DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

MÉRNÖKTANÁR SZAK
PEDAGÓGIAI KIEGÉSZÍTŐ KÉPZÉS

SZAKDOLGOZAT

Werner Krisztina mérnöktanár jelölt

2006
Tartalomjegyzék
Bevezetés..............................................................................................................1
I. Az értékelés és a mérés elméleti bemutatása.................................................3
I. 1. Az értékelés...............................................................................................3
I. 2. Az értékelés funkciói, fajtái.......................................................................3
I. 2. 1. A visszacsatolás.................................................................................3
I. 2. 2. A pedagógiai értékelés.......................................................................4
I. 2. 3. A hatékonyságnövelés........................................................................5
I. 2. 4. A tanulók motiválása.........................................................................7
I. 3. Az értékelés folyamatának lépései.............................................................7
I. 4. A mérés......................................................................................................7
I. 5. A méréssel és értékeléssel szemben támasztott követelmények.................8
II. A középiskolákban alkalmazott informatika vizsgák................................11
II. 1. Az informatika érettségi iskolánkban.....................................................11
II. 1. 1. Az érettségi vizsgakövetelmény......................................................11
II. 1. 2. A közép szintű gyakorlati vizsga....................................................12
II. 1. 3. A középszintű szóbeli vizsga..........................................................14
II. 2. A „számítógép-kezelő (-használó)” OKJ-s vizsga iskolánkban..............14
II. 2. 1. A képzés szakmai követelményei...................................................14
II. 2. 2. A képzés tantárgyai.........................................................................15
II. 2. 3. A vizsga részei és tartalma..............................................................15
II. 3. Az ECDL vizsga.....................................................................................16
II. 3. 1. Az ECDL vizsga moduljai..............................................................16
II. 3. 2. A szövegszerkesztés modul............................................................16
II. 3. 3. A szövegszerkesztési feladatok típusai...........................................17
II. 4. Az érettségi, az OKJ és az ECDL vizsgák összehasonlítása...................19
III. Mérési és értékelési lehetőségek a tanóráimon szövegszerkesztés
tárgyból..............................................................................................................21
III. 1. A szövegszerkesztés elsajátítandó témakörei a rendvédelmi
osztályokban....................................................................................................23
III. 2. A mérés funkciója, célja........................................................................24
 III. 3. A mérés tárgya......................................................................................24
III. 4. A kvantifikálás módjának megválasztása..............................................25
III. 5. A kvantifikálás módszerei.....................................................................25
III. 6. A mérési eszköz típusának meghatározása............................................27
III. 6. 1. Önállóan elkészítendő, kreativitást igénylő feladatok....................27
III. 6. 2. Konkrét mintafeladat kiválasztása.................................................29
III. 7. A mérési és értékelési rendszer bemutatása mintafeladat alapján..........30
III. 7. 1. Az általam használt értékelési szempontok...................................30
III. 7. 2. A tanulók által létrehozott dokumentumok elemzése, értékelése...31
IV. Eredmények összehasonlítása, eredményességvizsgálat..........................36
IV. 1. Tapasztalatok, következtetések.............................................................40
V. Összegzés.......................................................................................................42
Irodalomjegyzék................................................................................................43
Felhasznált weboldalak:......................................................................................44
Bevezetés

A mérés, ellenőrzés és értékelés feladatköre a pedagógiai elméletnek és

gyakorlatnak jelentős eleme. Sokan szükséges rosszként tekintenek rá, mások
megkérdőjelezik létjogosultságát, és vannak, akik a tanulás fontos motiváló
tényezőjét, az eredményesség hatékony feltételét látják benne.
Informatikatanárként számomra is nélkülözhetetlen feladatkör.
A mai oktatási rendszerünkben az informatika tantárgynak nincs meg az a
sok évtizedes múltja, mint más tantárgyak esetében, ráadásul a szakemberek
számára nagy kihívást jelent az informatika tananyag évről évre történő
átdolgozása. Ez természetesen a mérés, ellenőrzés és értékelés feladatkörét is
érinti.
A tanulók gyakran teszik fel a kérdést: „Miért kell ezt nekem tudni? Hol
fogom ezt használni?”. Válaszként azt mondhatom, hogy a különböző vizsgákon
a tanított témaköröket kérik számon, ezért kell ilyen típusú feladatokat
elsajátítani.
A dolgozatomban a szövegszerkesztést emelném ki, mert ez az egyik
legalapvetőbb tárgykör, mely minden osztály tanmenetében és a különböző
vizsgatípusok követelményeként is szerepel. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a
tanuló tanulmányai után a leggyakrabban fogja használni a tanult alkalmazások
közül.
A különböző számítástechnikai vizsgák – érettségi vizsga, OKJ-s „számítógép-
kezelő (–használó)” vizsga, ECDL vizsga – rendszerét tanulmányozom. E
vizsgákon hasonlóak a követelmények, mindegyikén irányított mérést
alkalmaznak.
Iskolánkban az informatika képzés fő célja, hogy tanulóink a
megmérettetéseken eredményesen teljesítsenek. Számomra azonban az is
célkitűzést jelent ezen felül, hogy az a tudás, amit megszereztek, a későbbiekben
is használható legyen.
Hat éves informatikatanári gyakorlatom alatt a Dunaferr Szakközép- és
Szakiskolában számos kérdés foglalkoztatott, ezek közül a következőket tartom
most is aktuálisnak, megválaszolandónak:
 Elegendőek-e az általam használ értékelési és mérési módszerek?
 Mit kell pontosan értékelnem?
 Az osztályzatok valóban objektív, pontos képet adnak a tanulók tudásáról?
 Megmarad-e az elsajátított tudás a későbbiekben is?
 Hogyan tudom objektíven értékelni az önállóan elkészített, kreativitást
igénylő dokumentumokat?
 Túllépve a reprodukciós, tisztán instrukciókon alapuló tevékenységen,
hogyan lehet mérni a kreatív, funkcionális tudást a szövegszerkesztés
tárgykörében?

1
I. Az értékelés és a mérés elméleti bemutatása

I. 1. Az értékelés
Az értékelés az oktatás és a tanítás folyamatában fontos szerepet tölt be a
nevelés-oktatás szerves részeként. Információt ad arról, hogy a kitűzött célokat
milyen szinten sikerült megvalósítania a tanulóknak és a pedagógusoknak
egyaránt. Az értékeléssel számos információ nyerhető arról is, hogy megfelelőek
voltak-e a tanulók tanulási stratégiái. Az értékelés olyan folyamat, amelyben
valamely értéket rendelnek közvetlenül valamely jelenséghez vagy
teljesítményhez.
Az értékelésben nem csupán a tanár és a diák érdekelt, hanem a szülő, az
iskolaigazgató és a tantárgyi vizsga feladatainak összeállítója is. A tanár értékelő
tevékenysége visszahat a tanulók énképének alakulására. A magyar
iskolarendszerben a leggyakrabban alkalmazott értékelés az osztályzás.
A tanári értékeléssel kapcsolatos problémák négy fő tényezőre vezethetők vissza:
 a helyi értékrendek különbözősége
 a tanárok egyéni értékrendje
 az észlelés pontatlansága
 a tanulók azon egyéni tulajdonságai, melyek elfedik valódi tudásukat

I. 2. Az értékelés funkciói, fajtái

I. 2. 1. A visszacsatolás
A visszacsatolás által a tanulók tanulási tevékenységének
eredményességéről folyamatos visszajelzés kapható. A tanár kötelessége, hogy
tájékoztassa a tanulót az előrehaladásáról, a feladatmegoldásának helyességéről,
a kitűzött célok végrehajtásának szintjéről.
Az érték-megállapítás ebben az esetben egyfajta viszonyítás. Az elvárás és a
valóság közötti megfelelés vagy eltérés mértékéről, jellegéről adott visszajelentés
alapján korrigálni lehet a célt, illetve minősíteni az eredményt.

2
I. 2. 2. A pedagógiai értékelés
A pedagógiai értékelés a visszacsatolás alkalmazásával minden pedagógiai
kategóriára és jelenségre kiterjedő, metodikailag változatos értékelést jelent.
A pedagógiai értékelés funkciói:
 diagnosztikus értékelés: feltárja a kiinduló helyzetet
 formatív értékelés: segít a tanítási-tanulási folyamatok korrigálásában
 szummatív értékelés: amely minősít, szelektál
 a személyiség fejlődésének befolyásolása

Diagnosztikus értékelés
A diagnosztikus értékelés célja, hogy a tanárok, tantervfejlesztők részletes
információkat szerezzenek arról, hogy a tanulók tudása megfelel-e az
elvárásoknak. Meghatározható, hogy melyek azok a területek, ahol lemaradtak,
vagy kiemelkedtek a tanulók.
Általában akkor célszerű az alkalmazása, ha a tanulók indulási szintjét
szeretnénk megállapítani, például egy nagyobb tematikus egység indításakor az
előzetesen tanult ismeretekről. Ez az eljárás tájékoztathat a tanulók tudásáról,
készségeiről és képességeiről.
Mindezek ismeretében a későbbi tanítási-tanulási folyamat jobban
irányítható, felépíthető és szervezhető. A formatív értékeléshez hasonlóan
azonban itt sem célszerű érdemjegyekhez, vagy más jellegű értékelésekhez
folyamodni. Érdemesebb arra törekedni, hogy az értékelő megjegyzések,
vélemények a tanulók tudásának, készségeinek és képességeinek értékeire és
hiányosságaira hívják fel a figyelmet.
Formatív értékelés
A formatív értékelés a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul.
Nem ítélkezést jelent ez az értékelés, hanem a tanulási sikerek megerősítését, a
tanulási hibák és nehézségek feltárását, ami lehetővé teszi a korrekciót. Segítő
funkcióját akkor tudja betölteni, ha minden elvárható tudáselemre kiterjed, ha
jelzi, hogy mit tudnak, és mit kell még elsajátítaniuk a tanulóknak.

