HIHETETLEN

HELYEK A
FÖLDÖN
Készítette: Ludman-Jánvári Hanna
A HOKKAIDÓ-I KÉK TÓ,
JAPÁN
 Gyönyörű természeti látványosság, viszont elég  További érdekessége, hogy a víz színe
nehéz megközelíteni. attól függően változik, hogy milyen
 A Tokacsi-hegy mellett található. szögből nézzük a tavat.
 1988 decemberében alakult ki egy
vulkánkitörés végett.
 A vulkánkitörés miatt az ott élő lakosok egy
gátat építettek és az ide elzárt víznek
köszönhetően alakult ki.
 A víz rejtélyes színére még a mai napig nem
tudják a választ.
 Egy elmélet szerint a tó magas alumínium-
hidroxid tartalma miatt visszaveri az alacsony
hullámhosszú kék fényt.
 MOVILA BARLANG, ROMÁNIA
 Románia dél-keleti részén található.
 1986-ban fedezték fel.
 5,5 millió éve el van zárva a külvilágtól, nincs fény és
oxigén, ráadásul levegője mérgező gázokkal van tele.
 Azt hihetnénk, ilyen környezetben az élet nem
maradhatna meg, de a természet erre is rácáfolt;
összesen 35 endemikus (vagyis kizárólag itt
megtalálható) faj él ezen a pokoli helyen.
 Kutatók egy csoportjának sikerült azonosítania a
barlang csúcsragadozóját is.
 A mérgező környezet ellenére a legkülönfélébb állatok
(apró pókok, férgek, vízi skorpiók) élnek itt, melyek
mindannyian a kemolitotróf (szervetlen vegyületek
oxidációjával energiát előállító) baktériumok által
biztosított tápanyagokra vannak utalva.
 A barlangrendszer ökoszisztémája nemcsak
tápláléklánca miatt különleges, az itt tanyázó lények
teljesen egyedi evolúciós utat jártak be az eltelt
évmilliók során; színüket és látásukat egyaránt
elvesztették.
 A Cryptops speleorex a barlang endemikus állatai
közé tartozik, a kutatók DNS-analízissel igazolták,
hogy egy sehol máshol nem megtalálható, a
speciális környezethez kifogástalanul
alkalmazkodott új százlábú faj nyomára akadtak.
KALACHI, KAZAHSZTÁN
 A Kazahsztán északnyugati részén
megtalálható Kalachit legtöbben csak úgy
ismerik, mint az „alvó falu”.
 A várost egy rendkívül furcsa jelenség sújtja.
 Emberek a napok bármely pontjaiban esnek
össze bárhol ahol tartózkodnak és merülnek
álomba egy pár órára.
 Az emberek akik elaludtak sokszor számoltak
be emlékezetkiesésről, hallucinációkról is.
 Az első ilyen észlelés 2010-ben kezdődött és
2014-ig tartott.
 A tudósok nemzetközi együttműködéssel
próbálják a mai napig is kideríteni, hogy mi
okozza ezt a jelenséget.
 Egyesek szerint a legközelebbi uránbányából
szivárgott ki túl nagy mennyiségű radongáz, de
erre semmilyen bizonyítékot nem találtak.
 Ezek után felvetették azt a lehetőséget, hogy
valahonnan túl sok szén-monoxid szivárog és
miután ezt megmérték ennek tényleg lenne
valóságalapja.
AZ ÖRDÖG VÍZFORRALÓJA,
MINNESOTA
 A CR Magney State Park Minnesota-i bírójában a
Brule-folyó mentén egy természetes jelenség létezik,
 Hosszú évekig a legnépszerűbb hipotézis
mint az ördög vízforralója, egy vízesés, amely két
az volt, hogy a lyukba eső víz vagy egy
részre oszlik: rejtett földalatti mészkőbarlangba
áramlott, amely az áramló víz eonjaiból
1. egy fél leereszkedik körülbelül 50 lábra az
alagúttal, és folytatja vidám tó felé Superior és faragott, vagy pedig egy lávacsőbe
vezetett.
2. a másik fél egy nagy lyukba esik a földön, amely
úgy tűnik, hogy sehová se menjen.  A tudósok és a közönséges emberek több
 Valójában a helyi legenda azt állítja, hogy az ördög tucat kísérletet végeztek el, annak
vízforralójába dobott valamit soha többé nem fogják érdekében hogy rájöjjenek, hova folyik a
látni. víz.
 Azok, akik megpróbálták ezt megcáfolni, mindent
eldobtak a ping-pong labdákból, óriási rönkökbe a
lyukba, hogy lássák, hol végződnek, és semmi sem
tűnik felszínre a közelben.
