Pannon Egyetem

Georgikon Kar
Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék

Universitas Pannoniae
Facultas Georgicon
Institutum Botanicae et Technologiae Biologicae

Bevezetés a botanikai latin szavak és kifejezések

használatába

Introductio ad usum nomines et enuntiationes Latinarum disciplinae botanicae

Botanikai latin nyelv

a rendszertan, a nevezéktan és a magyar tudományos műnyelv sajátosságaival
Lingua Latina botanicae
cum proprietates systematicae, nomenclaturae et linguae artificiosae Hungaricae

Szerző – Auctor: Dr. Szabó István egyetemi tanár (professor)

Bíráló – Lector: Ruff János tanár (magister)

Keszthely, 2010
 A latin eredetű szavak, szakkifejezések, szólások és közmondások használata át- meg
áthatja mindennapi életünket. Akár elkerülhetetlen, akár felesleges vagy hivalkodó az
alkalmazásuk, a helytelen szóhasználat, a félreértés vagy a meg nem értés sok gondot
okozhat. Ezért törekedni kell a megfelelő magyar kifejezések használatára, illetve az
idegenszavak pontos ismeretére és helyénvaló alkalmazására.
A tudomány gyors fejlődésével a nemzeti nyelvek nem tudnak maradéktalanul lépést
tartani a szakkifejezések terén. Egyes nyelvek nemzetközivé váltak (pl. angol), vagy
kialakították és megtartották nemzetek közötti egyenértékes és közvetítő szerepüket. Ebbe az
utóbbi kategóriába tartozik a latin nyelv. A latin kifejezéseket a mai napig minden soknyelvű
(poliglott) szakszótárban megtaláljuk alapvető hivatkozásként.
A Georgikon alapítása idején az újítással, fejlesztéssel mérsékelten kellett bánni. A
korabeli termelési viszonyok idehaza alig voltak fogadóképesek. Nagyváthynak, Pethének
többek között azzal kellett szembenéznie, hogy például a gabonát kötényből kézzel vető
ember három-négy öl szélességet fogott, tehát termelékenyebb volt, mint a lóvontatású „vető-
gépely”, amely csak négy lábat. A nyelvismeret iránti igényt az oktatás célja befolyásolta. Az
élcelődő feljegyzések szerint a georgikoni diákok feltehetően azért voltak gyengék a
szántásban, mert gyenge volt a latin nyelvismeretük. Vagyis a gyakorlati ismeretek átadása
kétségbevonhatatlanul összefonódott az anyanyelvű oktatás megteremtésével. Ma az a
jellemző, hogy a latin nyelv tanítása a XX. század közepe óta fokozatosan hátérbe szorul, a
tudományos és technológiai robbanást viszont a nemzeti nyelvek nehezen, az idegen elemek
átvételével és beépítésével követik. Ugyanakkor vannak szép példái az idegen szavak és
kifejezések „magyarításának”. Napjainkban az anyanyelvüket helyesen használó, és több
idegen nyelvet beszélő hallgatók és munkavállalók előnyösebb szakmai és piaci lehetőségeket
találhatnak a mérsékeltebb nyelvi képzettségűekkel szemben.
A tudományos nevek sokat elárulnak a növények jellegzetességeiről, még ha a magyar
nevek nem is követik híven azokat. A kifejezések egy része valóban latin szavakból
származik, míg a másik része a latin mintájára képezett műszó, toldalék. A latin használata
azon túl, hogy segíti a különböző anyanyelvűek közötti megértést, számos esetben a hivatalos
közlés nyelve. Az eredeti szavak sajátos tartalommal telítődnek meg szakterületek szerint. Ez
adja meg az orvosi, jogi, botanikai, stb. latin sajátosságait.
A növényhatározás, az élettani, genetikai képzés, biotechnológiai alkalmazás egyik
alapja a tévedhetetlen és biztos élettani, anatómiai ismeretek elsajátítása. A latin nyelv
sajátosságainak és szabályainak rövid ismertetésével hallgatóink alapos szervezettani
(anatómiai), rendszertani és nevezéktani felkészülését kívánjuk támogatni.
A latin és magyar tudományos kifejezések, a növénynevek gyűjteményére és
helyesírására vonatkozó legfontosabb műveket és érvényes szabályzatokat az
irodalomjegyzék tartalmazza.

Dr. Szabó István

2
 Törölt: 4
Törölt: 4
Törölt: 4
Törölt: 4
Törölt: 4
Törölt: 4
Tartalomjegyzék
Törölt: 4
Törölt: 4
Törölt: 6
A latin nyelv története ............................................................................................................4
Törölt: 6
Alapvető nyelvtani sajátosságok .............................................................................................4
Törölt: 6
Szavak elválasztása.............................................................................................................4
Törölt: 6
Hangtan ..............................................................................................................................4
Ragozás ..............................................................................................................................6 Törölt: 7

Főnév .................................................................................................................................6 Törölt: 7

Melléknév...........................................................................................................................7 Törölt: 8
Számnév.............................................................................................................................8 Törölt: 8
Határozatlan számnevek .................................................................................................8 Törölt: 8
A növényi nevezéktan szabályai .............................................................................................8 Törölt: 8
Rendszertani egységek (taxonok) elnevezése ......................................................................8 Törölt: 8
Kettős nevezéktan...............................................................................................................9
Törölt: 8
Növénytársulástani (fitoszociológiai) nevezéktan..............................................................10
Törölt: 8
Drogok, hatóanyagok, készítmények nevezéktana.............................................................11
A magyar növénynevek helyesírása ......................................................................................11 Törölt: 8

Faj feletti taxonok .........................................................................................................11 Törölt: 9

Vad- és termesztett fajok faj alatti taxonjai....................................................................12 Törölt: 9
Rövidítések, jelek .............................................................................................................12 Törölt: 10
Dictionarium – Szótár...........................................................................................................14 Törölt: 10
Pars Latina – Hungarica....................................................................................................14 Törölt: 11
Termini technici frequentes...........................................................................................14 Törölt: 11
Colores .........................................................................................................................26
Törölt: 11
Caeli regiones ...............................................................................................................28
Törölt: 11
Temporis anni...............................................................................................................29
Törölt: 11
Notitae terrari ...............................................................................................................29
Szótár – Dictionarium...........................................................................................................32 Törölt: 11

Magyar – latin rész ...........................................................................................................32 Törölt: 12

Gyakori szakkifejezések ...............................................................................................32 Törölt: 12
Színek...........................................................................................................................43 Törölt: 12
Égtájak .........................................................................................................................46 Törölt: 12
Évszakok ......................................................................................................................46 Törölt: 14
Földrajzi fogalmak........................................................................................................46 Törölt: 14
Irodalomjegyzék...................................................................................................................48
Törölt: 14
Függelék………………………………………………………………………………………49
Törölt: 14
Törölt: 14
Törölt: 14
Törölt: 14
Törölt: 14
Törölt: 14
Törölt: 26
Törölt: 26
Törölt: 26
Törölt: 28
Törölt: 28
Törölt: 28
Törölt: 29
3 Törölt: 29
Törölt: 29
Törölt: 29
A latin nyelv története
Historia linguae latinae

A latin az indoeurópai nyelvcsalád itáliai nyelvcsoportjába tartozik. Eredetileg az

ókori Latium (innen származik az elnevezés) és Róma nyelve volt, majd a római birodalom
uralkodó nyelvévé vált. A történelem hosszú szakaszára jellemző, jóllehet, a virágkorát Kr.e.
100 és Kr.u. 100 között élte. Később vulgarizálódott, számos leány-nyelv (újlatin nyelvek:
olasz, spanyol, portugál, francia) és nyelvújítás vagy nyelvalkotás (rumén, eszperantó) alapja.
Nagy hatással volt továbbá számos nyelv fejlődésére, amelyek szókincsének jelentős részét,
nyelvtani mintázatának egy részét adta (angol, illetve német, orosz), vagy nemzeti kultúrák
fejlődését évszázadokon keresztül befolyásolta (pl. magyar).
A latint ma holt nyelvnek tartják. Valóban egyetlen országnak vagy nemzetnek sem
hivatalos vagy használatos nyelve, de elemei beépültek a mindennapi szóhasználatba, sőt
egyértelműen a tudományos nyelv alapját képezi (botanika, zoológia, jog-, orvos-,
gyógyszerész-tudomány). A tudományos nevek elsősorban a latin és a görög nyelvből
származnak, de gyakran más ősi, sőt új nyelvekből is levezethetők egyesek.
A latinnak a biológiában két fő felhasználási területére hivatkozunk: 1/ a diagnózisok
(érvényes leírások), 2/ nómenklatúra (rendszertani és anatómiai nevezéktan).

Alapvető nyelvtani sajátosságok

Regulae grammaticae fundamentales

A latin flektáló nyelv, vagyis a szavak mondatbeli viszonyait általában tőalak-

változással fejezi ki. Ennek nyelvtani szerepe van, ugyanis kifejezi az illető névszó nemét,
ragozási típushoz tartozását, számát, esetét. Megkülönbözteti a magyartól az elöljárószók
használata, a nyelvtani nem, a melléknév egyeztetése a főnévvel.

Szavak elválasztása
Disjunctio verborum

A szótag szerinti és az alkotó tagok szerinti szétválasztás egyaránt alkalmazható. Az

összetett magánhangzókat és a több betűből álló mássalhangzókat (pl. oe, sch) nem szabad
szétválasztani.

Hangtan
Principes phoeneticae

A magyar nyelv latin betűkészletet, írásjeleket használ, de a magánhangzók és a

mássalhangzók kiejtésében különbségek vannak. A magyar nyelvben rendszerint a szavak
első szótagjára esik a hangsúly, más nyelvekben – így a latinban – csak a kéttagú szavak
esetében van így, egyébként a hangsúly helye változó. Általában a szó végétől számított

4
második, harmadik szótagra, de ha az utolsó előtti hosszú, akkor arra esik a hangsúly. Egyes
esetekben a hangsúlyt (balra dőlt ékezettel) és hosszúságot (jobbra dőlt ékezettel) a helyes
kiejtés kedvéért jelölik a latin szövegben (pl. Chamaecỳparis - Chamǽdrys.) A latinban
különös jelentősége van (pl. populus = nép, Pòpulus = nyár(fa), popúleus = nyárféle,
pupulifòlius = nyárlevelű).
Az alábbi hangtani szabályok az úgynevezett hagyományos kiejtésnek felelnek meg,
amelytől a elsősorban a leány-nyelvek, de más latint használók is eltérnek, amennyiben az
úgynevezett restituált kiejtést alkalmazzák. Ebben az esetben az egyes betűk mindig ugyanazt
a hangot jelölik (pl. ciceraria – kikeraria, csicseraria). Külföldi személynevekből képzett
nemzetség- vagy fajneveknél használják a latinos vagy az illető nyelv szerinti kiejtést.

