vADONTERMŐ

ENNIVALŐr
 A mű eredeticí me: TARTALOM
Food for Free

Fordí totta:Frigyik Lász|ó

ISBN 96393676t 3
9
ISSN 0237493s Niivé nyekfelhasználásaé smegőrzé se I2
Ánri ebből a konyvből kimarad l3
Á k(inyv felé pí té se l4
@ RichardMabey 1972,1989,2003 l{cccptek 14
All right reserved.Collins Gem@is a registeredtrademark
of Harper Collins Publishersl-imited
@ Frigyik LászIó,2004Hungariantranslation ( iy(ikcrek
l5
o Trivium Kiadó' 2004 7,l||tIsÚgek l5
lj(iszcrn()vé nyek l6
Irí |szcrck I7
Minden jog fenntartva. Vit'rlgol< T7
( iy(|ttl(iIcsök
l8
Zsc|(. ú sclzsemké szí té s 18
A kiadó postací me:
1506Bp.' PF. 42 |)iolilli'k 20
www.triviumkiado.hu Ih.gyÍ iit('s
szabályai 22
Nrtllrtr 25
Ir|||(.|.lctctt
Í hjták 30
Felelőskiadó: Zádor Zsolt
Sorozatszerke sztő: Szaniszlólulianna E. t:í .:1i]r'.!!: ;'''i
. ,.l.mi,
A HrrttlIlitszct|('sszabá|yai r62
llc|cl(í szerkesztő:
s Lukácsnédr. KardosIldikó
\/rltll,ls
Műszakiszerkesztó: Pé zsaSarolta r64
liu lostlits 164
Ké szültSzlovákiában
hiltf tt(,tcil litit.ik r65
 TARTALOM

Előszó
BegyÍ ijtészabályai
s 207 Az Vadontermőennivalók e|sőkiadása l972-benlátott
Főzé sitanácsok 207 nap-
világot' akkortájt, amikor az é lelmiszerekminősé ge
Ismertetettfajták 209 é sa k.örnye-
zcti ké rdé sekkezdtek közüggyé válni. Azóta az eh"ető,vadon
lcrmő növé nyek iránti é rdeklődé s- mondhatnánk gomba
-
tttódra elszaporodott a világon. Újra elővetté ka ré gi
Grí í jté szabá|yai
s 217 időktől
Í L'|halmozottóriási tudásanyagot.A vadon é lőnövZnyeket
Ismeltetett fajták 218 próbakővé lé ptetté keló, é sazokhoz ké pestkezdté k
eí mé rni
ll tcrmesztettnövé nyek tápanyagtartalmát,é sazokból
Szómagyaráu;at 228 merí tettek
(|riztönzé staz ú jtermé smegtervezé sé h
ez. Az egé szté ma elvesz-
tcttc enyhé nhóbortosnak beállí tottismé rvé t,é s aztaz
Receptek 230 eredeti
kÖnyvtöbbszöri kiadása is bizonfltotta.
Szerencsé reakadtak más, kevé sbékomoly fejlemé nyek
Né vmutató 233 is.
Áz crdei, mezei keresgé léelfogadott,
s csahdi idottittessévált.
A vadon é lőnövé nyek magvai visszakerü]teka piacra
- tí pustól
|(lggően'háromszáz é vután először. Az ú jhullámba
tartozó
dttcrrnek.é tlapjánmegjelentekolyanok, mint a sziksóftí ,
kí gyó-
gy{lkcrűkeserűftí ,osztrigagomba.
A cinikusok ezt az egé szügyet mé gmindig jelenté ktelennek
|nrtjáké sönámí tásnak, divathóbortnak titulaljak. Ha jóindula-
tú rrn.közelí tjükmeg a ké rdé st,akkor ökológiai aggodalmaink,
rrigi korok utáni vágyakozásunk következmenyeiJk
tekint.
hctjük. Az olvasók |evelekszázait ktildté k nekám, melyek
nem
|gll.i\naz egyszerűé letiránti ködös nosztalgiáról szóliak,
ltrtncrnarról, hogy azemberek egyre tudato"sabbanválogatják
tlttg táplálé kaikat,é segyre nagyobb mé rté kbentisztelik
őseink
|tt|tl|é konyságát.Persze arról is árulkodnak, hogy milyen aktí v
rtztlIvasóközönsé g.
Áz olvasók megí rták nekem, hogy ók már jóval azelőttké szi-
IcIlck rnálnaecetet,hogyaz feltiint az ú jhullámot ké pviselő
 ELOSZO

ktllry|rákban.Eláru]ták titkos lelőhelyeiket,beszámoltak arról, A cí mszavaklistájára nem vettünk fel vadállatokat,rovarokat,

htlgy már gyerekkorukban is gyűjtöttek algát' melyet patakviz- tlrindössze né hányrákfelé t.
l;cll forraltak, aztán vadrózsabokorra teregetveszárí tottakki' Szcrintem a tú lé |ő-játé koknem jelentenek elfogadható
A suffolki Milden falu lakói emlé keztettekarra, hogy tele- Inódszert a termé szetmegismeré sé hez, mert akaratlanul
piilé sük elnevezé seegy ősi növé ny nevé bólszármazik, melyet is té veskövetkezteté sekhezvezethetnek.Az a jó, ha az ember
(laI-rgol nyelven melde.nekhí \,tak(Fehé r|ibatiop _ Cheno- nrcghitt kapcsolatot alakí tki a termé szettel,é sa benne töltött
podium album)' tntöttvasból szobrot is ké szitetteka nöVé ny- |r,lóé lvezetesengazdagí tjaaz é |eté Jómagam
t. nem gyűjtögetek
nek, é sa falu határában állí tották ki' ahol az ma is ví ganmegé l ttttlstanában;amolyan ú tmenti rágcsáló lettem, mint ahogy
a cukorré pa-földön. rtztljdward Bunyard, a gyümölcsök nagy kedvelője l930-ban
Beszámoltak kalandos é lmé nyeikrőlé störté nelmi felfedezé - ..ttnrlrulánsfogyasztás''-ké ntí rta le.
seikről is' Bemutatták eszközeiket, melyekkel a mogyorót é s A kcinyv ú jkiadása számos olyan elmé letié sgyakorlati
a fekete áfonyát gÉ jtik - azok között akadtak olyanok, melyeket htttcretet,egyé nifelfedezé stnyú jt'melyet olvasóink, barátaink
nraguk fejlesztettekki é solyanok is, me|yeketaz ósi rninták u(|tilkközre. Hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak,
alapján ké szí tettek el. Egy sor ú jitalftlesé getismertem meg nkik lz utóbbi é vekbení rtak nekem. Ez legalább annyira
olvasóink leveleiból: a köké nyprí linkát' a szilvás brandyt, n' ő kÓnyvtik, mint amennyire az enyé m_ persze bármely
a berkenyé smalátawhiskyt. tTvcdé sé l<lzáró|ag
rt engem terhel a felelőssé g.
Egyes kulfoldi konyhák - külonösen az ázsiaiak _, ahol
gyakran felhasználják a vadon termó növé nyeket,elhozták Richard Mabey,2003
hozzánk is különlegessé geiket.
Döntő jelentősé gúa gombákhoz va|ó hozzáállásunk megvál.
tozása.Mostanáigugyanugy fé ltünka mé rgesgombáktól'
nrint Francis Bacon |627 -ben,aki ,,kidobta az egé szbagázst,
nrcrt engedtekvolna a csábí tásnak'l
Manapság nagy keletjevan a szarvasgombának,de egyre
irrkirlrbmegkedvelik az óriás pöfeteggombát is, me|y a szavazá-
strk a|apjirna vadon termő enniva]ók sztárja lett. Kü]dtek már
|Úrryk('pct2'5 kilós pöfetegról is; a fotón büszké ná|l az egé sz
csir|iit|a lnacskájuk é sa gombájuk társaságában.
ht, Vulonlarmőenniyalókcimí imunkát egyáltalánnem ',tú l-
i.lí i |<,Úzik(inyvnek'' szántuk' é snem tanácsosé letünket
it r'itt|t
l tt tcrnr(irlövé nyekrealapoznunk.

---..
 BEVEZETő
Bevezető í zÚrzókelé sünket. Erőteljes é smeghökkent ő izek egé szgalaxisát
órzi órintet|enül odakint a termé szet,é smé gnem vetté kfel őket
Amint a nr<ldcrtlsZupermarketekpolcai előtt álIunk' eszünkbe il lcrnlesztett növé nyek közé : fanyar é sfustí zűbogyók, illatos
sem jut, hogy rrvi|rigminden egyesé lelmiszertr(lvé nyc vadon grrrnbák,ropogós é snedvdú stengerparti növé nyek.
nőtt egyktlr.Attlit nta megveszünké selfogyasztunk,nenr mas, A vadon termő növé nyek nem igé nylika konyhakertieknek
mint a n(lvÓrrytcrtltcszté sben generációkóta alkalnrazottkí sé r- kijú ni figye|met,é saz a fii vonzerejük, hogy fel kell kutatni őket.
|eteké sli'|lrirlrrlrlztrtt tapasztalatokeredmé nye. Az<lkcgy resze Azt hiszem, é ne jellegzetessé güket ta|álnám a leginkább figye-
arra irtirlyrrIt, lrtlgynregjaví tsák egy adott rr(ivé ny tcrln(í ké pes- lctttrcnré ltónak.
sé gÉ rr(ivcljc|i
't, lr rtré retéMások
t. a növé ny í zé t,tcxtÚrrí rjiit A tcrmeszté slassú folyamat, é sa hozzájuk tartozó örömök
é rirtlcllt.|i t|c irz trtóbbiakváltozó tulajdorlsiigok,a rré 'pszerűsé - |rchatiiroltak.Egyáltalán nem nyú jtjaazt az izga|mat,mint
gii|(li'|.(|iVi|lt(i| ('saz ezekkelösszeftiggőté nyezőktí fiiggnek.
iI rt Iritrarrgolás,a keresé s,a hirtelen fe|fedezé s,
a növé nyek
Az tlIrrIr|li it|(illcIrominózus lé pé seket tetteka szí Ili's a fbrma rtltltttlsí tása
- ez itt konkoly,az turbolya,amaz pedig az illata
nrt'1gv,illoztirliisiira is. lht1tiitnmirtusz lehet! E tevé kenysé valamiké
g ppenrokon
| |irir rr{ivi'ltytcrmeszté azsenyhe,ner-rlkellcnrct|cnillatú é s vtrtliistlkat mutat a vadászatta|: közben fokozatosanmegismer-
z.rrll.rtrr lirjtiikl.clémutat,é sa ré gitulajdonsiig<lk kiktiszöbölé se l(|kir kcresé sszabá|yait,azé vszakokjellegzetessé geit, a lelő-
.r li't.ttyc|tttelszrllgálja,azé rtmé gmegtalálhattiakl rógi, crős í zek, he|yckct,é snövekvő tudásunkkal együtt nó az elé gedettsé günk
.tz.t1iitslxlgitsgyokereké srostoslevelekazok ('|vczcti'rc, akik r'l itz (irömünk is. Mindaz' amit találunk,csak é trendünk
Ir.riIirrlt|tiirkÍ .c|kutatni azokat. r'rtIckcskiegé szí tőjé véválik, é sinkább az kerül előté rbe,hogy
( jsit|<ttctttnrindegyikbrit' kerti zöldsé gnek(az tivcgháziakat l||i ||lilgunktaláltuk.Mellcsleg szé p,őszi időben a tengerparti
|iivt.vc)ttlcgvatra vadon novő őse valahol oclakint.A vadká- Ir.r(||ctcken teljes,háromfogásos é tkezé shez is összegyűjthetjük
|)()sZtil a t|i'|iterrgerparton, a vadze||era keletin n(í 'A vadpasz- rt Ilrlzzí rvalókat.
terttli|ia parlagonhagyottftildekenn-rinderllrol fcl|ellrető.
Irrsi'13cs icl(í kbenmindig megtaláltákóket, de az é vszázadok
rrrrrIiisiival megcsappantaz é rdeklódé irántuk'
s az emberekból
FELLELHETŐ
rrwIverTx
kivcszctta találé konyság használatukatilletően,é sgyakranmár llsroNrossÁcux
^,IERMÉ SZETBEN
|e|scrrtisnrerikőket. Ncttt|clrnekonnyű megmondani,hányfé lenövé n1'tettünk,mi-
t\r,l)tttivakjk a termé szetbőlezekról a növé nyekről szól _ ho- T|Ótt |('tczetta mezőgazdaság.Kőkori telepü|é sekenis megta|ál-
11yirrr Ititszltiilták őket haidanán,é smiké nthasznosí thatóakma. Irlkszrinlos faj magját,de azok már a kezdetlegesfö|dművelé s
llz ir gylrkttr|irtiké zikonyva felfedezé skalandjába vezetibe az rrrtklrsziibólva|óak. A termé szetbenosszegyűjtött növé nyekból
rrIvltsril. Szcritrtcnra |egnagyobbmeglepeté st az itt fe|sorolt r.IkcriiIhctetlenülmagvak peregtekszé ta gÉ jtögetők lakóhelyé -
ttilvt'rryc|i zalrrataé stextú rájafogjaokozni, valamint az,hogy l|Ckkiirllyé ké n.Va|ószí nű,hogy őseink is a nagyobb,szebbpé |-
lr |<iter.jctIt t(inlcgtermelémi|yen s mé rté kben eltompí totta r|rlrrytr|<llt
gyűjtötté kbe, é solyanok lettekaz elhullatottmagok-
 BEVEZETŐ

|xi| kikc|ó sarjaik is. Ezze| a sze|ektivkiválasztássale|é rté k, hogy ir|(í járáspedig zord é skiszámí thatatlan,csak az ősid,ők óta
ir IrrkIrclyük közelé bentobb é sjobb termé sreszámí thassanak. rncgtelepedettnövé nyektől lehet jó telmé stvárni. Ezek a növé -
Az l.]rzsé bet-korabeli Ang|iában lenyűgözően sokfé levadon nyck jó szolgálatot tettek szüksé ghelyzetekben - ha tudták,
tcrrrrí in(ivé nyt,füvet, ftiszert ismertek é shasználtak az átlagos, hrlgyankell használni őket. A modern időkben rendszeres,lé gi
|ir|trsi cnlberek.Sok esetbenráké nyszerü|tek arra.Más módon szr1| lí tásbiztosí tjaa zavarta|ané lelmiszer-ellátást.
rlcrrrjuthattakorvosságokhoz,é snem volt elé gtermesztettzöld- A második világháború viharaiban bebizonyosodott, mi|yen
sú g(ik.A ké nyszerűsé ég rthetőmagyarázat' de miké ntjöttek rá hitsznosaklehetnek ezek a növé nyek. Az emberek egé szEurópá-
irrrlr'hrlgya sáfrányftí szerké nt is használható?Honnan tudták, |rrrngombát gyűjtöttek az erdőben, é slevelesnövé nyek után
lrtlgy cgyes növé nyek olykor jól hasznosí thatóaka konyhában, kutattak a bombatölcsé rek kcirul. Amerikában kioktatták a piló-
rtriiskrlrpedig hajnöveszté sre is alkalmasak?Mindenesetrehálá- lrlkat arra, hogyan é lhetnekmeg a vadonban, ha a repülógé pük
sirk lchctünk nekik' hogy ilyen felfedezé seket tettek helyettünk. lczuhanna.Angliában a kormány arra biztatta a polgárokat,
Stlk növé ny az orvosi felhasználás mellé ktermé keké nt került lcgalább ré páttermeljenek a kerí té süktövé ben.
llz asztalra'A feketeribiszké tpé ldáultoroköblögetőké nt alkal- A vadon termő növé nyek felbecsülhetetlenszolgáltatotttettek
tttltztiika betegek,de rájöttek, hogy egé szkellemes í zevan akkor d|tÍ nsé gek idejé n,pontosan azé rt,mert ingyen é sszabadon be
is, |titaz ember egé szsé ges. A gazdaságosság is szerepetjátszott: It.hctcttszerezni őket' Gyorsan elé rhetőek,szí vósak,ellenállnak
|{.|t|riul felfedezté k' hogy tavasszala komlót ritkí tanikell. |l ll(ivé nyibetegsé geknek, közömbösek az é ghaj|atié stalajviszo-
l)c nrint sok minden mást,a ré giismereteketé sszokásokat ttyrlkra.Ha nem ilyenek lenné nek'akkor egé szegyszerú ennem
is kiirkltta az iparosí tásé sa városiasodás.A folyanratigen nirradtakvolna fenn.
rrr(.lycné rintettea vadon é lónövé nyeket,mert a termeszté s Mindig ott vannak a helytikon' kivárják az idejüket, é sgyara-
tttitttla trrennyisé get' mind a minősé gettekintveóriási ptrt|nikezdenek olyan körülmé nyek között is, melyeket a ter-
cl(illy(ikkel járt. Bár a felhasználásukkal kapcsolatos tudás lllcsztett növé nyek nem tűrnek.
cl|ra|viinyult,maguk a növé nyek fennmaradtak' Továbbra Iigyesmodern mezőgazdászok komoly é rdek]ődé ssel kí sé rik
is tltt n(ivekedtek, ahol mindig: az erdóben,a kerí té tö s vé ben' IlgycIemmela vadon termő növé nyek kuLlonlegestulajdonságait.
l\z crttbcritelepülé sek közelé benjól gyarapodónövé nyek A |tir1iyományos mezőgazdaságú gyműködik, hogy a nagyobb
c||errril|tak a változásoknak,é sa művelé salá vett területekről Icrnlc|é kenyséégrdeké benmódosí tja a termelé sk<irtilmé nyeit.
.t vlit.rlsiasodás miatt kialakult megműveletlenfÓldekre kerültek ( )|yirrrterületeken,amelyek nem felelnek meg a növé ny termé -
itl' l\zrlkr<ila nové nyekről,melyeket cserepekbenneve|tek rretcs korülmé nyeinek,a tú lé lé sohasem
s lehet biztos, ráadásul
kezt|cl|rcn,kic'|crült, hogy a kert vé gé ben is jól megvannak, rt trrlrrjtis megfertőzik. Az alternatí vmegközelí té sszerint tanul-
t.stt1iyitttrl|yittt szí vósak,mint a dudvák. tlril|lyozlli kell azokat a növé nyeket,melyek az adott területen jól
l\ ttti|itlr ktiltinfele válságok fenyegetté ka hagyományos 5yrrrirpodnaké sgazdagtermé sthoznak. Ez a kutatási vonal kü-
r.It'Ittl iszcr clIiitiist,az emberekhálásaklehettekszí vósságuké rt. |(|ttltscrr fontos lehet azonfej|ődő országok számára, amelyek
l\ Nilgy l}ritirrrrriiit környező szigeteken,ahol silány ata|aj,az Irtvlrr(.szt silány talajjal rendelkeznek.
 BEVEZETő
NtvÉ NrYEKFELHAsZNÁLÁsAÉ sMEGTnzÉ sn
Az utóbbi pé ldrák jól demonstrálják,hogy a vadon termő növé nyek
f.e|használása adon körtilmé nyek kozott minden volt, csak nem
haszonta]anidőtölté s. Őszinté n remé lem,hogy ezt a könyvet
sohasemkell majd ké ziköryvké ntforgatni a fent felsorolthelyze-
tekben.Va]óban csak annyi örömünk sármazik a vadon termő
növé nyekből,hogyjól szórakozunk a begyú jté sük során é sáltaluk
rnegismerjünkegy-egyegzotikusú jí zt,aromát? Szerintemnem.
Ha megismerjiik ezeketa növé nyeket,megtanuljuk'hogyan hasz-
nálhatjuk fel őket' é skezdjtik igazábóImegé rtenitársadalmunk
törté neté t.Ezek a növé nyekolyanok' mint egy-egyvalóságosmú -
zeum, maradványazokból az időkből, amikor nré gnem voltunk
olyan finnyrí saké sválogatósak;é lődokunrentunlok, nrelyekaz
é hí nsé gekről' a divatok é segé szné pekváltozásair(llmesé lnek.
Könnyű megfeledkeznierről a szupermarketpolcai előtt állva, ahol
nrinden azonnal é serőfeszí té né s lkülelé rhető,ha az é lelmiszerek
előállí tásávaljáró piszok é smunka másokra tartozik' Termé sze-
tesnekvessziik,hogy van ennivalónk, levegőnk é svizülrk, pedig
é ppenaz tlyenhozzáé llásmiatt kerül veszé lybemind a három.
Ha csak egy kicsit is bizalmas viszonyba kerülünk az ebben
a könyvben felsorolt né hánynövé nnyel, akkor szorosabb
kapcso|atbakerülhetünk komplex környezetükkel, melyben
é lnek'Megtudjuk, mennyire fuggnek a madaraktól, melyek
szé tszórjákmagjaikat' az állatoktól, melyek lelegelik a fé nyt
c|í í |iikelzáró fuvet,a szé ltől,a napfé nytől,a talaj ásványianyag-
ttrrtirlrr-rának egyensú lyátó|, é své güla mi jóindulatunktól, mely
lriztttsí thatja fennmaradásukat.Ez pedig mindenre vonatkozik,
|cgycrllz vadon é lővagy termesztett. A ható erők e finom
lriiIrijiitt'l|Í iiggneké lelmiszereink forrásai.
.l.ttt|rltrt,
lkadnak majd olyanok is né hányan'akik kifogást
ctttc|ttckc kitnyv ellen azon az a|apon,hogy bí ztatástjelenthetaz
t.8)'t.c zstt8tlr<lt|ti, é rintetlentermé szettovábbi kimerí té sé hez.
,--.
BEVEZETO
|in ú gygondolom, hogy pont az e|lenkezőjeigaz. A megőrzé s
cgyik fő problé májamanapság nem az, miké nt tartsuk távol
ttz cmbereket a termé szettől,hanem az, hogyan segí tstl'Lkhozzá
Ókct ahhoz, hogy miné l szorosabb kapcsolatba kerüljenek
vclc annak é rdeké ben, hogy megbecsüljé ké rté keit'felismerjé k
sclrezhetősé géét,ské peseklegyenek teljesösszhangban é lni
vc|c.Tobbsé gtinkszámára az az egyik legösszetettebbé slegin-
tinrcbb kapcsolat termé szeteskörnyezetünkkel, ha megesszük
.'gyi'imölcseit'lRemé lem,nem tú lzok,amikor azt mondom,
hrtczt a kapcsolatot szemé lyesené ljük meg a növé nyek felku-
|rrtí sátóla főzőedé nyig,akkor sokkal jobban megismerjük
ll tcrmé szetet,mintha könyvből akarnánk megtanu|ni.Távol áll
tt1|cm,hogy bárkit is arra bí ztassak,károsí tsaa környezetet.
Arrir ösztönzök mindenkit, hogy tartsa tiszteletbenaz é lőlé nyek
k(||csonösegymásrautaltságát.Remé lem,ez a könyv legalább
crős nrotí vumotszo|gáltatahhoz, hogy olvasói felkutassák a
kt||iinlegesfajokat' az egyedekkolóniáit.
AMI EBBŐL A KÖNrVBŐL KIMAMD
liz rr konyv olyan vadon é lőnövé nyeket tarta|maz,melyeket
rt ||rit-sz-igetekené sEurópában lehetfellelni,de vannak bizonyos
krttcgóriák,melyeket szándé kosankihagytam belőle.
Az olvasó semmit sem talál benne a ftivekről é sa gabonákról.
|izt ir nrunkát gyakorlatiké zikön1vnek szántam, é sva|ószí nűleg
rc||ki scm ké szülarra, hogyké zze|gyujtsön össze annyi magot,
Itrrpylisztettudjon be|őleőrölni.
l{(iviclené rintettemsok növé ny hagyományos alkalmazási
|(Í (||ct('t'aho|azt odaillőnek vagy é rdekesnektaláltam,de tel-
Icrcrr k i lragytam azokat a növé nyeket,amelyeketkizárólagosan
1yrigyiiszaticé lokrahasználnak fe|.Ez a könyv ennivalókról szól,
Itltttrlrv<lsságokról.
ffi,,,u
'|.tlvií lllráez a kön1v
növé nyi ennivalókról szót (a szemé lyes
it1.1gii|ytlk
nle||ett), ez az oka,hogy nincs benne semmi a halakról Lágyszárú növé nyek é sfák
cs a virc|akról'Viszont belevettema rákfé lé ket, mert bizonyos
szctnp<lntbóla növé nyekhez hasonlí tanak:többé -kevé sbéegy
|rc|yllcnmaradnak,é sösszegyűjtjük,nem pedig valamilyen
Gytxrnrx
rttrit|tln',elkapjú óket." Vrr|(lszí nű|ega gyökerek a Iegkevé sbé
felelnek meg gyakorlatias
cólrlkra az összes vadon termő növé ny kozul. EloJzór is csak
A KtNYv FELÉ PÍ TESE kcvrí sfaj rendelkezik vastag,hú sosgyákerrel a vadonban,
és
r|r|urva,ágas-bogasgyökerek, pé ldául a tormáé ,csupán
A sz('vegeté saz illusztrációkat né gycsoportra osztottam:
|rcsÍ té srealkalmas.Másodszor: a törvé nyek tiltiák a noué nyek
ltiivónyekre (beleé rwea f,í katis), gombákra, a|gákra,rákfelé kre.
k l11slÍ sát.
gyikerükkel együtt, kivé vesaját birtot.u.,to,,, uugy
A lajokatminden kategóriábanbetűrendbensoroltamfel.
l ll||dtulajdonosengedé lyé vel.

RECEPTEK ZtlosÉ cnx

A |cgrragyobbproblé máta vad, leveleszöldsé gek eseté ben
Iigycsreceptekré szletesebbek, mások kurtábbak; egyeshelyeken l tttt{rctjelenti. Kevé svadon é lőncivé nynekvánnak nagy,
cstrpán fe|használásijavas|atokszerepelnek,vagy pedig mód- lapos
|cve|ci,mint amilyen a termesztettzolásé geké Ezé . rtaz egy
szcrck arra vonatkozóan, miké nt használták az adott novenyt
ólkczé sreszánt levelek összegyú jté se hossiri ideig tartó, hálátlan
lr rógi korokban. A leí rásokazé rtkaptak helyet a konyvben,
nz,itren.növé nyek begyűjté sé nek optimáis időpontja
htlgy c|őhozzák az olvasó konyhaművé szetikalandvágyát! |1|1i|1t.
T|t.t(|kközé pszakasza,amikor már virágot bontottak, ezé rtjó|
|'cIisrrlcrhetőek, leveleik elé rté kmaximáis mé retüket'de meg
Itetttkczdtek el összefonnyadni.
A z('Idfelé ketdurván három csoportba lehet osztani:
m|ú t{kra'főzelé kfé lé kre é sszáras ztildekre.Az egyeskategóriák-
htl7ti|rt()zóá|talánosrecepteketa kovetkezőr'.r}.ú niutarnut-
|ák:1litypang(6l. oldal) a salátákhoz;cé kla(l28. oldal) vagy
|r.|rTrIillatop (69' oldal) a ffze|é kekhez;osztott|evelű őzsa|áta
( lí )'rlltla|)a száraszöldekhez.
Mirlt|cnzö|dsé gfelé ből lehetlevestfőzni (sóska, 139.o.)'
lttttltixrl|nié sszószké ntfe|használnivagy többfele növé nyből
rl||rIsú grirgut ké szí teni.
 LÁGYszÁRÚN)VÉ NYEKÉ srÁx
FÚszERNtvÉ r.IYEK
A ftiszernövé nyeketmagukban nem esszük meg, hanem más
ennivalók í zesité sé használiuk;
re a vadon termó fajtáik enyhé bb
aromájú ak,mint a háziasí tottak.Majd meglátják, hogy a vad
ftiszernövé nyekből a termesztettekhezké pestolykor dupla
mennyisé getkell használniuk.
Né hány szó a ftí szernové nyek tárolásáról
beg1'rrjté sé ről,
_ rt ttragokatnem tanácsoslevelekkelhelyettesí teni.
é sszárí tásáról.A legjobb akkor begyí ijteniőket különösen
száritás cdrjára-, amikor é ppen virágba borulnak. Ebben
a szakaszbana növé nyek tápanyagaié sillóolajai főké nt a
leveleikben koncentrálódnak, a virágbimbók pedig elósegí tik
azonosí tásukat. Száraz időben é slehetőleg reggelgyűjtsé kbe
ftiszernövé nyeiket,mielőtt mé gtú l sok napsüté sé rnéőket.
A nedves növé nyek aszáritás során megpené szedhetnek,
az erős napsüté snekkitett egyedekpedig elkerülhetetlenül
veszí teneké rté kes illóolajaikból a kipárolgás közben.
A növé nyeket egé szsárukkal együtt ké sselvágják le, é sne
károsí tsáka gyökereket. Ha a fűszernövé nyt frissen akarják
felhasználni, akkor té pkedjé kle a leveleit é sa virágait' mihelyt
hazaé rtek'Ha meg akarják szárí tani,akkor hagyják egé szbenaz
egé sznövé n1t, ahogy begyűjtötté k.Ahhoz, hogy' megőrizze
sJí né té sillatanyagait,gyors szárí tásszüksé ges,de nem szabad
wgárzó hőnek kitenni. Enné lfogvaolyan helyre tegyé k'ahol
keÍ emesmeleg van, é sbiztosí totta jó sze||őzé s. Elhelyezhetik
a konyhában, a beé pí tettszekré nybenvagy aspájzban-Laza
ktitegekbefogva felfuggeszthetik,vagy ew nagy darab papí ron
eltcrithetik. Nem árt, ha minden esetbenlefedik muszlinnal,
hogy távol tartsák tőle a legyeket.Felfuggesztettkötegek eseté -
bcn a finom szövé sű anyag megakadá|yozza,hogy a kiszáradt
lcvclck lcperegjenek.
Minclcn fűszernové r-rnyel í zesí thetnekecetet,olí vaolajatvagy
pliIinkí rkat.
teeYszÁaÚ N)VÉ NYEKÉ srÁrc
FÚszrnrx
A í iiszerekvirágos növé nyek illatos magjai. Né hány gyöké rfelé t
is lfiszernek tekintenex.
A legtöbb illatos leve|űnövé nynek illatosak a magjai is, é s
rtzrlkis kitűnóen felhasználhatóak flí szerezé sre.
Figyelem:
nc vrirjákel, hogy a ké tkülönálló ré szillataazonos legyen.
VrrIirnrilyenmé rté kbenmindig ktilonböznek egymástól.,ezé rt
Mirrdig hagyjuk,hogy a magok a növé nyenszáradjanakki'
Viriigziis után az egynyári növé nyek tápanyagai a magokban
krlllccntrálódnak,í gybiztosí tjákfennmaradásukat.Termé sze-
|csctlckkor a magok mé reteé sillatarryaga is megnő. Anrikor
tt lrtirgokkiszáradtak,é ské szenállnak arra,hogy a növé nyről
lcpcrcgjenek,akkor a legillatosabbak.
VtnÁcox
A vrrt|virágok csupán a különlegessé güké rt
begyú jté se megle-
Itctí iscnantiszociális magatartásravall, é segyesfajok eseté ben
l t(|lvú nyek é rtelmé benillegálisis.
Az itt bemutatottfajok mindegyikekivé teles tulajdonsá-
5rrkklrlrcndelkezik,é sha elenyé sző mennyisé gben gÉ jtjük
lre (ikct,akkor nem valószí nű,hogy nagy kárt okozunk mind
vIzrrriIis, mind biológiai é rtelemben. Valamennyinagyonelter-
|r.t|tú sszí v(lsnövé ny.Amellett é velőis, azaz Í ennmaradásukat
|l(.||l.l |i)lyanratos magpergetébiztosí
s tja,mint az egynyáriak
tlrcltillctt.A legtobb esetbenezek a növé nyek bokrok vagy
t rr.lick.('snrindegyikegyedennagy számban találhatóak
vlnlHok.
Ar c||<(ivetkező oldalakonleí rtrecepteknrindössze egy-ké t
||l'||tk||yi virágot igé nyelnek,é stöbbsé gükarra való, hogy
|lt|ll| t (pitypang,62' oldal) vagy,'bundás''virágokat (bodza-
|l|(i|
vIt'lH.(l5' tllclal)ké szí tsenekbelőlük.
 É rÁrc
tÁcvszÁaÚuÖvÉ uvrrcs
GyÜutrcstx
Az itt leí rtgyümölcsök közül né hányattermeszteneké sa keres-
kedelemben forgalmaznak, de megtalálhatóak a vadonban is.
Az ilyen esetekbenalig pár szót ejtettemkonyhai í elhasználá-
sukról, mert az minden szakácskönyvben fellelhetó. Inkább
annak szenteltemteret,miké nt lehet megtalálni é sbegyűjteni
vad változatukat, é shogyan használták őket szokatlan módon
a nagyon ré giidókben.
Csaknem minden gyümölcsöt lehet kocsorryásitani,azaz
gyümölcszselé ké szí thetőbelőlük.
Figyelemremé ltó'hogy né hánygytirrrt)lcs,pé ldáula naspolya,
a berkenyetú lé rett á|lapotban'más szavakkaIfé lig-meddig
rohadtan válik ehetővé .
ZsstÉ É
. sozsnuxÉ szÍ rÉ s
Zselé ké sdzscnlek ké nriaireakci<ik(lvetkcztóberr keletkez.
hetnek,rrrclyrrckfontos tí 'nyezőjca gyú nli)|csökbentalálható
pektin é scukor.A pektin (é sa gytinr()lcssavak, rnelyekszinté n
ré sztvesztreka reakci<iban) akkor a legttibb'arnikor a gyümölcs
mé gnem teljesenórett.Ebben az-esetbenpers7-e nem egé szen
kifejlett a zamata' F'zé rtaz a legjobb, ha akkor gyűjtjük be
a gyümö|csöt, amikor az é ppenhogy megé rett.
Minden gyümölcs pektintartalma más é smás. Pé ldáulaz
egresé sa ribiszke gazdag pektinben é ssavakban.Ezzel szemben
a vadszederbené saz eperben kevé spektin található, ezé rt
azt valamilyen külső forrásból kell kiegé szí teniahhoz' hogy
zse|é lehessen
t belőluk ké szí teni.Ehhez többnyire citromlevet
vagy savanyúvadalmát adagolnak a gyümölcshöz.
Úgy dontöttem, hogy a tenniva|ókat nem ismé tlemel
minden cí mszónál, hanem itt szolgálok ré szletekkel.A mód-
szer minden faitaeseté ben alkalmazható.
L---
uevszÁnÚ N)VÉ NYEK
É srÁrc
A zse|é ké szí té s szakaszaa gyümölcs pé pesí té se.
első A meg-
lilztí kltt gyümö|csöt nyelesserpenyőbe rakjuk, é sannyi vizet
l|tttiinkhozzá,hogy é ppenellepje.Felforraljuk,é slassútűzön
rrr|digforraljuk,mí gpé pesmasszátnem kapunk betőle.A ke-
tr|((|lycbb hé júgyümölcsök eseté ben(mint amilyen a fekete
t|biszkc,a galagonyastb') ú gysegí tjükelő a folyamatot, hogy
lrrrrr|||aI szé tnyomkodjuka gyümölcsöt' Körülbe|üt felórás
|irrritliiselegendő.Ha szüksé ges, ekkor adjuk hozzá a pektint'
Mittdcn kiló gytimölcshöz egy citrom levé tadjuk hozzá.
Arllikor a gyümölcsünk már pé pes'válasszukszé ta levé té s
{ r()sti||lyag-tartalmát, azaz musz|inonkeresztülszűriük le.
Ar rtrlyirgot ketté hajtjuk'kibé |elünkvele egy megfelelőmé retű
r.tk{ttyt, a muszlin szé lé kihajtjuk
t az edé nyfalára é s(pé ldául
lt|||liVill)rögzí tjük.Beleöntjük a gyümölcspé pet,összefogjuk
rt tltttszlinsarkait, é saz egé szetaz edé nyfölé fuggesztjük.
A||crrllrt í vmegoldáské ntharisnyátis használhatunkehhez
I ftrlyitrnathoz.
AItIrtlz'hogy minden cseppgyümölcs|é kicsepegjen'egy
0|rrirkririr|ragyjuka pé petfelfüggesztve.Nyomkodással is elő-
$t|thctitik a lé kiválását,ha nagyonsietünk,de akkor számol-
|lltttkkc||azza|,hogyné mirostanyagis kerül bele,ezé rt
r|lrr.|t|tlk tlem lesz olyan tiszta.A szűré sután mé rjükmeg'
|ll|.tl||yi |cvú nkvan, öntsük egy nyelesserpenyóbe,é sminden
l0||itcrlrczadjunk fé lki|ó befőző cukrot. Kevergeté kö s zben
|ttttrrIirrk Í tl'é sszedjük le a tetejé nkeletkezőhabot.Akkor
lr|tr.tlre|11|c , a keveré kelé ria l05 oC -ot. Ha nincs
zselé ha
hÍ 1|llT|15llk, akkor egy kanálnyi |evetontsünk egy hideg
lr|í ttyhc.I)iirmásodpercmú lvaszilárd ké regnekke||ké pződnie
t h.|(.iú |l. nrclymegakadá|yozza,hogy a kikana|azottlé
|í í ||rrlyjrlrl.
I l.rkcvcrókünk elé rtea kí vánthőmé rsé kletet, öntsük át tiszta,
r|í 1rrrr.|cgitctt üvegekbe(jó, ha azokatfé mlaprahelyezzük,mely
 LÁGYszÁRÚNoVÉ NYEKÉ srÁrc LÁGYszÁRÚNÖVÉ NYEK
É srÁx
e|vezetia hőt). A zselé tetejé tfedjrik be viaszkoronggal,az üveget A c|iófé lé ket
fogyaszthatjáktermé szetesállapotukban, vagy
zárjlk |e kí l'tjLlrőlmegnedvesí tettcelofánnal, gumigyú rí ive| kószí thetnek belőlük püré t,durvára törve salátáraszórhatiák'
rögzí tsük. Cí mké zzük fel, é shűvös helyen tároljuk. fő alkotóré szeiis lehetnek.
7,ltItlsé gé te|ek
A kemé nyebbhé júgnimölcsöket kiszárí thatjuk'Nem egé szen
é rettgyümölcsöt válasszunk. Jól mossuk nreg,a nedvessé get
konyharuhával itassuk fel róla. Terí tsükfé mtálcára,é shelyezzük
be nagyon alacsony fokozatra állí tott stitőbe _ kb. 49 "C -os
legyen' A folyamat akkor fejeződik be, ha a gyünrölcs nyomásra
nem bocsát ki levet magából, é snem ropog szárazon a külső
hé ja.Ehhez kortilbeltil 4-6 óra szüksé ges.
A kön1vben szereplő gyümö|csök tribbsé gé bőllehet bort,
likőröket ké szí teni,vagy felhasználhatjuk más alkoholok
(köké nyesgin, l 14.oldal);belerakhatjukpité be;
í zesí té séisre
ké szí thetünk belő|ük gyümölcskré meket,pudingokat (szeder,
42. oldal).