3
 Célja az éppen aktuális tudásszint vagy készségszint megállapítása. Ehhez
az értékelési eljáráshoz nem célszerű érdemjegyeket vagy további
következményeket, levonó értékeléseket illeszteni, hiszen nem ez a célja.
Konkrét célja a fejlesztés, formálás, illetve az ezt befolyásoló fontos tényezők,
tudáselemek és motivációk feltárása.
Szummatív értékelés
A szummatív értékelés a diagnosztikus tesztek egy fajtája, a tényleges
tudást fejezi ki. Feladata, hogy hiteles, objektív és megbízható adatokat
szolgáltasson a tanulók iskolai teljesítményeiről. Egy-egy nevelési-oktatási
szakasz, tematikus egység záróaktusa, célja az összegzés, a záró minősítés. A
tanulókat teljesítményük alapján kategóriákba sorolja, minősíti, szelektálja,
illetve szűri.
Célja a tanulók közötti különbségek feltárása, és azok érdemjeggyé vagy
más értékelési formává történő alakítása. A szummatív értékelés motiválhat és
fejlesztheti az önértékelést is.
A szummatív értékelés formái:
 témazáró dolgozat
 nagyobb tanulási egységet átfogó tudásszintmérő teszt
 érettségi
Az ilyen értékelési lépések során kapott jegyek irányadóak lehetnek mind a
tanárok, mind a tanulók számára, illetve fontos tulajdonságuk a tanítás-tanulás
folyamatának visszacsatolása is.
Az értékelés tárgya nemcsak a tanuló tudása lehet, hanem a tanulókon túl a
tanárok, az iskola, az oktatási rendszer, a tantervek, az oktatási anyagok,
eszközök, az oktatási-nevelési folyamat is.

I. 2. 3. A hatékonyságnövelés
A hatékony pedagógiai tevékenységnek a személyiség-vonások és az
alapképességek mellett a tudásalapnak (tényleges tudás, amely hat a tanítás
eredményességére) van nagy szerepe.

4
 Az eredmények rendszeres elemzése minden szinten hatékonyságnövelő.
Az iskolai teljesítményt standardizált és nem standardizált értékelési
módszerekkel lehet mérni.
A standardizált módszerek olyan vizsgák, amelyek minden vizsgázó
számára ugyanolyan feltételeket teremtenek, egyformán mérik és értékelik a
vizsgázó teljesítményét, tehát összehasonlíthatóak az eredmények.
Ezek lehetnek például:
 országos vizsgák
 érettségi vizsga
 felvételi vizsga
 nyelvvizsga
 OKJ vizsga
 ECDL vizsga
A nem standardizált módszereknél különbözik a mérést végző személy
hozzáállása, a mérőeszköz és az értékelésnek a módszere is, így nem lehet
összehasonlítani a tanulók eredményeit.
Ezek lehetnek például:
 feleltetés
 feladatlapok
 vizsgák
Az iskolákban főleg a nem standardizált értékelési módszerekkel megoldott
belső értékelés dominál. Az eredményességről való visszajelentés nem
rendszerezett, nem szabályozott, sok szempontból viszonylagossá váló értékelés.
A pedagógus szabadsága erősen korlátozott, főként módszertani
szabadsággal élhet.
A monitorvizsgálat időben megismételt, meghatározott évfolyamokon,
illetve életkori csoportokban történő mérések, melyek lehetővé teszik a
tanulmányi teljesítmények többféle szempontból való elemzését.
Ritkán irányul az értékelés arra, hogy érvényes-e az elsajátított tudás, azaz
hosszú távon maradandó-e és hasznos-e az elsajátított tudás.

5
I. 2. 4. A tanulók motiválása
A motiválás egy kívánt cél elérésére késztető, irányító, interaktív
tevékenység. A tanulásra mozgósító különböző pedagógiai eljárások összessége.
A személyre szóló értékelés, a minden tanulót saját korábbi eredményeihez
viszonyító, az egyedi változásokat alapul vevő értékelés a tanulók motiválásának
tudatosan alkalmazható eszköze lehet. Egy bizonyos teljesítményért az egyik
(gyengén produkáló) tanuló megdicsérhető, míg egy másiknál ugyanolyan szintű
teljesítménnyel kapcsolatban elégedetlenség fejezhető ki. Ez a megoldás viszont
szemben áll az objektivitás, a mindenkire azonos mérce alkalmazásának elvével.

I. 3. Az értékelés folyamatának lépései

 Az értékelés problémájának megértése, az értékelés megtervezése
 Célok megfogalmazása úgy, hogy azok értékelhetőek legyenek
 Az információgyűjtés módszereinek és eszközeinek kiválasztása
(megfigyelés, szóbeli, írásbeli kikérdezés, szóbeli felelet, beszámolók,
röpdolgozatok, feladatlapok, tesztek, esszék)
 Információgyűjtés, ellenőrzés (számonkérés) minél sokoldalúbban
 Az információk elemzése, értelmezése (mennyiségileg és minőségileg).
Az eredményt számszerűen is kifejezzük osztályzatokkal, pontokkal.
 Minősítések megfogalmazása. (A minősítő jellegű osztályozás legyen
tárgyszerű, ne függjön az értékelő személyétől és a helyzet sajátosságaitól,
legyen megbízható, pontos és érvényessége maradjon az elfogadható
hibahatárok között.)

I. 4. A mérés
A mérés egy populáció teljesítményszintjének feltárására irányuló eljárás.
Mérni annyit jelent, mint számot hozzárendelni a mérendő dologhoz. Mérés
során mindig valamilyen egyedeket mérünk valamilyen szempontból.

6
 Mérőeszközt szükséges készíteni, majd a mérőeszközön rögzített skálát
hozzámérni egy megvizsgálandó tulajdonsághoz. A tanulók kognitív és
mozgásos tanulásának eredményei jobban mérhetőek, mint például az érzelmi
viszonyulásuk a feladathoz.
A pedagógiai mérések tipikus eszköze a teszt, melynek sokféle változata létezik.

I. 5. A méréssel és értékeléssel szemben támasztott követelmények

 tárgyszerűség (objektivitás)
 érvényesség (validitás)
 megbízhatóság
 differenciáló erő
 pontosság (felbontó képesség)
 kivitelezhetőség
Tárgyszerűség
Az objektivitás lényege, hogy tárgyilagos, szubjektivitástól mentes legyen.
Nem tükrözheti a tanár hangulatát, előítéleteit, érzelmeit. Egy konkrét
teljesítményre adott értékelés például, nem függhet attól, hogy milyenek voltak a
tanuló korábbi eredményei. Az elért eredményt csakis a vizsgált személy
tulajdonságai határozzák meg, és függetlenek attól, hogy a mérőeszközt ki
használja, ki értékeli, és ki végzi el a vele kapcsolatos számításokat.
A szubjektivitás alatt értjük tanárnak a tanulókkal kapcsolatos előítéleteit,
hogyan viselkedik a tanár a tanulóval szemben, hogyan kommunikál vele. A
szubjektivitás hátrányai: gátolhatja a reális önértékelést, az énkép kialakulását,
akadályozhatja a személyiség optimális kibontakozását.
Érvényesség
Az érvényesség azt jelenti, hogy azt mérem-e, amit tényleg mérni akarok,
azaz a jegyekben annak a tudásnak kell tükröződnie, amelynek a jellemzésére az
adott osztályzatot használni kívánom. Például az informatika osztályzat
szövegszerkesztésből a diák szövegszerkesztési tudását kell, hogy mérje, nem
pedig a helyesírás képességének színvonalát. A számonkérés akkor igazságos, ha
a diák is reálisnak érzi a felmérés tartalmát és módszereit.

7
Az érvényesség formái
 Társadalmi tevékenység: azt fejezi ki, hogy az indikátorok milyen
mértékben felelnek meg a fogalomnak.
 Konstrukciós érvényesség: azt mutatja, hogy egy eszköz az elmélet
alapján elvárt módon viselkedik-e.
 Egyezésen alapuló érvényesség: azt árulja el, hogy egy új mérési
eszközzel kapott eredmények milyen arányban egyeznek meg egy már
igazolt érvényességű mérési eszköz eredményeivel.
 Előrejelző érvényesség: azt juttatja kifejezésre, hogy egy mérési eredmény
alapján milyen mértékben utalhat egy későbbi mérési eredményre.
Megbízhatóság
A megbízhatóságnak fontos szerepe van a mérésben. Célja, hogy egy
tulajdonságnak az ismételt mérése ugyanazt az eredményt adja, tehát a tanuló
ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja. Egységes eljárásokat
kell biztosítani az értékeléskor minden résztvevő számára. A külső környezeti
változók hatását minimalizálni kell. Egy teszt nem megbízható, nem jól mér, ha
például véletlenszerűen, találgatással is helyes választ lehet adni az egyes
kérdésekre, ezáltal jó eredményt elérni.
Differenciáló-képesség
A minősítésnek megfelelő differenciáló-képességgel kell rendelkeznie,
vagyis az egymástól eltérő tudáshoz különböző mérőszámok (osztályzatok,
pontok) kerüljenek.
Pontosság
A pontosság azt fejezi ki, hogy a tudás milyen finom különbségei
jeleníthetők meg még az értékeléssel. A Magyarországon elterjedt ötfokozatú
skálán a tudásnak csak öt különféle színvonalát lehet megkülönböztetni.
Előfordulhat, hogy az egymástól nagyon különböző tudású gyerekek ugyanolyan
osztályzatot kapnak. Mindemellett a skála értékeinek számát nem lehet
bármennyire növelni. A közvetlen megfigyelés során ugyanis az ember nem
képes az ötnél sokkal több különböző értéket egymástól pontosan
megkülönböztetni.

