érd”);"BudapesƟ vagy érdi";"Nem is budapesƟ, és
nem is érdi")

(15 16 llecke,
(15-16. k 32 ld l)
32. oldal)

13
ECDL – IT- ALAPISMERETEK PRÓBALECKE

ECDL – IT-alapismeretek 33
15-16. lecke

12.3. MatemaƟkai függvények

A matemaƟkai függvények segítségével egyszerƾ és bonyolult matemaƟkai számításokat
végezhetünk el.
Ebbe a kategóriába tartozik a SZUM() függvény is, melynek használatát már korábban, az
Excel 1. füzetének 7. fejezetében megismerheƩünk (összeadja a zárójelen belüli cellák, cella-
tartományok értékeit).

12.3.1. SZUMHA

A SZUMHA(tartomány;kritérium;összeg_tartomány) függvény a megadoƩ feltételek-

i nek eleget tevƅ cellákban található értékeket adja össze.
• A függvény a Tartomány-ban megnézi, hogy mely cellákra IGAZ a kritérium,
• és csak azokkal a cellákkal egy magasságban összeadja a számokat az Összeg tar-
tományban.

F Írja be az I2 cellába, hogy „Vidékiek összes iƩ töltöƩ éve:”, a J2 cellába pedig össze-
gezzük a nem budapesƟ (azaz vidéki) munkatársak iƩ töltöƩ éveit! A kritérium most
"<>Budapest", azaz nem egyenlƅ BudapesƩel, és ezt a C2:C7 tartományban kell nézni
(Helységek), majd az F2:F7 tartományt összegezni.
A képlet tehát ez lesz: =SZUMHA(C2:C7;"<>Budapest";F2:F7)

Számítási feladatokat
mutatunk be.

Ezzel a J2 cellában megkaptuk az összes olyan munkatárs eltöltöƩ éveinek összegét, akinek a
sorában a Helység nem „Budapest”.
Az egyetlen „szépséghiba” még, hogy az évek számában megint sok a Ɵzedesjegy, és nincs
T oƩ utána az „év”. Megcsinálhatnánk erre is a Cellák formázása – Egyéni beállítást, de
észrevehetjük, hogy az F oszlop celláira már megcsináltuk! Ezért kaƫntsunk pl. az F2 cel-
lára, majd a Kezdƅlap menü – Vágólap csoport – Formátummásoló „ecsetre” (errƅl is ta-
nulhaƩunk már az Excel 1-2. füzetében a 7.1 fejezetben), majd a J2 cellára, és ezzel ide is
másoltuk az F2 cella formátumát!

12.3.2. SZORZAT

A SZORZAT(szám1;szám2;…) függvény az értékek szorzatát számítja ki, és iƩ cellatarto-

i mányt is megadhatunk, amin belül minden számot összeszoroz a függvény.

(15-16. lecke, 33. oldal)

14
 PRÓBALECKE ECDL – IT- ALAPISMERETEK

5/A modul

17–18. lecke
Adatbázis-kezelés I.

Bevezetés
Kedves Tanuló!
Ebben a modulban megtanuljuk, hogyan készíthetünk a MicrosoŌ Access 2010 adatbá-
zis-kezelƅ program segítségével különféle adatbázisokat.
Kinek ajánljuk, hogy sajáơtsa el az adatbázis-készítés módszereit? Mindenkinek, aki nagyon
sok adaƩal dolgozik, sok különbözƅ táblázatot tölt, a táblázatokban más táblázatokra hivat-
kozik, és egy idƅ után kezd „belekeveredni” a sok táblázat rendszerébe. Ha valaki szeretné
„leegyszerƾsíteni”, és az adatkitöltƅk ill. riportkészítƅk számára felhasználó-baráƩá tenni
a táblákat, annak nagyon hatékony és könnyen megtanulható módszert nyújt az Access
program, melyben akár többen egyszerre is dolgozhatunk, adatainkat gyorsabban érjük el
és kiküszöbölhetjük a hibázási lehetƅségeket is.

