Tibor- Csapody Vera

"t,

Si mon

Kis növényhatároző
l tö-,,ún vh:rtá t,,,;;cl
 Simon Tibor-Csapody Vera

Kis növényhatároxó
rendszertani
ökológiai táiékoztatóval

Tizedik kiadás

Tankönyvkiadó, Budapest, 1983

Ké§zült a müvelódéei minfuáor rcndelctérc, az Országol Pcdagóglal tntézct közromúködés&el
A m2l976. (M. K. 6.) OM-KM 3z. ogyüttcs utssít᧠22, pontia alap|án a tankttnyv kéziraát a
Tankilnyvk|adó igaaptója jóváhagya, éc ugyanezcn utrsítár 23. pont;a alap|án a Művelódégi Mi-
nlsdér|um 33398/1980. sám abtt bcvozctését és hsgzíróletót l982l83 tinévtól a gimnáziumok III.
ér lV. osztályn szómán cngedélyczte, A MM. 2632411982, VIII. cz. alatt halználatlt az l983l81
trnévtól a glmnáziumok Il., nI. ée tV. osztálya sámára engedélyczte.

DR. §IMoN TIBoR

egyetemi tanár
a biológiai tudományok doktora
munkája

DR. c§APoDY VERA

r ajziiv al és festményeivel

Az Qlőszót írta
DR. SOÓ REZSÓ
egyetemi tanár
kétszerei Kossuth-díjas akadérnikus

A növényhatározöi rész szaklektora

DR. PRI§ZTER szANIszLÓ
egyeiemi docens.
a biológiai tudományok kandidátusa

A fejlódéstörténeti és társulágtani-ökológiai rész szaklektora

DR. PERENDY MÁRJA
egyeterni docens

I§BIrr 9ó3 u 7lo5 9

 Tartalom
Előszó . 7, ceopon. Lágyszárrlak, szórt óllás,.l
és bemetszett szélü leve-
Előszó a hilencedih bMtett Hadóshoz . .,, lekkel . 53
8, csopon. Lágyezórúak, tagolt vagy
Beuzetés 9
ö§gzetett levelekkel,..... 55
hhaározás menete 11
B) Kulcs a csalldohon bek}l a fajoh meg-
határozásáre 58
Általárus hulcs a tiirsseh meg-
1. osztály. Kétszihűeh
Latá.rozására t7
Boglárkafélék 58
Moszatok 18
Tiindérrózsafélék., . . 62
GoínbÁk 22
Farkasalmafélék..,., 62
Ztlr;mók (otztáya) 30
platánfélék 62
MoMk 30
Rózsafélék 64
Harasztok 32
34
VarjúMjfélék 70
Nyiwatermők
kótöófúfélék 7o
Pillangósvirágúak . . . 72
Egyszeúi alahtani aiajdonságohon ala-
ptló kulcsoh a zároatermőh meghatá- 76
rozósára 36 Fiiaényfélék 78
Ligetszépefélék..... 78
A csoportoh elhülörtítése 36 süliőhínárfélék 78
szömörcefélék 78
A) Ktdcsok a csoportokon a bsalá,dok
belül Sulyomfélék 80
é§ t*mzetségeh meghatározására,.... 38 J.harfélék 80
1. csoport. Vfuinövények 38 Vadgesztenyefélék .... 82
2. csoport. Nern zöld színű virágos Kecskerágófélék.... 82
növények 38 Hólyagfafélék 82
3. csoport. Fák és cserjék 39 Bengefélék 82
a,) Átellenes állású levelekkel ..... N Borostyánfélék 84
DJ Szórt állású és épszélűlevelekkel 42 Somfélék 84
c) Sz6tt állású és bernetszett szélú Ernyősvirágzat,íiak , . . 84
levelekkel 43 Buzérfélék 88
d) SzÁít állású, tagolt v. ö§§zetett Bodzafélék 88
levelekkel 46 Macskagyökérfélék .. . 90
4. csoport. I;ígyszárúak, átellenes v. Mácsonyafélék 90
örvós levélállással ...... . 47 Hársfélék
5. csopolt. Lágy§záfliak, tőrózsával . , 49 Máwafélék
6. csoport. Iágysárúak, szórt áIlású Leofélék
és épszélűlevelekkel..... 50 Madársóskafélék.. . . .
 Gólyaorrfélék 94 Szilfélék ... 138
Kutyateifélék 94 Nyírfélék ..|....... ltt0
Olaifafélék ........ 96 Bül*félék ., L42
Tórnicefélék 98 Füdélék ... l4,|
§elyemkórófélék ..... 98
Téüzöldfáék 98
2. osstóly. Egyssihüah
i]
Szulálfélék ........ 1OO Hídörfélék ........ 146
Érdcslevetűck ...... 1OO Békatutaiféték .....146
Ajakooak ... 102 Békaezööféték ..... 146
Burgonyafélék ..... 106 Liliomfélé'k ........ l,a
Táto8atók ........ 108 Amarilliszfélék .. . .. 15O
Rcncefélék ........ ll0 Nösáromfélék .... . l52
Vaifűfélék ......... ltO szit§ófélék ....... 152
Ijtifűfélék ......... ll0 Kosborfélék ....... l54
Mákfélék .. . . ... .. l12 Patkafélék .. 154
Füetikefélék ....... 1l2 Pázsiúiivek ........ 156
Kereoztesvirágúak .,. ...... 112 I.Kalószogfüve& . ....... l@
Rezedafélék ......; ll8 II. Bugás kaláezú fiivek ... .. ...... 1ó2
Szubarfélék ....... ll8 UI. Brrgás ütógzafit fftvek ......... 1ó2'
Ibolyafélék ........ 1l8
Tökfélék .. . l2o Békalencsefélék .... 168
Harangvirágfélék .. . . ....., t24 Békabuzogányfélék... ..... 168
Fészkesvirágzatrlak .. ..,.,. L24 Gyékéuyfélék .... .. 168
Fagyöngyfélék ..... l30 Á zdnlqcrnő oirá-
Szegfúfélék ........ l32 hön5ruben szfrc?lő,

