MICHAEL FARADAY

Napjainkban már szinte semmi sem

működne elektromosság nélkül. Azok
közül, kik hozzájárultak e technikai
vívmánnyal kapcsolatos ismeretek
megszerzéshez, magasan
kiemelkedik Michael Faraday, a XX.
század legnagyobb tudósa.

KEZDETEK
Faraday 1791. szeptember 22-én született, az angliai Newingtonban. Kovács apja tíz gyermeket nevelt,
így Michael csak írni, olvasni és számolni tanult meg az iskolában. Tizennégy évesen korában beállt
rokonukhoz, George Riebau könyvkötőmesterhez inasnak. Itt a munka mellett elolvashatta a kötésre
hozott könyveket, legjobban az Encyclopaedia Britannica elektromosságról szóló cikkei érdekelték. Ekkor
kezdett el kísérletezni. Londonban alkalma nyílt meghallgatni Sir Humphry Davy kémiai előadásait, Az
előadásokról készített bekötött jegyzeteit megküldte Davynek, és állást kért tőle.

DAVY ASSZISZTENSEKÉNT
Davy a kor legnagyobb kémikusai közé tartozott, de van némi igazság abban az állításban, hogy
legnagyobb felfedezése Faraday volt. Davy akkoriban forradalmasította kora kémiáját. Felfedezte a
nátriumot, a káliumot, a klórt. A sósav elemzésével megcáfolta azt a tévhitet, hogy minden savban van
oxigén. Felismerte, hogy a kémiai tulajdonságokban nemcsak az elemi összetétel, hanem a molekulák
felépítése is szerepet játszik. Faraday 1812-tôl 1820-ig tanult Davy mellett. Ezalatt mindenkinél képzettebb
vegyésszé vált. Nagy gyakorlatot szerzett a kémiai analízisben és a laboratóriumi technikákban, kialakultak
elméleti nézetei. Felfedezések sorával lepte meg a tudományos világot.
 Sir Humphry Davy portréja
TUDOMÁNYOS MUNKÁI
Faraday mindenkinél képzettebb vegyész lett, 1824-
ben a Royal Society tagjává választották, 1825-ben
lett a Royal Institution kémiai laboratóriumának
vezetője, majd 1844-ben a párizsi
Természettudományos Akadémia tagja lett, ahol
számos elismerést és kitüntetést kapott. 1820-ban
elsőként állított elő szén-kén vegyületeket
helyettesítéssel, 1825-ben izolálta és leírta a benzolt,
az acél ötvözeteinek vizsgálata révén megalapozta a
metallurgiát. Nagy törésmutatójú üveget készített
teleszkópok számára, ez vezette el a diamágnesség
felfedezéséhez. 1821-ben kezdte meg elektromos
és mágneses kutatásait. Orsted és Ampere
elektromágneses felismerései és Wollaston ötlete
nyomán építette meg az első elektromotort, amely
a villamos-energiát mechanika munkává alakítja.

A FARADAY-
EFFEKTUS

1845-ben Faraday észrevette, hogy

kölcsönhatás van a fény és a mágneses tér
A tudós a laboratóriuma között. Ezzel felfedezte a ma Faraday-
effektus (Faraday-rotáció) néven ismert
jelenséget, ezzel pedig hozzájárult az
elektromágneses sugárzás elméletének
FARADAY–LENZ-TÖRVÉNY kifejlesztéséhez.

A statikus elektromosságban folytatott

Elektromágneses indukció során egy rögzített vezető
munkája során Faraday azt szemléltette,
hurokban vagy tekercsben feszültség indukálódik, ha a
hogy az elektromos töltések csak az
vezető hurok környezetében változik a mágneses
elektromosan töltött vezető külső
erőtér. Egy zárt hurok esetében pedig az így
felületén vannak jelen, és a külső töltés
indukálódott feszültség hatására áram folyik, mely
semmilyen hatással sincs a vezető
akadályozni igyekszik az őt létrehozó indukáló
belsejére. Ez azért van, mert az azonos
folyamatot. A kettőt együtt a Faraday–Lenz-törvény
töltések taszítják egymást. Ezt a védekező
határozza meg: ha a vezető hurokban vagy tekercsben
effektust Faraday-kalitka néven ismerik.
feszültség indukálódott, és ha a hurok kapcsai zártak
akkor a hurokban áram folyik.
UTOLSÓ ÉVEI
Az 1850-es évek közepén Faraday elméje hanyatlani kezdett, de a tudós időnként még végzett kísérleteket.
Egyik kísérletében olyan elektromos hatást keresett, amely képes nehéz súlyt felemelni. Úgy vélte, hogy a
gravitáció a mágnességhez hasonlóan átalakítható más érővé, leginkább elektromos erővé. Várakozásai
ezúttal nem teljesültek, a Royal Society visszautasította negatív eredményeinek közlését.

Faraday nemcsak ragyogó elme, hanem szerény ember is volt. A hírnév, a pénz és a kitüntetések nem
érdekelték. Nem fogadta el a lovagi címet és a brit királyi akadémia felajánlott elnökségét sem. Az emberiség
technikai fejlődését meghatározó tevékeny férfi 76 évesen hunyt el.

FARADAY-T A MAI NAPIG IS A TÖRTÉNELEM EGYIK LEGNAGYSZERŰBB TUDÓSAKÉNT

TARTJUK SZÁMON.

Készítette: Forray Bernadett

10. a