DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

TANÁRKÉPZŐ INTÉZET

SZAKDOLGOZAT

AZ INFORMATIKA TANTÁRGY A KÖZÉPISKOLÁBAN

PAZONYI ÁGNES

Mérnöktanár jelölt
 2004

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS.............................................................................................................5

1. AZ INFORMATIKA A TANTERVEKBEN.............................................................6
1.1 A NAT- ról....................................................................................................................................................6

1.2 A NAT alkalmazása és a helyi tanterv.................................................................................................8

1.3 Az informatika tantárgy oktatásának célja és feladatai.................................................................8

1.3.1 A NAT célkitűzései.............................................................................................................................8
1.3.2 A kerettanterv célkitűzései..............................................................................................................12

2. AZ INFORMATIKA HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI.....................17

2.1 Visszatekintés.........................................................................................................................................17

2.2 A NAT-tól a kerettantervig....................................................................................................................18

2.3 A tantárgyat érő kihívások...................................................................................................................21

2.4 A taneszközök.........................................................................................................................................23

2.5 Az informatika tantárgy sajátosságai...............................................................................................24

2.6 A tantárgyak közötti összehangoltság.............................................................................................25

2.7 Követelmények, értékelés....................................................................................................................26

3. AZ INFORMATIKAOKTATÁS SZINTJEI...........................................................26
3.1 A szakmai informatika képzések........................................................................................................26

3.2 ECDL..........................................................................................................................................................26

3.3 Informatikus, mint szakképesítés......................................................................................................29

3.4 Informatikus, mint diplomás szakma................................................................................................29

3.5 Informatikai doktori iskolák.................................................................................................................31

3.6 A magyar távoktatási hálózat..............................................................................................................33

4. INFORMATIKA A SZAKKÖZÉPISKOLÁKBAN................................................35
4.1 Informatikai érettségi............................................................................................................................35
4.1.1 Az informatika érettségi bevezetésének rövid története............................................................35
4.1.2 Az informatika érettségi szintjei és helye a többi vizsga között................................................37
4.1.3 Vizsgakövetelmények......................................................................................................................39
4.1.4 A vizsga leírása.................................................................................................................................40
4.1.5 Középszintű vizsga:.........................................................................................................................41

2
 4.1.6 Felkészítés a vizsgára:....................................................................................................................41
4.1.7 A szóbeli vizsga................................................................................................................................44
4.1.8 A szóbeli vizsgára való felkészítés................................................................................................44

4.2 Informatikaoktatás a Dunaferr Szakközépiskolában....................................................................45

4.2.1 A Szakközépiskoláról.......................................................................................................................45
4.2.2 Felmérés az informatikaoktatással kapcsolatban.......................................................................46

ÖSSZEFOGLALÁS................................................................................................56

IRODALOMJEGYZÉK............................................................................................57

3
Bevezetés

Napjainkban egyre fontosabbá válik az informatika oktatása, már nem csak a

középiskolákban, hanem az általános iskolákban is. Mindennapi gyakorlatunkban
megnövekedett az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az
informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a
munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes
legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni.

Az informatika tantárgy viszonylag hosszú idő óta jelen van a magyar iskolában, s
nemcsak a szakképzésben, hanem az általános képzésben is. Valószínűleg
ennek a ténynek is szerepe van abban, hogy kezdenek az informatika ismeretei
nálunk is a műveltség szerves részévé válni. Az informatika társadalmi elterjedése
most éppen abba a fázisba lép, amelynek eredményeként a gazdaságban és a
mindennapi életben egyaránt lehetetlen lesz a számítógépek alkalmazása nélkül
boldogulni. Az információs kor kihívásait, hatásait egyre inkább érezzük.

Szakdolgozatomban az informatika középiskolai oktatását szeretném bemutatni

Magyarországon.
Ezen belül a dunaújvárosi Dunaferr Szakközépiskola informatika oktatása kerül
részletes bemutatásra, ahol a pedagógia gyakorlati óráimat tartom. Ismertetem a
szakközépiskola történetét röviden és az iskolában folyó informatikai oktatást.
Bemutatom a szakközépiskola informatika szakos és más tagozatos diákjainak
hozzáállását az informatikai ismeretek tanulásához.

4
1. Az informatika a tantervekben

Ebben a részben szeretném bemutatni a Nemzeti Alaptanterv informatika

tantárgyra vonatkozó területeit. Először a Nemzeti Alaptantervről.

1.1 A NAT- ról

A magyar oktatásügyben a Nemzeti alaptanterv a tartalmi-tantervi szabályozás

legmagasabb szintű dokumentuma. Fő funkciója a közoktatás nélkülözhetetlen
elvi, szemléleti megalapozása úgy, hogy egyben biztosítsa az iskolák tartalmi
önállóságát. Meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a
közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az
egyes tartalmi szakaszokban érvényesülő fejlesztési feladatokat. A NAT az
iskolában elsajátítandó műveltség alapjait foglalja össze, és ezzel biztosítja a
közoktatás egységességét és koherenciáját.

A tartalmi-tantervi szabályozás második szintjén a NAT szellemiségét kifejező, de

annál részletesebb útmutatást nyújtó kerettantervek találhatók. A NAT-tal együtt
ezek a kerettantervek orientálják a tankönyvek íróit és szerkesztőit, a tanítási
segédletek és eszközök készítőit, az állami vizsgák követelményrendszereinek a
kidolgozóit, az országos mérési értékelési eszközöknek a kidolgozóit és
legfőképpen az iskolák pedagógustestületeit, akik a helyi tanterveket készítik,
illetve összeállítják.

A tartalmi-tantervi szabályozás harmadik szintjét az iskolák helyi tantervei képezik.

A helyi tantervek iránti alapvető követelmény (egyben engedélyezésük kritériuma
is), hogy megfeleljenek a NAT előírásainak. Az iskolák pedagógustestületei
háromféle módon készíthetik el helyi tanterveiket: (a) az iskola átvesz egy kész
kerettantervet; (b) az iskola a tantervek, oktatási programok, programcsomagok
kínálata alapján állítja össze helyi tantervét; (c) saját helyi tantervet készít, vagy
ilyennel már rendelkezik. A kész tantervek átvétele vagy saját tanterv kidolgozása
esetén figyelembe kell venni az állami vizsgák követelményeit is. Látható, hogy a

5
legnagyobb mértékű alkalmazkodást a helyi körülményekhez a harmadik variáns
teszi lehetővé, de a másik kettő választása esetén is rendelkezik az iskola önálló
mozgástérrel. A háromszintű tartalmi-tantervi szabályozási rendszer – külföldi és
hazai tapasztalatok alapján – kellőképpen biztosítja a közös műveltségi alapok
érvényesülését, elősegíti az iskolák alkalmazkodását helyi körülményeikhez,
illetve lehetőséget ad az önálló intézményi profil felmutatására.

NAT követelményeit meghatározzák az Alkotmányban, a közoktatási törvény

bevezetőjében, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi
jogokról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki
jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt
kiegészítik az európai polgári fejlődésben kiérlelt értékrend, a tudományos-
technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő
értékek.

A NAT követelményeit a demokrácia értékei hatják át. Egyrészt, mert a

demokrácia értékrendjére, olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni,
amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak.
Másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek
azokat a továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket valamennyi
magyarországi iskolában az 1-10. évfolyamokon figyelembe kell venni, s amelyek
elsajátítására minden tanuló jogosult.

A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a
nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének,
beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának
ápolását, kibontakoztatását.

A NAT követelményeinek meghatározásakor ugyanakkor az európai, humanista

értekrendre, azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat
erősítik.

A dokumentum figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös problémákra. Az

egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozza az egyének és

6
az állam, a társadalmak felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában,
az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek
csökkentésében. A NAT szolgálja a különböző kultúrák iránti nyitottságot,
megértést. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának
megismerésére, megbecsülésére nevel.

1.2 A NAT alkalmazása és a helyi tanterv

A NAT nem hagyományos értelemben vett tanterv, hanem alap a helyi tantervek
és a tantárgyi programok számára. A helyi tanterv az iskolai oktatásnak a teljes
képzési ciklusra szóló terve. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, az
intézmény nevelési-oktatási céljait meghatározó pedagógiai program részeként,
elsősorban tartalmazza: az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható
tantárgyakat, tanórai foglalkozásokat; azok óraszámait; fő témaköreit és
követelményeit; a magasabb évfolyamba lépés feltételeit; az ellenőrzés, értékelés
és minősítés tartalmi és formai követelményeit; a differenciálás módjait; az
alkalmazható tankönyveket és más taneszközökre vonatkozó döntéseket.
Ezekhez kapcsolódnak az egyes évfolyamok tantárgyainak a programjai. A helyi
tantervet az iskolák pedagógusai a NAT-on alapuló kész tantervek, tantárgyi
programok átvétele, adaptálása útján vagy önállóan állítják össze.

1.3 Az informatika tantárgy oktatásának célja és feladatai

1.3.1 A NAT célkitűzései

1.3.1.1 Célok és feladatok

Mindennapi gyakorlatunkban megnövekedett az információ társadalmi szerepe, és

felértékelődött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy időben
hozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához szükséges információkhoz,
képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell

7
sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákat,
valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait (információk átvétele,
bizalmas kezelése stb.).

E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása is, ezért

különösen fontos, hogy a tanulónak igénye legyen informatikai ismereteinek
folyamatos megújítására.

A felkészítés fő területei:
 a számítógépes ismeretek,
 a könyvtári informatika,
 az információkezelés technikai oldala (az információszerzés, -
feldolgozás, -tárolás és -továbbítás fizikai megvalósításai),
 a tömegkommunikáció.

Az utóbbi évtizedekben zajló információs forradalom sokrétűen hat

mindennapjainkra. Az elektronikus adatkezelő eszközök fejlődésének és
elterjedésének hatására kibővült az ember módszer- és eszköztára, a megoldható
problémák köre. Az új eszközök közül sokoldalúságával és hozzáférhetőségével
kiemelkedik a számítógép, mely önmagában is, de főleg számítógépes hálózatra
kapcsolva újszerű probléma megoldási lehetőségeket biztosít.
E tudás jelentős része napjainkra az alapműveltség részének tekinthető. Az
idevágó ismereteket foglalja össze a számítástechnika.
A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár forrásközponttá válik.
Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és
információhordozókat, amelyeket az intézmény oktatásában hasznosít,
befogadva, felhasználva a különféle rögzítési, tárolási és kereső technikákat. A
könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai
szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának
technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulónak el kell
sajátítania. Ezt a műveltségkört nevezzük könyvtári informatikának.
[ http://www.om.hu/letolt/kozokt/nat2003/kr/10_informatika.rtf ]

8
1.3.1.2 Általános fejlesztési követelmények
 
A NAT szerint a számítástechnika műveltségi részterület általános fejlesztési
követelményei a következők:
 
1. „Sajátítsa el a tanuló a számítógép-kezelés alapjait.
2. Tudjon információt különféle formákban kifejezni; legyen képes a
különböző formákban megjelenített információt felismerni.
3. Szerezzen tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon
alapuló informatikai eszközök és információhordozók használatában.
4. Legyen képes a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos
formátumok gépi megvalósítására, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző
esztétikus külalak kialakítása.
5. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa
ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőket.
6. Ismerje fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi
életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit.
7. Tudjon egyszerűbb folyamatokat modellezni, a paramétereket
módosítani.
8. Alkalmazzon tantárgyi, könyvtári adatbázisokat. Tudjon adatbázisban
keresni.
9. Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásával.”
 
A NAT az általános fejlesztési követelményeknél táblázatos formában megadja,
hogy mi vonatkozik az 1.-6. évfolyamra és a 7.-10. évfolyamra. Ez a felbontás
azzal magyarázható, hogy a NAT készítői a 6. évfolyam után letehető alapvizsga
szintjét is meg kívánták határozni.