Magánhangzók - Vocales

hang ejtése példa

a mint a magyar á, de rövid, Calamagrostis (Kalamagrósztisz)
ám lehet hosszú is Arum (Árum)
e hosszú: é, rövid: e repens (répensz), Mentha Megjegyzés [v1]: Az átírt
részeket zölddel emeltem ki
(Menta), Cedrus (Cédrusz)
y i, eredetileg görög eredetű szavakban Cystopteris (Cüsztópterisz) Formázott: Nem Kiemelt

ü, de nem következetesen, illetve a Polygonum (Polỳgonum, illetve Formázott: Nem Kiemelt

helyesírás hangsúlyozására Polǜgónum)
élőbeszédben alkalmazzák
ritkán j Cattleya (Kattléja)
ae, æ é aestivalis (észtivàlisz)
oe, œ ö, ő Koeleria (Kölèria),
ë külön o+e esetén Hippophaë (Hippòfae)
poeticus (poëticus) (poètikusz)
eu általában eu Euphorbia (Eufòrbia)
néha ev Euonymus (Evonỳmusz)
ou u (ritka) Simaroubaceae (Szimarubáceé)
ue ü (nem latin eredetű nevek) Muehlenbeckia (Műlenbekkia)
i ha magánhangzók között áll: j pleiochasium (plejohàsium)
egyéb esetben általában: i, amit Pleiospilos (Plejószpilosz)
jelölhetnek is: ï araneiformis (araneïfórmisz)

Mássalhangzók - Consonantes

hang ejtése példa

s sz Sisymbrium (Sziszǜmbrium)
c magas magánhangzók (e, i, ae, oe, y) baccifer (bakcifer),
előtt: c, Cicuta (Cikúta)
minden más esetben: k Parthenocissus (Partenocísszusz)
Cryptocorine (Krüptokoríne)
ti ha nem áll előtte s, t, x Nasturtium (Nasztúrcium)
és utána magánhangzó következik: ci fastigiata (fasztigiáta)
qu kv Equisetum (Ekviszètum),
Quercus (Kverkusz)
gu ha utána magánhangzó áll: gv segueriana (szegveriána)

5
 su ha utána magánhangzó áll: sv suaveolens (szvavèolensz),
suecica (szvècika)
ch k Chrysopogon (Krüzopógon)
k+h (erősen torokból képzett h) Eleocharis (Eleóharisz)
ph ma már egyszerűen f Paphiopedilum (Pafiopèdilum)
rh, rrh r+h, rr+h Rhododendron (Rhododèndron)
Coralliorrhiza (Koralliorrhìza)
z z Rhizobium (Rhizòbium)
sc általában szk, Biscutella (Biszkutèlla)
néha szc Scirpus (Szcìrpusz)
sch sz+k Schoenus (Szkhönusz)
s nem latin eredetű nevekben: s Sherardia (Seràrdia)
cch hh Saccharum (Szahhárum)

Ragozás
Declinatio et coniugatio verborum

A latin igeragozás a konjugáció (conjugatio), azaz a tőhöz ideiglenesen ragokat

illesztünk. Latin igeragozás használatára a tudományos nyelvben ma már ritkán kerül sor.
Hasonlóképpen a névmásragozás is igen beszűkült. A latin névszókat anyanyelvi
környezetben használják szerte a világon. Legteljesebb latin nyelvhasználatra a definíciók
(meghatározások) és a diagnózisok (orvosi nyelvben tünetek, betegségek, gyógyszerészetben
receptek, biológiában fajok egyértelmű leírása) esetén törekednek. A biológiában már az
angol is elfogadott a fajok, fajták diagnózisára. A latin névszóragozás a deklináció
(declinatio), azaz a végződéseket nemnek, számnak és esetnek megfelelően „hajlítgatjuk”.

Főnév
Vocabulum (appellatio)

A főnév szótári alakja tartalmazza rendszerint az egyes szám alanyesetű alakot, és

annak egyes szám birtokos esetre jellemző végződését, valamint a főnév nemére utaló betűt
(m., f., n.). Például: lapis, -idis m. (kő); faber, -bri m. (kézműves); hortus, -i m. (kert); soror, -
oris f. (nővér); sona, -ae f. (zóna, övezet); inquisitio, -onis f. (kutatás, nyomozás), falsum, -i n.
(tévedés, valótlanság), milium, -i n. (köles).

nem neve és jelölése végződése ide tartoznak általában

hím- masculinum m. -us, -er, férfit jelentő főnevek, folyók, szelek, hónapok
stb. nevei
nő- femininum f. -a, -or, nőt jelentő főnevek, növények, szigetek, városok,
stb. országok nevei
semleges- neutrum n. -um ragozhatatlan főnevek, főnévi igenevek

A főnevek számai: egyes szám (Singularis, jelölése: Sing.)

többes szám (Pluralis, jelölése: Plur.)

6
A főnevek esetei: alanyeset (Nominativus, jelölése: Nom.)
tárgyeset (Accusativus, jelölése: Acc.)
birtokos eset (Genitivus, jelölése: Gen.)
részes eset (Dativus, jelölése: Dat.)
elöljárós eset (Ablativus, jelölése: Abl.)

Tekintettel arra, hogy a tudományos nevezéktanhoz a névszók szótári alakjai

gyakorlatilag elegendőek, a bonyolult névszó- és igeragozást nem ismertetjük. Szükség lehet
még az elöljárós esetre és néha a fentiek többes számú alakjaira (pl. társulások, gyógynövény
készítmények és drogok nevei esetén: Salvio – Festucetum rupicolae, Rhizoma Convallariae
cum Radicis).

Melléknév
Adjectivum

A melléknév ragozása nemben, számban és esetben megegyezik a hozzátartozó főnév

ragozásával. A görög eredetű szavak a latin nyelvben megőrzik eredeti nemüket, amit az
egyeztetésnél figyelembe kell venni (pl. Numisma Oeconomicum).

A melléknevek csoportjai:

1) a szótári alak –us végződésű: bonus (m.), bona (f.), bonum (n.)
2) a szótári alak –er végződésű: pulcher, pulchra, pulchrum,
3) háromvégződésű melléknevek: acer, acris, acre,
4) kétvégződésű melléknevek: fortis (m. f.), forte (n.)
5) egyvégződésű melléknevek: felix, -icis (m., f., n.)

Megjegyzés [v2]: Nem értem

A kétvégződésű mellékneveknél az első alak a hím- és nőnem, a második a hogy írjam
semlegesnem. Az egyvégződésű mellékneveknél mindhárom nem alanyesete megegyezik, a Törölt:
kiírt végződés az egyes szám birtokos esete.
Törölt:
Törölt: (pl. Gymnadenia
A melléknév fokozása esetén a képzők az egyes szám birtokos eset ragja helyére kerülnek: odoratissima)
Megjegyzés [v3]: Nem értem
hogy írjam
1) alapfok: megegyezik a szótári alakkal,
Törölt:
2) középfok képzője: hím- és nőnemben: -ior (pl. Primula elatior)
semlegesnemben: -ius (pl. Arrhenatherum elatius) Törölt:

3) felsőfok képzője: hímnemben: -issimus (pl. Lotus angustissimus) Formázott: Sűrített: 0,3 pt
nőnemben: -issima (pl. Ailanthus altissima, Gymnadenia odoratissima) Formázott: Sűrített: 0,3 pt,
Nem Kiemelt
semlegesnemben: -issimum (pl. Linum usitatissimum)
Formázott: Sűrített: 0,3 pt,
Nem Kiemelt
Feltűnhet, hogy a melléknév képzője egyes esetekben nem egyezik meg a főnév (a Formázott: Bekezdés
növény nemzetségnevének) végződésével. Ennek és hasonló eseteknek a magyarázata az, alapbetűtípusa, Sűrített: 0,3 pt
hogy – mint az elején leszögeztük – a növényeket jelentő nevek a nőnemű főnevek Formázott: Sűrített: 0,3 pt,
Nem Kiemelt
csoportjába tartoznak.
Formázott: Sűrített: 0,3 pt
Törölt: Sisymbrium
Törölt: strictissimum

7
Számnév
Nomen numerale

tőszámnevek sorszámnevek
1 I unus, -a, -um 1. primus, -a, -um
2 II duo, duae, duo 2. secundus, -a, -um
alter, –a, -um
3 III tres, tria 3. tertius
4 IIII v. IV quattor 4. quartus
5 V quinque 5. quintus
6 VI sex 6. sextus
7 VII septem 7. septimus
8 VIII octo 8. octavus
9 VIIII v. IX novem 9. nonus
10 X decem 10. decimus
50 L quinquaginta 50. quinquagesimus
100 C centum 100. centessimus
1000 M mille 1000. millesimus

Határozatlan számnevek

ceteri, -ae, -a a többi

cuncti, -ae, -a mind
multi, -ae, -a sok
nonnulli, -ae, -a némelyek, meglehetősen sokan
omnes, omnia az összes
pauci, -ae, -a kevés
reliqui, -ae, -a a hátralévő
universi, -ae, -a valamennyi

A növényi nevezéktan szabályai

Praescriptiones nomenclaturae botanicae

Rendszertani egységek (taxonok) elnevezése

Denominatio unitates systematicae

Megjegyzés [v4]: Az
A gazdasági növények rangfokozatainak használatát a Botanikai és a Kultúrnövény „Újabb”szó bekerül?
Kódex együttesen szabályozza (1980). A Kultúrnövény Kódex három rendszertani Törölt: Újabb
rangfokozat (egység) használatát szabályozza: nemzetség (genus), faj (species), fajta Formázott: Behúzás: Első sor:
(cultivar). 1,25 cm

A fajta fajon belüli rendszertani egység. A fajták a természetes fajok fajon belüli Törölt: !

egységeivel nem azonos értékűek, de azok bármelyikéből előállíthatók.

8
Változékonyságuk alapján a fajoknak három csoportja van. A monomorf fajok egész
elterjedési területükön viszonylag egységesek. A polimorf fajok többféle alakban élnek
elterjedési területükön. A politipikus fajok több botanikai faj fajtáit, fajtacsoportjait, vagy
nagyobb rendszertani egységeit tartalmazzák.

jellemző, fő infraspecifikus fokozat

típus
species (sp.) = botanikai faj specioid (spd.) = kultúrfaj
linneon jordanon Törölt: ,
monomorf forma (f.) = forma cultivar (cv.) = fajta conculta (conc.) Formázott: Középre zárt
= fajtacsoport Formázott: Középre zárt
polimorf varietas (var.) = változat conculta (conc.) provarietas Formázott: Középre zárt
(provar.) =
kultúrváltozat
(változatcsoport)
politipikus subspecies (subsp.) = alfaj convarietas (convar.) = fajtakör Formázott: Középre zárt
(kultúrrassz)
kollektív nem hibrid eredetű multihibrid
kultúrfaj fajtákból összetett kultúrfaj
kultúrfaj

Kettős nevezéktan
Nomenclatura binominalis

A nevezéktan (nómenklatúra) szabályait kódex, az International Code of Botanical

Nomenclature tartalmazza. A kettős nevezéktan (binominális nómenklatúra) értelmében a
növényfajokat kettős névvel jelöljük meg, amelyben az első a nemzetség (genus) név, a
második a faj (species) név. A kettős név a szerző/k (auctor/ok) nevével együtt érvényes,
amely/ek általában rövidített formában szerepel/nek. A rövidítések magyarázata a
határozókönyvekben és flóraművekben szerepelni szokott.
A nemzetség neve egyes számú főnév, vagy főnévként használt melléknév, amely nem
lehet azonos morfológiai kifejezésekkel (1912 után).
Minden faj- és faj alatti nevet kis kezdőbetűvel kell írni. Kivétel, ha az epitheton
(kísérő jelzői kiegészítés) természetes vagy mitikus hazai (nem latin) személyek nevéből,
vagy korábbi genusznévből ered. Az eredeti írásmód megtartható, de a helyesírási- vagy
sajtóhibákat javítani kell. Nem használhatók a typicus, genuinus, verus, originalis, novus
fajnevek. Nem használatosak a diakritikus jelek, csak az ë (= trema, pl.: poëtieus) Formázott: Nem Kiemelt
megengedett. A többi esetben: ä = ae, ö = oe, ü = ue, illetve é, è, ě esetén e vagy ae
használandó.

A kódex fő tételei:
1) A botanikai nómenklatúra független a zoológiai nómenklatúrától; növények és állatok
ugyanazt a nevet viselhetik.
2) A taxonok neveinek alkalmazása a nómenklatúrai típusok szerint történik.
3) A taxonok elnevezése a közlés prioritásán alapul.