A lecke célja
Az Access 2010 olyan adatbázis-fájlok tervezését és felépítését teszi lehetƅvé, amelyekbe
késƅbb adatokat vihetünk be, azokat aktualizálhatjuk (frissíthetjük) és módosíthatjuk, illetve
staƟszƟkákat, jelentéseket készíthetünk róluk. A MicrosoŌ Access segítségével „összeköt-
hetünk” nagyon sok pl. Exceltáblázatot, és az összes információt egyetlen adatbázisfájlban
tárolhatjuk, az adatbevitelt és riport készítést pedig sokkal kényelmesebbé tehetjük.
A leckében az MS Access 2010 alapvetƅ funkcióit fogjuk megismerni, melyekkel adatbázisa-
inkat meg tudjuk tervezni, és legfontosabb objektumait létre tudjuk hozni.

1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
Adatbázisoknak nevezzük a valamilyen szempontok szerint összefüggƅ adatok gyƾj-
i teményét.

A MicrosoŌ Access 2010 legfontosabb „objektumai”, elemei a következƅk:

‹ az adatok tárolására szolgáló táblák,
‹ az adatbevitelt szolgáló ƾrlapok,
‹ az adatkeresést megkönnyítƅ lekérdezések,
‹ a kiválasztoƩ adatok, staƟszƟkák megjelenítésére való jelentések, valamint
A témához kapcsolódó
‹ az alkalmazás testre szabását lehetƅvé tévƅ makrók.
fontosabb szakmai
kifejezéseket A táblák segítségével határozhatjuk meg és tárolhatjuk az adatokat. A táblák olyanok, mint
elmagyarázzuk. a MicrosoŌ Excel programban létrehozoƩ táblázatok, oszlopokból és sorokból (ún. adatsor
vagy rekord) állnak.

(17-18. lecke, 1. oldal)

15
ECDL – IT- ALAPISMERETEK PRÓBALECKE

ECDL – IT-alapismeretek 5
21-22. lecke

3. Menüsorok és eszköztárak a PowerPoint programban

Az MS PowerPoint az Oĸce programcsomag programja. A programcsomag egészére
jellemzƅ menüjelölések, valamint az eszköztárak ikonjai ismerƅsnek tƾnnek mindazok
számára, akik dolgoztak már a MicrosoŌ egyéb termékeivel, pl. a Word szövegszerkesztƅ
vagy az Excel táblázatkezelƅ programmal. Természetesen olyan menüpontokkal és graĮkai
szimbólumokkal is találkozhatunk, amelyek csak a prezentációs programra jellemzƅek.
Az Oĸce csomag 2003-as vagy annál régebbi verzióiban legördülƅ menükkel talál-
É kozhaƩunk, tehát a belsƅ menüpontokat a menükben keresgélni kelleƩ, a 2007-es és
késƅbbi verziókban viszont menüszalag van, és az adoƩ menükben minden funkció
ikonja/gombja kint van a szalagon, különbözƅ csoportokban, tehát nem kell belsƅ
almenükben keresgélni semmit.
A leggyakrabban használt funkciókat pe-
T dig ki is gyƾjthetjük magunknak egy saját
Gyorselérési eszköztárba, ezek a saját iko-
nok a menüszalag fölöƩ vagy alaƩ helyez-
kednek el. Ehhez bármelyik gombra/ikonra
jobb klikkeljünk, majd válasszuk a Felvétel
Gyakorlatias tudnivalókat a Gyorselérési eszköztárra funkciót. Ezu-
építünk be a leckékbe. tán a gombok már 1 kaƫntással elérhetƅk
a saját eszköztárunkból, nem kell a menüszalagon az adoƩ fülekre mennünk és oƩ meg-
találnunk ƅket.
A Gyorselérési eszköztárat át tudjuk tenni a menüszalag alá, ahol még közelebb van a
munkafelülethez. Ehhez a Gyorselérési eszköztáron nyomjunk egy jobb klikket, és válasszuk
a következƅt: A Gyorselérési eszköztár megjelenítése a menüszalag alaƩ.