8
Kivitelezhetőség
Bármilyen megbízható és körültekintő egy felmérés, ha irreálisan hosszú
időt vesz igénybe, illetve ha az adott helyzetben megszerezhetetlen eszközöket
vagy személyzetet igényel, akkor nem lesz kivitelezhető.

9
II. A középiskolákban alkalmazott informatika vizsgák
Ebben a fejezetben a különböző vizsgatípusokat elemzem, különös
tekintettel arra, hogy hogyan mérik és értékelik ezek a tanulók teljesítményét.
A bevezetőben említett 3 különböző vizsgatípus (érettségi vizsga, OKJ-s
számítógép-kezelő és –használó vizsga, ECDL vizsga) olyan mérést és értékelést
használ, amely irányított és reprodukciós feladatokat tartalmaz. Ezek azt
állapítják meg, hogy a vizsgázó mennyire sajátította el az adott témakört
felhasználói szinten. Az azonban nem mutatható ki pontosan, hogy mennyi és
milyen a tanulók funkcionális, a későbbiekben megmaradó, érvényes tudása.
Munkám során ez különösen foglalkoztat.

II. 1. Az informatika érettségi iskolánkban

A Dunaferr Szakközép- és Szakiskolában az elmúlt három tanév óta
érettségiznek tanulóink informatikából, egyelőre csak középszintű vizsgán. A
gyakorlati részben szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció, weblap és
adatbázis készítés a tanulók feladata.

II. 1. 1. Az érettségi vizsgakövetelmény

Az informatika vizsga, a többi érettségi tárgyhoz hasonlóan központi
kidolgozású, részletes vizsgakövetelményekre épül. Az informatika bármely
középiskolában tanuló diák számára szabadon választható érettségi tárgy. Az
oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően kétszintű
lehet: közép- és emelt szintű.
A középszintű vizsga a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű. Az
emeltszintű vizsga mindemellett a felvételi vizsgát is kiváltja azokban a
felsőoktatási intézményekben, ahol a számítástechnika, a programozás vagy az
informatika az előírt, illetve választható felvételi tantárgy.
Mindkét vizsga központilag előállított, gyakorlati és szóbeli részekből áll. A
részletes követelményrendszer felépítése az érettségi vizsgaszabályzatban foglalt

10
általános követelmények szerkezetét követi. A középszintű érettségi anyagának
meghatározásához elsődleges szempont, hogy követelmények olyan ismereteket
és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába
állást az információs társadalomban.
Az emelt szintű érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek
és főiskolák informatikai szakjain várt tudás- és képesség-igények. Az emelt
szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten
kéri számon, továbbá kiegészül a felvételihez szükséges tudásanyaggal is.

II. 1. 2. A közép szintű gyakorlati vizsga

A feladatsor összetétele
A feladatsor tematikáját tekintve lefedi a követelményrendszer fontos témaköreit.
Arányaiban a következőket tartalmazza:
Témakör Idő Pontszám
Szövegszerkesztés 60 perc 40 pont
Táblázatkezelés 50 perc 30 pont
Adatbázis-kezelés 30 perc 20 pont
Weblap készítés 20 perc 15 pont
Prezentáció és grafika 20 perc 15 pont

1. táblázat A közép szintű gyakorlati vizsga témáinak súlya

A feladatsor 50%-a konkrét instrukciókat ad a feladat minden részletének

megoldására, tehát csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó
eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. Ebből
következik, hogy nem funkcionális tudást mér, csak objektív próbál lenni.
A feladatsor szerkezete
A feladatsor lefedi a követelményrendszer egyes témaköreit. Az adott
témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot
tartalmazó feladattal, vagy 4-5 kisebb feladattal. Az egyes témakörök

11
feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak
azonban meg kell egyeznie a témakörhöz rendelt összpontszámmal.

12
Értékelés
A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási útmutató szolgál. A
javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges
változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak
lehetséges bontását.
A szövegszerkesztés kompetenciái
 A tanulótól elvárható kompetenciák a szövegszerkesztés során a
következők:
 a tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot,
 tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit,
 tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat,
 részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges
dokumentum előállítására,
 ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. levél, szakmai önéletrajz,
meghívó…) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan
elkészíteni,
 tudja dokumentumait esztétikus formába hozni,
 tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás
ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra,
 tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok
által készített objektumokat) beilleszteni!
E felsorolás érdekessége, hogy a kompetenciák közt egy-két pontban
megtalálható olyan igény, hogy a tanuló önállóan is létre tudjon hozni
egyszerűbb, esztétikus dokumentumokat. Azonban a mintafeladatok közt csak
irányított és reprodukciós példa található értékeléssel együtt. (példa az I. 1-es
mellékletben található) Következésképpen az önálló, kreativitást igénylő
feladatok mérésére és értékelésére még nincs objektív mérőeszköz és értékelési
rendszer kidolgozva.

13
II. 1. 3. A középszintű szóbeli vizsga
A szóbeli feladatok adott témakörökből jelölhetőek ki, és a kérdések
minimum 20 tételt kell, hogy tartalmazzanak. Megadott szempontok alapján
pontozandó a vizsgázó felelete, majd az elért pontszám alapján kap osztályzatot.

II. 2. A „számítógép-kezelő (-használó)” OKJ-s vizsga iskolánkban

A Dunaferr Szakközép- és Szakiskolában a rendvédelmi osztályok
„számítógép-kezelő (-használó)” OKJ-s vizsgán vesznek részt a 12.
évfolyamban.
A számítógép-kezelő képzés célja, hogy az egyén legyen alkalmas a
társadalmi és gazdasági élet különböző területein az adott területhez kapcsolódó
irodai és ügyviteli munkában, a gazdálkodó egységek tartalmi és adminisztratív
munkájában alkalmazott számítógépes szoftverek alapszintű kezelésében,
üzemeltetésében, használatában. Tudja kezelni az egyes számítógéptípusokat,
legyen alkalmas rutinfeladatok végzésére. Legyen képes olyan önálló feladatok
megoldására is, amelyek a mindennapi tevékenysége során előfordulhatnak.

II. 2. 1. A képzés szakmai követelményei

A képzés alapszintű számítástechnikai tudást ad a következő területeken:
 Az informatika alapkoncepciói,
 A számítógép, illetve kapcsolódó perifériák bekapcsolási folyamatának
felügyelete,
 A számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos rendszeres napi
feladatok ellátása,
 Az operációs rendszer kezelése,
 Üzleti, statisztikai, ügyviteli feladatok számítógépes kiszolgálása,
 Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentáció- és
grafikakészítés, információs hálózatok kezelése.

14
II. 2. 2. A képzés tantárgyai
 Számítástechnikai alapismeretek
 Szövegszerkesztés
 Táblázatkezelés
 Adatbázis-kezelés
 Prezentáció és grafika

II. 2. 3. A vizsga részei és tartalma

Az írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgán a szoftver és hardver környezettől független, általános
ismeretanyagot kell számon kéni. A tételeket az MKM központilag adja ki, és a
jelölt a vizsgán kapja meg. Segédeszköz nem használható. Értékelésére
mindenkor csak a központilag megadott értékelési kulcsok alkalmazhatók. A
vizsga időtartama: 2 óra.

A gyakorlati vizsga
Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelöltek bocsáthatók.
A vizsgázók a tanult témákban (operációs rendszer kezelése, szövegszerkesztés,
táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentáció-készítés) egy-egy feladatot
oldanak meg a számítógépen. A gyakorlati vizsga komplex feladatát legalább
három változatban a képző intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke a
területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja
jóvá. A megoldás során a vonatkozó kézikönyveket használhatják. A feladat
kidolgozásának ideje 2 óra. (példa az I. 2-es mellékletben található)

A szóbeli vizsga
Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát
tett. A szóbeli vizsga a gyakorlati vizsgához kapcsolódik. A vizsgabizottság a
gyakorlati feladat megoldásával kapcsolatos kérdéseket tesz fel. A vizsgakérdés

15
sort a képző intézmény állítja össze, és azt a kijelölt vizsgabizottsági elnökkel
előzetesen egyezteti. Nem megfelelő vagy nem megfelelő nehézségi fokú
kérdéssor esetén a vizsgabizottság elnöke a kérdéssort átdolgoztathatja.
A gyakorlati vizsga feladatai tehát irányítottak, pontról pontra
meghatározottak. A vizsgázó nem végez önálló, kreativitást is igénylő feladatot.
Így nincs lehetőség arra, hogy a funkcionális tudást mérjük.

II. 3. Az ECDL vizsga

Jelenleg iskolánkban nem szervezünk ECDL vizsgát, azonban több diákom
részt vesz ilyen típusú informatika vizsgán, iskolánkon kívüli szervezésben. Így
feladatomnak érzem, hogy e vizsga követelményrendszerét is folyamatosan
nyomon kövessem.
Az ECDL vizsga 7 modulból tevődik össze, melyekből külön-külön kell
vizsgázni.

II. 3. 1. Az ECDL vizsga moduljai

 Információ-technológiai alapismeretek
 Operációs rendszerek
 Szövegszerkesztés
 Táblázatkezelés
 Adatbázis-kezelés
 Prezentáció
 Információ és kommunikáció

II. 3. 2. A szövegszerkesztés modul

A harmadik modul témája a szövegszerkesztés, amely 161 feladatot
tartalmaz. A vizsgaközpont ezek közül egyet jelöl ki a vizsgázó részére. A
szövegszerkesztés modul gyakorlati vizsga, melyet a számítógép használatával
kell megoldani egy korszerű szövegszerkesztő program segítségével. Itt szintén

16
irányított és reprodukciós feladatokat kell elvégezni, melyek megint csak az
elsajátított jártasságot mérik. Arra itt sincs lehetőség, hogy a vizsgázó tényleges,
és a későbbiekben is használható tudását mérjük.
A körlevél készítése is követelmény, azonban itt is adott a levél mintája és
szövege. A vizsgázónak nem kell önállóan szöveget létrehoznia.