Libatopfélék ....... t34 gos ttülényfajoh lulye a |cjlőtlésötté-

n*ircndszabe, ..... ....
Disznóparéjfélék ..... ..... 134 17t
Kankalinfélék ... . .. 136 Á temőtpli úszoagoh becslésc a tö-
Keserüfűfélék ...... 136 oélyzet alapjón . ........ l79
8perfafélék ........ 138
Kenderfélék ....... r38 Iroilalom ... t95
Csalánfélék ....... 138 N&)rrutató ........ 196
 Előszó
Őszinte örömömre szolgál, hogr néhány bevezető szót
írjak kitűnő tanítványom és munkatársam, dr. Simon Tibor
eryetemi docens, a biológiai tudományok kandidátusa Kis
Növényhaározőjához- A közepfokrú biológiai oktaüísban
nélktilözhetetlen a környezetiinkben élő növények és állatok
megismerése. Eryben minden további növénytani tud.ís, ku-
taüís alapja is a növényismeret. A növénytani oktaüís szer-
vesen egésziil ki a ryakorlati megismeréssel, és ennek é§át
szotgálja e könyv. Naryon örvendetes, hory a Művelődés-
ügyi Minisztérium illetékes szervei ery ilyen segedkönyv
szükségességét felismerték és annak kiadását elrendehék-
Mert hiszen nemcsak a biológiatanítás, hanem a minden-
napi ryakorlati élet szímára is fontoselsősorban mezőgaz-
dasrigunk tsrmesztette növények és azok ryoqiainak isme-
rete, de milyen örömiil szolg:íl ké§őbb, a természetjáró fel-
nőünek is erdők, íét§k, vizek üftígiainak felismeése! '.-
A szrrző helyesen válogatta össze az anyagot és jól,
könnyen ha_sznillhaó haUítozótiiGóokat i6- ffi unkáját nem-
-- es*- kieeé§zíü de nagymértékben emű a mintegy 30O