9
4) Minden taxonnak csak egy helyes neve lehet, a 3) értelmében a legrégebbi, amelyik a
szabályoknak megfelel.
5) A növények tudományos nevei latinok, illetve mint latin nevek kezelendők.
6) A nómenklatúra szabályai visszaható érvényűek, ha nincs korlátozásuk kimondva.

Növénytársulástani (fitoszociológiai) nevezéktan

Nomenclatura sociologiae plantarum

A növénytársulástani nevezéktani szabályokat a Nemzetközi Növényszociológiai

Nevezéktani Törvénykönyv 3. kiadása tartalmazza, amelynek magyar kiadása 2003-ban jelent
meg (Borhidi – B. Thúry 2003).
A növénytakaróban megjelenő formációk meghatározása fitoszociológiai
(fitocönológiai) szempontok szerint történik, és azokat valamilyen rangú, absztrakt egységek
(szüntaxonok – syntaxon, Plur. syntaxa) hierarchikus rendszerébe illesztik. A rendfokozatok
az alábbiak:

kizárólagos (fő) szüntaxon fakultatív szüntaxon

szüntaxon név és végződés szüntaxon név és végződés
osztály classis, class; -etea
alosztály subclassis; -enea
sorozat, rend ordo, order; -etalia
alsorozat subordo; -enalia
csoport alliance, foederatio,
Verband; -ion
alcsoport suballiance, subfoederatio;
-enion
társulás associatio -etum
szubasszociáció -etosum
fáciesz -osum
A növénytársulás vagy magasabb rangú szüntaxon nevét egy vagy két növényfaj vagy
infraspecifikus taxon érvényes tudományos nevéből képezik úgy, hogy a nemzetségnév
szótövéhez meghatározott rangot jelentő végződést illesztenek:
Agrostetum albae Ujvárosi 1941 = fehértippanos mocsárrét
Nymphaeion albae Oberd. 1957 = tündérrózsahínár.
Két, különböző nemzetséghez tartozó taxon nevéből képzett taxonnév esetén a
rangfokozatot jelentő végződést a második nemzetségnév szótövéhez illesztik, az első
nemzetségnév szótöve –i vagy –o végződést kap:
Carici flavae-Eriophoretum Soó 1944 = gyapjúsásos láprét,
Alysso saxatilis-Festucion pallentis Moravec in Holub et al. 1967 = nyugat-közép-
európai szilikát-sziklagyepek.
Megengedhetők morfológiai vagy ökológiai tulajdonságokat kifejező melléknevek is,
amint azt a példák bizonyítják. A szüntaxonok nevei a szerző és a közlés évének
megjelölésével érvényesek.

10
Drogok, hatóanyagok, készítmények nevezéktana
Nomenclatura partis, materiae et praeparatum plantarum medicinales

A növényi eredetű gyógyszerek nyersanyagát drognak nevezik. A drogok egy része a

gyógyszerkönyvekben szerepel, más részének alkalmazását szabványok és hatósági
engedélyek szabályozzák. Növényi drog lehet a felhasznált faj legtöbb hatóanyagot tartalmazó
része, növényi nyersanyagból előállított termék, a nyersanyag átalakítása révén nyert anyag.
Amennyiben a drog a növénynek valamelyik szerve vagy része, azt az elnevezésben
fel kell tüntetni. Az elnevezésben szerepelhet a nemzetségnév vagy a fajnév:
Althaeae radix, illetve Absinthii herba.
Vannak olyan drognevek, amelyek nem követik a jelenlegi nómenklatúrát:
Calcatrippae flos (szarkaláb virág), Cynosbati fructus (csipkebogyó).
A gyógyszerkönyv szerint előbb szerepel a növény neve egyes szám birtokos esetben,
és azt követi a felhasznált szerv vagy rész egyes számban:
Calami rhizoma.
Növényi nyersanyagból előállított termékek esetében fordítva, elöl áll a termék, utána
a faj- (nemzetség-) név:
Aetheroleum Juniperi.

A magyar növénynevek helyesírása

Recte scribendi scientia (orthographia) nominorum hungaricorum plantarum

A magyar növénynevek helyesírásának szabályait az MTA Helyesírási Bizottságának

1985-ben megjelent kiadványa tartalmazza a fajnevekre, a nemzetségnevekre, a fajon belüli és
nemzetség feletti rendszertani egységekre, a hibridekre és fajtákra, valamint a
növénytársulásokra vonatkozóan (idézi Priszter 1998).
Formázott: Sűrített: 0,3 pt
A magyar fajnevek kisebb része egyszerű vagy összetett, faji jelző nélküli főnév. A fajnevek
túlnyomó többségét nemzetségnévből faji jelzővel alkotott fajnevek teszik ki. Mindig egyes
tőalakban állnak, többnyire kis kezdőbetűvel írandók; egyébként írásmódjuk szabályai változatosak.

Faj feletti taxonok

Unitates systematicae supraspecificarum

A magyar nemzetségnevek mindig egyszavasak és mindig egyes számú egyszerű,

vagy összetett főnevek, de lehetnek főnevesült melléknevek és melléknévi igenevek is.
Megfelelnek a latin nemzetségneveknek, de azoktól eltérően általában kis kezdőbetűvel írják.
A nemzetség feletti rendszertani egységek (család, rend, osztály, törzs) és ezek alegységei
többnyire 1840 után kaptak nevet. Írásmódjuk változó, ezért célszerű a köznyelvi helyesírás
szabályait alkalmazni.1

1
Lásd: Függelék!

11
Vad- és termesztett fajok faj alatti taxonjai
Unitates systematicae infraspecificarum plantarum spontanearum et cultarum

Kevés faj alatti taxonnak (alfajnak, változatnak, illetve fajtakörnek, változatcsoportnak

és fajtacsoportnak) van külön magyar neve. Esetükben a faji jelzős fajnevekhez hasonlóan
kell eljárni. Hasonlóképpen kell kezelni a természetes és mesterséges nemzetséghibridek
neveit is.
A fajtanevek (a cultivarok nevei) általában fantázianevek, olykor számjegyekkel
ellátva, vagy betűjelek és számjegyek kombinációi. A fajtanév mindig nagy kezdőbetűs, de a
második, esetleg a harmadik tag csak akkor, ha személynév vagy földrajzi név. Fajtanév nem
kezdődhet számjeggyel, és a számjegyek után nem kell pontot tenni. A fajtanevet
írásmódjában idézőjellel kell szövegkörnyezetétől megkülönböztetni. Kétszavas tudományos
név után a fajtanevet cv. (cultivar) jelölés előzi meg, de ekkor az idézőjelek elhagyandók.

Rövidítések, jelek
Abbreviationes, signi

A nevezéktanban számos rövidítés és jel használatos, amelyek közül leggyakrabban a

következőkkel találkozhatunk.

rövidítés teljes alak magyar jelentés

adv. adventivus jövevény (behurcolt)
agg. aggregatum fajcsoport (species aggregata)
ap. apud -nál, -nél (szerzőnél)
auct. auctorum, auctores szerző/k szerint
auct. europ. auctorum europaeorum európai szerzők szerint
auct. hung. auctorum hungarorum magyar szerzők szerint
auct. nonn. auctorum nonnullorum ismeretlen szerzők szerint
cf. confer vesd össze
comb. combinatio kombináció
comb. nova combinatio nova új kombináció
corr. correxit javított/a
conc. conculta fajtacsoport
convar. convarietas változatcsoport
cv. cultivar fajta
del. deligit besorolta (herbáriumba)
dem dem népesség (összetételben pl.
topodém)
det. determinavit meghatározta
em. emendavit értelmezésében
excl. exclusive kivéve, kivételével
excl. sp. exclusa specie a faj kivételével
excl. var. excluse varietate a változat kivételével
f. forma forma, alak
fals. falsum hiba, tévedés
fam. familia család

12
g., gx grex „nyáj”2 Törölt: g.
hort. hortorum kerti, kertészeti Formázott: Nem Kiemelt
ined. ineditum kiadatlan (közlés) Formázott: Nem Kiemelt
incl. inclusive beleértve
in in -ban, -ben, -nál, -nél
jord. jordanon mikrospecies
l. c. locus citatus idézett hely
l. cl. locus classicus klasszikus előfordulási hely
l. lusus eltérés
linn. linneon makrospecies
m., monstr. monstrositas rendellenes óriásnövés
macrosp. macrospecies nagyfaj
microsp. microspecies kisfaj
n. nomen név
n.a.l. nomen auctoris legitimum helyes szerzőnév
nm., nom. nothomorpha keverékfaj
nom. conf. nomen confusum zavaros, ellentmondásos faj
nom. cons. nomen conservandum megőrzendő név
nom. deval. nomen devalidatum érvénytelenített név
nom. inval. nomen invalidatum érvénytelen név
nom. nov. nomen novum új név
nom. nud. nomen nudum csupasz név (leírás nélkül)
nom. illeg. nomen illegitimum helytelen név
nom. prov. nomen provisoricum ideiglenes név
non al. non aliorum nem mások értelmezésében
non, nec non, nec nem abban az értelmezésben
nov. comb. nova combinatio új (faji) kombináció
orig. originaliter, origine eredeti/leg
p. pro -ként, mint
p.p. pro parte részben
p.g.pr. pro genere proprio külön génuszként
p.sp.n.l. pro specie nomen legitimum fajként helyes neve
pop. populáció népesség
prol. proles származéksor (fajon belül)
provar. provarietas kultúrváltozat
p.sp. pro specie fajként (tárgyalva)
p.var. pro varietate változatként (tárgyalva)
put. putatum rágott, törpe növésű
pt. parte, partim részben
p.mai.p. pro maiore parte nagyobb részben
p.min.p. pro minore parte kisebb részben
resp. respective illetve
rev. revidit felülbírálta, ellenőrizte
Formázott: Nem Kiemelt
sec. secundum követve, utána, szerint
s. ampl. sensu amplo tágabb értelemben Formázott: Betűtípus: 10 pt
Formázott: Sorkizárt,
Behúzás: Bal: 0 cm, Függő:
2 0,32 cm
grex (röv. gx, Plur. greges, non grexes) meghatározott származás alapján csoportosított egyedek. A szülők faj,
vagy más grex, vagy alfaj rangúak, de utóbbi esetben az alfajt nómenklatúrailag fajként kell kezelni. Formázott: Betűtípus:
Subspecies és infra-grex nem lehet szülő, de lehet infra-grex csoport szülője. Grex név alkalmas a (Alapérték) Times New Roman
keresztezésre és annak reciprokára. Formázott: Betűtípus:
(Alapérték) Times New Roman

13
s.l. sensu lato tágabb értelemben
sp. species faj
spd. specioid kultúrfaj
spp. species fajok
ssp., subsp. subspecies alfaj
s., ss. sensu értelemben
s.str. sensu stricto szűkebb értelemben
syn. synonymon társnév
sect. sectio szekció
stad. stadium állapot
var. varietas változat
v.sim. veri similie valószínűleg
vix vix(dum) bajosan, alig
× (dőlt kereszt) keresztezés, hibrid Formázott: Betűtípus: 12 pt,
Nem Kiemelt
Törölt: x

Dictionarium – Szótár Formázott: Betűtípus: 12 pt

Pars Latina – Hungarica

latin – magyar rész

Termini technici frequentes

Gyakori szakkifejezések

abietis, -etis f. fenyőfa (deszka)

acer, acris, acre éles, hegyes, metsző
acicularis kihegyezett, tűalakú
aculeatus tüskés, fullánkos, szúró
acuminatus hegyes
acutifolius hegyeslevelű
acutiformis tűalakú
acutilobus hegyeskaréjú
acutus kihegyezett, tűlevelű
adscendens (ascendens) felemelkedő
adsurgens felegyenesedő
aduncus horgas, kampós
aestas, -atis f. nyár
aestivalis, -e nyári
aestivus nyári
aethiops etióp Törölt: is
ager, agri m. (szántó)föld, mező
agrestis, -e szántóföldi, mezei
alatus szárnyas, szárnyalt
alpes havas
alpestris,-e havasi
alpinus havasi
alterniflorus váltakozó virágú