Irányelvek a szövegszerkesztési feladat megoldásához és javításához:

A szöveg beviteléhez és formázásához kizárólag szövegszerkesztő program
használható. A vizsgaközpont a nyomtatások azonosíthatósága érdekében kérheti
a vizsgázó nevének beírását a dokumentum végére. Ekkor a nyomtatási feladat
név nélkül nem értékelhető.

II. 3. 3. A szövegszerkesztési feladatok típusai

Reprodukciós feladat
A vizsgázó nyomtatott formában kap egy mintaszöveget. Feladata a szöveg
begépelése, majd megformázása úgy, hogy minél inkább hasonlítson a mintára.
A formázás során a vizsgázónak fel kell ismernie a mintaszöveg elkészítésekor
alkalmazott eszközöket, amihez segítségére van a feladathoz tartozó műveletlista.
Ha a műveletlistában felsoroltak mellett másképp is megoldható egy-egy
probléma, az értékelés során az is elfogadható.

Irányított feladat (példa az I. 3-as mellékletben található)

A vizsgázó feladata, hogy a lemezen megkapott szövegen a megadott
műveletek sorozatát elvégezze.
A kész munkát el kell mentenie a vizsgaközpont által kért néven a
meghatározott helyre, illetve ki kell nyomtatnia a megadott nyomtatóra. Ha a
mentés nem az előírtak szerint történik, a vizsga nem lehet sikeres. Ha a vizsgázó
az állományt a saját hibájából nem tudja megnyitni, vizsgája szintén sikertelen.

Kördokumentum készítése
17
 A vizsgázónak kördokumentumot kell készítenie, ami lehet körlevél vagy
etikett. Körlevél esetén egy rövid szöveget is létre kell hoznia. A feladathoz
tartozhat mintaszöveg, melyet a vizsgázónak kell begépelnie és megformáznia
úgy, hogy minél inkább hasonlítson a mintára. Ezt a dokumentumot kell a
körlevél készítésekor felhasználnia. Amennyiben a feladathoz nem tartozik
mintaszöveg, a vizsgaközpont papíron is megadhat egy általa készített rövid
szöveget, amit a vizsgázó a feladat megoldásakor felhasznál.
Ha a vizsgaközpont nem ad a vizsgázónak ilyen nyomtatott dokumentumot,
akkor a vizsgázónak saját magának kell szöveget írnia. A levélnek azonban
minden esetben tartalmaznia kell a megadott alapszintű műveletek közül
néhányat.

Az általános követelmények a fenti feladattípusoknál:

A kész dokumentumot a vizsgázónak el kell mentenie a vizsgaközpont által
kért néven és helyre, valamint ki kell nyomtatnia a megadott nyomtatóra vagy
fájlba. Ha a mentés nem az előírt helyre történik, a vizsga nem lehet sikeres.
Ha a mintaszöveg képet is tartalmaz, a vizsgázó nem köteles ugyanazt a
képet beilleszteni, bármilyen más képet is felhasználhat, illetve rajzolhat. A
szövegbevitel olyan alapszintű művelet, amiért pont nem jár.
A vizsgázónak az alapszintű feladatokat 90%-ban, az emelt szintű
feladatokat legalább 50%-ban kell teljesítenie. A rendelkezésre álló idő 45 perc.
Csak a kiválasztott program használható, segédeszköz nem. A vizsgáztató
ellenőrzi a megoldást, és a nemzetközileg meghatározott irányelveknek
megfelelően pontozza azokat. A vizsga megkezdése előtt a vizsgázó megkapja
azt az ismertetőt, amely a megoldási és javítási útmutatót tartalmazza.

18
II. 4. Az érettségi, az OKJ és az ECDL vizsgák összehasonlítása

Érettségi OKJ ECDL

A program kezelése, Dokumentum Dokumentum
lehetőségeinek létrehozása, létrehozása, formázása,
Kompetenciák és követelmények

felhasználása, megnyitása, mentése, módosítása, szöveg

dokumentumok formázása, másolása és mozgatása
készítése önállóan és objektumok dokumentumon belül,
részletes feladatleírás beillesztése, több dokumentum
alapján. típusdokumentumok között, egyszerű
Típusdokumentumok szerkezetének táblázatok létrehozása,
szerkezetének ismerete, ismerete, körlevél képek és rajzok
nyelvi segédeszközök létrehozása. beillesztése, körlevél
használata, objektumok létrehozása
beillesztése.
Csak gyakorlati részből Írásbeli, gyakorlati és Csak gyakorlati részből
áll, ami irányított szóbeli részből áll. A áll, ami irányított,
Számonkérés

és/vagy reprodukciós gyakorlati vizsgán reprodukciós és

feladat. irányított és/vagy körlevél feladatot
reprodukciós feladat tartalmaz.
szerepel.

19
 Pontozási útmutató A feladatokhoz Az alapszintű
segítségével történik. pontozási útmutató feladatokat legalább
készül. A feladatok 90%-ban, az emelt
részfeladatokra szintű feladatokat 50%-
Értékelés

vannak lebontva, ban kell teljesíteni. A

melyekre részpontok javítás pontozási
adhatók. útmutató alapján
történik.

Érettségi OKJ ECDL

igen nem nem
tanulmányokat lezár
Középiskolai

Csak az emeltszintű nem nem

A felvételit
kiváltja

nem igen nem

Szakmát
ad

2. táblázat Vizsgatípusok összehasonlítása

20
III. Mérési és értékelési lehetőségek a tanóráimon
szövegszerkesztés tárgyból
A Dunaferr Szakközép- és Szakiskolában az osztályok csoportbontásban
vesznek részt az informatika órákon, így csoportonként 10-16 fővel dolgozhatok.
A tanulók mindegyike külön-külön kezel egy számítógépet.
A következő osztályokban tanítom az informatika tárgyat:
 9.-12. évfolyam, szakközépiskolai osztályok, rendvédelmi szak
 11.-12. évfolyam, szakközépiskolai osztályok, épületgépész szak
 9.-10. évfolyam, szakmunkásképző osztályok (hegesztő, szerkezetlakatos,
géplakatos, karosszérialakatos, forgácsoló, vízvezeték szerelő szakmák)
 13.-14. évfolyam, érettségi utáni technikus osztály, automatizálási
technikus szak
 11.-12. évfolyam, érettségire felkészítő osztály.
A rendvédelmi szak kiemelése
A felsorolt osztályokból a továbbiakban a rendvédelmi szakot emelném ki,
mert ebben a szakmában a 12. évfolyamon célkitűzés a „számítógép-kezelő (-
használó)” OKJ-s vizsgán való sikeres részvétel. Szintén indokolja e szak
kiemelését, hogy az osztályból egyre több tanuló választja az informatikát
érettségi tárgyként is.
A rendvédelmi szakos tanulók a 9. osztályban heti 2 órában, a 10.
osztályban heti 4 órában, a 11. és 12. osztályban heti 2 órában tanulják az
informatikát.

21
Az általam tanított témakörök, melyekből a szövegszerkesztést vizsgálom:
 informatikai alapfogalmak
 információ-elmélet
 operációs rendszerek
 szövegszerkesztés
 táblázatkezelés
 grafikai program használata
 prezentációkészítés
 adatbázis-kezelés
 számítógépes hálózatok és Internet
 weblap készítés
Mindhárom említett vizsgatípus (érettségi, OKJ, ECDL) igen fontos része a
szövegszerkesztés. A vizsgákon reprodukciós vagy irányított feladatok találhatók
e témában, így a tanórákon a vizsgákhoz hasonló módszerekkel értékelem és
mérem a tanulók munkáját.

A mérés és az értékelés általam használt formái:

 Reprodukciós feladat, részletes pontozási útmutatóval
(A kiadott szöveg megszerkesztése a nyomtatott papíron láthatók szerint.)
 Irányított feladat, a maximálisan elérhető pontszámok feltüntetésével.
(Formázatlan szöveg begépelése vagy nyers szöveg megnyitása, majd
megszerkesztése az előírt műveleteknek megfelelően.)
 Kreativitást igénylő, instrukciókon alapuló feladat, pontozási rendszerrel
(a továbbiakban részletesen vizsgálom)
 Feleletválasztós tesztek
 Igaz vagy hamis állítások
 Írásban kifejtendő kérdésekkel témazáró dolgozat
 Felelet szóban
A fenti számonkérési formákat az elért pontszám alapján, megadott
ponthatárok szerint értékelem. A tanulók szerezhetnek az órai munkájuk alapján
szorgalmi jegyeket is. Ezek figyelembevételével jön létre az osztályzat.

22
 A tanóráimon gyakran végeznek a diákok kreativitást, önállóságot igénylő
feladatokat is, természetesen itt is kapnak kiindulásként instrukciókat. Ezekre a
feladatokra véleményem szerint azért van szükség, mert az önálló munkavégzés
képességének elsajátítása elengedhetetlen. Kezdetben nem volt teljesen
egyértelmű a tanulók számára, hogy pontosan mit is várok el tőlük. Nem voltak
hozzászokva az ilyen típusú feladatokhoz, az általános iskolai tanulmányok során
nem készítettek ilyen dokumentumokat.
Mindezek alapján tapasztalhattam, hogy a tanulók nem képesek önállóan,
saját (nem irányított) dokumentumot létrehozni annak ellenére sem, hogy az
irányított és reprodukciós feladatokat már ügyesen megszerkesztik. Ezért
fokozatosan bevezetem őket az ilyen típusú feladatokba, kezdetben csak
szövegesen értékelem a munkájukat. Megbeszéljük közösen, hogy mik a fontos
szempontok, milyen lépésekkel, gondolatmenettel készítsék el a dokumentumot.