1.3.1.3 Részletes követelmények

 
A NAT készítői a 6. és a 10. évfolyam végére adják meg a részletes
követelményeket, táblázatos formában. A táblázatoknak három oszlopa van: a
tananyag, a fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) és a minimális

9
teljesítmény. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a táblázatok felépítése vitatható; a
tananyag nem tantervi követelmény-jellegű kategória, és láthatóan a szerzők sem
tudják következetesen szétválasztani a fejlesztési követelményeket és a minimális
teljesítményt.
 
A NAT részletes követelményrendszerét terjedelmi okokból nem közöljük. A NAT
teljes szövegét a főiskolai hálózaton fogjuk közzétenni.
 
A NAT informatika műveltségi területének részletes követelményei az 1.-6.
évfolyam számára a következő témaköröket írják elő:
 Számítógépes ismeretek
 A számítástechnika alapjai
 Az operációs rendszer használata
 Oktatóprogramok futtatása
 Algoritmizálás
 Számítógéppel segített problémamegoldás
 Szöveg- és ábraszerkesztés
 Az adatbázis- és a táblázatkezelés előkészítése
 
A NAT informatika műveltségi területe a 7.-10. évfolyam számára a következő
témaköröket írja elő:
 
 A számítástechnika alapjai
 Az operációs rendszer használata
 Algoritmizálás
 Számítógéppel segített problémamegoldás
 Szöveg- és ábraszerkesztés
 Táblázatkezelés
 Adatbázis-kezelés

10
1.3.2 A kerettanterv célkitűzései
 
A kerettantervben a szakközépiskolai céljára vonatkozóan két megfogalmazást is
olvashatunk.
 
„A szakközépiskola általános célja, hogy humánus értékekkel, az egyetemes és a
nemzeti kultúra alapjaival, általános műveltséggel rendelkező és azokat átadni is
képes, testileg és lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban folyamatosan
gazdagodó, állandó alkalmazkodásra, fejlődésre, a társadalmi változások
követésére is képes, cselekvésre kész, demokratikus elveket valló állampolgárrá
nevelje tanulóit.”
 
„A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá
váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken
folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más
társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak
teljesítésére, valamint a felsőfokú végzettség megszerzésére.”
 
A kerettanterv szerint a szakközépiskola célkitűzései közé tartozik az általános
műveltség továbbépítése, a szakmai képzés megalapozása, az érettségi vizsgára
és a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés.
 
Az informatika tantárgy elnevezése a különböző iskolatípusok kerettantervében
nem egységes. Egyedül a szakközépiskola kerettanterve használja az informatika
tárgy megnevezést, a többi kerettantervben informatika/könyvtárismeret tantárgy
olvasható. Ez utóbbi megnevezés használata logikai hiba, hiszen már a NAT is
úgy definiálta az informatika műveltségi területet, hogy két részterületből áll: a
számítástechnikából és a könyvtárhasználatból.

11
1.3.2.1 Célok és feladatok
 
A kerettanterv a következőkben fogalmazza meg szakközépiskolai informatika
tantárgy oktatásának célját és feladatait:

”Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete

alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának
megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a
megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint
megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek
leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet
egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja.

A számítástechnika - beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is – a

könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.

A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az

informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek
lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk,
készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapokban. Cél, hogy a
tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs
társadalomba.
 
Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban
kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye.

A kerettanterv a NAT-hoz hasonlóan nem tartalmaz a tantervekben megszokott

cél- és feladat-meghatározást. Ehelyett szöveges indoklással vezeti be az
informatika tantárgy legfontosabb területeit, majd ezt követően sorolja fel az
informatika tantárgy céljait. 

12
A kerettanterv szerint a számítástechnika oktatásának fő célkitűzései a
következők:
 
„Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy
a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják. Az
algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló
gondolkodásfejlesztő szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi
életben is alapvető fontosságú. Önálló munkára nevelés, differenciált tanulás: a
számítógép mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra
és munkára. Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes
feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a
másokkal való kapcsolattartást. Alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a
számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum
lesz. Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az
informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s
ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. Az
informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy
a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak
informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás,
szervezés, tanulás). Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése:
tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás
etikai és jogi szabályait. Az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes
produktum esztétikus formájának kialakítása.”
  

1.3.2.2 Általános fejlesztési követelmények

 
A kerettanterv a következő általános fejlesztési követelményeket határozza meg:

”A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös

tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a
használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a
számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem

13
lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-
kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben:
felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen
tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában.
 
Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző
formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni
és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait.
 
Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni
az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa
be a program- és adatvédelem szabályait.”
  
„Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen
képes előállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak
kialakítására, különböző formában való megjelenítésére.
 
Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert
módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.
 
Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében
előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat
megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani.”
 
„Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb
technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton
elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével.

Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs

forrásokat.”

A célmeghatározástól eltérően itt nincsenek elkülönítve a számítástechnika és a

könyvtárhasználat általános fejlesztési követelményei.

14
1.3.2.3 Részletes követelmények
 
A kerettanterv évfolyamonként meghatározza az informatika tantárgy kötelező évi
óraszámát, a belépő tevékenységformákat, ismerteti a kötelező témaköröket, a
témakörökhöz tartozó alapvető tartalmakat, valamint a továbbhaladás feltételeit.
 
A kerettanterven alapuló helyi tanterveknek és tanmeneteknek fel kell ölelniük a
kerettantervben előírt teljes tananyagot. A tananyag mennyisége egyrészt
lehetővé teszi a sokféle tananyag-feldolgozást, tartalmi kibontást, másrészt a
tananyag helyi kiegészítését. A témakörök címeinek és tartalmának
megfogalmazása során mód van az eltérésekre, az egyéni értelmezések érvényre
juttatására.
 
A szakközépiskolai kerettanterv a 9. évfolyam számára a következő témaköröket
írja elő:
 
 Az informatika alapjai
 Az operációs rendszer használata
 Kommunikáció hálózaton
 Dokumentumkészítés számítógéppel
 Táblázatkezelés
 Könyvtárhasználat
 
A szakközépiskolai kerettanterv a 10. évfolyam számára a következő témaköröket
írja elő:
 
 Az informatika alapjai
 Az operációs rendszer használata
 Algoritmusok és adatok
 Dokumentumkészítés számítógéppel
 Adatbázis-kezelés
 Könyvtárhasználat

15
[http://zeus.szif.hu/ejegyzet/ejegyzet/infomod]

2. Az informatika helyzete és fejlesztési feladatai

2.1 Visszatekintés

Azt lehet mondani az elmúlt évtized tantárgyfejlesztési tapasztalatai alapján az

informatikára, hogy új tantárgy született. A tantárgy születésének előzménye a
világon mindenütt a mikroelektronikai ipar óriási mértékű fejlődése, a termékek
tömeges elérhetősége és az újfajta, informatikai „írástudás” szükségessége volt. A
számítástechnikai oktatás igénye, illetve a számítógépek iskolán belüli
használatának lehetősége csak a mikroszámítógépek megjelenése után merült fel.
Hazánkban a kormány által kezdeményezett és támogatott ún. iskolaszámítógép-
program a gazdasági fejlődés egyik feltételét kívánta megteremteni. Ennek igen
látványos indulása 1983-ban történt, amikor minden középiskola kapott
térítésmentesen legalább egy HT-1080Z típusú, magyar gyártmányú
számítógépet. Ezek a gépek napjainkra, a kisméretű, nagyteljesítményű PC-k,
hordozható note-book-ok világából nézve már teljesen elavultak durva
grafikájukkal (monitorként fekete-fehér televízió volt használatos) és
magnetofonos háttértárolási lehetőségükkel. Mégis ezek voltak a tömeges
számítástechnika-oktatás „első fecskéi”, hiszen a megelőző években a
közoktatásban csak egyes gimnáziumok speciális matematika tagozatán tanítottak
számítástechnikai ismereteket, mégpedig úgy, hogy iskolai gép hiányában a
tanulók a programok futtatását valamely közeli vállalat, intézmény
nagyszámítógépén végezték, vagy egyáltalán nem jutottak gépközelbe. A
számítástechnika (majd informatika) közoktatási meghonosodása, a számítógépek
és egyéb információtechnikai eszközök iskolai alkalmazásának megkezdése
ennek a programnak köszönhető.

Az iskolaszámítógép-program indulásakor rendelkezésre álló szerény

mikroszámítógép-állomány az iskolán belül többnyire szakköri alkalmazásra adott
lehetőséget, ahol szinte együtt tanulta a tanár és a tanuló jórészt a BASIC-
programnyelv utasításkészletét. 1985-től kezdve már számos helyen indítottak
számítástechnikai fakultációt a gimnáziumokban és az általános iskolákban,
ehhez a Művelődési Minisztérium tanterveket, valamint útmutatót is megjelentetett

16
az érettségi záróvizsgához. A gimnáziumi számítástechnikai fakultációk
látogatottsága az 1989/90-es tanévben volt a legmagasabb: több mint 40 000 diák
érdeklődött e képzés keretében a számítógépek használata iránt.

A háztartásokba bekerült házi számítógépek (jórészt külföldről behozott

Commodore-ok) elterjedése miatt a számítástechnika „divatos” jellege az iskolai
helyszínekről részben az otthonokba tevődött át, másrészt pedig – egyedi
minisztériumi engedélyekkel – sorra megjelentek az iskolai
számítástechnika/informatika tantárgyak. Az informatika tantárgy létrejöttének
kezdeményezése tehát a központi tantervfejlesztési újító törekvéseket megelőzve
az oktatási intézményekből indult ki.

Az informatikának alapvető, minden diák számára előírt tantervi követelményei

először integráltan, az 1988-as, Művelődési Minisztérium által korrigált tantervben
jelentek meg. Az önálló tantárgy igénye a 80-as évek vége felé már egyre
sürgetőbben jelentkezett, párhuzamosan az iskolák decentralizációs törekvéseivel.
Sok új, alternatív, helyi tanterv született, amelyet a minisztérium az OPI
szakvéleménye alapján, egyedi tantervként engedélyezett. A folyamat úgyszólván
átláthatatlan lett, hiszen nemcsak számítástechnikából/informatikából jelentkeztek
egyedi tantervi igények, hanem a teljes iskolai nevelési programokat, tanterveket
illetően is. A közoktatási rendszerváltás által felgyorsult oktatási szerkezetváltás
során az iskolák egyedi tantervi kérelmek sokaságával „bombázták” a
minisztériumot, kérve az engedélyezést. Sorra alakultak a számítástechnika
tagozatok a gimnáziumokban és az általános iskolákban.

2.2 A NAT-tól a kerettantervig

A Nemzeti alaptanterv 1995-ös elfogadása, majd 1998 szeptemberétől történő

fokozatos bevezetése ezt a sokszínű, vegyes összképű informatikai oktatási-
alkalmazási helyzetet némiképp „rendbe tette”. Az informatika önálló
műveltségterületként jelent meg benne, magában foglalva a számítástechnika és
a könyvtárhasználat ismereteit. Érdekes, hogy hazánkban akkor született

17
hivatalosan és általános érvényűen, a közoktatásban részesülő minden tanuló
számára új tantárgy, amikor egyes fejlett országok eltörölték (ha egyáltalán
bevezették) az önálló tantárgyat, és inkább az informatikai ismeretek
alkalmazására, más tantárgyakban való erőteljes, mindennapi felhasználására
törekedtek. A NAT szerint a közismereti informatika tantárgynak kettős célt kell
szolgálnia. Egyrészt gondolkodásfejlesztő szerepe van (pl. az algoritmikus
gondolkodás fejlesztése a matematikához hasonlóan), másrészt elősegíti az adott
ismeretek és eszközök használata során fontos alkalmazói készségek kialakítását.

A tanulónak el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és -

átadási technikákat, meg kell ismernie az információszerzés jogi és etikai
szabályait. Harmadrészt az informatika kiszolgáló szerepére is szükség van – az
idegen nyelvekhez hasonlóan – az EU - elvárásoknak megfelelően.