növény jól sikerült színes képe is, arnelyek dr. Csapody

Verának, az ismert növényfesüínek művészi k€zét dic§éíik-

Budapest 1965. december 24-

Dr- Suő Rezső

kétmres Koesrrft{íjas ataaemnr§c
eeptemi taeíí
 Előszó a kilencedik bővített kiadáshoz
Könyvünk eddig megjelent nyolc kiadása a növényismeretet segitette elő. Emellett nö_
vényföldrajzi és ökológiai alapismereteket is adott, közölve a fajok hazai elterjedését,ter-
mőhelyének jel|egét.
Á fajok és jellemzőik ismerete alapvető fontossógú a biológiában A fajok egymásutánja,
átalakulása, új fajok, ill. rokonsági csoportok létrejötte vezetett a Föld története során a
mai sokszínű, az ember fóldi élete szempontjából döntő fontosságú élővilág kialakulásához.
Ma az emberiséget - és úgy látszik még sok száz éven át - a növény_ és az állatvilág látja el
táplálékkal, mint természet vagy virágos kert gyönyörködteti, s a táj részekéntaz ,,otthon"
érzésétis adja. A gyógyszerek nagy része még ma is a növényekből készül. Ezért fontosnak
tartjuk, hogy a Kis Növényhatározóből megisrhert növények ne pu§zta tárgyak legyenek
előttünk, hanem ismerjük helyüket is a növényvilág fejlődéstörténeti rendszerében, sárma-
zásukat, múltjukat, fejlettségi szintjüket. Ezért egészitettük ki a Kis Növényhatározót a
zárvatermők törzsfejlődését származási vonalakra lebontó ábrákkal, melyek a rokonságot,
a származást és a fejlettségi fokot tükrözik.
Emellett, a természet megismerése és védelme szempontjából, nem nélkü|őzhetjúk azo-
kat az információkat sem, ame|yeket az élőlények, igy a növényfajok és főleg a növénytár-
sulások nyújtanak termőhelyük ökológiaijellegéről, annak korábbi állapotáról vagy 7Avaít-
ságának mértékéről.A fajok szinte az ábécé betűi, ame|yek ismeretében olvashatjuk, tanul-
mányozhatjuk a természet élővilágának azelrendeződé#t, azazamtntáaatáta Földön (hol,
mibőI és mennyi van?), ill. vizsgálhatjuk ennek miértjét,amintázat kialakulásának,váltoá-
sának okait. Bizonyos elemi miértekre kapott válasz ismeretében a fajokról következtethe_
tiilrk a termőhely minőségére, fontosabb tulajdonságaira. Ez utóbbi, már ökológiai vizs-
gálódásnak tekinthető tevékenységhezkívánunk segítségetnyújtani a Kis Növényhaározó
társulástani-ökológiai kiegészitő részeivel. Ugy gondoljuk, hogy a mai tiznnéves fiatalság
iő résre, örömet lel az ilyen búvárkodásban, és képes ilyen jellegű, oknyomozó - de egyszerű -
módszerek alkalmaÁsára, ami eglben közetebb is hozza őket a terrneszet mélyebb megis-
meréséhez,szpretetehez és védelméhez.