DtTrÉ I.É x
Az ebbena könyvben felsoroltrlövé nyektermé szetesen
a vegetáriár-rusok é trerrdjéist kiegé szí tIretik.
A diófé lé k
másodlagosfehé rjeforrást jelenthetnek.A diónak pé ldáu|
l8 o/o-afehé rie,60 o/o_azsir' é sfé lkiló dióbé l3000 kalóriát
tartalmaz.
É ppenezé rtfehé rjeforráské nt nem lehet csupán a dióra
támaszkodni, azt lrlás hagyományos fehé rjé kkel szüksé ges
helyettesí teni,ahogy azt a vegetáriánusok é vszázadokóta
teszik. Ne gyú jtsenekbe be|őle tú lzottannagy mennyisé get,
nrert a vad diófé lé kdontő jelentősé gűekszámos madárfaj
é smás állat tú lé |é se
szempontjából. Nekik nagyobb szüksé gük
van rájuk.
A begyűjtött diófelé kettartsák szárazon, mert a nedvessé g
a hé jonát behatol,é smegrohasztjaa belet.
 BEGYÚJTÉ SszABÁLYAt

Begyí ijté s szabályai ( |sirknemminden é lelmiszeresetenké nta||ergiásreakciókat

vrl|thatki' e tekintetben az osztrigaé saz eper kü|önösen rossz
hí rrc tett szert.Mindezek a hatások azonban ritkán fordulnak
Korábban már adtam né hánytanácsot a begyűjté sti|letően, c|ó. Az a lé nyeg,hogy az evé sönmagában kockázatot je|ent,az
de vannak álta|ános szabá|yok,melyek minden ehető növé nyre ólclnriszer tí pusaebből a szempontból nem is lé nyeges.
vonatkoznak, é samelyek garantálják a begÉ ité sjó minósé gé t Annak é rdeké ben, hogy teljesenbiztosak Iehessenekabban'
é sa gazdanövé ny é psé gé t' ltti|ycnhatásokat váltanak ki <in<lkben az ú jonnanfogyasztott
A könyvben e|helyezettszövegekkel é saz illusztrációkka| arra ó|c|nriszerek,az elsó alka|omma|csak nagyon kevesetegyenek
törekedtünk, hogy maximá|is segí tsé get nyú jtsunka növé nyek hc|tlluk,hogy megtudják, váltanak-e ki onökben a|lergiás
azonosí tásához,de azok nem helyettesithetika szakkön1veket. rcnkciókat'
A mi anyagunk hozzásegí thetiönöket ahhoz, hogy eld<int- I la már elgondo|kodtak a saját tú lé |é sükön,
akkor vegyé k
hessé k'mit szeretné nekbegyűjteni,de addig, amí g nincs elé g ll11yclcmbea növé nyek szempontjait is.
tapasztalatuk,jó, ha egy növé nyhatározóban is utánané znek
t Soha ne fossziákmeg leve|eitőlazt a növé nyt,amelynekegyes
az adott növé n1.nek(különösen a gombák eseté ben).Soha ne
rósz-eithaza kivánják vinni. Az egyesfajokból csak egé szen kis
támaszkodjanak kizárólagosan az illusztrációkra, ha aztakarják
ntennyisé get gyűjtsenekbe (kivé vea gombákat;l62. o.).
eldönteni, ehető-e egy növé ny vagy sem. Egyes növé nyek ktil<in-
o Soha ne fossák meg virágjától é smagjaitól az egynyári
legeselőké születeketigé nyelnekahhoz, hogy fogyaszthatóvá
n()vé nyeket;a fennmaradásukfügg tőlük.
vá|janak.
o Soha ne hú zzák kj az egé sznövé nytgyökerestő| utak
Bár azt nyilvánvalóan fontos tudni, mit viszünk haza, ne
ntcnté nvagy egyé belőfordulási helyé n.Az egyré sztanti-
rettegjeneka mé rgezé lehetősé
s gé től.
Termé szetesreakció, ha
szociálismagatartásrava|l,másré sztellenté tes a termé szet
elsó alka|ommal próbálkoznak vad növé nyekke|,de ezek az
ntcgőrzé sé nek bárme|yalape|vé ve|,é sa legtöbb helyen
aggodalmak rendszerint alapta|anok.Amint azt látni fogják
iIlcgálisis.
a szövegekből, viszonylag kevé smé rgezónövé ny található
t} Ncm bolcs do|ogolyan helyekenbegyűjté st vé gezni,me|yeket
ahhoz ké pest,hogy hány faj é la területen.
rtrvarirtókka|,gyomirtókkal permeteztek.
A vadon termő növé nyekkel járó veszé |yeket számí tásbavé ve,
o A lrcgyűjté során
s kerüljé ka nagy forgalmú utakat,ahol
í 'rclemese|töprengeni azon, hogy a termesztettnövé nyeket meg-
l rliivé nyeket beszennyezté ak kipufogógázok. Sok o|yan
lilnt<lIiis
né lkülmagunkbatömjuk. Most ne foglalkozzunkaz
hc|yvan, mely viszonylagmentesa szennyezé stő|: legelők,
irdaIi.kanyagokkal,a rovarirtók növé nyen megtapadó marad-
crt|rlk'gyalogösvé nyekstb.Mé gegy aprócska kertbenis
viirryaival.Hányan tudják' hogy a tú lzottkáposztafogyasztás
rrrcgtalálhatnak lega|ábbhú sznövé nyt az ebben a könyvben
gtlIyviih<lzvezethet,a vöröshagyma pedig vé rszegé nysé getidé z-
IcÍ rtakkoziil.
hct c|í i?Minclössze egy egé szszerecsendiónapokon át tartó
hlll ucirriicitikatokozhat?
24 BEGYUJTÉ szABÁLYA|
s
2sI
Ha lelretsé ges'a Ili)vé rlyeklrcgyÍ í jtcí sihez
haszrriilianak laptls'
ttl itott kositrirt,lro!1 ;17tllinc aissl(,.Il,r ct,pcn
l)t.e\cl()rllt-\scn(,1(
nenl vittek nlagukkal |<osarat'Í ilgjalrak (jsszc piir |<jrtlrllrlt'
lrtritorilinlcvclct,es csornlrgoljiik irhlr;rrriivi.rrvr,ilicr. Naptár
lrazaé rtc|<, j(l| nlossirk nlcg il hcgyiiiliin pc|clií nyokat,
-ivlihelyt lnlruár Ké sőilaskagonrba Té li fülőke
r,iiloeasszikiit (í ket' c1stlivolí ts1rkel ll tú Islig<lslrtkti|<acltvagy
Tyú rkhú r
ronlliistlak irlcltrlt ré szeket.
l;clrruár Csalán Kányazsot-nbor
Té li ftilőke TyÍ rkhÍ rr
Mrircius Csalán Illatosibolya
Kányazsombor Komló hajtásar
Közönsé geskucsmagomba Té li fülőke

Április Cé kla Csalárr

(llú své t) Galagonyalevelei Gi|isztaí izővarádics
Illatosibolya Í rmoszat
KigyógyökerÍ í keserűfű Komló hajtásai
Közör-rsé geskucsnragomba Májusi pereszke
Medvehagyrna Mezei szegfűgomba
Pitypangvirága
Mr|jus Cé kla Csalán
Illatos ibolya Í r noszat
Komló hajtásai Közönsé ges
Májusi pereszke kucsmagor"nba
Mezei szegfűgon-rba Medvel-ragyn-ra
Pitvpangviriiga
Irrrrius lloclznviriig ( ]tí kIa
(lsaliin Irrcleiszanr(rca
(iyapjastintagomba N'lirjLrsi
pereszke
lvleclvel'ragvnta IvIezeiszegfűeorrlba
Vaclr(rzsaviriiga
 NAPTAR NAPTAR

Jú lius Cé kla E{:res Tz|ábgomba Pitypanggyöké r

Erdei szanróca L'rdószé licsiperke Rókagomba Sárgagerebengomba
F'eketeribiszke (iyapjastintagon.rba Té lifü|őke Vadberkenye
Hárs virriga Í zlctesvargányir Vadszeder,szeder Veté sipipacs
Kerti csiperke NÍ ií lrra
Mezei szegfí igonlba Oriiis pöf.eteggon-rba ()któber B{ikk Cé kla
Őzlábgonrba Piros ribiszke Csipkebogyó Dió, é rett
I{ókagonlba \/aclr(rzsavirií ga Erdószé licsiperke Feketebodza
Zölddió Gyapjas tintagomba Gyűrűs tuskógonrba
Augusztus Cé kla ( lsara[-r Í zletesrizike Í zletesvargánya
Csipkebogyó Ilgres Jú dásfülgomba Kárryazsombor
Erdei szan-róca |,rcl(í szécsiperke
li Káposztagomba Kerti csiperke
Feketebodza Fel<cte musteir Ké sőilaskagomba Köké rry
Gyapjas tir.rtagor.nbtt Í zIctcsvargárlya Lila pereszke Madárberkenye
Káposztagomba Kerti csiperke Májgomba Mezei szegftí gomba
Málrra Ivlczciszeufí igomba Mogyoró Naspolya(az e|sőfagy után)
Mogyorí l Ó rii,rsp()fi'teggomba Triás pöfeteggomba lzlábgomba
Őzlábgonlba I{rikaqomba Rókagomba Sárga gerebengomba
SárgrrgerebeI-rgonrba \/aclszcder Szelí dgesztenye Té li fülóke
Tyú khú r Vadszeder
Szeptember Boróka Btikkmakk
Cé kla Csarab
Nrlvcmber Csipkebogyó Dió' é rett
Csipkebogyó Erdei szamóca
Erdószé li csiperke Gyűrűs tuskógomba
Erdőszé licsiperke Feketeáfonya
izletesrizike Í zletesvargár-rya
Feketebodza Feketemustár
Jú dásfülgomba Káposztagomba
Galagonya Gyapjastintagomba
Kerti csiperke Ké sőilaskagomba
Gyűrűs tuskógomba Í zletesrizike
Lilatönkű pereszke Mezei szegfűgomba
Í zletesvargánya Kányazsombor
Mogyoró Őriás pöfeteggomba
Káposztagomba Kerti csiperke
Rókagonrba Sárgagerebengonrba
Kor-nlóternré se Lila pereszke
Szelí dgesztenye Té li í ülőke
Miilna Mezei szegfűgomba
Tyú khú r
1\logyorri Triás pöfeteggomba
 SMYRNIUM OLUSTRATUM SMYRNIUM OLUSTRATUM

Irlil,HAsZNÁLÁs
o szto ttle v el(t ő zsaláta Nvcrsct-t a fiatalleveleketsalátákmegfí í szerezé sé re
használjuk.
'\ r rr';igbimbókat Ieke||csí pni.
Á|ta|ánosan e|terjedt,főké nt sövé -
nyek a|jában,par|agonhagyott fö|-
lirlzvB
' deken, kü|önösen a tengerparton \ rr.tritkatlobogó ví zbennem több, nlirlt l0 percigfőzzé k.
I nagy mennyisé gbene|őfordu|ó
,. növé ny' Bokros, kemé nyszárú szőr- \urrtlrrrÍ rgyfogyasszák,mint a spárgát (pé ldtí ul
olvasztottvajjal)
,
te|en ké tnyári,magassága:1'2 m-ig' lrr.lIt.Illcs
rlrindaz állaga,nrind az í ze'
Leve|ei:fé nyesek,fogazottak, a |evé |.
száron hármasávaIhe|yezkedneke|;
a |evé |szárerős tokban kapcso-
|ódik a növé ny szárához. Virága:
ernyős virágzat sárgászö|d virágok-
ka|' Áor.-Jú n.

Az ókori rór-naiakvitté kNagy-l}ritanrriába

ezt a mediterriinktlnyhakertin()Vé n)t _ az
alexandriaipetrezseIyrrlct.](ll terryé szett,
nregho-
tlosodott,é sa XVIII. sz.elejé rr
mé giiltetté ka konyhakertekben.
Ma é lősövé nyekaljában é lfoké nta terrgerpartividé keken.Ta.
r,asszalkorán é sgyorsankihajt, sinra,fé nyesleveleiolykor a ja-
nuári hóból kikandikálnak.A nÖvé nr,lesinkább nedvdú sré szea
sZára.

BEGYŰJTÉ S/SZEDÉ S
i\ tilliljköZeli levé lszárakat le kell vágni' ott, ahol tú lvastagok,
i's ri'sz|cgcscrr é rintkezteka környezó fűvelvalamint a nové ny
sziiriir'ltl.Ktirtilbelul 15-cm.es,kissérózsaszí nűszárré szhez
licllerrc|ttlzziijtrtniuk (a zöl.d szárré sztőleltekintve).Ne riasszae|
(i|l(il(clil rr(lv('nyé rrrelyí tó,
angyalgyoké ré hez hasonló i|Iata;az
ir |í í zt's
strt.iitt
tcIjescnsenrlegesí tődik.
 FAGUS SYLVATICA FAGUS SYLVATICA

Bükk ll(rxxuaxx
NyerscI-t,
pirí tvaé ssózva,í zenem n.r8),()|l
ktilijnbözik a dióé tól.

denho| honos é s ll(;rxuexxoraJ

gyakori, kÜ|önösen l\ rllirkkottisztí tsákmeg (a burok rrraraclé kaitól' piszoktó|,levé l-
meszestala- l rr.rr.irt|
r'í rrryoktól j rik pé pesre.A pé pet
), tu rmixolják vagy daraiI
|t.gyó|inluszlinzsákba,é spré seljé ki k belőle az olajat.
.t -- .\s tóságte|jes, l\ lltikknrakkolajatsalátákhozvagy stité sre lraszniilhatják,
v,t" \ |ombhu||atófa, ké r- rrgvlrrlú gy, rnint bárnrelymás olajat.
ge sima, szürke, magasságae|é rhetia 40 mé tertis. Leve.
|ei:vi|ágoszö|dek,vá|tozó, ová|isa|akú ak.Virága: a por- ll(.txxnerrvÉ L.LIKŐR
zós |ecsüngő,nye|esfejű ; a bibé spáros. Gyümö|cse: né gy \trr'í i, ('clesital. Lágy' enyhé Irolajosí zlratiisÍnritrt
r' a szakc{' de
makk a tüské s,barna burokban, szept.-okt'Amikor meg- l t.t|.tslilraIr
felülmú lhatatlan!
é rik,szé tnyí |ik
é s|ehu||atjaa háromoIda|úmakkokat. Illr.cclán-vagy üvegedé r-rybe l-relyezzerrekkilerrc.tí zfiatal,
lrrr.g|isztí tott bükklevelet'é sontsé kfel ginnel.A leveleket
tltrrrrljiikaz edé nya|jára.Korulbelul ké thé tighagyjákállni'
BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S I l rtIiiirlatta gin ragyogó,zold szí ntkap. Fé lliter ginhez
r\ nrlrkkokatnlinól |ralrlarlrll[l (isszckc||szcclrri, rlriclótta nróku- .tr|;.tttitk .j5 dkg cukrot (ha sziruposanszeretika likőrt, akkor
sok rlri rldct begyí ítcni'k'
j i's rrricl(itt kisziiraclniirlak. Irt|r|x't is tehetrrekbele),nrelyetelőzőleg feloldottakegy kupica
A Í -azscrrgclcvc|cit1lprilisllirlrlc|rctszccllti,anrikor nré gszinte Irt.ttttIyt tartalmazó2,5 dl forró ví zberr.Jól keverjé kössze,
iittetszőek' t.\l|||li|(()r kihűlt'töltsé kpalackokba.

FELHASZNÁLÁS
BÜxxrerrvÉ r
A f;í rólfrissenleszedettlevé |fir-rorllsalátának,olyarré deskéaz
s
í zc'rlrinta káposztáé csak
, puhább a textú rája.
lir[; Fekete áfonya l'lil,HASZNÁLÁS
\ rlttttat<ls'
VACCINIUM MYRTILLUS

E|terjedt,a hangafüves pusztá-
on nagy mennyisé gbene|ő-
fordu|ó bokor' Eszak.Euróoában
a tű |eve|űerdők a|jábané |.Ágai
lé dÍ rsbogy(lkatllyersellis nreglel-retcllrri,
.Il..r li'kctcaifirnyajól nlcgálljahel,ve1t Í (í zék()zben
's is.
\l t'gviklcgé rdckesebb receptYorkshire-b(jlsziirnrazik,
rl it szclrlckctpité bcteszik,é sa té sztiit,,rllocskosszájr'i
,rIr.
|'||('Il(.|(''h í l'jrik.Szint('nYorkshire-bcn piir í tgacska rnentiit

I simák, 20-50cm magasra nőnek .|.'|'ltitkl gózölt g1'tinl()lcsbe

|,Il.st.tt harIll<rttizál
r'agvtlzscnlbc. ki't í ztöké -
egyrrllissal.
'\
LeveIei:ová|isak,enyhé nfoga.
\
.. - zottak. Virága: egyedü| á||óak,
|ecsüngőek,zö|des-rizsaszí nű ek. l. t'trl,I.e ÁnoNva,nn,uÚJr
gömbö|yűek. GyÜmö|cse:kicsi, ii tniilc si)r.pccirili.s,1,orksl ti rc- i
ószaki reccp t, n cly a 91,
l' /'r....l('rr.s
gömbö|yű, fekete, hamvas. l, lltt11141l1Pl1,g7i.
J Ú|..szeot.
4 r.viikaná| |iszt
A fi'kctc liÍ ilrrl'itszctli'sc ktizllcn óllretik bele I I ()l.ls
rllagttkltt igltzlirl a virdiisz-gvÍ ijt()gct(iszcrepé be. I rl.rt;ybö9re tej
rlirti Ltg tcljcscn ki maraclt
Iiz rr91'tirn(rlcsri'rrl<o ,' r.viikaná| barnacukor
ll tcrtlrcsztctt rriir'i'rrvc|i'
I<irrt1b(í |.
A z(ildsé gesné l ,,.' rIkr; fekete áfonya
, -o'_^'_
kaphatti nagrrlllb i's í ztc|cncllll lckctc iitilnl'a anlerikai fajta
\ |. lil..Irelí iscrt
hí g té sztiit
BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S | .'.rrIrttt|i:
a trljástf.elverjtik
A Í -ckete áfonyasokkal né pszerűbtl lcIlrlca kereskeclelenlben, r lr.,rttt'1,rrriritllassankclnt
ha a beg'rú jté nem se lenne olyan Í liraclsiigos. A bokrok Ir..,,u.r.rtIjtt|i
ós a tejet.
alacsonyak,é sgyakrana sűrű hangafí í berr rejtőzr-rek,
a bogyók It.|..It.r't.rjiik
a cr-rkrotós
pctlig szé tsz(lrtar-r helyezkedrrek el a rrővé rlyen.Mé ga rragy |,,'|||l||Yii(.Kizsí rozott
nlcz(jkön is _ ahol rengetegáforryabokorfordul elő - át rrrr(jiik, é sközepeser]
r. 1'..rIrr.
kc||lt'siilnia teljesterületet,é sakkor senl biztos,hog,vtú lzottan l'r rl rrrliibclr 30 percig
t.tltu\'
nlcnnyisc1gű bogyóhoz jutunk. E.urtipaegycsré szein lt1rrl
t('pcsí tcttóka begyűjté séKifejlesztettek
t. egy gé pet,nlely

_l
rlltq\'tcrtilctckctké pesátí é sülnirövid idő alatt,lrár az elr,eszi
a Í i.||irlczi'sllí aí g1'ünlö
I, lcs f.elkutatásáb(ll eredí jsz<irakozást
és
()r()
nr(it.
 POLYGONUM BISTORTA

l.l evőkaná| a következő |evelekbő|:csa|án,káposzta

Kí gyógyökerű keserűfí í vagy keIbimbó|evé |, pitypang vagy |órom
1
3 mogyoróhagyma
Nedves,füves Iege|őké shegyvidé kek 2 Í eketeribiszke-|evé |
Iakója. Utak menté né sfo|yóparton is l csé szefőtt árpagyöngye
megé |.Csaknem egé szEurópában meg- 3 tojás
ta|á|ható,kivé vea |egé szakibbterü|ete- rab|isztaz összeál|í táshozé s/vagya paní rozáshoz
ket. Csoportokban növő, é velő növé ny. ró, bors í z|é szerint
s
Leve|ei:hosszú kásak,nyí |a|akú ak, oIajvagy szaIonnazsí r
hosszú szárnyas
. nyé |en,é saz a|só ereze-
tÜk ezüstösen bo|vhosak.Viráoa: rózsa. \,lrgjirkdurvára a kí gyógyökerű keserűftiveté sa t(jbbizölcl
szÍ nűÍ ú zé rvirágzat
egyenes,sima száron.
70 cm magasra is megnőhet' Jú n.-szept.
Ir.velct, pár percredobják lobogó ví zbe(blansí rozzák). Keverjé k
(|\szctlz árpagyöngyé velé ské ttojással- az egyiket főzzé k #
kcllri.nyreé svágják apróra, a másikat nyersenfelverveadják
|trrzzí-'t Í ú szerezzé ék,sadjanak hozzá kevé szablisztet,hogy
.|||lilsszaösszeáll|on.Ké tfelemódon ké szí thetik el: vagy
f
É ,szak-Anglia cuycs r['szcitt |rit{rtrlnrii
trt'a lrú své ti
ptrdilrgclki'szí ti.sc,
ttlcIr'llckí gr,tigv(ikcrÍ í
keserű. |rrt'tltiibaöntik é stí zpercenát gőzölik, vagy gorrrbócokat
.1 í iivct í 's rlliir llkrlttir.l'szc|tctis tcszrlc|<(zal.lpelyhet, Irrrtttliltrakbelőle,megforgatjákzablisztbené solajban
i ttliirst,Í iiszcrrriir'i'rlvckct). llz llizttls il sztlkiis helyi v.tgvszalonnazsí rban kisütik.
változata, hiszclrlittr<ipai's Álncrika vitli'kitc|cptilí 'scin
a tavtlszkezclcti'rtkcserÍ n()vi'rlyckct
i sztr|<tit
k liX]vilsztil
tti,
feltehetóerrazé rt,hogy nrcgtisztí tsiiklt szcrvczctcta té |en
felgyülemlettzsí roktólé sa böjtölé s s<lriin|ic|ctkczctt, pango
folyadé koktól.A pudingot annak filggr'é rryóberl ncr'czté kel,
hogy a tavaszmelyik időszakábanké szí tettéel. k A l)ock-pudirrg
r-reve
a hú své előtti
t ké thé treutal (arrgolu|Passionticlc),
é ské szí tettek
nagybojti pudilrgot is.

FELHASZNÁLÁs
KÍ cyTcyoxERÚ KEsERÚFŰ.PUDINGvAGY GoMBTc
Ir'za rcccpI(hrlisle-bóI szarmazik.
í maré kkí gyógyökerű keserűfű -|evé |
 CARDAMINE HIRSUTA CARDAMINE HIRSUTA

Borzas kakukktorma

Kertekben. parIagon hagyott fö|deken,

utakon, kövek között é shomokdombokon é |.
Egé szEurópában megta|á|ható'Egynyári
: növé ny, 5-.l5 cm magasra nő.
" Leve|ei:
' 'j' összetettek, a zsázsáé hoz

A borzas kaktrkkklrnla icllcgzctesillatú

rrövé ny. Htistlsallll ('s ctlcscllll' nrir-rta
r'í zitorlrlit.

BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S
Az ()sszcst('l)bichct(i vatlrr()vcrr-ryközül
a lltlt.zits|i'a|<'
tt|<kttl
rrtliitlclretbegyűjteni
r lcgkorribbln.

FELHASZNÁLÁS
Az egé sz
nové r-ryt
megleheterrni.Kcllerlrcsetl
é cles,
errylré rr
borsosaz í ze'Sa|átákhoz' szendvicsckhez,vltllttlrittl ví zittlrtna
helyettlehethasználni.Jól illik a kré msajtokhozis.
A ré tikakukktorma valamivelfűszeresebbleveleitis
hasonlóké ppenlehethasznosí tani. A kozepesmé retűt, sina
sziirú é, velőkakukktornranagyon elterjedtaZ utak menté n, rnelyszerinta ré tikakukktorrna(()trtttunine
\ |tt.'tlt'lcttr,
lilIy<iptrrtokon' árkokban é snedves,füvesterületeker-r. virágzása hí rül adja a kakukk elsó tavaszié r-reké t,
/.l'//l'l/\ls)
l\ ,'|ilr|<trkk''
előtagotnré gsok nrás tavaszivirág r-rer,é hez ,J.r11v ||r.itlrrr-ria
sok más területé nis elterjedt,Surrey-tól
htlzziiacltii|i,
Illcrt az é vrrekabbar-r
az időszakábanlehet ',Irrrr.ti1|'
l\prilistóljú niusigvirágzik.
c|í í sz(ir
|raIllrrri
a kakukkot.
 BRASSICA NIGRA RUBUS FRUTICOSUS

Fekete mustár Vadszeder

.
Meg|ehetősen gyakori a műve|é stó|
megkí mé |tfö|deken, utak menté n,
l |akat|anterü|eteken.Egynyári,szür-
* ké szö|d növé ny, akár 1 m.esre is
megnő. LeveIei:nye|esek,az a|acso-
nyabban eIhe|yezkedőekkaré josak,
szőrösek. Virága: sárga, jú n.-aug'Termé se:magok
a szárhoz simu|ótokokban.
E|terjedt burjánzó erdőkben, kerí té sektövé ben, |akat|an
terü|eteken,hangafüves pusztákon. Erősen tövises
bokor, rendszerint összevissza nő, ágai összegaba|yod-
nak. Leve|ei:tüské sek é sfogazottak, őssze| pirosas-bordó
árnya|atotö|tenek. Virága: öt fehé rvagy rózsaszí nes
rzirombó| á||.

A í eketemustár magjairé gótaadnak csí pősí zt

é teleirrknek.

BEGYÚJTÉ s/SZEDÉ s Sklieiiilran máské pphí vják' a kókorszak óta fogyasztjuk.A vad-
A nragokaugr-rsztusban vagyszcptcnrberbenkezdenekel rret|crszedé seközben a városlakót magával ragadjaaz a mí tosz'
é rni.l}egyÍ ijti'stik
Í iiraclsiigos
Irlulrka,é 'sIlcnrvalí lszí nű,
hogy egy ltrc|ycta vidé kié letrőlalkotott:bősé gestermé s,az é vszakhan.
csipetnyinó|tiibbet(lsszctuclnakgyÍ ijtenibelőle.
lt|liltil, aZ é rzé keket felé bresztőapró ké nyelmetlensé gek.A vad-
rlerIcr.l.lokraié rdekesmódon ter|ednek.A csú csaikezdetben
FELHASZNÁLÁs T|{yc|lcsen felfelénónek, aztán lefeléfordulnak' mí gel nem é rik
Próbá|ják ki a me|eg,sajtospirí tóstcsipetnyinrustármagga|' l lrrlrrit. ott a csú csgyökeret ereszt,é sabból hamarosanú jabb
süté selőtt nyomogassák bele a sajtba.Csí pős í zekedvé é rtzsenge r|1rrk rr(inekki. A bogyók nagy csoportokbanaz öregebb riigyek
leveleivelszórják meg tavaszi salátáikat, tegyenekbelőle párolt vr'gr.rl |L'jlódnekki, melyck ké t-háromtermé sután elpusztulnak.
zöldsé gekbeis. |(crrgctcg vá|tozatalé tezik.Nagy-Britarrniábanlegaltí bb400 al-
|rrilttsziinloltákössze. Mindegyik fajtakülönbözik egynrástólegy
MusrÁnuacos FÚsZERKEVERÉ K l|rsit:lr gyümölcs é dessé gé ben, zamatában,é ré si idejé ben,mé re-
Vé kony sze|etekrevágjanak fel 4 fej vöröshagymát é s5 db IrlIx.rr, (iiparryag-tartalmában. Előfordul szőlő-' szilva-,sőt alrna-
citrtlnot, sózzák meg é shagyjáká|lni 12 órán át. Adjanakhozzá l/lI vittIszcder is. Egyesváltozataibantobb é lelmirost található,
25 g f.ckctemustármagot'l teáskanálnyiszegfűborsot,10 dkg ||li||til lc|jeskiórlé sűkenyé rben. Ha valamelyikfajtamegmoz-
rllazsoIiité sí el liter alnraecetet'Lassú tűzön forra|ják egy órán ir í irrrtí rziájukat'
próbálják meg elültetni a kertjükben.
.l.öltsÉ 'k 1rrIj.r
át. tivegekbe,é samikor kihűlt, zárják le. Nr||tilttv é vrrrú lva gyümÓlcsöt terenr.

l-
 RUBUS FRUTICOSUS RUBUS FRUTICOSUS

I}EGYÚJTÉ s/sZEDÉ s
l\ szitrak vé gé na Iegalacsonyabbanelhelyezkedőbogyók é rnek
bc clí iször, azok a legé desebbeké sa legtáp|á|óbbak.Egyé k
nycrsen.Né hány hé tte|ké sóbb beé rika többi, a vé gekhezközel
cs(í bogyó is; azok kevé sbélé dú sak,de pité be'dzsemké szí té sre
jt,lk.Az egyre följebb található bogyók októberné l előbb nem
é rneknreg;kemé nyek'kesernyé sek'é scsak más gyümölcsökkel
cgyütt é rdemesfelhasználni őket.

FELHASZNÁLÁS
Számos recept lé tezika vadszeder felhasználására.Ké szí tenek
belőle pité t'gyümölcskré met'salátát,zselé t(külon pektint kell
adni hozzá) é sdzsemet.A nyers gyürnölcs tálalásához jó ötlet,
lra egy é jszakáravörösborban állni hagyják. A legfinomabb
vadszedresennivaló a junket, me|yhezsenrmi mást nem tesznek,
csupán szederlevet.

VeoszronBs JUNKET
A levet a legé rettebbbogyókból vonják ki - használjanak
gyümölcscentrifugát vagy több ré tegmuszlinon keresztül
pré seljé ki.
k Azután a sűrű, söté t szí nű levet hagyják állni meleg
hc|yisé gben. Ne kevergessé ké sne hűtsé kle, ne adjanak hozzá
scntnrit. Né hány óra mú lva összesűrűsödik, é sakkor tejszí nnel,
si'itcrnónnyel fogyaszthatják.
(lszr puorNo
8.10 sze|etbarna, te|jeskiőr|é sűkenyé r
tei
60 dkg őszi gyümö|cs, p|. vadszeder, köké ny. fekete bodza,
vadalma
10 dkg kristá|ycukorvagy mé z
Vrlgjrrnak8-l0, viszonylag vé konyszeletkenyeret,áztassák
l tcjlrc,majd a felé tszé psorban rakják le egy mé lytál aljára.
(l1yc|,icnek arra,hogy ne legycnekhé zagoka szeletekközött,
l|lclt akkor nem esik szé taz é telük,amikor kiborí tjákaz edé ny-
ht1|.Ázután vegyesenjól rakják meg a gyümölcsökkel (a vadal-
tttrlt|tiirürlbelüll0 percigfőzzé kcukros ví zben,majd vágják
l|rrze c|(itte).Rakják rá a tejben megáztatottkenyé rszeletek
Helyezzenekva|a-
fedjé kle zsí rpapí rral.
l|lilsikll'l.l, é saz egé szet
|ttl|yerl sú rlyta pudingjukra,é saz edé nyttegyé kbe a hűtőbe egy
Másnap borí tsákki, é skré msajttal, fagy|alttalvagy
d|rrlrkiira.
rrxIrrvirI tí rIaljiik.
4

Fekete ribí szke \ |rrrqv(jkatszedjc{klc a szárukrtil é sl r'í zzcl cg}'iitt ('ntsé k eg)'
ct|['nvbc.Adclig filrraljrí k' nlí g nleg ltcrn puhr"rlnak a sze-
rr.r11t'

i Nyirkoserdőkben, kerÍ té sek rrrt.li(|<[l.3()

percig).'tl'gyé khozzi1a cttkrtlt. Ügyel,jenc|< arra,
tövé ben,
gyakran ví zpartonforduI e|ő. Il.111vtcljcsetl felold(lcljon, nliel(í tt ú jril filrrtli tret-t-t
kezc1.Főzzók

dir AK A bokor 1,5 m magasrais meg- trtr'.rIrlril 5 pcrcig _ lrogy elé rjea kritikrrs l ()5,'(]-ot'tllert csrrk

't,il, $), nő. A IeveIeii||atosak,ha

szé tdörzsö|jükőket. Virágai
Iecsüngőf üzé rvirágzatotké pez-
nek. Apr.-máj.Nem áttetsző
bogyói jú niusbanje|ennek
meg é sjú |iusbané rnekmeg.
A ll'kctc ribiszkc lcv('nckfájda-
J ItrtttcsilIirprttl
Iriltiislit
vlltiszí -
'l|.|.rlrliXI
(jsszeaillni.Ha r'arl l-r(jnrór(í jtik'irzt |rlrszniiljirk,ha
l||||(s'cscPegtessetril trlasszáb<ileg1'kcvcsct vaIaIlriIr'cllec1é nylre,
..' Il.t ltlttllartrsalrké rcq ké pzí í tlika tctcji'rr ali|itrr a tlzscl-trke1sz.
\ ..1ir'('|iIc ir tÍ í zről' é sa nlegszol<tlttIlrt,ltltlIlrllliilili cl.
l't.uruIxÁN
\ l'rrlrikat nregis lchctaszalni.F.bbcna lirrnriijr-rkban hirsznril-
t.r|.It.Iir pctrrrrrikárralapjaké nt. Ez cgy arrrcrikaiinclitiné tcl'rlrc.
Ir..|.r sitrkklttirttikszí vesetlátl'ettek.A bog1'tikatjól ()sszeclol-

#
Nh l:iiil:J:lJ:itilriili:l
ltlir.c|r:yirliI.lrrtÍ ilsylszltrttiik
1ilrrt.r|i
|.r11it
sziirí ttrtt
trvit|.
hrjrssal,
Az eredrllé rl,v
é saz egé szetbeborí tottákzsí rrall'ag1'
egy rrlincleIr'a kieg,vensú l1,ozott
. Itr.ttt||tczszüksé ges tií panyagot tartalrnaztié telfé lesélett'
g nrely
trrrtlkf-iijásctsllrandulagyullaclás csctÚn. A r,ittltltrbatrne rlt tÚtlsá- l ttIrrtl(|scttit htlsszúutakontetti(l szolgiilaklt.
lrlsatl uyaktlri rrövé ny. Aztrrrnal nlcg |chct kti|iilllrtlztetni a piros
Iil)isZké t('lnagyobb, er(í sebben ilIilttlz<iIcr,c|ciirlapjlin. Né hány
szlirí ttltt lcvé l teljesen Illegválttlztitt euy kilnna incliai te1rt.

|ll]LHASZNÁLÁS
,\ |i.k'ctc
rilliszké ből
kitÍ ir.rő
dzsenletlehetké szí terri.
Mivelrragy
.r ltektilttartltIrlla,köIlIl,vetl összeiill _ eg,vj(l ok irrrir, nlié rt ké szí t-
., rrr'libcl(ilc dzsenret.

lrr,ri,r'.r'ltu tlszKE,DzsEM
,l kr1í r'kcteribiszke
Ir.IltIr't ví z
./ kr; r rrkrlr
t'i$f# .r liirtil|ágacskák,leveleké sa termé ssárganririgyeitartalmazzák.
Fenyé rmirtusz ,\z iigatsós ví zbenforralták,é sa viasza ví ztetejé nVáltki hab-
belőle _ bár
rrt.rí icn.Azt leszedté k,é sapró gyertyákatké szí tettek
Lápokon é snedvesmezőkön é |,főké nt az
.rIrIrrlz t,lriásinrennyisé gű
növé nytkellcttbcgyűjteniuk.
é szakiterÜ|eteken,mind Nagy-Britanniában,
mind Európában. Lombhu||atócserje,0,5-1m
ltIi(;YÚJTÉ S/SZEDÉ S
magas |ehet.Leve|ei:szurké szö|dek,keske-
nyek é sÍ ogazottak, é sfé nyes,pirosas szí nű ,\ |t.vcleitakkor lehetleszedni'anrikor viriigbab<lrr'rl
áprilisban,
á9acskákon he|yezkedneke|.Virága: vörös n r,rltrsban.
é snarancsszí nű(porzós,bibé s)barkák
kü|öná||ó egyedeken.ÁpriIisbanvagy l;lil,HAsZNÁLÁS
májusbanvirá9zik a |eve|ei N|\cr|ctczzenek a fenyé rmirtusszal,
nl i n t tí iszerll(lr,ón
nvel'é s
megjeIené se e|őtt. rrr,sr
tsc'kvele italaikat.

r\ li'ny('rrrri
r(trszthagvorniiny<lsan
sor Ill'NyÉ nlttntusz BoRBAN
.
izesitt.st'rt.
ItlrszrrliIt:i|i,lrric|(í ttnré g l\lr.lt.glrronrája_ mely nregkozelí tőleg olyan,mint leheletnyi
jl I)l('t]isIlle|.tr'|(
.t lirttltIr rrtlrlirAIrgliá[ran Ir.rIzs;rrtttí í,
szegfűszeg é sfenyőgyanta_ jellegzetesí zté sillatot
llizorl'ilr'lioli nlitrir(llill( li'rrrr irrrtil, hogy ezt |.lr|tsiirli)za bornak' ha egy ágat egy hónapig áztatunkbenr-re.
il Il.rvcllytit siirIr,lzcsllett Iritszlltlsí ttlttiik
nlé g az t '\ ;r;rIirckotjól be kell dugaszolni.)
att{:tllsziiszitlí ikllerr: ttltqt,ttletttl\'isi'gbentalálták
rltcg a r(.gi krl|tlsttlrtlk t's ir lc|cpiiIr.'sc|iktlrnyé ké n,é s
az arra etlgeclk()Vetkcztctni' h<lgykiclrrc|ti'k
tc|.ll]Ószetes
lakóheIyé rőIé sternleszteIl i kezclt('k.
A mocsarasé sa nedvesterűletckllagyariittvúkisziiradása
elótt _ a XVI. századbarrkezdődött _ a ferryé rnlirtttsz való-
szí nűlegigen elterjedtnövé ny volt. Ma nrár csak cgycsnedves
tertileterr fordul eló, főké rrtlápokon é ssavastalají rhangafüves
Pusztákon,pé ldáulÉ szak-Wales-ben' É szaknyugat-Angliában
i's Sk<iciában. Kisebb' helyi populációk fel|elhetőekDé l-AngIiá-
lraIli's a norí olkilápokon. De ahol rnegé l, ott al' egé sz'
körrryé -
|<crr |chct('rcznileveleineké svirágárraké des,csábí tóillatát.
Iigyik he|yielnevezé se _ gyertyabogyó_ arra a gyakorlatrauta|
tllcly stlriin ni)vé Iryiviaszt vontak ki a növé ny hajtásaiból.A viaszt
t[8 CASTANEA SATIVA

Vadcseresznve Szelí dgesztenye

Egé szAngliában megtalá|ható,va|amintszórtan Skóciá-
*.-.' Gyakori sövé nyek menté né s
{-.,
ÜfiL.
w
ilr--
b"r "'Ju1ll"".l,uT.['!l"i5l,u
L
4
/!.'
r-
t hú kkerdókben.Fensé -
llan. A parkok é saz erdők meg|ehetősengyakori fája'
Maqas. eqvenetlen
. Rt$lnÜl.. ges Í a,30 m magasrais ttirz-sűIo-Ábhu|-
, 4
f .7L\t:\.Il \.'\- r(
megnő.Ké rgefé nyes, |.ttófa, e|é rhetia
]l tv-
\ . vörösesbarna.Leve|ei |0 mé teresmagas-
váltakáznak, ová|isak,
i.' r,igot. Levelei:
tU'r'
\T é |esenfogazottak. Virá- r.qyedü|á||óak,
|[ gain öt fehé rszirom van, IJndzsaaIakú ak,
l
kettős-hatoscsooortokban Irlqazottak.Virá-
he|yezkedneke|.Apr..máj. Kicsi, r;.t:barkás,
söté tpiros gyümölcse hason|í t .r 1lorzóssárga
a termesztetthez. rrirrűa vé gefe|é ;
'|l.|ttaa bibé szö|d
.'ltttű Termé
. se:
l\ Í iigyönyÖrÍ ítavasszal,c<s nr(.gcg1'szcr: (í sszc|is' atllikor a leve-
Ittské s, zö|d, gömb
A r'ittlcscrcszlryc
Ici siirgaé sv(lrös szí rrtö]terle|<' lehct c{desé s
.r|.rkútokban ké t-
|<cscrű is. ldőnké rrtI-orrdtlrlban is ártrlií k.
lr.lromhosszú kásdarab. okt..nov

FELHASZNÁLÁS
CHEnnv BRANDY \ |..1i'zclrb egyenesek.Az icl(í sÍ ií klel'eleihanlirr
geszten),efák
llz .rlcgjobbgyiinlölcs |'..l'.t
t ttttItrak.
Gyünlölcse nriirszeptenrbcrbcrr clborí jlr
t a Í lit.
lrchcrrylrrandyelké szí .
lcst'|tcz.Miné | ttjbb ItIi(;YŰJTÉ SiSZEDÉ S
\'il(|(.scl.csZllyétegyerrek
t \/ l.Icll gcsztenyeké sőokt(lberbcrrkcztl htlI|irrliir fiir<,ll,clc
..ll)'l'irIlrcklra, cgé szí tsé ki
k Ir,rIrrr||ltItlkosannregdobálják az iigakat,irkktlrcl(iscgí thetik
rr, lr,irrr'llrniil cukorral, .tIrrIt.ttttitt<rt.
A burok felnyitásaliijc1aInrirs Ichct'czórt Irí tzzanak
r'r .r rIst'li li'l brrrnclr.vel. |.rlrIl'ttl' Kcnlé nytalpúcipőt veg1'errek Í i'|lrz['r1,
hogy a geszterryc
I l.rrorrrntiut'lrritritlr |..tttr.ttflr('jiittapostissalfeltörhessé k.Az é rcttgcszterrye külsejc
rrrrrIr.tt'Irr'zIte{
i|<l-cnsóges I||||,|.|('tl,ycs
é sbarna.l.üské s,kű lső btrrkané lktilnráriscsábí ki
il.rlrrL.rl |'rtr.rrrl'I
rrvú it.
 CASTANEA SATIVA STELLARIAMEDIA
FELHASZNÁLÁS
SÜrr crszrnNyr
Közönsé ges bú khú r
Hasí tsákfel a gesztenyeháját' a gyümölcsöt pedig helyezzé knyí lt
tűz hamujába, aparázs kozelé be- egy geszterryéegé t szbente. Kertek, megmű ve|té spar|agon hagyott földek
gyenekrá. Amikor az szé trobban, akktlr a többi is megsült. |rkója. Egé szEurópában fel|ehető.Vé zna
a gyakran
rgynyári növé ny. EInevezé se
Az a robbanáselé griasztólehet,nrerta hé jclarabkák ú gyrepül-
messzekú szó,kanyargós szárra uta|' Szőrök
nek a levegőbenmint a repeszek'ezé rtzilljanaktávol a tűztő|,
.gyet|enegysorban ta|á|hatók a száron' }
mí gmeg nem sül a geszterryé jűk.
Lovelei:ová|isak,vi|ágoszö|dek é slágyak.
V|rága:egé szé vbenapró, Í ehé r,csi||aga|akú
STs orszrrNYEPÜRÉ ö.'é |u"n o'..
Hámozzák meg a gesztenyé t,é shí g|rú slcvesberr főzzé k40 per_ '|,ásoo
cig.A levetöntsé k le, a gyünr(i|cs(it szitlinvagy krumplinyomón
passzí rozzák át (összc is ttrrnrix<l||ratjrik).
Az í gykeletkezőpüré t A tyrikhú rtrendszerinta kertekistenveré sé nek tartják,de kom-
fŰrszerezhetik'é skrunrpliptir(' hclycttkí ní lhatjrlk, vagy hú sokba helyettpróbálják meg máské ppenfelhasználni.
JrrrrrztiiIiisa
tölthetik' vagy lcvcsgtltlllltictltkÓszí thctncklrelőIe. A ker.tckcnkí vül bármelyik mezőnhozzá lehet jutni rrré ga té li
hr)tt.rprlkbanis' de ne szedjé kössze olyan helyről, ahol valószí -
GBsztrNyBr-rszr ilÍ lIcpgyomirtót használtak.
l-iltal gcsztcnytitgyiiilsenck
tiirolják nrclcg,jtil szc||(iz(i ll(;YŰJTÉ S/SZEDÉ S
helyenné hárryh(lnapig. A ilprrt|t' puha, zöld levé lké ketszinte az é vbármely szakában
Hámozzák meg, aztán ||rrrc |chetg1ujteni' kivé veerós fagyban.Tulajdonké ppen ké ső
háztartásirobotgé psegí t- |hrre|i's az é vlegelejé ntalálják a legfrissebbleveleket.Ez az
sé gé velporí tsák miné l qylk |cgÍ inomabb vad zoldfele,í zea kukoricáé raé sa sa|átáé ra
finomabbra. A keletkező tllll(tkrztct.
sárgás liszt enyhé nillatos, A |cvc|cktú lkicsik ahhoz,hogy egyenké ntté Pkedjé őket'k
ós kitűnó sütemé nyek, c8yszerrefogjanak össze egy csomó növé rlyt, Í rgyszakí tsák
kerryereksüté sé hez. ''í
b, |.t
Mlgy pccligvá|asszákki a fiatal, zöldebb ágakat, é sollóval
Mivel nem nagyonke- Yltlrlk |c. (Yigyázzanak, ne keverjé kössze a kemé nyszárú szőrö
, s
leszthető,keverjé ke| |l|| rrrirt|iirlrú rral
é sa sima, egyenesszárú ,piros foltokkal
finorlliszttel 1:I t kutyatejjel;azok felszí nesen hasonlí tanaka
|lí ltye/et
artinyban. lyttklrrrrrir.
)
FELHASZNALAS
TyÚxuÚn rőzvr, Törpemálna
A|aposatl nlossák rrleg az iigaklrt' hclvczzl'|i scrpclryőbe, c1e
|/izegestalajon, Í ő|egaz é szakihegy-
rle tegyerlek htlzz,ávil'et.l)itilryi virjllirrrYilgy cgy kaniil olajban
vi<lé keken é |.A|acsony,kú szóbokor,
kevé sapr(lra vágott zölc1hagyrrrtir,ir| |ri r.tc|crlstiss(.k ntc{.
_2 percné l toviibtr ne tartslik it tií z(irr(ha aIlrriil klr'iibb siitik,
.20cm magas lehet. Levelei:
kr'rckdedek, karé josak.Virága:
eh'eszti az í zé t,osszeesik, i's tl|vltttlcsz, ttlittt }riir szirl cé rIla). l.r;yedü|ál|ó. ötszirmú .Jú n.-aug.
F.tll1'anratostrnkevergessé kk()zllcrl. r\ r'i'!r('rllicsar.|alrak rii piir ( lyiimö|cs:9ömbö|yű , kezdetben piros,
csepp citrtlrllot é ssz(lr-ják rlrcg lchclct ltr'i szcrecscnc,li<,lval. tl|('tten narancsszí nű .