Újdonságot jelent, hogy a NAT által a könyvtárhasználati ismeretek az informatika

tantárgyba kerültek. A könyvtári ismeretek oktatásának céljai közül a legfontosabb
a tanulók felkészítése az információs társadalom kihívásainak fogadására, az
információszerzés egyre bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk
elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására, értékelésére. A tantervben
hangsúlyozottan szerepel a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a
tanulók tantárgyi ismeretszerzésébe, a mindennapi problémamegoldásba, mindez
a forrásfelhasználás etikai szabályainak figyelembevételével.

Az informatika tantárgy kerettantervi céljai közül kiemelkedik a korszerű

alkalmazói készség és algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Ugyanakkor az
együttműködésre, alkotó munkára és esztétikai készségre való nevelés
fontossága is dominál. Az informatika rendkívül gyorsan fejlődő terület, ezért a
kerettanterv készítésekor mindenképpen szükség volt a NAT tartalmi és szemléleti
megújítására is. Az informatika tantárgy esetében tehát nemcsak a kerettanterv
jelent meg, hanem a bizottság átdolgozta, korrigálta a NAT számítástechnika
műveltségterületét is. A NAT eredeti követelményei például még nem foglalkoztak
a multimédiával, az elektronikus kommunikációval, az internettel stb., így ezekkel
a tartalmakkal feltétlenül bővítendővé vált a tananyag.

18
A NAT ajánlásához képest a kerettantervi óraterv minimális óraszámai
csökkentek. Bár a heti egy, illetve két tanóra a szabadon tervezhető órakeretből
bővíthető, az informatikai ismeretek készségszintű elsajátításához nem elégséges.
A többi tantárgy az alkalmazói tudás felhasználásában, gyakorlásában jelentős
mértékben segíthet(ne). Az egyes tantervi témák között ugyanis dominál az
erőteljesebb törekvés a felhasználói ismeretek elsajátíttatására, azok alkotó
alkalmazására, amelynek színhelye lehet bármely más szaktárgyi óra, ahol a
tanuló információkutatásra és/vagy annak felhasználására, prezentációjára
ösztönzött.

A kerettantervi rendelet a 11 – 12. évfolyamokra átvihető, „széthúzható”

informatikaoktatás lehetőségét is megfogalmazza, hiszen a 11. §. (7) bekezdése
így rendelkezik: „A középiskola helyi tanterve az informatika-könyvtárismeret, az
ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, a tánc és dráma tantárgyakra előírt
tananyagot és óraszámokat a kilencedik-tizenkettedik évfolyamokon a rendeletben
foglaltak figyelembevételével átcsoportosíthatja.” Ez az informatika tanításának
„folytonosságát”, a 12. évfolyamra való kiterjesztését is lehetővé teszi.

A tantervi háttér feltérképezése után felmerül a kérdés: mi is történik valójában az

informatika órán? Mit tanít a tanár? A tantárgy születését követő időben ezt a
tanár maga döntötte el. Választását befolyásolta az eszközállomány (hardver- és
szoftverfeltételek), és leginkább a saját szaktudása. A tanárok eredeti
végzettségétől, felkészültségétől nagymértékben függött az, hogy mit és hogyan
tanítanak, hogy az alkalmazói ismeretek tanítására vagy a számítástudományi
ismeretekre helyezik-e a hangsúlyt.

Az egyre fejlődő eszközpark, majd a központi tantervi követelmények 1996-tól már

markánsan meghatározták a tantárgy tartalmát. Ugyanakkor teljesen nyitva
maradt a tananyagtartalomhoz használható módszer kérdése. Sőt, a tartalom
mélysége sem ugyanazt jelenti valamennyi iskolában, hiszen a különbözőséget
tovább erősítik az 1998-tól hatályos, NAT-ra épülő iskolai, egyedi helyi tantervek.
A kerettanterv legfőbb előnye az, hogy meghatározza a belépő
tevékenységformákat és a továbbhaladási követelményeket. Nem mondja meg

19
azonban, hogy milyen szoftverrel, milyen tanítási eljárással és milyen mélységben
kell tanítani.

A tantárgy helye a klasszikus tantárgyi rendszerben csak most kezd kialakulni. A

hagyományos értelemben vett tantárgy a képességek megszerzését hivatott
biztosítani. Mindezt azért, hogy az eszköz-tudás a többi tantárgy megtanulásának
új technológiai környezetet tudjon adni. A kerettanterv erre rá is mutat.

A tartalomfejlesztésre számos kísérlet volt az utóbbi években. Az egyik

leglátványosabb változás a megújult Írisz-Sulinet interaktív honlap, amely
tanároknak és diákoknak egyaránt gazdag szolgáltatást nyújt: a továbbképzések,
pályázatok, rendezvények ajánlásától a tantárgyak tanulását segítő anyagokig,
adatbázisokig (pl. érettségi és felvételi feladatok), továbbá internetes pedagógiai
szakfolyóiratként is működik. A honlapnak naponta átlagosan 40 000 látogatója
van, és a felmérések szerint több terrabájtnyi letöltés történik.

A kerettanterv jelentős változást hozott az iskolai informatika életében. A változás

lényegét az adja, hogy az alkalmazható tudás megszerzésére irányítja a figyelmet.

2.3 A tantárgyat érő kihívások

A tantárgy tartalmát tekintve folyamatos megújulásra van szükség, hiszen a

kerettantervben megfogalmazott, NAT-ra alapuló követelményeket is át kellett
fogalmazni, a tartalmat pedig ki kell egészíteni az elmúlt 4-5 évben megjelent és
elterjedt alkalmazási újdonságokkal. Az egyre fejlettebb technika és
felhasználóbarát környezet mindinkább nélkülözhetővé teszi az operációs
rendszerek mélyebb ismeretét, ugyanakkor szükségessé teszi a felhasználói
szoftverek használatának begyakorlását, a hálózati kommunikáció erősödését és
a dokumentációkészítésben való jártasság megszerzését. A multimédia-anyagok
szerkesztésében megnövekedett a grafikai szoftverek szerepe, a hang-, kép- és
zeneszerkesztő programok kezelésének jelentősége. Elképzelhető, hogy 4-5
évenként a felhasználói igényeknek megfelelően – a technikai változásokat,

20
újdonságokat követve – a tantervi tartalmak módosítására, átfogalmazására,
„aktualizálására” lesz szükség.

Az informatika tantárgy fejlődése során a legjelentősebb szemléleti változás az

volt, hogy a kezdetben konkrét számítógépes eszközökhöz, illetve
programnyelvhez kötődő, inkább szaktudományos jellegű ismereteket felváltották
a praktikus, a mindennapi életben elvárt felhasználói ismeretek. A kerettanterv
sokat segített a felhasználói szemlélet erősödésében, az információkutatás és -
felhasználás módszereinek megismertetésében és az iskolai könyvtárak
információs központként való alkalmazásában.

A tantárgy tanítása során felmerülő problémák egyrészt a tanítás, illetve

ismeretátadás módszerére vonatkoznak, másrészt a pedagógus attitűdjét,
szerepváltását érintik. A tanítási módszereket – a tanítási cél függvényében – a
pedagógus határozza meg, módszertani szabadságát a már említett szakmai
előismeretein kívül az iskola konkrét eszközfeltételei és az általa választott
tankönyvek is befolyásolják. Az információs környezetben, ahol a tanuló önállóan
is képes a megfelelő források birtokában az ismeretszerzésre, a tanári szerep
átalakul. A gyors technikai változás, a napról napra megjelenő új eszközök és
szoftverek a tanárt is tudásának folyamatos megújítására serkentik. Míg a
„hőskorszakban”, a legelső iskolai számítógépek megjelenésekor a tanár és a
tanuló „együtt tanult”, addig napjainkban az is gyakori, hogy „a diák többet tud
tanáránál”. Bár ez a tudás speciális, más jellegű, legtöbbször felszínes és konkrét
alkalmazásokhoz vagy információkhoz kapcsolódik, tudomásul kell venni, hogy
otthon korszerűbb géppel és szoftverrel rendelkező, az informatika ismeretek
megszerzésében „megszállott”, erre jelentős szabad időt áldozó diáktól új
ismeretet kap a pedagógus. A tanári feladat az információk szelektálására,
értékelésére való felkészítés, illetve a szakadatlan továbbképzés. Az információs
társadalom iskolájára jellemző tanári szerepváltást (miszerint a tanár inkább tutor,
mentor, társ az ismeretszerzésben, mint a tudás egyedüli közvetítője) leginkább
és legelőször az informatikatanárok érzik. Képesnek kell lenniük e szerep
elfogadására, miközben törekedniük kell tudásuk állandó frissítésére.

21
A minőségi iskola fontos feladata, hogy támogassa a gyerekek tanulási útjait. Az
információs és kommunikációs technika eszközeihez való hozzáférés jelentős
állomás lehet ezen az úton. Az EU elvárásai a minőségi mutatónak jelölik meg az
iskolai tanuló/számítógép arányt, amely kiolvasható a minisztériumi statisztikákból.
Különösen problémás a kisebbséghez tartozó tanulók informatikai nevelése,
hiszen például a cigány családok szinte egyáltalán nem rendelkeznek otthoni
számítógéppel. Az infrastrukturális hiányok tehát a szelekció irányába hatnak, és a
továbbtanulási szándékot sem erősítik. A felsőoktatási intézmények többségében
ma már természetes, hogy az órarend, a feladatok stb. az internetre kerülnek és
vizsgára is így lehet jelentkezni. Tehát a továbbtanulás szempontjából is fontos,
sőt nélkülözhetetlen az információs és kommunikációs technika használatának
ismerete, ennek megalapozását már az általános iskolában – megfelelő számú
eszközzel – biztosítani kell.

2.4 A taneszközök

Az informatika tantárgy oktatásának kulcskérdése a taneszközök. Informatikát

korszerű információtechnikai eszközök és segédanyagok nélkül ugyanis lehetetlen
oktatni. Nélkülözhetetlenek a számítógépek, perifériáik, a kezelést-alkalmazást
segítő szoftverek, az oktatási célú információs adatbázisok, a jól felszerelt iskolai
könyvtár, az internetkapcsolat. Mindezek olyan mennyiségben, hogy minden
tanuló hozzáférjen az információs és kommunikációs technika nyújtotta
lehetőségekhez. A tantárgy tantervi céljai, a tanulói tevékenységek csak ilyen
környezetben valósíthatók meg.

Míg a „hagyományos” tantárgyak szemléltetéséhez elegendő egyszeri beruházás,

és bizonyos taneszközök akár több évtizedesek is lehetnek, addig – az igen gyors
technikai fejlődésnek köszönhetően – az informatika eszközrendszere két-három
éven belül elavul, cserélődik, amortizációja erkölcsi-mentális értelemben is
jelentős.

Az iskola e gyors változást semmiképpen sem tudja követni. Szerencsére a

tantervi követelmények viszonylag „időtállónak” bizonyultak, hiszen nem neveznek
meg konkrét alkalmazásokat, paramétereket, csupán általános érvényű

22
tudnivalókat, tevékenységeket sorolnak fel, bár ezek – idővel, a fejlődést követően
– bővülhetnek, cserélődhetnek.

2.5 Az informatika tantárgy sajátosságai

Az informatika tantárgy fontosabb sajátosságai a következők:

 
 Minden foglalkozás számítógép-laborban folyik. Így élni lehet a
szaktantermi környezet kínálta lehetőségekkel: az oktatáshoz szükséges hardver
és szoftver eszközök könnyen elérhetők, a tanulókra motiváló hatással van a
környezet, stb. A számítógép laborban ugyanakkor számolni kell a korlátokkal is: a
számítógép-monitorok takarása miatt a tábla bizonyos részei nem láthatóak, a
gépeknek alapzaja van, a tanulók egy része esetleg oldalt, vagy háttal ül a
táblának és a tanárnak, a számítógép-asztalokon kevés hely van a jegyzetelésre,
a számítógépek használata elvonja a tanulók figyelmét a tanári magyarázattól. stb.