III. 1. A szövegszerkesztés elsajátítandó témakörei a rendvédelmi

osztályokban
 Szövegbevitel (gépelés, javítás, módosítás, törlés), dokumentumkészítés
folyamata
 Oldalbeállítás (papírméret, margók, tájolás)
 Betűtípusok, karakterformázás
 Kijelölés, másolás, kivágás, beillesztés, mozgatás, keresés, csere
 A dokumentum mentése, mentése másként, dokumentum megnyitása
 Bekezdés formázása (igazítások, behúzás, térköz, sorköz)
 Felsorolás és számozás
 Szegély és mintázat
 Tabulátorok használata
 Nyelvi ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás
 Képek, grafikák, egyéb objektumok beillesztése, formázása
 Rajzolás
 Élőfej és élőláb
 Hasábok
 Táblázat szerkesztése
23
  Szakaszok, töréspontok alkalmazása
 Stílusok, sablonok
 Körlevél
 Nyomtatás
A 10. évfolyam félévekor a tanulók már rendelkeznek annyi tudással, hogy
egy minősítő, szummatív értékelést el lehet végezni szövegszerkesztésből. Ezt
reprodukciós, instrukciós és kreativitást igénylő feladatok segítségével végzem.

III. 2. A mérés funkciója, célja

Olyan értékelési rendszert kívánok létrehozni, amely objektíven tükrözi a
tanuló meglévő ismereteit, felhasználható tudását, ugyanakkor hiányosságait is a
szövegszerkesztési feladatok esetében. Az elvégzendő feladat elsősorban a
tartalomra és a tipográfiára tesz utalásokat, a formázás padig a tanuló egyéniségét
fejezi ki. Ez egy kísérleti eredménymérés, melynek funkciója, hogy megoldja az
ellenőrzést, az értékelést, így lehetővé teszi a hatásfolyamat irányítását és a
hipotézisek értékelését.

III. 3. A mérés tárgya

A tanulói tevékenységnek csak a külső megjelenési formája mérhető, ezek
közül is azok, melyeket rögzíteni tudunk. Ilyen a számítógépen elmentett
dokumentum. Az értékelés ehhez a rögzített teljesítményhez rendelhető hozzá.
A mérés tárgyának célja, hogy a tudás elemei megszámlálhatóak legyenek.
Ez megvalósult a szövegszerkesztés témakörben lévő ismeretek részekre való
felbontásával.

24
III. 4. A kvantifikálás módjának megválasztása
A mérésnek akkor lesz értelme, ha a vizsgált jelenséget, annak valamely
tulajdonságát számszerűen jellemzi. A mérés tehát számszerűsítést, azaz
kvantifikálás eredményez.
A pedagógiai jelenségek nehezen mérhetőek. A mérhetővé alakítás, a
kvantifikálás nagy körültekintést igényel, mert a mérést befolyásoló nagyszámú
tényezők egyediek, ebből adódóan szinte lehetetlen megismételni ezeket.
A kvantitatív összehasonlítás azt jelenti, hogy egy dologról, a dolog
valamely tulajdonságáról megállapítható, hogy kisebb-e vagy nagyobb-e
(rosszabb-e vagy jobb-e) más dolognál, tulajdonságnál.
Osztályzáskor a legtöbb tanuló kíváncsi társai érdemjegyére is. A tanulók
igénylik, hogy összehasonlíthassák érdemjegyüket társaik érdemjegyeivel.
Gondolatban besorolják magukat a jó, közepes vagy rossz tanulókhoz.
Egyidejűleg a pedagógust is leellenőrzik, hogy szerintük igazságos, pontos volt-e
az értékelése.
Mindezeket is figyelembe véve nagy kihívást jelent, hogy pontos, objektív
értékelési rendszert dolgozzak ki a kreatív típusú szövegszerkesztési
feladatokhoz.

III. 5. A kvantifikálás módszerei

 időmérés
 rangsorolás
 besorolás
 számbavétel
 pontozás, súlyozás
 alternatív egységekre bontás
 érdemjeggyé alakítás

25
Időmérés
Az időmérés idejét a tanórákhoz lehet kötni, célszerű olyan feladatokat adni,
amelyeket a tanulók 45 perc alatt képesek végrehajtani. Az általam használt
mintafeladatokra 2x45 percet adtam a tanulóknak, melyből 10 percet az
instrukciók ismertetésére használtam.
Rangsorolás
A rangsorolás olyan esetekben fordul elő, amikor a pedagógus előbb
kijavítja a dolgozatokat, azután összehasonlítja az egyes munkákat, ezáltal
érzékeli a belső viszonyokat, az általános színvonalat, mely alapján leosztályozza
a munkákat. Minden egyes rangsorolandó elem másik mértéke. Ezt a módszert
nem használom szövegszerkesztés esetén.
Besorolás
A besorolás módszere azt jelenti, hogy a kialakított rangsor egymást követő
fokozataihoz számsor vagy más szimbólumsor rendelhető. Egy rögzített skála
fokaihoz lehet sorolni a dolgokat vizsgált tulajdonságuk szintje szerint.
Számbavétel
A számbavétel azonos tulajdonsággal rendelkező elemek, megszámlálását
jelenti. A számbavétel tárgyát tekintve két csoportra osztható. Az egyik esetben a
tanulók dolgozatait, megoldásait számláljuk meg: ahány tanuló, annyi egység. A
másik esetben a teljesítményekben előforduló elemek, hibák megszámlálása
történik.
Pontozás
A pontozás funkciója, hogy a teljesítmény egyes részeinek a különböző
nehézségi fokát, fontosságát, azaz súlyát kívánja kifejezésre juttatni az eltérő
nagyságú pontok segítségével. A célja az, hogy a pontszám nagysága objektíven
megfeleljen az adott feladat tényleges súlyának.

26
Alternatív egységekre bontás
Az alternatív egységekre bontás esetén azt kell megoldani, hogy a
teljesítmény elemeinek a megoldás színvonalában mutatkozó sokféleséget,
heterogenitást kiküszöbölje. Célja, hogy a teljesítmény minden egyes
komponensének színvonalával kapcsolatban csak egyetlen alternatív lehetőség
maradjon: jó vagy nem jó a megoldás az adott alkotórésznél.
Érdemjeggyé alakítás
Mivel a tanulók teljesítményének végső értékelését érdemjegyekkel
végezzük, a százalékban kifejezett teljesítményt át kell alakítani érdemjegyekké.
Leggyakrabban szakaszolással történik az átalakítás. A szakaszokat úgy kell
kialakítani, hogy a mérés ne növelje vagy csökkentse a követelményeket, hanem
egyértelműen ellenőrizhetővé tegye azokat.
Dolgozatomban az értékeléshez a kvantifikálás módszerei közül az
időmérést, a pontozást, és az érdemjeggyé alakítás módszereket használom.

III. 6. A mérési eszköz típusának meghatározása

Magyarországon is egyre gyakrabban nevezzük tesztnek a különböző
mérési formákat (vizsga, próba, feladat, kísérlet). Napjainkban elterjedt a
tantárgyteszt kifejezés, mint mérőeszköz. A használható, funkcionális tudást
kívánom mérni szövegszerkesztésből. A tanulóknak szóban elmondott és táblára
felírt instrukciókat adtam. A feladatot számítógépen, Microsoft Word program
használatával végezték el.

III. 6. 1. Önállóan elkészítendő, kreativitást igénylő feladatok

A tesztelés alapvető feltétele, hogy a teszt megoldója pontosan tudja, hogy
mit kell tennie, milyen módon kell a feladatot megoldania, a kérdést
megválaszolnia, tehát legyen tisztában az elvárásokkal. A kreativitást igénylő
feladatoknál is kap a tanuló instrukciókat, azonban önállóan, saját elképzelései
szerint alakíthatja a feladatot, szükség van tehát az önálló munkavégzésre is.
Ezek a feladatok véleményem szerint jobban megmutatják a diákok számára,
27
hogy egy leendő munkaterületen milyen szituációkban kell majd helytállni.
Tapasztalatom szerint a tanulók nagyon élvezik a kihívásokat, melyek ezekkel a
feladatokkal kapcsolatosak.
A következők lehetnek:
Reklám-jelleggel:
 tetszőleges termék reklámja
 könyv-, CD-, DVD borító
 moziműsor vagy színházi előadások plakátjai
 újság címlapjának terve
 utazási ajánlat

Események dokumentumai:
 rendezvény programja
 meghívó
 teendők egy időszakban

Újságcikk jellegű dokumentumok:

 utazási ajánlat
 interjú egy híres személyiséggel
 divatoldal
 sportösszefoglaló

Más dokumentumok:
 önéletrajz készítése
 hivatalos levél
 órai vázlat bármely tantárgyhoz
 jelentkezési lap
 stb.
A fenti feladatokhoz a diákoknak praktikus előkészülni, anyagot gyűjteni,
vázlatot használni. Mindezek arra ösztönzik a tanulót, hogy a dokumentum
elkészítése előtt is végezzenek önálló munkát, saját gondolatmenetüket követve.

28
Ezt megtehetik úgy is, hogy otthon foglalkoznak a témával, és a tanórára az
összegyűjtött ötletekkel, felkészülve jönnek. Másik megoldás lehet, hogy a
tanulók egy megadott nyers szövegből dolgoznak, így szövegbevitelt nem kell
végezniük. Ebben az esetben feladatuk a szöveg tagolása, formázása az adott
feladat formai követelményeihez és tartalmi instrukcióihoz igazodva.
A tanóra elején megbeszélem a tanulókkal, hogy az adott dokumentumnál
milyen szempontokra ügyeljenek, mik a konkrét instrukciók. Általában
kérdéseket tesznek fel a munkával kapcsolatban, ezeket szintén megválaszolom.
Tájékoztatom őket az értékelési rendszerről is, így tisztában vannak az
elvárásokkal.