14
alternifolius váltakozó levelű
altus magas, magasratörő
amarellus kesernyés
amarus keserű
ambiguus kétfelé hajló, ingadozó
amplexicaulis körülölelt szárú
anceps,-cipitis kétfejű, kétcsúcsú
angulatus szögletes
angustiae,-arum f. szoros
angustifolius keskenylevelű
angustus szűk, szoros, keskeny
annotinus múlt évi, tavalyi
annulatus gyűrűs
annuus egyéves, egy évig tartó
apetalus sziromtalan
aqua, -ae f. víz
aquaticus vízi
aquatilis, -e vízi
araneosus pókhálószőrű
arbor, -oris f. élőfa
arborescens fásodó
arboreus fából való, fa-
arbuscula, -ae f. fácska
arcuatus ívelt
arena, -ae f. homok, homokpuszta
arenarius homokos
arenosus homokos, fövenyes
aridus száraz, aszott
aristatus szálkás
articulatus tagolt, ízelt
arundinaceus nádképű
arvensis, -e szántóföldi, vetési
arvum, -i n. szántóföld, vetés
asper, -era, -erum érdes, durva
assimilis, -e hasonló valamihez
auster, -tri m. dél (D) Törölt: -i szél
australis,-e déli
austriacus osztrák (valójában déli3) Törölt: tartománybeli
austro-occidens délnyugat
austro-oriens délkelet
autumnalis, -e őszi
autumnus, -i m. ősz
baccatus (bacatus) bogyós
baccifer, -era, -erum bogyót termő
barbarus külföldi, idegen
barbatus szakállas
biennis kétéves
bifidus kétfelé hasított

3
Sajátos germán-központú szemlélet.

15
biflorus kétvirágú
bifolius kétlevelű
borealis, -e északi
boreas, -ae m. észak
boreo-occidens északnyugat
boreo-oriens északkelet
boreus északi
bracteatus murvaleveles
brevis, -e rövid
bulbifer, -era, -erum hagymát termő
bulbosus hagymás
caespes, -itis m. gyep, pázsit
caespitosus gyepes
calcareus sarkantyús
campester, -stris, -stre síksági, mezei
campus, -i m. síkság, mező
capitatus fejecskés
carinatus gerinces, éles, ormos
carnivorus húsevő
carnosus húsos
carpaticus kárpáti
cartilagineus porcos
catenatus megláncolt, bilincsbe vert
cavus üreges, odvas
centralis, -e középső, központi
cerefolius viaszos levelű
cereus viaszos, viasz-
cernuus fejjel előre bukó
chamaeo- ál-
chinensis kínai
ciliatus pillás (szőrű)
collinus dombon lévő, dombi
collis, -is m. domb, halom
columnaris, -e oszlopos
comitatus, -us m. megye
communis, -e közönséges, általános
comosus sűrű (dús, tömött) hajú
compressus összenyomott
concolor, -oris egyforma színű
conjunctus, conjugatus páros, összekötött, egyesült
contortus csavart
cordatus szívalakú
cordifolius szívlevelű
coriaceus bőrnemű
corniculatus szarvacskás
cornutus szarvas
coronarius koronás
corymbosus sátoros
costatus bordás
costulatus rovátkás

16
crassus vastag
crenatus csipkés Törölt: cretaceus ... [1]
creticus krétai
crispus göndör, fordított
cristatus taréjos
cultus termesztett
cuspidatus hegyes
cymosus bogas
dacicus dáciai
dalmaticus dalmát
deciduus lombhullató
decumbens heverő
decurrens lefutó
decussatus kereszben átellenes
demersus víz alá merült
demissus lelógó, leeresztett
dentatus fogas, fogazott
denticulatus fogacskás
dexter, -ra, -rum jobb (oldali)
diffusus kiterjedt, terjedelmes
digitatus ujjas
dissectus szabdalt
distans, -ntis különálló
diutinus tartós
divaricatus terpedt
domesticus házi
dubius eldöntetlen, kétes
dulcis, -e édes
dumetorus bozótos
dumosus bozótos
dumus, -i m. kúszócserje
duriusculus kissé merev
durus kemény, merev
echinatus tüskés
effusus elterjedt, szétszórt
elatus felemelkedett, kimagasló
elegans, -antis ízléses, elegáns
elongatus nyúlánk
emersus vízből kiemelkedő
erectus egyenesenálló, felálló
esculentus ehető
europaeus európai
excelsus kimagasló, emelkedett
falcatus sarló alakú, kasza alakú
farinosus lisztes
fasciculatus nyalábos
fastigiatus kiemelkedő, kimagasló
fauces, -ium f. szoros, szakadék
femina, -ae f. nő, nőstény
-fer -viselő, -hozó

17
ferrugineus rozsdasárga
fertilis, -e termékeny, termő
fibrosus rostos
filiformis fonál alakú
filix, -icis f. haraszt, páfrány
fimbriatus rojtos
fissus hasadt
fistulosus üreges
flaccidus fonnyadt, hervadt
flaccus fonnyadt, kónya
flammeus lángoló, lángvörös
flexilis, -e hajlékony
flexuosus kanyargó, tekervényes
floccus pehely
flococcus pamutos
fluitans, -tis vízen úszó, hullámzó
flumen, -inis n. folyam
flumineus folyami
fluvialis, -e folyóvízi
fluviatilis, -e folyóvízi
fluvius, -ii m. folyó
foliaceus leveles
folium, -ii n. levél
fons, fontis m. forrás
fontanus forrás-
-formis alakú
fragilis törékeny
frondosus lombos, lombkoronás
frons, -ndis f. lomb, lombozat
fructus, -us m. termés, gyümölcs
frutescens cserjésedő
frutex, -icis m. bokor, cserje
fruticosus bokros, cserjés, bozótos
fruticulus törpecserje
fulgens fénylő, csillogó
furiens ádáz
fusiformis orsóalakú
gemma, -ae f. rügy
geniculatus bütykös, bogos, csomós
gentilis, -e rokon, hazafi
germanicus német
giganteus hatalmas, gigászi
glaber, -bra, -brum kopasz, sima
glabrescens kopaszodó
glacialis jeges, fagyos
glandulosus mirigyes
globosus gömbölyű, kerekded
glomeratus gomolyos, csomós
glutinosus enyves
-gonus -élű, -sarkú

18
gracilis, -e karcsú, nyulánk, kecses
graecus görög, hellén
gramineus füves, gyepes, fű-
graminifolius fűlevelű
grandiflorus nagyvirágú
grandis, -e nagy
granulatus szemcsés
guttatus könnyező, csepegő
hamatus kampós
hamulosus horgasszőrű
hastatus dárdás
hastifolius lándzsalevelű
helvetius, helveticus helvéciai
herba, -ae f. fű, zöld fűszál
herbaceus dudvás, lágyszárú
herbarius fű-, növény-
herbeus fűszínű
herbosus füves, fűben gazdag
herniarius hermoszi (Lydia fő folyója)
hybrida, -ae m.f. korcs
hiemalis, -e téli
hiems, hiemis f. tél
hirsutus borzasszőrű, durva
hirtus rövidszőrű, sörtés
hispidus merevszőrű
hortensis, -e kerti
humifusus fekvő
humilis, -e törpe, alacsony
hungaricus magyar
idaeus Ida-hegyi
illyricus illír, nyugat-balkáni
imbricatus fedelékesen álló
imperialis, -e császári, fenséges
impolitus csiszolatlan, befejezetlen
impudicus szemérmetlen
incisus bemetszett
indivisus ép
inermis, -e, -us fegyvertelen, védtelen
inerruptus szaggatott, félbeszakított
inferus, inferior alsó
inflatus felfújt
inflexus hajlított, görbe
infra alul
innoxius ártalmatlan
inodorus szagtalan
integer, -gra, -grum ép, sértetlen
integrifolius ép (teljes, egész) levelű
inter közé, között, közben
interior, internus belső
intermedium középalak

19
involutus begöngyölt
ischaemus vérzéscsillapító
italicus itáliai
laciniatus hegyes
lactatus tejelő
lactescens tejelő
lactiflora tejfehér virágú
lactus kövér, viruló
lacus, -us m. tó
lacustris, -e tavi
laevis, - e, laevigatus sima
lanceolatus lándzsa alakú
lanuginosus pelyhes, pihés
latens, -entis láthatatlan
lateralis oldalsó
-laterus oldalú
latifolius széleslevelű
latus széles
laxiflorus lazavirágzatú
laxus lankadt, laza
leguminosus hüvelyes
lepidus csinos, takaros
levis, -e (laevis) sima
lignosus fás
lingua, -ae f. nyelv
litoralis, -e vízparti
litus, -oris n. vízpart
lobatus karéjos
longifolius hosszúlevelű
longus hosszú
loricatus páncélos
lucidus fénylő, világos
luna, -ae f. hold
lunaris, -e holdalakú
maculatus foltos
magnus nagy
major nagyobb
mare, -is n. tenger
marginatus szegélyezett
margo, -inis n. szegély, széle vminek
marinus tengeri
maritimus tengeri, tenger melletti
marmoreus márványból való
mas, maris m. férfi, him
maximus legnagyobb
medius középső, közepes
meridies, -ei f. dél (D) Törölt: .
meridionalis déli
minimus legkisebb
minor kisebb

20
mirabilis, -e csodálatos Törölt: moesiacus ... [2]
mollis, -e lágy, puha
mons, montis m. hegy (ség)
montana, -orum hegyvidék
montanus hegyi, hegyvidéki
monticola, -ae m. hegyilakó
mucronatus szálkás, hegyesített
multifidus sokrészre hasított
multiflorus sokvirágú
muralis fali
nanus, -i törpe
natans, -tis úszó
natronatus sziki
natus született (utótagként is)
neglectus elhanyagolt
nemoralis erdei, ligeti
nemorosus erdős, fás, árnyékos
nemus, -oris n. berek, liget
nitidus (nitens) fénylő
nivalis havas, hóborította
nix, nivis f. hó
noctiflorus éjszaka virágzó
nodosus csomós, bogos
nudus csupasz Törölt: o
nodus, -i m. csomó, bog
nudicaulis csupaszszárú
nutans bókoló, kónya
obliquus ferde
oblongus hosszúkás
obovatus visszás tojásdad
obscurus homályos, láthatatlan (sötét)
obtusifolius tompalevelű
obtusus tompa
occiddens, -entis nyugat (Ny) Törölt: Y.
occidentalis, -e nyugati Formázott: Nem Kiemelt
odoratus szagos, illatos
odorus szagos, illatos
officinalis gyógyászati (hiv.)
oleraceus kerti
oppositus átellenes állású
orbiculatus kerek
oriens, -entis kelet (K) Törölt: .
orientalis, -e keleti
originalis, -e ősi, eredeti
osseus csontos
ovalis, -e kerekded
ovatus tojásalakú
pallens, -entis halvány
pallidus halvány, sápadt
palmatus tenyeresen összetett