 Minden foglalkozás csoportbontásban történik. A legfeljebb 16 fősre

tervezett csoportlétszám a bontatlan osztályénál jóval eredményesebb oktatást
tesz lehetővé. A csoportbontás azonban újabb módszertani problémákat is felvet.
Ha az osztály tanulóit képességeik szerint osztjuk két csoportba, akkor a jobbik
csoport a másiknál jóval előbbre tarthat a tananyag elsajátításában, ez a
teljesítménymérés (feleltetés, dolgozatok) megszervezésénél okozhat gondot. A
csoportokon belüli különbségek azonban még így is differenciált foglalkoztatást
tehetnek szükségessé, ez pedig megosztja a tanár figyelmét. Ha mindkét csoport
tagjai között vannak jó és gyenge képességűek, akkor különösen nehéz biztosítani
azt, hogy a tanulók együtt haladjanak a tananyag feldolgozásában. Ilyenkor a
lassabb ütemű előre haladás miatt a jó képességűek figyelmének lekötéséről előre
megtervezett feladatok kiadásával külön kell gondoskodni.

 A tantárgy egyszerre közismereti és szakmai orientációs jellegű. A

tanterv szerint az informatika tantárgy közismereti tárgynak minősül, de a jelenlegi
gyakorlat szerint a szakmai orientációs órakeret egy részének felhasználása miatt
szakmai orientációs jellegű is. Mivel a közismereti tárgy és a szakmai orientációs

23
tárgyak között tartalmi átfedés van, az is előfordul, hogy a szakmai orientáció
során például a táblázatkezelés oktatásához használják fel a közismereti
informatika órakeretének egy részét. Célszerű lenne szétválasztani a közismereti
és az orientációs jellegű témákat annak érdekében, hogy pontosan el lehessen
határolni az általános képzéshez és a szakmai képzéshez tartozó műveltségi
elemeket. Ez azonban a jelenlegi helyzetben nem megoldható. Az egyik problémát
a rendelkezésre álló szűkös órakeretek jelentik. A másik probléma az, hogy a
számítástechnikai OKJ szakképzettségek mindegyike tartalmaz olyan témaköröket
(informatikai alapismeretek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-
kezelés, prezentáció, hálózat-használat, stb.), amelyeket ma már az általános
műveltséghez is sorolhatunk.

2.6 A tantárgyak közötti összehangoltság

Az informatika szempontjából jelentős kérdés, hogy mennyire nyitottak a

tantárgyak a technikai környezet innovatív felhasználására. A szűkös kerettantervi
informatika-óraszámok kompenzálására kiváló megoldás lenne az IKT
kereszttantervi alkalmazása, illetve az eszközök, módszerek felhasználása más
szaktárgyi órán, a tanult informatikai ismeretek kipróbálása, begyakorlása.

Elsősorban a matematika és a természettudományos tantárgyak kerettanterveiben

találhatók meg ennek a nyomai, főként a kémia, fizika területein, de előfordul az
IKT használatának ajánlása a biológia és a Földünk és környezetünk tanterveiben
is. A humán tárgyak oktatásában alig jelennek meg informatikai fogalmak
[www.sulinet.hu]

24
2.7 Követelmények, értékelés

A diákok informatikai tudásának értékelése változatosan alakult, ugyanúgy, mint

maga a tantárgy és annak alakuló követelményrendszere.
Napjainkra az egységes értékelés minimális kritériumait meghatározzák a
továbbhaladás feltételei, amelyet a kerettanterv korcsoportokra bontva megfelelő
elvárásokkal ad közre.

[ www.oki.hu / Kőrösné Mikis Márta : Az INFORMATIKA helyzete és fejlesztési

feladatai]

3. Az informatikaoktatás szintjei

3.1 A szakmai informatika képzések

Magyarországon ma informatikai végzettséget több módon és szinten lehet

szerezni. Ezek:
 az ECDL,
 az országos képzési jegyzékben (OKJ) megjelölt szakmák és az
akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzés,
 a főiskolai vagy egyetemi alapdiplomát adó képzés, illetve a kiegészítő
vagy másoddiplomás képzés,
 és a Ph.D. képzés.

3.2 ECDL

Az ECDL (European Computer Driving Licence) egységes európai szabályok

alapján működő rendszer, amely az alább felsorolt területekhez értő, Európában
hivatalosan is elfogadott végzettséget ad.

25
 A számítógépes rendszer üzemeltetése során felmerülő problémák
detektálása, egyszerűbb problémák megoldása, az operációs rendszer kezelése,
 Üzleti, statisztikai, ügyviteli feladatok számítógépes kiszolgálása.
 Internet és hálózat használat

Az ECDL jogosítvánnyal rendelkező személy hazánkban jogosult a

számítástechnikai szoftver üzemeltető és számítógép használó OKJ képesítéssel
betölthető munkakörökben számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások
ellátására.

Az ECDL az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-

használói jogosítvány, amely kortól függetlenül nyújtani, illetve igazolni igyekszik a
felhasználói ismereteket. Megszerzéséhez 1 elméleti és 6 gyakorlati vizsgát kell
letenni. A vizsgák letételére a regisztrációtól számítva 3 év áll a hallgatók
rendelkezésére. Az Európai Unió és az ECDL Alapítvány tervei szerint 2001-ig
minden európai országban elismertté válik az ECDL bizonyítvány.

Magyarország képviseletében a Neumann János Számítógép-tudományi

Társaság 1997. júniusában 13. országként csatlakozott a mozgalomhoz. Ma már
18 európai ország tagja az ECDL-t elismerők közösségének, de a kontinensen
kívül is szaporodnak a mozgalom tagjai. A vizsgáztatás Magyarországon 1997.
decemberében kezdődött meg az akkreditált vizsgaközpontban, amelyek száma
mára 108-ra gyarapodott, ebből 32 középiskolában, 19 felsőoktatási intézményben
van, 9 regionális munkaerő-fejlesztő, és -képző központban , 48 egyéb
intézményben van.

A statisztika szerint 1998 végéig Európa-szerte összesen 247 795 fő kezdte meg,
ill. teljesítette az ECDL vizsgákat. Magyarországon 1999. március végére a
vizsgaközpontoknak kiadott vizsgakártyák száma is átlépte mr a tízezres határt
(www.ecdl.iif.hu). Mára 9268 tényleges hallgatói regisztráció történt, 4121-en
pedig már a bizonyítványt is megszerezték, bár ehhez hozzátartozik, hogy 1998
nyarán a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány jóvoltából 2000 munkavállaló
ingyen juthatott vizsgakártyához. A regisztrált hallgatók 27%-a 20 évnél fiatalabb,

26
33%-a 20-30 év közötti, 20%-uk pedig idősebb, mint negyven éves. A regisztrált
hallgatók kb. 60%-a még nem vizsgázott el, de a fél évnél régebben iratkozott
hallgatók 85%- a hat hónapon belül megszerezte a jogosítványt.

Az ECDL bevezetését a Miniszterelnöki Hivatal és az Informatikai és Távközlési

Kormánybizottság is támogatja. Távlati cél, hogy a bizonyítvány megszerzését a
közigazgatásban dolgozóknak előírják. Ennek első lépése, hogy a Kormány
elfogadta az 1035/1999. (IV. 21.) határozatát, amely a köztisztviselők
továbbképzéséről és a közigazgatási munka hatékonyságának növeléséről szól, s
ennek érdekében ösztönözni kívánja az ECDL megszerzését (azóta több
minisztériumban indultak meg az ECDL rendszerű képzések). Az ECDL-t az
Oktatási Minisztérium a pedagógus-továbbképzési rendszer akkreditált képzési
formájaként ismeri el.
Az ECDL vizsgákra való felkészítés alapvetően kimenet-orientált. Tanterve nincs,
az oktatóknak és a tanulóknak egyedül az ECDL példatár vizsgafeladatai
jelentenek némi támpontot a vizsgákra való felkészítéshez. Az ECDL példatár
könyv formájában megvásárolható, az akkreditált vizsgaközpontok rendelkeznek
az oktatást és vizsgáztatást egyaránt megkönnyítő CD-ROM változattal is.
 
Az ECDL vizsga moduljai:
 Információ-technológia alapfogalmak
 Operációs rendszerek és fájlkezelés
 Szövegszerkesztés
 Táblázatkezelés
 Adatbázis-kezelés
 Prezentáció és grafika
 Hálózatok

[www.ecdl.iif.hu].

27
3.3 Informatikus, mint szakképesítés

Az iskolarendszeren kívüli szakképzés lehetőségét az 1993. LXXVI. törvény

teremtette meg. Az adatok szerint kb. évi 300 000 fő vesz részt szakképzésben Az
informatikai szakképesítések szakmai felügyeletét az Oktatási Minisztérium látja
el, a számítástechnika gyűjtőfogalom alatti OKJ szakképesítések az alábbiak:

 Alapfokú képesítés: Számítógép-kezelő (-használó);

 Középfokú szakképesítés: gazdasági informatikus I, II,
Információrendszer-szervező, oktatási informatikus, térinformatikus, műszaki
informatikus, rendszerinformatikus, számítástechnikai programozó, számítógép
rendszerprogramozó, számítástechnikai szoftver-üzemeltető;
 Felsőfokú szakképesítés: oktatási informatikus, térinformatikus, műszaki
informatikus, rendszerinformatikus, számítástechnikai programozó, számítógép
rendszerprogramozó, információrendszer-szervező, multimédia-fejlesztő.

Mind a középfokú mind a felsőfokú szakmákra az elmélet csekély túlsúlya jellemző

(60- 40%). Az informatikai képzésekben évente kb. 20 000 fő vett részt és tett le
számítástechnikai képesítő vizsgát. Ezek döntő többsége (70%) alapfokú
számítógép-kezelő, 25%-uk középfokú számítástechnikai szoftver üzemeltető
szakmát szerzett. Kb. 500 fő szerez évente számítástechnikai programozó
képesítést
[A távoktatás szerepe és a módszer lehetőségei az informatika oktatásában,
1997].

3.4 Informatikus, mint diplomás szakma

Az informatika képzés két klasszikus bölcsője a tudományegyetemek

természettudományi karai (computer science kurzusok) és a műszaki egyetemek
villamosmérnöki fakultásai (computer, software engineering) (Felsőoktatási

28
Informatikai Stratégia, 1997). Bár a világban a 60-as, 70-es évektől a mérnöki és
hagyományos természettudományi bezártságból való kitörési kísérlet jellemzi az
informatikusképzést, önálló informatikai egyetemek, de legalább karok jelennek
meg - amelynek egyik főiránya a de-technicizálódás - Magyarországon mégis
kevéssé felismert, hogy a hagyományos informatikusi tudás egyre kisebb szeletét
jelenti az informatikának (ritka pozitív példa a megjelenő bankinformatika képzés a
Budapesti Műszaki Egyetemen). Hasonlóképp a könyvtárosi szerep
információszolgáltatói, Internet-könyvtárossá való átalakulása is gyerekcipőben
jár.

A computer science irányon belül a főiskolai szintű programozó matematikus

képzés a 70- es évek elején indult el az Eötvös Loránd Tudománegyetemen, a
József Attila Tudományegyetemen (Szeged) és a Kossuth Lajos
Tudományegyetemen (Debrecen). Az oktatás ellenőrzése a Magyar Akkreditációs
Bizottság Matemetikai Szakbizottságának feladata.