TÉ lI,revaszl SALÁTA
A tyú |<hú|rajtií
r sirit
l<cvcr|i'kcI r'cIcltztllttlsrllcrlrlyisógÍ pity-
í \ llr'|s11liilpx a vndszecler rokona. Nagy-
panglcv('llcl,l<titr1'x7s1111111.t''trtl i's lrorzitsliirliuklitorntiival alig lroz gyiinl(ilcs(it (Ilenl ú gy
llr r|.rlrrtiliban
(it lrtlrstlsí z li'ctlr'i'['rt
). SirliitlrrrllrilrrjI
t's eitrrrrltlc'll(il
ké szürlt l', l,l.rtrl
Skandiniiviiiban). F)zegy szubalpesi ftrj,
clrcsszirrggelÍ ilgt'ilsszii|i. rrrl'Ivl:szirk-Atrgliálran'Wales-berlé s
.'|..'.i.tIllttt
I-t-tocsirrak'
lripok kozé
r/r rl llll

\\'.rIcs
lJerrvill-Iregysé gé ben
. 11tr.1',iszct-t
a XIX. sz,1lzaclig Í btrrrrnartrdt,sztlkirtlatllragyonrdrry
, rnL'lt'zlctett e ritkasirgra.Llanrhaiadrlak(rihittckabban,hogy
rr. tli'Iltrntörpenl/tltrajiir St. DogÍ rrnIlak spirituiilisközllclr-
'it...l l la r.alakielr'ittcrlrrr'ir-tliilniit
|,||.|...|(.|.t. it papnakSt. l)oÍ ltilrt
';'r1'1.rrr,
lt|<ktlrhittik szerintelengecitéazk Óvi irtltiiiit.

|| l,l|^SZNÁLÁS
..,r11r Ilr.rlltrrnia tcriilctcirlptrclingi's tlzsettt|i'ószí té si're
c1szaki
Ir'r'.lrl.rIl.t|i
il t()rpetrliilniit,
c1eolyarré te|ckl)c is llcIctcttók,arlle-
Ir.l..l |.rrrtr,etrciotrltlisatl
Í ijlc1i
szederrelvagvrrriilrllival tií ztek.
.. rrr.'.r|i'
|<.(i|(jnbséerecinlé
get nyezett. Í iissc-ll'
Sl'i't.ltlrszliglrtllr
l,' ttl,Io./\'il
lixrvasztjiik.
 SYMPHYTUM OFFICINALE SYMPHWUM OFFICINALE

A fl'ketenadálytőleveleitmeg is lehetfőzni, ugyanú gy, lnint a

Fekete nadálytő rlrcrltjtot.]ó| f'űszerezzémeg.
k Nenr szüksé gcs vajatadni hozzá,
tttt'l.lnrirguka levelekis elé ggéragacsosirk.
Fo|yópartokon,utak menté n,|akat|ante-
A lcgjobbé telfeketenadálytőből a Schwarzwurznaknevezett,
'rü|eteken é |'időnké nt óriási
||(.lllctbundáslevé l:
ko|óniákban. Egé szEurópá.
ban e|terjedt.Bokros,szőrös
é ve|ő,50-120cm magasra nő' tit'rrweRzwunz
Levelei: söté tzö|dek, szőrösek. í oketenadá|ytő|evé igé
| nyszerint
r |ándzsaa|akú ak.Virága: I tojás
tl dkg liszt
fehé r, kré mszí nű' rózsaszí n
vagy má|yvaszí nűharang a|akú virágok /,5 d| tej vagy ví z
csoportokban.Máj..okt. Ití gyedteáskaná|tengeri só
vál vagy o|aj a süté shez

A fé ketenadálytőktilöIrtjseIrj(ll é rzinlagiitrryirkoslrelyeken, \r'verii'k(isszea lisztet,sót,

ktilönösen folyóvizek IllelIett.Jellegzetes, lárrdzsaalakú leveleit lnl,rsli's tejetpalacsinta-
senrnlinlássalnenr lehetösszeté vesztelli, rrré gakkor sen-r,
ha lr'rrl.rnirk. A leveleket es
a tr()vé Ily
é ppetrtretllviriigzik.Azok alsciÍ .ele
Í .rrkó,
szőros,föltil .trr.tt.itkllt jól n-rossákmeg.
pcdit Í ]nonr,söté t,szinte fé nyeszöld. Kis bemé l1,edé sekhálózatlr |r|,|t.lslik bele a té sztábaé s
Iiithat(lrajta'r'tlinthaa leveletvalarrrilyerr
öntőÍ brmába pré selté |l r||\\('|( ki, de 2 percné tovább
l
r'tllrla.Főzé sheza leveleithasználják.Ne aggódjarraka szőrössc{g. trr'lrirgyliikaz olajban.
rrriatt;fózé sközben teljeserreltűnik. I l,rYilslilgabbat akarnak,
Iilgjanakössze ké t-
't|.hllr
BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S It.|trrrlr cgyfilrmamé retű
Ncrlr iuazltrrlé nyeges,nrilyenkorÚrleveleketgyűjtürrkbe a rlö- t's ú gyforgassákmeg
|r.t,r.Ir.I
r't'rrvrí j|.
Az icl(jsebbekí zesebbek, a fiatalok (perszene hcr
rr-rir-rt ltlp1,
ltisztiibatt.Az ered-
't
virtlIirliittvhlasszanak). tttr'try; lií v(ilropogósarany-
l'trpr.llclti|puha,nedvdú s
Irll|,l|^SZNÁLÁS \. Ittt,.trztvttrz. Kitű nő kí sé rő
.\ |i.ltir||lirrtlzslis
ler'elek,arlrelyeketnrárciusbarrgyí ijtenekbe, rrtlllr,rllroz (nrelynekaz
( \.||\|).||'tt'ttlisck,
Ós kitÍ in(ien
használhatóak salátákké szí té si'- rrIr,lttt'
rt|,l|.|.t nrit a levé lé ).
Ir,z, nt'runrsszirbb, nrintaz uborkasaliita.
 ANTHRISCUS SYLVESTRIS ANTHRISCUS SYLVESTRIS

tlIGYÚJTÉ S/SZEDÉ S
Erdei turbolva ,\ztlttnalkezdjé krr-rega tr"rrbolyabegyűjté séamikor
t, a szára
Utak menté n,Iege|őkön é serdőkben' r.|t;ggé kifejlődött ahhoz' hogy azorrosí tarlilehesser-r.Az é vké -
Egé szEurópában e|terjedt,gyakori rrllrlliszakaszábankeserűvéválik. |ól szií rí tlrató.
növé ny. Egyenes,e|ágazó szárú é ve|ő, Nirgy forgaln-rÍutak
r mellől rre szecljé 'k,
lllert ott minden
rendszerint1 m magasra nő'Szárai zö| rlirv('rrytbeszentlyeznek a kipufogó giizo|<.
dek. üregesek, barázdá|tak,a növé ny
a|ján szőrösek, feIső ré szé nsimák' ljtiLHASZNÁLÁS
Leve|ei:fű zö|dek, enyhé nszőrösek, lris rnennyisé gber-r a turbolyafelcloblratja
rllegsz<lk<ltt
többszörösen szárnyasak.Virága: apró, \.||iitiii lrkat,kűlörröser-r
fehé rvirágokbó| á||ó, ernyős. Ápr.-jú n. ,rlrrrruonya-, paradicsom-

Az crtlci tLrlbolvirlcfnlcsztctt viiltozata

r.rttIltlrkasalátát.
.r lrrtttclré babhoz,
r
Jól illik
és
fi:r 9,t
{r.\

tuuvanoll'anliiss, liiszcrcs illltti. rrrrzcviigottsnidlinggel,

Az crtlci ttrrllrlIyilltz cIsí itar,itsszirI
virli{llil lltlrttlóernyős |.tt|irltrllyalegyüttfinom
r'irliqziltti
rriir,t'rt1'.
Iiz retttIszcrittl cIt'gitzltztltt<lsí tiiszilroz, Irr1.rsIcpé ké nyszí thető
tlc Itlrsilrtlírrllis
t litjtr|iIrttz is' rrtcIvc|i
|iiiziiIstl|<itrr rrlé rgezőek. Irr'lolc.
r\z a lcuvcszi.lycscbb, lrrru rrr['rgcs
iitLizzalvagya fbltos ( )sz ftllyarnárrvirágzás
biirtil<kclli.ctcrili(isszc,cz(.rtaz itLil)l)itiibliizatt.rirn bemutatonr rrr'll'til nriisodszor is
Ií 'rlycgcsktil(;rrbsc'gci
lict. M i tlclcrlcset
rc tlí 'zzcncklttiltlae Ir.tr.Ic|<ct lroz' r-r-relyekté lerr
Irlirotltnövé 'nynekrrriis,jtil iIlrrsztriiltfilrritso|<barl is.A bürök rr rriltlcl< maradnak.
visszataszí t(l egé rszilgot iiraszt,ha bárnrelyré szé nlegsé t rtik.
A \lrr|i,ir|<ik a levelealapján
r-tré rges
ádázrrak r-r'rással össze nenl té veszthető,lelóeó' zöld l.r.Irt'scl< Í .elismerr-ri
elóleveleivannak,rnelyekszaká|lszerÍ ietr a virágai Jatt rrőnek. tlt'\,i'Ityt' begyí rjtlretrrek
'|
Ilr.|rrlt.cgy kevesetté li
Faj Mé ret Szár Ir'tt.rt.|i'raguk,egytálé telek
Erdei turbo|ya 1,2 m-ig Vaskos, ha|ványzö|o, Ir'||l issí t('sé Jó re.sütőben
barázdá|t,kissészőrös lt t||,Irlr.rtibr"rrgorryával is.
Mé rgesádáz 0,5 m-ig Vé kony,sima,
barázdá|t. üreges
Fo|tosbürök 2,1 m-ig Vaskos.sima, söté t-
vörös foItokkaI pettyezett
ll s8 VACCINIUM VITIS-IDAEA VACCINIUM OXYCOCCUS

Piros áfonya

./ Mocsarasvidé kek Mocsarakban,|ápos

'1 |akója.Kis, örökzö|d Icnyé renhonos.
fa. cserje,magassága Kú szó'örokzö|d tör-

,
.,.Dőr"{,"f,fli:";,
i. ] , oválisak,sima szé |űek.
í ,.1 =..' Virága: rózsaszí nűvagy
*. .-.-'---, Í ehé r;|aza csoportok-
ban nyí |nak.Máj.-jú |.
Gyümö|cse:piros,9ömb
aIakú '
Ez a kis cserjca tí í zegií fbnya közeli
rokorrir,['sansol nyelvtertileten
va|<ijiilla
rr hegyi tí í zcgi,rfilIryiinak
is
rlcr,czik.Kinrerült,tőzegestirlir,jtlrrrr(illtrr<ipité szakiviclé kein
L)gyanú gy, t-t-tint
a törpertt/rlrrir
(lirr1;rr-s
clttttttttctntlrus),tern.É -
szcteskonzerválóarryagot,a bcI-tztlesar' egyik szilrnlazé kát
lat.taltllazza,í gyjól tárolhatti.Né pszerÍSvé i dországban, ahol
lrz ercl(ípiros aranyárrakhí vjiik.
FELHASZNÁLÁs
,\ l,ir.,s, gömb alakú bogyók,
llrilrI lt ttizegáfonyáé csí, pő-
st.|itis tl\'crsen alig ehetőek.
l )zst'ttlt't,zsclit ké szí tenek
|'r'loIr'( lir.r'i'svirdalnta
Ir.zz,r,rtl,rsrival, houy artnak
I|'.|.'
t |||t.|| t.rIrrr;r
c|(iscgí tse
r 1,,t,r,lrt.rsotllist).
pccserje.50 cm magas
ltlhet.LeveIei:söté t-
rö|dek, csú csosak,a|só
It'|ükfehé res.Virága:
trjzsaszí nűbókolók'
,
llosszúnye|ű ek'
tun.-au9.
( tyümö|cse:piros.
Irl|tos,9ömb a|akú .
\ |rrzcuiifbnyavalalralré tköznapirrakszánlí tottNag1,.Britanrriii-
|'.ttt.tIct rt-ttlcsarirk é sa Í i'Iviclélápjairrak
k kisziiracltisanree-
l (}ttI ir nové rlytterrrlé szetes
|||..,/ lakóhelyé től.Mtrstan1tra
|.|\'||('szt Anglia é sSkócia tőzegesvidé keireszorttltvisszit.
\ trrzetiiÍ br-ryát egy l75tl-barrkiadott füvé szk()Ir1'v enllí ti.
\ |rr.Irilc ké szülté telekrecePtjeitaz Arr.rerí kiiba irtte|epii|(ítlritck
rrr.l1irr|i|iitlvitté k,é saz ott (í shotrosrr(jr.é 'nr'ckrc
aIklrlrrlaztiik.
I lr|.rjtltlIlkcí ppenezeketa receptekctF]trrtjpiillitrl clli'|citcttt.k,
r'.,rrIr|l|icrtiltek vissza AnlerikábtiI
||.l,|l^SZNÁLÁS
\ |rlzt.1'1i|1111y.1
llyersell nellr igazát-tÍ bgvirszthirtti'a|i|<tlrvrilnak
Il. ..r.Irllr;,
hlr legalább egyszer átfagytak. l,chct llcl(í le szószt, zselé t
I r ..rlIt.ttitruvirnú gy,r-nintamerikai, nag1'tlbb rtlkorrából is, anrely
1.rrIl|..rIltis|rtlzkitÍ inő.
ll .- TARAXACUM OFFICINALE

Varjú bogyó Pongyola pitypang

Mocsarak, |ápok |akója. Kicsi,kú szócserje. Gyakori é se|terjedtré tek,ú tszé |ek,

8Rl
-. 30 cm magasra nőhet. Ké t|aki. kertek,füves terü|eteiben.Vaskos,szőrös.
Leve|ei:tű a|akú ak,szé |eikbefe|é haj|anak. rsöves szárú é ve|ő'5-40 cm magasra nő;
Virága: kicsi,rózsaszí nű Ápr.-jú
. n.Gytimö|cse: tejszerűfo|yadé kotvá|asztki, ha bárho|
' é retten fé nyes é sfekete' tnegvágják.LeveIei:szú rósak,tőrózsában á||nak.
Virága: aranysárga,nye|vesvirágok egyetIen
Í Tszekbenü|nek;febr.-nov..de különösen ápr.
Ts mái.

'\ 1litypanga leggyakrabbanelőÍ brcltr|<i gyorlrrl(!vé ny, I

r\ r'arjtitrouvtirigl'tcrtil szi'( rrzi'szirliil:iPol<.ou, rnirrta hanga. r.l r;il.gilviriigaké sőtavasszalcsaknetlrteljesene|borí tjaa ftil'es
( ivtilrriiIcst'lrí Ititgrrltt
iI tteltr'zir|iiir|iis tttcttttl'is[.gct
is lr.rrrlcteket.l,eveleité sgy()keréazt é l'biirrrlel1'időszakábannleg
llcgl'Í jitelri. h'lrettaliilni.

r.ELHASZNÁLÁS lll(;YÚJTÉ S/SZEDÉ S

( rr srrrlivitli'lii tcrtiletcli.crr
lJtx:r'tii ( l-r'i t:rnrin lirtriiski'nt hasz- akkor azt (í sszelássák ki'
| |.rir gyökeré tkí vánjákÍ -elhasználrri,
rrtlsí tjiik.
llg1'cstlcgvÍ iití iligvtirrl(iIcs|itlcstlrlviit kószí tcnekbelőle. ,|||li|(()!.
ir legvastagabbak é sleginkább lé clú sak.
l)örzs()ljé kle
.t|.l1rtrsall,hár-tloztliukrrer-rl
sztiksé ges.
l,el'eleitaz é r'biirnrc|y
IrIrrszltklí banbegyűjthetik.

lrIit,HAsZNÁLÁS
,\ lcvclcitszer-rdvicsekbe
tehetikegy liis \\(rrccstelsztissz-rl
ttl..1i1xlcstllva,
vagy vajbannlegpiir<llhatjiÍtrlitlt
li' a s1lcrl<itot.

l'l l.vpa.Nct-n'vÉ r.salÁra

| |rItczir |egfiatalabb leveleketl,álasszá|<'ós aztlkat|<i'zzel
|.rvrr|itsiik cl a növé nyről. Fosszákl-tlega szlir nraraclvlí r.ryaitól
r.l .l|.tlrtlsatl tllossákmeg.Vágják durvií ra,locsolják nregolí va.
rr|.rti.r|' ci tr<lnllé vel
é sszí rrjanakrá z'ú z'<ltt
filkhagynrtit.

_-t
tl CZ
r\larcc|l}oulestin,franciakonyhafőrrök a XIX. századbarr
ir kiivctkezőké ppenké szí tette
salátáját:cgyenlőrr-rennyisé gber-r
Fehé r árvacsalán vagy holtcsalán
pit1'pangbinrbóI(é saz azÍ körülver.ő flat.rlIeve|eket),
valirnrint .\rtirthí vjákí gy,n-rerta leveleiolyallok, nlint a csaláné de
, é gető
aprtiravágottcé klátadott hozzii. r l.tllinszőreinincsenek.

PlrypeNcoyoxÉ n.xÁvÉ IIHÉ RÁnvecseI.ÁN lamiuma\bunt

l\ pitypanggyökeré tstltőbenpirí tsaikrtl1.ltlg(lsrit. Óroljé k
Utak menté n,sövé nyek a|jában,par|agon
clttrvtira,
é sÍ rgytózzé k,nlint a ,,relldcs'.I(li\'ót.
ll.lgyottfö|deken é skertekben gyakori;
litka é szakon,Skócia nyugati é sÍ rország
FŐrr prrypeNGGYoKÉ R JAPÁN MTDRA
t|ó|nyugatiré szé n.
Te|epeketaIkotó,
1 csé szeIedörzsö|t pitypanggyöké rvé konykarikára vágva
rrőrös é velő,szára szögIetes. 60 cm-esre
1 evőkanál oIaj
|r megnőhet. Levelei:áte||enesek,csipké s.
ví z
í (iré szes Virá9a: kré mszí nű ,
né gyszé |ű ek.
só
vIrágtakarós.Márc'-nov.
szójaszósz
A pitypangotl.rirtelerr süssé kiit PIRos ÁRVACSALÁN l.amiumburbur
eum
olajban.Tegyenekhozzrivizet,s<it,
iltlji'k le' addig párolják a g1'(;ke- Nagyon e|terjedté sgyakori a megmű ve|t
rct, Illí gmeg nen] pulrul, é saz fö|deken. 10-40cm magas' Levelei:párosak,
()sszesnedvessé el g nem párolog szí vaIakú ak,csipké s-fűré szesek,
csú csosak'
rti|a.Locsoljákmeg kevé sszója- Virá9a: rózsaszí nű-bí borvörös,virág-
takarós; enyhe é ghajIativiszonyok
sztisszal
me||ettegé szé Vbenvirágozhat.
Prssnxr.rr AU LARD
apróra vágott, ropogósra sü|t ||Átts()NYoSÁnvecserÁN UlmiumumDLexí cuulc
szatonna
nyers pitypang salátaaIap MIrrdmegmű ve|t,mind par|agon hagyott Í ö|deken
(ltlqyenbenne pár virág is) qyrrkori.Szőrös é ve|ő.30 cm-esrenőhet. 5zára szög-
('(('t |otr.r,zö|d vagy vöröses. Levelei:kerekek, kerek-
sz.t|<lnnazsí r l|nr|r.rrfogazottak, Iegfe|ső|eve|eiszárö|e|ők.
V||,|(la: rózsaszí nű-bí borvörös,vi rágtakarós;
'\ sttIlsz.tIrrtltliit ltlrrtiltszórjáka ll|á|(' okt'
l.rIr\'(rIr I t'llt'rrrlczcl
t slrllitalapra. *
ll LAMIUM FÉ LÉ K

Fekete bodza
BEGYŰJTÉ S/SZEDÉ S
Akkor a legjobbbegyí í jtelli'
alllik()rr'ir1rgaik kinyí ltak'
. Erdőkben, par|agon
leveleikelé rtc{k tlc tl.tc1g
nlaxitrrálisnrctrcttikct' Itcntkezc]tekel
. hagyott fö|deken,
fonr-ryadni. ,' sövé nyek me||ett
'
qvakori.Gvorsan
FELHASZNÁLÁS \v - ' .:".
I novo cserle, magas-
A fiatalhajtiisokaté slevelekctitIitptr5 111gg1-'.'.,siis
tttiitlviz 'sága e|é rheti
hozzátrdásané lkLilkell nregÍ iizlr
i, \'isZ()
l]t tctl)'cllcklrtlzzii a 10 m-t is.
diónyi l'ajat,s<it,borsot é skcr't'silPrtit.aviiqtlttz(llclhagyrrrát. Ké rgepara-
l0 percigpároljrik.A vé r:ónt.itcsitrjitrrit|<
r.ii|<iscitronrlevet, Í aszerű.
szórjá|rrrregszcrcesettt|
itir'it,. Levelei:na-
:-'.ií ;-.qvok'söté t'
..,ilh|1' fűré .
'.1;"k'e|ő.
rrrlsek,rendszerintötös csoportokbanforduInak
Vtlága:apró, kré mszí nű sátorozó
. bogernyőkben á||nak.
(tytimö|cse:csoportosan e|helyezkedő, kis, pirosas fekete
Ixrt;yók.Aug.-okt.

| |.rlt.Ierr |í rtjuka feketebodza csupasz,ronda vázát,nem

Itttttt,.tt|i',
hogy bármi hasznátvehetnéenrbervagy állat. Fiatal
|rr..|r.irlck erős,büdös szagacsak rnegerősí tivé lemé nyiinkct, t.lc
;ttttttts r,i'gé reé desillatú virágok borí tjrikcl az egé szn(lv('nyt'i's
'tlrr|..rlIrlllbször használják'nrirrtlrltrlltclynliis irrjit.Az tlrttlcltlx
rrItrrr|.ts|liltlis elisnrerté bőrkerrőcs
k, é sszcrtrcscpp cgyik
l rllrrr;szcké nt.
,tIl.

|||.(;YtUTÉ S/SZEDÉ S
\ r lr.r11li'l|raszrlálásához
vágják le az egé sr'cs()p()rtotahozzá
|.tttrlzrr,|ill.5 cnr-eságré sszelegyűtt'Vizsgriljí ktrleg,nem
Irt Irrrrrll c kiirtevőkkel,ha igen,azt ki kell dobni. Ne mossák
ttt.11.l vit.;tgtlt,
l.nertazza|eltávolí tjákillatanyaganagy ré szé t'
 SAMBUCUS NIGRA SAMBUCUS NIGRA

A bogyók akkor é rettek,amikor a csomók a föld felé fordul-
nak. Az egé szcsoportot vágják |e az ágró1.Csak a lé dú sbogyó-
kat válasszák,amelyek mé gnem ráncosak, nem repedtek.
Jól mossrí kmeg, é svl|áva|hú zzák |e a szárré szekről.
be az igen alacsony fokozatra rí llí tottsütőbe. Másnap öntsé k
róla a folyadé kot.
Tegyé kát serpenyőbea többi alkotóré sszel
. Forralják l0 percig, majd töltsé k palackokba. Miné l
ideig áll' annál finomabb, kü|önösen májhoz kitú nő.

FELHASzNÁLÁs BUNDÁBAN
Bur,rnÓx tvőkaná| |iszt
A fiatal bimbókat salátákhoz lehet keverni. tojás
csé szeVí z
VnÁc egé szben (hagyjanak rajta egy kis szárat is,
Forró' nyrí rinaPon egyenesazágró| leszedve|ehetelmajszolni könnyebben be|emárthassák
a té sztába)
a virágait, melyek olyan habzást keltenek a szájban, mint a süté shez
a szódás fagy|a|t.A szárakról leszedettvirágokból - a pezsgő
mellett - vitathatatlanul a legjobb habzóbort ké szí tik. a szóráshoz
l|rztből,tojásból,ví zbőlké szí tsenek
palacsintaté sztát.
A virá-
BocyTx fogják meg a sú ráná|, é smártsrí k bele a té sztrí ba,majd
Almás pité beis l.le|etchetikegé szbenkiegé szitőké nt,vagyhozzá- le róla a felesleget,
é ssüssé karanysárgára.
Vágjákle
adhatják vadszederzselé hez.(Mindké t bogyó egyszerreé rik,é s a szárré szt,szórják meg porcukorral, mentalevé lké kkel.
ha ezt a vegyeszselé takarják elké szí teni,
akkor egy kosárba is
szedhetik a gyümölcsöket') szÍ vERŐsÍ TŐ BoDZÁBTL
7.5 d| |eszbe|őle
SzTsz C|trom|eresze|thé jaé sfe|sze|ete|t
hú sa
fé ||iter forró ecet vagy vörösbor dkg citromsav
fé ||iter bodzabogyó kg cukor
l evőkaná| só bodzavirágzat
ké shegynyiszerecsendió d| ví z
40 szem bors
cukrotöntsé kegynagyedé nybe,
é slocsoljákrá a fe|forralt
12 gerezd fokhagyma
Addig kavargassák,mí g a cukor fel nem oldódik benne.
1 fej finomra vágott hagyma
fé |evőkaná| gyömbé r hozzá a reszeltcitromhé iat,a citromsavat é sa bodzavirá-
llagyjáká|Ini24óráig' időnké ntkevergessémeg.
k Szűrjé k
Az ecetetvagya vörösbort öntsé k a kóedé nÉ en vagy tűzá||ó iluszlinanyagon, töltsé k tisztára mosott üvegbe.|ól dugaszol-
tálban előké szitettbogyókra' Fedjé kle, é segy é jszakárahe|yez- bc, Hat hónapigeláll.Le is fagyaszthatják.
 *a r

68 SAMBUCUS NIGRA CHENOPODIUM ALBUM 69

Fehé r libatop
MirrdenhoImegta|á|hatóa Brit-szigeteken,
trritldmegmű ve|t,mind par|agonhagyott
IrrIrleken.Kemé nyé segyenesszárú é ve|ő,
',()150 cm magasra nő. LeveIei:rombusz
,r|.lkú ak,
szÜrké szö|dek.Virágai: haIvány-
.'.rIr|ek,
apróak, füzé rekbetömörü|nek.
Irrrr.'okt.
Termé se:egy-egy barnásfekete
rrr.rrtot
tartaImáZ.

nlár itz (jsktlrllart

| ||l ( s()(lil'hogr'ezt a Il()r'c1Ilr.t
. t..||r.rszIlliltiik hiszerl j<il
é lclrlliszerké nt'
.|'.'r.,t|i|i cnrbcri tc|cptilé sekközclé ben.
. tIrl.rsttltqiai, kiacltis|eveleié rte1kcs
r .1'|'r|.'klirrrlist jclcnthcttek.A rrör'é trr'
Ilt;tu,s, t,s rttluz.rt-trxr',(tr ,'' l |'|(l \.iIl\'ilitkiikori tclepirlé sekcntalií ltiiknrcu F,ttrtipa
minden fé |ki|ó egreshez: . r t.. \|:tgiilit-cnrlrllaratltak a t()ké letcsen koIlzcrl'iilt'lil||trrldi
4 bodzavirág | |ll|'ll 1]\,()lll|.ií ban
is. ( 1950-lreIltltrkkaIrtilkrii cgi'diirriili
fé ||iterví z ,'r,".,,tIl)iul./
fé |ki|ó cukor \,.tttgrtlsziiszicl(jkbenis tilrltos n()l,óIlyncI<' sziirrlitIlltttrtt'
,l.ií irllí tsii|i
cI ir lltltlzirvirligsziirrószcit.'l.isztí tstik lllcg ilZ c!{rcst. 'l|. l |||('llÍ irIr'ltkat
I is rrcr'eztekcl rtjla.ÁngtlI tlcr'c i.t''rttcItlc''
i's a r'í zzc|cg1.titttcg1'óIitil Í i'ni.l]é tiriiig
l Í ilrraljiik'k()zllcn .'|'|\(',/clIlct(i i j\IcIlltltrrrr
vissza' ós irzt a callrllt.itlgcsIlit.c es
|ilrrlli||aIpópcsí tsóI<' a {rr'Lirlr(ilcsijt.Átljlik l-r<lzzií
a cukr<lt' ' rrll.r||'i\|i|clcn ncl,óbcrl (.irizté krucg.
g\1)rslltl|icr.crgcssók, ntí g1i'llrerlltllc]<iclik, aztárrú jratilrrllljli|i \ l. riltrrtttrsí ttltt
rtlkotriillak'a spcIrtitrlit|<.
lrz elterIctlt'si.rc|
li'|.,\rlltrszlilrzslí klra ltigltt(ltt b<lclzal'iriigot l(lgassák lz ccli.nt'll | .'r rt||.rz t'|c|ltriszcrckIistájártjl'dc lcr'c|eittttt'gstr|i;iil:
(.s|]legeg\'szcl. filrr.lrljliktc'l.'l.livolí tsiik
cl bel(jleii tltlclzitr'irl,l.. t.'' i l''zlrlIliiliIrtrrsziigbatr é segr'essktit szigctclierl.r,illllrltiItt
rrr.ritllr lc|ir'iirta sztlklistls IrrticltlIrtcgr.é cl.k l .rr.,1.'1111.1s t.t'szeitlis é hí nsé gek,
f(iké ntlr Illiistrtli|ii'ililq-
l,,l,,,rr r(l(iall.
70 CHENOPODIUM ALBUM

A fehé rlibatop jól gyarapszik emberek közelé ben. Ha meg-

trágyáz'záka kertjüket, akkor számí thatnakrá, hogy né hány
hónap mú lvamegjelenikbenne a Í .elrélibatopr is. Ez a növé ny
foglaljael elsőké ntazokata |öldeket,arrlelyeketé pí té munká-
si
latokkal megbolygatnak.
Tudjuk' óseink szerencsé seklehettekez,ze|a szivós növé nnyel
több vasaté sfehé rjétartalrrraz,
t rllilrt a k1rposzta vagy a spenót,
é stöbb B'-vitamin, kalciun-rvatl beIltrc,t.tritltalnyerskáposz-
tában.
É deskömé ny
Dé |.é sKelet.AngIiában,Wa|es-benhonos.
Skóciára kevé sbéje||emző'Szik|ákon,par-
|agon hagyott földeken, nedves he|yeken,
kü|önösen a tenger közelé ben é |.Magas, ..
lzürké sszí nűé ve|ő,2 m-esrenőhet; szá-
ra kemé ny,erősen szagos.Leve|ei:i||ato-
r.rk,vé konyszá|szerű ek.Virága: össze- i
tt'tt,mustársárgaVirágernyő' Jú |.-okt.

FELHASZNÁtÁS '\z ct|cskömé rryt feltehetőena rór-r-raiak

Az'egé sl'nové rlytel lehct Í ilgyirsztittti llycrsctr,de talán jobb,
|rit<llyitrt
rrrticltlrr
ki.szí til<
cl' rtlirttlllrtlgyl spcnótot szokták.
I,cvesckbeis belefőzhetik.
Kc|lcrlrcs,jellegzetesí zea
zscrrgckelkiiposztáé ra vagr
a llro|<ktllié emlé
ra keztet'
vit-
tr.kNlrgy-Britar-rniába, rnivelrragyraé rté kelté k
.r1ivrrgyí tásban é sa konyhában felhaszr-rálható
rlrságait.
l rr|.rItIr
'\ rr(lvé nyminden ré szeehető aszárátó| _jó fogak kellerrek
-
||||//i| il hagymájáig.A zöldsé gesnékapható l gumó a növé ny
||.| |||(.sztettvá|tozatáró| (F oeniculum vulgare wr. dulce)
rr.tttltitzil<.A növé ny minden ré szejellegzetes, friss ánizsillatot
,|t,tsrl, t|cvé konyszárré szei, leveleié smagjai a legé rté kesebbek

lItl(;YÚJTÉ S/SZEDÉ S
,\ ttrrr'i'tly
zöld ré szeité leské sselkell leviignia rlyáron,nlin('l
arrnáljobb. Egy ré szé (beleé
lrrt.tIlllittl, t rtve
a sziirri'szckctis)
Ir'||rt1igcsztvesZárí tsákki té lire.Szárí tiisk()zllcllaz i'cicsk(inlé rly
szllgtlsabbá
ttrr.11 válik. A magjaitoktóberlrcn gyÍ ijtsi'k, azclótt'
IcIjcsenkiszáradnának
Itr'11t'

|'|.!'||^SZNÁLÁS
\l r.rlr's|i(ittrémagjai
ny jó szé lhajtó.
| ..r't.Icithirlé telek elké szí té sé hez
lehet használrli.Az apróra
r.|llrr|| tr lcsli'(ltllé rry
é segreskeveré kekitűnő r-r-rakré lához.
 FOENICULUM VULGARE

szárí tott száÍ aegy provence-i márnaé tel_ a rougetÍ Iambéau

fenouil_ alapjátké pezi.
Parajlibatop
Finomra vágott leveleit májhoz, burgonyasalátához,paszter-
nákhoz, sőt a|máspité hezis hozzá lehetadni. Utak menté né smegmű ve|tfö|deken. Egyes
he|yekengyakori, de kevé sbéje||emzőWaIes-
ben, Skóciában, Í rországbané saz ország
OxRocHxa
dé |nyugatiré szé n.Közepes termetű, vöröses
Hide g leves G örtigorszigb óI
rzÍ nűé ve|ő.Leve|ei:háromszög|etű ek vagy
2,5 d| joghurt (simavagy aImás)
dárdásak,é pszé |űek. Virága: füzé rvirágzat.
2,5 dl tej
Máj.-aug.
1 csé szekockára vágott uborka
fé |csé szeapróra vágott, savanyú uborka
fé |csé szekockára Vágott, főtt csirkehú s
|.rilrajlibatop a mediterrán területeker-r
1 maré kfinomra vágott é deskömé ny-|evé |
^
0rItrrtttts, magjaitta|ánaz elsó foldművelók
friss,nyári fűszerek (menta,fodros petrezse|yem,snidIing)
rrIrclt('kát ötezer é we|ezelőtt. Mivel a növé ny
2 kemé nyrefőtt tojás apróra vágva
tr.ltt|szcrint jobban é snagyobbranő termé keny
só, bors í z|é szerint
s
Irr|'rjtrrl, gyakrabban fordul e|ő tÍágyázott,
A tcict ós it jtlghttrttlt|<cvcr.j(.|< iisszccgy tirlban.Adják hozzá rIr.rrl(ivcléalóls kivett tertileteken.Mindaddig
it liiss trlltlr|<iit,
il silVilIlyí t()lt|lt,
ir csirki't,az é deskömé nyt ||(t|)s7cr|:l volt, amí ga nagy levelúspenót ki nem
i's a lí iszcrc|<ct. I,cgallillbk('ttirára tcgyé kbe a hÍ í tőszekré nybe. r/||Iitotta.
'l'r.rla|iis
cl(í tttrcljiikhozzii a fií tttojiist,a tetejé re
szórjanakmé g
kevé sbtlrstltós tiiss liiszcrt' |l!d;YŰJTÉ s/sZEDÉ s
A l'.rr.iriIibatopé velő,|eveleitfolyamatosanlehet szeclni'ntint
rtrt.||irlptathatatlanspenótról.
g ú jrané pszerű(nregvásí lrolhaki
Ncrrrré lett is) korryhakcrti
ItIrrt.r.|i,órlt.
ilil 74 CH ENOPODI U M BON US-H EN RICUS

Kerti egres
FELHASZNÁLÁs
A leveleitnreglehet főzni, mint a sperr(lté szára
t, a zsenge
spárgáé hozhasonló. Egy angol recept szerilrt a fiatal hajtásokat Egé szEurópa erdeiben e|terjedt,de csak
levágják'amikor nré gnem rrőttekIlagyobbrir20 crn-né l' rzórványosane|őfordu|ó növé ny.
a nagyobbleveleitleté pikróla, azr.ttiin cs<lkorbir
kötve nyolc
AIacsony,á9as-bogas,tövises cserje.
l,2 m magas. Leve|ei:csomókban
-1.Tí h.
percigfózik. olvasztott vajjalkí nriljí k.
.|||nak, 3 vagy 5 cimpásak,fű ré - É -ar
rresek.Virága: |ecsüngő,pirossaI
rfl
.1rnya|t zö|d. Gyümö|cse: zöldessárga,
t (iské sbogyótermé s.Jú liustól. 4í :'r
\r.

Il.lregyeshelyekenmadarakjóvoltából kerűlt
Á*
'r [cr.tckbóla vadonba,nagyonvalószí r-rű, hogy
lrs|tttIltls
növé ny.Az egresátalakulásátpazar
rIr'sszcrtgyümölccsé a nové n1termesztétömeges
s
|r.t;tr|ósc nem ültetté k.
segitetteelő. A XVI. századvé gé ig
\ \|X' századvé gé re már 2000 kűlörrböző nevű változatát
tltttt'rl('|<.
Ez az igyes kistermelóknektulajd<lní tható,
.rl.rIl\rlgliakozé psővidé keinpé ldáulé venteversenyeztek
lr,llttt.sztéprogran-rjaikkal.
si (Ez a szokásné hányfaluban
trrr.1i
rlrtlstis é l.)

lt!(;YŰJTÉ s/sZEDÉ s
jí rliuselejé tőlkezdvelel-retszedni.
\r t'1ircst

l'|il,llASZNÁLÁS
\ l r.rr.Itilí il' é rettsé gé étőlsé dessé gé ftiggően
tól a gytinlőlcsöt
. ||...ru rt|rctikbármely receptalapján,amely ternesztett
\ 'Il |()/i|l lit í rjaelő. Beletehetikpité be'ké szí tlretnek
belőle
11t ttttttr|es|irót-net, é sha kevé sbéé rett,megfőzlretik
/',r'l(t|('l(.
ll" RIBES UVA-CRISPA
Áz oIclbtrrv gvtinl(ilcs()s k<lsiirkli|illt|tllgt'tlIlriiIltrlsatlr'acl
cgresb(il kószí tcttttk'.'s a pti nk('s(li r'lisiirtlktl Ir aclták e|'
l\Iil,el ebbcIl az itl(iszakban aZ eqrcs tt,t['gttcIrté rctt,cÍ :rcsl)c-
l(í ttctt haszniiIta|i hozzii. Ezcli lt |i.tlsiir|ili|ittrIajtltlnkó1ipcIl
csószea|jnrórctÍ i'kis pité k lrlItak' rrlclr'elictr,atlcgrcssc|t('lt()ttek
rlrec é sdaractlk<lrralszórtak nleg.
EcnBsxnÉ pt
1 csé szeegres
fé |csé szehabtejszí n
2 csé szeÍ ehé rbor
1 evőkaná| mé z
vadrózsaszirmoka dí szí té snez
l.iszlitsii|i lttcL'.t gt'tjtttill.sril. Iill-r..r|1lr|'
IeIlÚr.lltlrllitrt r,s nlé zbcn
lttItIig' itttrrl ill ('!f('\ (I,/5(.|)]il||itgtl\ii rrcrrr r,:iIi|<.
,\ tcjszí nt r,erjól<
[r'rt)r'n\ lt.rl'lr,t..\rtril.,,r ,t./(.gl('\ kilrult, li..,rerjr.li risszr,lt
lrirlrlrltl.
t'stlí szí tsók
vlrcl-
rrizsirszi
rntol<.kir
l.
É omxouÉ Nyps
EGRESSZTSZ
MAKRÉ LÁHoZ
N,laré knyi egrcstÍ ií zze.
nek nteg kevr,sllntal.>or
baIl'szitiint('rióklit a
r:r'rint0lcspcrpct,azutiirI
kcl'erié ki)sszcaprtira
viigotté clesk()rrrciIl
trvc|'
Ac.ljlnakhtlzzlí rlltIstiirt
tí sIlté zct
í z|ósszcriIrt.
GALIUM APARINE 77
Ragadós galaj
.I
r<lőkben,megmű veIt
lrr|deken,kerí té sek i.
tövé ben
r1yakori.Kusza hajtású ,
.'()]80 cm magasra megnövő
lltlvé ny,szára né gyé |ű .
lr'velei:hosszú kásé k alakú ak,
Irlské sen hegyesek.
Vttága:apró, fehé r,zö|desfehé r.
M.ij.jú n.
-l
r .l..tt.lickszerettlck jiitszania tclntósÚr'cl'
rrr..Ir |.iirlv(jrtc-lcntrl llclcra gacl a rtrIliÍ kllir'
r rl'r;r.11|[.yii1111g|l'
fcltilctrc,ha riiclobjlÍ k.
| |.rrlrilirtlszk<ip irlatt nrcgvizsgiilják
| |l (l\ (.Il\,sziiriit' lcr'clcit' a|<korlií thatjl,rk,
l'
'rt\ tirpad.isi kclpcsscgrtta horogszcr[i, al<.aszkocki
r.'
', |,l tc|<k(jsz(ilrIlcti. Í gr'taliin r'csztí li'cstlc|<'
' . Ilr.letIcntlckllitszi|i'dc tií zé sstlt.iiIlczck az aprti
||| '| ..|',,cItÍ iIlllek''
a Ir(ir'ónr'r(jl.
Il|(;YŰJTÉ S/SZEDÉ S
ualaj tin'irsszirljclcnil<rrrct, r'(.szcilitz i'r'biir.rrclt,
ll rr ,r rirrlilcl(rs
htjlralr,tirgl'l]alris llcgr,Í iItheti|i'.trttilitlr-|lli|s
|].l\'e-
'.|.'..z.l|iiillalr,
l, t .rlig lchet trtliilni.
',r,
ll Jffi.r*

Arnyas,parlagon hagyott
Podagrafrí
--l
terü|eteken,utak menté n,
kerí té sek
a|jában.Egé sz
Európában eIterjedt.
Szőrte|ené ve|ő,nagy
te|epeketké pez,30-100cm

_.1
magasranő. LeveIei:finoman
í ogazottak,hármas csoportokban
lte|yezkedneke| a Ievé |szárvé gé n'
Virágai:fehé rek,összetett |aposernyőkben
A||nak,kú szó,sima szárakon.Jú n..aug.

\r'tttrrriköze a bodzacserjé hez, de felületesen l

FELHASZNALAS It.tlrrtt|írá.t Legtöbbször utak melletté skertek
Ilgycsk(irlvvc|<llctl itrrti|í rrra|i,
htlgy sz(jr()ssz1rriité sleveleit |iitninagy telepekben.Enyhé ngÉ rött, halványzöld
rr||.rrr
a tcjllcrl taIii||rirt<,l
szcrlrlycz(iarlylg<lk|<iszí iré séhasználták.
re világosszőnyegetké peznekárnyashelyeken.Folyamatos
Ir.t't'Ici
Micl(jtt ii'ltÍ í nni'nc|<rajtakcrck nraujai,a rlövé nytmeg lehet lakott területekközelé benazt mutatja,hogy valamikor
|r.|r'tr|tilc
Í í jzni.
Tí í rlretőztzÍ ze,I.,ár egy kicsit szálkás.Ió sokat gyűjtsenek rr|| lt.t.rrlcsztetté k.
be belóle, hogy elé glegyenegy kiadós é tkezé shez. Nirg1'-l}ritanniába valószí nűlega rómaiak vitté k'A köZé p-
Fiatal hajtásai tavaszi levesekhez,felfú jtakbahasználhatók. |rrrIr.rrrz(i|dsé gké termesztetté
nt akkertekbcn,Í tttrlctrtt
Magjait ré genmegpirí tották' é skávó helyett használták. |rrg.rt|ri|<rr-rellett
é skolostorok körrryé ké nrrztttaz<ikóhsógé rrck
r ril|.rllitlisiira.
Leveleinekfogyasztás1rval nlegisllrcrti'kir nt)vé rry
lratásaitis' Né pszerűsé gé ből
|{!'ll11),il(,) azé rtvesZtett'lllcrt
Ic'jlődőgyöké rtörzse eluraltaaz egé szkcrtct.
}l|,tlt\i||l
;\ \\/|. századbanmár csak cserepekbeiiltetté k.JohrrGerard
í gypanaszkodottrá:,,haegyszergytikeretver,akkor
||.|r.tIrittl
rrr|r.rl(ilrlri'rlem lehetkií rtani.minden földet behálóz' é selveszi
rtIr.tr.|;rtirllbijó növé n1től'lVisszaszorí tásának egyik módjaké nt
rrr|..t||rrgyltsztottak belőle.

r__a
lil 80 AEGOPODIUM PODAGRARIA CRATAEGUS MONOGYNA

sronJJrÉ slszroÉ s Egybibé s galagonya

Akkor g1ujtsé k, anrikor a leveleillrár teljescnkifejlődtek'
é sa virágai kinyí ltak. Erdőkben,
lrangafüves
FELHASZNÁLÁS 1lusztákon,
lJgy főzzé k,mint a spenótot;körti|bclii| 5 perc a|attkivé teles í átIandombo-
kon, kertek
é teltnyernekbelőle' bár -ie|legzctcs,
tiiszcrcsillatát é sí zé nem
t
a|jáné |egé sz
mir-rdenkiszereti.Ezé rtelősz(ir.csak kis rrrclrnyissé gberr
Ittrópában.
próbálkozzanakvele. ll m-esre is '
llrcgnovocserJe
] cve|ei:fé nyeszö|dek, l
rrró|yenkaré josak.Ágak
ttvisesek. Virága: fehé r, ritkán rozsaszí nű
rrrlmókban nyí lnak,erősen i||atosak.Ápr.-jú n.