Budapest, 1979. december 31,

Símon Tibor
 Bevezetés

Az l965-ben majd az l978-ban kiadott gimnáziumi

Tanterv és Utasítása biotógia
tanításának egyik fontos feladattíat ffiú ki, hogy
a tanulók az általánosiskolai tan_
anYagból kiindulva ánulmányozzátk a törzsfejlődés
és a gyakorlati élet szempontjá_
ból jelentős nÖvénYfajokat. Az ismeretszsrzÉs
és cselekvés erységének elvéből követ_
kezően a növényfajok tanulmányoásánakegyik
legfontosabb módja a növényhaá-
rozás. A kővetelmények előiqák hogy a tanulók
ismerjék fel a tanulmányi utakon,
munkáltató Órákon meghatározott jelleg:zetes hetyi
fajokat , és szerezlsnek jórtassógot
a növényhaározásban. E követelmén}ek elérése
érdekében atanterv előiíJa,hogy az
edényes növények köréből haátozási gyakorlatokat
kellvégezni.
A határozási tevékenYséghez természetesen megfeleló
segédeszkőzre van szükség.
Erre a élra készült ez a segédkőnyv, a kis Nővényhatározó.
Hangsúlyozni kívánjuk,
ltogy ez a könyv nem tekinthető tankönyvnek,
tehát mondatai, szavainem megta-
nulnivalók, a szöveg nem kérhető sámon a tanulóktól.
Ezrcl szemben basználata
nélkül nem tedesíthetők a tantervi követelmények.
E segedkönyv olyan didaktíkai
hatórozÓ, melynek kulcsa a tanulók által ismert
és könnyen felismerhető alaktani
bélYegekre éPül, és kiárőlag a határozásban
való jártasság megszerzésérealkalmas.
Távolról sem elégítiki a tudományos teljésségkövetelményeit,
ez nem is celja, hi-
§zen erre nagyobb munkák szolgálnak. Jávorka-Csapody: Erdő, mező virágai. 1978,
Hortobágyi (szerk"): NövényhatározőI-II. 1967.,Soő-lávorka:
A magyar növény-
világ kézikönyve. l95l.
segedkönyvünk a körülhaárolt és a gimnáziumi tanutmányok kereteit túl
nem
téphető feladatok ellenére is jóval többet Ártalmaz,
mint amennyi a tantervi elő-
írásokhoz fettétlenüt szükseges. Ennek több magya
rázata van. Először is sámí-
tásba kellett venni a növényfötdrajzi különbségeket
, tehát azt a tényt, hogy azors"ág
különböző tájain nem azono§ fajok vidtanak. Másodszor
maga a haároás lényege
megkÖveteli, hogy a megltaátozandó családok
vagy fajok elkülöníttessenek más
családoktól és fajoktól, amelyeket tehát szintén
tartalrnaznia kelt a könyvnek. A gim-
náziumi követelményeket megbaladó fajsámot indokolia az is, hogy a
szakkö6k is megfelelő munkaeszköáöz jussanak. Az is fipelembe veendó,
egy ilyen bonyolult kiütelezé§ű és költséges kiadvány nem áIlítható eló minden
iskola-típus §zám,íra kiilön. Amikor tehát e könyv ké§ziilt, akkor mris
iskola-típusok igényeit is figlelembe vettük. Végül, de nem utolsósorban
kívínjaez a k§tet az iskolrin kívüli művclödést is" adltal, hogy a növényvilág
érdekl6dö kirándulók, turisták szrimára epsrcrü kulcsot, kezdeti eügazítrist
A ,,Ki§ Növényhatároó" didaktikai céliait tekintlrc hazai üszonyaink között
kísérlet tehit fokozott mértékben igényli a bínító észrevételeket és tanácsokat.

10
 A HATÁRozÁs nnnNnrr
A határozókulcs a növények könnyen megáltapltható
ellentétpárjaiból (a és b) épül fel.- Minden esetben el kell döntenünk"
- tulajdonságainak
a-n vagy b.n
megyünk e tovább, amig vegül eljutunk egy növényfajhoz, *zgz növényünket
,,meg_
határoztuk". A határoást az általános kulcsnál (l?. o-) kezdjük. Ha
sikerült eldön-
tenünk, hogy növényünk me|yik törzshöz tartozik, akkor a haüroást
az illető törzs-
nél, majd annak csoportjainál folytassuk tovább. (Mindig teljes növényegyedet
-ket,pl. a leszakitott
lágyszárú vipágosoknál tőlevelekkel, földbeli ,r"*"ik"l
- és ne töredé
Pl. hajtásrészletet használjunk!) Csoportkulcsokat a árvatermő
virágos növények meghatározásínak megkönnyitésére szerkesztettük
(36. o.). A ha-
tározás során természetesen támaszkodnunk kell a tanult alaktani
ismeretekre, bár
egyszerű vonalas rajzokkal itt is megpróbáljuk a megértést könnyiteni.
utóbbiak
jelzése a szövegben pl.: (l. ábra) vagy (l4. ábra 4 4l. o.).
Az alaktani szempontból alapvetően fontos tudnivalókat a könyv elején, az
|-5.
alaktani áblázzlt ártalmazza. Haüíroás előtt ezeket celszerű áttanulmányozni.
A haározás menetére peldaként bemutatjuk a tölcsérke (petunia) meghatározísát.
Pirosnyíl vezetateljeskulcsonátanövényig.Ezkezdírdika 17. o.-on és
a 18.o.-n
a árvatermőkre utal- Fellapozva a zárvatermőket (36. o.), a piros nyíl
előbb a
csoportkulcson megy át és kijut a 6. csoporthoz. A 6. csopo*on (5O.
o.) belül a 8-
pontnál ,,&"-n is, ,,b"-n is mehetünk tovább, attól fiiggően,
hogy milyen sánű viníg
van a kezünkben, mert a tölcserke párája tehet kék v- lila, de más
szinű, pl. fehér is.
A 11 b-n át eljutunk magáhoza tölcsérkéhez; a 9 b-n át pedig a burgonyafélék
család-
jához, ahol (106- o.) a piros nyíl hamarosan
a tölcsérkéhezvezst.
Határoásunk eredménYét az/rlető faj színes képenek megkeresése után
ellenőriz-
hetjÜk, A színes kéPek jelzeset a fajok jellemzése legvégén találjuk
zírójeles arab
sámokkal, il- (n\ Ha a növény és a kikeresett sánes kép nem egyezik,
kezdjük
el még egyszer elÖlről, mert va|ahol döntésünket elhibáztuk. Ha
ismételt próbálkoás
esetén sem egyezik növényünk és a haároás eredményeképpen
kapott szines ábra,
akkor a faj nem szerepel ebben a haározőban, meghaároásához tehát
részletesebb
könyv szükséges.
A határozás során olykor kézinagyító, sőt a moszatoknál, egyes gombáknál és
moháknál finomabb jellegek felismerésére mikroszkóp haáálata is szükséges.
- a azonban
Az elsődleges utóbbiak esetében is a- szabad szemmel látható megjelenési