A Computer/Software Engineering irányban három egyetem (Budapesti Műszaki

Egyetem, Miskolci Egyetem, Veszprémi Egyetem) és nyolc főiskola indult el, ma a
műszaki informatika tantervet a Magyar Akkreditációs Bizottság Villamosmérnöki
és Műszaki Informatikai Tudományági Szakbizottsága ellenőrzi (Felsőoktatási
Informatikai Stratégia). Bár az egyetemi képzésre mindenütt épülnek doktori
programok, az informatika, mint önálló diszciplina elismertségére jellemző a
felügyeleti széttöredezettség. Hol van ez a társadalomtudósok jó részének azon
álmától, amely az informatikát "metatudományként" definiálja, amely képes az
ipari forradalomban keletkezett hagyományos, és mára széttöredezett
diszciplinákat maga köré rendezni és újrastrukturálni?!

Új jelenség a nemrég akkreditált gazdasági informatika szak, amely a Budapesti

Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen és
néhány új gazdaságtudományi intézményben folyik. Ez segítheti a de-
technicizálódási törekvéseket. Sőt ugyancsak megjelent a könyvtári informatikus
képzés, bár ilyen típusú szakemberek oktatása még kevés helyen folyik (pl.:
Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, József Attila Tudományegyetem).
Ugyanakkor örvendetes, hogy egyre-másra jelennek meg a specifikus informatika

29
szakirányok, így az informatikus képzettség jó esetben párosulhat szakági
ismerettel (pl.: biológus informatikus, közgazdász informatikus).

Az 1999-es felvételi tájékoztató tanúsága szerint (www.felvi.hu) összesen 195

soron szerepel az informatikával több-kevesebb kapcsolatban lévő (általában
tanári) szakma. Ebből számítástechnika címszó alatt 57 helyen, informatika
címszó alatt 35 helyen, műszaki informatika alatt 25 helyen, programozó
matematikus alatt 14 helyen, könyvtáros pedig 64 soron. Bár szerencsés, hogy az
informatikus legalább szövegszerűen elválik a számítástechnikustól, a képzési
tematikák nagyon sok helyen arra engednek következtetni, hogy ez csak
jelölésbeli különbség. A számarányokból ugyancsak kiolvasható a
számítástechnika túlsúlya, ugyanakkor örömteli, hogy megjelent a
művelődésszervező- informatikus szak, és érdekes színfolt, támogatandó
kezdeményezés az informatika kombinációja a magyarországi kisebbségek
nyelvével (horvát, román, szlovák stb.).

Pedagógus-továbbképzés:
Magyarországon minden pedagógus számára kötelező hétévente 120 órás
önállóan választott továbbképzésen részt venni. A pedagógus-továbbképzésben is
egyre több program az informatikával kapcsolatos. Eddig 8 intézmény szerzett
akkreditációs és szakindítási jogot informatikai területen [http://www.pt-
mik.sulinet.hu]

3.5 Informatikai doktori iskolák

Az 1993-as felsőoktatási törvény a háromfokozatú tudományos minősítési

rendszert egyfokozatúvá változtatta a Ph.D. cím bevezetésével. A doktori
fokozatot lehetőség van megszerezni három éves képzést követően, illetőleg
enélkül; ez előbbit levelező vagy nappali (ösztöndíjas) képzési formában. A
képzés és a fokozatszerzés ugyanakkor eljárásilag, jogilag és formailag is teljesen
független egymástól, a fokozat egyáltalán nem következik a képzés befejezése
után. A szakmai értékrend és publikációs követelményrendszer kialakulatlansága,
a kb. 160 EUR-os ösztöndíj, más státusz vállalásának törvényi tilalma ellenére az

30
informatika doktori programok is elindultak. Bár a fluktuáció érthető okokból pont
ezen a területen igen nagy, az informatika programok mégis örömteli képet
mutatnak.

A műszaki indíttatású doktori programból három indult, ebből egy alprogramként:

 Budapesti Műszaki Egyetem informatika program 1993-tól,
 Veszprémi Egyetem Műszaki informatikai alkalmazások program 1996-
tól,
 Miskolci Egyetem Gépészeti tudományok program, gyártási rendszerek
és informatika alprogram 1993-tól, az elmúlt időszakban.

A természettudományi karokon ugyancsak három program van, amelyből a

műszakihoz hasonlóan csak egy működik alprogramként.
Ezek:
 Eötvös Loránd Tudományegyetem (Természettudományi Kar, Budapest)
informatika program 1993-tól,
 József Attila Tudományegyetem (Szeged) informatika program 1993-tól,
 Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen) matematika program,
informatika alprogram 1993-tól.

Bár egyik program tematikája sem ejt szót az informatika társadalmi

beágyazottságáról, sőt ezzel nem foglalkozik Magyarországon doktori program,
van lehetőség (ha kevésbé nyílt, szervezett formában) a tudomány e szeletével is
foglalkozni, elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki menedzsment
program, információmenedzsment specializációjaként, illetve a Janus Pannonius
Tudományegyetem nyelvtudományi (kommunikáció) doktori programjában,
esetleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) filozófia doktori vagy a
neveléstudományi doktori programjában. Ugyanakkor egységes "információs
társadalom" doktori program nem létezik.

A "tudományok kandidátusa" cím helyébe lépő Ph.D. fokozatot szerzettek jóval

fiatalabbak a doktori diploma megszerzésekor, mint a kandidátusok (a
matematikai kandidátusok 44 % 31-35, csaknem 20%-a 35-40 év közötti, a

31
műszaki kandidátusok 34%-a 36-40, 20%-a 41-45 év közötti volt), ugyanakkor a
fokozatszerzés az új rendszerben nem jár együtt a régebben gyakorlatilag
automatikus vezető oktatói kinevezéssel.

3.6 A magyar távoktatási hálózat

Az utóbbi időben tapasztalható, hogy a szituatívnak nevezett tanulási forma az

oktatásban is előre tör. A közeli években a 4 millió munkavállaló 15 százalékát kell
évente átképezni, illetve számukra - figyelembe véve a munka melletti tanulás
kényszerét és módszertani követelményeit -, biztosítani szükséges az önálló,
kötetlen tanulás-képzés lehetőségét.

Az évente "képzendő" hatszázezer dolgozó problémáinak enyhítésére a

Művelődési és Közoktatási miniszter 1991-ben alapította a Nemzeti Távoktatási
Tanácsot (NTT) és hat regionális távoktatási központot (Gödöllőn, Debrecenben,
Szolnokon, Pécsett, Veszprémben és Győrött). Létrehozásukkor az elképzelés az
volt, hogy a felsőoktatás bázisán létrejöhet a távoktatási hálózat. A Nemzeti
Távoktatási Tanács ezzel párhuzamosan döntés-előkészítő, koordináló
testületként a távoktatás magyarországi bevezetését és fejlesztését hivatott
támogatni. "A Tanács feladata a nemzetközi távoktatási együttműködések
kialakítása és koordinálása, a távoktatással összefüggő szakmai tevékenység
ösztönzése"
[http://www.ntt.hu].

A regionális távoktatási központok a Nemzeti Távoktatási Tanáccsal

együttműködve segítik az adott régióban a távoktatás fejlesztését, az igények és
lehetőségek feltárását, távoktatási szakemberek képzését, stb. A Nemzeti
Távoktatási Tanács mellett autonóm fórumként működik a Távoktatási Szakértői
Testület, amelynek feladata a programok minőségbiztosításának kidolgozása, az
eljárás gyakorlati bevezetésének koordinálása és szakmai felügyelete. 1994.
november 1-ével létrejött a Nemzeti Távoktatási Központ, mely a Tanács
titkárságaként országos koordinációs feladatokat lát el. 1994-ben ugyancsak

32
megalakult a Távoktató Egyetemek és Főiskolák Szövetsége, amely lehetőséget
adott volna az intézményi önállóság fenntartásával közös érdekképviselet
felállítása, de "az intézmények vezetői körében ez a kezdeményezés nem váltott
ki jelentős érdeklődést" (Távoktatási hálózat fejlesztési lehetőségei
Magyarországon, 1996). Sikeresnek mondható viszont a Távoktató Egyetemek és
Főiskolák Egyesületének (Nemzeti Távoktatási Egyetemi-Főiskolai Egyesület)
1996-os megalapítása, amely célja a Nemzeti Távoktatási Hálózat hatékonyabb
működése, szervezeti, jogi és pénzügyi feltételeinek biztosítása. Ma minden
magyarországi távoktatási intézmény tagja az egyesületnek.

1996-ban Phare segítséggel négy új központ létesült (Budapesten kettő,

Miskolcon és Szegeden). A szükséges helyiségeket a gesztorintézmények
biztosították, az infrastruktúrát az OMFB Mecenatúra és a Tempus Jep (Joint
European Project) 1992-95-ig; 1995-98-ig a Tempus IDEAL (Integration of
Distance Education at Advance Level Jep). A Phare regionális távoktatás-
fejlesztés projectjének a régióban 40 intézmény megszületése lett az eredménye.
Sajnos nem minden felsőoktatási intézmény érdeke a távoktatási struktúra
fejlesztése, a piaci alapon működő innovációra nem minden intézmény igazán
nyitott, így ma megoldandó a központok egyetemektől való függetlenedése, önálló
lábra állása.

Ma az országban viszonylag egyenletesen elosztva működnek távoktatási

központok. Érdemes megemlíteni, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem
Távoktatási Központja ad helyet az EDEN (European Distance Education
Network) titkárságának, amely talán a leginkább átfogó távoktatási szervezet
Európában.

A munkáltatók a képzési formát elég jól ismerik, nem idegenkednek tőle, sőt
pozitív hozzáállás, támogató attitűd jellemzi őket. Ez valahol nyilván érthető,
hiszen ez a forma a legkevesebb, gyakorlatilag nulla munkaidőt von el, viszont
képzést és diplomát ad(hat), ami növeli a munkaadó értékét is, így a távoktatás
egybeesik a munkaadó alapvető érdekeivel. Hovatovább a munkaadók véleménye
az, hogy a távoktatás szerepe tovább kell nőjön, ma még nem tudta elfoglalni az
őt megillető helyet. Példa erre az is, hogy nem állami intézményként a Gábor

33
Dénes Főiskola öt évvel alapítása után is új konzultációs központot nyitott
(Makón). Bár a porosz oktatási modellben felnőtt magyar diák vélhetőleg nehezen
képes a tipikusan angolszász elvű, önállóságra építő távoktatással megbirkózni,
egyre több magyar cég (Magyar Posta, Matáv) szervez távoktatásos belső
képzést (A távoktatás megítélése Magyarországon, 1997 ).

[www.oki.hu / Nagy Ádám Ph.D. : Informatikus leszel... s katona]

4. Informatika a szakközépiskolákban

4.1 Informatikai érettségi

4.1.1 Az informatika érettségi bevezetésének rövid története

Közel húsz éve, hogy a számítógépek és ezáltal a számítástechnikai majd

informatikai ismeretek megjelentek a középiskolákban, és elindítottak egy olyan
folyamatot, amely egy új érettségi tantárgy megjelenéséig vezetett. A 80-as évek
második felében a gimnáziumokban a számítástechnika fakultatív oktatása
teremtette meg e témakörben az érettségire is felkészítő tanulmányok folytatását.
1989-ben jelent meg központi útmutató vizsgaleírással, tételsorral és
mintafeladatokkal a gimnáziumi számítástechnika vagyis a fakultatív „Számítógép-
kezelői ismeretek” elnevezésű tantárgy érettségi záróvizsgájához is. Ezzel
párhuzamosan lehetővé vált a technika tantárgy keretében is a számítástechnika
oktatása, így sok iskolában a technika tantárgy óraszámának felében vagy teljes
egészében számítástechnikát oktattak, majd a tanult ismeretek alapján tettek
érettségi vizsgát a tanulók.