21
paludosus mocsári
palus, -udis f. mocsár
paluster, -tris, -tre mocsári
panicea mocsári
paniculatus bugás
pannonicus pannóniai
papillosus bolyhos
parasiticus élősködő
parviflorus kisvirágú
parvus kis, kicsiny
patens nyitott, szabad, tárt
patulus kiterülő, nyitott, tárt
pectinatus fésűs
pedatus ölbefogott
pedunculatus kocsányos
pellucidus áttetsző
peltatus könnyű pajzzsal felfegyv.
pendulus függő, lebegő, lecsüngő
peregrinus idegen, vándor
perennis, -e éves, egész éven át tartó
perfoliatus köröskörül leveles
petiolatus nyeles
petra, -ae f. szikla, kő
petraeus sziklai, kövi
picreus keserű
pictus festett
pilosus hajas, szőrős
pinnatus tollas, szárnyas
planities, -entis síkság
planta, -ae f. növény
planum, -i síkság
planus sík, lapos
plenus telt
plicatus összeráncolt, redős
poli-, poly- sok-
politus csiszolt, simított
potamus folyami
praecox, -cocis korán érő, korai
praedium, -ii n. puszta
pratensis, -se réti
pratum, -i n. rét
procerus magas, karcsú, nyúlánk
procumbens lehajló, elfekvő, henye
prostratus lecsepült, ledöntött
pruinosus hamvas
pseudo- ál-
pubens, -entis duzzadó (fű)
pubescens pelyhesedő, szőrösödő
pudicus szemérmes
pulchellus csinos

22
pulcher, -chra, -chrum szép
pullus kicsiny, fiatal
puellus, -i fióka, kölyök
pulverulentus poros
pulvinatus párnás
pumilio, -onis mf. törpe
punctatus pettyezett
pungens szúrós hegyű
pusillus kicsiny, parányi
pyramidalis piramis alakú
pyriforme körte (alakú)
pyxidata,-aria szelencére hasonlító
racemosus fürtös
radians sugárzó, szétterjedő
radiatus sugárzó
radicans gyökerező
radix, -icis f. gyökér
ramosissimus sokágú, ágasbogas
ramosus ágas
ramulus, -i ágacska
ramus, -i m. ág, gally
rarus ritka
rectus egyenes, függőleges
regalis királyi
regina, -nae f. királynő
regio, -onis f. vidék, tájék
regionalis, -e területi, vidéki
regnum, -i n. ország
remotus messze eső, távol eső
repandus hátragörbülő, kanyargozó
repens, -entis kúszó, mászó, futó
reptans földön kúszó
reptilis kapaszkodó, mászó
resupinus, resupinatus hátrahajlított, hanyatt fekvő
reticulatus hálózatos
retusus tompa
revolutus visszagöngyölt
rex, regis m. király
rigidus merev, kemény
rimosus hasadékos, repedéses
ripa, -ae f. folyópart
riparius folyóparti
rivularus, -e patakmenti
rivulus, -i m. csermely, ér
rivus, -i m. patak
roridus deres, harmatos
rostratus csőrös, sarkantyús
rotundifolius kereklevelű
rotundus kerek
ruderalis törmeléki, romvidéki

23
rudis, -e műveletlen föld
rugosus ráncos
rupens, -is f. szikla, szirt
rupestris,-e sziklai, szirti
sagittatus nyilas
salicifolius fűzlevelű
sardous szardíniai, szárd
sata, -orum n. vetés
sativus vetési
saxatilis sziklai
saxifraga sziklatörő, kőzúzó
saxum -i n. kő, szikla
scaber, -bra, -brum érdes (koszos, rühes)
scabiosus érdes, durva
scandens felfutó
sceleratus megszentségtelenített
scissus vágott, tépett
sclerus kemény, száraz, porcos Formázott: Nem Kiemelt
scopa, -ae f. vékony ág, gally
scoparius seprűs
scutatus pajzsos
scutellatus pajzsocskás
seges, -etis f. vetés
segetalis vetési
selago druidák gyógynövénye (ld.: savin4) Formázott: Nem Kiemelt
sempervirens, -entis örökzöld Törölt: s
septemtrio, -onis m. észak (É)
septemtrionalis, -e északi
sericeus selyemszőrű
serotinus késői
serratus fűrészes
sessilis, -e ülő
setosus serteszőrű
simplex, -icis egyszerű, egyes
sinister, -tra, -trum bal (oldali)
solidus tömör, kemény, valódi
solstitialis, -e nyári (napforduló)
sparsus elszórt, szétszórt, ritka
sparsiflorus ritka-, szórtvirágú
spicatus füzéres, kalászos
spiceus kalászos
spina, -ae f. tövis
spinosus tövises, szúrós
spinulosus gyengén tövises, töviskés
spiralis, -e csavarodó
spontaneus spontán, önkéntes, szabad
spurius korcs, fattyú
squamosus pikkelyes

4
Juniperus sabina

24
squarrosus berzedt
stagnalis, -e állóvízi, pocsolyabeli
stanum, -i n. állóvíz, pocsolya
stellatus csillagos
stenophyllus keskenylevelű
sterilis, -e meddő
striatus csíkolt, hornyolt, sávos, rovátkás
strictus szoros, feszes
strigolosus soványka
strigosus sovány, száraz, szikár
suaveolens, -entis jó illatú
suavis, -e édes, kellemes, kedves
sub alatt, -a, -i
suberosus parás
submersus alámerült
subterraneus földalatti
subulatus árszerű
succulentus pozsgás
suffrutex, -icis m. félcserje
suffruticosus félcserjés
sulcatus barázdált
superior felső
supinus heverő, hanyatt fekvő
supra fent
sylva, -ae f. erdő, vadon
sylvestris erdei
sylvicola erdőlakó
syriacus szíriai
tectorius fedő-, fedésre való
temulentus borszagú, bódító
tenageia nedves élőhelyet kedvelő
tenellus igen gyenge, zsenge
tenuifolius keskenylevelű
tenuis, -e vékony, keskeny
terminalis, -e csúcsi, végső
terra, -ae f. föld
terrestris, -e szárazföldi
testaceus cserépszínű
testiculatus zacskó- (here-) formájú
tetrapterus négyszárnyú
tinctorius festő
tomentosus molyhos, molyhosszőrű
transsylvanicus erdélyi
tremulus reszkető, rezgő
trifolius háromlevelű
tristis, -e szomorú, mélabús
tuberosus gumós
uliginosus mocsaras
uligo, -inis nedves, nyirkos hely
umbellatus ernyős

25
umbraticus árnyékban lévő
umbrosus árnyékos, árnyékolt
undulatus hullámos
uniflorus egyvirágú
uva, -ae f. szőlőfürt, fürt alakú
vaginalis, -e hüvelyes
vallis, -is f. völgy
variegatus tarka
varius tarka, változatos, különböző
velutinus bársonyos
ventricosus duzzadt
ver, veris n. tavasz
vernalis, -e tavaszi
vernus tavaszi, kikeleti
verrucosus bibircses
verticillatus örvös állású
verus valóságos, igaz
vesiculosus hólyagos
vestitus, -us m. zöld pázsit, növényzet
villosus szöszös, bozontos
vimineus vesszőből font, vessző-
virga, -ae f. zöld ág, vessző
virgatus vesszős, vesszőből font
virosus erős szagú, büdös
viscosus ragadós, enyves
vittatus szalagos
vulgaris, -e közönséges, mindennapi
vulgatus ismeretes
vulgo közönségesen

Colores
Színek

achromus színtelen
aeruginosus acélzöld
albicans fehéres
albiflorus fehérvirágú
albidus fehérlő
albus fehér
anthracinus szénfekete
ardesiacus palaszürke
argenteus ezüstfehér
ater, atratus, phaeus fénytelen fekete
atro sötét
atrocyaneus berlinikék
atropurpureus feketésvörös
atrorubens sötétvörös
atroviolaceus sötétviola
atrovirens sötétzöld

26
ater, atra, atrum sötét, fekete
atratus fénytelen fekete
atro- sötét-
atrorubens sötétpiros
aurantiacus narancssárga
auratus aranysárga
aureus arany, aranysárga
auricomus aranylevelű
avellaneus mogyorószínű
badius gesztenyebarna
brunneus, fuscus barna
caerulescens kéklő
caeruleus égszínkék
caesius szürkéskék
candidus tiszta fehér
canescens szürkülő, őszülő
carneus hússzínű
cinereus hamuszürke
cinnabarinus cinóberpiros
citrinus citromsárga
coccineus skarlát
coloratus színes
columbinus galambszürke
concolor egyforma színű Formázott: Nem Kiemelt
coracinus hollófekete
cremeus krémszínű
cretaceus krétafehér
croceus sáfrányszínű
cyaneus búzavirágkék
discolor, -oris tarka, elütő színű
ferrugineus rozsdasárga
flammeus lángvörös, lángoló Formázott: Nem Kiemelt
flavescens sárgálló
flavovirens, -entis sárgászöld
flavus sárga
fulgens fénylő csillogó
fuligineus feketésbarna
fulvus sárgásbarna
fumosus füstszínű Törölt: ó
fuscus barna Törölt: ü
gilvus fakószínű Formázott: Nem Kiemelt
glaucus tengerkék
griseus szürke
hyalinus üvegszerű
incanus fehéresszürke
isabellinus bőrszínű
lacteus tejfehér
lateritius téglaszínű
lilacinus lila
lividus kékesbarna

27
luridus szennybarna
luteus, vitellinus sötétsárga
melleus mézszínű
múrinus egérszürke
niger fekete
nigrescens feketéllő
nigricans feketedő
nitens, nitidus fénylő
niveus hófehér
obscurus sötét
ochraceus okker
ochroleucus sárgásfehér
olivaceus olívzöld
opacus fénytelen
pallens halvány
pallidus sápadt fehér
phaeus feketés
piceus barnásfekete
pycreus epesárga
plumbeus ólomszürke
prasinus hagymazöld
purpurascens pirosló
purpureus bíborszínű
roseus rózsaszínű
rubellus vöröses
rubens, rubescens vöröslő
ruber, -ra, -rum piros, vörös
rutilus vörhenyessárga
sanguineus vérvörös
sordidus szennyes
stramineus szalmasárga
sulphureus kénsárga
testaceus cserépszínű
umbrinus sötétbarna
variegatus tarka Formázott: Nem Kiemelt
versicolor, -oris színpompás, tarka
vinosus borvörös
violaceus viola
virens, -entis zöldellő, viruló
virescens zöldellő
viridis, -e zöld
vitellinus sárga, sötétsárga

Caeli regiones
Égtájak

auster, -tri m. dél (D)

australis, -e déli (D-i szél)
austro-occidens délnyugat
austro-oriens délkelet

28
borealis északi
boreas, -ae m. észak
boreo-occidens északnyugat
boreo-oriens északkelet
boreus északi
meridies, -e f. dél
meridionalis déli
occidens, -entis m. nyugat
occidentalis, -e nyugati
oriens, -entis m. kelet (K)
orientalis, -e keleti
septemtrio, -onis m. észak
septemtrionalis, -e északi

Temporis anni
Évszakok

aestas, -atis nyár Törölt: a

aestivalis, -e nyári
aestivus nyári
autumnalis, -e őszi
autumnus, -i m. ősz
hiemalis, -e téli
hiems, hiemis f. tél
ver, veris n. tavasz
vernalis, -e tavaszi

Notitae terrari
Földrajzi fogalmak

ager, agri m. szántó, szántóföld, mező

agrestis, -e szántóföldi, mezei
alpes havas
alpestris e havasi
alpinus havasi
angustiae, -arum szoros
aqua, -ae f. víz
aquaticus vizi
aquatilis, -e vizi
arena, -ae f. homokpuszta
arenarius homokpusztai
arenosus homokpusztai
arvensis szántóföldi, vetési
arvum, -i szántóföld, vetés
caespes, -itis m. gyep, pázsit
caespitosus gyepes, pázsitos