\',r|rlszirlűlega galagonyazsengeleveleiaz elsők áprilisban'

a vidé ki'angol gyerekekmajszolhatnaka termé szet.
tltr.ll't.|i'ct
lrr.rr( lgY is nevezik:,,sajtoskenyé r']nem az ize n-riatt,
harren-r
|. ||)crtolyan egyszerűtáplálé k.
t|/|.t

||tl(;YŰJTÉ s/sZEDÉ s
,\ |r.rt.r| gvÍ ijts.'k;
|cveleketáprilis é srrrájusk(;Z()tt kc|lcnlcs,
r||rrItrrz|tasonlóí zükvar-r.
,\ 1i.rIirgtlrlyaazabogyóÍ ajta,anlelybí ila |cg(()lrll
tcrcrrr
lhrrr.|.l\ s(ité tvörös,apró gyümőlcs()knagy ftizi'rckllcn
I r||||lllIe
l( ir bokrokon, é sú gyné znekki, nrintlragtrnrlr<ilyű
I r||'|\(.I
X)gy(,)k lenné rrek.
tn
FELHASZNALAS
CRATAEGUS MONOGYNA CORYLUS AVELLANA

Közönsé ges mogyoró

Leveleikettavaszisalátákhoz,hideg burgonyához,szeletelt
cé kláhozadhatják.Jól illik a dióhoz' nrogyoróhozé ssajtos

t't*i'
szer-rdvicsekhez.
A tú |sá-

GareooNyeszTsz TAvASZI BÁRÁNYHoz ' helyek

Vágjanakössze kevé sgalagonyalcr'elet Irliisr'adontermő
$-' kivé te|é veI
zöldfé lé vel(pé ldáulkányazsolrrborralé strlez,eisóskával). mindenhol
Í zesí tséecettel
k é sbarnacukorral,alrouya rrrcntaszósszal szokás e|őfordu|:erdők-
ben, bokros terú |eteken.Lombhu||atócserje,
GelacorwazsBrÉ 1'5.3,5m magasra nő. Leve|ei:kerekdedek,
A bogyókat né hányvadalnlalirrsasiigí rban forralják'hogy mini'l fogazottak. Virága: apró, sárgásbarna.termő-
több levetnyerlresscnekki bcl(í |c'ós c|Óg pektin legyenbenne rügyek,sárgásbarnaporzósbarkák.Termé se:
a kocsotlytisodiishtlz. kcllcrrleskí sé róje.
A kr('trtsajttlk 1-1,5cm hosszútojás
, a|akúmakktermé s.
Aug.-nov.
GeLRc;oNvRPUI)tN(i
lvlarhrrlirggyrilrrilt's Iisztbiil
kÚszilscrtck lcszliit,rrytijtslik lrttsi, szí vósfa vagy többágú cserje.A mogyoró az első
hosszrikiisrai's v('konyra. t|(|Yó|lyek között volt, amelyekú jrameghonosodtakaz
A t.eltilctóre rakjtrnakf.iatal tttrrIsrijé gkorszakután. Igen hasznosnövé ny:leveleitállati
galagonyartigyeket, é segy Irtlr.rr.rrliinyké hasznosí
nt tják, fonnak,
ágaiból kerí té st
kicsit nyonrjákbe|ea té sztába' fogyasztják'Az őskorbar-ris eIterjcclt
lr.tttr('sóté lelmiszerké nt
Erre helyezzenekhajszálvé kony Ir|1r|.rlóknak számí tott.A kelta legendákis emlegetté k.
angolszalonna-szeleteket' é saz A trltrgyorósú lyánaktöbb' mint a fele fehcí rjc, hé tszcr
egé szetcsavarják fel szorosan' zsí rté sötszor több szé nhidrátottarta|nlaz,nlitll
|í ||r|l
Ncdvesí tsé meg k a té sztavé geit, rtlvtrkloiris.
i's jti| zárják össze' Kössé k
puc|ingfőzőruhába,é s t|li(;YÚJTÉ S/SZEDÉ S
gí iziili('klega|ábbegy órán át. Nr.Irr|krtráng1ujtsé ka mogyorót, mert akkor nré gpuha
\1iigiiikvastagszeletekre, Szeptemberközepe táján é rnekmeg, ugyanabban
dl Irlt.|ctt.
rrlirltir piskótát,é ssok tt,amikor a leveleisárgulni kezdenek.
{r t.|rr|le
IrtisszirlitirIkí nril|ák.
ilh
l
il*-r CORYLUS AVELLANA

Fel kell venniük a harcot a madarakkalé sa rnókusokkal.

CORYLUS AVELLANA

l\z tllajaté sa lisztetkeverjé kössze egy serpenyőben,adják

A mogyoró nemcsakaz embereknekí zlik!Erdő szé lé én sré gi lltlzzáa csontlevest,é sállandóan kevergetveforralják l0 percig'
.li.gyé k
kerí té sekmenté nkeressé k.A termóst a bokrok között vagy bele a kenyé rbe|et
é sa n-rogyor(lt,í zesí tsé Hűtsé
k. kle
azok korül találják meg. Cé lszerűbot segí tsé gé átkutatni.
vel ||lllilsszát,é sformázzák krokett alakú rl' kcnjé kbe tejjel vagy
Miutárr osszegyú jtottéa kmogyorót, tartsákmeleg,száraz Irrjiissal'é solajbansüssé karanysárgárir.
helyen,é sne fosszákmeg a hé jukttil,hogy a n-ragokne szárad-
janak ki. MtrcyoRTs KENYÉ R
| )irriiljanakle egy csé szefiatal nrogyortit'kcverjt'k()sszeugyan-
FELHASZNÁLÁs rrrrrryiliszttel,fé lcsé szecukorral,kevé ss<ir'al.
llgy kljiist verjer-rek
Durvára vágvavagy darálvasalátiiklt í z,esí t|rctrlek vele,fogyaszt- |e|tcjjel'adják a keveré khez, é saz egé szctgyú rjrikrttga|nras
hatják alnrával,nrazsolával'rrrüzlil'c|. |(.sztirvá.Formázzák kenyé ralakú ra,ki)zepeseIr ti)rr(istití ibeIl
Turmixolják össze tej.|e|, hí í tsi'klc' ós akkor egy spanyolhű- rtlss('k50 percig.
sí tő,il horcha|a inl it.ici(iií ltkapiiik'
MtlcyonÓs sERTÉ SRAGU
Mor;yonTs KRoKETT A XV. században mogyoróleveleket is haszná|takennek
s dkg olaj ltr t'riisen fűszeresé telnekaz elké szí té sé hez.
A leveleketleda.
5 dkg liszt tr||lirli,(lsszekeverté gyö
k mbé rrel, sáfránrryal,cukorral, sóval
fé ||itercsontIeves dr t.ecttcl,mie|őtthozzáadták az apróra vágott hú st'
7'5 dkg kenyé rbé |
5 dkg resze|tmogyoró
tej Vagy fe|verttojás a bevonathoz
só, bors

j
 CALLUNA VULGARIS CALLUNA VULGARIS

('snnenstn
Csarab I tlvcshelyekensör í Zesí té séhaszrrálták
re a csarabot.Egy rnai
|('((.l)tben'mely orkney-bó| származik,csarabbalhelyettesí tik
Hangafüves pusztákon, mocsarakban,
rt[rlrttlót'é sa következó arányokatalkalnrazziik:4,5l a csarab
ritkás erdókben savanyúta|ajon é |egé sz
Nyugat-Európában.Ö rökzö|d cserje, 1 kg malátakivonat,75 clkgctrkor é s9 l ví z.
Ir.Isiisz,árvé gé ből,
1 m magasra nőhet. Leve|ei:apróak,
tű a|akú ak,áte||enesál|ású ak'szorosan
a szárhoz simu|ók.Virága: csengettyű
a|akú ,é |é nkrózsaszí nű fürtö
, kben nví |ó.
Aug.-szept.

A csarabszí vósé slgrcssz-í rriivé v rly,

teljesen
elborí tlrattlilgy'l]r()csaÍ ils tcrtilcteket.É geté ssel is
csilk itl(í lcgcsert Icltctvisszilsztlrí tani,né hányé v
rlrtiIvir|<i|rirIt
it szt'tltlÚ['gcttsziiraI-rrellett.
( ilrztllrsligi
lrirszrrir jclcIrtí í s.'l.iip|álébiztosí
kot t
il llirkli|<Ilak'í iljtltl|<rtlrk'
irlirpirnyagot tÍ té shez,
z-sú pIct|ólhcz,|<tlsiirftlniislrtlz,
lrajtásvé gé bólsárga
fi'st('knycrhct(í .
A csarabviriiga rrektárbangazdag,ezé rta mé hé szek
gyakrarrszállí tjákné heiketa mocsarasvidé kekre,amikor
a növé r-ryvirágzik. A receptektöbbsé gé bennektárban gazdag
virágai szerepelnek.

FELHASZNÁLÁS
Kiszirrí tottvirágából kitűnő tea ké szí thető.
Robert Burns
ir |iilvctkezőkeveré kbólké szí tettteát fogyasztotta:csarabvirág,
r,lttIszctlcr.
veronika,kakukkfű é serdei szamóca.
l&trdffi
tre

Felfutó komló k é srré hánypercredobják lobogó ví zbe.Ne

{ ,s(ipögtessé le,
Irrzzi'ktú lságosanpuhára' olvasztott Vajjaltálillják.
w.l.r ^'
ifr', r ban gyakoriegé szEurópában.Ké t|aki
kú szónö.
FRITTATA
KourTs
| :{xmVeny'
I'N.,t,

qNt maqassáqa e|é rheti a 3.6 m-t. Leve|ei:hosszú

I
- ;l \r nye|űek,foga- i |'rittataolasz recept,é saz e kÓn1vbcrr szcrc1rl(ivac1r-rövé nyek
|
ri zottak, hozz|t.Pi'lcliíu I ir vatl spiirgát,
ki iztil sokat felhaszr-rálhatnak
I - -Jt $ ujjasan
-'i:, " 3-5 tagú ak' lrrlilrlrgymát, bogáncsot,szederhajtilsokirt. A fiittlltltsokkal
|,.^.a;4 \}4.l,
Virága: porzós kis, Iiirrr(lrebb állagú mint
' az omlett,hidegcni's rtlclcqcnegyariint
,,-,\4sÉ , zo|afuzerer- |'tIirIlrató.
ben, termős ke- / maré knyikom|óhajtás
.1.
rekded csomók. I kis fej hagyma
,. 4 toiás
/ r \" \ '.-*\ban.Jú |..aug.
. Í 1'.(\. ;.. Termé se: toboz- l kanál zsem|emorzsa
',, szerű-izePt. I kaná| parmezán
''($
todros petrezselyem
A |<tlrrlItj Arlglilrt|i'|iri.szcinjtil isrl-rert
|r(iIiirr(lscrr kú szó-
()s|ttltltlsrr(lvi'rty'
l)(i\'['Ily. clc cuycslajtí rikimaradtak ,\ trrjiisokat verjé kfel
l tcrtttcsztisll(l|.A ktlnr|<i ttllr<lzszcrÍ i
ternlé séleginkább
t /\('tl]lemorzsával,
'|
haszní jiik,
a s(!rfií zi'sIli'l rI ktlIrll(lkcsersavakat tartalmaz. It.|| |llczlinnal.Í zesí tsé k.
A vaclkon-rl(lt otthorli sorké szí té sben lehetalkalmazni. .'\|irlrlrlóhajtásaitVágják
llr, ir cm-es darabokra,
BEGYÚJTÉ S/sZEDÉ S r.r.t lirl<lmravágott
A fiatal rügycket é shajtásokat g1ujtsé k,de csak n-rájusig' Ir,r1i1'rnhvalegyiittvastag
|,r|rr scrpenyőbesüssé k
FELHAsZNÁLÁs lr,tttlliritolí vaolajorr.
A hiljt1rsokatvágják apróra, párolják meg vajban, tegyé k l }ttlrtll< belea tojást,é s
lcvcsckbevagyomlettekhez. |.lrrrrt(iz()t-t sűssé ktovább
I ' I'elcig. Addigra
Ktlul,tlHa"ItÁs spÁRca MTDJÁRA ELKÉ sZÍ TVE ,rIritllltit(isszeáll.Azután
l\ rrregtisztí ttltt'
legí eljebbl5 cm-es hajtásokatáztassáksós |rrtrItlsiili nreg,é sa másik
r'izIlcrrIculrIl,tllll
cgy <iránát. r,|.l.llill is stissé karanybarnára.
90 ARMORACIA RUSTICANA

Torma r\ lrarnás,ktilső hé jaté leské sselhárnozziikle, hogy csak

.rF'yiiké fehé rré szemaradjon meg.A Í tlhasz,rrálásra kerülő
r
X Utak menté n,Vasú titö|té seken,
1aiiir...t a szabadbanreszeljé k
le, mert lr kipeirolgásafelülmú lja
par|agon hagyott fö|deken é |. is.
rr|cgcrősebbhagymáé t
Nyugat-ÁzsiábanvoIt őshonos, sült
tii,,"n lereszelttormát nyersenis filgyaszthatjiik
de csaknem egé szEurópában n('vé nytpár
^
ttr.rrhaszelettel, ftisttllthallal,de az előki'sz-í tctt
e|terjesztetté k.Leve|ei: nagyok,
beltil el kell fogyasztani'mert elvcsztinritlclerrí zt<t.
tr.rp<lrl
megdörzsö|ve aromásak,
hosszú ,bordás Ievé |nyé |enfej.
'|.txueuÁnrÁs (cyons)
|ődnek, enyhé nfogazottak, mezei
sóskára em|é keztetnek,egyene- l\ |cr.cszelttormát keverjé k
.i sen a fö|dbő| nőnek kb. 1 m ttrszcjoghurttal vagY
..' magasra.Virága: fehé rek, l.rcrrlsajttal,kevé smustárra''
né gyszirmú ak,e|ágazó füzé rek- é ssóval.
r tt|<rlrral
ben nyí |nak.
'lixlteuÁnrÁs
I gy tcií skanálszárí tott
l\ rliir,i'tly ('vclii, kitcricdt ós .)sszetett tttttstiirtkeverjé kössze egy
gv(rl<c'rrcnclszcrrclrcnclelkezik. hideg ví zzel.
r.v.'|<ittrál
l\t|tligkeverjé k, mí gszé p
BEGYŰJTÉ S/SZEDÉ S rttlllirl össze nem álI.
A gyökereké rtnleglehetősennré lyrekell leásniuk' é sle It.gvcnek hozzá 6 pú pozott
kell vágr-riuka felső növé nyré szeket,hogy akadálytalanul lereszelttormát,
lr..rsliirrrál
c|olgozhassanak. Ahol laza,homokos talajoné l,ki is rlrIr'slrorsot.Hagyják állni
hÍ rzhatjáka gyökereket. l.' |'crcig, azután jó]'keverjé k
rrrsrctejföllel vagy tejszí nnel.
FELHAsZNÁLÁs
legrosszabbré szea meghámozása.
l\ trltttttelőké szí té sé nek
l\ gv(lkcrckrragyonbütykosek,sok munkával jár' mire meg-

I
szlrllirt|
rrIrrirktőlük.

{
 92 ALLIARIA PETIOLATA ALLIARIA PETIOLATA

|('i N yezsoIraBoRMÁRTÁS BÁRÁNYHÚSHoZ

Kányazsombor trylt.
\ rrriirtiist k<lratirl'irsszalkószí tsól<.\'ií gjalllr|i fl tl<lIlrra |<ii
/',.nrl)or-lcveleket,galagottl'artigvckct, licvi's nrcrltrit'itil kcvcr-i('k
Utak menté n,kerí té sektövé ben.

[i
,8,
ritkás erdőkben gyakori. Egé sz
Európában e|terjedt.Egynyári
.
'r
'.,szc
ccettel'cr'rkorral'é sú 91.trilaliriklt lrliriitll'htlz,a|rtlgr'
tlleIttasz<iszt szoktiik. l.,gvcsvidókckert IrirlIltlzis kí rrií lilik

i vagy ké tnyáriIehet,70 cm magas.

ra nőhet. LeveIei:friss zö|dek'
'r |'.tttt'ilzstltltborból ké szí tcttntlirtiist.
'\ x\'I I. százac1barlstjz<ltthlrIIaIlilgr'lrszttlt tiiIi'\\ilIcs-llcrl
enyhen fogazottak. Virága: apró' Iiq herirrgkí sé rőjcké nt.
1'...
,{ ragyogó fehé r,né gy-
szirmú 'Apr.-jú n'
,í ' E| ''
Í lG}tr'r
ré w!! Y Í'
Í)
b. 'l\.. -,+
,\liili szcrcti li rrfirkhag,vmiit,
tlc cs.rlirucrti'kkcl, azok
. \ziitttiirllit |i;irlvirzstlntbtlr
icleális
lirszt.r'lt.lrt.t. .\ rrrircln szttrla)rzs(ili'skor
(.t1)\('ll li )l\llil!\.ntltszir!it.
srl tttIltrt.lic||ctttcs|itiIscjÍ intlvenv:
' \ |..tttt'itu
cq\'('r)('s,
s;/rl('il(i!.q\'(.nsrrlrrrzoilali, li'li'pitr'sclilasszil<usan
cgYsTcr'r.1.

BBGYŰJTÉ S/SZEDÉ S
Krlrlli Il()vÚrrv'zscllgc lcl.cleit Ilé harrrií rf.elrrtriirbaltis nrc{.-
|lithatjlí k'ha crri'hc lt tól. Ha ke1tnviiri'ós rllelcg ií sz
It(tvctkczik,akkor {:\'akranjelennck ntcg rajta rii lcvclek
s7cl)tc|llbcrbc|] ós okttjbcrbell. Eer' pé |cliirrvrtiIcsak piir
It.r'cletgr'Í jtscnc|i.
i

t;lj|,HAsZNÁLÁs
'\ littrltttt.it
r,ligtrttlcvcleit salí tákl-rozker'cr|rctik.,,\lcgj<lbb
t'||.r'szllcsi
rrltitljir'ltit lrlí riiltvh<lz
ill(j nrlirtils kószí tcrtckbel(jle'
94 JUNIPERUS COMMUNIS

Közönsé ges boróka \vt'tlországban sört Vagylekvárt főztek belőle.Franciaországban

He|yi|egmeszesta|ajúdombokon,
mé szkőhegyeken,pusztákon é s
' mocsarakbanfordu| e|ő. Ö rökzö|d
. cserje.1.5-3,5m magasranő (fö|-
dön kú szóvá|tozata is ismert).
Leve|ei:hármas örvökben
! á||ótű|eve|ek'Virága:
kicsik,sárgák. a |eve|ek
5 aIapjánálhe|yezkednek
e|' Termé se:kezdetben
zö|d, majd hamvaské k
tobozbogyók. meIyekjú niusban
!|,tt ké
Cyrette.et szitettek árpa
belőle ferrrrentáliissal
AZ összetört bogyók egyrcjolrlrarrelterjednek
ll.lzzií adásával.
Ic|ri'rhú soké svadé telekfűszereké nt.
S l llrrÉ ssznrnT BoRTKABoGYTvAL
| |rrtclerr hc|yczzi'kalacsotry
süssé kát a hú strnindké tolclirl/rn,
|.rItr scrpenyőbe.Locsoljákmeg citrorlllé vcl, rii
sz.tir.jltrllk
1rt.l r.czselymet,
adjanak hozzá né gy (jssZct()rtbortikirllogy<it,
l.t'vi'srozmaringot,sót é sborsot.A tetejé rc tcgycrrckhiinlozott
r.rszcleteltalmát, öntsé k le olvasztottvajjal.Közcpcsctl Í ilrr<i
rtIlrilrensüssé k30 percig.

Mffi:Tj,;!-#;Í *[*- vagy a harmadik é vben

I,cgirl|<iibll
irrrtilisrrrcrik,hogy tobozbogyóivalí zesí tika világ-
szcrtckeclveltgint, bár hazai bogyókat száz é venem használnaI
a piiIinkaÍ őzők.

BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ s
A második vagy harmadik é vszeptemberé benvagy októberé b. r
|chctszedni,amikor megé rneka bogyók, é shamvaské kre váltt'
ttltl<,
rrregnőaz olajtartalmuk, melyet fí szerezé srehasználnak.

lI]LHASZNÁLÁS
|:ttiszlltrrripiiban,változatosmódokon használták.
]\|t'rllrir.í ttlttií k,
Iedarálták,
é smegfőzté kkávé helyett'
ll e6
Európai hárs
|'cr,cleisalií tiirlirkfog,vaszthatók. Fiatlll<lrr,anrikor r,astagok'
l |||\ití 'cké srlag'vonragircsosak. Ké sí jbbszctltlr'icsekké szí té sé hez
erdőkben |átható.
.\ |r.|rct l.clhaszrrí rlni:ké tropogós szeletkcrtt'crctViljilzzanakmeg'
Magas, lombhul
Ir.1it'etlek ki;zé pi1rlevelet'csepegtcssclrcli rii ptir.cscppcitrotrr.
. |ató fa, termé -
szetes környe- |r.vt.t' ós ké szis ir szerrdr'icstik. Az í n1'crrcck irkktlr.szcretik
zetben 46 m-esreis ,rl,'giobban,:tntikora lo'elck ragacsosrrk rrlcvi'ltctt'cktermcltc
megnőhet. Torzs. tttt.zIrirrrnattól, rrrelyrry1rri inviizitijtrktltiiIrnrltratlrajttrk.
. söté tbarna, repe- l\|irnapság legrrag,vobb hasz,tla'hogv viriiglill<iltcií tlchct |ijzni
. dezett, sarjadzó l'rrttt1r;i5í zÍ íé, sszé pszí rlí aí r'iriigokf(í zctc.
csomóktó| dudo-
ros. Levelei:nagyok, l l,tnsrevtnÁG,TEA
szí va|akú ak,fé nyesek, \ vir.ligotakkor gyűjtsé k, atlriktlrnliir tcljcserrkin,ví |t.
fonákukon az é rzugoksárgásfehé r Ir'rrtsi.kszé tt.ilciin\'ag,vegy c1arabpapí rtlrl,lrelyezzé j<il
k
szőrcsomójú ak.Virága: fürtökben nyí |ó,apró, i||atos, lrr.||rrz(í , Ké thé talattjól kiszárad_ t(iré kerrnyé
rlleleg lrel1're.
ha|ványzö|dfe||evé ö|vezi. Jú |.
r,rIi|i'Azutátl hasz,rrálhatjiik fel.A szokiisosr-t-tóclotr főzzenek
tr'.rlIlc|(í le.Ha erősre főzik, akkor.r-ryugtató hatiisúfőzetet
l\ cttrtilrltihilrs k(.tí islrtltltls, _ ir kis |er'elÍTilia
r'ltl l.tr| í cordant l,rp1111.
,I'ilid
i's ir lriruylcr,c|Í i platypltylh l.s- kcresztezé sé ből jott lé tre,é s
ntanltpsiigsokka|cltcrjecltcbb, nliIlt a nliisik kettő.

BEGYÚJTÉ S/sZEDÉ S
ViriigaitjÍ rniusbanvagyjú lir-rs
elejé ngyÍ í jtsé amikor
k, már
tclicsenkinyí ltak.

FELHASZNÁLÁs
i\ XIX. századbanegy |ranciavegyé sz' Missa, olyasrrritállí tott
e|í i'irrrlita csokoliicléhelyettesí tőjenck tartott:harsfavirágait'
ter.rrt['sót ()ssze,de a ker'eré íkzé tlek
t.|ariilta senmi köze nenl
irrItit cstlkrlliiclé i'|roz.
Minderlesetreé rdekesé dessé kerekedct
c r
Ilc|í í le.
 MALVA SYLVESTRIS

Mrloxnn
Erdei mályva a fajnak a
melyct 11rl,,,,,,,,,nek
l,yvhí resarab la,eshezhnsonlí t,
h,wlcibőlfőznek.
E|terjedté sgyakori utak menté n,par|a.
50 dkg fiataI má|yva|evé |
gokon egé szEurópában. Durva, bok.
t I csirkeleves
ros, kuszán növó növé ny. 20-100cm
I gerezd fokhagyma
magas lehet. Levelei:kerekdedek,
o|aja süté shez
seké |yenka ré josak,borostyán hoz
l teáskaná|őrö|t koriander
hasonlóak, amikor zsengé k,enyhé n
rripetnyichayenne-bors
ragadósak. Virága: ötszirmú , vöröses
lÖ
szí nű.Jú n.-okt.

A ké sőősszel nyí |<iercleinlályva furcsárr t\ |evclekrőltávolí tsákel

é snresterké ltcrlclegáns- nem ezt várná al rtrziirré szeket, j(ll r-r-rossák
cnrllcr cgy kiiztinsi'gcs,Úttnlerrtigaztól.Szirnrai rrreg'vágják rragyonapróra
í vcsck,rlrirrt|ra tlí szí teIré nek.
1r<lrccliint Bí borszí nÍ í gv püré sí tséturr-r-rixgé
r,.r k pben.
siirok crczik. l rrrrirljiikí ela csirkelevesben
r'r Ii,izzé l0k percig.Egy másik
BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S r'rIt'rryben ké szí tséelk a szószt.
I,cvclciÍ iisscki's z(i|t|ekrrrarat|trak
csakIlett-t
egé szé vben,de r\ |rrklragyn-rát kevé solajon
a gyú ijtélcgjobb
s időszakaa rl1'iir'anrikor halvárryak, rttlsckbarnára'teg1é hozzá k
é snrirrthavé ktlrlyzselatir-rhártyafeszülrrerajtuk.Mindig jól |.rlriandert, a sót é sa
't
r-nossákrrrega leveleket,é stávolí tsákel a rozsdás,barna r Il.lyctlne-borsot, é saz edé ny
ré szeiket,vagy azokat a feketeelszí nezódé seket, melyekben ltlj.rttpasszí rozzák szé tnlasszii-
rovarokpeté lehetnek.
i v.r llzt a masszátadják hozzli
,t|..t'cslrez, fedjé kle az edé nyt,
FELHASZNÁLÁs r'rIrlzzé mé k gtovábbi2-3 per-
Az crc.leimál1vát ú gyfőzhetik meg, mint a spenótot' de r t1i'|t|tirrké keverjé
nt kmeg,
szlinrí tsarrak
rá, hogy leveleirendkí vülragacsosak.olajban is lrr'11vir rrlál1nlarreragadjonle
|i'istithctik
őket' é sakkor ú gyfognak kiné zni,mint a ropogós ,rrrr|(.lr1'aljára. A levestönálló-
szirttttlk.Magjait papsajtnaknevezikformájuk miatt' í zük .rrrii tiil.rlhatják,de adhatnak
t,ltIlttttctrIryirc
a dióé raemlé keztet. Irrrzzli|iittr.izstvagyné hárry
Iií tthú stvapry
.|.rr.rll zö|dsegct.
 Közönsé ges szurokftí SzunoxrÜvns oLÍ vABoGYT
IlÚlkg megszurkáltolí r,abogyóhozacljanlk lrtlzziil csé sze
Egé szEurópában e|terjedt,gyakori
rrIivaolajat, l teáskanálkakukkfüvet,l tciiskaniiltörott borsot
növé ny' Fásodó szárú é ve|ő,1 m
magasra nőhet. Szárai szórösek, rls.] teáskanál apróra vágott vird szur.okfirvet-7'irják\eaz
(|vcg'ct,é slegalább2 rraprategyé kbe a hú it(í be.
' a vé gú kköze|é ben e|ágaznak.
LeveIei:tojásdadok, sima szé |űek.
Virága: fehé r vagy rózsás, összetett bog. FŰszrnns LÁNGos
: ernyőben he|yezkedike| a növé ny csú csán t tlkg vajatn.rorzsoljanak el
Jú |.-okt' |()t|kgsózott liszttel.
'|.cgycnekhozzá I pí tpozott
lcirskanálszárí tottszurokfűvet
()regárr<inak is |rí l'irik. l;Í í szeresebb,
nrirrt rrrrrrtuyivizet,hogy rugalmas
a trliljorÍ ttrtra'
i's az c{.lviklcgillatosabbfűszer. Icsztiitkapjar-rak'Kör-rr-ryedé r-r'
n()l'ólr1,'
ittrtinreigtr|cscbb|esz,ha kiszárí tják. r|r.ttlaposar-r gyú rjákössze'
Ilgvstlr ('tc|c||<i'szí ti'st'rc irlkaInras. Xt l l.c| fo r rnázzanakbelőle
lrisellbkororrgokat,é skizsí ro-
BEGYŰJTÉ SiSZEDÉ S rrr|ttepsiberrtegyé kl5 percre
Akktlr gyűitstika rl(ir,ón1,iigtrit'
virirgait,
arrtikorazok nlár \(it(ibe.Sült hú ssaltála|ják'
'|
te|jcscrlkinyí ltak.A |cvc|ckctki's(í bbszedjé kle fásodó száráró|
Az elszí rrtelerleclett
vagy,,nregé gett''levelekrenenr lesz sztik- sZURoKFÜvEs cUKoR
sé gük.A növé ny hajlanrosa per-ré szedé ésre sa rozsdásodásra. Ilgvltfőttes üvegnyi
Bár a fertózött levelekrren.r
ártalnrasak'de rerrdszeriI-rt dohos k listiilycukorhozadjanak
í zí iek. v1rgottszurokfí viriigot'
rtIrr.tir.a
IrirrrIxit,né hányzsengelevelet,
FELHAsZNÁLÁS ||/(ivcgetállí tsáknapsütotte
A rlyers levelekkelpikárrssátehetik salátáikat, de a vad lrr'lvrccgy napra.A cukor
szr'rrokfíelsósorban
i hú sokfűszerezé séjó.
re Kellemesení zesí ti r||r,t.szia fűszerrrövé nyillatát.
il kti|()nfé le
ragukat,spagettiszószokat' grillezetthú sokat' 'li rrliik,gyűr-r-rölcsök'
desszer-
ha [lcdi;rzsölik vele. lr.|.rrlcgszórásárahasznál-
h,rtiiik.
 MESPILUS GERMANICA SILYBUM MARIANUM

Naspolya
Csak Dé l-AngIiábanfordur
e|ő nagyonritkán kerí té sek
tövé ben. Lombhu||atófa.
6 m magasra nőhet. Leve|ei:
gyűröttek, fonákjukon
sűrűnszőrösek.
Virága: öt fehé r
szirom, a zo|d csé sze-
|eve|ekhosszabbak.Máj.-jú n.
: olyan, mintha nagy, barna
csipkebogyó |enne.
VaIószí nűlegőshonos Nagy-Britanrriában, de csak a dé literüle-
teken.A fa rendkí vü|í urcsaalakokatölt, mivel nagyon
é rzé kenr'
a szé Ire.
Gyünrölcse: csak akkor ehető,anlikor a dé rmegcsí pte,
szoty-
tytdttáválik. Ez a hideg é ghajlateredmé nyelehet:iinis eleg
meleg
ahhoz' hogy megé r|elje a gyümölcsöt, mint a mediterrán vidé ke.
Őszbogáncs
A Brit-szigeteken parlagokon gyakori;
kedve|i a tengerpartot, é s nagy szám-
ban é |a Temze torko|atában.Tüské s
Il,iTK[,"##J
:iJ.:? 1'"X'in::
ffiri
söté tzö|dek, tüské sek,finom, fehé r
erezé shá|ózza be őket. Virága: vörös,
fel|eve|eisárga tüské kben vé gződnek.
Jú n.-aug.
É vszázadokkaleze|őtta mediterrán területekről
cserePesnövé nyké ntvitté kEurópába ezt
a bogáncsfelé t.Fehé rerezetesleveleiről ú gy
gondolták' hogy megnöveli a szoptató anya
tejhozamát.
BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S
Ré gena növé ny csaknem minden ré szé megetté
t k.Bryant ezt

'lf
ken, ahol a növé ny sokka|gyakoribb'é sa termé séat í í ról
leszedvc lrja róla Flora Dietetica cí mű munkájában: ,,Thvassmlkelllevógni
azonnal meg lehet enni' É szakona té lderekáigkőkemé ny
marad. zsenge,gyökere kazelé bennfuő hajtósait a smr ré szleté vel együtt.
Főzve az egyik legfinomabb zöldsé gfé le'felülmú lja a kóposzttit is.
BEGYÚJTÉ s/szEDÉ s Valamikorpité beis belesütötté k.Gyökeré tis meglehet enni ú gy,
Nagy-Britanniában a novemberi fagyok beállta után válik
mint a salátabal<szakillé(Tragoporon
t porrifolius)'1
alkalmassáa szedé sre.

FELHAsZNÁLÁs
FELHASZNÁLÁs
A levelekettüské ilenyesé seután meg lehet fiőzni. A szárakat
Arnikor a gyümölcs teljesené rett,hé jaalól ki lehet kaparni
hámozzák meg, áztassák be, hogy kioldják be|őle keserű í zé t,
barna hú sát.Rendszerint tejszí nhabbalvagy cukorral
alután ()w főzzé k,mint a rebarbarát.A virágot kortilfogó
fogyawtják. olykor egé szbenmeg is sütik, mint az
a|mat,vagy tüské sfelleveleketú gyké szí tsé e|,ahogy
k az articsókát szokták.
zselé tké szí tenekbelőte.
 (talán egy kicsit olyan,
í zteler-r
vilttaszerűlesz,é sr-rreglehetóser-r
Nagy csalán tnmagában pürré is fogyaszthatják'
ké nt
rrrinta borsóhüvely).
Erdőszé |eken,par|agokon mindenütt tlc rákenhetikpirí tósrais (ez esetberradjarraklrozzábuggyantott
vagy keverjé kel zabkásával,ftlrrlrázzarrak
trljí rst), belőle
gyakori. Kú szógyöktörzsű é ve|ő.
gtllyókat,é ssüssé kki szalorr-
Leve|ei:szí va|akú ak,fű ré szesszé |űek'
csa|ánszőrökkeIborí tottak,áte||enes tlilZsí rban.
á||ású ak.Virága: apró, zö|d, a virá9.
bugák Iecsüngők.Jú n..szept. CseI-ÁNl-nvrs
'|'trrmixgé püré
ppel sí tsé k
MagasA- é sC-vitanriIl é svas tartalmanriatt i|csalánt.Serpenyőbenol-
é rté kes
elelerrr virsszanak2,5 dkg vajat,kever-
jcrrekhozzá 2,5 dkg lisztet'
BEGYÚJTÉ S/sZEDÉ s strzzák,borsozzák.Vegyé kle
Zserlge|evc|citÍ i'llrLriir vé gcé sjú rriuseleje ir tűz-helyről,é sfolyamatos
k()z(ittgyí iits.'k.A lltLrrtkátkesztyűbené sollóval kcvergeté mellett,
s fokozatosan
ví 'gczzi.k. ( )sirka |cgf.iata|irllll
lcvclcketszedié kle iitltsenekhozzá fé lr liter forró
a tl()vi.nytctcii'r.í í |' (irc{rclllllcvc|ck_ lií |ega jú niusutárr tcict.Ügyeljenekarra,hogy rre
- lprri^zkri.t ilvokattrrtrlnraznak,
kiti'il(t(laittck melyekszem- estlrrrósodjon össze. Forralják
csi'ssétcszika tcxt(rrlijiit. KcscrÍ ickis, i's gyakrarrhasmerré st |cl,é sfolyamatosankevergewe
<l|<tlzIrak.
Az a legjtlbb,ha il cst.tpiillné 'hriny cerrtimé teres,fiatal |(il'zé k5percig.trrtsé k rá
hajtásokatgyűjtik be nrárciusbarr. a csalánra,é sjól keverjé kössze.
Főzé selőtt dobják ki a szí vósabbszárré szeket, a többit
pedig nossák meg alaposan. CselÁNos HAGGIs
r\ csalánpüré tkeverjé kösszc
FELHAsZNÁLÁS káposztával' frissen
1rriré val'
CsalÁNpÜnÉ |(istitöttszalonnával,feligrrleg-
A lllegnrosott csalárrtlefedve' vizhozzáadása né lkül lassú tűzön lirtt zabkásával(vagy rizzse',
piiroIjrikkortl|belr:l4 percig.Párologtassákel róla a folyadé kot' .rrpiival). Kössé k rr-ruszlin-
irtljitrrakh<lzzáegy nagy darab vajat, sózzák, borsozzák (adhat- tálalják.
hÍ rsszatttal
rsí |iba'é skb. t órán átfőzzé k.Pecserlyelé vel,
ttilk htlzziiflnomra vágott hagymát is). Főzzé ktovábbi öt percig ( | lirggis:skót nemzetié tel.Erősen fűszeres,ós credetileg
kiizlleIrkavargassáké snyonrkodjákszé t'A kapott püré kissé l li r.kagyon-rorban ké szí tetté) k.
 QUERCUSROBUR CONOPODIUM MAJUS

Kocsányos tölgy Skót gumószeg

Európában erdőt a|kotó |ombhu||ató.Terebé |yes,impo-
Füves, száraz talajon, erdőkben
zánsfa',35-40 m magasra is nőhet. Koronája [upola-
gyakori. Egyet|en,vé konyszárú
szerű. Leve|ei:söté tzö|dek, mé |yené sszabályta|anuI
é ve|ő.20.80 cm magasra nő.
karé josak. Leve|ei:bo|yhosak, karé josak.
Virága: por. Virága: fehé rek,tömör, |apos
zós barkái fejű ek. Máj..jú |.Termé se:
hosszan barázdá|t ikerkaszat.
Iecsüngők.
a termősek
aprók. Máj.
Termé se: Mostanára már kiveszetta gumó
hosszúkocsá- kiásásának szokása.A gyerekeksem töltik
nyú makk- az idejüket vele.Voltak olyan idők' amikor
termé s,
csé sze- igen kedvelt rágcsálnivalónak számí tott'é s
szerűkupacs- a gyerekekkitűnő szórakozásnak tartották
ban
u megszerzé sé t.
FELHAsZNÁLÁS
BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ S
A makk é hí nsé idejé
g nfontos táplálé kvo|t, máskor állatok A gumót nem tudják csak ú gykihú zni, mert vé konyszára
takarmányozására használták' Nyers be|eborza|masankeserű.
k(tnnyenelszakad.Finom, fehé rgyökereit ké sselássák ki'
A pirí tott é sdurvára vágott makka| a mandulát
ós óvatosanhaladjanaka termé sig'melyet 10-20crn-rela felszí n
he|yettesí thetté k.
rrIattfognak megtalálni'
Európában |eggyakrabbanpirí tva,kávé pót|ónak használták, s nenl vett,füves
Mé gma is nagyongyakori a nrűvelé alii
ez a szerepea háború alatt nőtt meg. sziirártilé slevé lzeté ről
tcrületeken,ritkás erdőkben.Finonl szálr.,r
kiinnyenfel fogják ismerni.
Mexx.xÁvÉ
Vágják össze a makk belé t,pirí tsák söté tbarnára,őrö|jé k
meg' rELHAsZNÁLÁS
azután Pirí tsák meg mé gegyszer.
A csaknemgömbölyű terné ssöté tbarna'é skörtilbeltil dió
ttl(.retű.
Alaposan Iedörzsölve vagy
megrnosvanyersen is
fogyasztható.Az ize va|a-
melyesta dió é sa zeller
eg1velegé re
hason|í t.
Egyesszaké rtőkazt nlondják'
hánrozásután jó borsos
csontlevesbenórdernes
megfőzni' Ré genküIönfele
becsináltakhozis felhasz-
nálták.
Veté si pipacs
Gyakori szántófö|deken, utak
menté n,jó ví zeIvezeté sű
taIajon
Fe|á||ószárú ,egynyári növé ny.
30-60cm magasra nő. Leve|ei:
mé |yenszárnya|tanhasadtak.
fogazottak. Virága: skar|át
pirosak,tövükön fekete fo|tosak
Jú n'.okt.Termé se:Iapostetejű ,
sima tokok. me|yekapró, fekete magokat
tartalmaznak.

|{('gen azt hitté k'hogy a pipacs illatafejfájást

trktrz,é srrlegvakulhataz' aki tú lsokáig rré zi.A virága né rgező
kapcsolatosbabonák nltris é lnek,ahogy az a hiedelenr
|lirtí rsával
is' hogy a rnagjaiópiunrban gazdagok'A közörrsé ges,veté si
llipacsnakazonbanegyetlenré szesenrkábí tóhatású legkevé ' sbé
l sr'larazrnagjai.Az ópiumot a mákból (Papaverumsomnifcrwn)
r'tlrrjákki ú gy'hogy benretszé ssel rrregcsapolják a rné gé retlen
tlrirgtokokat. A kerti nlák é rett,sziiraznragjaichctóek. A veté si
1ripacsnragjaitis nreglehetenni, clc azok trct'tlrl|varlí zcsck,Irlinl
t.rrl<onáé .

BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S
l\ rllákgubók szeptenrberber-rkczc|eIrckkiszlirlrclrri' é sirkkor
|ehctleszedr-ri szí tltkaptak'é sa lapos
őket, ha már szütrkóslrartla
tctcicközelé benapró lyukak jelcntekrr-reg. N<lrnriilisesetben
,l tttagokazokorrát peregrrekki. Az é rettnlirgokate lyukakon
It.rcsztiilrázhatiákki.

A
lllilii
110 PAPAVER RHOEAS

\'rigiák le a utlb(jkilt, tls fc|filrclí n'arií zzií ktartaInltrkat

papí r-
ALLIUM URSINUM 111

zsiiklla. a nragok' anrc|vc|<toveí bbrl is l ttlk llc|scjcthez- Medvehagyma

'\zok
tapaclnak, tlré gtlerlr igaziiIl órcttcI(.
Nyirkos erdőkben, sövé ny a|jában
FELHASZNÁLÁS szinte egé szEurópában
A Ilriik szr'irké sszí nÍ í ós
, lrrcgllatiit.<lzhatat|an
gyakori. Gumós é ve|ő,
í zc r,aIl.Nagr,trtt
cltcr.jccltaz errrtitrlxjé sk()ZóP-kcIeti ktlrtt'hlí kllarlltiikÚrrt 50 cm magasra nőhet. Leve|ei:
kcnyetr. |ándzsaaIakú ak'
szé |esek,
cs stitcnré nr,Í é lénlclrsztirlislil.il
k haszIliiIjlik.
március eIejé tő|egé szennagy
Irr;rkitil illik;r rrtri;,
hcz. c: c l<ettirlrol
'\ Sr.rirtrirlesiil<.ltiiz kiterjedé sűterü|eteket borí -
kÓszí thctneki)lltetct.I](jtttósztlir,alis kipróllrilhatirik. 'art"
tanak be' Virága: fehé r,
.."':.-^r.
csi||agaIakú ,á|ernyős.
Ápr.-jú n.
""\'t/+if
4.1 ,- -

t()bbnrótcrr(í l
l:ttkl-raÍ Ir'lrraillatát ]
is Ilrcgleheté rezni'tlc í zcé siIlata
.'rly|ré bb.
l-ragyr.rra-
é sa tilkhag1'nlacsaluicl több nltis t-ilia
'\
rrirgyongyakori niilr,rnk. Zscnge leveleiketfit.totnravtigva
rr91' haszniill.ratjuk,mint a snicllinget. A legisnrertebbek
Li;ziilrik:a fokhagvnra(;\lliwn satinurt),nrell' nagi'ban
|('rl)]esztett,ősi konl'hakcrtiós gi'óg1'n()vórlv: a tatiirhagt'rrla
(,\Iliunt nrcl1'nck
tullerogllli), csillirgaIirkúr'irliglri's
1iv(lktörzse \'an;a tóli Irl91'nllr(,\lliuttt tllclr'
.|istttlostiltl)'
Kirrliballé s|apárrbaIl tlópszcrí a ii snitllirrg(.\llitttlt
vllocttoprttsunl)' tlr1tstri'r,crr lt lií gtrrIllrgvIlta
trrcté lí í Ilagvrltlt;
l,\lIirtnscorodopragnt): cg)'iptoruihagl'nrrr (r\IIitrrtrccptt
r,rr.proli.fenun).
 -Er

il$il
112 ALLIUM URSINUM RUBUSIDAEUS 113

nBlHaszNÁt-Ás Málna
Saliitiikhtlz ós rrriirtiiso|ih<lzIcl'clcit kcrcsztllclt fe|llprí tr'ir
acliiik' I)r<jbiiliiik
ki tciti)||cI'|<lchtrrttlrI
Sové nyeka|ján,füves pusztákon,
l'aul'IrlajtlIrózzc|is.
szik|áserdőkben gyakori.
Htlsszti' r't1konr'csí ktlkl.itl'iigr'a szc|ctc|t l.itritclicstltlltllitltlÍ laliii]
Szú rós,tüské shajtásÚ' gyöké r-
NagrrlIr jtjl illik a Pitt.aciicstlnlhtlz' cgr'|rí t.csrlIaszktlnvhlrtí í rl(il'
ágakkaI terjedő cserje.
bazsalikolrr helr'ctt nlcclr'cIlagvrtllir'a|í zcsí tiir lrarac.licstltttsztisz.
2 m magasra nőhet.
ós g1'akrankószí t l'clc fiiszcrcs <lIÍ i'atlIajirt is. ( I I<lssztrnvirkú LeveIei:fogazottak, többnyire
iil.cgbc tcgl'ctlck nlctlr'cllagt'rrriit' (irltserlekrli tllí r'arlIajat'
szárnya|tak,fonákjukon tömött
t1shagl'|likiillni' h<lgl'az í zc kitlItl<itljtlrl.
) fehé rszőrű ek, áte||enesá||ású ak
trrcclr'chagr'nllil'lrl
kití irliicrrhcIl'cttcsit|rctiíir tilkha{rr'rna Virága: kevé svirá9ú ,bóko|ó
'\
vagv l zölclhagvnra saLitril<.brrn. \'itn,lki a szcnth icscibc tcsz buga. Gyümö|cs: |é dú s, piros
tlclólc. bogyó. Jú |..szept.

'\ rtliilnlÍ tll\'crscll r'llgr' r.liltozattlsan

..||it'szí tr'cfilg1'asztjlí k.I{tlk<lIra
.r r.rtltzc.lcrrtck.Ncttt ttclti';
rlliórt a rlliillltit
rrrr.górtct.ti,
r rltr'kbe a kertckbc: sokkal
rt(í trlint
''r.'tttlesebbct-t'' ,
agrcsszí r'ós ktrsza
,r t iisl<'i's,
',zt'tlcr.