A közgazdasági szakközépiskolák egy lépéssel a gimnáziumok előtt jártak. A 80-

as években indultak olyan osztályok, amelyekben a tanulók Ügyviteli
folyamatszervező képesítést szerezhettek. Ezekben az osztályokban már tanultak
programozást és rendszertechnikát, s érettségi-képesítő vizsgát tettek (központi
tételsor alapján) Számítógépek rendszertechnikája tantárgyból. Később ezt a

34
szakmát felváltotta a Számítástechnikai programozó és képesített könyvelő
szakma. Az ezekben az osztályokban tanulók már külön tantárgyként tanulták a
programozást, s érettségiztek is ebből a tantárgyból. Az érettségi írásbeli része, ez
is központi tételsor alapján, egy programozási és egy adatbázis-kezelési
feladatból állt. A szóbeli vizsga tételeit az iskolák maguk állították össze. Utoljára
ilyen vizsgát 2001-ben lehetett tenni.

2000-re a középiskolák mindegyikében megtalálhatók lettek a számítógépek,

mindenhol tanítottak számítástechnikát vagy informatikát, és egyre több iskolában
érettségiztettek is számítástechnikával kapcsolatos ismeretekből. Az érettségi
bizonyítványba technika, számítástechnika vagy informatika került annak
megfelelően, hogy milyen program – helyileg akkreditált, technika tantárgy alapján
vagy központi program – alapján történik a képzés. A vizsga tartalma minden
esetben a helyi követelményektől függ. Így a technika tantárgyban oktatott
programozási, alkalmazói, hardver ismeretek aránya, a tanított ismeretek
mélysége az egyes vizsgahelyeken jelentősen eltér. Hasonlót mondhatunk a
vizsga formájáról is. A vizsga egyes helyeken csak 10 perces szóbeli feleletet
jelentett, máshol 15 perces, vagy esetleg 45 perces gyakorlati feladat is
kiegészítette a szóbeli feleletet. Van, ahol külön gyakorlati vizsgát szerveztek,
mely akár több órás is lehetett, máshol teszt jellegű írásbeli része is volt a
vizsgának.

A Nemzeti Alaptantervben bevezetett informatika tantárgy a számítástechnika

fakultációk és egyéb módon tanított számítástechnikai ismeretek tanításának
lehetőségét kiszélesítette, és az informatikai ismeretek tanulását minden általános
és középiskolás diák számára nemcsak lehetővé, hanem kötelezővé is tette.
Ennek következtében napjainkra érettségi előtt áll az a nemzedék, aki már
hivatalosan, központi követelmények alapján tanulhatta az informatikát. Az
érettségi vizsga egyetemes elfogadhatóságát tenné lehetetlenné, ha az
informatika vizsga eddigi formái nem válnának egységessé, ha nem lenne
központilag meghatározott tartalmi és formai kerete. Így az informatika érettségiről
elmondhatjuk, hogy szabályozása akkor is szükségessé vált, ha a kétszintű
érettségi vizsga nem került volna bevezetésre.

35
4.1.2 Az informatika érettségi szintjei és helye a többi vizsga között

Az informatika tantárgy sok szempontból speciális. E specialitások egyike, hogy az

egyetlen olyan tárgy, amelyből szakmai érettségi is szervezhető. Szakképzési
intézményekben lehet az (szakmai) Informatika alapjai tantárgyból érettségi
vizsgát tenni, közép és emelt szinten egyaránt. Ez a vizsga írásbeli, gyakorlati és
szóbeli részből áll. A nem informatikai szakképző intézményekben,
gimnáziumokban (közismereti) Informatika tantárgyból lehet vizsgázni, de az
informatikai szakközépiskolákban is választható a közismereti informatika
érettségi tárgyként 

Évek óta igény, hogy a gazdasági életben elfogadott ECDL (European Computer
Driving Licence = Európai Számítógéphasználói Jogosítvány) vizsga helyettesítse
az informatika érettségit. Erre az eddigi – szabályozatlan – rendszerben nem volt
lehetőség.

A társadalomnak azonban érdeke, hogy minél több tagja legyen képes az ECDL
követelményeinek is megfelelni, ezért az érettségi vizsga tartalmi
meghatározásánál jelentős szempont volt az aktuális ECDL követelmények
beépítése. (Az ECDL követelmények rendszeresen változnak.)

A kétszintű érettségi létrejöttét többek között a felsőfokú oktatási intézményekbe

történő felvételi megszűntetése és az érettségivel való helyettesítése indokolta.
Ezzel elkerülhető, hogy egy diák egy hónapon belül, ugyanabból a tárgyból
többször is megmérettessék. Ugyanakkor az egységes vizsgarendszer
bevezetésével az informatika érettségi a korábbinál több felsőoktatási
intézményben is beszámítható.

Az informatikai képzés lehet szakmai képzés is. Ennek célja a felsőfokú oktatási
intézményben történő továbbtanulás mellett egyes Országos Képzési Jegyzékben
(OKJ) szereplő képesítések megszerzésére történő felkészítés is. Így az
informatika vizsgák (közismereti, szakmai) és az OKJ informatikai szakmacsoport
középfokú és felsőfokú képesítő vizsgái között is érdemes megfigyelni a tartalmi
megfelelést. Az átjárhatóság biztosítása szerepel a tervek között.

36
Tehát, adott a közép- és emelt szintű közismereti érettségi, a közép- és emelt
szintű szakmai érettségi, az ECDL vizsga, a felsőoktatási intézménybe való
bejutás előírásai és mintegy hat OKJ szerinti középfokú, illetve felsőfokú képesítő
vizsga. Ezen vizsgákat szervező cégek, intézmények megállapodásán múlik, hogy
melyik vizsga hova, hogyan számítható be. Jelenleg a következő elképzelésekről
beszélhetünk:

A középszintű (közismereti) Informatika érettségi jeles érdemjegye esetén sikeres

ECDL vizsgának számít, és az Oktatási Minisztérium a sikeres vizsgázók
regisztrációs költségét fedezi.

A középszintű (szakmai) Informatika alapjai érettségi adott szintű teljesítése

középfokú OKJ képesítést is jelent.

A különböző felsőfokú OKJ-s képzések bizonyos tantárgyai alól felmentést kaphat

az, aki az Informatika alapjai tárgyból középszintű, illetve emelt szintű szakmai
érettségivel rendelkezik.

Ezen elképzelések mellett világos, hogy az ECDL vizsga viszont nem váltja ki az
érettségit.

Az informatikát a többi érettségi tantárgyhoz hasonlítva elmondható, hogy annak

ellenére, hogy gyakorlati vizsga van a megszokott írásbeli helyett, elméleti tudást
és gondolkodási készséget is mér.

Az informatika érettségi a leginkább eszközigényes, megszervezése bármely más

vizsgánál sokkal nehezebb. Ugyanakkor várhatóan sok intézményben vagy
munkahelyen a vizsga megléte jelentőséggel bír. Ezért hosszútávon az egyik
leggyakoribb választott vizsga lehet sok tanuló számára:

 A műszaki irányban továbbtanulók esetén az informatika választható

vizsgatárgy.

37
 A humán felsőoktatási képzésbe belépők bemeneti követelménye
gyakran a kötelező érettségi tárgyakból kerül ki, ezért választható tantárgyként
közkedvelt lehet az informatika;
 Azok, akik nem a felsőoktatásban haladnak tovább szintén jól
hasznosíthatják az informatika vizsga által bizonyított tudást.

4.1.3 Vizsgakövetelmények

Az informatika vizsga – a többi tantárgyhoz hasonlóan – központi kidolgozású

részletes vizsgakövetelményekre épül.
E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható
vizsga, s az oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően
kétszintű lehet: közép- és emelt szintű.
A középszintű vizsga a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű.
Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat
magasabb szinten kéri számon, továbbá kiegészül a felvételihez szükséges
tudásanyaggal is.

4.1.3.1 Általános kompetenciák

A tanulóktól elvárják, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák

meglétét bizonyítsa
 korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra
lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése)
 algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló
gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is
alapvető fontosságú);
 önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére
azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a
tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...);

38
 együttműködő-készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes
feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a
másokkal való kapcsolattartást);
 alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges
dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a
készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes következményével
együtt);
 az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az
informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s
ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a
változásokat, s azok mozgatóit);

4.1.4 A vizsga leírása

Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a

vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának,
illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell
megoldani.

Az emelt szintű érettségi helyettesítheti a felvételit az olyan egyetemeken és

főiskolákon, ahol a Programozás, vagy a Számítástechnika vagy az Informatika
felvételi tantárgy.

Mindkét szinten külön vannak választva a szóbeli és a gyakorlati vizsgán szereplő

témakörök. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlati vizsgán
közvetve szükség van arra a tudásra (informatikai alapismeretek, hardver,
szoftver, hálózati ismeretek), amit közvetlenül a szóbeli vizsga mér. (Nélkülük a
gyakorlati feladatok megoldása alapvető nehézségekbe ütközik.)

A középszintű vizsga témakörei megfelelnek a korszerű informatikai írástudás

témaköreinek.
Az emelt szintű vizsga új témakörei egyértelműen az informatikus szakokhoz
szükséges kompetenciák mérésére alkalmas területekről származnak.

39
A szóbeli vizsga mindkét szinten adott számú tételből áll, melyek rögzítettek.
A gyakorlati vizsgán a felsorolt témakörökből kapnak számítógépen megoldandó
feladatokat a vizsgázók. Minden területről kell adni feladatot, de az egyes
területekről – a vizsga céljával összhangban – különböző mennyiségű és
nehézségű feladat szerepelhet a vizsgán. Így az egyes feladatokra különböző időt
kell szánni, a vizsgaidő 10-40%-át.

4.1.5 Középszintű vizsga:

A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.

A középszintű informatika érettségi vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30
perc felkészülési idővel legfeljebb 10 perces szóbeli vizsga.

A feladatsor összetétele

Témakör Idő Pontszám

Szövegszerkesztés 60 perc 40 pont
Táblázatkezelés 50 perc 30 pont
Adatbázis-kezelés 30 perc 20 pont
Web-lap készítés 20 perc 15 pont
Prezentáció és grafika 20 perc 15 pont

4.1.6 Felkészítés a vizsgára:

Bár már évek óta vannak informatikából versenyek és nagyon sok iskolában volt
már informatikából érettségi, a kétszintű érettségi feladatsora, a vizsga
körülménye ezektől jelentősen eltérhet.

A vizsga 180, illetve 240 perces időtartama nagyon hosszú. A számítógép előtt
munkával eltöltött idő nem hasonlít sem a többi tantárgy terheléséhez, sem a
játékkal eltöltött órákhoz. Meg kell tanulni munka közben pihentetni a szemet,
kezet, illetve mechanikus munka közben lazítani egy kicsit a gondolkodásban.
Amennyiben az iskolának módjában áll, célszerű háziversenyt rendezni a

40
feladatok megoldásának és az idő helyes beosztásának gyakorlására, hogy a
diákok eddzenek a vizsgára. Ezen alkalmakkor a feladatok megoldásának
részidőire is érdemes figyelni, mert a sorozatban megoldott, különböző témájú
feladatokkal a számítógép előtt eltöltött idő sokkal nehezebben érzékelhető, mint
egy dolgozat elkészítésének az ideje.

Az érettségi feladatokat sokan, különböző programokkal fogják megoldani. Minden

programvariációra szinte lehetetlen felkészülni, ezért hasznos, ha a gyakorlás
során a vizsgázók a forrásfájlokat különböző formátumokban kapják meg, és
gyakorolják ezek saját programba történő importálását. Kiemelten javasolt a
szöveges fájl (txt) alkalmazását forrásfájlként.

A feladatok több részfeladatból állnak. Ezek gyakran egymásra épülnek.

Problémamegoldás esetén ez szinte törvényszerű. Az egyes részfeladatok
sikertelen megoldása nem befolyásolja a többi értékelését. Ezért érdemes
gyakorolni azt is, hogy egy-egy hibás eredmény figyelmen kívül hagyásával
hogyan lehet tovább dolgozni. Például táblázatkezelésben a függvény hibás
beírása az adott részfeladat és a további feladatok megoldását is befolyásolja. A
pontvesztés minimalizálása érdekében ilyenkor segít, ha a függvény helyett
konkrét értéket írunk, és a függvényt egy másik szabad cellába (kísérőszöveggel
ellátva) beírjuk. Ugyancsak gyakori, hogy a formázás, jelentéskészítés a feladat
végén szerepel. Ha a feladat megoldása nem is sikerült teljesen, a formázási,
megjelenítési feladatokat akkor is végezzék el!