III. 6. 2. Konkrét mintafeladat kiválasztása

A felsorolt feladatok közül kiemelek egy reklám jellegű témát, és
meghatározom a követendő instrukciókat.
A kiválasztott feladat: Készíts reklám jelleggel egy esztétikus utazási
ajánlatot egy utazási iroda számára! Válassz ki egy általad kigondolt utazást!
Gyűjts róla információkat az Internetről!
Instrukciók:
 Az utazási ajánlat figyelemfelkeltő, esztétikus legyen,
 a dokumentum terjedelme 1-2 oldal legyen,
 tartalmazzon több betűtípust, több betűméretet, aláhúzást, színes betűket,
WordArt-ot, sorkizárást,
 tartalmi szempontból: 1 hetes utazást mutasson be, napi programokra
lebontva!
Földrajzi adottságokat, kulturális érdekességeket tartalmazzon,
 objektumok: képeket tartalmazzon többféle elrendezéssel,
 az információgyűjtés az Internetről történjen,
 helyesírás és nyelvhelyesség szempontjából megfelelő legyen!
A 11. évfolyam rendvédelmi szakos osztályában elkészítették a tanulók a
feladatot. 2-szer 45 perc időtartam alatt dolgoztak, mert szükség volt az
információgyűjtéshez (az Internet használatával) is időre.
29
 A mintamegoldások közül véletlenszerűen választottam egy dokumentumot.
Az általam használt értékelést mutatom be. (mellékletben: II. 1-es) A tanuló által
elkészített utazási ajánlat véleményem szerint elfogadható, értékelhető.
Már korábban is készített az osztály több, kreativitást igénylő,
instrukciókon alapuló feladatot más témákban, így már „begyakoroltnak”
érezhették a tanulók ezt a feladattípust. Fejlődniük azonban még kell.

III. 7. A mérési és értékelési rendszer bemutatása mintafeladat alapján

Ahhoz, hogy egy teszt betölthesse funkcióit, szükség van egy megfelelő
értékelő rendszerre. A mérés és értékelés egyik funkciója, hogy megmutassa,
milyen kapcsolat van az iskolában tanított ismeretanyag és a hasznosítható tudás
között. Mindkét oldal vizsgálata lényeges, hiszen a cél a közös elemek
megtalálása, amelyek hozzásegítenek egy olyan iskolakép kialakításához, amely
megfelel a kor követelményeinek, és hasznos tudással ruházza fel a tanulót.

III. 7. 1. Az általam használt értékelési szempontok

 A megadott kiindulási instrukcióknak megfelelő legyen
 Összhatás, összkép, esztétikum
 Hogyan és milyen mértékben használta a szövegszerkesztő lehetőségeit
 Különböző objektumok elhelyezése, formázása
 Szövegtartalom minősége
 Helyesírás, nyelvhelyesség
 Munkaigény: anyaggyűjtés, vázlat, mintakeresés, mennyire volt nehéz a
szerkesztés.
E szempontok alapján pontozom a tanulók munkáját, melyből kialakul az
osztályzat. Itt természetesen nincs javítókulcs, mert számtalan megoldás létezhet.
A kreativitást és a használható tudást mérő feladatok jellegzetessége és
érdekessége éppen abban rejlik, hogy több kimenete is létezik.

30
 A reprodukciós vagy az irányított feladatoknál azonban a kimeneten csak
egyféle jó megoldás van. Így természetesen ezeknél a feladatoknál a jó megoldás
esetén minden tanuló munkája egyforma.

31
III. 7. 2. A tanulók által létrehozott dokumentumok elemzése, értékelése
A mintamegoldások közül tehát véletlenszerűen kiválasztottam egy
feladatot, amit részletesen vizsgálok. A munka elfogadhatóan sikerült,
értékelhetőnek mondható.
Az ilyen típusú tesztek elkészítése nem ér véget azzal, hogy többféle
kreativitást igénylő feladatot fogalmazok meg, hanem szükség van arra is, hogy a
gyakorlatban kipróbáljam azokat. Így van lehetőség a tapasztalatok alapján
korrigálni az esetleges hibákat. Ahhoz, hogy megfelelő, objektív mérőeszközt
lehessen létrehozni, véleményem szerint a következőket szükséges figyelembe
venni a megszerkesztett dokumentum alapján:

A tanuló által létrehozott dokumentum előnyös jellemzői:

Összhatás, esztétikum: Figyelemfelkeltő, jól tagolt.

A szövegszerkesztő lehetőségeinek Több betűtípus, több betűméret
felhasználása: használta,
aláhúzás, színes betű, Word Art,
sorkizárás.
Tartalmi szempontok: 1 hetes utazást mutat be napi
programokra lebontva, földrajzi,
kulturális adottságokat tartalmaz.
Objektumok: Képeket tartalmaz különböző
elrendezéssel
Munkaigény: Megfelelő mennyiségű információt
gyűjtött, formázás megfelelő
Helyesírás, nyelvhelyesség: Nincs benne hiba.

32
A tanuló által létrehozott dokumentum hátrányos jellemzői:

Összhatás, esztétikum Nem figyelemfelkeltő, nem jól tagolt.

A szövegszerkesztő
lehetőségeinek felhasználása:
Tartalmi szempontok:
Objektumok:
Munkaigény:
Helyesírás, nyelvhelyesség:
Nincs benne kiemelés (dőlt, félkövér, más
betűszín, szegély stb.)
Nincs elegendő információ a témával
kapcsolatban.
Nincs megfelelő kép, alakzat. Nem használt
különböző elrendezéseket.
Különleges megoldásokat nem alkalmazott,
csak a legalapvetőbbeket.
Nem gyűjtött elegendő anyagot.
Az ellenőrzést nem végezte el, hibás a
szöveg.

A következő táblázat mutatja, hogy az egyes elemek milyen súllyal

számítanak az osztályzatba, tehát, hogy az egyes szempontokra maximálisan
hány pont adható:

Elérhető pontszámok:

Összhatás, esztétikum 5 pont

A szövegszerkesztő lehetőségei- 15 pont
nek felhasználása:
Tartalmi szempontok: 10 pont
Objektumok: 5 pont
Munkaigény: 10 pont
Helyesírás, nyelvhelyesség: 5 pont
Összesen: 50 pont

33
 A tanulók eredményeinek minősítése a pont- és százalékhatárok
felállításával történik. Az osztályozás, mint értékelési technika
„helytállóságának” elemzése során ugyanazok az alapelvek (objektív,
megbízható, érvényes) alkalmazhatóak, amelyeket a méréssel és az értékeléssel
kapcsolatban már említettem. Ez a három tényező nem teljesen független
egymástól, ez kiváltképp érvényes a tanári értékelésre.

Osztályzás:

Ponthatárok Százalékban Osztályzat

50-45 100% - 90% Jeles
44-40 89% - 80% Jó
39-30 79% - 60% Közepes
29-20 59% - 40% Elégséges
19-0 39% - 0% Elégtelen

Az értékelés során még egy táblázat segítségét is igénybe veszem, melyben

a hibákat, hiányosságokat jegyzem le. A táblázat tartalmazza az értékelési
szempontokat több jellemzőre lebontva. Így pontosabban kimutatható, hogy hol
található a dokumentumban hiba vagy hiányosság.
A jellemzők után látható, hogy hány pontot ér, azaz maximálisan hány pont
vonható le azért a hibáért. Ezután felvehetők a pontlevonások a jellemzők szerint.
A táblázat segítségével egy osztályzat alakul ki, és a tanuló is információt
szerezhet arról, hogy milyen hibákat vétett, miért kapott pontlevonást.

34
A szövegszerkesztés során értékelt jellemzők:
Értékelési Levont
Értékelhető jellemzők
szempontok pontok
Egyértelmű a dokumentum témája (1 p)
Összkép (5 p)

Kreatív, színes (1 p)
Jól tagolt (1 p)
Könnyen olvasható (1 p)
Esztétikus, ízléses (1 p)
Karakterformázás (2 p)
Bekezdésformázás (2 p)
Szegély, mintázat (1 p)
Felsorolás, számozás (1 p)
Formázás (15 p)

Hasáb (1 p)
Szakasz, töréspont (1 p)
Tabulátorok (1 p)
Objektumok (2 p)
Táblázat a szövegben (1 p)
Élőfej, élőláb (1 p)
Oldalbeállítás, tipográfia (2 p)
A témához illő szöveg és objektum (4 p)
Tartalom

Megfelelő szövegmennyiség (1 p)
(10 p)

Érthetőség (2 p)
Igényes megfogalmazás (3 p)
Kép (1p)
Objektumok (5 p)

WordArt szöveg (1 p)
Alakzat (1 p)
Rajz (1 p)
Egyéb (1 p)
Felkészülés, információgyűjtés (2 p)
Munkaigény (10 p)

Túl sok szöveg, objektum, formázás (2 p)

Kevés szöveg (2 p)
Kevés objektum (2 p)
Kevés formázás (2 p)
Helyesírás (3 p)
Nyelv
(5 p)

Nyelvhelyesség (2 p)
35
 A fenti értékelő táblázat segítségével objektíven értékelhetők a tanulók
munkái, mert a jellemzők több részletét is vizsgálhatom, így a dokumentum
részletei is értékelhetőek. Így az osztályzatok véleményem szerint objektíven
tükrözik a tanulók funkcionális tudását.

A 10. évfolyam rendvédelmi osztályában, 26 fővel végeztem mérést, értékelést.

A következő fejezetben összehasonlítom a tanulók irányított, reprodukciós és
használható tudást mérő feladatmegoldásait. Ebben az évfolyamban a kreativitást
igénylő feladattípust még nem gyakorolhatták be a tanulók, mert előzetesen csak
kevés ilyen típusú dokumentumot készítettek.

