Rádium

Jelemzöi: - fehér, radioaktív, nehézfém, különlegessége hogy élénk zölden

világít a sötétben

Felfedezése:
1896-ban Henri Becquerel Francia fizikus állapította meg, hogy az uránsók
sugarakat bocsátanak ki, melyek a röntgen sugarak erejével vetekednek.
Bemutatta, hogy ez a sugárzás nem egyezik a foszforeszkálással, mivel ez nem
külsö hatásra jön létre hanem spontán, magából az uránból ered. Becquerel így
felfedezte a radioaktivitást.

Ekkor Curie házaspár elhatározta, hogy vizsgálni kezdi az urán sugárzást. Ezt a
férje és testvére által 15 évvel ezelőtt feltalált eszközzel tették meg, amely nagyon
kicsi elektromos áramot is képes volt mérni; ennek az eszköznek a neve
elektrométer volt. Az elektrométer használata közben Marie felfedezte, hogy a
kísérleti urán légterében elektromos áramvezetés jön létre.

Az első eredmény az volt, hogy az urán aktivitása a mennyiségétől függ.

kimutatta, hogy a sugárzás nem a molekulák reakciójából ered, hanem magából az
atomból.

Kutatásai allat a az uránszurokércet és a kalkolitot vizgálta. Kimutatta hogy

uránszurokérc 4-szer aktívabb mint az urán, míg a kalkolittól 2-szer aktívabb. Így
rájött arra, hogy első feltevése helyes volt és ezzen anyagoknak kell tartalmaznia
valami erősebb anyagot is mint maga az urán.

Ezen eredményeket 1898. április 12.- én publikálták Gabriel Lippmann

segítségével. Bár megelőzték őket, mert Berliben Gerhard Schmidt német fizikus 2
honappal elöbb publikálta felfedezését, hogy a tórium éppen olyan sugárzo, mint
az urán. Azonban volt némi eltérés a két felfedezés között.

Férje biztos volt Marie felfedezésében, ezért egyből csatlakozót a kutatásához.

1898- ban 100 gramm uránszurokércet zuztak össze mintának. Akkor még nem is
sejtették, hogy ez kevés lesz a kísérlethez. Még abban az évben ki adták közös
tanulmányukat, melyben az újonnan felfedezett elemet a polóniumot. Az év
decemberében felfedezték a rádiumot, melyet a nagy rioaktivitásáról neveztek el.

Radon
Jelemzöi: színtelen, szagtalan, radioaktív, nemesgáz, az egyik legnehezebb gáz
(222 g/mol).

Keletkezése:
A természetben a talajban oldott rádiumból származik. Az alfa- bomlásából
keletkezik, és alfa részecskék kibocsátásával bomlik. A kőzetekből keletkező radon
egy része kiszabadul. 1%- től 70%- ig terjedhet a radon kibocsátás.

Életani hatásai:

A belélegzett radont kilélegezzük így nem okoz nagy kárt. Csak akkor veszélyes, ha
a környezetben sokáig megmarad és bomlásnak indul. A bomlástermékek a levegő
aeroszollával össze tapadnak és ez a kombó tapad a tüdő falán. Így például a
dohányzás is növeli a sugárterhelését. Az ez okozta rákbetegség többnyire a kari
régióban alakul ki, itt ülepszik le a legtöbb aeroszol. A hörgök felületén meg tapadt
aeroszol a hámsejtekbe suggárzik be. A belélegzett radon hatótávja kicsi és a
hámsejtek is csökkentik ezt, így a tüdőn kívül más szerveket nem érint.

A rádium felhasználása a múlt évezredben

Mielőtt felfedezték, hogy a rádium sugárzás káros az emberi szervezetre, sokk ipar
ágban használták fel és folyékony napfény ként emlegették. Felhasználták a
kozmetikai iparban, az egészségügyben és a élelmiszeriparban. Sokk gyógyszer
tartalmaz rádiumot (pl.: raditor), sokk étel (rádium vizes kétszer sült),
kozmetikumok, fogkrémek és sok más hétköznapi használati tárgy.

De a rádiumot az óragyártásban is felhasználták. Ennek a leghíresebb esete az

amerikai New Jersey államban történt ahol a rádiumot különleges képessége miatt
világító óra számlap festésre használták. Az így készült órák igazán népszerűek
voltak még a katonaság körében is, így az ezeket gyárto cég hatalmas bevételre
tett szert és egyre több dolgozót vettek fel. Ezeket a szám lapokat többnyire fiatal
tinédzser lányok készítették egy studionak elnevezett helyen. A "festék"
összetevői, víz, rádium por és ragasztó titkos keveréke volt, ennek a "festéknek" a
neve pedig undark volt. Ezt az anyagot mint ahogy már említettem fiatal lányok
alkalmazták az óra festéshez, ez a folyamat hatalmas precizitást igényelt így
nagyon vékony ecsetekkel dolgoztak, amiknek néha szét álltak a szállaik. Ezt úgy
oldották meg, hogy a szájukba vették és nyalogatták az ecseteket. Eközben eltelt
pár évtized és kezdet kiderülni, hogy a rádiumnak vannak káros hatásai. Így a
legtöbb ezzel foglalkozó vállalat tett valami, a most szóban forgó is, az uránt
szállító munkásoknak védőfelszerelést adtak, de a festő lányoknak nem adtak
semmit. Ezt azzal indokolták, hogy ők úgy is csak nagyon kevéssel érintkeznek. E
közben pár lány elkezdte rosszul érezni magát és elhagyták a céget. És lassan az
összes ott dolgozónak hasonló tünetei lettek, többször is beszéltek a vezetőséggel,
orvosokkal és egyéb szakértőkkel. Míg nem a tudósok rájöttek, hogy a rádium
veszélyes és halálosan mérgező. Az ott dolgozó lányok beperelték a céget és
betiltaták a rádiumos óra gyártást. Majd szép lassan az ipar többi részéről is
kizárták a rádiumot. A lányok esete az egyik ha nem a legsarkalatosabb példe a
radiokaktiv sugárzás veszélyeire, biologiai és kémiai szempontból.