A vizsga központi, és az eredmények is központilag kerülnek tárolásra. Ennek

megfelelően a vizsgára jellemző lesz, hogy az elkészült dokumentumoknak
tartalmaznia kell a készítő adatait. Ehhez most a feladatsorokban általában a fő
munkaterületen kívüli részeket (élőfej/élőláb) használtuk. Elképzelhető, hogy a
dokumentum adatlapját kell majd megfelelően kitölteni. Csakúgy, mint más
tantárgyak dolgozatainál itt is hozzá kell szokni, hogy ezeket az adatokat fel kell
jegyezni.

A feladatok egy részét minta után kell megoldani. Egyik probléma az szokott lenni,
hogy a minta nem követi közvetlenül a feladatot (mert egész más programból

41
emelték ki), és a vizsgázó nem nézi át a teljes feladatsort. A másik hibaforrás,
hogy a mintát felületesen nézi meg a tanuló, így – különösen
szövegszerkesztésnél – a legegyszerűbb műveletek maradnak ki. A minták
használatánál gyakran előfordul, hogy a feladat szövege is tartalmaz kiegészítő
információkat, esetleg részfeladatokat is, mely a mintán nem biztos, hogy látszik.
Ezért a két forrást együtt kell kezelni. A vizsgán használható íróeszköz, és a
vizsga-feladatsorra lehet jegyzetelni. Érdemes ezt a lehetőséget a tanulónak
kihasználni, és ellenőrizni, hogy a leírt, megjelenített feladatokat mind megoldotta-
e.

Ugyancsak a vizsga központi jellegéből és a heterogén programhasználatból

adódik, hogy az iskolai munkával ellentétben a kiegészítő elemek (beszúrt
objektumok) általában nem a programhoz mellékelt készletből származnak. Iskolai
dolgozat esetén egyszerű egy meglévő fájlra hivatkozni, de az érettségi vizsgán
ez szinte lehetetlen. Ezért a vizsgán a forrásfájlt mellékelve kapják a vizsgázók.
Így a beszúrt objektumok létrehozásánál a készletek használata helyett az
objektumok helyben elkészítését, illetve a forrásfájlok beillesztését is gyakorolják a
tanulók.

A vizsgára való felkészülés során talán a legfontosabb, hogy ismerjük a

lehetséges feladatokat, és olyan programokat válasszunk, amelyekkel ezek a
feladatok megoldhatók. Minden programnak vannak előnyei, hátrányai; van olyan
művelet, ami nagyon könnyen és van, ami csak körülményesen oldható meg vele.
A vizsga kidolgozói megnevezik azokat a programokat, amelyekre optimalizálják a
feladatokat. Amit a részletes követelmények figyelembe vételével ezekkel a
programokkal el lehet végezni, azt egy vizsga feladatsor tartalmazhatja. Az iskolák
kihirdetik, hogy milyen programmal történik majd a vizsga. Nagyon fontos, hogy
ezt megelőzze a program alkalmasságának ellenőrzése.

Végül fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy nem elég egyszer menteni a
munkát. Célszerű minden nagyobb művelet után, de legalább 10 percenként
menteni, mert bármilyen probléma esetén az elveszett munka pótlására nincs idő.

42
4.1.7 A szóbeli vizsga

A szóbeli tételsort a vizsgáztató tanár – emelt szinten a vizsgabizottság – állítja

össze, de a tételekre központi javaslatok készülnek. Az alábbiakban
témakörönként egy-két minta kerül bemutatásra az értékelési szempontok
feltüntetésével. A megadott kérdések egy része az emelt szintű vizsgához készült,
mely egy-két kulcsszóval jelent többet a középszintű kérdésnél. Valójában a
kérdések szinte azonosak a két szinten, a kulcsszavak többsége is mindkét
szinten megtalálható, a tartalom kifejtésének mélységében van nagyobb eltérés. A
szóbeli feleletet több szempont alapján értékelik. Ezeket a szempontokat a
követelmények kifejtik.

A logikai felépítettség, a vázlat értékelési szempontjai alapján minden tételre

összesen 8 pont adható. A kifejezőkészség (8 pont) és a tartalmasság (8 pont)
ténylegesen kapható pontjai értelemszerűen ezzel arányosak lehetnek, a
kommunikáció minőségére ezeken felül 6 pont adható.

4.1.8 A szóbeli vizsgára való felkészítés

Az informatika alapvetően gyakorlatorientált tantárgy. Ezért különösen oda kell

figyelni, hogy az érettségi vizsgára jelentkezők a szóbeli vizsgára is
felkészüljenek. Reális veszély, hogy a gyakorlatban ügyes vizsgázó a szóbeli
vizsgán nem tud megszólalni, mert a tapasztalt jelenségek egyedi megoldásait
ismeri csak, anélkül hogy átfogó képe lenne a gép, a szoftver, a kommunikáció
működéséről, kialakulásának folyamatáról, szabályainak okairól.

A szóbeli vizsgára nem az utolsó évben kell felkészülni, hanem a képzés során
folyamatosan kell az ismereteket átadni. Nem kell feltétlenül elméleti órák
sorozatát tartani, lehet kutatómunka, önálló dokumentumkészítés vagy kiselőadás
témája is egy-egy témakör, melyről a végén tisztázzuk, mi az általánosan igaz, mi
az, ami csak az adott pillanatban fontos, például a legmodernebb processzor
jellemző adatai.

43
Annak ellenére, hogy az érettségin nincs írásbeli vizsga, javasolt minden évben
legalább egy elméleti dolgozat megíratása. Ezzel tudjuk felmérni, hogy diákjaink
az alapvető összefüggésekkel, fogalmakkal mennyire vannak tisztában. Még jobb
lenne, ha minden diák, minden évben legalább egyszer szóban is felelhetne.
[http://www.om.hu/letolt/kozokt/erettsegi2005/tanaroknak/informatika/
informatikabe.htm]

4.2 Informatikaoktatás a Dunaferr Szakközépiskolában

Pedagógia gyakorlatomat a dunaújvárosi Dunaferr Szakközépiskola Villamos

Tagozatában végeztem. Itt szakiskolát végzett, érettségi előtt álló diákokat (11.
évfolyam), 12. évfolyamos diákokat és technikusi képzésben részesülő diákokat
oktattam.

4.2.1 A szakközépiskoláról

A Dunaferr Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola a műszaki és fémipari

szakmák szakmunkásképzésén túl automatizálási technikusokat, épületgépész
technikusokat, hegesztő technikusokat, erősáramú elektronikai technikusokat és
mechatronikai technikusokat képez.

Az iskolában az oktatás többszintű:

szakmunkás, technikus, érettségi utáni kétéves nappali tagozatos technikus,
másodszakos -szakmás képzés, akkreditált felsőfokú szakképzés.

Az iskola helyszíne:
Az intézmény központi épülete a Vasmű téren, villamos tagozata a belvárosban,
az Apáczai Csere János utca 13-ban található.

44
Az iskola modern oktatást segítő eszközparkkal rendelkezik:
Számítógépes szaktantermek Internet használattal, automatika laboratóriumok
(pl.: pneumatika, hidraulika, PLC (ipari számítógépek), robotok, optikai
mérőrendszer, gépész és villamos mérőtermek, korszerű (európai színvonalú)
géppark, számítógépes nyelvi laboratóriumok.

4.2.2 Felmérés az informatikaoktatással kapcsolatban

4.2.2.1 A felmérés célja

Szerettem volna megtudni a tanulók véleményét az iskolában folyó

informatikaoktatásról, az iskola felszereltségéről, és hogy szerintük min kellene
változtatni, hogy még eredményesebb legyen az oktatás. Arra is kíváncsi voltam,
hogy a hétköznapjaikban az otthonukban, vagy környezetükben kinek mennyire
van hatással az életére az informatika fejlődése. Kérdéseim között érdeklődtem
arról is, hogy rendelkeznek-e otthon Internet hozzáféréssel, vagy ha nem, akkor
hol tudnak internetezni.

4.2.2.2 A megkérdezett csoport

A felmérés során 50, a szakközépiskolába járó diákot kérdeztem meg az

informatikaoktatással kapcsolatban. Megkérdezettjeim között szerepeltek végzős
évfolyamosok és szakmunkások szakközépiskolájába járó fiatalok is. Erre azért
volt szükség, hogy minél szélesebb körben tudjak vizsgálódni, és hogy a
megkérdezett csoport összetétele minél színesebb legyen. Ez az összetétel
lehetővé tette, hogy különböző végzettségű és érdeklődési területű fiatalok
véleményét és hozzáállását tudjam összehasonlítani.

45
4.2.2.3 A kérdések formája

A felmérésben használt kérdések nagy részénél válaszlehetőségeket ajánlottam

fel, ami egyrészt lerövidíti a kitöltési időt és megkönnyíti a kiértékelést, másrészt a
kitöltő is sokkal szívesebben válaszol ebben a formában, ha csak meg kell jelölnie
a választ.

Vannak olyan kérdések a kérdőívben, amelyek csupán igen – nem válaszokat

igényelnek.
A kérdések többi részénél például időintervallumokat adtam meg a heti Internet
használatra vonatkozóan.
Akadt olyan kérdés is, ahol arra kértem a diákokat, hogy leggyakoribb esetet
jelöljék meg. Ilyen volt az Internet használat helyszínére vonatkozó kérdésem.

A többi kérdés pár mondatos választ igényelt volna, több – kevesebb sikerrel.
Ilyen lett volna a véleménynyilvánítás az oktatással, vagy óraszámmal
kapcsolatosan. Ezekben a kérdésekben nem kívántam válaszokat felajánlani (jó –
rossz), vagy beléjük ültetni, hogy mi legyen a véleményük. Ezeknél a kérdéseknél
egyéni ötleteket vártam. Azonban - mint majd később részletesen kifejtem – ezek
a kérdések csak a megkérdezettek bizonyos részénél jártak eredménnyel.

46
4.2.2.4 Kérdőív az informatikaoktatással kapcsolatban

Évfolyam:
Szak:

1. Rendelkezel-e otthon saját számítógéppel?

□ Igen
□ Nem

2. Rendelkezel-e otthon Internet hozzáféréssel?

□ Igen
□ Nem

3. Hetente hány órát internetezel?

□ 0-5
□ 5-10
□ 10-15
□ 15-nél több:.......................................................

4. Leggyakrabban, hol tudsz internetezni?

□ Otthon
□ Iskolában
□ Könyvtárban
□ Egyéb:...............................................................

5. Heti hány informatika órád van az iskolában?

6. Mi a véleményed az Internetről?
□ Hasznos, mert.......................................................................................................
.........................................................................................................................................
........................................................................................................................................
□ Felesleges, mert...................................................................................................
.........................................................................................................................................
□ Közömbös.

47
7. Mire használod leginkább az Internetet? Jelöld meg a két legfontosabbat!
□ Információszerzésre
□ E-mail
□ Chat
□ Játék
□ Filmek és egyéb anyagok letöltése

8. Mi a véleményed az informatikaoktatásról?...............................................................
........................................................................................................................................
........................................................................................................................................

9. Szerinted elég számú informatika gyakorlati órátok van? Ha nem, milyen

változtatás kellene?
□ Igen
□ Nem, ....................................................................................................................
.........................................................................................................................................

10. Szerinted helyes az informatika órákon belül a gyakorlat és elmélet aránya?

Ha nem, akkor véleményed szerint melyikből kellene több?
□ Igen
□ Nem, több kellene…

11. Van-e olyan órátok, ahol segédeszközként használjátok a számítógépet?

(Tehát nem kimondottan informatika óra) Mely órák ezek?