36
IV. Eredmények összehasonlítása, eredményességvizsgálat

Különböző típusú mérések eredményei

100
90
80
Teljesítmény (%-ban)

Irányított
70
60
Reprodukciós
50
40
Használható
30 tudást mérő
20
10
0
1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25

Tanulók

1. Diagram– Mérési eredmények

Az eredmények szerint:
Irányított feladatnál:
 minimum: 66,00 pont
 maximum: 99,00 pont
 szórás: 9,18 pont
 átlag: 85,19 pont
 módusz: 89,00 pont
Reprodukciós feladatnál:
o minimum: 65,00 pont
o maximum: 98,00 pont
o szórás: 8,43 pont
o átlag: 84,85 pont
o módusz: 78,00 pont
Használható tudást mérő feladatnál:
o minimum: 37,00 pont
o maximum: 90,00 pont
o szórás: 14,68 pont
37
 o átlag: 67,46 pont
o módusz: 80,00 pont
A diagramból kiolvasható, hogy a tanulók teljesítménye jobb mind az
irányított, mind a reprodukciós feladatok megoldásánál. Természetesen azért is
jobb, mert a tanórák túlnyomó részében ilyen típusú dokumentumokat
készítettek, sokat gyakorolták, és elsajátították a szövegszerkesztés műveleteit.
A használható tudást mérő feladatoknál a tanulók gyengébben produkáltak.
Annyi gyakorlással, mint a másik két feladattípus során, hasonló teljesítményre
képesek a gyerekek. A tanórák keretein belül azonban nem megoldható, hogy
ugyanannyi időt fordítsak ezekre a munkákra; a tanmenet adott. A tananyag
pedig szorosan összefügg azzal, hogy mi a célja, vagyis milyen típusú vizsgára
készíti fel a diákokat.
Ha a szórást vizsgálom, akkor is eltéréseket tapasztalok. Az irányított és
reprodukciós feladatnál kisebb a szórás (9,18 ill. 8,43 pont), mint a használható
tudást mérő feladat esetén, ahol majdnem a duplája ez az érték (14,68 pont).
Az átlagértékekből az olvasható ki, hogy a csoport teljesítménye átlagosan
jónak mondható a két megszokott feladattípusnál, de csak közepes a használható
tudás mérése esetén. A teljesítmények osztályzattá alakítva a következők:

Az egyes osztályzatok darabszáma

Használható
Osztályzat Reprodukciós
Irányított feladat tudást mérő
feladat
feladat
Jeles 9 8 1
Jó 10 11 5
Közepes 7 7 12
Elégséges 0 0 7
Elégtelen 0 0 1
Összesen: 26 26 26

3. Táblázat Az osztályzatok alakulása

38
 A következő diagramon szemléltetem a táblázatban lévő adatokat, így
könnyebben összehasonlíthatóak az osztályzattal kifejezett eredmények
megoszlása:

2. diagram – Az osztályzatok megoszlása

A diagramból látható, hogy míg a két ismert mérési típus esetében a jeles és
a jó, addig a használható tudás mérésénél a közepes és az elégséges jegyek
vannak többségben.
A begyakorolt feladatoknál nem született közepesnél rosszabb érdemjegy,
míg a funkcionális tudást mérő szövegszerkesztésnél elégtelen osztályzat is
létrejött, és csak egy tanuló ért el jeles minősítést.

39
 Megvizsgálom, hogy a tanulók milyen arányban teljesítettek, vagyis az
osztályzatuk mennyiben változott a másik két feladattípushoz képest:
 javult,
 nem változott,
 egy jeggyel rosszabb lett,
 két jeggyel rosszabb lett.
A következő diagram ezt a vizsgálatot illusztrálja:

3. diagram – Az osztályzatok változása

A diagramból kiolvasható, hogy a legtöbb tanuló a használható tudást mérő

feladat értékelése által egy jegyet rontott a másik két feladattípushoz képest.
A tanulók funkcionális tudását mérő feladványokban elért osztályzatainak
túlnyomó részében meg kellene egyezniük az irányított és a reprodukciós
feladatokból szerzett jegyeikkel. Ez olyan módon lehetséges, hogy
teljesítményükhöz kiszámítok egy szorzó értéket, amellyel felszorozva az elért
eredményüket, nagyjából megkapom a másik két feladatban elért százalékos
teljesítményüket. Ennek célja, hogy az így kapott osztályzatot beszámíthatom a
félévi, illetve év végi érdemjegybe, illetve a tanulóknak sem lesz sikertelenségi
érzésük.

40
 Pontszámkülönbségek

Irányított és használható Reprodukciós és

Statisztika
tudást mérő feladatok használható tudást mérő
között feladatok között
Minimum 2,00 5,00
Maximum 38,00 36,00
Átlag 9,22 8,85
Szórás 17,73 17,38
Módusz 19,00 14,00

4. Táblázat – Pontszámkülönbségek

A táblázatból arra következtetek, hogyha a tanulók teljesítményéhez 9,00%-

ot (átlag) hozzáadok, akkor a legtöbb esetben az az eredmény adódik, mint a
másik két megszokott feladatok megoldásakor. Természetesen ez nem minden
esetben jó megoldás, de talán ebből ki lehet indulni.

IV. 1. Tapasztalatok, következtetések

Véleményem szerint a kreativitást mérő feladatok értékelési rendszere még

nem kidolgozott, azonban informatikatanárként szükségem van rá. Egy új
értékelési rendszer kidolgozása nehéz feladat, különösen informatika tárgyból. A
már elkészültnek vélt értékelő táblázatot ismételten fejleszteni, átdolgozni
szükséges.
Munkám során azt tartom szem előtt, hogy minél inkább a tanulók
használható, funkcionális tudását mérjem szövegszerkesztésből, és az értékelési
módszerem objektív legyen.
A tanulók kezdetben nem képesek önállóan, saját kreativitásukat használva
dokumentumokat készíteni annak ellenére sem, hogy már jó teljesítményt
nyújtanak a reproduktív, instrukciókat tartalmazó feladatokban. A fenti vizsgálat

41
is ezt bizonyítja. Ezért az informatika órákon fontos ilyen jellegű munkát is
végeztetni velük. Ha lehetőségük van ezek begyakorlására, ugyanolyan jó
eredményeket érhetnek el, mint a másik feladat típusok esetében.

42
V. Összegzés

A bevezetőben megfogalmazott kérdésekre dolgozatomban igyekeztem

válaszokat adni. Bemutattam az iskolánkat érintő, 3 különböző informatika
vizsgatípus követelményrendszerét. Közöltem egy általam használt, lehetséges
mérési, értékelési módszert a kreativitást igénylő dokumentumok estében.
Kiemeltem e feladattípus fontosságát az informatikaoktatásban. A használható,
funkcionális tudás mérésére szükségünk van, ennek fejlesztése lényeges. Az
általam használt módszer csupán egy lehetőség. Nem elegendő ahhoz, hogy a
diákok tudását teljes objektivitással értékeljem, mérjem. Nyitott maradt
számomra ez a kérdés, így ezen a jövőben még dolgoznom kell.
A tanulók szívesen, lelkesedéssel végzik az önállóságot igénylő feladatokat,
és ezekben gyakorlással látványos fejlődést mutatnak. Számomra ez azért
jelentős, mert célkitűzésem, hogy a tanulók szemszögéből érdekesnek ítélt
feladatokon keresztül megszerettessem az informatikát, és magát a
munkavégzést. Több tanuló esetében persze már azt is eredménynek könyvelem
el, hogy ha nem is hatalmas lelkesedéssel, de becsülettel elvégzi a feladatát.
Mindez azért fontos, mert a konstruktív életvezetés egyik alapja a munka
szeretetének elsajátítása. Azt tapasztaltam, hogy a szakmai fejlődés mellett, ezek a
feladattípusok kifejezetten alkalmasak az ilyen irányú nevelésre is.

43
Irodalomjegyzék

Falus Iván: Didaktika

Nemzeti Tankönyvkiadó, 392-414.
1998
Falus Iván: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe
Műszaki Könyvkiadó, 7-34., 87-340.
1996
Ágoston György – Nagy József – Orosz Sándor: Méréses módszerek a
pedagógiában
Tankönyvkiadó, 9-182., 221-253.
1979
Vidákovics Tibor: Diagnosztikus pedagógiai értékelés
Akadémiai Kiadó, 9-80.
1990
Holló Dorottya – Kontráné Hegybíró Edit – Tímár Eszter: A krétától a
videóig
Nemzeti Tankönyvkiadó, 182-195.
1996
Falus I. – Golnhofer E. – Kotschy B. – Lénárd S. – Nahalka I. – Petriné F.
J. – Réthy E. – Szivák J. – Vámos Á.: A pedagógusok pedagógiája
Nemzeti Tankönyvkiadó, 269-281.
2001
Csapó Benő: Az iskolai műveltség
Osiris Kiadó, 37-64., 169-216.,269-298.
2002
Balogh Anna: Minőségértékelés, minőségbiztosítás az oktatásban
Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 74-92.
1999

44
Felhasznált weboldalak:

Informatika érettségi:
www.om.hu/letolt/kozokt/erettsegi2005/tanaroknak/informatika/
informatikabe.htm, 2006. 04. 14.
Számítógép-kezelő (-használó) OKJ-s vizsga:
www.nive.hu/start.php, 2005. 04. 14.
ECDL vizsga informatikából:
www.ecdl.hu, 2005. 04. 14.

45
Mellékletek

I. 1. Középszintű érettségi vizsga: minta szövegszerkesztési feladatra

Formázza meg a dokumentumot a minta és az instrukciók alapján!

Készítse el a minta alapján az f1 szövegfájlt!

A szöveg 5 bekezdést tartalmazhat (minden mondat 1 bekezdés), és mesterséges

sortörés csak a 3. mondatban lehet!
Az alkalmazott betűméretek 12 és 24 pont közöttiek. Betűtípusok: Arial,
Bookman Old Style, ezeket, vagy a hozzájuk leginkább hasonlító betűtípust
használjon!