3.1. A prezentáció mentése

Mentsük el eddigi munkánk eredményét. A prezentáció mentését a más programokban
megismert mentési módokhoz hasonlóan, a menüszalagon található Fájl menü Mentés
parancsával hajthatjuk végre. Ugyanezt a parancsot kiadhatjuk a Gyorselérési eszköztár
Mentés (kék „Ňoppy lemez” ikon) gombjával is, illetve a CTRL+S billentyƾkombinációval is.
A prezentációt érdemes a módosítások után idƅnként elmenteni, hogy a beírt módosítá-
T sokat rögzítse a program. A PowerPoint program automaƟkus mentést is végez, alap-
ból 10 percenként, hogy „lefagyás” vagy akkumulátor lemerülés esetén se vesszenek el
a módosítások. Az automaƟkus mentés beállítását a Fájl menü – Beállítások – Mentés
menüpontban tudjuk megtenni.
A 2007-es ill. annál késƅbbi PowerPoint prezentációk fájlơpusa, kiterjesztése a „.pptx”,
i ezért felépítésük a következƅ: fájlnév.pptx. A 2003-as vagy régebbi verziókban a fájlok
kiterjesztése .ppt volt.
A régi .ppt fájlokat megnyitva az új PowerPointban minden funkció megfelelƅen fog
mƾködni, azonban a .pptx fájlokat a régi PowerPointban csak akkor tudjuk megnyitni,
ha a gépünkön fel van telepítve egy ún. kompaƟbilitási csomag.
Azok az új funkciók ill. formázások, amelyek a 2007-es vagy újabb verzióban leƩek be-
építve a programba, a régi verzióban nem fognak mƾködni, ill. a színeknél pedig sok
esetben más színt fogunk látni.

(21 22 llecke,
(21-22. k 55. oldal)
ld l)

16
 PRÓBALECKE ECDL – IT- ALAPISMERETEK

20 ECDL – IT-alapismeretek
21-22. lecke

5.3. ClipArt objektum

Ha bemutatónkat rajzokkal, képekkel szemléletesebbé, érthetƅbbé kívánjuk tenni, könnyen
megtehetjük ezt képbeszúrással külön fájlból, vagy a ClipArt képgyƾjteménybƅl. A ClipArt
többek közöƩ a MicrosoŌ Oĸce programcsomag telepítƅ lemezén található, de az internet
archívumaiban is találhatunk különbözƅ illusztrációkat a legkülönbözƅbb alkalmakra. Ezek
közöƩ találunk komoly képeket, amelyek bármilyen hivatalos felszólaláson megállják a
helyüket a diák illusztrációjaként, és vannak közöƩük vidám karikatúrák is, amelyekkel
mosolyt csalhatunk a hallgatóság arcára.

F Illesszen be a bemutatóba negyedik diaként egy „2 tartalomrész” elrendezésƾ diát!

Gyakorlataink révén
kipróbálhatja az elméletben
tanultakat.

Az új dia 2 hasábot jelenít meg, szabadon választhatunk, hogy melyikbe írunk szöveget,
és melyikbe szúrunk bele valamilyen objektumot. Mindkét szövegdoboz közepén láthatjuk
a 6 objektumbeszúró ikont (Táblázat, Diagram, SmartArt-ábra, Kép, ClipArt, Médiaklip
beszúrása).
Ha egy diára képet és szöveget is szeretnénk elhelyezni vagy több hasábos szöveget,
T ne szúrjunk be új szövegdobozt a menübƅl, mert az újonnan beszúrt szövegdobozok
szövegei nem lesznek benne a Vázlat nézetben, és így nem formázhatjuk ƅket együƩ a
többi szöveggel! EhelyeƩ szúrjunk be inkább „2 tartalomrész” elrendezésƾ diát.
A ClipArt képek beszúrását a 4.2 pontban elsajáơtoƩuk, ha szükséges, lapozzon vissza a
fejezethez.

F Az alábbi ábrához hasonlóan töltse ki a dia jobb oldali szövegdobozát, és a bal oldali
közepén lévƅ ClipArt beszúrása ikonnal szúrjon be egy témához illƅ képet a ClipArt
képtárból!

(21-22. lecke, 20. oldal)

17
ECDL – IT- ALAPISMERETEK PRÓBALECKE

ECDL – IT-alapismeretek 11
29-30. lecke

4. Képtömörítés
Korábbi tanulmányaink során már megismertük a tömörítés fogalmát, most nézzük meg,
mit jelent ez a mƾvelet a képfájlok esetén.