NAMÍB-SIVATAG, DÉL-AFRIKA
 A Namib-sivatag Dél-Afrika nyugati, Atlanti-
óceáni partvidékén elterülő sivatag. Namíbia
 Az őslakos mítoszok szerint a kopár foltok
teljes nyugati és Angola délnyugati részének
tengerpartja mentén húzódik végig. az istenek és szellemek lábnyomait jelölik,
de olyan hiedelem is napvilágot látott,
 A Föld legősibb pusztasága.
miszerint sárkányok mérgező lehelete
 a Namib-sivatagban furcsa, szinte szabályos irtotta ki a növényzetet, és alakította ki a
kerek foltok követik egymás lépten-nyomon a köröket.
homokban.
 Természetesen mindez csak mendemonda,
 A tündérkörnek nevezett jelenség ezen a
ám a jelenségre egyértelmű tudományos
barátságosnak nem nevezhető, szikár vidéken
egészen különösnek számít, hiszen a legtöbb
magyarázat még nem született, bár egyre
helyen sűrű aljnövényzet veszi körbe a foltokat, több bizonyíték utal arra, hogy a
márpedig ez a sivatag közepén egyáltalán nem homokban élő termeszek alakítják ki a
jellemző. köröket.
KARACSÁJ-TÓ,
OROSZORSZÁG
 1945-ben, amikor az amerikaiak ledobták az atombombát
Hirosimára és Nagaszakira, Sztálin kiadta a parancsot: a
Szovjetuniónak is szüksége van nukleáris fegyverre, minél
hamarabb és bármilyen áron.
 Azt árat pedig azok fizették meg, akik Cseljabinszk
környékére születtek.
 Az atomfegyverhez először is plutóniumra volt szükség,
ahhoz pedig egy gyárra, ahol ezt termelik.
 Ezt a szovjetek az Urál déli részén húzták fel, a kazah
határhoz közel, ahol felépítettek egy egész várost
Cseljabinszk-40 néven, és nem messze tőle a hatalmas
gyárat, a Majak vegyi kombinátot.
 1948-ban a gyár már ontotta is az atombombákba szánt
plutóniumot, csakhogy közben a biztonságra jó szovjet
szokás szerint elég kevés figyelmet fordítottak. A nukleáris
hulladékot például ahogy van, beleöntötték a Tecsa-folyóba
 Három évvel a gyár indulása után eszükbe is jutott
megmérni, hogy ez milyen szennyezést okoz.
 A folyó partján a Geiger–Müller-számlálók
óránként 5 röntgen sugárterhelést mutattak
 Sugárfertőzött volt a talajvíz, a termőföld, az ivóvíz,
a növények.
 A szovjetek próbálták menteni a menthetőt, azonnal
kitelepítettek a folyó környékéről 7500 embert, és
gátakat építettek, hogy a sugárszennyezett víz ne
önthessen ki, aztán reménykedtek a legjobbakban. A
hulladék tárolására pedig új tervet dolgoztak ki:
beleöntötték a környék legnagyobb, lakott területtől
távoli állóvizébe, a 110 hektáros Karacsáj-tóba. Ez
ugyanúgy brutálisan szennyezi a környezetet, de
legalább nem megy sehová.
KARACSÁJ-TÓ,
OROSZORSZÁG
 Ezzel el is voltak több 5 évig, bár közben
a gyár munkásai között egyre sűrűbben
ütötte fel a fejét egy rejtélyes betegség,
ami hajhullással, gyakori rosszulléttel,
lázzal, hányással, általános gyengeséggel,
fogyással járt.
 Ezek a sugárbetegség tünetei.
 A környék élővilága eddigre szinte
teljesen kipusztult, és szinte
mindennaposak voltak a kisebb-nagyobb
üzemzavarok.
 1957-ben a helyzet tovább súlyosbodott:
egy szelephiba miatt egy a hűtővizes
tartály 350 fokra hevült fel, majd a gőz
nyomása szétvetette azt. A robbanás az
egész környéket radioaktív porral terítette
be. Nagyjából a csernobili katasztrófában
kiszabadult sugárzás fele szóródott szét
Cseljabinszk-40 körzetében, becslések
szerint 270 ezer embert érintett a baleset.
És a szovjeteknek még ezt is sikerült
szinte tökéletesen elhallgatniuk a világ
elől.
KARACSÁJ-TÓ,
OROSZORSZÁG
 A legrosszabb azonban még hátravolt.
 1967-ben, amikor már 16 éve engedték a nukleáris
hulladékot a Karacsáj-tóba, brutális szárazság csapott
le az Urál déli részére a tó pedig elkezdett kiszáradni.
 A szárazra került tómeder alján 15 évnyi szemét került
elő: stroncium és cézium-izotópokkal szennyezett
radioaktív por, amit a szél 2-3000 négyzetkilométernyi
területen terített szét azonnal.