Il|i(;YŰJTÉ S/SZEDÉ S
.\ rrlrilttaáltalií banjú IlitrsLrttllstilrct('llcrltlriir rrtcgt'ri|i.
| |.rrrchózsé geiktiitllaclllií lrakaz ['rctIcrl Iltlilttlti.s szctlcr
akkor r,izsgiiIilik a rl()r'['rlr'sziirlit
rrrr.1i|iii|(irlb()zteté sé lrcIr,
\ rrtiiItlasziira Í iis'finolll ttiskós, a r'ltclszctlcrÓtlrtrl,a'
r'\ r('llqcteg ti"iskeVarl rajta.
 RUBUS IDAEUS RIBESRUBRUM

FELHASZNÁLÁS
MÁrNeozsnIvr Piros ribiszke
A málnát saját levé benforralják 15 percig, azután a sú lyával
megegyezőmennyisé gűcukorral forralják fel mé gegyszer.
A szokásosmódon tegyé kel.

MÁI.Na TÖLTELÉ KNEK

Vegyenekrnaré knyivadmálnát,é sa siité sreszánt vad madaraklrt
azzal töltsé k meg.

NvÁnl PUDING
Vágjanak né hányjó vastagszeletkerryeret;ahé járanem lesz sziiI
sé gük.Pocsoljanakrá tejet,é ssorbatl f.cktessé le k a pudingké szí t.'
edé nyaljára,rakják ki vele az cclórlyolclalát is. Főtt bogyós gyü-
mölcsökkel ve!ryesel]töltsé k ki a k()zcpé t, a tetejé zárják
t le tejbc
iiztatottkcrryórrc|. Az eg('szctbtlrí tsiikbe zsí rpapí rral,
helyezzencl.
rii sú rlyt,
i's az cc|i'nyttcgy('|<'
bc a hÍ it(il)cegy é jszakára. kcrtekbőlkertilta vadonba,de a faj óshonos,valóban
virt|növé ny, é segyáltalán nem szokatlan az erdőkben,
MÁrNaE,cEr ItrIyópartokon,mocsalasterületeken.
F.é liter
l felré rborecetben
iiztassar-rak
25 dkg gyümö|csöt 3 napi1l
Szűrjé kle, é stegyenekhozzá ujabb 25 dkg málnát. Azt is áztas BEGYÚJTÉ s/SZEDÉ S
sák további 2_3 napig. Szűrjé kle, é stöltsé k üvegbe.A málnaec.. A bogyók jú liustólkezdvejelennekmeg.Aprti' gönrb()|yí i'
az ú jhullámos konyha fontos alapanyaga.Sokkal ré gebbenpec|i.' Icrryesgyümölcsök, nenr annyira pirosak' l1li11t tel |1lcs7-tctt
,,kaparós''torok gyógyí tásárahasználták otthon' r.trkonáéNei. keverjé kössze ir kárryalrangita é nrelyí t(í
Az is a vizek k(;zelé ben
tcr.rtlé sé vel' é l(ícscrjc,tlc b<lgytir
rrrlyosabbnak látszanak, viaszosak, tllí ga pirtls rilriszke
lrrlgyóiáttetszőek.)

llELHASZNÁLÁS
l\ piros ribiszké bőlkitűnő gyünÓlcszselé ké szí thető
 PHRAGMITES AUSTRALIS
Nád
Hazánkví zpartjainak á||ományalkotó,
erős szárú ,gyöktörzses növé nye.
Magasranövő é ve|ő.Hosszú|eve|ei
kard a|akú ak,virágai se|ymesbugák.
ban nyí |nak.
Arró| a közönsé ges nádról beszé lünk,
mely csendesseké Iy vizekbensűrűn nő
egymásmellett.
BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ s
Akkor, anlikor a szárai zoldek.
Hir valanlilycnmódon megtörnek,
rlegsé rlilnek, cukros folyadé k
válik ki belő|ük, nrelygumiszerű anyaggá
szilárdul.
FELHASZNÁLÁS
Az é szak-amerikaiindiánok összegyűjtötté k ezt a guml-
szerű anyagot,golyókat formáztak belőle, é sé dessé gké nt
í ogyasztották.
Egy másik indián fe|használásimód: a szárakat zölden
levá$ák, megszárí tottáké slisztet őröltek be|óle. Ez a por
o|yan sok cukrot tartalmazott,hogy tí iz me||été vemegolvadt,
karamellizálódott.
ROSA CANINA
Vadrózsa
Bozótosokban, par|agokon,sövé nyek me||ettgyakori.
Magas, szí vóscserje,me|y 1,2-3m magasra nőhet.
Kampós tövisei vannak. Leve|ei:é lé nkzö|dek,szár.
nya|tak.Virága: fehé r,
rózsaszí nŰ,ötszirmú .
Jú n.-jú |'
\p-
(iyepűrózsánakis hí vják'é ssokkal finomabb illatot áraszt,mint
kerti rokonai.
BEGYÚJTÉ s/SZEDÉ S
A vadrózsa virága alig fonnyad meg egy kicsit, mielőtt e|hul-
htná szirmait. Ebben a szakaszbankell összegyűjteni őket'
Soha ne károsí tsáka bimbókat. |ú liusvé gefelé azokat
u virágokatkeressé k,amelyekrólmár lehullott 1-2 szirom.
A többit gyengé dengÉ jtsé ka kosarukba'
FELHASZNÁLÁS
lIa csak kevesetsikerül összegyűjteniÍ ik, akkor salátákba
tcgyé k.A szirmokat sok más nródon is felhasználhatják:
lrcletehetikborba, brandybe; ké szí thetnekbelőle rózsaecetet,
rclrarbarávalegyütt dzsemet,rózsás mé zet,rózsás-kókuszos
cukorkát; rózsacseppet,kristályos rózsaszirmot, rózsaszirom-
zsclé t.Bizonyos é telekillattartalmát növelhetik vele.
 ROSA CANINA ROSA CANINA
RTzsaszrRoM,DZSEM
Csak egy egé szen kis üveggelké szí tsenekbelőle, mert
Csipkebogyó
rendkí vül é des.Vegyenek ké tcsé szé nyivadrózsaszirmot
(csakha felté tlenülszüksé ges,akkor egé szí tsékikkerti rózsák Sövé nyek me||ett,fÜves pusztákon é |őcserje.Tüské s,í ves
szirmával, merÍ az utóbbi vastag,hú sosváltozatból nagyon száras,3 m-esrenóhet. Leve|ei:fű ré szesek,kicsik.Virága:
nehé zzse|é nyerni).
t rózsaszí nűvagy fehé r. Jú n.-jú |.
Válogassákát a szirmokat,a fonnyad-
takatdobják ki. A kimé ré snéjóll ttjmjé kmeg a csé szé t. Gyümö|cse: narancs-
j<+EF.\
N vörö
VÓ s, hosszú
ros, hosszú ká
kás,
Fé lcsé szé nyi
ví zbenoldjanak fel ké tcsé szekristálycukrot.
'1ffi"L;}-,., kb.2,5cm-es.
keverjé kössze egy-egyevőkanál citrom- é snarancslé vel'
Keverjé kbele a rózsaszirmot,é slassútűzön folyamatosan Y -..;-,-,i-
kevergetvemelegí tsé 30 k percig,addig' anlí ga izirmok,,el '<ta
nem olvadnak'lHűtsé kle az elegyet,töltsé k üvegbe'é sjól A vad csipkebogyó a vadon termó növé nyek sztárja,
zárják |e.A rózsaszirom-dzsenlnagytll-t né pszerűközé p- ó|clmiszerké nt törté nő felhasználásánaktörté netesikertörté net.
keleten,ahol főké ntjoghurttalÍ bgyasztják. Az egyetlenteljesenvad nÓvé ny,mely egé sztermelői-kereskedói
tlg,azatottart el. A csipkeszörp é sa csipkelekvár í orgalmazásáról
vitnszó.
A csipkebogyót é vszázadokóta hasznosí tjáké lelmiszerké nt'
rlc a második világháború idejé nvált igazán né pszerú véamikor
,
u ()-vitaminforráské nt számon tartottcitrusfé lé utánpótlása
k
chkadt. Akkor kezdté kkomolyan venni a C-vitaminban
gazdagcsipkebogyót,melybenhú sszorannyi van, mint pé ldául
I narancsban.

BEGYÚJTÉ s/SZEDÉ S
A bogyókat augusztusvé gé tőlnoverl-rberigtalr1|jáka lrokrokon.

tELHAsZNÁLÁS
( )sipkeszörppeltejet,pudingokat,fagylaltmvagy bárrnilyen
ótlcssé getí zesí thetnek,de önmagában, ví zzelkeverve is fogyaszt-
Elké szí té egyszerű,
lrrrtják. se csak a magjától szüksé gesmeg-
rzitlladulni,mely veszé lyesen irritálhatnáa tápcsatornát.
 ROSA CANINA SORBUSAUCUPARIA

Cspxnsztnp
A hóború sé Ielmezé sügyi
miniszté riumreceptje1 kg csipkebogyóra
yonatkoztatva:
Forraljanak fel 1,5l vizet. A csipkebogyót dará|jákdurvára é s
azonnal dobják a ví zbe(ha lehet egyenesena ví zbedaráliák).
"<?[#!i*i.xl.
Forraljrák fel ú jraa vizet, aztán vegyé kle a tí izrő| é shagyják állni
15 percig' tntsé k |envászonzsákba,csepegtessé ki k belő|e a folya
dé kotaz utolsó cseppig.A bogyódarálé kotöntsé k serpenyőbe'
tegyenekhozá 7,5 dl forró vizet,jól keverjé kössze, é shagyják
$ö[#*.in*
állni l0 percig.A keveré ketismé ttöltsé k a zsákba,csepegtessé ki. k
Az e|őzőleg|ocsepegtetett fo|yadé kbólöntsenek egy csé szé nyit
a darií lé kottartalmazózsákba,é scsepegtessé ki k mé gegyszer.
tntsé k össze a ké tfolyadé kot,é sforralják el egy ré szé út gy,hogy \v-'''ila/' 3 orr. Leverer.
kb' 7'5 dl maradjon belőle. Adjanak hozzá9} dkg cukrot, é sfor-
ralják további 5 percig' A levettöltsé k steril üvegekbe,é sazonnal
dugaszoljákbe. Haszniilat e|ótt a dugókat főzzé k negyed,őrán át.
A lé gmentes|ezáráshozhaszná|jarrakparaffint.A szörpöt kis üve Virága: fehé r, nagy bogernyőkben tavassza| nyí |ik.
gekbe töltsé k, mert Í .e|bontás után nenr tartható el egy hé tné l Termé se:narancsvórös aImácskák.Aug.-noV.
tovább. Söté t szekré nybentárolják' HedgerowHarvest, É M, 194.]
A madárberkenye a városokban is kedvelt, dí szfaké ntü|tetik.
CspxrnocyT orssznnr Szé pszí nfoltotbiztosí t.A vadonban a nedvessé get,savanyú
A recept
1730-bóI
szórmazik, talajtkedveli. A fát igen könnyű azonosí tani:'gyümölcsé nek
A bogyókat vágják ketté ,távolí tsák narancsvörös furtjeimessziről elárulják. A fe|földek meszestala-
e| belőltik a sárbé lt é sa magokat. ián szinte bárhol fellelhető. Ha a madarak nem tüntetik el gyü-
A hé jataddig hagyják kőedé nyben molcsé t,akkor az almácskákegé szen jarruáriga fán maradnak.
ál|ni, mí gmeg nem puhul e|é ggé
ahhoz, hogy át lehessenpasszí rozni' BEGYÚJTÉ s/SZEDÉ S
A kapott püré hezadjanak ugyan- A madáiberkenye gyümölcsé t legjobb októberben begyűjteni'
lrlnyi sú Iyúcukrot,é saddig amikor elé rilegszebbszí né t,de mé gnem tú l puha. A legered-
nrelegí tsé mí
k, ga cukor fel mé nyesebbmegoldás, ha az egé szftirtöket egé szbenvágják le
nem oldódik benne,azután o fáról'
rakjákel.
 II
lliil122
FELHASZNÁLÁS
SORBUS AUCUPARIA SALICORNIA EUROPAEA 123

A rllac]árberkerl,veaytinrÓlcsc(bí jlré qens()rt, piil i n kát fií ztek' Európai sziksóftí

csapdábar.r nladirrakbefogí siiI-roz haszniiltlik,clelcsuyakrabbirrr
gyünli)lcszseléké t szí tettck
belőle' nlelvnck g,vönyilrÍ szitle Hazánkban is honos, fe|á||ó,
í ds
kellen-res
í zer'olt.\'ac]hí rsokhtlz csomósan ie|t szárú ,
é sbiiriÍ ni'hozkí nií ltiik.
cgynyári növé ny.
Legí e|jebb30 cm-esrenő
BBnxrNypzslLÉ
.I.isztí tsák LeveIeinincsenek'fásodó tövű ,
meg nrinden irpró sziirré szt(i|' A szokí rsos eliáras t
szerintké szí tsenek (llistl:l tt.rlIrlir| l)ozsgá5szára e|ágazó. .1
zselé beltiIt.
t ). Adjirrrakhozzii Az idős pé |dányokVörösek.
kel'é svadaln.rát,IrogvarrnakpektirrtirrtitIrlrlt elí isegitscl kocso- Apró, zö|d virágai ősszeInyí lnak
nyiisodást.(A nladárberkenr'eki)zc|ttllcIl rrrindcnké ppen taIiil-
nir-rkkell r'adalrl-rát
is.)

rr(í stis
Nr.t|l'clia siirtls tertilctekct, tragr' Ittctrtr1'isé gbcn
nrocsarakbrn. Nlagirs s<itartrlrlla llriatt ir nlarl-riik ecvik
( \('rllCga'lC.

IlI]GYÚJTÉ S/SZEDÉ S
|(.Il!{crpilrt()llirptil1'iclcjclnkcressé k' l'ijdörrel a keztikben.
|'.rzsuiisgercbcsin ós fehé r iironl ktjzelé ben tbgjllk rllegtaliilr-ri'
.lIt.llit l'í z clagiil1'it1cjé nnlé g elóri a talajt' é ss(lt l-rag)'Illaga
ttlittt.Az il1'enti)ldct nlé li',reItettkis szurrlokok szcldclik
|.l.resztirl-kastrI. A siirban llrirgasra lr(í a sziI<stitii'ós ú g1,
rr..z|ii' trlitlt a szé }r'si\'il1agi|<.aktusz.
l.rrpos,homokos talitjon lcgli'licbb |5 cttl Ittrtqilslchet. tle sok
szí irrr,cgl<i,rlt
r.rrrllcl(1le.Eg'vestcrtilctc|ictt(ill[l lrc|<tlirtls
Ir'rrlIrctbe' é stllylrlkor ilz ctrltrerIegszí vescllllcIlliirlvirti gi'ppel
ilr(rlrlc lleki.
I lrr cgv ilvcn telepet taliilnak' akkor lcgrrliibb lr'l tjnirl
rl itik ft'l()tte,hogy nrcgfclc|(i nrcrttlr'isóqhez
.rl l.e|| g(!rrr)'ccl
1tt'slttlitk A szikstlfÍ í tirrfirrlgos n()i,Úny,ha tllltival
h<.ll-z'it.
 JI

lll''4
prtilliiijiÍ l<
SALICORNIA EUROPAEA

lcIllctszetlia hajtlí sait.aztl|i r'aIanriIr,ctl

SALICORNIA EUROPAEA 125

tt't<jtitltt
visszit lirgltak csni a srilba, ezeir.t,ihirrirtl.rnLrl
rrrrrtetniLrl<
licll vajjlrl.(,\ sziIistj|í incI<
tiizt's
.'r t'gÚszllct-t tlJr'aszttltt
tiiIilIjli|i
ttIlinir.
l.. csiililictt a stilva' hanlar l<ihiil.czÓrt a l'itjattllr'asztott
KÚtlólc rlltjtltlrrgr'í iIthctikbc l n(lr'elnr.t. 'zlretr
A szcztlrl c|ejórt' ltlcstlIiiil< kózzcl' lr gv(iI<.eré né 1
rii.) A rr()r'órlr't
'rIlltlltltllatr
iIIlli|i('|.ilIr.ritlis;ri
rttÚqrekr,ttt;t|ies 1l11]1.i1
' il|i.k('ril t.i\ iik |. lilg1'itsszlik'lilgtlkl(ill lrú zzlili Ic il |(('lópsi;' riigtis rcszc
li;ltitt |ic|IIcvliqrlitlk.Az óv ké s(jbtliicl(í szirliliban '1ivir
pcdiu, 1.,'rtilihristit.
aIlti|itlrlt Il(ivÚIrvnllir telicsen kilcilód()tt' tls a szlira szlilklis.
szí r'tjs'a|ikrlr t()\'Cstí kclI
il liihú znitrk' S'rvaNyÍ lorT SZIKSTFŰ
il k(ir'ct]icziíIlltjtltlrrkószitcttt.li:Ilirtlrl
l l.tgrrlttti'irrlrlsaIr
FELHASZNÁLÁS Ir.ritiislrit til'cgckbc t.'lt(ittcli'rtlcg.lrresrlltliL
tcIlrprí ttlttiik.
l IazaÚrkczr'c'jtiI nrtlssiik|)lcg a I](i\'óll\'l'tiirrllí tsiikcl rtjIa
lttszct.cs cccttcl' tis a Pók kcrrlcnci'jótlcraIitlili'atlli]itrr;tzt
az clkcrtiIhctctIcrl tiI htlzzlí |trktalratltrlttlszattlaratlkiikat. lrrrlrrihagvtiik lr hótl'ógÓrc' L'91.Iit.pzclcrll'lt,l|i tjr.iisrtrelcgí ti's
Stlhlt Ilc hagr'Ilí kví zllcrrli||Ilitijbll tjr;1rr lit' lltert akkor tuasszilIett.,\Irlttrz'htlgl'
\ ('1l('ll
il7 cgószllí il |.a!1ircs()s
hattlar lirllttr'at|rlilicztl. I Ia cgl' litit rlappill ktlsiillb akarjlí k
t.tsiik a Ir(ir'ónr'r()lrpall(jslillagiit' rar:rrlgtj z(iltl szi nc't'
rrrt.qti't
cl li rsr'.rszlln r, .rli.liorszrir;rz.suclliis ltclvct viilasszanak
IlrtIt,geltsai'ltnr'í tsiik.'\kctszz(iltlsé gcttiitt spagcttil'cl

.
lt tiiroliisrilroz.
t'r|.rIilÍ li.

Zsl'Nt;l' SZIKS(iI]Ű |;óZ\'|:

,\ itilriLtsll;tlr
r'a!t.jtrIittsllaltlleel'Í iittitt.rlaglrlIl flatal hajtiistr|i
jcIlcgzctes i||irt ti saliitlrc|kószí ttlsóreaIkalnlaslk.
|.()l]()g(j\'
Ktisttlljlik Illeg r()gt.i|la gr Í iitóshclt'é n'rlrcgIiit'jlik,
lrissí t(ÍarrIlakc|lcIlórc,|]our.stjs.Ha rrré {:is
nliIr,cIr
Í iizr'cszerctné k
tr."";; tj *.

ttlegctlIli,l() pcrcig ftlrraIiiikker'é st'í zberl'csepcgtcssó|(lc' "{ {a t;iL-/'

itzutiin pii rol iii k nrcg cg)' tlarab va jjal. Szii rnvasokhoz
{,'.í
c'sbririirrvhozillili. 4,".1 ) . '

tnE'c; sztxsTFŰ FőZvE

attgttsztttsllittl \'ag\'szcptetllberbenbcg1'Í í jt(jtt cgé szt-t(lt erlt
'\z
Ie!lrrllll Ligv c|kószí tcIri,nlirtt a spií rgiÍ t.
'\ gt'iilicrót r.ajtahaevr'a' egl. serplcl-tv(itlr,i
r'í zlleIrfií zzé |i
it lti'lrtiltt,tIcÍ t'It.
filrdí n'a Icg1é licbbl0 percig. ()s(ip()utcsstt|i Ie'
 CRITHMUM MARITIMUM CRITHMUM MARITIMUM

A í eldarabolttengerikömé nyt' uborkát é skapribogyót keverjé k

Tengerikömé ny
p,'. Erősen aromás, szik|ástengerparti növé ny
\Q' 30-60 cm magasra nő' Szára |ágy, a tövé -
né |fásodó. Leve|ei:szárnyasan sze|de|tek'
pozsgásak,é |é nkzöldek.Virágai: aprók,
sárgászö|dek' |aposernyőkben nyáron nyí |
nak. Jú |.-okt.
Termé setojásdad'
iissze.A hú sleveshezadjákhozzá a borecetet,a citrom levé t
ós hé ját,a borsot é sa szerecsendiót.Forralják fel, é stegyé kbele
ir tengerikömé nyt.Főzzé 30 k percig,hú zzák|eatűzrő|, é sfolya-
tnatoskevergeté mellett
s fokozatosan adjikhozz'á a vajdarab-
kí rkaté sa tojás sárgáját.Ké szí tsémártás
k sűrűsé gÍ ire.
A szószt hú sokmellé adják' é sszórják nleg fr.isstengeri-
k(irné ny-levelekkel, piros borbolyabogy<ikkal.

Sziklás tengerpartokorré l;enyhé nké nesszagirt Sevn,NyÍ rorT TENGERIKÖMÉ NY

azelőttmegerzik'hogy |átIráka nöVen}.t. Á tengerikömé nyt áztassák sós ví zber-r
2-3 órán át.
( )sepegtessé|e,
k azután főzzé k meg borecettel,s(lval í zesí tett
BEGYÚJTÉ S/sZEDÉ s é sfrisser-relké szí tett
ví zben.Hűtsé kle, rakják Í iLvegekbe,
A szárát é sa leveleitis f.cllehethasználrri,de főzé s stis-ecetesvizet öntsenek rá, hogy megőrizze szé pzöld
előtt tí vo|í tsiíel
k rtila a ragacsossá,
nyálkássáváló szí né t.
Icvclckcté sit szí v<issziirrÓszcket.

FELHAsZNÁLÁs
YizLlerlfőzz'é kl0 pcrcig' tlztttiitltllvasztottvaiial tálaliák.
Elfogyasztií si
r-r-r(ldja:
a rág(lsrctszekrőlIe ke||szopogatniaz ehcl.
'
ré szeket.

TBNcrnrxouÉ NY.MÁRTÁs
A recepta XVII. sz. ki)zepetájáról szórmazik.
10 dkg Í e|sze|ete|t tengerikömé ny
maré knyisze|eteltsavanyú uborka é skapribogyó
fé |liter hú s|eves
2 evőkaná| borecet
1 citrom
1 tojás sárgája
vajforgács
bors é sszerecsendióí z|é szerint
s
) -E^

1ilil
128 BETA VULGARIS BETA VULGARIS

lr'órrtn1'ir|janakitz ctlórlr,trccg1'l<anlrllal'é s ny<rnljiikbeie

129

Ré pa it ví zbc a t.l|szí nr.cclrrclkccl(í n()\'óll\'t.,\trlilitlr a Icr'é legé 'szerl

Tengerparton,kaví csos,szik|ásterü|ete-
.. ken, dű né ken,vé dőgátakongyakori.
,Csaknemegé szEurópában megta|á|ható'
' Eve|ő, 1 m magasra nőhet. Leve|ei:fé nyesek,
hú sosak,az é v nagyobb ré szé bena növé nyen
vannak. Virágai: aprók, zö|dek, hosszúszárakor
.' he|yezkedneke|' Jú n.-szept.
[:
'. lL TeIreerispenótké nt is cnr|cgetik angcllnvelv-
i/ Í, tertr|eten.
Ki\,titeltki'pcz a rc'nclszcrlnt
kis levclÍ i
siltit z(ildrc r.iilttlzi|i'vcgi,é k Ic a tcdiit, ós t<lviibbi2-3 per.cig
()ntsé k rí t
|irrraljiik' Irogv a nuraclé |i ví z cltrliiroltlgjttIrl.<iIa.
()sszestlcclt'cs-
szitiibit vagv szí ir(í bc' ['s tr1'<ltlrtrgassiikki bclőlc ilz
s(.gct.i\ ziilclsógct cltlbjrrkvissza scrlrcrrr'(illc.lltliarrltk hrlzzii
tliurbka vajat, is alacsorll' tiiz(in pirroliiik nrcg. i\z illatir sokkal
er.í í scllll,tlriI-ttl tcrIrrcsztctt s}re|l(itó.JtiI ilIili h<lzzlilt szc]ctclt
Iritt.ittlicstltrr ós a filr.giicsokra r'ligtltt li)ltlirlltlqt'tl|.tj'
XVII. szÁznDl SPENTToS LEPÉ NY
\' iigianak (isszc ptit.f(í tt spcntitlcr'clct ós rrcIllirll' ketrli'nr'rc

i,IJ "u'lll::ll:1.i;il:,ll::l.;ll':i:tiriiJ[;r'
()lrtsók stiti'Í i)rllliil)a'
Iriz()tttojiis stirgájlit. Kcvcr.iik ()sszc.
Irrcstlljiiktlrcg oltlott cttkorb(ll' rnlzsoliibtil i's kcr'é stahójtltjl
.,ll:,.i:' tiut'csi
korogna
k, |iesztilt szirLrpprrl.
.lL'g1'é k
bc a stlt(jbc, é sk()zePes tiiziirl
ifi i : :ll]l:u.'. siissi'k k(;riilbcltil 30 pcrcig.
#í
BEGYUJTES/SZEDES

A nag1'obbleveleketté pjé le k kozé psőfőertikről'

í gyidőt takarí thatnakn-regaz előké szí té során.
se Mielőtt
hozzákezdené nek a főzé shez,nlirrdigalaposannrossákneg
a növé nyt.

FELHAsZNÁLÁS
Á rópiit í rgyké szí thetik
el, rnir-rt
kerti változatát.A rlövé rrycsLit
ktizc|óbólleté pettlevelekzserrgé bbek, lé dí rsak,
czé rtideálisa|i
A nagyobbleveleketkevé sví zberr_ kb. 1 cnl Il.titgits..
sltIlitlihtlz.
liIIjtlIll scrpenyőben_, fedó alattfőzzé krneggy()rsan, de id(í lr
 ERYNGIUM MARITIMUM ERYNGIUM MARITIMUM

Tengerparti iringó FDLHASZNÁLÁS

Cuxnozorr IRINGTGYÖKÉ R
|lé szbenfőzzé k mega gyökereket, hogy meg lehessen
Homokos é skavicsos tenger-
partokon gyakori' Bogáncs- hiimozni. Azután vágják vé konyszeletekre.Főzzé k tovább
rrsú lyávalegyenlő n-rennyisé gű cukorral addig' arrrí gaz
szerű,tüské s,ké kes-
- utóbbi be nem sziruposodik'Vegyé kki belőlc a gyÓkereket,
,-^,' zö|des é ve|ő,20-60 cm
Tshűtsé kle. A cukrozott iringó az Erzsé bet-korabelivelős pite

,,W'i:::i:nx, háromkaré jú ak.

,,tl,ize a gesztenyé é hez
hasonló.
()lyankor
lilntos alkotóré szevolt' Időnké ntrnegis pirí t<lttiik'

Ii w.""',T"'i;n;!ff1,"
r!'::!t,'

. i. a|akú ernyőkben
á||nak,9a||é rja
tüské s.Jú n.-aug.
Termé se:tojás a|akú

Szé prr(ivónya tcngerp.rrt()|1,

é sgyakrarlvé gziaz üdülők
otthoni vázájriban.A bogiirrcs|rozhasonlí t:tűské s'levele
eZüstös,virága ké keslila.
Gyokereitgyakranösszeté vesztik
a szarumáké va| (GlauciumJlauum).
A tengerparti iringó gyökeré ből ré genkandí rozott
é dessé get
ké szí tettek.

BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ S
Thvassza|vagy ősszel ássák ki a gyökereit (2 m hosszú akis
lehetnek).
'l
I
 CRAMBE MARITIMA CRAMBE MARITIMA

Tengeri káposzta FELHASZNÁLÁS

A fiatal hajtásokat é sleveleketnyersen is fogyaszthatják
srrlátaké nt.
A mediterrán vidé keketkivé ve,
mindenho| e|terjedtEurópában
a homokos vagy kavicsostengerpartokon, FTrr rrNorRI KÁPosZTA
A szárakat vágják közepes nagyságúdarirbokra,
r é ssós ví zben
de csak bizonyos he|yekenfordul e|ő.
Káposztaszerűnövé ny. Nagy csomók- f(>z'zéptlhár
k a ( l 0- 15 percig). olvasztott vajj al' cit rornlé velvagy
ban nő, |eve|eiszürké szö|dek. hollandi mártással kí nálják' A fiatal virágokat í rgyfőzz,é krrreg,
nagyok. hú sosaké shamvasak. nrint a brokkolit.
Virága: fehé r,né gyszirmú nagy
,
csoportokban nyí |ik.Jú n.-aug TÉ szrÁs TENGERIxÁposzre
2 maré knyitengeri káposzta-szár,hajtás,virág vegyesen
fé |kg oIasz té szta
A XIX. sziizacliga terrgerikáposztát apróra Vágott szarde|la
szinteurinclenpzrrtszakaszon meg 2 evőkaná| o|í vaolaj
lclrctetttalálni.Willianr Curtis vaj
L]ttttutalú sokil tcngerikáposztaasztali citromlé
Jblhasznákistihtlzcí r-r-rű
rr-runkájának
1799-esrlregjelcr-rér.rtiirl
se a tlt)vé rly rerrdkí vülné pszerűlett' A terrgerikáposzta ré szeit
é sa tömeges begyűjté se nliatt a vadon é lőpopulációk vágják 5 cm-es darabokra,
drámai mé rté kbenlecsökkentek. Ezé rtspóroljanak vele' azután 10 percig főzzé k.
ha ú gydöntenek, meg akarják kósto|ni, é segy pé ldányról A té sztátsós ví zbenfózzé k
csak 2-3 szárat vigy enek haza. k adjirklrozzá
ki, szí rrjé le'
a tengerikirposz-trit,
BEGYŰJTÉ s/sZEDÉ S a szarclelliit,az olí vaolajat'
A tengeri káposzta nagyon keserű is lehet, ezé rtcsak fiatal, a vajaté sí zesí tsécitrom-
k
fehé rhajtásaivagy alsó szárré sze_ különösen a talaj alatti lé vel.j(ll kcvcrjé kel
_ ehető.Az is előfordul, hogy homokot vagy kavicsot halmozlllrl é srllelegí tséössze.
k
a növé ny köré , hogy az kiszí vjabelőle keserű í zé t.
Vigyenek magukkal é leské st,hogy át tudják vágni vele
a n(ivé rryvastagszárát.
I --il

lltl134 SORBUS TORMINALIS SORBUS TORMINALIS 135

Barkóca(fa) lillyarrlatosarr k az é rettói'itltjszctllckct'Az í ze

lecsipegctté r<ila
scnrmihezsenrfbghat<i: egy kicsit olyan,nlint rtclatlraszkuszi
' Meszes, i||etvekemé ny. cgYszerrc'
a kajszibarack,il nlazsoliré sa tanlariIrtlttsz
,,i,',^'"?{*,'
*-Jy:.ss'ttrÍ ;r .'í *-:..
a9Ya9osta|ajon é |meg, 'zilva, vtrg'va
,\ bog'vókból ré gerlalkoholtartalnlúitlrltis |i['szí tcttck:
többnyire öreg erdőkben.
tit'szgillt fűszerezté r.clc'
k l)c|í í |e.
r'agr'borté rIcltel(
Lombhu||atóÍ a,25 m magasra nőhet.
. LeveIei:áte||enesá||ású ak, 3-7 karé jú ak'
Virágai: fehé rbogernyőben nyí lnak.Máj..jú n. IlnnxnNvEson
' . t3;,ikcik(t'/lclriyttt,rÍ tIItí k.
Gyümö|cse:fo|tos,barna, 12-18mm.es. t:gyré gifogadtireccptjcttt,l-itttcs
' ,'Szcpterr"rber liI zsiIlegre
szecijele csorlltikban.l..í í zzc .
rrrinta paprikiit'a fiizé rtttiggcssze Í cla gvtiru(iIcs()t c'r|clrri.
töltse kő. vagi' trvegeclóIr1.lrcir lrtlg1't,ll<at.
'\ztrt1irr
,\ tttittl.rllrclkent
c cs l lr'hr'rlcvclii hozzá cukrot _
'\tl|orr
.l'5 kg g,vünrölcshöz-
l kg-ot.Jól rázza
()ssZe'lé gmentesen
zlirjale addig,anlí g
IrrcgtlrIllItlik. \'illtiszí rlí í lcgsz.í veseI-t l('\,ctltem ereszt.
|raszrriiltlik'
tllí g ltliis cLII<'tlr|ilrriisllcnr iillt rcIlclclkezé src. i\liné lhosszabLl
llgycs vitlé kckctl cgószcrl a hú szatlik sziizacl elejé igdesszertké nt i.Icigáll, annál
filÍ :vaszklttlik. lirromabblesz.
Itrirnd1't is tölthet
BEGYÚJTÉ s/SZEDÉ S IrtlzziíN[iután
.
A szepterr-rberberlrllegjclcn(ígvtinrölcsok kerekcledekvag'v rrrcgitta, r-negeheti
k()rtealakÍ rak'kicsik - cseresznvemé retÍ iek.
Kezcletben ,rlxrul'(rkatis."
kcnlc1Ir\'ek
é skeserÍ í ek'de kósőbb az ősz elórehalacltiil'a|
(Í é liu
',tú |é rnek'' nlegrolraclnak)' é sakkor é dessévii|nak.

FELHASZNÁLÁs
'\ gl,(irll(ilcsötrc{cen]eszecltéazelőtt,
k ((]sonrtjkl.
hogy tÍ rlé rne.

ll
|iiitr'clii{gesszé f.e|
k hiiztln beltil,a fÍ tőtestközelé ben.)
,

lliilí 36 POTENTILLA ANSERINA PRUNUS SPINOSA 137

Libapimpó Köké ny
Nyirkos,Í üvespar|agokgyakori Iakója Erdőkben, sövé nyek me||ettnó. Merev, sű rű cserje
Kú szőszára a szárcsomókná||egyö- 6 m magasra is megnőhet. Hosszútüské ivannak.
keresedik.Eve|ő, .l0-30cm magasra LeveIei:é |esenfű ré szesek,oVá|i5ak.
nő. Leve|ei:szárnya|tak,a Ievé |kéfkű - Virága:
ré szesszé |ű ek.Virága: aranysárga,hosszú kicsi,Í ehé r,
kocsányon magányosaná||.Máj..szept. lomb-
Í akadás
e|őtt rr
(iv()keré ta kcltiik ós az iIltliiiIltlkfiizclókkÓIlt ette.k
e|őbukkan.
A l'iriigtls ha jtiis ()sszchú zti'r'tí rzctscsi||ltpí tti, Márc.-ápr.
gvtrIlircliiscsii|ikcrlt(itcii jl llcIsóleg g\'tlI-lttlrrtllttits' Gyümö|cse:
lló|htrrtrt'hitstllctli's.('l)l('gct.iszcrbctl ttlrtlk kicsi, )
gvtrl]il(llisc||cll jti. I IÍ í sÍ ati |(i\..'r('s('d(itt'
Illp1'gg11g gómbö|yű ,
llí irl' |illií tjair szcpliilict' ,\ gr'trIlildtfcIiilctrc hclr'czctt ké kesen
]cr'i'Icrrr'hí tiir IiijtIitlrrrlrt.,\ Ir(ir'órrr'llí kósztilt
íl Icrll<lstj hamvasak.
szcl.l.cIttlc!cIiizIretiiir lrrr'a|ilriitlirta|< |i'iscllcscclóse
a ttt,crcg(ií (I.ii'(r|ii.rliizctt't rlittctitlatlí tti
|irónrekI-rcz
!
rrrllriIt.
I
lr FELHASZNÁLÁs
t'

E l{('gcrla gv(lkcrótIlrcgetté f(izr'c'

k siitr'c'
L clc nversenis. lohn llar.,botitnikusszcrint (ise. l:itrrl'at.'
,\ kijké n)'trritrtlctlhiizi sziIr'efiritlr ir lcgt(illll slrr'lrt
t
az í zca pasztct.Iriiké hoz hltstlrrIíSziirí
t. tott lrrrtaluraztjbogvti. f lrr rllcgl((ist()l
iiil( z(iltl Ilt'rsrit'lrll)Jsztirlrli
tilrnliijiibtilIisztet(iröltek' nrcIr'etkcrll,órlisztbc nril),cn
|.rgiií k' cr(jscn (isszchú ztj
hlttlisa r'lrrl.i\ |i'gis tlrlicslilirrvi
(
vagvzabkrisiibakcvertek. |,.,gi,óttlrliiltak(isk<lrilisirtlistlkhclr'szirtt'rl il.tstrrrthLrrr'rló|.
l.cité srchaszrliiltlí klrlItra?\ilgr'í isciIr|i szlrjpirt||iislt Ús tlr'cIr'e
t'tIzcttebbrrllt il rltié nI<Ilól?Kiirrrl1'Iir|<irszttr sar'itssligit c||crr('rc
n(ivórlv:littctszii zsc|ct,k()kórrvcs
.r |i(ikinv rcnclkí vtilhltszI-t<ls

ll
riirlt lchct ki'szí tenil)cl(ilc.
 PRUNUS SPINOSA RUMEX ACETOSA

Mezei sóska
Füves terü|eteken, mezőkön, |ege-
|őkön gyakori, egé szEurópában
elterjedt' Egyenes szárú é ve|ő.
'|0-120cm magasra nő. Leve|ei:
é |é nkzö|dek'nyí |a|akú ak,fe|ső
|eve|eikü|ők. Virága: vörösesbarna,
virágorvökbő| á||ófüzé rek' nyáron
nyí |nak.Máj.-aug.

'lirvasszalamezei sóska az egyike azoknak

BEGYÚJTls/sZEDÉ s ir rrövé nyeknek,melyek elsőké ntmegjelennek
Ha gin ké szí té sé hez
akarják fe|használni,akkor a legjobb ligyesvidé kekenalma helyett használták
megvárniukaz első fagyot,amikor a hé jamegpuhut,é sa belsó különfele é dessé gekben,pé ldáu|pité ben'
ré szefé ligrohadttáví |ik.Az ilyenkor elké szitett
gin karácsony amikor vé geté rta gyümölcsszezon.
környé ké relesz ihat<i.
BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S
FELHASZNÁLÁs leveleit gyakran már februárban be lehet gyűjteni'
KtxÉ rwrs cIN amikor más növé ny alig van. Nyersen csodálatosan hűsí tóek'
Szedjenek
lekb.ft|kgköké ryt.A munkátkesztyűben
vé gezzé k, perszenem mindenki bí rjaa növé ny savasságát.
hogy megkí mé ljé magukat
k a tövisektől. Ha a bogyók hé játmé g
nem é rtefagy,é snem puhult meg elé ggéakkor , szurká|,jákmeg, FELHASZNÁLÁs
hogy jobban átiárhassaa gin. A köké nyt keverjé kosszea sú lyií val llranciaországban nehé zé telekhezacljirkellerrsÍ rlyozí rské rrt'
me.gegyező mennyisé gűcukorral, aztán a keveré kkelfé ligtöltse- pé ldáulburgonyához,lencsé hez,'babhoz,valanlitltzsí ros
nek meg egy-együveget. Aztltán a pa|ackokattö|tsé kfel ginnel, (telekhez,í gyserté shú shoz'
olajos lrallroz, avtlkacltilrtlz.
é sjól árják le őket. Legalább ké thónapig hagyják állni az italt, é 's
időnké ntrázogassákössze. Az eredmé ny:ragyogó, rózsaszí ní i SÓsxÁs oMLETT
fblyadé k,mely savanyú .é des é srendkí vül frissí tá.Az üvegekben Az összevágott sóskaleveleketsüté sközben adják a tojáshoz'
nraradóbogyókról se feledkezzenekmeg:azokat is meg lehet ktizvetlenül azelőtt, hogy az összeállna. Mire az omlett
enni' nrert az állás során elvesztikkeserű í züket.A gint más itallal a levelekösszeesneké sa szí nükmegváltozik.
cIké szül,
is |relyettesí thetik,
próbálják ki pé ldáulbrandyve|.
 RUMEX ACETOSA OXALIS ACETOSELLA

STsxepÜnÉ
Rövid ideig főzzé k a sóskaleveleket'csepegtessé le k alaposan,
Erdei madársóska
majd turmixolják össze (vil|ával is összetörhetik). Zöldsé gköret
ké ntvagy zöldszószké nt kí nálják.Az utóbbihoz turmixolás
közben adjanak hozzá olí vaolajaté sfűszerezzé k.Sós sütemé ny-
kosárkák tölté sé reis használhatiák'

STsxÁs sALÁTA
A sóska kitűnó savanykásizt ad,a salátáknak egé sztavasszal
é snyií ron' Leveleit keresztbenvág1ákvagy té pdessé apróra.
k

STsxalrvBs Az erdei madársóska alapvetóen

2 maré knyi
sóska il7-öreg, lombhullató erdők lakója'
1 darabka vaj clesokkal jobban bí rjaaz örök-
1 evőkaná| o|í vao|aj
zöldek é sa tűlevelű erdők savanyú
1 fej finomra Vágott hagyma
talajáté ssöté tjé t,mint bármelyik
2 nagy burgonya kockára
nrás növé nyfaj.Az ilyen területek
Vá9Va
söté tjé benszinte világí t leveleinek
só' bors í z|é szerint
s
1 evőkaná| joghurt vagy tejfö| sárgászöldje. Elszórt csoportok-
ban helyezkednek el, mintha dí szí tené ak talajt.
Jól mossákmeg é svágjákdurvára Az erdei madársóska csí pősensavanyúlevelei friss,
a sóskaleveleket.Mé ly serpenyőbe gyümölcsös í zt adnak, mint az é retlenszőlő hé ja'é smár
tegyé kbele a vajat é saz o|í vaola- ir XIV' században zöldsé gké nthasználták. A XV' századra
jat, fonnyasszákmeg benne a termesztenikezdté k'é sa XVII. századbanmár felvetté k
hagymát.Dobják be|ea burgo- a legkedveltebbkonyhakerti növé nyek listájára'
nyrí t'í zesí tsé ék,söntsenek hozza
annyi vizet, hogy ellepje.Addig BEGYI.jJTÉ s/SZEDÉ S
főzzé k,miga burgonya meg nem Az erdei madársóskával csí njánbánjanak, nrert rrreglehetősen
puhul' akkor adjákhozzá a sóskát, sok oxálsavat tarta|maz,mely nagy mennyisé gbenártalmas
é sfolyamatosankevergetveforral- oz,emberi szervezetnek.Kellemesen csipős izé é rtezek az
ják további 2_3 percig.Joghurttal rlxalátok felelósek.
vagy tejftillel adiák az aszta|ra.
,

lll.ill14z
rnI.HeszNÁrÁs
OXALIS ACETOSELLA FRAGARIA VESCA 143

A madársóskaleveleitsa]iit1rk alktltóré szeké nt haszniilhatjlí k' Erdei szamóca

pé pesí tr'e'
cukorral í zesí tve,
hÍ rsokhoz'halakhoznlií rtií ski'Ilt
kí nálhatják.Savanykásí zerlriattjól illik a paraclicsonrh<lz. Egé szEurópában e|terjedtindás
Egyesí nyencekszerintcsaknet.t-t növé ny, ritkás erdők, erdőszé |ek,
nlindeIl qonlbaótellcl
füves terü|etek Iakója.Szárai é sindái
hlrrlrtlIlizá|.
Az utólllli esetllett
ilprr,lrir
r'ligr'a
sztirjik
szórösek. Magassága:5-30 cm.
a gon-rbatetejé re.
Tőá||ó |eveIeihármasan össze-
Az arr-rerikaiindiánok a lovaikkaletetté kllleg ezt a ll(i\,é n\,t'
tettek, fogazottak, fö|ü| fé nyesek,
hogy azok gyorsabbar.r tudjanakfutni. zö|dek, aIuIse|ymesek,szürké sek.
Az Eg'vesűltÁllanlokban r.aIlIraknliis Oxn/lsÍ .aiokis, Ilrc|r,ekcl Virága: fehé r,ötszirmú .
fóké lltstitenrtirr1,ek
í zesité sóre
haszltiiIltitk. GyÜmö|cs:Iecsüngő,piros
bogyók, me|ynekmagjai ti,

,\ z crclci sziirt.tticir l"r''

rrrr'retcug1'ankicsi,
l|t,itl'í zcannií lkitÍ inőbb'Az é rettgyürnölcs csodálatosar-r
é des.Óseink is nag,vorr
r||itttls, kedl'elté k'a k<)zé pkorlran
.resl,rbí tásjelké pevolt.

|}BGYŰJTÉ S/SZEDÉ S
t itlIttlirskeresé stigé nyc|.l\la1rrrsatl iit kc|| vizsgliIrlitrk
.rz lrljn()vé n1'zeteté sa k(irnyczí i fiir'ct. i\ |ecstirrgiílltrgl'1iIi
livirkranrejtve rnaradnak a lcvclck köz(itt. l(il rrr'zzi'krrtcg
.r rriivórlytalul-foltil' ha ll<lzziiakar.rrirkjtrtrtiplí rszcrll
lilii nr0lcsh(iz.
Irogya bogy<ikatnlcgtil,jii|< irz (jsszct(ir('st(ík()vessé
l, k
'\|r|roz,
,rivi.tlckpé lclrijrit,
akik tií szí rllal Irricl(itt
k()tikcs<lllrtjklla,
.r|irlsltrukbatenné k.
 FRAGARIA VESCA

FELHASZNÁLÁS
A legé rettebbbogyókat leszedé sutárr |-relyberr el szoktiik
Illatos mirhaftí
fogyasztani.A gyünrölcsöt felnlelegí tia talajköveiról vissza-
verődő napÍ é n1,,
rr-relytőlí zerlrintegy kiteljesedik. Utak menté n.füves terü|eteken,fo|yó- í ú ,;'í
partokon gyakori. Il|atos,szőrös, -r.:
A legjobbrecepteknlirrdentkihoznak elrből az igen kis 'cJ,'--
meI-rnyisé gberr e|ágazó é ve|ő,1-1,5m magasra nő
begyűjthetőgytinlölcsből. Próbálják ki egy pohiir
LeveIei:szárnyasanszeIde|tek,
pezsgővel.Aclják friss gyürnlölcssalátáklroz vagy é ppenzölcl páf rányszerű ek,ánizsi||atú ak,
salátáklroz.
bórszerű ek.
Virága: nagy, Í ehé r,ernyős.
Enon szauTcA,szTsz Máj.-okt.Termé se:zö|d, fé nyes,
Úgy ké szí tsé el,
k ahogy rrliis gyürr-rölcsIniirtiisaikatszokták hosszú kás,recé zett.
_ pé pesí tséadjarrak
k' l-rozziikevé sbort, stit é sborsot.