l1
kép, mert olyan fajokat vettünk fel, amelyek tömeges fellépésükkel (pl. a
moszat vattaszsrű csomója, a kékmoszatok kocsonyás hártyája, vagy a kova
tok síkos, kocsonyás bevonata) szabad §zemmel láthatőan (makroszkóposan)
kezhetnek'környezetünkben, kirándulásaink §orán.
Az egyes fajok jellemzesénél gyakori a mennyiségek, mértékekz*ójeles,
sámmal való jelzese. Pl. ,,a levél (-l cm)" azt jelenti, hogy a levél szelessége vál
de az l cm-t nem haladja meg, Vagy ,,a növény magas termetű (-7O cm)" azt j
hogy legfeljebb 70 cm maga§, ,,Avitág sok (l2-) porzőjű" ezen azt értjük,
porók sz:áma l2-nél több, de sámuk meghatőrozatlan. A jellemzések végénrövi
utalunk a termőhelyi viszonyokra és a hazai földrajzi elterjedésre. Utóbbinál
,,hegy_ és dombvidéken" a Magyar-középhegységet és a Dunántúlt értjük, a Déln
gati-közephegység a Batatoryfelvidéktől nagyjából a Duna-kanyarig, az Északke
középhegység innét a Znmpléni-hegységgel beÁrólag értendő.',,Alföld"
Nagyalföld és a Kisalföld együtt értendő.
A római sámok (p|. VI-VII.) a faj virágásának hónapjait jelentik.

RÖVIDÍTESEK

v. : vagY : növény pm
növ. mikrométer vö. : vesd
cm:centiméter m :méter k kalap T : tönk

g-gomba

l2
TankÖnyvkiadóv'&|Ú-Air'd"átÍr!ctö§: Petró András igazgató - Áliamr Nyomda
TA-3566-G/'l6-8i§6-; tl,Gtz Fct€rös - Raktári szám: 8189.
- vezető: MihaIek Sándor igazgató
Áko§né - MÚs'áH t't'ÉÚ r,qid r -iÉ Grafikai szerke§ztő: Lojd Lajos - FeIelós szetk*ztő: Dr. plajner
-
Éra- A *;,irat nyomdába érkezett:1982.- október
A fedéItervet Schrőder o ézakészltette
- Műszaki szertrcseió: h - Megjelent: lg83. május
Pétdányszám: ?04fl)
- rrr!Ér: lLz(Ats í9 - Készütt: az l982.évi kilencedik, bővített kiadás alapján,-
álló trlrltrrf, fiÉ-edrlE*gt, a MSZ 560r -59 és az MSZ 5602-55 szabvány szerint

2o7
 26,-Ft

Tankönyvkiadó