29
campestres, -stris, -stre siksági, mezei
campus, -i m. sikság, mező
collinus dombvidék
collis, -i m. halom, domb
comitatus, -us m. vár, vármegye
dacicus dák Formázott: Nem Kiemelt
dalmaticus dalmát Formázott: Nem Kiemelt
europaeus európai Formázott: Nem Kiemelt
fauceus, -ium f. szoros, szakadék, hasadék
flumen, -inis n. folyam
flumineus folyami
fluvialis, -e folyóvizi
fluviatilis -e folyóvizi
fluvius, -ii m. folyó
fons, fontis forrás
fontanus forrás
graecus görög Formázott: Nem Kiemelt
helveticus svájci
hungaricus magyar Formázott: Nem Kiemelt
italicus itáliai Formázott: Nem Kiemelt
lacus, -us m. tó
lacustris, -e tavi
litoralis, -e tenger-, tó-, folyóparti
litus, -oris n. tenger-, tó-, folyópart
mare, -is n. tenger
marinus tengeri
maritimus tengeri
moesiacus mőziai
mons, montis m. hegy, hegység
montana, -orum n. hegyvidék
montanus hegyi, hegyvidéki
nemoralis, -e ligeti
nemorosus ligeti, berki
nemus, -oris n. berek, liget
oppidum, -i n. város
pagus, -i m. község
paludosus mocsári
palus, -udis f. mocsár, pocsolya
paluster, -stris, -stre mocsári
pannonicus pannon (ia) Formázott: Nem Kiemelt
petra, -ae f, szikla, kő
petraeus sziklai, kövi
planum, -i n. síkság
planus sík, síkság
planities, -entis síkság
praedium, -ii n. puszta
pratensis, -e réti
pratum, -i n. rét
regio, -onis f. vidék, tájék
regionalis, -e területi, vidéki

30
regnum, -i n. ország
ripa, -ae folyópart
riparius folyóparti
rivularis, -e patakmenti
rivulus, -i m. csermely, ér
rivus, -i m. patak
ruderalis, -e parlagi
rudis, -e műveletlen föld, parlag
rupea, -ia f. szikla, szirt
rupestris, -e sziklai, szirti
sardous szárd Formázott: Nem Kiemelt
sata, -orum n. vetés
sativus vetési
saxatilis, -e kövi, sziklai
saxum, -i n. kő, szikla
seges, -etis f. vetés
segetalis, -e vetési
stagnalis állóvízi
stagnum, -i n állóvíz, pocsolya
sylva, -ae f. erdő, vadon
sylvestris, -e erdei
terra, -ae f. föld
terrestris szárazföldi
uliginosus lápi
uligo, -inis m. láp
vallis, -is f. völgy

31
Szótár – Dictionarium

Magyar – latin rész

Gyakori szakkifejezések
Termini technici frequentes

ádáz furiens
ág, gally ramus, -i m.
ágacska ramulus, -i
ágas ramosus
alakú -formis
alámerült submersus
alatt, -a, -i sub
ál- chamaeo-
ál- pseudo-
állóvíz, pocsolya stagnum, -i n.
állóvízi, pocsolyabeli stagnalis, -e
alsó inferus, inferior
alul infra
aranylevelű auricomus
árnyékban lévő umbraticus
árnyékos, árnyékolt umbrosus
árszerű subulatus
ártalmatlan innoxius
átellenes állású oppositus
áttetsző pellucidus
bal (oldali) sinister, -tra, -trum
barázdált sulcatus
bársonyos velutinus
begöngyölt involutus
belső interior, internus
bemetszett incisus
berek, liget nemus, -oris n.
berzedt squarrosus
bibircses verrucosus
bogas cymosus
bogyós baccatus (bacatus)
bogyót termő baccifer, -era, -erum
bókoló, kónya nutans
bokor, cserje frutex, -icis m.
bokros, cserjés, bozótos fruticosus
bolyhos papillosus
bordás costatus
borszagú, bódító temulentus
borzasszőrű, durva hirsutus
bozótos dumetorus
bozótos dumosus

32
bőrnemű coriaceus
bugás paniculatus
bütykös, bogos, csomós geniculatus
császári, fenséges imperialis, -e
csavarodó spiralis, -e
csavart contortus
cserjésedő frutescens
csermely, ér rivulus, -i m.
csíkolt, hornyolt, sávos, rovátkás striatus
csillagos stellatus
csinos pulchellus
csinos, takaros lepidus
csipkés crenatus
csiszolatlan, befejezetlen impolitus
csiszolt, simított politus
csodálatos mirabiliis, -e
csomó, bog nodus, -i m.
csomós, bogos nodosus
csontos osseus
csőrös, sarkantyús rostratus
csúcsi, végső terminalis, -e
csupasz nudus Törölt: o
csupasz szárú nudicaulis
dák, dáciai dacicus
dalmát dalmaticus
dárdás hastatus
deres, harmatos roridus
domb, halom collis, -is m.
dombon lévő, dombi collinus
dudvás, lágyszárú herbaceus
duzzadó (fű) pubens, -entis
duzzadt, hasas ventricosus Törölt: D
édes dulcis, -e
édes, kellemes, kedves suavis, -e
egyenes, függőleges rectus
egyenesenálló, felálló erectus
egyéves, egy évig tartó annuus
egyszerű, egyes simplex, -icis
egyvirágú uniflorus
ehető esculentus
éjszaka virágzó noctiflorus
eldöntetlen, kétes dubius
éles, hegyes, metsző acer, acris, acre
elhanyagolt, született neglectus, -natus
élőfa arbor, -oris f.
élősködő parasiticus
elszórt, szétszórt, ritka sparsus
elterjedt, szétszórt effusus
-élű, -sarkú -gonus
enyves glutinosus

33
ép (teljes, egész) levelű integrifolius
ép indivisus
ép, sértetlen integer, -gra, -grum
erdei sylvestris
erdei, ligeti nemoralis
erdélyi transsylvanicus
érdes (koszos, rühes) scaber, -bra, -brum
érdes, durva asper, -era, -erum
érdes, durva scabiosus
erdő, vadon sylva, -ae f.
erdőlakó sylvicola
erdős, fás, árnyékos nemorosus
ernyős umbellatus
erős szagú, büdös virosus
etióp aethiops Törölt: is
európai europaeus
éves, egész éven át tartó perennis, -e
fából való, fa- arboreus
fácska arbuscula, -ae f.
fali muralis
fás lignosus
fásodó arborescens
fedelékesen álló imbricatus
fedő-, fedésre való tectorius
fegyvertelen, védtelen inermis, -e, -us
fejecskés capitatus
fejjel előre bukó cernuus
fekvő humifusus
felegyenesedő adsurgens
félcserje suffrutex, -icis m.
félcserjés suffruticosus
felemelkedett, kimagasló elatus
felemelkedő adscendens (ascendens)
felfújt inflatus
felfutó scandens
felső superior
fent supra
fénylő nitidus (nitens)
fénylő, csillogó fulgens
fénylő, világos lucidus
fenyőfa (deszka) abietis, -etis f.
ferde obliquus
férfi, hím mas, maris m.
festett pictus
festő tinctorius
fésűs pectinatus Törölt: ü
fióka, kölyök puellus, -i
fogacskás denticulatus
fogas, fogazott dentatus
foltos maculatus

34
folyam flumen, -inis n.
folyami flumineus
folyami potamus
folyó fluvius, -ii m.
folyópart ripa, -ae f.
folyóparti riparius
folyóvízi fluvialis, -e
folyóvízi fluviatilis, -e
fonál alakú filiformis
fonnyadt, hervadt flaccidus
fonnyadt, kónya flaccus
forrás fons, fontis m.
forrás- fontanus
föld terra, -ae f.
földalatti subterraneus
földön kúszó reptans
fű-, növény- herbarius
fű, zöld fűszál herba, -ae f.
függő, lebegő, lecsüngő pendulus
fűlevelű graminifolius
fűrészes serratus
fürtös racemosus
füves, fűben gazdag herbosus
füves, gyepes, fű- gramineus
füzéres, kalászos spicatus
fűzlevelű salicifolius
gerinces, éles, ormos carinatus
gomolyos, csomós glomeratus
gömbölyű, kerekded globosus
göndör, fordított crispus
görög, hellén graecus
gumós tuberosus
gyengén tövises, töviskés spinulosus
gyep, pázsit caespes, -itis m.
gyepes caespitosus
gyógyászati (hiv.) officinalis
gyökér radix, -icis f.
gyökerező radicans
gyűrűs annulatus
hagymás bulbosus
hagymát termő bulbifer, -era, -erum
hajas, szőrős pilosus
hajlékony flexilis, -e
hajlított, görbe inflexus
hálózatos reticulatus
halvány pallens, -entis
halvány, sápadt pallidus
hamuszürke cinereus Formázott: Nem Kiemelt
hamvas pruinosus
haraszt, páfrány filix, -icis f.

35
háromlevelű trifolius
hasadékos, repedéses rimosus
hasadt fissus
hasonló valamihez assimilis, -e
hatalmas, gigászi giganteus
hátragörbülő repandus
havas alpes
havas, hóborította nivalis
havasi alpinus
havasi alpestris,-e
házi domesticus
hegy(ség) mons, montis m.
hegyes acuminatus
hegyes cuspidatus
hegyes laciniatus
hegyeskaréjú acutilobus
hegyeslevelű acutifolius
hegyi, hegyvidéki montanus
hegyilakó monticola, -ae m.
hegyvidék montana, -orum
helvéciai helvetius, helveticus
hermoszi herniarius
hátrahajlított, hanyatt fekvő resupinus
heverő decumbens
heverő, hanyatt fekvő supinus
hó nix, nivis f.
hold luna, -ae f.
hold alakú lunaris, -e
hólyagos vesiculosus
homályos, láthatatlan obscurus
homok, homokpuszta arena, -ae f.
homokos arenarius
homokos, fövenyes arenosus
horgas, kampós aduncus
horgasszőrű hamulosus
hosszú longus
hosszúkás oblongus
hosszú levelű longifolius
hullámos undulatus
húsevő carnivorus
húsos carnosus
hüvelyes leguminosus
hüvelyes vaginalis, -e
Ida-hegyi idaeus
idegen, vándor peregrinus
igen gyenge, zsenge tenellus
illír, nyugat-balkáni illyricus
ismeretes vulgatus
itáliai italicus
ívelt arcuatus

36
ízléses, elegáns elegans, -antis
jeges, fagyos glacialis
jó illatú suaveolens, -entis
jobb (oldali) dexter, -ra, -rum
kalászos spiceus
kampós hamatus
kanyargó, tekervényes flexuosus
kapaszkodó, mászó reptilis
karcsú, nyúlánk, kecses gracilis, -e
karéjos lobatus
kárpáti carpaticus
kemény, merev durus
kemény, száraz, porcos sclerus
kerek orbiculatus
kerek rotundus
kerekded ovalis
kerek levelű rotundifolius
keresztben átellenes decussatus
kerti hortensis, -e
kerti oleraceus
kesernyés amarellus
keserű amarus
keskenylevelű angustifolius
keskenylevelű stenophyllus
keskenylevelű tenuifolius
késői serotinus
kétéves biennis
kétfejű, kétcsúcsú anceps,-cipitis
kétfelé hasított bifidus
kétfelé hajló, ingadozó ambiguus
kétlevelű bifolius
kétvirágú biflorus
kicsiny, fiatal pullus
kicsiny, parányi pusillus
kiemelkedő, kimagasló fastigiatus
kihegyezett, tű alakú acicularis
kihegyezett, tűlevelű acutus
kimagasló, emelkedett excelsus
kínai chinensis
király rex, regis m.
királyi regalis
királynő regina, -nae f.
kis, kicsiny parvus
kisebb minor
kisvirágú parviflorus
kissé merev duriusculus
kiterjedt, terjedelmes diffusus
kiterülő, nyitott, tárt patulus
kocsányos pedunculatus
kónya nutans, -is Törölt: m

37
kopasz, sima glauber, -bra, -brum
kopaszodó glabrescens
korán érő, korai praecox, -cocis
korcs hibrida, -ae m. f.
korcs, fattyú spurius
koronás coronarius
kő, szikla saxum, -i n.
könnyező, csepegő guttatus
könnyű pajzzsal felfegyv. peltatus
körös-körül leveles perfoliatus
körte (alakú) pyriforme
körülölelt szárú amplexicaulis
kövér, viruló lactus
közé, között, közben inter
középalak intermedium
középső, közepes medius
középső, központi centralis, -e
közönséges, általános communis, -e
közönséges, mindennapi vulgaris, -e
krétai crecitus
kúszó, mászó, futó repens, -entis
kúszócserje dumus, -i m.
külföldi, idegen barbarus
különálló distans, -ntis
lágy, puha mollis, -e
lándzsa alakú lanceolatus
lándzsalevelű hastifolius
lankadt, laza laxus
láthatatlan latens, -entis
laza virágzatú laxiflorus
lecsepült, ledöntött prostratus
lefutó decurrens
legkisebb minimus
legnagyobb maximus
lehajló, elfekvő, henye procumbens
lelógó, leeresztett demissus
levél folium, -ii n.
leveles foliaceus
lisztes farinosus
lomb, lombozat frons, -ndis f.
lombhullató deciduus
lombos, lombkoronás frondosus
magas, karcsú, nyúlánk procerus
magas, magasra törő altus
magyar hungaricus
márványból való marmoreus
meddő sterilis, -e
megláncolt, bilincsbe vert catenatus
megszentségtelenített sceleratus
megye comitatus, -us m.