Áz illatosnrirhafűeseté ben aZ
legalább annyira vorlatkozik
,'i't|essé g''
tll.il'é re,nrint az illatára.Leveleié dessé ge
|iicnrelierryheárrizsillatukat.Ideálispárolt
gytinrölcsok,pé ldáulszilvaé segresí zesí té sé re.
A növé r-rytvalószí nűlega rón-raiakterjesztetté kel
Iilr(lpában.Angliában akadnakolyan vidé kek,ahol rné g
lrri ndig,,római fűnek''nevezik.Nagy-Britarlniaé szakitertileteirr
sz['lcskörben nreghonosodott,é süde szí rrfolkltjelerrtaz trtak
tttcnté n.
A XVI. században|ohn (lcrard, botaniktts,a rl(lvónynlgy
rirjtrrrgója volt. T ',é desturlrolyiinak''|rí vta,i's ilZt ta|l.icsolta,
|trrgymind a gyokeré (főzvc),
t nrirlc]ir lcvelcitsaliitiikhoz
.rt|vafogyasszák,mé gisa nlagjaittark)ttaa n(ivi'Ilylegkí viinir-
lrlsirbbré szé r-rek:,,salátaké nt fbgyasztva,hlr nróg zöldek, kis
rrIirjirt,eceteté sborsot hozzáadva,kitt,rniknlinclcll salátaközül
tri'nck kellemetessé gé vel, illatiirraké dessé gé vcl é sl teljessé ggel'
tlrclyetaz üres é sé hesgyomorrraknyú jt'l
.
Er
tililill
146 MYRRHIS ODORATA CHRYSANTHEMUM VULGARE 147

l BEGrÚJTÉ s/sZEDÉ s
Gilisztaűző varádics

I
A legfinonlabb fiatal lel'é lhajtásokaté sa r-r-ragokat
jrJrr'riusban
szedhetikle, é sott helybenelfogyn5216"g1k. Az utóbbiak 2,5 crr.
hosszú ak,é sapró uborkákra hasorllí talrak. Ropogós állaguk, Füves ré teken,par|agokon,
é des-savarlyúí zük rrliattkitűnő rágcsálr-rir,al(lk. egé szEurópában gyakori
HajtásaÍ e|á||ó,Ievelei
ké tszeresenszárnyaItak.
FELHASZNÁLÁS
Mustársárga,csöves virágai
Illaros MIRHAFÚLEvELEK SÜTvE
bogernyősen eIrendeződött kicsi
Franciaorszeigball a Zsellgcler,é lkezderrré r-ryeket
palacsintaté sz- fé szekbenuInek.Jú |.-okt.
tába rl1rrtjií ké skistitik.

, * ' ,. . ,,}'.
\i}|takolyan idók, anrikor ..i
l.arádics a leg- ! i
.t gilisztaűző
ll)'ill(rabban ültetett,kerti rlövé rlyrlck
rziinrí tott.Kulcsfor-rtosságú szerepetjátszottaz ottl-rorri orr,oslás-
Itirrr'é segy sor frrrrkciótbetoltö tt a korryl-rábarr is. Mostani hely-
zt'lctalán azt mlltatja,hogy nlegr,áltozottaz í zlé sür-rk az utóbbi
tltiItiirry
é vszáztrdalatt.Mallapság kitaszí tottrrövé rrylett.Illó-
rlIlljrlkaté skeserarlyagokat tartalnraz.Tú lzásbavitt fogyasztása
[t.llcrnetlerr'sőt veszé lyeserr irritáló leheta gyonor sz/rnlaira.

l}BGYÚJTÉ S/SZEDÉ S
,,\zscrrgeleveleklegfrissebbekáprilisban.

lllILHASZNÁLÁS
( ) ttszr x3ző vARÁDICS HÚsVÉ TRA
|;rlrtal leveleithagyonráni'osanfií ttttliirsrlreIIi' li i rrlil tli|<'
tlc í zesí -
It.ltc|< hú svótiptrclingokat
vele tejből' lisztből é skljásbril ké sztiIt'
rs' Ilz talárra zsidók sajátülnlleptikörrtilgyasztottl<cscrÍÍ iűszer-
tlrtvirryeitszimbolizálja'bár egy XVI' százaclií rtinl1lské pperr
tll;lgytázza.
 Er
illlll
1rl8 CHRYSANTHEMUM VULGARE

Szcrinte ez ii szokií s a nag1,b(ijticl(í szakiibane|tilgvaszkltt hirl

THYMUS DRUCEI

Vad kakukkftí
149

k()r'ctkezté bcnfc|l('pő lratiis<lkclletlé berlsz<lIgiilt.I-ehet,hogr'

igaza l'arl, tlrcrt aztlkbatr az idí 1klrcnolt.atr rtltrll<lttc1|eIIttiszcrc
kct is rltegettek' anlel,vck Í é rgcsetlé st
E|terjedté sgyakori növé ny füves terü|eteken,
icl('ztekcl(j. A gilisztaÍ iz(i
főké nt meszesé shomokos hangákon. E|fekvő
r.irriiclicsola ja hati'konr. Í é reglllcntesí t(i.
hajtású bokrosodó
, szárai é sindái
Í é |cserje,
fásak. 5-,l0cm ma9as Iehet.LeveIei:kicsik,
OtrrlBrr ová|isak,áte|lenesá||ásúpárokat
A X\,. sziizadbatl szitlte nlinclen fií szern()i'óIln1'elké szí tettc|i
aIkotnaka hosszúkocsányokon.
k)jiis()sótelt, ez altil ez a rli)r'é nr'senllrr'ijl-rakltt|<i.A1rrtira r'iigtlt Virágai: rózsásak vagy má|yvaszí nűek,
lcvclcib(jl kivontií k a Ilec]r.cket'ós azzal í zcsí tcttókaz <lIlrlcttct. á|Í üzé rekbennyí |nak.JÚn.-aug.

'\ vad kakukkfű az eg1,ili lcgkcllcrlrcscllll

i||lrtÚrn(ivé ny,é 'skevé sbóllthat.,l'nlint |icrti
v;lgr'rlreclitcrrtin roktllliió.

l}EGYŰJTÉ S/SZEDÉ S
,\nrikor a vird kirkukktii ncrlt viriigzik' al<kor a t.t-ttttlkrit ttirclet.t
r sLiszr'l kclI clvé gcznitik. |]Í :vcnké nt|<clliitkutatnitrk a talaj
L.izcltlben il(i n()vé nvckct'htlgr' trctlr talií lnak-e ktizttik lrprti.
lrr'liIisler'ilki'kct. Áz alsti, c|sziiracltsziirakat ki)r'etl'e r'isszltitrt
llit(tritka n()l'ónl. tlis qv()kcrólrcz.
l\ r,iriigl llagy aZ egé szrr()vóll,vlllór.ctólrez |iópcst' ií rlli rtrcr:
kiilrrryí tia |<cresé st. Szcrctlcsé rcltkktlr a lcgitrblrlleg1,Í iitctli
,r li.irkukktiivct,rntikor viriigzili. \li'zcscrl irlcs illatt'rI iliigrtit
tt1il'ltní tct'Í i'llchet haszrrlí lrli,rrlirrta levcIcit.
,\ levclckct é sa r,iriigtl|iirtlc|haszIlliIlisc|í ill lc lic|| t(.p|<ctlniti|i
.r sziirrtil.

IlI'LHASZNÁLÁS
\ vircikakrrkkÍjelerlt(jsclr
iÍ cnvlrt1bb ' kcrtivliltozata'
ilIltú Irrint

ll
r.zÚrt nagyobb nlerltr,visé gllcllis haszIlit||rittltitkbcl(jIc.
I -ilI

rllll
I
150 THYMUS DRUCEI VIOLA ODORATA í 5í

Illatos ibolya
Erdcí kben,söVé nyeka|jában,kertekben
gyakori, egé szEurópában e|terjedt.
A|acsonykú szónövé ny,ví zszintesen
kú szóindája 10 cm.enké nt
Iegyökerezik.Legfe|jebb15 cm
magas. Leve|ei:szí vaIakú ak,hosszú
nyelű ek.Virága: iboIyaké kekvagy
Í ehé rek.Márc..máj.

Sokkal nagyobbtertiletckcrlmeghonosociott
ké pcst.Viriiga nag,vobb
erccletilak<jlrelyé hez
Próbí rIiií kik kiil(lnfólc r'iiltozaklkbana lratáskeclr.é é rt. tisszögletcsebb,nlitlt r-triisibolr.ií kéé ' s
Ir(jzzcrtcl<'bcl(ilctciit,r'itg\'fltl<ltllt.'t
ll1rrí tr'a
kc1szí tscIrek
vele |iellenlescnillatos (biir illatátcsakr()r'idideig
liiszcrcsvajat.l\tljii|itrtltIcttc|iIrcz' szlirtlyilso|<t()ltelé keihez. Iehetilltenzí vetré rezrli,tlrertellyhé llé rzé stelcIlíaztitlrr
KirrirrtluLisoli., pikrrikcliirll<alnrrival is lirgl'aszthatjiil<. lcceptoririt
).
'lcgvi'|i.tú r.tilla'
szctrtlr.icsckllc,tltl[ljarrakplir ligatir bográcsba'
hir Í ií zllck\'ilIalllit,r'agvtiiszcrczzókr'clel-rú sszcleteiket' BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S
hir roston stitnek. xIiltt,
\,iriigaigyakrarrrejtvcnlirraclllakaz aljrl()r'é n\'zct
A skandinií vorsziiÍ rok[-}all pálinkiit fiiszereznckvele. rrlcrtkeclvcliaz árrlvÓkoshel'veket.

Lrvr's xnxuKKFŰVEL llELHAsZNÁLÁS

1 csomó szárí tottvad kakukkÍ ű |(['genaz illakls ibol1'litgvltl<ran í iizt'ssrrrlir
hirsztliiItli|<
né hányszeIetszáraz fehé rkenyé r é
.', ill.t.ié ,t sc]ekoratí Nllqv,
l,Irrcgjclclr('si,órl. Icl'c|ci
szivlrllrIiLj
o|í vaoIaj .rzl:rzsé bct'korabeli (isszclillittrtt
gtltltltlslrn sallitii|i szcrr'cs
kenr'erctiiztassákaz olajba.A kakukkfüvetdobjriklobogti reszt1t ktjlczté k.Sokkal l<ósóbb,ittlriktlra ll.irrleilr Iilrratlaltlrrt
'\
ví zlreót percre.trrtsé k rii a ketlyé rreé sfbrrcill trilaljrik. t.rrrigriitlsai tctté
Ilé pszeriil'ó a
k borjÍ rhú Arlg|ilibarl'
st

I clresszingcket
r'iriiglib(llké szí tett l pecsc-
is kcz-tltckl<í rtiilIli

ll
rrvi,khez. a rizslrrrtlirrgtlt,
í zesí tett('k
IlIattlsibol1.í rr'irl nlelr'ct
rrrarldulaforgáccsal
VIOLA ODORATA

é stejszí rllrabbal
kí niiItak(a rizspudinghoz
JUGLANS REGIA 11 l
trla is hasztrálnaki|latosibolyát). Közönsé ges dió
Cuxnozorr rBoLyA Sokfe|éü|tetik, he|yenké nte|vadu|.Lombhu||atófa, ma.
Az illatos ibolyát a száráná|fogva elósztir nlártsák toiás- gassága e|é rhetia 30 m-t is. Koronája terjede|mes,ké rge
fehé rjé be' szürke, repedezett.Leve|ei:söté tzö|dek, nagyok, áte||e.
azután kristálycukorba.Kis ecsetsegí tsé gé juttas-
vel
nes á||ású ak,7-9 ré ssze|párat|anuIszárnya|tak.
sanak cukrot a nehezenelé rhetőhajlatokbais, n-rivelaz
Virága: porzós
eltartásmiatt fontos,hogy a növé rrymitrclerrré szécukor
t barkák az
fedje.Zsí rpapí rrafektetveszárí tsákné hiinynapig, aztán jó| e|őző é vi
zárható dobozban tegyé ka hűtőbe'
termősök az ú j
hajtások
csú csánnyí l-
nak. Termé se:
zö|d, hú sos,
beIsejé ben
helyezkedik
el a csont-
hé jasdió.

A l)é l-Európábanőshollos fiit Angliában Í rgy50()t'vc iiltctik.

is,
tiltetettpé ldárryokonkí viil varlrritkclvaclrrltpólclirrr,vtlk
^Z nradarirké serlrl(isiikszi'th<lrtljlik.
rtrcrtrr-ragjait

BEGYÚJTÉ s/SZEDÉ S
,\ diót akkor ió leszedni,atlriktrritz nlirr cli'ggói'rctt i's szltraz
fiataldió nré gí ztelcn.Hl nrÓgis flat.rlclitit
l\ ,,lredves'''
itkitrnakgyűjterri,azt jÍ rliusbantcg'vé nrcg.
k
-*
FELHAsZNÁLÁs
]UGLANS REGIA --E I
SevaNyÍ rorr otT Ví zi menta
Zöld diót használjanakhozzá;e|é gpuhánakkell lennie
ahhoz' hogy kotőtűvel vagyvillával nreglehessenszurkálrri' E|terjedté sgyakori a fo|yóvizek me||ett,
' nyirkos mezőkön, erdőkben.
hogy a pácléjó| áÍ jáÍ ja.
Erősen sós ví zbenhagyjákállni .
szára vöröses árnyalatú , szőrös, csoportok-
korulbeltil egy hé tig,mí g meg nen-rí eketedr-rek
a diók. ban kb. 60 cm-esrenő. Leve|ei:csí pős
Azután csepegtessé le, k n-rossákmeg, é ssZárí tsák2-3 napig.
aromájú ak,keresztbenáte||enesá||ású ak,
Rakják befőttes iivegekbe' é söntsenek rá forró, ecetespáclevet.
é |é nkzö|dek,fű ré szesek.Virá9a: ké keslila
ló| zárják le az üvegeket,é sfogyasztáselőtt nré glegalább csú csá||ókerek fejecské benno. Jú |.-szept.
egy hónapig hagyjákállni.
trgyanÍ rgy
A ví zi meI-rttit rlrillt
lehct hirsznirlIli,
Ha kcscrnyé snek
a kerti n-rer-rtafé li'ket. találjí lk
a cukrozott szószbarr,akkor prí lbirljákki indiai'
mentástí szerkeveré kbe adagolva,n-relyberr
it vad nrenta markáns vonásai jó tulajdonságké ntfogrrak n-reg.
jclenni.
Nagyorr sokfé lerr-rentanő vadon, mert könnyen kereszteződ-
rrckegymással.Mindegyik felhasználhatófózé sre,külör-röser-r
ir kereklevelűn^tenta (Mentha rotundifolia) é sa lómerlta
(Mentha spiclta),lvlindkettőtelvadult,ú tn-rentitertileteken'
l)ilrlagokontalálhatjakIneg.

BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S
fűszernövé rrycsctóbell,akkor a lcgitlbblrcgyí ijtcni
Mirrt rr-rin<len
arrtiktlra rt(ivi'rlyi'ppetl
lcveleiket(kiilönosen sziirí tiiscí 'ljiirir),
virií gbaborul.

FELHASZNÁLÁS
INorer MENTÁS FÚSZERKEvERÉ K
5 dkg menta|evé l
negyed csé szeecet
12,5dkg összevágott tamarindusz
 MENTHA AQUATICA RO RIPPA NASTU RTIU M -AQ UAT IC U M
5 dkg zö|d chiIi
1 fej hagyma
'I gerezd fokhagyma -Jr
.|
desszertes kaná|nyi só Bármilyen fo|yóví zné gyakori.
| i9t ,.
A menta|eveleketjóI mossák meg, csePegtessé le, k é saz ecette|
Sima szárú é velő,kú szóvagy
lebegő, 10-50cm.
il ,/ ,4
dará|ják pé pesre.Adjákhozzá a tamarinduszt, a chilit' a hagy-
Leve|ei:hú sosak,enyhé k, -rk
.
mát' a fokhagymát é sa sót. Alaposan keverjé kössze' Rakják
fogazottak, selymesek. ri(
üvegbe,é sfelhasználás előtt hagyják állni né hánynapig.
Virága: apró, fehé r .l
rl "d
,l
virá9ok bogernyős
MnNrÁs ÜoÍ rl fürtben. Máj.-okt.
Maré knyi mentaleve|etkanállal nyomkodjanak szé tegy keverő-
edé nÉ en.Adjanak hozzá egy csé szebarnacukrot, egy csé sze
ananászleveté segy citrom kifacsart levé t.Keverjé kössze, es Az orvosi vizitormát való-
hagyják állni 4-5 órán át. Szűrjé kát kancsóba, adjanakhozzá ,
szí nűlega XVIII. században
egy kevé sgyömbé rt, jeget,né hányszeletcitromot é spár friss kczdté ktermeszteni.Gyorsan
mentaágacskát. kcreskedelmi cikké vált' miután
(A hatás kedvé é rtaz bcbizonyosodott, hogy magas
amerikaiak mé geg1' ( ]-vitamintartalmának köszönhetően
jó kupica bourbon. |ilgyasztásávalelkerülhető a skorbut' A manapság fogyasztott
rral is megteté zik.) tlrvosi ví zitorma javaré szttermesztett'de az is hasorrlí ta vadot-t
i'lóhöz.
MnNrarra
A leveleketforró (c1c BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S
nem lobogó) ví zzcl Solrane gyujtsé kállóví zből vagy lassÚrmozgiisÍ ttlly<ibti|.
t
öntsé k le, é shagyjrik A rrövé nyé leteegyik szakaszábana nrí rjnrótc|y h<rrtl<lztija
állni öt percig' tlc az cnrberre
|c|ret,mely a birkák é sa marl-riiknrájiitkiirosí tjir,
lcgjobb
Bár főzé sselel lehetpusztí tania li1rviijiit,
is veszé lyes.
EcyÉ n clkerülni a fertőzö
tt pé ldányokat.
FELHASZNÁLÁs olyan növé nytelepetválasszanak,rnely gyorsfillyiisú 'tiszta
Főtt tojáshoz, ví zbené l,é snem é rintkezika folyóparttal.(iyűjté senragasszárú
sajttá|akhoz gtrnricsizmábanajánlatos.
is adhatják.
 RO RIP PA N AST U RTIU M -AQ UATI CU M ACHILLEA MILLEFOLIUM

Közönsé ges cickafark

Füves terú |etekengyakori. Kú szó
gyöké rtörzsű. fe|á||ó'pe|yhesszárú
é velő,csoportosan,telepekben é |.
10-100cm magasra nőhet.
Leve|ei:söté tzö|dek, erősen aromásak,
ké tszeresenszárnyaltak.Virága: fehé r
vagy rózsás árnyaIatú bogernyőkbe
,
rendeződő fé szkű' Nyáron é sóssze|
A növé nyt nehuzzák ki gyökerestől, csak a tetejehajtásaitvágjá|r' virágzik, gyakran egé szenkarácsonyig.
le. Jól mossák meg' bárhol is g1rrjtötté kbe' A fiatal pé ldányok
í ztelenek,ezé rtinkább az idősebbeket válasszák.Azok szí neso- .|udományos
nevé taz ógörög mondai hősről'
té tebb,barnásabb é sa szaguk is csí pősebb.(Ez igazo|jaa növé nt' Akhilleuszról nyerte.AZ angolszászok nagy
Nasi.tortium = orrfacsaró.)
latin elnevezé sé t:. erót tulajdoní tottaka cickafarknak, ú gytar-
btták, vé delmetnyú jta szerencsé tlensé gekkelé sa
FELHASZNÁLÁS lretegsé gekkelszemben. Jó hí rnevetszerzetta fuves
Főzé sselel lehetpusztí tania májmé tely|árváit, ezé rta biztonság cmberek közöttazzal is, hogy sebösszehú zóhatása van
kedvé é rtne egyé knyersen a növé nyt' |ó kis zöldsé gnek bizo-
n1ul, ha narancs- é scitromlé velí zesí tik,é s<isszevágottmogyo- BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ S
rót adnakhozzá. Mint minden ftiszernövé ny eseté ben'akkor a legjobb begyűjteni'
lmikor a növé ny é ppenvirágbaborul. Ha zöldsé gké ntkí vánják
onvosI vÍ ZIToRMA,LEVEs akkor a közé pkorú leveleketválasszák.
Í .clhasználni,
Ké tcsomó nagyobb darabokra összevágott ví zitormát főzzé k
meg sóval, borssal í zesí tettburgonya|evesben.Tiz perc forralás FELHASZNÁLÁS
után turmixo|ják össze, é sha szeretik,adjanak hozzá tejfö|t. Ctcxerenr SALÁTÁBA
Lehűwe tálaliák. hú s,kissékesernyé ísztad a salátáknak.
Kis mennyisé gben

Ztro roJÁs Ctcxarenx Főzvn

Fé lbevágott,főtt tojások sárgájátturmixolják össze apró dara- llőtt zoldsé gké ntis el lehet fogyasztani,ha a szőrös leveleket
bokra vágoü ví zitormáva|,reszeltsajttal,mustárral. A kré met c|választjákszivós szárátó|, l0 percig forralják, leszűrik, azután
a tojásokba visszatöltve tálaliák. vrrjbanmegpárolják.

GoMBÁK
A vadon megtermő é lelmiszereinkközü| a gombákat é ri
a legtöbb támadás, é sőket é rtik felre leginkább. Körulbelül
3000 nagytestűfaj é lbelőlük a Brit-szigeteken,de csupán
huszonvalahány sú lyosanmé rgezőkoztiltik' Né hány száz
fajta pedig azé rtehetetlen,mert szí vósságamiatt nem lehet
megemé szteni,vagy kellemetlen az ize. Ez, ú gylátszik, elé g
ahhoz, hogy egy egé szbiológiai kategóriát befeketí tsenek.
Robert Graves azt mondja' a gombákkal szemben tanú sí tott
ellensé gesmagatartástalán azokra az időkrevezethetó vissza,
amikor vallásos tabuk tiltották a felhasználásukata papság
körein kí vtil.É nú gygondolom, sokka| egyszerűbbokok
szolgálnak magyarázatta|,Felelőtlen lenne azt állí tani,hogy
a gombák azonosí tásaugyanolyan könnyú , mint más, virágos
növé nyeké .Kevé snregktilönböztető jegyük van, é segy fajon
beltil is óriási elté ré sek
lehetnekrrré retüket,
formájukat,
szí nűkettekintve.Arrr-rak ellené re,
hogy a mé rgezőfajok száma
kicsi, mindegyikük legalábbhat ehetőfajtárahasonlí t.
A gombák szokatlantulajdonságaiké tsé gtelenül megnovelik
a velük szembeni bizalmatlanságot.Gyorsan nőnek fenyt
teljesenné lktilozőhelyeken is' Sokan koztilrik kiszáradt vagy
pusztuló növé nyeken, é sami mé grosszabb,állatokon é lősködil'
Alakjuk zavarbaejtő: hasonlí thatnakmás szervezetekre,
korallokra, agyra, fulre vagy nemi szervekre.
Nem vitatható, a velük szemben é rzettké nyelmetlensé günkct
a kultú raé sa divat kondicionálja. Rengetegtermesztett
gombát fogyasztunk el. A gombaí ztönmagában nem tartjuk
undorí tónak.A világ más ré szein_ Kí nában,Skandináviában'
a mediterrán Európában é sKanadában - pé ldául mé gmindig
rragyné pszerú sé gnek örvendnek a vadon é lőgombák.
GOMBAK
Több, mint száz ehetőfaj é lNagy-Britanniában' é solyan
szomorú 'hogy a többsé gük kárba vé sz.Nincs külon<;sebb
táPé rté kük(perszetöbb fehé rjétartalmaznak,
t mint a zöldsé gek,
é smeglehetósen sok D-vitamin található bennük), de olyan
é rdekesazizlú ké sa textú rájuk,hogy már csak ezé rtis é rdemes
megkóstolni őket.
Nincs általános szabá|yarra,hogy mikor é shol találunk gom-
bákat. Mindenfé le környezeti viszonyok mellett ké pesekszapo-
rodni é snovekedni csaknem egé szé vberr.De azé rtlé teznekjó
gombaismertetők, melyekből sok mindent megtudhatunk róluk.
A gombák legjellegzetesebbtulajdonsága,hogy olyan osztályt
ké peznek,melyben nincs klorofill, é ppenezé rttáplálé kukatmás
ú tonszerzik meg, é lőé selhalt szervesanyagokból táplálkoznak.
Bármely gyöké rrendszerekbengazdagvagy pusztuló növé -
nyek maradványaival teli talaj alkalmas a gombák szaporodá-
sához'Az öreg erdők é sa jó legelők töké letesenmegfelelnek erre
a cé lra'Miné l virágzóbb a gazdakörnyezet - miné l több növé ny
szaporodik, pusztul rajta_, anné lnagyobb a valószí nűsé ge
a gombák jelenlé té nek. Bár a gombáknak közvetlenül nincs
szüksé gükfé nyre,ott é lnekmeg a legjobban' ahol gazdanové -
rryeiké letciklusaita legkedvezóbben befolyásolja a feny: sövé -
nyek aljában, erdei tisztásokon, utak menté nstb. Szeretik a me-
|cgeté sa nedvessé get, az o|yan é veket,amikor hosszú ,rnelega
nyár, nedves é senyhe az ősz.F'zek a körülmé rryek persze nem-
csak a gombáknak kedveznek.A kiegyer-rsú lyozott napsugárzás,
I nedvessé g é sa meleg a három döntó té nyezó.Csapadé kos
nyarakon több gomba jelenik meg az erdei tisztásokon; száraz
nyarakon pedig árnyas, nedvessé get megtartó helyeken.Egyes
frrjoknyáron tűnnek fel, mások áwé szelikaz egé sztelet' A leg-
é saz első fagyok
t(lbb fajta azonban nyrí rvé gé nkezdi é leté t,
n|kalmávaltűnik el.
 GoMBÁK
A GoMBASZEDÉ S
SZABÁLYAI
Az alábbi né hánytarliicsgonrlrákszedé sé re,gyú jté sé éreseIő-
ké szí té séirányul'
re é sha betartjákőket, garantálható,htlgy
ebbena szezonbancsakjó fajtákatfogrrakkiválasztani,é sazokat
a következóben is nleg fogják találni.
1. Csak azokat vá|asszákki, amik pontosan megfe|e|nek
a mé retre,szí nre,é Vszakra.környezetre vonatkozó |e-
í rásoknak,me|yeketaz e|köVetkező o|da|akono|vas-
hatnak. Azé rt ezeket a fajokat vá|asztottuk, hogy ne
kovethessenek e| hibákat. ha a tanácsokat betűrő|
betűre betartják.
2. Soha ne gyűjtsenek öreg pé |dányokat,ame|yek e|kezd
tek fonnyadni. vagy o|yan fiata|okat, ame|yeken mé g
nem je|entek meg fajuk je||egzetestu|ajdonságai.
3. Ne gyűjtsenekgombát nagyon nedves napokon; a |eg-
több gomba erősen Iikacsos,porózus, é s rövid időn
be|ü|saját sú |yávaImegegyező mennyisé gűvizet ké pes
magába szí vni.A nedvessé gnemcsak tónkreteszi az
í züket é saz á||agukat,hanem o|yan körü|mé nyeket
teremt, me|yek között rendkí vü|gyorsan |efo|yhat
a rothadásuk.
4. Ne vágják |e ké sse|a gombát, de ne is rántsák ki a he.
|yükbő|.A pontos azonosí tásukhozegyet|enapró ré sz
sem hiányozhat a gombábó|! A gombák finom fonaIak
komp|ex há|ózatáva|- mice|ium- kapcso|ódnaka gaz
danövé nyhez. Ha gondatlanul kité pika gombák, ú 9y
megkárosí thatják a gazdanövé nyt is. A |egjobb szedé si
módszer, ha a gomba testé t finoman megcsavarják,
hogy az e|törjön' Mie|őtt be|eteszik a kosarukba, távo
|í tsákel ró|a a fö|des ré szeket.í gy nem szennyezik be
azokat a gombákat, ame|yeket korábban már össze-
gyűjtöttek. Másré szt eközben megvizsgá|hatják, nem
kukacos-e a gombájuk' Vagy nem fertóződött-e meg
más módon. (A tönk a|apjának a szí ne é rté kessegí tsé -
get nyú jt a gomba azonosí tásához né hány faj eseté -
ben, i|yenpé ldáu|a sárga fo|tos gomba.)
5. Nyitott, jó|sze||őző kosárba gyűjtsé kgombáikat, ne
a zsebükbe, é sne műanyag zsákba. A gombák nagyon
hamar bomlásnak induInak, é sa me|eg, az összezsú Í o-
lás, az áporodott |evegő meggyorsí tjaezt a fo|yamatot.
6, Főzé se|őtt minden egyes fajt é s minden egyes pé |.
dányt vizsgá|janakmeg mé g egyszera|aposan.Ponto-
san azonosí tsák őket, é sha a |egkisebb bizonyta|anság
is fe|merü|önökben, akkor az adott pé |dánytazonnaI
dobják ki' A bizonyta|anságminimum gyomorrontás.
hoz vezethet, é shiggyé k el, az legalább o|yan ke||e-
mé t|en,mint a sú |yosabbé te|mé rgezé s!
7. A továbbiakban is különös gonddaI járjanak e|, ezé rt
hosszában vágják ketté a gombákat, é sdobják ki kö-
zü|ük a kukacokka|, bogarakka| fertózötteket. a gya-
nú sanfehé r |emezűeket (többsé gük a halá|osan
mé rgező Amanitákhoz tartozik). Vágják |e ró|uk
a fonnyadó, nedves ré szeket.
8. A|aposantisáí tsák meg gombáikat e|ké szí té sük előtt.
Nem fe|té tlenü|szüksé gesmegmosniuk vagy meghámoz-
niuk őket, csak akkor, ha a |eí rásokerre figye|meztetik
önöket. A begyűjté sutáni 24 órában haszná|jákfe| őket.
9' Mint minden más é le|miszereseté ben,ha e|őször akar-
nak megkósto|ni egy gombafajtát, csak kis mennyisé .
get ké szí tseneke| be|ő|e. Nem biztos, hogy meg fog
feIeIniaz í zlé sÜknek.
M i utárrelőké szí tettégombájr.rkat
k j ussoIresztikbe'
a tií zé shez,,
Itrlgyaz itt leí rtakonkí vül rné gszánrtalarlnliis nltidon ts
eIkószí thetik.
 GoMBÁK FISTULINA HEPATICA

szÁnÍ rÁs Májgomba

A gombák száritásahasznos tartósí tásimódszer té lifelhasználá-
sukhoz. Ma már különleges gombaszárí tótálcákat é sszáritó-
Rendszerint öreg tö|gyön vagy cser töVé n
gé peketlehet kapni az üzletekben, de van sokka| olcsóbb
jelenik meg; aug.-okt. Nagy,
megoldás is: az előké szí tettgombát szeleteljé kkorrilbelti|
vörös kalapú gomba,
2 mm vastagra'é stegyé kszáraz, me|eg,jól szellőzó helyre.
átmé rője 20-40 cm.
Ha a gombák kalapjait vagy a kisebb egé szpé ldányokatfelfí izik Teste:nye|va|akú ,durva
egy zsinórra, akkor ftizé rük mé gjól is fog kiné zni' Akkor é sragadós, me|y időve| szárazabbá é ssimábbá vá|ik.
e|é gszárazak,amikor könnyen szé tlehet morzsolni őket. Sárga pórusai vé rszerűnedvet vá|asztanakki,
Felhasználáselótt áztassák forró ví zbe20 percig. ha megsé rtika fe|ü|eté t.

TARTTSÍ TÁs Meglehetősen találóan nevezté kel ezt a gornbát, melynek a hú sa

A gombát savanlthatják is. Ehhez l0 percig főzzé k,csepeg- átvágás után a nyers májra emlé keztet.A teteiebarnásvörös,
tessé kle, tegyé kbefőttes üvegbe,é söntsenek rá közönsé ges, alul sárga pórusok borí tják,ezé rta marhanyelvre is hasonlí t
ecetessavanyú ságlevet' (a franciák marhanyelvgombának hí vják).
Minderr ehetógombából lehetlevestfőzni a |78. olda|on Sajnos a májgomba nem igazán váltja valóra ahozzáf,ú zótt
isrnertetettreceptszerint,vagy pedig szószt (201.oldal). remé nyeket,mert a hú sakemé nyé skeserű.A fiatalabb pé ldá-
Ma nrár egy sor olyan ú jrecept áll rendelkezé sre,melyben nyok kiáztawa ehetók, í zeegy kicsit a paradicsomé rahasonlí t.
a gombát gyümölcské nt, nem pedig í nyencfalatké nt kezelik.
Próbálják ki cukorral párolva,mint pé ldáula szilvát, BEGYŰJTÉ s/sZEDÉ S
tegyé ksütemé nyekbe'pudingokba, mint a bogyós gyümöl- l,ásd:l62-163.oldal
csöket.
Vé gü|keressé kfel a hely termé szetiviszonyokat kutató FELHASZNÁLÁs
csoportokat, a vadon é lőnövé nyek iránt é rdeklődó klubokat, Többször forralják fel' é sugyan.
é scsat|akozzanak hozzájuk őszi, gombagyűjtő kirándulásaikon. k ki a Í őzővizet
annyiszorcseré ljé is
Ilyen tú rákatbiztosan szerveznekminden vidé ken,é snincs rajta,hogy í gytávolí tsákel belőle
jobb módszer a gombák megismeré sé re, mint az, hahozzáé rtő a gombát keserűvétevő savat.
emberek társaságábanfedezik fel őket. A legjobbelké szí témód:
si vág-
ják kis darabokra' é ssüssé kegyütt
erős aromájú növé rryekkel,pé ldául
hagymával, fűszernövé nyekkel.
 LEPISTASAEVA LEPISTASAEVA

()ntsé kfel annyi tejjel,hogy é pperrellepje,é storralják 30 percig.

Lilatönkű pereszke Forralják klviibbi l5 percig,azután
k vajasrár-rtással'
Sí irí tsébe
izesí tsé Tálalás:
k. szedjé kburgon,vaptiré Pirí tóssalé s
gyÍ irí ijé be.
MegIehetősen gyakori f t.ives fogyasszák.
almaszósszal
Iege|őkön, okt.-dec.Közepes
mé retű ,4.10 cm magas;tönkje
LtlartNxŰ PERESzKE ToLTELÉ KNEK
vaskos,Ii|ásszí nezetű ,az a|apjáná|
A lilatonkű pereszké sűssé
t krneghagynriival,szcletcltburgo-
né ha kiszé lesedő.Ka|apja:|apos,kissé
rlyával,é shaszrrirljákon-rlettbettiltelé knck.
behaj|ószé |ű,átmé rője 5.12 cm, tapintása
száraz, de kocsonyás é sáttetsző; szí ne:a
világosbarnátó|a szürké sig.Hú safehé r,
tömör. Termőré tege:tömöttek, a fehé r-
től a szürké s rózsaszí n,í jig.
Ga||é rjanincs.

A lilatönkű pereszké (nevé

t t nkje lilás szí nezeté ről
tö kapta)
egykor kereskedelenlben is forgalnraztákNagy-Britanrriában.
Kiilörlöscn irz orsziigkozé psővidé kein,ahotrtranelké szí té sé nek
recepticisziiruraznak.
A lilatönkÍ í pcrcszkcIcgcl(í köneyakranboszorkánygyűrűk-
ben található.Ké s(i(í sszcltlcrrrtlehé zrií találrri,
nert szabálytalllI
kalapjaiú gyné znekki, nrint a rnez(í tlszé tszóródott,lehullott
falevelek.

BEGYÚJTÉ s/SZEDÉ s
SzárazI-rapokongyűjtsé k(ez a gombafajtanagyonporozus,)'
Lásd: 162-163.
oldal.

FELHAsZNÁLÁS
LnartNxÚ PEREsZKE PAcAL MTDRA
E'rősenaromás í zeé skocsorryástextÍ rrájaa pacalra enrlé keztel
Tisztí tsákmeg a gombát,vágják le a szárát'Vágják apró dara-
bokra.Vele egyenlómennyisé gű, apróra vágott hagymávala
kalapokatrakiák körbe felaprí tottzszilyávalé sszalonrrazsí rral.
 LEPISTA NUDA sPARAssrscRtsPA tl
Lila pereszke Káposztagomba
Erdős terü|eteken, kertekben gyakori' Kiszáradt vagy é lőfenyőfák tövé ben
-
Szept.-dec.Hason|í ta li|atönkű pereszké re,de
terem, aug.-nov.Nagy tengeri
a fiata| |i|apereszkemindenho|ké kes-|i|ás
szí nű.,időve| valame|yestkifehé redik.Ka |apja
átmé rője5-10cm, ahogy a gomba idősödik.
10.20cm magas;szí ne
IiIaszí nevörösessé vá|ik.É desi||atú .
a korávaI együtt
Termőré tege:tömöttek, tönkje vaskos é saz
vá|tozik' Ke||emes
a|apjáná|mindig szé |esebb. Ga||é rja
nincs. il|atú Átmé
. rője
15-40cm, teste el-
A |jlapereszkekalapjacserszí iivé
n vagyszürké vé ágazó, csavart,lapos.
válik közé pen,a szé le
hullámoslesz'áinikor
megöregszik. Szagakellernes'é deské s
aromájú ,hú safiatalon
BEGYUJTÉ S/sZEDÉ S
sajtszerű'
Lásd: l62-ló3. oldal.

BEGYŰJTÉ s/sZEDÉ S
FELHASZNÁLÁs
Ha elé gszerencsé sek'é stalálnak káposztagombát egy fer-ryőfa
Ugyanú gyké szí tséel,
k ahogy a liIatönkű pereszké t.
Nyersen, tÖvé ben,akkor ké sselvágják le hú sosszáráról. Csak a fiatal
emé szthetetlen.
Pörköltnek viszorrtrragyónjó. pé ldányokatválasszák,mert aZ öregek szí vósaké skeserí iek'
l,ásd:l62-l63. oldal.

FELHASZNÁLÁs
A gombát szedjé kszé t,hogy k(;nnyeblrcll|lregtut.ljiiktisztí tani.
'l.ávolí tsák
el barna é snyú l(lsré szcikct.
]Vl<lssiik
ntcg alaptlsatl'
űgyeljerrek
arra' hogy ne nlarac1jatlak
lrerrltctrlilcvc|ck'
l.logarak,
cgyé bszennyezőanyagok.

KÁposzracoMBA sÜTlBEN sÜTvE

Iigyré gireceptszerint sütőben süssé krr-reg
.r nagyon fiatal gombát'
 SPARASSIS CRISPA

Adjanak hozzá vajat,fodros petrezselymet,kevé sfokhagymát,

egy kis hú slevest,sót, borsot. Kellemesen lágy é smogyorós az
ize, ezé rtszí vesenszokták levesbevagy egytálé telekbe, becsinál.
takba tenni. Palacsintaté sztábaforgatva is kisüthető. Az öregebb Tö|gyes, bükkös, nyí rfás.fenyves
pé ldányokatpedig jól ki szokták szárí tani_ ú gy,hogy kemé ny, erdőkben gyakori, aug.-nov' Barnás
töré keny legyen _, é ské sóbb használják fel í űszerké nt' szí nűgomba, 5-25 cm magas,tönkje
rövid, Iefe|évaskosodó,Í ehé rcsí kokkaI
tarkí tottvi|ágosbarna.KaIapja:kicsi,barna,
Csak egyetlen veszé lyesfajjal té veszthetőössze a Sparassis, száraz é ssima; átmé rője8-30 cm.
az pedig a Ramaria formosa.Ez egy ritka, rendszerint Termőré tege:kezdetben Í ehé rek,ké sőbb
kőrisfán vagy más nagylombú fán é |őfajta' Kerek, rózsaszí nú , sárgák, o|í vazöldes-barnák.Ga||é rjanincs.
korá]lszerú ké pződmé nyekkel.Kb. l5 cm magas, csú csai
sárgák. Hashajtó hatású ,de nem sú lyosanmé rgező, Mindegyik Bolerus|ajrrakjellegzetesek a sugár-
lemezei_ a kalap alattlikacsoscsövecské kvagy
pórusok tömege' A kalapjais jellegzetes: pontosanú gyrré zki'
rl-rintegy fé nyestetejű puffancs' amelyhez gyakrarrhasonlí tják.
A legtöbb Boletus faj enyhé nmogyor ó izű, ezé rtaz egyik
legkedveltebbehető gomba Európában. A Brit-szigeteken sok faj
lronos közültik, é smindegyikük lemezszerkezeteszivacsszerű.
Né hányfaj azonban emé szthetetlerr' é sgyomorrontást okozhat,
cleszerencsé reazok könnyen felismerhetőek piros vagy bí bor-
vöros lemezeikról é stonkiükról'
Az iz|etesvargányaminden idők legkedveltebbgombája volt.
A gombalegyeklárváitól igen gyakran ,,kukacosak']czé rtrr-rirrdig
vágjuk kettéhasználate|őtt.