48
4.2.2.5 A válaszok kiértékelése

1. „Rendelkezel -e otthon számítógéppel?

A megkérdezettek közül 37-en igennel válaszoltak a kérdésre, emellett 13

válaszolták azt, hogy nincs otthon számítógépük.
Az eredményt kördiagram formájában szemléltetem:

1. ábra

Ez az arány nagyjából jellemző is Magyarországon manapság, legalábbis a

fiatalabb korosztályra ez mondható. Az utóbbi időkben egyre inkább növekszik
hazánkban a számítógép tulajdonosok száma. Ez valószínűleg köszönhető a
Sulinet programnak is, amelynek keretén belül a diákok kedvezőbb feltételek
mellett juthattak számítógéphez. Úgy gondolom, hogy ezzel a lehetőséggel igen
sokan éltek is.

2. „Rendelkezel-e otthon Internet hozzáféréssel?”

Erre a kérdésre a megkérdezettek nagy része (44-en) nemmel felelt. Ebből az

derül ki, hogy a legtöbb család számára még elérhetetlen az otthoni összeköttetés
a világhálóval. Ez magyarázható a magas költségekkel, bár ezeket a költségeket a

49
különböző cégek megpróbálják egyre inkább csökkenteni, azonban még most sem
megfizethető az átlag ember számára.

3. „Hetente hány órát internetezel?”

A válaszolók jelentős része a 0 – 5 óra közötti intervallumba tett x-et. Tehát ezekre
a fiatalokra semmiképp sem lehet azt mondani, hogy Internet-függők. Ez az
alacsony érték valószínűleg inkább abból következik, hogy nagyrészüknek a
családja nem rendelkezik otthonában Internet kapcsolódási lehetőséggel.
Akadt olyan diák is, aki heti 5-10 órás internetezést „vállalt be”. Ők azok közül
kerültek ki, akik otthonukban tudnak kapcsolódni a világhálóhoz.

4. „Leggyakrabban, hol tudsz internetezni?”

Ennél a kérdésnél meglehetősen változatosak voltak a válaszok. A legtöbben

mégis az egyéb lehetőséget választották, de ezen belül is sokféle válasz volt. Az
egyéb választ választók legtöbbje ismerősnél, vagy rokonnál tud internetezni.
Kevesen jelölték meg a könyvtárat, vagy iskolát internetezési lehetőségként. De itt
is volt, aki az egyéb lehetőségképpen a „sehol” -t írta be.
Én az egyéb lehetőségen belül számítottam volna internet kávézó, vagy
netbarlang helyszínekre is, de ezek még Dunaújvárosban nem annyira elterjedtek.
Bár léteznek hasonló helyek, még nem igazán gazdaságos az efféle időtöltés a
fiatalok számára.

5. „Heti hány informatika órád van az iskolában?”

Ebből a kérdésből megtudhattam, hogy a szakmunkások szakközépiskolájába járó

diákoknak heti két alkalommal van informatika órájuk. Ez véleményem szerint igen
kevés.
Emellett a végzős évfolyamon heti 6-8 óra volt az általános. Ez az arány már
sokkal kedvezőbb az oktatás szempontjából is, mindenre jut elég idő, bár néha
még ez sem biztos. Ebben az esetben a diákok minden bizonnyal
magabiztosabban közlekednek az információ világában és használják az
informatikai eszközöket.

50
6. „Mi a véleményed az Internetről?”

A kérdésnél megadott válaszlehetőségek közül a „felesleges” nem kapott egy

szavazatot sem.
Nagyon sokan (37-en) azt mondták, hogy szerintük hasznos dolog az Internet.
Közülük majdnem mindenki azért volt ezen a véleményen, mert sok hasznos
információhoz juthat hozzá az Internet segítségével.
Remélhetőleg a jelenleg közömbösen nyilatkozó diákok is idővel érdekeltek
lesznek az Internet használatát illetően.

7. „Mire használod leginkább az Internetet?”

Az Internet használatot illetően a legtöbben az információszerzést jelölték meg. A

rangsorban a második legfontosabbnak a filmek és más anyagok letöltése
bizonyult. A fontossági sorrend következő eleme az E-mail lett. A lista végén a
játék és a Chat szerepelt. Ez azt mutatja, hogy a diákok kihasználják az Internet
adta információszerzési lehetőségeit. A kevésbé hasznos elfoglaltságokkal pedig
kevesen múlatják az időt.
Az eredmények kördiagramban:

2. ábra

51
8. „Mi a véleményed az informatikaoktatásról?”

Ez volt az a kérdés, amire nem sokan válaszoltak értékelhetően. Kevesen voltak

hajlandóak kifejteni a véleményüket a témával kapcsolatban.
Még azok között is akik válaszoltak, elég szélsőséges vélemények akadtak. Volt
aki, teljesen feleslegesnek tartotta, mert szerinte ezen a szinten az iskola számára
semmi újat nem nyújthat. Ez bizonyos esetekben elő is fordulhat, könnyen
meglehet, hogy az a diák, akinek a szülei például az Excel táblázatkezelő
programmal dolgoznak nagyon otthonosan mozog ebben a környezetben. Még az
is előfordulhat, hogy esetleg több pénzügyi, vagy más speciális függvényt ismer,
mint tanára. Azonban nem biztos, hogy minden programmal ez a helyzet. Minden
feladatnál más és más bizonyul kiemelkedőnek. De általában az oktatás
mindenkinek tud újat mutatni. Tehát szerintem az informatikaoktatás semmiképp
sem lehet felesleges.
A többi válaszoló hozzám hasonló véleményen volt. Azt gondolják, hogy az
informatikaoktatás mindenképpen szükséges és hasznos.

9. „Szerinted elég számú informatika gyakorlati órátok van? Ha nem, milyen

változtatás kellene?”

A diákok nagy része ennél a kérdésnél kevesellte a gyakorlati órájuk számát, bár
változtatást kevesen javasoltak. Aki igen, az a gyakorlati órák mennyiségének
növelését igényelné. Emellett többen megemlítették az eszközpark fejlesztésének
kérdését. Ez a kérdés szinte mindig időszerű, hiszen egy újonnan vásárolt
számítógép egy-két éven belül elavul. Persze az iskolától nem követelhető meg,
hogy mindig a legújabb gépekkel rendelkezzék, és ez valószínű felesleges is
lenne. De ez kérdés mindig ott fog lebegni az informatikaoktatás körül. A diákok
között pedig mindig lesznek elégedetlenkedők.

52
10. „Szerinted helyes az informatika órákon belül a gyakorlat és elmélet aránya?
Ha nem, akkor véleményed szerint melyikből kellene több?”

Ez a kérdés hasonló volt az előzőhöz, és a vélemények is hasonlók voltak. Akik

válaszoltak, azok a gyakorlati órákat kevesellték. Ennek valószínűleg az az oka,
hogy a gyakorlati órák sokkal inkább le tudják kötni a tanuló figyelmét, főleg ha az
interaktív.

11. „Van-e olyan órátok, ahol segédeszközként használjátok a számítógépet?

(Tehát nem kimondottan informatika óra) Mely órák ezek?”

Erre a kérdésre a megkérdezettek közül mindenki egyöntetűen azt válaszolta,

hogy nincs ilyen tantárgyuk.
Ez szerintem nagy kár, hiszen a számítógép segítségét szinte minden tantárgy
oktatásánál ki lehetne használni. Ez már a külföldi iskolák körében elterjedt és
használt módszer, sőt önmagában informatikát már nem is oktatnak. Szerintem ez
még hazánkban nem időszerű, viszont érdemes lenne alkalmazni más tantárgyak
segédeszközeként a számítógépet.

4.2.2.6 A felmérés eredménye

Miután az összes kérdőív válaszait egyeztettem, az eredmény a következő lett:

A diákok többségének otthonában is meg van a lehetősége a számítógép
használatra, ami nagyon előnyös az informatikaoktatás szempontjából. Akiknek
otthon nincs meg ez a lehetőségük, azok valószínűleg nem mozognak olyan
otthonosan ebben a környezetben, mint a többiek, ezért velük az iskolában jobban
oda kell figyelni.

Az Internet hozzáférési lehetőséggel más volt a helyzet, ott a többség az volt, aki
nem rendelkezik Internet kapcsolattal. Szerintem ez még manapság általános.
Ennek eredményeképpen nem is használják túl sok időben az Internetet a diákok.
Azonban a véleményük általában pozitív volt az Internettel kapcsolatban,
leszámítva azokat, akik egyáltalán nem interneteznek, ők közömbösek maradtak a

53
kérdésben. Ezen kérdéskörön belül kiderült az is, hogy azok a tanulók, akik
használják az Internetet okosan kihasználják az abban rejlő lehetőségeket.

Az iskolai informatikaoktatásról a többség úgy vélekedett, hogy nagy szükség van

rá, csak a gyakorlati órák számát kevesellték többen. Az pedig szerintem pozitív
dolog lenne, ha az oktatásban a számítógép megjelenne, más tantárgyak
segédeszközeként is, ez a megközelítés a számítógép egészen más alkalmazási
lehetőségeinek nyitna utat.

54
Összefoglalás

Szakdolgozatom célja a magyarországi középiskolai informatika oktatás

bemutatása.

Az első fejezetben az informatika tantervek által meghatározott feladatát mutattam

be. Bemutattam a tantervek funkcióját, a Nemzeti Alaptanterv és a helyi tanterv
kapcsolatát.
A következő részfejezetben az informatika tantárgy oktatásának célját és feladatait
ismertettem a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv szerint. Ismertettem az
informatika tantervek által meghatározott célját és követelményeit, általános
fejlesztési követelményeit, majd a részletes követelményeket.

Szakdolgozatomban be kívántam mutatni a tantárgy helyzetét a modernizácós

folyamatban, a tantárgy kialakulásának folyamatát, a tantárgyat érő kihívásokat,
az oktatásának nehézségeit. Rávilágítottam az informatika tantárgy azon
vonásaira, amelyek sajátosak és nagymértékben megkülönböztetik a többi
tantárgytól. Bemutattam az informatika taneszközeit, és megpróbáltam rávilágítani
a tantárgyak közötti összehangoltság kérdésére.

Fontosnak találtam még ismertetni a hazánkban folyó informatikaoktatás

különböző szintjeit

Az utolsó fejezetben a középiskolai informatikaoktatásról írtam. Bemutattam az

informatikai érettségit, annak követelményeit és a vizsgára való felkészítés
menetét. Ezután a dunaújvárosi Dunaferr Szakközépiskola informatika oktatásába
nyújtottam betekintést.
Felmérést végeztem diákok körében arról, hogy milyen az informatika tantárgyhoz
fűződő viszonyuk, és a hétköznapjaikban mennyire van jelen a számítástechnika.
Vizsgálódásom célja volt kideríteni, hogy a diákok mit tartanak pozitívnak és mit
hiányolnak az informatikaoktatással kapcsolatban.
A kérdőívekből kiderült, hogy a diákok fontosnak tartják az informatikaoktatást, és
a hétköznapjaikban is nagy szerepet játszik az informatika.

55
Irodalomjegyzék

[1] http://www.om.hu/letolt/kozokt/nat2003/kr/10_informatika.rtf
[2] http://zeus.szif.hu/ejegyzet/ejegyzet/infomod
[3] www.sulinet.hu
[4] www.oki.hu / Kőrösné Mikis Márta : Az INFORMATIKA helyzete és fejlesztési
feladatai
[5] www.ecdl.iif.hu
[6] A távoktatás szerepe és a módszer lehetőségei az informatika oktatásában,
1997
[7] http://www.pt-mik.sulinet.hu
[8] http://www.ntt.hu
[9] www.oki.hu / Nagy Ádám Ph.D. : Informatikus leszel... s katona
[10] http://www.om.hu/letolt/kozokt/erettsegi2005/tanaroknak/informatika
[11] Dr. Hámori Miklós: Tanulás és tanítás számítógéppel, Tankönyvkiadó,
Budapest, 1983

56