38
merev, kemény rigidus
merevszőrű hispidus
messze eső, távol eső remotus
mirigyes glandulosus
mocsár palus, -udis f.
mocsaras uliginosus
mocsári paludosus
mocsári paluster, -tris, -tre
mocsári panicea
molyhos, molyhos szőrű tomentosus
mőziai (K-balkáni) moesiacus Törölt: ó
murvaleveles bracteatus
múlt évi, tavalyi annotinus
műveletlen föld rudis, -e
nádképű arundinaceus
nagy grandis, -e
nagy magnus
nagyobb maior
nagyvirágú grandiflorus
nedves élőhelyeket kedvelő tenageia
nedves, nyirkos hely uligo, -inis a.
négyszárnyú tetrapterus
német germanicus
nő, nőstény femina, -ae f.
növény planta, -ae f.
nyalábos fasciculatus
nyár aestas, -atis f.
nyári (napforduló) solstitialis, -e
nyári aestivalis, -e
nyári aestivus
nyeles petiolatus
nyelv lingua, -ae f.
nyilas sagittatus
nyitott, szabad, tárt patens
nyúlánk elongatus
oldalsó lateralis
oldalú -laterus
orsó alakú fusiformis
ország regnum, -i n.
oszlopos columnaris, -e
osztrák austriacus
ölbefogott pedatus
örökzöld sempervirens, -entis
örvös állású verticillatus
ősi, eredeti originalis, -e
őszi autumnalis, -e
ősz autumnus, -i m.
összenyomott compressus
összeráncolt, redős plicatus
pajzsocskás scutellatus

39
pajzsos scutatus
pamutos flococcus
páncélos loricatus
pannóniai pannonicus
páros, összekötött, egyesült conjunctus
parás suberosus
párnás pulvinatus
patak rivus, -i m.
patakmenti rivularis, -e
pehely floccus
pelyhes, pihés lanuginosus
pelyhesedő, szőrösödő pubescens
pettyezett punctatus
pikkelyes squamosus
pillás (szőrű) ciliatus
piramis alakú pyramidalis
pókhálószőrű araneosus
porcos cartilagineus
poros pulverulentus
pozsgás succulentus
puszta praedium, -ii n.
ragadós, enyves viscosus
ráncos rugosus
reszkető, rezgő tremulus
rét pratum, -i n.
réti pratensis, -se
ritka rarus
ritka-, szórtvirágú sparsiflorus
rojtos fimbriatus
rokon, hazafi gentilis, -e
rostos fibrosus
rovátkás costulatus
rövid brevis, -e
rövidszőrű, sörtés hirtus
rügy gemma, -ae f.
sarkantyús calcareus
sarló alakú, kasza alakú falcatus
sátoros corymbosus
savin[ra emlékeztető növény (Juniperus sabina)] selago (újlatin, selagin-, selago)v.ö.: latinban Megjegyzés [v5]: Ez mit
jelent? Be kell írni a latinhoz is?
selyemszőrű sericeus
seprűs scoparius Formázott: Nem Kiemelt

serteszőrű setosus Formázott: Nem Kiemelt

sík, lapos planus
síkság planities, -entis
síkság planum, -i
síkság, mező campus, -i m.
síksági, mezei campester, -stris, -stre
sima laevigatus, laevis
sima levis, -e (laevis)
sokágú, ágas-bogas ramosissimus

40
sokrészre hasított multifidus
sokvirágú multiflorus
sovány, száraz, szikár strigosus
soványka strigolosus
sötét (homályos, láthatatlan) obscurus Formázott: Nem Kiemelt
spontán, önkéntes, szabad spontaneus
sugárzó radiatus
sugárzó, szétterjedő radians
sűrű (dús, tömött) hajú comosus
szabdalt dissectus
szaggatott, félbeszakított interruptus
szagos, illatos odoratus
szagos, illatos odorus
szagtalan inodorus
szakállas barbatus
szalagos vittatus
szálkás aristatus
szálkás, hegyesített mucronatus
szalmasárga stramineus Megjegyzés [v6]: A sárgával
kiemeltek is kihúzhatók, vagy
szántóföld, mező ager, agri m. maradnak? Ebben a részben
szántóföld, vetés arvum, -i n. kihúztuk a színeket, de
ezek(sárgával kiemeltek) még itt
szántóföldi, mezei agrestis, -e maradtak
szántóföldi, vetési arvensis, -e Formázott: Nem Kiemelt
száraz, aszott aridus
Formázott: Nem Kiemelt
szárazföldi terrestris, -e
szardíniai, szárd sardous
szárnyas, szárnyalt alatus
szarvacskás corniculatus
szarvas cornutus
szegély, széle vminek margo, -inis n.
szegélyezett marginatus
szelencéhez hasonló pyxidata, -aria
széles latus
széleslevelű latifolius
szemcsés granulatus
szemérmes pudicus
szemérmetlen impudicus
szennyes sordidus
szennyesbarna luridus Formázott: Nem Kiemelt
szép pulcher, -chra, -chrum
sziki natronatus
szikla, kő petra, -ae f.
szikla, szirt rupens, -is f.
sziklai saxatilis
sziklai, kövi petraeus
sziklai, szirti rupestris,-e
sziklatörő, kőzúzó saxifraga
szíriai syriacus
sziromtalan apetalus
szív alakú cordatus

41
szívlevelű cordifolius
szomorú, mélabús tristis, -e
szoros angustiae,-arum f.
szoros, feszes strictus
szoros, szakadék fauces, -ium f.
szögletes angulatus
szőlőfürt, fürt alakú uva, -ae f.
szöszös, bozontos villosus
szúróshegyű pungens
szűk, szoros, keskeny angustus
szürkéskék caesius Formázott: Nem Kiemelt
tagolt, ízelt articulatus
taréjos cristatus
tarka variegatus
tarka, változatos, különböző varius
tartós diutinus
tavasz ver, veris n.
tavaszi vernalis, -e
tavaszi, kikeleti vernus
tavi lacustris, -e
tejelő lactatus
tejelő lactescens
tejfehér virágú lactiflora
telt plenus
tél hiems, hiemis f.
téli hiemalis, -e
tenger mare, -is n.
tengeri marinus
tengeri, tenger melletti maritimus
tenyeresen összetett palmatus
termékeny, termő fertilis, -e
termés, gyümölcs fructus, -us m.
termesztett cultus
terpedt divaricatus
területi, vidéki regionalis, -e
tó lacus, -us m.
tojásalakú ovatus
tollas, szárnyas pinnatus
tompa obtusus
tompa retusus
tompalevelű obtusifolius
tömör, kemény, valódi solidus
törékeny fragilis
törmeléki, romvidéki ruderalis
törpe nanus, -i
törpe pumilio, -onis mf.
törpe, alacsony humilis, -e
törpecserje fruticulus
tövis spina, -ae f.
tövises, szúrós spinosus

42
tüskés echinatus
tüskés, fullánkos, szúró aculeatus
tű alakú acutiformis
ujjas digitatus
úszó natans, -tis
ülő sessilis, -e
üreges fistulosus
üreges, odvas cavus
üvegszínű (porcos) hyalinus Formázott: Nem Kiemelt
vágott, tépett scissus
valóságos, igaz verus
váltakozó levelű alternifolius
váltakozó virágú alterniflorus
vastag crassus
vékony ág, gally scopa, -ae f.
vékony, keskeny tenuis, -e
vérvörös sanguineus Formázott: Nem Kiemelt
vérzéscsillapító ischaemus
vesszőből font, vessző- vimineus
vesszős, vesszőből font virgatus
vetés sata, -orum n.
vetés seges, -etis f.
vetési sativus
vetési segetalis
viaszos levelű cerefolius
viaszos, viasz- cereus
vidék, tájék regio, -onis f.
-viselő, -hozó -fer
visszagöngyölt revolutus
visszás tojásdad obovatus
víz alá merült demersus
víz aqua, -ae f.
vízből kiemelkedő emersus
vízen úszó, hullámzó fluitans, -tis
vízi aquaticus
vízi aquatilis, -e
vízpart litus, -oris n.
vízparti litoralis, -e
völgy vallis, -is f.
zárt clausus
zöld ág, vessző virga, -ae f.
zöld pázsit, növényzet vestitus, -us m.

Színek
Colores

acélzöld aeruginosus

43
aranysárga aureus, auratus
barna brunneus, fuscus
barnásfekete piceus
berlinikék atrocyaneus
bőrszínű isabellinus
búzavirágkék cyaneus
cinóberpiros cinnabarinus
citromsárga citrinus
cserépszínű testaceus
egérszürke murinus
égszínkék caeruleus
egyforma színű concolor, -ris Formázott: Nem Kiemelt
epesárga pycreus
ezüstfehér argenteus
fakószínű gilvus
fehér albus
fehéres albicans
fehéresszürke incanus
fehérlő albidus
fekete niger Formázott: Nem Kiemelt
feketedő nigricans Törölt: ; ater, atra, atrum
feketéllő nigrescens utána nézni

feketés phaeus Formázott: Nem Kiemelt

feketésbarna fuligineus Törölt: u
feketésvörös atropurpureus
fénylő nitens, nitidus
fénylő, csillogó fulgens
fénytelen opacus
fénytelen fekete ater, atratus Formázott: Nem Kiemelt
füstszínű fumosus Törölt: , utána
fűszínű herbeus nézni

galambszürke columbinus Formázott: Nem Kiemelt

gesztenyebarna badius Törölt: ü
hagymazöld prasinus Törölt: s
halvány pallens
hamuszürke cinereus
hófehér niveus
hollófekete coracinus
hússzínű carneus
kékesbarna lividus
kéklő caerulescens
kénsárga sulphureus
krémszínű cremeus
krétafehér cretaceus
lángvörös flammeus Formázott: Nem Kiemelt
lila lilacinus Törölt: c
mézszínű melleus
mogyorószínű avellaneus
narancssárga aurantiacus
okker ochraceus