BEGYÚJTÉ S/sZEDÉ S
l,ásd:162-163.oldal

FELHASZNÁLÁS
lrőzé selőtt távolí tsákel a szárát' karralazzákki a lerrrezesré szé t
(csak abban az esetbentartsák meg, ha a gomba igazán flatal,é s
lt lemezesré szetömör).
 BOLETUSEDULIS CANTHARELLUS CIBARIUS
A vargánya szeletelve,akár nyersen is finonl, <Jenreg rs
főzhetik. A szeletekrevágott gombát kevé sfokhagymával, Sárga rókagomba
petrezselyemmel süssé kki olajban.Próbálják ki burgonyával
együttsütvevagy hallal grillezve. Meg|ehetősen gyakori minden
Kitűnően alkalmas a szárí tásra(szárí tottformában üz|etben tí pusúerdőben, kü|önösen
is kapható), nregpuhí tásáhozmeleg ví zbenkell áztatni.A szá- a bükkösökben; jú |.-dec. Szí ne
rí tottí zletesvargányát porrá őr<ilvefűszerké ntis haszrrálhatiák. tojássárga,ilIatava|ame|yest
a baracké raem|é keztet'
CÉ xrerrvrs Í zrrrrs VARGÁNYÁvAL Ka|apja:tö|csé ra|akú .
Len4fel r.ecept, átmé rője 2,5-7 cm.
a levesthagyományszerint karácsonyesté jé n !;.*,
Termőré tege:Iegyező-
szoktákfekzolgalni.
boltozatszerűek, seké -
A felszeleteltcé Hátfőzzé kmeg babé r|evé llel é spár szem |yek, é stöbbnyire fo|yta-
borssal.A fe|szeleteltí zletesvargányát aprí totthugy-a
tódnak a gomba tönkjé ben.
é sőrölt paprika társaságában5 percigsussé kvajban. Ga||é rja nincs.
A hagynrás,gonlbás kevercí ket tö|tsé kkis té sztaí apokba,
és
ravi<l|i-szerűcn. z1rrják()ssze.Siikjlren stissekaranysárgára.
Ujra Í ilrraljtikfL'|a cé kla|cvest,
í Zesí tséecettel
k vagy cÍ romlé vel' A rókagon-rbátsokáig a legkí vár-ratosabb gombának tartották;
tá|allisc|őtt ac.ljiikhozzii a goIrrlriistiiskákat.
cgy XVIII. századi í ró|ejegyezte:ha egy ha|ott szájába tenné k,
az ú jraé letrekelne tóle. Dorothy Hartley É telekAngliában cirní i
kön1vé ben leí rja,hogyan keresté kakkoribarr a gorr-rbát: őszi
',Az
erdóben azonnal rájuk bukkan az ember.Né hanagy csoporklk.
ban nőnek, nagyonközel egynráshoz,ezé rtÍ rgyne1znek ki
egyi'itt,rninthaegy ararrykendőtvetettckvcllrlaa ti)|tlrc,a rtltha-
dó í alevelekkozé 'l
Európa szertea kedverlcgonrbiikki)zótarttlzik
A Chantarelleké tegé szcnk(jzelirtl|i<lrra, a s(lti'ttrolrrllita-
gomba (Craterelluscontus<tpiotics) ctsa siilea gclcbcngonrba
(Hydnum repandum)(lásd: lt]2.oldal) is nagyjiibti|ugyanú gy
lrasználhatófel, rnir-rta rókagor-r-rba.
Tvakodjanak a látszatralrasonlónarrrtlcsvör(istölcsé rgom-
bától (omphalotus olearius), é sa né rgező világí tó tölcsé rgom-
bátó| (Hygrophoropsisaurantiaca).Ez utóbbit nertré rdemes
)

llri1 74 CANTHARELLUS CIBARIUS

tllcgcll|1i'|llcrt \'aIil|llc|l|lyir.c nlórgezí j.Ez a filj inkl.illbttí lcvclÍ i

MARASMIUS OREADES 175

crclí jIillclrós liir'cs Ptls7tliI(()IlÍ ilrclLrleIí i.Szí t-tcllaraIlcstlsltllll, Mezei szegftí gomba
tllirtt a sií rgltrriliagtlrttllliÚ,
vókonv a szlirit,t1sIrcIll tllvan ilIattls.

BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S
I,liscl:ló]- l6.]. <l|dtI

FELHASZNÁLÁS
PÁnolr RTKAGoMBA
r<iliagtltllllahú sa kicsit szí rrjsaIlb'llriI-tttlllis gorltbliki., czórt
'\
IltssltIl,tcjllcrt kcII 1í í zIri
IcgaIlibbl() pcrcig.,\z creclllrótlr,
crlr.IrÓrl[rorstlsí zÍ gotllba
Í ltltlIllatrilIat<rs' i Icsz. F<lklrag\'Il1ii\'a]'
is nrcg Ichet stitrri.I:z esetbcn utlÍ lraí zcsí tsó|i
lrctrczsc|\'cl'tl|llcl
citnrnrLrvcl.

Rt1xr,< ;tlv sA T(I.ÁSSAL

'litIlill.r
szí rlclllr.ttt'it r.tjliltgrrrllbiit
rrrirlt.ligijsszcfii{r{rÚsl)chtlztlil.
a ttliiissirl.,\gtrttllliltcliiziiIeg liizzc|i lllt'{.la tcrrt IeÍ rttrltjclorl'
aztttiirl|it'szitscrlcIi gtlIll[liistlrrllcttct\'arr\'r.ilrt()ttlit.
llc|í í |e
AIacsonyfű veI benőtt terÜletekengyakori, rendszerint
kör aIakÚgyű rű kben nő; ápr.-dec.|||atake||emes,
aromás, egy kicsit o|yan,mint a friss szé naé sa keserű -
manduIailIataegymássaIeIkeveredve'Kalapja átmerője
2-5 cm, a közepé n kis dombocskáVa|.Amikor nedves,a
teteje sima, szí nebarnássárga,amikor száraz, ráncossá,
kemé nnyé bőrszerű
, vévá|ik,szí nekifaku|.
Termőré tege:távoI vannak egymástó|,é sfügget|enek
3-8 cm-estönkjé tő|, me|y durva é srostos.

l egvcnck tlltgtrlIltir'attlsak.tllert tlagrrlti |i(irrrlví (isszct['r'csztctli

i
kicsi' fehór tts ruór.gcz(í()litot'vIlL
hastlnlí t<i,
.t Iltrzziil,itlatllcrtrt1.irc
tllclr'ck szitltt1ntiil'es tertiIctckctltl(í tlc|<.
|.rirl|ittjl'
t
176 MARASMIUS OREADES AGARICUS CAMPESTRIS 177

BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S
Laiscl:
162-l6-3.olclal
Kerti csiperke
Leoe|őkön é sré tekengyakori;jú |..nov.
FELHAsZNÁLÁS
A vadon é |őcsiperke
A rllezeiszegÍ ií gonlba cgyik crón1.c,lroev kitÍ inőenki lehet
i||ataé sí zeerősebb
sziirí tani'irzazkalapjiitsz-ópcrltcltiizr.cel lelrctterllriké sőbbi
termesztett
A gtlrrlbatiizé rcket
tclhaszlliiliisra. cg1'-kc1t hé trettiggesszé f.el
k vá |tozatáé ná|.
szí raz'j(lI sz'c|l(iz'(i
helr'erl.Arrlikol.Í rjrat.elakar.iákhaszniilni' Tönkje rövid é sfehé r.
iiztassákr'í zberleg1,é jszakániit. KaIapja:fehé r,
A llrezeiszeqÍ Ú{:orllbeit
acljiikcgytiiIótclckhcz'bccsináltaklroz száraz,

,JX
r,agvstissé krlle{:szclctcltrliarldtrlár'aI't-t]ogt'oról.al.
Pörktlltnek tömör,
is Í lrlorlt. amikor
Ttatal .
ku po|ás,
t{s
r?i, .h"
megöregszik,
Iaoosabbáé sbarnássává|ik.
3-.l0cm átmé rőjű .Termőré tege:kezdetben í ehé r
burokba zártak, ké sőbb rózsaszí nűek,barnák, majd
gyengé nÍ ejIett,a Í iataIpé |dányoké
feketé k.Ga||é rja:
hozzákapcso|ódika kaIapjához.

|,c{:isll]ertebbgorlllrií rl|it1sarlIla|i t.ttlittIlaia Ilí í rllórsó|iIct'lr

rtct.lr'esséé qsa talaj jti konlbilrlici<iiitcscttitlszirltc cg1'Ó!szir|<a
.rIlrttbősé ges tel.lllé stcr.cclrlli'It1.czhctlrck.llgi'cs csctcl<llcIl
rrché zpoIltosatl irzot-ttlsí taIri (ikct' nlcrt kiltltlvctl (isslctó\'cszt-
Irct(í eke91'-ké t,szilrté n rótckclr szitlrtlrrltlti,lilgvasztiÍ sr.a
.rlliltlrltatlatlgorllbií r'al.Ha azottlrall gotlcltlsatl Ilrcgvizsgir|jiik
.l tcrllles7'tettpé lc1iirl,vokat,c1scsak a lrozzii jtrk hasollIti' t.tlzs;.r-
szirl[í lerllezes Í irjtlitvií lasztjií k'irkkor tlctrr r.aI<jsziIlÍ hclg1'
i, baj il
lr.szllelőle.

f
 AGARICUS CAMPESTRIS AGARICUS CAMPESTRIS

BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ s GounapÁsrÉ rorra

Miután beg1ujtötté ka gombájukat, e||enőrizzé k,hogy ne 25 dkg kerti csiperke
legyenekrajta zöldes elszí neződé sekvagy dudorok, esetleg fej hagyma
paradicsom
maradványok a szára a|jábó|.Amí g nem gombaszaké rtők'jobb'
vé konyszelet sza|onna(ki is hagyhatják)
ha duplán óvatosak, é shosszában ketté vágnakminden egyes
felvert tojás
pé ldányt'Dobják el a fehé rlemezűeket,azokat, amik gyorsan
rózsasziní irevagy sárgáraszí nezódnek.Mindkettő gyakori fajta: Vágják össze a gombát, a hagymát,a paradicsonroté sa szalonnát
a piruló ga|oca(Amantia rubescens)é sa karbolszagú csiperke (ha azt is tesznekbele). Kevé solajon, lassí rtűzör.r párolják az
(Agaricusxanthoderma),é skönnyen osszeté vesztikőket a kerti egé szet,mí ga gomba levet nem ereszt,é sa Í őzé stfolytassák
csiperké vel.Bár egyikuk sem halálosan mé rgező,komoly további l0 percig.A í elesleges í olyadé kotöntsé k lc róla. Hűtsé kle'
problé mákatokozhatnak.
emé szté si é sturmixoliák simára. tntsé k visszaa serpenyőbe,í zesí tsé k
friszernövé nyekkel,őrölt paprikával í zlé sszerint. Adják hozzá
FELHAsZNÁLÁS a felverttojást,é slassú tűzön addig kevergessé k, ní g a masszajól
A gombát nem szüksé ges, sőt nem é rdemesmeghámozni,mert össze nem sűrűsödik. Legalább |2 órára tegyé kbe a hűtőbe.
akkor csökken azaromáia. Nedves ruhával törölgessé k meg
a kalapját, vágják |e tonkje alját, é ské szenis vannak'
A csiperké krokorraivalhasorrlóké ppen kell eljárniuk;
mindegyik fajtaehető é sfinom.
legjobb módszere, ha a begyűjté s
A csiperké ke|ké szí té sé nek
után szalonnazsí rban miné lhamarabb,nem több, mint
3-4 percig sütik őket. A mezei fajták ví ztartalmanagyobb, mint
termesztetttársaiké 'amikor kioldódik a levük, osszeesnek,
é slottyadttá válnak.
A fiatal csiperké tnyersensalátákban is használhatják.
Az öregebb, söté t lemezű pé ldányokból ké szí tsenek szószt.
Vad gombáikból kitűnő leveseketfózhetnek.

Krnrt cSTPERKE LEvEs

Az összevágott gombát fí jszerezetttejbenfőzzé k 30 percig'
Ha ú gyjobban szeretik,főzé sután turmixolják osszekré m-
levesséAz é te|üksima é skönnyű lesz, melyet hidegcrl
. elké szí tett
é smelegen egyaránt fogyaszthatnak.
I rft
180 CSIPERKEFELE K CSIPERK EFE LE K í 81

Más csiperkefé lé k FENYVES CSIPERKE

II
( I,iisd:l i].5.
tlldal'crcl(jszécsiperke)
li rIir-rr.s
,{gtrlcti.r.sl/r'r

NecyspTnÁScSIPERKE Tű|evelűfák alatt gyakori.Ka|apját

ttrilc rlsp()r IIs ' . ..i.',
'\grtri'tt-r uáá,",nurnupikke|yek
borÍ tják,

l. .:*ití ..!itií *=
I Magasfö|dek lege|őinekgyakori
|akója.Ka|apjahú sosé sse|ymesí e-
hé r,20.30 cm, domborÚ. Tönkje vas- í
tag, fehé r,az aIapjáná|rózsaszÍ nes; L' -*lEF-'. az eqé szverpirossává|ik,
-.'t: '
i||atakicsitaz ánizsraem|é keztet. iffi--- r'a me-gvagjak.Nagy garleru;
a ug.-ol(t

,'| xÉ rspÓnÁscSIPERKE
i*t .{grtrici t-sÓl.s1rort
r-s

Esetenké ntmezőkön, kertekben,meg-

).')
mű ve|tfö|deken tű nik fe|. Kalapja
fehé r,a teteje közepé n barnás,5.10
cm-es.Hú sakissérózsaszí nűvévá|ik,
ahogy öregszik, ha megvágják,piros szí nt
?
i
ölt. Nagy,felfeIeá||óga||é rjavan.

KARCSÚ CSIPERKE
I
ERDEI CSIPERKE
Á grtrlctl.sl nc tttor rl to i dnl i s silt'i coltr
,lgrrrlcrr-s
Esetenké ntIombhu||ató
TerjedeImeskoronájú fák, é stű |eve|űerdőkben tű nik
kü|önösen a tö|gyek a|att é | fe|. Fehé rka|apjameg-
^)r a korhadó avarban.Kalapja mogyoró- sárgu|,vé gÜInarancs-
barna, ha|ványpikkelyek borí tják, szí nű vévá|ik, 5-10 cm-es.
10.12cm-es,sugár|emezeifehé rek. Hú safehé r,de megsárgu.,
tr Fehé rhú savé rvörössé vá|ik a vágás során i||ataaz ánizsra emlé keztet;
Kettős ga||é rja
Van; szept. au9.-nov.
 HYDNUM REPANDUM HYDNUM REPANDUM

Sárga gerebengomba
I \ ' Szinte minden erdős terü|eten
.*í @ffiil:liÍll ;:';:l3";J".,.]!
?i'"..,
J' tya"]!!l".|" .'.'á
!ilT!ff
-"J"'1
::]-
\ matt, barnássárgaé srózsaszí nes
hártya fedi, sima, de gyakran
repedezett,mint a finom bőr.
5zé |ehuIlámos. Termőré teoe:
összeté veszthetetIen,apró tüs-
ké k,me|yekvi|ágosabbak,mint
a ka|apja,töré kenyek é snem egyforma
hosszú ak.Ga||é rjanincs.

A blansí rozásután megsüthetik,vagy megfőzhetiktejben,

A Hydttumthjokjellegzetcss('ge, hogy sugárlemezekhelyett Irú slevesben. 15 perc sziiksé ges.
Elké szí té sé hez EZek után
tüskók vannak,é sazok a firiok,anrelyekszinté nrendelkezr-rek csepegtessenek rá egy kupica cherryt,é spirí tóssalkí nálják.
ezzela tulajdonsággal,nlincl ehetőek.A stirgagerebengomba A sárgagerebengombátsavanyí thatják, é ston-rörhú sanriatt
a Hydnum fajok koztil a leggyakrabbanelőforduló gomba. alkalmasa lefagyasztásra is (előtteperszenregkell főzrritik).

BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ S
Alaposan piszkálják ki a tűské kközé szorult szennyező anya-
gokat. Az a legjobb' ha az Tregebbpé ldárryokróla tüské ketis
teljeseneltávolitják.

FELHASZNÁLÁs
A sárga gerebengombátfogyasztáselőtt blansí rozzák,hogy
elvegyé kkissé kesernyé sí zé t.A felszeleteltgombát né hány
percredobják lobogó ví zbe,azután csepegtesséle. k

L
 ARMILLARIELLA MELLEA AGARICUS ARVENSIS

Gyí í rűs tuskógomba Erdőszé li csiperke

Egé szNagy.Britanniában gyakori fatörzse- \
ken,gyökereken,betemetettá9akon;szept.-
dec. Csomókban nő, ka|apja 5-10 cm-es,tönkje
sárgás, f ekete,, cipőÍ űzőszerű,' zsinóroko n n ő.
Ka|apja:vá|tozatos szí nűa sárgátó| az
o|í vazö|des-barnáig, 2-15 cm átmé rőjű,
domború ,szőrös, barnás pikke|yek
borí tják,amikor fiata|, az idő mú |ásávaI
|apossává|ik. Termőteste: kré mszí nűek,
ahogy a gomba öregszik, söté tebbé
válnak.Ga||é rja:
szőrös,sárga'

Mindenfé le fa pusztí tó parazitája.Jól felismerhető a gazdano-

vé nytkörtilfogó' feketegyöké rtörzseiről,melyek ú gyné znekki'
mint az összegabalyoclott cipőfií zők.
BEGYÚJTÉ S/sZEDÉ S
Akkor gyűjtsé k'amikor a kalapja
fiatal,é sa sugárlemezeifehé rek.
Szí vóstönkje nem ehető.Lásd:
162-263.oldal.
FELHAsZNÁLÁS
20 perc főzé sután ehető!
Utána lassú tűzön süssé krneg.
A gyú rűstuskógombának erós az
í ze,é stömör a hú sa,ezé rta leg-
jobb kis mennyisé gekbenelké szí -
teni. Inkább becsiná|takhoz
használiák.
Lege|őkön. ré teken.Jú |.-nov' Nagy, fehé r tönkű -
15 cm-esis |ehet-, me|yaz idő mú |ásáva| e|sárgu|.
|||ataa mandu|áraem|é keztet. A kerti csiperké hez
hason|í t.Kalapja: te|jesenkifej|ődve 20 cm átmé rőjűre nő.
Sárgásbarnáraszí neződik.ha megé rintik.
Lemezei: szürké bbek,mint a kerti csiperké é tö, nkjé től
függet|enek.Ga||é rja: nagy, hártyás.
Olyan, mint egy nagy kerti csiperke,ni'ha akkora,nrirrt
egy tányé r.Az erdőszé |icsiperke nla tlrí trtletrl o|yatl gyakori'
mint ré gen,de ha sikerül találniuk egyetlenkifi'j|ettpé ldáni't'
elé glesz' É rderrres
akkor az egy é tkezé sre f.elkutatrri,rl-rert
hú sos,í zesfajta.
 AGARICUS ARVENSIS

Jú dásftilgomba
Bodzán gyakori,
egé sz é vben fe|-
IeIhető,kü|önösen
. 1 októberben é s
\1 \ novemberben.
Fü|szerű ké oződ-
---.l.\ mé nytalkot,
melynek átmé róje 2-7 cm. Rendszerintcsomókban
nő. Amikor fiata|,a szí nevörösesbarna, á||aga
kocsonyás,puha. Fe|sőfe|ü|etebársonyosé sbarna,
alsó ré sze rózsaszí nű.
BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ S
Ne gyűjtsé kbe a sárgára szineződ<itt,sé rü|tpé ldányokat,
mert összekeverhetik a karbolszagú csiperké vel(Aqaricus Szerintemnincs mé gegy olyan morbid ku|sejú ehető ' nové ny,
xanthoderma).Ne feledjé kellenőrizni,nem kukacos-e mint a jú dásfül'Csomókban csüng a fonnyadozóbodzán,
a gomba.Lásd: 162'-163. oldal. né zki, mintha veseszeleteketdobáltak volna rá.
é s,ú gy
Thpintása ragadós, kocsonyás. Ehető, bár Európában nem
FELHASZNÁLÁs faj' Kí nában pé ldáu|nagyra é rté kelik,
közkedvelt é tkezé si
Ha a begyűjtött pé ldányoke|é ggékupolásak, akkor meg |ehet ahol egy vele rokon faj tölgyfából ké szültkerí té sekennő.
tölteni őket, pé ldáulparadicsommal, ha nem, akkor gril|ezzé k A ré gifuves emberek is mé ltatták,mert jó borogatásnak
egé szben. bizon1ult gyulladt szemre.A közé pkori arrtiszemiták minderr
gombát,,zsidók hú sának''nevezté k(a jú dásftilangol rleve:
ERDÓSZÉ LICSIPERKERIBISZKÉ VEL zsidóful),pedig a nevenyilvánvalóanJú dí rs|roz kötődik.
Ehhez a szokatlan recepthez felhasználhatjákmind a kupolás,
mind a lapos gombákat. Először főzzé k megtejben' csepeg- BEGYÚJTÉ S/sZEDÉ s
tessé kle, fektessé klapos tálra, öntsé k le besame|mártással, A jú dásfülgombátakkor gyűjtsé k'amikor nré gpuha.
köritsé k tí jzforró ribiszké vel.Az é te|telűtő szí neié stextú rái Ahogy idősodik, kőkemé nnyéválik. Ké sselvágják le a f,í ró|'
teszik ku|<inlegesséa :világos é sa soté t,a roppanó é sa hú sos. Lásd: 162-ló3.
é sszabaduljanakmeg a kemé nyszárré szeitől.
Kerti csiperké bőlis elké szithetik. oldal.
 AU R ICULARIA AU RICU LA-J U DAE MORCHELLA ESCULENTA
FELHAsZNÁLÁs
Alaposan nrossák meg, szeleteljé khajszálvé kor-ryra,
szinte Í zletes kucsmagomba
áttetszóre,máské ppenszí vósé semé szthetetlenmarad.
Erdei tisztásokon, e|örege-
I
Legalább 40 perig párolják hú slevesbenvagy tejben,
é stálalásnál sok borsot adjanak hozzá'E||enőrizzé k,ió| dett kertekben é s|ege-
megfutt-e,máskülönben olyan lesz'mint a cipőtalp.Az ered- |őkön gyakori (kü|önösen
mé nya tengerimoszatokhozfog hasonlí tani. homokos talajon);nagy
koronájú Í ák,fő-
ké nt kőris é ssziI
JÚoÁsrÜrrrvEs KÍ NAI MTDRA
aIatt' Márc.-máj.
3 dkg jú dásfü|
Kalapját mé |y,mé hsejtekhez
1 kg barnacukor
hason|óüregek fedik; a ka|apja
fé ||iterví z
é sa tönkje egy fo|ytonos kamrát
Tisztí tsákmeg é sáztassák be a gombát, majd vágják durvára' aIkot.Ka|apjavá|tozatosformájú ,
A cukrot é sa vizet melegí tsé kaddig, amí ga cukor fel nem de Ieggyakrabbanhosszú kás,
oldódik' é sa folyadé kcsaknem felforr' Csepegtessé kle a be- gömbö|yű, 3-6 cm-es.Szí nea
áztatottgombát, é sadják a sziruphoz, fózzé k további fé lóráig. vi|ágostó|a söté t barnáig terjedhet. ]
Forrón vtrgyhidegentálalják' Hú satöré keny' Termőteste:ka|apja ,,'r/l.Ji*.^,
összefügg a tönkjé ve|.
Ga||é rianincs.

Az iz|eteskucsmagomba kalapját rendkí vűl jellegzetcsse

teszikmé hsejtszerű Üreges,btrnktiszerÍÍi bje
bemé lyedé sei.
lehetővéteszi,hogy megkiilörrböztessé k,nrás,lroz,ziilras<lrllí tti,
rlé rgesgombáktól.

BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ S
Aziz|eteskucsmagonba csaka tavaszné hiinynapjiintí inikfel'
rendszerintlangyosesők utárr.Ha elé gszerctrcsé sek, ós riitalálrrak,
tarttisí tlrliuk.I-é grnen-
akkor a begyűjtött pé ldányokaté rder-nes
záródó zacskóbar-rfagyasszákle, vagy szárí tstikr-r-reg.
tcser-r
Hosszábanvágják ketté 'meleg helyisé gbenfelfüggeszweaddig
sztiritsák,amí gtöré kennyenem válik. Lásd: 162-163.oldal.
 MORCHELLA ESCULENTA

FELHASZNÁLÁS
Üreges kalapja miatt a kucsmagombában rengetegrovar Ké sői laskagomba
é sszemé halmozódhat
t fel' É ppenazé rtalaposanmeg kell
mosniuk' mielőtt bármilyen módon felhasználnák. Legyező a|akú gomba.
Főzé selőtt egyesekblansí rozniszokták.A kucsmagomba
levesek'becsináltaké seg}tálé telekkellemeskiegé szí tője
lehet,
gl :xlT'i:i;'l.T"xn;i;
) Átmé rője20 cm |ehet.
é smivel üreges,nregtölthető,stitőbenmegsüthetó. ->
KaIapja:formás. kez-
Keresztbenfelszeletelve
detben homorú ,aztán Iapos,
hullárnosszé lű,aranyszí nű szürke vagy paIaszí nű -ké kes.
gyűrűket kapnak, rrrelyekkel Termőré tege:a Iemezekfehé rek,
omletteket,Ieveseket dí szí t- mé |yek'Hú sa:fehé r,puha,
hetnek.

PÁnorr A ké sőilaskagorrrbaaz egyik vad

KUCSMAGOMBA gombafé le,nrelyetma már
Recepta XVIII. századbtjl' '.{ sikerreltermesztenek.
AlaposiitnlosássaI tisztitsák Sok nagy áruházban kap-
meg a hor-nokt(rl, clarabka ható, é sotthon is termeszthető
vajon süssé kararryszí Irűre, megfelelőenelóké szí tettfatörzse.
aztán hagyják sajtitlevé ben .. ken (azokatis ké szenlehctkapni).
megpuhulni.Csak sóval,
borssal é sszerecsendióva| BEGYÚJTÉ s/SZEDÉ s
í zesitsé k,
tegyenekhozzá l}iikk vagy kőris kiszáradtvagy pusztr'rliisnak intlult ilgirinlclrct
egy fej hagymát é skevé s cic alapr'ct(í cnk('sí i(isszcl i's
nregtalálni többnyire egé szé vber-r,
apróra Vágottpetrezselymet. té len.Rendszerintnagy mennyisé gct bc lchct gyí í jtcrlibc|őlc
Amikor a gomba megpuhult, cgyszerre,mert nagy cstlr-tr<ikbann(í .l,iisc,l:
l62 l63. ttlclal.
adjanak hozzá egy tojás sárgáját,kevé skeí ehé rborral.
Tejföllel é svajjal tegyé kazasztalra.Pár csepp citromlevet is FELHASZNÁLÁs
facsarhatnakrá. (londosan vizsgáljákneg, trincs-eberrnekrrkac.A ké sői
laskagonrbahú sameglehetősenszí vóslehet'ezé rta fiatalabb
pé ldányokatválasszák,é salaposar-r
főzzé kmeg.Mivel viszonylag
jó fűszeresmártásokkaltálalják.Grillezhetik,hozzá.
í ztelen,
 PLEUROTUSOSTREATUS

N.gy őzlábgornba
Esetenké nterdőszé |eken,füves
tisztásokon, utak menté n |ehet
Nagy gombaí ajta,
megta|á|ni.Jú |.-nov.
15-30cm-esreis megnő.Szárahosszúvé
, kony,-x!l
a|apja kiszé |esedő,üreges. Ka|apja:száraz,
pikke|yes,a barnátó| a barnásszürké ig;átmé rője
10-25cm. Fiata|korban kupo|ás,ké sőbb |apos.
Közé ppontja mi ndig söté t. Termőteste:fehé rek,
a szárátó|fÜgget|enek.Ga||é rja: nagy, fehé r,
kettős, száron szabadon mozgatható.

A nagy óz|ábgonrba az egyik legfinomabb ehető

fajta' Nagyon jellegzetes'í gynyitott té rsé geken
adhatjáknrás é telekhez
gazdagí táské ppen'
vagy kiszárí thatják messzirólé szrelehetvenni a mé retemiatt.
ké sőbbifelhasználásra. Az őz|ábgomba zártan kezd nőni, kalapját lezárja
a gallé rja,
ké sőbbkiszabadulé skinyí lik'mirrt egy esernyő.
RÁNrorr LASKAGoMBA
A gornbátvágják ] cIn vastagszeletekre,facsarjanakrá egy kis BEGYÚJTES/sZEDÉ S
citromlevet,forgassákmeg í zesí tett
lisztben,felverttojásban, Állagát é smé retétekintve
t is az a legjobb'ha akkor gyűjtik,
vé gülzsemlemorzsában.Forró, bő olajbansüssé karanysárgára anrikor a kalapjakezd kinyí lni.Lásd: l62.l63. oldal.

LasxacoMsA MADETRA,sZTSzBAN FELHASZNÁLÁs

Körülbelül l cm vastagszeletekrevágják fel a gon-rbát,addig
süssé kolajban,mí glevetnem ereszt'akkor locsoljanakrá
egy kis citromlevet'Szórjanak kevé slisztetaz edé nybe,
keverjenekhozzá egy pohár Madeirát vagy cherryt, gazdagí tsák
egy tojás sárgé gáva|,
sózzák, borsozzák. Folytonos kevergeté s
nrellettaddig forralják,mí gaz é telükbe nem sűrűsödik.
Pirí tósonvagy olajban'vajbansült kenyé rentálalják.
Távolí tsákel fás szárát,a kalapjátsüssé kki gytlrsarro|ljban
vagyvajban,mint ahogy a csiperké knéolvastiik.
l IIa trenr
akarják'hogy tú lsok zsiradé kotszí vjorlnlagiiba,siité selőtt
meg palacsintaté sztában
Í ilrgassák vagy zscnlleIlltlrzsában.
TtrrÖrr ózlÁscol',í sa
lliatal pé ldányokatválasszanakehhez az é telhez.Csavarják ki é s
t|objákki a szárukat,a kalapjukattöltsé k meg zsályás,hagymás
 LEPIOTAPROCERA

töltelé kkel(vagydará|thú ssal).Rendezzé kel őket sütőlemezen,a

tetejükbeszú rjanakegy-egynyrí rsrahú zottszalonnadarabkát. Har- Trias pöfeteg
minc percre tegyé kbe a sütőbe, de egyszer-ké tszerné zzenekrá.
Ré teken,|ege|őkön, né hasövé -
It
RÁNrorr lzrÁncoura t-a
\ nyek a|jábanje|enikmeg. jú |.-
A gomba szárátvá1ják t I nov. Nagy, nagyjábó|gömb

ts il:5;'
*:,:
f:",lif,!iJ'
1"",0"
i
le' kalapját jól törölges-
sé kmeg' aztán mártsák
kezdetben fehé r,sima, bórsze-
lisztbe, palacsintaté sz-
rű. A termőtest fehé r,me|y a
tába' vé gülforró olajban
sárgássá,pisz.
spóraé réÍso|yamán
süssé k5 percig.
koszölddé vá|ik.Egyenesena fö|dbő|
Egy másik hasonló faj,
nő ki' vagy Van egy kis szára, vagy nincs.
a piruló ózlábgomba
(M acrolepiota rhacodes)
szinté ngyakori termé - Ha meglát az ember belőlük egyet,az önmagában is é |mé ny,
keny talajon' bár sokkal de ha mé gmeg is kóstolhatja'..Mindig váratlanultűnnek
inkább kedveli az árnyé - fel ezek a hatalmas,,tojások''egy kerí té salatt vagy egy mező
kot, mint a nagy őzláb- valamelyik sarkában.
gomba.Hasonló hozzá, Az óriás pöfeteg meglepő mé reteketolthet. Volt már rá pé lda,
de kalapja pikkelyesebb, hogy 1 m átmé rőjí ipé ldányttaláltak' Rendszerint akkorák,
szára lágyabb. Hú sa mint egy kisebblabda' de mé gaz is elé gsok emberjóllakatására'
fehé r,de vágásnál be- hiszen a gomba minden ré szetömör, ehetó hú s.
pirosodik. Il|ataerósebb, A pöfetegek több más, kisebb faja is ehetó' bár azok tex-
kicsit é deské s. Ugyanú gy tú rájukattekintvegumiszerűek,é snincs rnegbenntik óriiis
ké szí tsé e|,
k mint a nagy rokonuk kivé telesí ze.A három leggyakoribb fajta:a szé lesszájú
ózlábgombát. pöfeteg (Vascellumpratense),nrely füves területeken,legelőkön,
pusztákon, golfoályákon jelenik meg rlyaranké rrt, é ské sóószig
figyelhetőmeg; a bimbós pöfeteg (Lycoperdonperlatum),
valamint a körtealakú pöfeteg (L. pyrifurme), melyek erdei fajok,
|usson eszÍ ikbe,hogy ez a gombafaj esetlegemé szté si é scsoportokban nőnek' Mindhárom golflabda nagyságú ranó
problé mákaté sbőrpí rt okoz. meg, é skülsejüket szemcsé kborí tják. Ezek is ehetőek.
 LANGERMANNIA GIGANTEA
BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ S
Fontos,hogy csak a fehé rhú súpöfetegetgyujtsé kbe.
Az idősödő gomba szí nesárgává'világos barnáváválik, ezt ne
fogyasszák.Csak a fehé rvagykré mszí nűé sviszonylagsinra
felületűpé ldányokatvigyé kl-raza.
Lásd: ló2-163. oldal.
FELHAsZNÁLÁs
Mé ga kisebb pé ldányokis valószí nűlegtú lsoknak bizon1ulnak
ahhoz, hogy egyszerremeg lehessenenni őket. Mielótt lefagyasz-
tanák a í elesleget,
forgassákmeg tojásoszsemlemorzsábané s
süssé kki. Másik megoldás:ne vigyenek haza egyszerreegy egé sz
Pöfeteget, hanen-r_',járjanak rá'',ahogy a Viktória-korabeli í ró
tanácsolja.
Tisztí tsáknregé svágják l cnr vastagszeletekre.Süssé kn-reg
olajban,grillezzé k'süssé ksütőberrolaj,vaj vagyszalonnazsí hoz-
r
áadásával. A gonrbafelső ré sz'é ből szÁrmazó,simább,gumiszerűbl-l
szeletektllyanok akár a borjú nririgy;az alsó' kevé sbétömör szeletek
puhábbak é skevé sbé|é clí rsak' inkább on-rlenhezhasonlí tanak.
A kisebb pé ldtinyokatnreg kell hánrozni, mert kÍ ilsőburkuk
sokkal kerné rryebl.l'
r-rrintaz óriás pöfetegé .A kisebb gombákat
ugyallú gyké szí thetikel' mirrt azóriás pöfeteget, megffzhetik
tejbenegé szbeIr,vagy a fiatalabbakatsalátáhozadhatják
(módjával).
Ehhez a családhoz tartozik egy olyan faj is, amely emé szté si
problé mákatokoz, ha nagy mennyisé gbenesznekbelőle. Fornrá-
jában hasonlí taz óriás pöfetegre, de a felülete kemé ny'barna es
pikkelyes.
SÜrr TntÁs PÖFETEG
1 közepes nagyságú óriás pöfeteg
8 vé konysze|etszalonna (nem felté t|enülszüksé ges)
vaj vagy olaj
zsem|emorzsa
1 csé szé nyi
1 tojás
5 dkg í zesí tettIiszt (sózott)
Töröljé k tisztára a pöfeteget' vágják 1 clll vastagszeletekre,
ellenőrizzé k'hogy vannak-ebenne sí rgiiselszí neződé sek.
A gombát nem kell meghámozniuk.A lisz,tbőla ttljiisbólví z
hozzáadásáva|ké szí tsenek Miirtsák
sűrű palacsintaté szttit.
bele a szeletekmindké toldalát,azután forgassiiknrcg zsenlle.
morzsában.A paní rozottgombát hagyjákszárac.lrri pí r percig'
addig stissé kmeg a szalonnát.A szalonnátvegyé kki a scrPc|ly(j-
ben, é sa szalonnazsí rban süssé kki a gon-rbaszeleteket; a stité shez
növé nyi olajat is használhatnak' Az előbbi változatnailtiilaljiik
fel a szalonnátis.
Ttrrtm PÖFETEG
Vájjanak kb.2'5 cm mé lyüregeta gombába,é stöltsé kmeg
darált hú ssal,fűszernTvé nyekkel,rizzsel é sa gomba kivájt,
apróra vágott ré szé vel. Borí tsák be szalonnaszeletekkel,najd
fedjé kle alufóliával, é sközepesen forró sütőberr süssé kkb.
egy órán át. A süté skozben kiáradó erős szag ne tárlttlrí tsael
önöket'
 \

DELtctosus -n
LAcrARrus
Í zletesrizike
=qs'^.- Fenyőerdők|akója.Szept.-nov.
*liL. , Nagy,ha|ványnarancsszí nű,
lr ,' tö|csé ra|akú 3.9
, cm-es.

ffi
Rövid, narancsszí nűszáravan.
rf - Ka|apja: gyűrűs,5-]5 cm-es,
, -
fr_ \ söté tnarancsszí nű Í o|tos,
|É ... .. ..,l közé pen behorpadó.
.' --Pj. Termőteste: vi|ágosnarancs-
L'v szí nűek,tömö ttek. Ha megkar-
co|ják,narancsszí nű fo|yadé kot
vá|asztki, me|y zö|ddé vá|ik' Az öregebb termőtestek
zö|den foItosodhatnak.

A legÍ inonlabbebből a fajtából.]ellegzetesa szí ne,az a|akja;

rónrai fresktikonis nlegjelení tettéLatin
k. nevejelzi milyen Az iz\etesriziké t ké tmé rgező rokonával szokták összeté -
é rté ket
ké pviseltaz akkori idók korryharr-rűvé szeté berr. veszteni
Európárrakcsak egyesré szeinkedvelikezÍ az iz|etes,|ágy,
né hakissé kesernyé sgombát. FEHÉ R szŐRGoMBA Lactariuspubescens
Nlrfa alatt terem, de ennek a fajnak a sárgásbarnakalapja
BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ S nem gyűrűs, szára é stermőteste hasonló szí nűek,tejszerű
Lásd: l62-l63. oldal. nedvet választ ki. Szaga,mint a görögszé náé .

FELHAsZNÁLÁs NYí RFA szŐRGoMBA Lactariustorminosus

Keserűí zé blansí
t rozással lehete|venni.A lecsöpögtetettgombát Kőrisfak kozelé bentalálható, szára, sugárlemezei'kalapja
n-regsÍ .ithetik
olajban, grillezhetik - ilyenkor ropogós |esz' hú sszí nű.Szórös' gyapjaskalapján söté tebb gyűrűk vannak.
Jól illik halakhoz,szemetgyönyörködtető szí nebármely fogást Teiszerű nedve fehé r,szí nenem változik.
é tvágygerjesztővé varázsol.
 COPRINUS COMATUS

Gyapjas tintagomba
B)
Mezőkön, utak menté n,játszótereken, szemé t.
:=
dombok tetejé ngyakori.Jú n.-nov.Magas,
szőrös, pikke|yesgomba. 8.25 cm. Tönkje
sima, fehé r. Ka|apja:fehé r, kezdetben
csaknem hengeres, gyapjas pikkelyek
borí tják. Ké sőbb kinyí |ik,é so|yan |esz,
mint egy fé |igcsukott esernyő.
Az idő mú |ásáva|egyre kisebbé
/'' vá|ik. Termőteste: kezdetben fehé .
/. rek, ké sőbb rózsás árnya|atú ak,
Dobják ki a szárát,a kalapját pedig gyorsan süssé kki olajban vagy
vajban.Zsemlemorzsábanis megforgathatják'ez esetbenbó olaj-
ban süssé kmeg.
Máské ppenlassanis megpárolhatjriktejszí rres vagy mustáros
rántásban.Ez esetbenegy órán át hagyjtikl tÍ iz(ln.
Az í zekellemes,lágy,állaga kortilbeltrl olyaIr'rrlint a kagylóké .
GyapJes TINTAGoMBA ToJÁSSAL
serperryőbe
Nyissák ki a kalapját,dobják el a szárát'é shelyezzc{k
ütött, nyerstojás közepé re.Közepes lárrgon l5 percigstissé k
sütőben.

ffi ffi,Í
:i':T::f'é ff5,j"j.T;:::"
mozgatható.
GyepJes TINTAGoMBA.MÁRTÁs
A fiatal gombák kalapját rakják kőedé nybe,a ré tegeketegyen-
ké nt sózzák meg' Egy órán át süssé ksütőben,hogy a leve
javaré szeelpárologjon. P asszirozzák át muszlinon. Adjanak
A gyapjastintagonrbanagy sáml.lan fellelhetóaz utak menté n hozzá í eketeborsot,szerecsendiót,forraliák fel, töltsé k sterilizált
kialakí tott,nfrt fuvesterületekenvagyaz autópályákat ketté oszt(l üvegbe,é sjól zárják le. A mártás korlátlan ideig eláll' de ha egy-
fuvessávban.Olyan, nrint valanri fehé rbunkó' ezé rtmással szinte szer felnyitották, akkor rniné lhamarabb fel kell használniuk'
osszeté veszthetetlen,kivé veközeli rokonával, a ráncos tinta-
gombával (C. atramentarius),melyrrekalkohol|al együtt törté nő
fogyasztásaerős é melygé st okoz. A C. atramentariu.s könnyen
felismerhetőpiszkosszürke sziné rő|.Emellett nincsenek pikkelyei,
álta|ábankarcsú bbé sgallé rja sincs.

BEGYÚJTES/SZEDÉ S
Akkor gyűjtsé k,amikor a kalapja mé gzárva van, é sa sugár-
lemezeihalványak.Lásd: l62-163.olda|.

FELHASZNÁLÁS
Nedvesruhával jól torölgessé kle róla a piszkot,é sbegyűjté utr:rn
s
mihamarabb ké szí tséel,
k nehogy a kalapjafolyósodrri kezdjen.
 TRICHOLOMA GAMBOSUM TRICHOLOMA GAMBOSUM

pereszke A májusi pereszketönlőr, ezé rtkevé sbévarrkité verovarok

ú gyjárhatIlakel, mint
támadásainak.Ezzel a gorrrbafelé vel
a csiperké kkel.

BEGYŰJTÉ s/SZEDÉ S
A májusi pereszké akkor
t gyűjtsé k,
atlrikorÍ .iltirl,
biir egyesekazt
mondják' igazán idósebb korukbarlilrtltrl1tsa|<.
I,iiscl
: l 62- l 63.
oldal.

FELHASZNÁLÁs

tu,
Az idősebb pé ldányokatolyarré telekké szí té s('ni'l
é rclcnlcs
felhasználni,amelyeknekvan más hasonlóirlllrotlriis alkrlttiré szc
_ pé ldáulsajtos,spenótosvagy hagynrásé telekben.

Füves terü|eteken, |egelőkön, utak menté n,gyeper|,

erdőszé |eken gyakori.Ápr.-jú n.Kré mszí nűgomba, ka|apja
hú sos,hu||ámosszé |ű.Ka|apjahú sos,tömör, átmé rőie
5-12 cm, amikor fiata|,ké sőbbe||aposodik, szé |emé g
hu||ámosabbává|ik.Az egé szgomba piszkosfehé vagy r
kré mszí nű.
Termőteste:kié mszí nű, tömött. Ga||é rianincs.

Ez a francia mousseron, nrássalnem lehetösszeté veszterri'

mivel ez az egyetlenfehé r,tavasszalrnegjelenőgomba
_ rendszerintSzentGyörgy napján,
április 23-án bukkan
elő.
A füves területeket' meszesalfÓldeket, füves erdőszé leket'
temp|onrkerteketkedveli. Minden ré szekré nr[ehé r, é sez
általábanelé gis az azonosí tásához.Je|legzetesen liszt szagtr,
anlitől egyeseknagyon í zletesnektalálják (ez a fiatalabb
pé ldányokranen-rvonatkozik).
 TUBERAESTIVUM TUBER AESTIVUM

Nyári szarvasgomba
Ritka gombafajta, időnké ntAngIia
dé |ierdeiben Í orduIe|ő, meszes
ta|ajon.A fö|d a|att nő, mé rete:
go|f|abdányi,3-7 cm-es.Erős, ke|-
|emesi||ataVan. Termőteste:sok-
szögIetű , nagy szemö|csökkeI borí tott,
ké kesí ekete,amikor friss,ké sőbb
ba rnásfekete' BeIseje:szürké sÍ ehé r,
ké sőbb barna, fehé r márvánV-
erezetű.

Arrglitibanszinte kizárólag bürkktt1k

gyökeré né lehet
l nregtaltilni'
kortilbeltil7 cnr-rela í oldalatt.