Amennyiben minden egyes képpontnak egymástól függetlenül meg akarjuk adni a

É színét, akkor a sok színárnyalat miaƩ minden képpont leírásához 3-3 bájt szükséges.
Ha viszont Įgyelmesen megnézünk például egy nyári tájat ábrázoló képet, akkor ész-
revehetjük, hogy a kép felsƅ részében mindenüƩ egyforma kék az ég, ezért talán fe-
lesleges lenne megadni minden egyes képpontra ugyanazt a pontos színkódot, elég
lenne, ha azt mondanánk: ugyanaz, mint az elƅzƅ. Ezt viszont egyetlen bit képes
megadni: ha értéke 1, akkor igaz, ha értéke 0, akkor hamis.

Így tehát pl. ơz egymást követƅ, azonos színƾ képpont esetében elég az elsƅrƅl megmondani
a színét, és a többi kilencre pedig azt mondjuk, ugyanaz. Így rengeteg bájt takarítható meg.

Ez a tömörítési eljárás a jelek ismétlƅdésére (redundanciájára) alapoz, nem jár in-

i formációveszteséggel, ezért veszteségmentes tömörítésnek is nevezzük. Ilyen tömö-
rítést alkalmazó fájlformátum pl. a PNG és a GIF.

Nagyon sok tárolóhelyet takaríthatunk meg, ha abból indulunk ki, hogy minek kódol-
T juk le azt, amit úgysem látunk. Hagyjuk el azt, amit úgysem érzékelünk a szemünk-
kel, így felesleges 16 millió színt használni oƩ, ahol mondjuk a szemünk közel ezer
színt tud megkülönböztetni.

Ennél a tömörítésnél lényeges információvesztés történik, ami azért nem zavar minket,
mert nem vesszük észre.

Ezeket a törvényszerƾségeket kihasználva egy 300 x 300 pixeles, képpontonként 3

É bájton kódolt képbƅl (mérete = 300 x 300 x 3 у 270 kB) elƅállíthatunk ugyanúgy ki-
nézƅ, alig 30 kB-os képet.

i
Ez a tömörítési eljárást veszteséges tömörítésnek is nevezzük. Ilyen tömörítést alkal-
mazó fájlformátum pl. a JPG.

5. Képformátumok

Az adott témakör minél 5.1. GIF (Graphics Interchange Format)

változatosabb feldolgozását
tartjuk szem előtt az oldalak
összeállításánál.
Ez volt az elsƅ, kifejezeƩen a webre fejleszteƩ képơpus. Elƅnye a kis méret, valamint hogy
létre lehet hozni rajta átlátszóságot. PaleƩát használ a színek megadásához, így 256-féle
színt tud megjeleníteni.
Ezt a képơpust érdemes alkalmazni, amikor kevés és Ɵszta színt használunk. Elsƅsorban
vonalakból álló rajzok, egyszerƾ graĮkus ábrák megjelenítésére használjuk. Nem alkalmas
viszont a Įnom színárnyalatokhoz, például fénykép megjelenítéséhez.

A GIF-technológia licencköteles, így csak azokban a képszerkesztƅ programokban

É van .gif formátumban történƅ mentés, melyek fejlesztƅi megvásárolták a licencet.

(29-30. lecke, 11. oldal)