44
olívzöld olivaceus
ólomszürke plumbeus
őszülő, szürkülő canescens Formázott: Nem Kiemelt
palaszürke ardesiacus Törölt: conesceus
piros, vörös ruber, -ra, -rum Formázott: Nem Kiemelt
pirosló purpurascens Formázott: Nem Kiemelt
rózsaszínű roseus
rozsdasárga ferrugineus
sáfránysárga croceus
sápadtfehér pallidus
sárga flavus
sárga vitellinus
sárgásbarna fulvus
sárgásfehér ochroleucus Törölt: ea
sárgászöld flavovirens
skarlát coccineus
sötét, fekete ater, atra, atrum Formázott: Nem Kiemelt
sötét- atro- Törölt: utána nézni
sötétbarna umbrinus Formázott: Nem Kiemelt
sötétsárga luteus, vitellinus
sötétviola atroviolaceus
sötétzöld atrovirens
szalmasárga stramineus Formázott: Nem Kiemelt
szénfekete anthracinus
szennyesbarna luridus
szennyes sordidus
színes coloratus
színtelen achromus
színpompás, tarka versicolor, variegatus Formázott: Nem Kiemelt
szürke griseus
szürkéskék caesius
szürkülő canescens
tarka, elütő színű discolor, -oris; variegatus Formázott: Nem Kiemelt
téglaszínű lateritius
tejfehér lacteus
tengerkék glaucus
tiszta fehér candidus
tűzpiros coccineus Formázott: Nem Kiemelt
üvegszerű hyalinus
vérvörös sanguineus
viola violaceus
vörhenyessárga rutilus
vörös purpureus Formázott: Nem Kiemelt
vöröses, pirosas rubellus Törölt: marad?
vöröslő, pirosló rubens, rubescens Formázott: Nem Kiemelt
zöld viridis Törölt: vörössárga ... [3]
zöldellő virescens Formázott: Nem Kiemelt
zöldellő, viruló virens, virentis

45
Égtájak
Caeli regiones

dél auster, -tri m.

dél meridies, -ei f.
déli australis, -e
déli meridionalis
délkelet austro oriens
délnyugat austro occidens
észak boreas, -ae m.
észak septemtrio, -onis m.
északi borealis
északi boreus
északi septemtrionalis, -e
északkelet boreo oriens
északnyugat boreo occidens
kelet oriens, -entia m.
keleti orientalis, -e
nyugat occidens, -entis m.
nyugati occidentalis, -e

Évszakok
Temporis anni

nyár aestas, -atis

nyári aestivalis, -e
nyári aestivus
ősz autumnus, -i m.
őszi autumnalis, -e
tavasz ver, veris n
tavaszi vernalis, -e
tél hiems, hiemis f.
téli hiemalis, -e Törölt: nyár ... [4]

Földrajzi fogalmak
Notitae terrari

állóvíz, pocsolya stagnum, -i n.

állóvízi stagnalis
berek, liget nemus, -oris n.
csermely, ér rivulus, -i m.
dombvidék collinus
erdei sylvestris, -e

46
erdő, vadon sylva, -ae f.
folyam flumen, -inis n.
folyami flumineus
folyó fluvius, -ii m.
folyópart ripa, -ae f.
folyóparti riparius
folyóvízi fluvialis, -e
folyóvízi fluviatilis, -e
forrás fons, fontis
forrás fontanus
föld terra, -ae f.
gyep, pázsit caespes, -itis m.
gyepes, pázsitos caespitosus
halom, domb collis, -is m.
havas alpes
havasi alpestris, -e
havasi alpinus
hegy, hegység mons, montis m.
hegy, hegyvidéki montanus
hegyvidék montana, -orum n.
homokpuszta aranea, -ae f.
homokpusztai arenarius
homokpusztai arenosus
Ida-hegyi idaeus Formázott: Nem Kiemelt
kő, szikla saxum, -i n.
kövi,sziklai saxatilis,-e
község pagus, -i m.
láp uligo, -inis m.
lápi uliginosus
ligeti nemoralis, -e
ligeti, berki nemorosus
magyar hungaricus Formázott: Nem Kiemelt
mocsár, pocsolya palus, -udis f.
mocsári paludosus
mocsári paluster, -stris, -stre
mőziai moesiacus Törölt: móziai
műveletlen föld, parlag rudis, -e Formázott: Nem Kiemelt
ország regnum, -i n. Formázott: Nem Kiemelt
parlagi ruderalis, -e Formázott: Nem Kiemelt
patak rivus, -i m.
patakmenti rivularis, -e
puszta praedium, -ii n.
rét pratum, -i n.
réti pratensis, -e
sík, síkság planus
síkság, mező campus i m
síkság planum, -i n.
síkság platinies, -entis
síksági, mezei campestres, -stris, -stre
szántó, szántóföld, mező ager, agri m.

47
szántóföld, vetés arvum, -i
szántóföldi, mezei agrestis, -e
szántóföldi, vetési arvensis, -e
szárazföldi terrestris, -e
szikla, kő petra,-ae f.
szikla, szirt rupes,-is f.
sziklai, kövi petraeus
sziklai, szirti rupestris, -e
szoros angustiae, -arum
szoros, szakadék, hasadék fauceus, -ium f.
tagolt, ízelt articulatus
tavi lacustris, -e
tenger-, tó-, folyópart litus, -oris n.
tenger-, tó-, folyóparti litoralis, -e
tenger mare, -is n.
tengeri marinus
tengeri maritimus
területi, vidéki regionalis, -e
tó lacus, -us m.
vár, vármegye comitatus, -us m.
város oppidum, -i n.
vetés sata, -orum n.
vetés seges, -etis f,
vetési sativus
vetési segetalis, -e
vidék, tájék regio, -onis f.
víz aqua, -ae f.
vízi aquaticus
vízi aquatilis, -e
völgy vallis, -is f.

Irodalomjegyzék

Borhidi A. – B. Thúry Zsuzsanna 2003: A Nemzetközi Növényszociológiai Nevezéktan

Törvénykönyve (3. kiadás). In Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai.
Akadémiai Kiadó, Budapest
Halmai János – Novák Béla 1963: Farmakognózia. Medicina, Budapest
Priszter Szaniszló 1963: A növényszervtan terminológiája. Háromnyelvű szakszótár. A
Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai 7. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Priszter Szaniszló 1998: Növényneveink. A magyar és tudományos növénynevek szótára.
Mezőgazda Kiadó, Budapest
Vaczy, Coloman (Váczy Kálmán) 1980: Dicţionar botanic poliglot. Editura Ştiinţifică şi
Enciclopedică, Bucureşti
Formázott: Címsor 1, Balra
zárt, Behúzás: Bal: 0 cm, Első
sor: 0 cm, Térköz Előtte: 0 pt

48
FÜGGELÉK
A zárvatermők rendszerezésének újabb, filogenetikai megközelítése kapcsán a Formázott: Behúzás: Bal: 0
cm, Első sor: 1,25 cm
molekuláris genetikai leszármazási törzsfák rendszertani értelmezéséhez újabb fogalmak
járulnak, és újabb nómenklatúrai problémák merülnek fel.
Az egyes rendszertani csoportok filogenetikai helyzetét a kladisztika terminológiájával
világítják meg (APG =Angisperm Phylogeny Group). A gráf jellegű villázatok (kladogramok)
ágvégein elhelyezkedő, vizsgálati taxonok numerikus taxonómiai nomenklatúra szerint
operációs rendszertani egységek (OTU = Operational Taxonomic Units), a kladisztikai
terminológia szerint pedig evolúciós egységek (EU = Evolutionary Units). A villázatok
elágazásai feltételezett egységeket (HTU = Hypothetical TU) képviselnek, amelyek, mint
közös ősök, legtöbbnyire ismeretlenek. A villázat ágrendszereinek egy-egy része részfát, ágat
(clad = klád) képez, amelyet monofiletikus csoportnak tekintünk, ha a közös őstől származó
valamennyi taxont (Sister Group) tartalmazza; ha nem, akkor parafiletikusnak.
Formázott: Sűrített: 0,2 pt
Fő taxonok az APG szerint, egyszerűsítve: regnum (Plantae) – klád – klád – klád – rend –
család. Az elágazási szintek taxonómiai „vetülete” a magasabbrendű rendszertani egységek
szintjén a hagyományostól jelentősen eltér, és a családok besorolását is nem egyszer átrendezi. A
villázatokban (kladogramokban) rejlő törzsfejlődéstani információk alapján készülő hierarchikus
rendszer formailag hasonló a hagyományos szervezettani, élettani, fitokémiai megfigyeléseken
alapulókhoz, de molekuláris genetikai alapon tükrözi az ágak hosszúságában,
kapcsolatrendszerében, az egységek csoportosulásában megnyilvánuló sajátosságokat.
A molekuláris kladisztikai rendszer még fejlődésben van. A genetikai törzsfák átvitele
a rendszerezésbe nevezéktani problémákat is felvet azon túl, hogy családok szűntek meg, át
lettek szabva, vagy újak létesültek. A 2005. évi bécsi botanikai világkongresszus nevezéktani
szekciója a prioritás és a diagnózis-készítés szabályait kiterjesztette a kladogramok magasabb
szintjeit reprezentáló taxonokra.
A zárvatermők magasabb rendszertani egységei (főrendekkel) Borhidi (2008) szerint:
törzs: Magnoliophyta = Zárvatermők Formázott: Behúzás: Bal: 0
cm, Első sor: 0 cm, Térköz
altörzs: Magnoliophytina = Ős-zárvatermők és egyszíkűek Előtte: 0 pt
osztály: Magnoliopsida = Ős-zárvatermők
alosztály: Nymphaeidae = Ős-lágyszárúak (Nymphaeanae, Amborellanae, Illicianae,
Ceratophyllanae, Chloranthanae) Formázott: Behúzás: Bal:
1,25 cm, Első sor: 0 cm,
alosztály: Magnoliidae = Liliomfák (Winteranae, Magnolianae) Térköz Előtte: 0 pt
osztály: Liliopsida = Egyszíkűek
Formázott: Behúzás: Bal: 0
alosztály: Alismatidae = Torzsavirágzatúak és egyszíkű vízinövények (Aranae, Alismatanae) cm, Első sor: 0 cm, Térköz
alosztály: Liliidae = Liliomfélék (Dioscoreanae, Lilianae) Előtte: 0 pt
alosztály: Commelinidae = Lisztesmagvúak (Arecanae, Zingiberanae, Commelinanae, Poanae) Formázott: Sűrített: 0,2 pt
altörzs: Rosophytina = Kétszíkűek
osztály: Rosopsida = Valódi kétszíkűek osztálya
alosztály: Ranunculidae = Őskétszíkűek (Ranunculanae, Proteanae)
alosztály: Caryophyllidae = Szegfűfélék (Caryophyllanae, Polygonanae,Santalanae, Saxifraganae) Formázott: Sűrített: 0,2 pt
alosztály: Rosidae = Központi kétszíkűek (Myrtanae, Rosanae, Malvanae)
alosztály: Asteridae = Forrtszirmúak (Cornanae, Ericanae, Solananae, Lamianae, Asteranae)

Irodalom: BORHIDI A. 2008: A zárvatermők rendszertana molekuláris filogenetikai Formázott: Betűtípus:

Félkövér
megközelítésben. Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézete, Pécs
Formázott: Kiskapitális
Formázott: Betűtípus: Dőlt

49
 17. oldal: [1] Törölt Szabó 2010.02.18. 21:00:00
cretaceus krétafehér
21. oldal: [2] Törölt Szabó 2010.02.18. 21:41:00
moesiacus móziai (K-balkáni)
45. oldal: [3] Törölt Szabó 2010.02.18. 21:36:00
vörössárga aureus
46. oldal: [4] Törölt Szabó 2010.02.18. 21:37:00
nyár aeatas, -atis
nyári aestivalis, -e
nyári aestivus
ősz autumnus, -i m.
őszi autumnalis, -e
tavasz ver, veris n
tavaszi vernalis, -e
tél hiems, hiemis f.
téli hiemalis, -e