BEGYÚJTÉ S/SZEDÉ S A Tuber aestit,u'n-ot .jsszeté veszthetik a hatnisszarvasgollrbával,

A tryiiriszarvasgtlttllla Iletl-tritka, cletlehezenlehet rátalálni. az Elaphonlyces granttlatus-szal.Erdei tala-ifelszí nealattIrő,
A fiilclalatt rr(í rrriIrt
' t-triis
szarr'lsgtltrrbák, de csak egy ktilön- külörröserr tűler'elűerdókben,ahtll a |lrkoIlgyakori a buztlgií t-tr'
legesenkiké pzett,szirrlatol<i iiIlatscgí tsé gé vel
Iehethozzájutni. rrer'í igorlrbir.A rragr'()lrllacska
alakÚrCorulycepsopllio.g/trs.vlir/cs
Ré gcrra spanyolpucllikathaszniiltákÍ .el erre a cé lraArrglia szarvasgonlbakiils(i lrtrrkakenri'n1'
golyti nlé rctűhat-rris
bÍ .ikköseiben'I'tisd:162-l63. oldal. é svastag,rücskös é svör()seslrarrra. Hú sabí borr'(ir()scrt
pettyezett, rttrlitrlrt sptir:iitncgt'rttel<.
ctsegyres(it('tclrlr'
FELHAsZNÁLÁs lrtlgr,tlctrl
E'za faj nerrrelrető,é skilisiistttán Í tgr'aztlntlsí thlttti'
Finomarrkefeljé kle a gon-rbáratapadtszennyeződé seket' azuttirl ií rasztjellegzetesszagot.
vágják rrriné vé
l kor-ryabb szeletekre.
A szarvasgombávalolajatí zesí tlretllek, nrelyegybenkonzcr-
válja is a gombát,de el fogjavenni irz í zé t'A szarvasgombás<l|ir i
nagyonaronás, ezé rtcsí r-rjárr btirljanakvele.
A szarvasgor-trba reszelé kébií
t rrrrilyen
toltelé kbe,
pásté torlrll.r

I
beIetehetik, é sfer-rsé ges
onrlettet'rálltottátké szí thetrrek
velc.JtlI
illik rizottók é sté sZtaé telek
teteic(re.
 FLAMMULINA VELUTIPES

TENGERI MOSZATOK
Annak ellené re,hogy spórákkal, nem pedig virágokkal
Rendszerintsok pé |dánybó|á||ó
é smagokkal szaporodnak, kifejlődé süknekvannak szakaszai,
csoportokban
nő farönkökön,
mint ahogy bármely növé nynek. Távasszalhajtásokat növesz-
} magas ágakon. Szept.-márc.
\ tenek, nyárra teljesenkifejlődnek' té lerrelfonnyadnak.
Ka|apjadomború ,majd
Iapos,narancssárga,raga. A tengeri moszatokat leginkább májusban é sjú niusban
dós nyá|ka fedi. Tönkje fe|ül é rdemesbegyűjteni.
sárga, aIuIsöté tbarnásfekete.
3-8 cm. Lemezei: szé lesek, BEGYÚJTÉ SSZABÁLYAI
ha|ványsárgák.Hú sa:ha|vány- A hí nárok, moszatok az őket körülvevő tengerví zbőlszerzik
sárga, rugaImas,szagtalan. táplálé kukat,hagyományos é rtelembenvé venincsenek
gyökereik. Vannak viszont kapaszkodóik, melyek segí tsé -
Ez a gombafajtajól tűri a fagyokat.Főleg ősszel é sfagymentes gé velsziklákhoz, kövekhez tapadnak, é samelyekből szár-
té lihónapokban található. szerű ré szükkinő. A növé ny ú jraki tud fejlődni tönkjé nek
csonkjából' felté ve,ha a vágás nem tú l közel esik a kapasz-
BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ s kodójához. É ppenezé rt,ha a begyűjté ssorán meghagyják
Fagyottan is be lehet gyujteni. Ez esetben azonnalbetehetik akkor abból a növé ny regenerálja
a szára egy ré szé t,
a mé lyhűtőbe,vagy raguk ké szí té sé hez
használhatiák' magát.
Lásd: 1ó2-163.oldal.
rTzÉ st
TANÁcsoK
FELHASZNÁLÁS Mielőtt bármely tengeri növé ny főzé sé hezhozzákezdené nek,
A szárátdobjákki' ka|apjáró| alaposan mossák meg é desví zben'hogy eltávolí tsákróla
töröljé k |e a ragacsosanyagot, ahozzátapadt homokot, kagylókat é snrás hulladé kot.
mie|őtt hozzáfognának az
elké szí té sé hez. van né hányalapmódszere:
A tengerinövé nyekÍ ózé sé nek
A főzé slegutolsó szaka-
szában adják hozzá az é te_ o Szeleteljé kfe| nagyon vé konyra,é snyersen,salátaké nt
lekhez' é saddig főz'zé k,amí g tálalják.
fel nem emelkedik a felszí nre. o Kí nai jellegű dresszingetké szí thetnekhozzájuk szójaszószból,
mint va|ami gomba alakú ecetból é skevé scukorból.
vÍ zililiom.
 TENGERIMOSZATOK

Süté shezne olyan vé konyraszeleteljé k.Használjanak Í r moszat

szezám- vagy napraforgóolajat,é sforgassák benne 5 percig
_ ha nagyon magas hómé rsé kletenmé gtovább sütik, A mé rsé ke|tat|anti partok kövein, szik|áine|terjedt
akkor a ku|sejeropogóssá válik. (A ropogósra sütött tengeri é ve|ő.Csomókban nő, leve|eivörösbarnák' Je||egzetesen
|aposa szára, ágai szabá|yta|anIegyezőaIakot ké peznek.
növé nyek Kí nában kedvelt előé telek')
A Rhodophyceae Vagy vörösmoszatok
Leveseké sbecsináltak sűrí té sé hez
nagyobb darabokat
osztá|yábana k|orofi||zö|djé t piros
tegyenekbelőlük az é telbe.A legtöbb tengeri növé ny sok
pigment á|cázza.
alginátot - bizonyos fajta növé nyi zselatint _ tarta|maz, Sok szí nbenfe|tű nhetnek
mely fózé ssorán kioldódik a barnától a vi|ágos
rózsaszí nűig.Ezek
A tengeri hí nárokban' moszatokban kevé sa kalória, de a moszatok á|ta|ában
gazdagok ásványi anyagokban,különösen jódban, csak egy igen kis mé retű ek,
ideig eltart, mig hozzászoknak az izú khöz. Próbálkozzanak ágaik csupán
velük, mert változatossátehetik velük é tkezé seiket. 5-15 cm-esrenőnek.

Ez a moszatfé lenagyon elterjedtaz English Channel partjainál,

é sa második világháború idejé nkereskedtekis vele. tsszegyűj-
tötté k é sboltokban árulták. Nagy igé nyvolt rá, ezé rtmé ga té r-
sé gbenlerakott aknákkal sem törődtek.

BEGYÚJTÉ s/sZEDÉ S
Ezt a moszatfé lé áprilisban
t vagy májusbarr é rdemesbegyűjteni'
amikor fiatal' Beg1ujté sután használják fel azonnal, vagy szárí t-
sák ki alaposan.
Szárí táselótt jól mossák meg, é sszé lvé dett
helyre, a szabadba
tegyé kki száritani. Időnké nt mossák át jo| é desvizze|vagY
hagyják kint az esóben. Egy idő után kifehé redik,é skré mszí -
nűvé válik. Nyessé kle róla a kemé nyágakat, é skossé kzsákokba.
A szárí tottmoszatot pontosan ú gyhasználhatják fel, mint
a frisset.
 CHONDRUS CRISPUS PALMARIA PAMATA/LAURENCIA PINNATIFIDA

FELHAsZNÁLÁs
A tengeri moszat fontos alginátforrás, ani egyfajtanövé nyi Ehető alga (vörösmoszat)
zselatin'Levesekbesűrí té sé fagylaltok
re, kré mesí té séé re
s
zse|é ké szí téhasználhatják.
sre Arra is jó, hogy ehetőbevonatot Az At|anti-óceán é saz É szaki-tenger
ké pezzenkolbászfé lé kenál|ati bé lhelyett. . közepes é salacsony partjain gyakori.
; Kemé ny,lapos ágai vannak,
10-30cm magasra nő' Söté tpiros,
Í n uoszar TEJES ZsELÉ BEN
de ví z a|att bí borvörös is |ehet'
1 csé szefriss moszat
3 csé szetej Vagy ví z (a zse|é hez) Nagyon szí vós t-tövitly, I-t-tiis
ví zt t-t'ttlszit-
cuKor alkot. Iclí jnkÓn
t birkiikkrrl
tokon ré tegeket
í zesí té shez
zú zott gyömbé r
é smarhákkal is megetetik.
]ól mossák meg a moszatot, adják hozzá a tejet vagy a vizet,
a cukrot é sí zlé sükszerint gyombé rt.Lassú tí izön addigfőzzé k,
amigaz összes moszat fel nem oldódik' Az oldatlan ré szeket
szűrié kle, é sa folyadé kotöntsé k forrrrákba. tt órán át forralják é sfőtt zöldsé gké nt

Laurencia pinnatifida
Szik|ák repedé seibené |.Nem tú |gyakori,
sű rű csoportokat ké pez.E||aposodóá9ai
vannak, me|yekvá|takozvaegyre ki-
. sebb áoakra osz|anak.Mé retevá|to.
Rj zatos: etor'"tyeto| függően 7-2o cm
"-.
|ehet.Vörös, o|ajzö|d szí nű,de napsü.
tötte he|yensárga.

FELHASZNÁLÁS
Ez az a|gafé erősen
|e szagúrend-
savanyú '
használják.Izlandonbagó helyettrágcsálták.
szerintftí szerezé sre
 LAMINARIA DIGITATA
Nagy barnamoszat
Sáros é shomokos ta|ajok köveibe ka.
paszkodik. 2 m-esre is megnőhet. 5zára
hosszú ,me|y a vé gé nkardszerű ujjak-
i szé |ükön fodrosak,
ra nyí likszé t(10 is Iehetbe|ő|ük),
amikor a növé ny te|jesenkifej|ődik
A tratalnövé ny szártit,,szí jrrroszat''
né ven
Skóciribanárulták.Valaki ú gyí rtale,
hogy í z'ea nlogyoróé hozhasonló.
LAM,NARTA
SACCHARTNA r
Seké |y,sziklás vizekben é |a part környé ké n'
A szára rövid, vé kony,|eveIeisza|agszerű ek,
.|,5
m-esre nőhet.
Ezekneka hí nároknakegy rrriisi|<' fijiinak nenl
rigazikel a szára,páfiányszcrÍ |cr,clc
í ttlclrosszé lű.
Mint a legtöbb Í noszat()t'
czt is csak apii|,vic,lcjé n
lehetlátni. Száraz száraes(í tszokottjc|ezni,rrtcrt
elfonnyad,amikor a levcg(ínetlvcss.'gtart.lIlllit
nregnövekszik.

FELHASZNÁLÁS FELHASZNALAS
Zselé ké
t szí tenek
belőleaz előzóekbenleí rtakszerirrr Salátazöldsé gkéfogyasztjiik,
nt é salgirriitfbrriis.
ké nthasználiák.
 PORPHYRA UMBILICALIS PORPHYRA UMBILICALIS

TnNcnntsarÁra.
Tengerisaláta PÜRÉ
Szik|ákon, köveken é |,|egnagyobb va|ószí nűsé 99e|
A növé nÉ ől először
o|yan partszakaszokon, aho| homok fedi a köveket.
Egé szNagy-Britanniában gyakori, kü|önösen a nyugati is durva, püré szerű
partokon. Szé |es,kemé ny,vé kony, anyagotkell ké szí -
szokatIanuI vörös teniük. Jól mossák
páfrányIeveIe meg, azután kevé s
keresztben uzben(ryy főzzé k
20 cm-es. meg, mint a spenótot.
A fiatal Az a legjobb,ha
növé ny teflonedé nybenfőzik,
zö|des, ké sőbb mert könnyen odaé g.
vá|ik bí borvörössé . Ezt a püré sanyagot
töltsé k üvegbe.
Napokig is eláll.
Wales dé lnyugatiré szé na tengerisalátafinomságnak számí t, Wales üzleteiben
é sgyorsan elkapkodjrik a boltban azok, akik a begyűjté sé vel is árulják. ott a lehető
nem akarnak maguk bí belődni. Pedig ez az egyik legkönnyeb- legváratlanabbpilla.
ben felismerhető tengeri növé ny' Áttetsző, vörös páfránylevelei- natokban is az asztalra
hez szinte bármely partszakaszonhozzá lehet jutni. |apánban kerülhet: reggeliné l
tengeri farmokon termesztik is. Bambuszkötegeket helyeznek zabpehelybeforgatua,
a tenger feneké rea part közelé ben, aztán áwiszik é desfolyo- szalonnazsí rban
űzbe, amikor a növé ny megtapadt rajtuk. Ilyen körülmé nyek kisütve.
köztitt a levele sokkal puhább é snagyobb lesz.
TEwrcrnrselÁTA,MÁRTÁs
FELHAsZNÁtÁs felké tcsé szé püré
Verienek t dkgvajjalé segynarancs
nyi 2'5
Nagy-Britanniában ké thagyományos felhasználási módja van: levé vel.
püré té sszószt ké szí tenekbelőle' az utóbbit bárányhú shoz.
A kí naiak é sa japánok sokkal villtozatosabbanhasználják fel:
Ievesekben,hú sé telekben, rizsgombócban, savanyí tva.
 KAGYLTK, csIGÁK
Úgy hí r|ik,a mandragórávalkapcsolatos,hajmeresztő
babonákat _ pé ldáu|azt,hogy a növé ny lábszerű gy<ikereken
menekül el potenciális begyűjtói elő|, vagy azt,hogy hí rhedt
sikolyával öli meg őket - profi, görög füves emberek talá|ták
ki' akik távol akarták tartani az amatőroket a megé lheté süket
biztosí tótevé kenysé gtől. Lehetsé ges,
hogy ilyen okokból
keringenek törté netek arról, hogy a kagy|ók é sa csigák
az é vbizonyos időszakaiban mé rgezőek.A tengerpartok
|akóinak megé lheté se egé szé vbennagyban ftigg a kagy|óktól
é sa csigáktól, emellett csábí tómások számára is, hiszen
csak |e kel| hajo|ni é rtük.A kagylógyűjté sbőlé lők szerencsé t-
lensé gé re egyre több nyaraló é skiránduló lepi el a partokat
vödörrel é sásóval a kezé ben'Nem csoda, hogy szárnyra
kaptak a fent emlí tettfigyelmezteté sek.
Valójában minden hal veszí ta formájából a szaporodási
idószakon kivül' de ez nré gnem jelenti azt, hogy mé rgezővé
válik' é sez ugyanú gyvonatkozik a kagylókra é sa csigákra is.
Nem |ehet aztá||itani, hogy ezeketaz állatokat bé ké nkell
hagyni a nyr{rihónapokban. A puhatestűekgyaní thatóan
nagyon é rzé kenyek a hőmé rsé klet-változásokra,é sha nem
szaporodnak kel|ő számban, akkor tú lé lé si
esé lyeiklecsök-
kennek.
A helyzetiróniájaaz,ahogy manapságbánunk parti vizeink.
kel,beigazolhatjaa fenti hí resztelé seket'
Mivel a puhatestűek
ú gytáp|á|koznak,hogy hé jukonkeresztiil átszivattyú zzáka vizcI
é skiszűrik be|ő|eaz emé szthetőré szecské ket. Í ly módon be-
kerülhetnek szervezetükbea szennyezőanyagok é saz azokkal
összefüggőbakté riumokis. Meleg időben ezek a bakté riumok
riasztóane|szaporodhatnak, akár olyan szintenis, hogy
mé rgezővéváljanak az emberi szervezetsZámára' sainos
ez ktilönösen igaz a nagy,ké thé jú puhatestűekre_, mint
az ehetőké kkagyló é saz osztriga-, amelyekhihetetlenül
nagy mennyisé gűvizet szűrnekát naptlnta'é sgyakrarr
szennyi/í zleeresztőkközelé ben é lnek.
É ppenezé rta kagylókkal é sa csigiikkalszenlbenolyan
tudássalvé rtezzükfel magunkat'rlrelyóvattlsslitcsz rrrinket'
de nem veszi el tólük a kedvünket.
GYÚJTÉ SSZABÁLYAI
Ha betartjákaz alábbi szabályokat'akktlr nenr lcsz sziiksé gük
gyomormosásra:
1. Soha ne gyűjtsenekkagy|ót,csigátemberlakta
te|epü|é sekköze|é benvagy o|yanhe|yeken,aho|
szennyvizetvagy más szemetetbocsátanakaz
óceánba.
2. Mindig alaposan,kí vü|.be|ü| mossák
tiszta é desví zze|
meg a begyűjtött kagy|ókat.csigákat.
3. Mie|őtt megfőzné k,mindig e|lenőrizzé k, hogy az
szánt á||atoké |etbenvannak-e.A kagy|ók
elké szí té sre
é sa csigáke|pusztulásukat követően rendkí Vü| hamar
osz|ásnakinduInak,é silyenkorsokka|veszé |yesebb,
mint a szennyezett.Ahhoz, hogy megá||apí tsák,
k ta hé játegy
é |etbenVan-ea kagy|ó,feszí tsé szé
kicsit.Ha é letbenvan, akkor a feszí té megszünteté
s se
után hamarosanbe ke||csukódnia.Ha már nyitvavan.
vagy könnyedé nszé tnyitható. vagy nem csukódik
össze,akkoraz á|latmár nem é |.
 MYA ARENARIA

KeovlTnvns
Tátongókagyló hz apróravágott kagylóhú stjól főzzé k össze sült seJté shú ssal,
hagymával, burgonyával, é sa tűzről levé veöntsenekhozzá
Gyakran e|őfordu|ó kagy|ófé |e,
forralt tejet.
Homokban, homokos iszapban é |
a közé pső é sa|só partszakaszokon.
ová|is hé ja.me|y keresztben
12.5 cm, az é ti kagy|óhoz teszi
hasonIatossá.Szí neszürke vagy
barnás.

A kagyló kinyú ló testré sze- szifó

(lé legzócső)'
több, mint 30 cm-esreis
megnőhet. Ezen át táplálkozik, amikor
a homokba fú rjamagát.

BEGYÚJTÉ s
Vödörbe gyűjtsé kőket' de a kisebb pé ldányokathagyJák
a helyükön.

FELHASZNÁLÁS
SÜrr xacyrT
Mivel ez a kagyló meglehetősen nagy,több főzé siidőt igé nyel.
otthon jól mossák le a kagylók feli.ileté retapadt sarat é s
homokot' Lega|ábbhat órára he|yezzé ktiszta vizze| megtöltött
vödörbe, de az a legjobb,ha egé szé jszakárabenne hagyják.
Azután dobják lobogó ví zbe,é sforralják legalább10 percig.
Távolí tsák el a hé jukat.A szifókat rendszerint lemetszik róluk.
A megmaradt kagylóhú stsüssé kolajban vagy sütőben,
vagy főzzé kpuhára ví zben,é smártással tálalják.

__l
 CARDIUM EDULE

Meg kell
Ehető szí vkagyló é sa tú lságosarrell-rarapózott szet-tlbetl.
begyűjté sscl
adniuk nekik az esé l1t'hogy egy.egycsatátnlegnyerjenek.
otthon alaposanmossák nleg a kagyltikat,f.cltiletükről
Mindenfé |epartszakaszongyakori. távolí tsákel az iszapoté sa hon-rokot.|,Zta teljt.itis hagyják
,t E|őfordu|homokban, homokos megtöltött vodörben legal1rbb
állrri é desví zzel lrat (lrtí nát,
' ;. iszapban.Atestes,kerek a
de az a legjobb'ha egy egé szé jszakÍ lra ví zbcrrhagyirik.

;". .. - ' retfe|eerősenrecé zett, FELHASZNÁLÁS

] .' \., .:, vi|ágosbarnavagy szürké ské k. A kagylókat dobják forrásbanlevő ví Zbe.(A vizct llitcsotry
j
.*ti .'t-i-. hogy a kagyltik
falí rserpenyőbenforralják.)Előtte ellerrőrizzé k'
,- \-- -'-
-F -Y é lnek-e.A hé jukgyorsanki fog nyí lni,é sötpcrces fijzé strtáIr
tálalhatjákis a hú st.
A kagylóhú sbóllevestké szí thetnek' pitclbc,
belet(iltIretik
Ritka szerencseehetőszí vkagylóttalálni a felszí nhezközel eső is elfbg,vaszthatjiik.
de főzé sutárrcsak ú gy,,natú r''
ré szé beI-r,
a legtöbb esetllenn-ré lyen
a homokba ágyazódik.
SÜrr xecylÓ szeroNNÁvel
BEGYÚJTÉ S Siissé kropogósraa szalonnát,szedjé kki a serpenyőből'
Ehető szí vkagyl(ltrendszerirlt2-7 cnl.rel a felszí nalattlehet é sa htitrarnaradtzsí rbansüssé knleg a kagylót.A kettőt egytitt
találni.Nincs cgyc1rtelnlÍszabiily
í arrtr'hogy az árapályos tálalják'pirí tóssalé ssok borssalfogyassz1lk.
területnlelyik szakasziinkell keresni,de az iszapos-honrokos
ré szeket é rdemesritvizsg1rlni.J(ljel leheta zöld plankton-
ré teggel fedettterületis. Ha csak pár darabotakarnak össze-
gyűjtenibelőle' akkor ké zzelis beletú rrhatnak a homokba,
de az a legeredmé nyesebb' ha ton-rpla hegyűgereblyé haszrrálrrak
t
a gyors keresé shez.
GyÍ ijté skor
óvatosanbánjanakvele.Ne dobálják a kagylókat,
mert könnyetl eltörik a hé juk,é sakkor a benrrüklevő állat is
hamar elpusztttl.2 crr-r-esné kisebb
l kagylót rrevigyenekhaza.
Nem é rdenesbajlódni olyan kis pé ldányokkal,an-rellett gon-
dolniuk kell a tú lé lé sükre
is. Mirrt minden kagyló é scsiga,ezek
is nrindennaposharcot folytatnaka korrryezetszennyezé ssel
 PATELLA VULGATA

Közönsé ges csé szecsiga

A közönsé ges csé szecsigaszik|ás partok fe|ső övezeté ben
gyakori. |zmos |ábukkaIrászí vjákmagukat a sziklákra.
Háza fé nyte|en,szürké s,bordázott, 6 cm.

r"\
/
Bárme|ytengerpartonmeg.
talá|ható a közé pső é sa|só partszakaszokon.
Mindenfé |eszi|árda|jzatonmegte|epszik.A |egnagyobb
Algákkal bevont sziklákhoz tapadnak hozzá, é sazontáp|á|koz- pé |dányok10 cm hosszú ranőhetnek. A teknő ké kes-
nak. A táP|álkozási idószak eltelté velleválnak róla, de rövidesen fekete. iboIyaszí nűgyóngyházré tegge|.
visszais té rnek.
Az ehető ké kkagylóa leggyakoribb,de a legí zletesebbhú sú
BEGYÚJTÉ S Ha betartják
kagyló, ám ez a fajta okozza a legtöbb mé rgezé st.
Többsé gük jó sokatkellbegyujteni
kicsi,ezé rt belóle,hogyelé g a szabályokat,akkor nem va|ószí nű,hogy megbetegednektőle.
legyen egy é tkezé sre,
ráadásul fáradságosmászással szerezhetó
meg. BEGYÚJTÉ s
Soha ne g1ujtsé kbe mólókról' hullámtöró gátakról, csak A kagylókat tiszta, köves partokon gÉ jtsé kössze apály idejé n
a lakott települé sektőltávol esó sziklákról, melyeket naponta a nyári hónapokban. Ké tszeris cseré ljé rajta
k a vizet' amikor
elborí ta dagály.A kovekről ké sseltudják lefeszí teni. állni hagyják benne, é sfőzé se|őtt győződjenek meg arról' hogy
az állatok é letbenvannak-e'
FELHASZNÁLÁS
A szokásos módon tisztí tsákmeg é sáztassák be egy é jszakára, FELHAsZNÁLÁs
azután addig főzzé k,mig a hú ski nem szabadul a hé jából. SÜrr xacyrT
Figyelmezteté s: a közönsé ges csé szecsiga
hú saigen szí vós,ezé rt Ha nem tú l sokat gyú jtöttek össze belőle, akkor próbálják ki
jó sokáig ke|l főzni vagy sütni, hogy fogyaszthatólegyen. hamuban sütve. Miután a hú stkiszedté ka hé jából' fokhagymás-
Egyes helyeken csak hú své tkorfogyasztják. petrezselymesvajjal fogyasszák'
 OSTREA EDULIS PECTEN MAXIMUS

É 'ti osztnga Fé sí í kagyló

Az osztriga hé ja kezdetben sima é s
fehé r,de az idő mú |ásáva|
szürké ssé
é spikke|yessé vá|ik.Keresztirány- A fé sűkagy|ó vörösesbarna
ban ]5 cm-esrenőhet. szí nű,hé jaje||egzetesen
Manapság csak szerencsé s bordázott,keresztmetszete
esetben |ehet sokat ta|á|ni a 15 cm-t.
elé rheti
be|ő|e.Többsé güket magán-
terü|eteken tenyé sztik.

Az osztrtganem mindig Vé letlenülbukkanhatnak rá a legalsó partszakaszokon

számí tottkoltsé gesí nyencfalatnak, apály idejé n.
mint mostanában. É vszázadokon
át a munkásosztály állandó é trend- FELHASZNÁLÁs
ié heztartozott. AXIX. század második SÚrr rÉ sŰx,ccYlT
felé benaztán az árát egyszercsak felverté k,mert csaknem Ugyanolyan gondosan kell megfrzni, ahogy a tátongókagylót.
teljesenkipusztí tották,hogy kielé gí tsé az
k egyreterjeszkedó Fehé ré snarancs szí ní iré szé tvágjákle' a hú stforgassáklisztbe,
városok igé nyeit' morzsába, é s10 perc alatt süssé kké szre.Fensé gesí zevan, hú sa
egy kicsit hasonlí ta szárnyasoké ra.
BEGYÚJTES
Ha szerencsé jükvan, akkor rátalálhatnak folyótorkolatokban,
sziklákhoz tapadva,de ez esetbenis az a legjobb' ha otthagyják'
ahol meglátták.

FELHAsZNÁLÁs
Ha igazán meg akarják kóstolni, akkor egyé knyersen,citrom-
lé vel,tabasco-szósszalí zesí tve.
 LITTORINA LITTOREA ,rroRrNA,rroREA _I
A hú sthosszú tű segí tsé gé vel
piszkálják ki a hé jából'
Közönsé ges particsiga
é ssóval, ecettelfogyasszák.Az egé szcsiga ehető, kivé vea hé j
szájáná|található lemezke, amelyet a tűjükkel távolí tsanake|,
A brit partokon mindenho| e|őfordu|.A|ta|ábanszik|á-
kon, a|gákon ta|á|ható,a közé pső partszakaszokon. mie|őtt hozzáfosnának a hú sakiszedé sé hez.
Hé jahegyes,
1,2-'1.5cm-es,
spirá|isan
bordázott.
Rendszerint
söté tszürke.

Nem kerül tú l sok idejtlkbe' hogy

me5öltsenek hú sávalegy tálat' pedig
tekervé nyeshé jából nem könnyű kiszedni.
A kozönsé gesparticsiganem olyan kellemesí zű,mint az ehe-
tő ké kkagyló' é sa textú rájasem olyan jó, mint pl. a kürti csigáé ,
é stucatnyi kell belőle egy falásra' Az igazi kihí vás a fogyasztá-
sánál, mí g megtanulják, miké nt szedhetik hú sáta hé jából:
hogyan használják a pálcát' a tűt, amivel kipiszkálhatják belőle.

BEGYÚJTÉ s
Szinte minden sziklás' algás terü|etenmegtalálhatják,a dagály é s
az apá|ykozti, kozé psőszakaszon.Rendszerint nagy kolóniában
é lnek,ezé rtkonnyú begyú jteniőket.
Ahhoz, hogy megtisztí tsákminden szennyezódé stől'legalábll
12 órárabe kell áztatniuk.

FELHASZNÁLÁs
Miután megtisztí tottáka csigát, dobják lobogó vizbe, é sfőzz.é k
10 percig.
228
Szómagyatázat
Ágzug (hónalj): az a szeglet,ahol a levé lnyele a növé ny sárához
kapcsolódik
Barka: vé konytengelyri'elvirí tásután egyben lehulló fuzé rvirágzat
Bibe: é rdesfelületű, gyakran ragacsos,kí szé lesedő ré sza bibeszál tetejé n.
Rajta tapadnak meg a virágporszemek.
Bibeszál a magház csú csánálló' vé konyké pződmé ny
Bogas virágzat: a virágzati tengelyoldalágai hosszabbaka virágban vé gződí i
főtengelyné l.A virágnllás a főtengely virágaival kezdődik.
Bogyó: vé konyhé jú egy.' vagy több magvú ,hú sostermé s
Buga: többszörösen elágazó tengelyűfurt
Cserjé k fás szárú 'é velőnövé nyek. Hajtásuk a talaj felszí né nekköz,elé ben
gazdagonelágazik. Rendszerint alacsonyabbaka fáknál.
Csé sze:a kettős virágtakaró külső, rendsz,erintzöld szí nű ré sz-e
Csé szelevé I: a csé szekülönálló ré szei
Csonthé jas termé s:kis' hú sostermé s,mel1.rrekmagját kemé nyburok vé di
Csöves virág: forrt szirmú ,sugarasanré szaráI-tyos virág a fé szrkvirágilatban
Egy- é ské tnyáriak az eg1'nyáriakteljesé letciklusaegy é venbeltil lezajlik.
A ké tnyáriakaz első é vbenlevelethajtanak,a másodikban pedig virágot
é stermé sthoznak.
Ernyő: virágzat, nrel1üen a virágok kocsányai egy pontból erednek
É velőnövé nyek hajtásuk ősszel elszárad,de tavasszalfóld alatti raktározrj
sz-erveikbólú jrakihajtanak
Fák: fás szárú é velőnövé nyek. Egyetlen vastagfőáguk, törzsük van, mely
magasana talaj fölött elágazó hajtásrer-rdszerben' a koronában fol1tatódilr
Fejecske: olyan ernyő, melyben a virágok ülők vagy rövid kocsányjak
Fé lcserje:tövé né lfásodó, alacsony termetÍ icserje.Nyári' hosszú hajtásai
ősszel elsáradnak.
Fellevé L a virágot vagy a virágzatot övező levelek
Fogazott levelek í Í ré szfogas szé lűlevelek
Firt: az e|ágazásné lküli virágz-atitengelyenkocsányos virágok ülnek
Fiizé rzaz elágazásné lküli virágzati tengelyer-r
rövid kocsányú vagy ülí i
viráÍ :okvannak
SZOMAGYARAZAT 229
Gyöké rtörzs: talaj alatti sár
Inda: olyan ágak, amelyek a talaj fölott vagy alatt ví zszintesenhelyezkednek
el' kis gyökereket é sú jntvé n1t fejlesztenekrendszertelentiI
Kard alakú : keskeny,hosszú ,a szárnak é lé velfordul(l levé l
Karé jos:tagolt levé l,melyen a bemetszé slegfé ljebba fé llevé llemezközepé ig é r
Ké tszeresensárnyalt a levé lszárnyakÚrjabbakratagolriclnak
Kú szónövé nyek módosult sáruk, leveltik vagy gyökertik segí tsé gé vel más
növé nyekrevagy valamilyen támaszté krakú sznak,csavartlcltlakfel
I,rí ndzsaalakú :alul a legnagyobbszé lessé gé né lgyszer-(ltsz(lr hosszabblevé l
I,evé lkgaZ összetett levé lkülönálló lemezré sze
l,ombhullató: az é vmeghatározott időszakában egyszcrrcltkttvctkező
levé lváltás
trokzold: folyamatos levé lváltásúaz , é vrninden szakáL.lan
Őshonos: az adott terület termé szetesé lővilágátalkot(l laj
tsszetett levé l:a levé lgerincrőltöbb egymástól fuggetlenlevé lkeered
Párta: a keftős virágtakaróbelső' rendsz'erintszí nesszironllevelekbólálló ré sze
Porzó: a virág hí nl ivarlevele.Ké tportokból é sporzósálból áll.
l,orzószáll a portokot tartó, hosszú ,vé konyké pződmé ny
l,ozsgás: hú sos,sok vizet tartalmazó hajtás.Többnyire a szárazság|í irő
rt(ivé nvekre iellemző.
Szárcsomó: a szárnak az a helye,ahonnan a levelekvagy az oldalágak
ercdnek
Sz,árnyalt levé l:Összetettlevé l,melyrreklevé lké egyi közös levé lgerinc
tllclalárólerednek
Szeldelt: a levé lbemetszé seielé rik a levé lfueré t
.l.crmő:
a virág nlői ivarlevele. Bibe' bibeszál é smagház aIkotja.
.lbrmőtest:
a gombák időszakosan megjelenő spóraternlő ré sze.A kala-
1rtlsgombáknál tönkre é skalapra tagolódik.
,liljás
alakú : levé l'melynek lemeze az alsó harmadában l legszé lesebb.
r\ lcttrez hossza mintegy ké tszeresea szé lessé gé nek.
'|.(í |cvé al: szár tövé ból eredő levelek
'|.iink a gon-rbákkalapját hordozza
Yirágzat: közos tengelyen fejlódő virágok
 RECEPTEK

Receptek Hársfavfuág-tea97 Málnadzsem114

Málnaecet114
Becsinált kucsmagombából190 Egres-bodza lekvár 68 Illatosmirhaftí levelek
sütve Melokhia98
Berkenyesör135 Egreskré m 76 r44 Mentásüdí tő155
Berkenyezselé 122 Erdei mályva-leves 98 lndiai mentásfűszerkeveré 155
k Mentatea155
Bodzablndában 67 Erdei szamóca-szósz I43 Í rmoszattejeszselé ben 210 178
Mezei szegfűgomba-leves
Bodzaszósz 66 Erdőszé li csiperke ribiszké ve] Mogyorós kenyé r85
Bükkfalevé l-likőr33 186 [udásfulleveskí naimódra 188 Mogyorós krokett84
Bükkmakk nyersen,pirí tva, Mogyorósserté sragu85
sózva 33 Fekete mustármagos Kagylóleves219 Mustármagosfűszerkeveré k
Bükkmakkolaj33 flí szerkeveré k40 Kányazsombormártás 40
Fekete áfonya-felfú jt 35 bárányhoz93
Cé klalevesí zletesvargányával Fekete ribiszke dzsem 44 Káposztagombásragu 169 Nyári pudingmálnával114
172 Fenyé rmirtusz borban 47 Kerti csiperkeleves178
Cherry brandy48 Főtt pit}panggyöké r japán Ketchuposgyapjastintagomba Okrochka 72
Cickafarkfőzve I59 módra62 20r omlett gilisztaűzővarádiccsa|
Cickafarksalátában159 Főtt tengeri káposzta 133 Kí naijú dásfulgomba-leves188 Orvosi ví zitorma.levesl47
Cukrozott ibolya 152 Fűszeres lángos szuroKűvel Komlóhajtásspárgamódjára 88 osztottlevelű őzsa|átafőzve 3I
Cukrozott iringógyóké r13l 10t Komlós frittata89
Csalánlevesl05 Köké nyesgin t37 Öreg sziksófÍ íÍ őne I24
Csalánoshaggis105 Galagonyapuding 82 Tszi puding vadszederrel42
Csalánpüré104 Galagonyaszósz tavaszi LaskagombaMadeira-szószban
Csarabsör87 bárányhoz 82 r92 Párolt kucsmagombat90
Csipkebogyódesszert120 Galagonyazselé 82 l,eveskakukkf,í velI50 Párolt rókagomba 174
Csipkeszörp119 Gesztenyeliszt 50 l,ilatönkű pereszkepacal Pemmikán 44
Gi|isztaűzővarádics h ú své tra módra 166 PissenlitauLard 62
Dock-puding vagygombóc 50 I,ilatönkű pereszketÖltelé knek 61
Piqpanglevé l-saláta
(keserűÍ í iból)
36 Gombapásté tom l79 t67 Pitypanggyöké -kávé
r 62

É deskomé nyes
egresszósz Gyapjas tintagomba tojással2()l Makk-kávé 106 Rántott laskagombaI92
makré |ához76 Gyapjas tintagomba-mártás 2()l 114
Málna tóltelé knek Rántott őzlábgomba 194
 RECEPTEK 233

Rókagomba tojássa| 174 Szí verősí tőbodzábó|67 Né vmutató

Rózsaszirom-dzsem 1 l8 Szurokfiives cukor 101
Szurokfüvesolí vaolajI01 Achillea millefolium159 Cantharelluscibarius 173
Savanltott dió l53 Aegopodiumpodagraria Cartlanritrchirsuta 38
Savanftott sziksófií 125 Tejben párolt rókagomba l74 79 ()rrdan i ne prntensis 38
Savanyí tott tengerikomé ny t 27 Té li-tavaszisalátaqrukhú rral52 Agaricus arvensis I85 Cardiutn edule220
Schwarzwurz 55 Tengerikömé ny-mártás 126 Agariats bisporus 181 Oastarrcn satit,a49
Serté sszeletborókabogyóval Tengerisaláta- mártás 215 Agaricus campester 177 Chenopodiuntalbum 69
95 Tengerisaláta-püré 2 15 Agar icus haemor rhoidalis Chenopo diwn ltonus-hen r ic us 73
Sós gesztenyepüré 50 Té sztástengerikáposzta133 180 Chondrus crispus 209
Sóskaleves 140 Tormamártás9l Agaricus macrosporus 180 Chrithntwn maritimum 126
Sóskapú ré 140 Toltött óriás pofeteg197 Agaricus silvicola 180 Chr y santhem um v ulgare | 47
Sóskás omlett 139 Töltött őzlábgombal93 Alliara petiolata 92 Clitocybe fajok 175
Sóskás saláta 140 Allium ursinum lll Conopodium majus 107
Sült fé sűkagyló 225 Tyrittrrir főzve 52 Anthriscus sylvestris56 Cop r in us at ramentar ius 2O0
Sült gesztenye 50 Ar millar iella m ellea 184 Coprinus comatus 200
Sült gyapjastintagomba Vadszedresjunket42 Armoracia rusticana 90 Cor dyceps ophio glossoides
tojással201 Árvacsalán ó3 205
Sült kagyló 218 XVII. századispenótoslepé ny Au r i cular i s aur icula-j udea Cortinarius orellanus174
Sült laskagomba 192 129 184 Cortin ar ius speciossimus 174
Sült óriás pöfeteg 196 Corylus avellana 83
Sült szí vkagyló szalonnával Zold tolastss Barkóca(fa) 134 Crambe maritima 132
221 l}ársonyos árvacsalán ó3 Crataegus monogyna
Savanyí tott sziksófű 125 Zsenge sziksófrí Í őzve|24 Beta vulgark 128 Cukormoszat 213
I}imbós pöfeteg 195
llodza 65 Csarab 86
Iloletus edulis 17 | Csipkebogyó l19
lkrrzas kakukktorma 38
Brassica nigra 40 É deskomé ny71
lliikk 32 Egybibé s galagonya 8l
Calluna vulgaris 86 Ehető alga 21 l
 NÉ VMUTATó NÉ VMUTATó

Ehető ké kkagyló223 FoeniculumvulgareTl Kí gyógyökerűkeserűfű36 Lycoperdon perlatum|95

Ehető szivkagy|ó220 Fragaria yesca143 Kocsányostölgy 106 Lycoperdonpyriforme 195
Elaphomycesgranulatus 205 Köké ny 137
Empetrumnigrum60 Galium aparineTT KÖrtealakúpöfeteg 195 Madárberkenyel2l
Erdeicsiperke180 G i|isztaí izővar ádics I47 Közönsé ges boróka 94 Májgombal65
Erdeimadársóskat41 Közönsé gescickafark159 Májusi pereszke202
Erdeimályva180 Gyapjas tintagomba200 Közönsé ges csé szecsiga
222 Makk 106
Erdeiszamócal43 KÖzönsé ges dió l53 Malva sylvexrk98
Erdei turbolya56 Humulus lupulus88 Közönsé ges mogyoró 183 Marasmiusoreadas175
Erdőszé licsiperkel85 Hydnum repandumI82 K<izönsé gespar|tcsiga226 MedvehagymaI I I
Eryngiummaritimum Kozonsé ges szurokfii 100 Mentha aquatica155
130 Illatos ibolya 151 Közönsé ges tyú khú 5l
r Mentharotundifulia 155
É tiosztriga224 Illatosmirhafti 145 Mentha spicatar55
Európaihárs86 k moszat2Og LactariusdeliciosusI98 MercurialisannuaT3
Európai sziksófű 86 izleteskucsmagomba189 Lactarius pubescensI99 Mespilusgermanica102
izletesrizike 198 Lactarius torminosus I99 Mezeisóska 139
Fagussylvatica32 Í zletesvargányal71 Laminariadigitata2l2 Mezei szegftigomba175
Fehé árvacsalán
r 63 Laminaria saccharina212 Morchellaescubnta189
Fehé rlibatop69 Jú dásfti]gomba187 Lamiumalbum63 Mya arenaria2|S
Fehé szőrgomba
r 199 Juglansregia 153 Lamiumamplexicaukí 3 Myrica gale46
Feketeáfonya luniperuscommunis94 Lamiumpurpureum63 Myrrhis odorataI45
Feketebodza65 LangermanniagiganteaL95 Mytilusedulis223
Feketemustár40 Kagyló 218 Laurenciapinnatifida ZI I
Feketenadálytő54 Kányazsombor92 Lepistanuda 168 Nadrro
Feketeribiszke44 Káposztagombat69 Lepistasaeva166 Nagy barnamoszat 2 l2
Felfutókomló 88 Karcsúcsiperke181 I,ibapimpó136 Nagy csalán 104
Fenyermirtusz46 Kerti csiperke177 l,ilapereszke168 Nagy ózlábgomba l93
Fenyvescsiperke l8l Kerti egres75 l,ilatÖnkű pereszke166 Nagyspórás csiperke
Fé sűkagyló225 Ké sőilaskagomba191 Lime 96 180
Fistulinahepatica165 Ké tspóráscsiperke181 Littorinalixorea227 Naspolya 102
 NÉ VMUTATó
Nyári szarvasgomba204
Nlrfa szőrgomba199
óriás pÖfetegl95
OriganumvulgareI00
orvosi üzitorma 157
Ostreaedulis224
osztottlevelű őzsa|áta30
Oxalis acetoselhl4I
Őszbogáncs105
Palmariapalmata2Ll
PapaverrhoeasI09
Parajlibatop73
Patellavulgata222
Pectemmaximus225
PhragmitesaustralisI 16
Piros áfonya58
Piros árvacsa|án63
Piros ribiszke I 15
PkurotusostreatusI9I
Podagrafű79
Polygonumbistorta36
Pompás dió 153
Pongyolapitypang6l
Porphyraambilicalis2I4
Potentillaanserina 136
Prunusauium48
PrunusspinosaI37
NEVMUTATO
Quercusrobur 106 Szé lesszájúpöfeteg 195 Ti icholoma gamb osum 203
49
Szelí dgesztenye Tuber aestivum 204
Ragadós galaj77 Szurokfti 100
RamariaformosaI70 Urtica dioica 104
Ráncostintagomba200 Taraxacumoffcinaleí I
Ré pa128 Tátongókagyló218 Vaccinium myrtillus 34
Ré timadárhú r51 Té lifulőke 206 Vaccinium orycoccus 59
Ribesnigrum44 Tengerikáposzta132 Vaccinium v itis- idaea 58
Ribesrubrum lI5 Tengerikömé ny126 Vadcseresznye 48
Ribesura-crispa75 Tengerpartiiringó l30 Vad kakukkfű l49
Rorippanasturtiurn- ThymusdruceiI49 vaaroT,sa I r /
aquaticumI57 Tilia cordata96 Vadszeder 41
Rosacanina lI7 Tilia europaea96 Varjú bogyó ó0
Rubuschamaemorus 53,58 Tilia platyphyllos96 Vascellum pratense I95
Rubusfruticosus47 Torma 90 Veté si pipacs 109
RubusidaeuslI3 Törpemálna 53 Viola odorata I5I
RumexacetosaI39 Tőzegáfonya 59 Ví zi menta 155
S alicornia europaea 123
Sambucusnigra65
Sárgagerebengomba182
Sárgarókagomba 173
Silybummarianuml03
Skót gumószegt07
Smyrniumolustratum30
Sorbusaucuparia727
SorbustorminalisI34
Sparassiscrispa 169
Stellariamedia5I
Symphytumfficinale 54
Zsebben elfé rő, kicsi,
nagy, szűtős bogyók,
növé nyek, atermé szet
gazdag tárházábo|'
Több mint 1o0 ehető
növé ny, gomba, termé s
ismerteté se gazdagon
i||usztrá|va.
Hasznos tanácsok, mikor,
miké nt gyűitsük be é s
mit ké szí tsünkbelőlük.

e
€
ffi
www.triví umkiado.hu