A képeket a forráskönyvtárban is megtalálja. Legyenek minél világosabbak,

szürke árnyalatúak!

Amennyiben a gépén nem találhatók a mintában megadott szegély stílusok,

használja a mintához leginkább hasonlót!

Az élőlábban saját adatait tüntesse fel 8 pontos méretben, a minta szerinti

igazítással.
I. 2. OKJ-s gyakorlati vizsga: minta szövegszerkesztési feladatra

Formázza meg a dokumentumot a minta és az instrukciók alapján! (30 pont)

A formázatlan szöveget a C:\Dokumentumok\OKJ mappában találja

D-vitamin.doc néven!

A dokumentumot mentse az 1. pontban létrehozott mappába

2 pont
Vitamin.doc néven!
Cím: 16p-os betűméret, Comic Sans betűtípus, félkövér, ritkított
4 pont
(mértéke 4p)
Szöveg: 12p-os betűméret, TimesNewRoman betűtípus 2 pont
Élőlábba írja be a nevét, jobbra igazítva! 3 pont
A mintaszövegből látható egyéb formázások 12 pont
A felsorolásnál a sorköz 1,5 pontos legyen! 3 pont
Egy nagy D betűt, mint WordArt képet helyezzen a szöveg mögé! 4 pont
 D-vitamin

A D-vitamin zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin

képződhet előanyagaiból a szervezetben, ultraibolya sugárzás hatására. Az
elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha
ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására
képződő D-vitamin mennyisége az időskorra erősen csökken.
Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2 és a D3 vitamint. D2
vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt, pedig az állati
eredetű élelmiszerek. A D3 vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik
a napsugárzás hatására a bőrben is.

Mihez szükséges?
 A kalcium és a foszfor felszívódása
 A csontképződés folyamata
 A kalcium és foszfor beépülése
 A csontok egészséges fejlődéséhez
 A csontok gyógyulása például törés után
 A csontritkulás megelőzése.

Miben található meg?

Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt

napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így
kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az
iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom,
kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.
I. 3. ECDL vizsga: minta szövegszerkesztési feladatra
Irányított feladat
Saint Lucia
Az ENSZ, a Nemzetközösség és az Amerikai Államok Szervezetének tagja.
Területe: 616 km
Lakóinak száma: 150 000 (1989)
Fővárosa: Castries, 53 000
Nyelvek: angol (hivatalos); francia patois
Vallás: római katolikus (82%)

Államforma
A 11 tagú szenátus megbízott testület. A képviselőház 17 tagját ötévenként
választják. Minden nagykorú állampolgár szavazásra jogosult. A főkormányzó –
Nagy-Britannia királynőjének, egyszersmind St. Lucia uralkodójának
képviseletében – megbízza a parlamenti többséggel rendelkező miniszterelnököt,
aki azután a parlamentnek felelős kormányt alakít.

Földrajzi jellemzői
St. Lucia erdős, hegyes sziget. Legmagasabb csúcsa a Mount Gimie, 959 m.
Éghajlata: St. Lucia nedves, trópusi éghajlatú. A száraz évszak januártól áprilisig
tart.

Gazdasága
A gazdaság a mezőgazdaságra épül. Fő terménye a banán és a kókuszdió.
Növekszik az idegenforgalom fontossága.

Története
A 16. sz. elején felfedezett St. Lucia birtoklása a 17. és a 18. század folyamán is
vitatott terület volt Anglia és Franciaország között. Végül 1814-ben elismerték
mint brit gyarmatot. 1967-ben önkormányzatot kapott, majd 1979-ben
függetlenné vált.
Instrukciók:
 Nyissa meg a dokumentumot!
 Az első bekezdés szövege legyen 16 pontos betűnagyságú, más
betűtípusú és középre igazított!
 Az első bekezdés szövege kerüljön piros alapra. A piros alap
szélessége 4 cm legyen!
 A km-t cserélje le km2-re!
 A teljes szöveg jobb margótól való távolságát állítsa a lap
középvonalához!
 Az „Államforma”, „Földrajzi jellemzők” és a „Gazdasága és története”
szövegek legyenek félkövér stílusúak!
 A számok legyenek dőlten szedve!
 Az „Államforma” alatti szövegrész legyen sorkizárt és bekeretezett!
 Húzza alá duplán az „Éghajlata” szót!
 Az ország a Karib-tengeren fekszik. A tenger nevét írja be a fejlécbe!
 A dokumentum szövegét kétszerezze meg! A másolat kerüljön új
oldalra!
 Nyomtassa ki a dokumentumot!
 Mentse el a dokumentumot!
II. 1. A tanuló által készített dokumentum:
Utazási irodánk Erdélybe szervez kirándulásokat!

A Gyilkos-tó
Látnivalók a környéken:
Törcsvári Drakula-kastély Parajd Sósvizű strand

Jézus szíve kápolna Szováta Medve-tó

Szálláshely neve: Gondűző Panzió

Az Ön családjának és baráti társaságának nyugalmát sem a házigazda, sem pedig
más vendégek nem zavarják meg. 17 férőhely (3 darab 3 ágyas, 3 darab 2 ágyas
szoba, + 2 pótágy), központi fűtés, három fürdőszoba és WC, állandó hideg-,
meleg víz biztosítja a vendégek kényelmét.
Az Erdélyi Gondűző nevű kulcsosház Erdély festői szépségű részén a Gyergyói-
Havasok lábánál, a Gyergyószentmiklóstól (a Gyilkos tó irányában) mindössze 7
km-re található, 800 méteres magasságban.
Szállás jellemzői: TV, garázs/zárt udvar, hideg-meleg víz, fürdőszoba,
gyerekágy, tolókocsival megközelíthető, konyha, tűzrakóhely, főzési lehetőség,
ágynemű/takaró, fűtés, WC
Étkezés: reggeli: 2 Euro, ebéd: nincs, vacsora: nincs
Ideális időtöltés: vadászat, hegyi kerékpár, hegytúra, téli sport
Szolgáltatások: idegenvezetés, programszervezés
Megközelíthető: autóval

Típus: Alap ár szezonon kívül:

Ház / nyaraló, bérlő nélkül
0 Euró/fő/éj
(szálló)
Fűtés esetén felár
Vendéglátás:
Euro/fő/éj
JANUÁR - DECEMBER
Helyek:
Alap ár főszezonban:
Min: 1, max: 21 fő
12 Euro/fő/éj
Sátorhelyek:
5
Nyelvtudás
 
Gyerekkedvezmény
5 éves korig 100%
 Utazás és programok:
Indulás: Budapestről délután 17 órakor Gyülekező 1630-kor. Az út körülbelül
12-13 órás lesz, plusz a határon való várakozás ideje.
A szállásra való megérkezés után mindenki elfoglalja a szobáját. Aznap
pihenés. Másnap reggelivel kezdődik. Az első napon meglátogatjuk
Gyergyószentmiklóst. Második nap
elutazunk Székelyudvarhelyhez és
megtekintjük a Jézus szíve
kápolnát. Harmadnap ellátogatunk
Korondra, ahol állandó fazekas és
népművészeti kirakodóvásár van.
Ott lesz lehetőség ajándékokat,
népművészeti tárgyakat vásárolni. A negyedik napon a Gyergyószárhegyi
Lázár-kastélyt tekintjük meg, ahol látható majd kitömött vadállat,
népművészeti tárgyak, festett tojások, régi típusú szobák, és
koronatermek. Az ötödik napon Orbán Balázs síremléke, és székely kapuk
láthatók Szejkefürdőn. A hatodik napon indulunk hazafelé. A román
határon megállunk miccsezni, ami Erdélyben egy nagyon kedvelt étel.
 Levont
Értékelési szempontok Értékelhető jellemzők
pontok
1. Egyértelmű a dokumentum témája (1 p)
Összkép (5 p)

2. Kreatív, színes (1 p)
3. Jól tagolt (1 p) 1
4. Könnyen olvasható (1 p)
5. Esztétikus, ízléses (1 p)
6. Karakterformázás (2 p) 1
7. Bekezdésformázás (2 p) 2
8. Szegély, mintázat (1 p) -
9. Felsorolás, számozás (1 p) -
Formázás (15 p)

10. Hasáb (1 p)
11. Szakasz, töréspont (1 p) 1
12. Tabulátorok (1 p)
13. Objektumok (2 p)
14. Táblázat a szövegben (1 p) -
15. Élőfej, élőláb (1 p) -
16. Oldalbeállítás, tipográfia (2 p) -
17. A témához illő szöveg és objektum (4 p)
Tartalom

18. Megfelelő szövegmennyiség (1 p)

(10 p)

19. Érthetőség (2 p) 1
20. Igényes megfogalmazás (3 p)
21. Kép (1p)
Objektumok (5 p)

22. WordArt szöveg (1 p) 1

23. Alakzat (1 p) -
24. Rajz (1 p) -
25. Egyéb (1 p) -
26. Felkészülés, információgyűjtés (2 p)
Munkaigény (10 p)

27. Túl sok szöveg, objektum, formázás (2 p)

28. Kevés szöveg (2 p)
29. Kevés objektum (2 p)
30. Kevés formázás (2 p)
31. Helyesírás (3 p)
Nyelv (5

32. Nyelvhelyesség (2 p)
p)
 A figyelembe vett elemek 24
száma:
Ezek alapján a maximálisan 41
elérhető pontszám:
Szerzett pontszám: 34
Teljesítmény: 83%
Osztályzat: Jó

Az értékelő táblázat alapján, a figyelembe vett elemek tekintetében a

maximális 41 pontból 34 pontot ért el a tanuló, ami 83 %-os teljesítmény. Ez
alapján jó osztályzatra értékeltem a tanuló munkáját.