 A szovjet megoldás erre is megvolt: elkezdték
lebetonozni a tómedret, és ólomlemezekkel lefedni,
hogy ne szabadulhasson el a radioaktív hulladék. Ezzel
a módszerrel ki is húzták egészen 1990-ig, amikor is
összeomlott a Szovjetunió, és a Majak-titokról is
lehullott a lepel. Mint kiderült, a vízfelület és közvetlen
környéke 39 év alatt 4,44 exabecquerel sugárzást nyelt
el. Ez nagyjából 2,5 négyzetkilométernyi terület
 . A csernobili katasztrófában 5-12
exabecquerel közé teszik a felszabadult
sugárzást, ez azonban több ezer
négyzetkilométeren oszlott el.
 Egy nemzetközi kutatócsoport 1990-ben
közvetlenül a tóparton 600 röntgenes
terhelést mért, ez kevesebb mint egy óra
alatt megöl egy embert. A tudósok
számításai szerint 3,5 milliárd liternyi
talajvíz lehet sugárszennyezett a
környéken, a környék lakóinak közel a
kétharmadát érintette sugárbetegség az
elmúlt 50 évben.
A HESSDALEN-I FÉNYEK,
NORVÉGIA
 Látványos fényjelenséget idézett elő a
Norvégia feletti felső atmoszférában a NASA
két rakétája.
 Az Andøya Űrközpontról felbocsátott
űreszközök az AZURE misszióban vesznek
részt, melynek célja a sarki fény vizsgálata.
 Az első rakétát magyar idő szerint éjfél után
indították el, percekkel később pedig a
másodikat is felbocsátották. Előbbi eszköz
322, utóbbi pedig 325 kilométeres
magasságba emelkedett, ahol műszereikkel
felmérték, hogy az űrből érkező energia
miként lép interakcióba a légkörrel.
 A rakéták a Norvég-tenger felett alakították ki a
jellegzetes nyomokat, amely trimetil-alumínium
és bárium/stroncium keverékből tevődött össze. A
gáz a napfény hatására ionizálódott. Az anyag
mozgásával a szakértők meg tudták figyelni, hogy
miként áramlanak a részecskék az atmoszférában.
Emellett a rakétákhoz tartozó műszerekkel a helyi
sűrűségről és hőmérsékletről is gyűjtöttek
adatokat.
 A sarki fény a Napból érkező töltött részecskék és
a légkör találkozásával jön létre. A fényjelenségek
vizsgálata rendkívül fontos, hiszen az adatokkal a
szakértők jobban megérthetik a Föld-űr
interakciókat, illetve felmérhetik az űrhajósokra
és űreszközökre gyakorolt hatásokat.
SHIPTON ANYA BARLANGJA,
ANGLIA
 Knaresborough nevű település  A tudósok úgy gondolják, hogy azért
közelében található a barlang. kövesedik meg minden olyan hamar, mert
a barlang nagyon sok ásványianyagot
 Egy legendás boszorkányról kapta a
tartalmaz.
nevét.
 Azért kapta róla a nevét mert sokan
úgy gondolják, hogy el van átkozva a
terület. Azért is mert bármit teszünk a
barlangba az 1 hét után
megkövesedik.
 A boszorkányt Ursula Southalenek
nevezték, és a 15 század második
felében született.
A POKOL KAPUJA,
TÜRKMENISZTÁN
 A kráter egy geológiai kutatófúrásnak
köszönhetően született még a szovjet időkben:
olajat kerestek 1971-ben, amikor egyszer csak
beomlott a talaj a fúrótorony alatt, és egy nagy
kráter keletkezett, mivel egy föld alatti gázlencsét
talált el a fúró. Azért, hogy ne távozzanak mérgező
gázok, begyújtották a kráterből szivárgót, abban
bízva, hogy ez hamarosan elfogyasztja a
rendelkezésre álló mennyiséget azonban még 50
évvel később is izzik a kráter belseje.
 A történet egy másik, a helyi türkmén geológusok
által ismert verziója szerint a kráter még az 1960-
as években, de hasonló módon keletkezett, ám e
változat szerint csak az 1980-as években
gyújtották be. Sajnos egyik változatnak sincs írott
bizonyítéka.
 A Kara-kum sivatag magányában álló Darvaza-
(vagy más néven Derweze-) kráter mintegy 70
méter átmérőjű és 30 méter mély, és nincs is
egyedül: két hasonló módon keletkezett kráter
van a közelben, ám azok nem lángolnak. A
helyszín ma turistalátványosság.
 A türkmén elnök, már több mint 10 éve, a
helyszínen tett látogatáskor úgy gondolta, hogy
a krátert valahogyan be kell temetni. Ezen
kijelentésének kissé ellentmondóan, 2013-ban
a sivatag azon régióját, ahol e kráter is
található, természetvédelmi területté
nyilváníttatta, abban bízva, hogy ez fellendíti a
turizmust.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!