18
 PRÓBALECKE
ECDL – IT-alapismeretek
F Próbálja ki a Dekor szƾrƅkbƅl a Régi fénykép és a Kávéfolt alơpusokat!
Rendszerbe foglaljuk a
lecke ismeretanyagát.
Kérdések megválaszo-
lásával ismételheti át a
tanultakat.
ECDL – IT- ALAPISMERETEK
45
31-32. lecke
Próbáljon ki minél több különleges szƾrƅt, és ha talál olyat, amelyet késƅbb is hasz-
nálna, mentse el a példákat külön fájlként!
Zárja be a fájlt!
Összefoglalás
Elérkeztünk a tananyag végéhez. Reméljük, sok hasznos információra teƩ szert a tanulás
során!
Több feladatot is elkészíteƩünk, melyeket saját gépünkre menteƩünk a gyakorló mappánkba.
KészíteƩünk saját képeket, és módosítoƩunk képeket nagyon sok szempont szerint. Megta-
nultuk a rétegek használatát, a kijelölƅ eszközöket, a szöveg írását a képekre, illetve megis-
merkedtünk a különbözƅ szƾrési lehetƅségekkel.
Amennyiben úgy érzi, minden elméleƟ és gyakorlaƟ ismeretet elsajáơtoƩ a jegyzetbƅl, s az
önellenƅrzƅ kérdésekre is tudoƩ válaszolni, akkor hozzáláthat a házi feladat elkészítéséhez!
Önellenƅrzƅ kérdések
1. Hogyan lehet rétegeket összefésülni?
2. Mire valók a színcsatornák?
3. Hogyan tudunk egy szabálytalan formájú alakzatot (pl. egy embert) pontosan kijelölni?
4. Hogyan tudunk kijelölt területeket átmozgatni más helyre?
5. Hogyan tudunk szöveget a képre helyezni?
6. Hogyan tudunk útvonalat létrehozni?
7. Mire jó a kontraszt változtatása?
8. Milyen szƾrƅvel tudja „régiessé” tenni a fényképeket?
(31-32. lecke, 45. oldal)
19
 PRÓBALECKE ECDL – IT- ALAPISMERETEK

46 ECDL – IT-alapismeretek
31-32. lecke

Házi feladat
Végezze el az alábbi feladatsort, és a megoldást (az elkészült képet) küldje be javítótanára
részére az online házifeladat-rendszeren keresztül!
1. Nyissa meg az ELO cégcsoport ECDL weboldaláról (hƩp://www.elo.hu/ecdl_it_alapisme-
retek) a Segédanyagok felirat alaƫ fájlok közül a hegy.jpg, a rom.jpg és a leányka.jpg kép-
fájlokat! (2 pont)
Házi feladataink által
ellenőrizheti és
elmélyítheti tudását.

2. A rom.jpg képen jelölje ki a romot! (2 pont)

Segítség:
‰ Mivel nagy a színkülönbség, használja a varázspálca eszközt kijelölésre (a küszöbszint
legyen 50%). Kaƫntson az égre, majd hozzáadás a kijelöléshez (SHIFT), ezután kaƫnt-
son a bolơv alaƫ részre.
‰ Kijelölés inverze.
3. A romot másolja rá a hegy.jpg-re külön rétegre! A réteg neve legyen rom! (2 pont)
Segítség:
‰ a hegy.jpg-n új réteg (rom), beillesztés
‰ a rom réteget mértezze át, hogy arányosan kisebb legyen!
4. A lányka.jpg képen jelölje ki a kislányt és másolja be méretarányosan hegy.jpg-re!
(2 pont)
Segítség:
‰ Használja az intelligens Olló eszközt!
‰ A hegy.jpg-n hozzon létre egy új réteget (lányka), majd másolja be a kijelölt kislányt a
képre. Igazítsa a réteget úgy, hogy a lány elférjen a bolơv alaƩ.
‰ Tükrözze a réteget vízszintes irányban!
5. A hegyet tartalmazó képet homályosítsa el, hogy a távol ne legyen éles! (2 pont)
Segítség:
‰ Jelölje ki a hegy réteget és végezzen el rajta egy Gauss-elmosást!

(31-32. lecke, 46. oldal)

20
 ECDL – IT- ALAPISMERETEK PRÓBALECKE

A posstttán
áán
n bek
kül
üldött lecké
kéjéét szak
akta
tanáára
rain
nk ki
kija
javí
vítj
tják
ák...

Az interneten keresztül
beküldött házi feladatát szak-
tanáraink kijavítják.

Szeretne felhasználói szintű informatikai ismeretekre szert tenni? Munkájához

szükséges a számítógépkezelői alapok elsajátítása? Rendelje meg még ma az
ECDL–IT-alapismeretek tananyagsorozatunkat!
Ne habozzon, hívjon minket most!

Tel.: 1/382-0610 www.elo.hu

21