Professional Documents
Culture Documents
madárhatározó
erdôgazdálkodóknak
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
Elôszó Tartalom
Hazai természetes élôhelyeink évszá- Kiadványunkban az erdei élôhelyen elô-
zadok óta viselik magukon az ember forduló madárfajok bemutatása mellett 2 Császármadár
keze nyomát. Az erdôk természeti sok- részletezzük azokat a gazdálkodási el- 3 Fácán
féleségét is döntôen befolyásolja a ben- járásokat is, amelyektôl kedvezô termé- 4 Fekete gólya
nük folyó gazdálkodás módja. Az erdôk szeti hatásokat várunk. Javaslatainkat 6 Darázsölyv
szintezettsége, elegyessége, a faállo- a gyakorlatban alkalmazható módon 7 Barna kánya
mányok korosztály-összetétele, az álló próbáltuk kidolgozni. Bízunk benne, 8 Rétisas
és fekvô holtfa mennyisége, vagy ép- hogy a kiadvány hozzájárul az erdei 9 Kígyászölyv
pen az erdészeti munkák idôzítése élôhelyeken elôforduló madárfajok és 10 Héja
alapvetôen meghatározzák az erdôk élôhelyi igényeik átfogóbb megisme- 11 Karvaly
természetességi értékét, hatással van- réséhez és a természetvédelmi elkép- 12 Egerészölyv
nak az erdei fajokra. Az, hogy helye van zelések mögötti ok-okozati összefüg- 13 Vándorsólyom
hazánkban az erdôk természetességi gések érthetôbbé tételéhez. 14 Békászó sas
állapota javításának nem lehet kérdé- 16 Kék galamb 38 Fekete rigó
ses, ugyanakkor az erdôgazdálkodási Hiszünk abban, hogy ezek az informá- 17 Örvös galamb 39 Karvalyposzáta
gyakorlat természetközelibbé alakítása ciók elôsegítik a hazai erdôk bölcs és 18 Erdei szalonka 40 Barátposzáta
valamennyi mûvelési ág közül talán a mértéktartó hasznosítását, amely végsô 19 Kakukk 42 Szürke légykapó
legkomolyabb gazdasági kihatással soron az erdei élôhelyek természeti ál- 20 Uhu 43 Kis légykapó
lehet. Az erdôgazdálkodó érdekeit is lapotának javulását eredményezi. 21 Macskabagoly 44 Örvös légykapó
szem elôtt tartó, megfontolt, de a ter- 22 Uráli bagoly 45 Ôszapó
mészetvédelmi célok elsôdlegességét 23 Erdei fülesbagoly 46 Barátcinege
biztosító gazdálkodási javaslatok hoz- 24 Lappantyú 47 Kék cinege
zájárulnak a tartamos, ám a természeti 25 Fekete harkály 48 Széncinege
sokféleség megôrzését elôtérbe helye- 26 Hamvas küllô 50 Csuszka
zô erdôgazdálkodás kialakításához. 27 Zöld küllô 51 Fakuszok
28 Nagy fakopáncs 52 Sárgarigó
30 Közép fakopáncs 53 Tövisszúró gébics
31 Fehérhátú fakopáncs 54 Szajkó
32 Hegyi billegetô 55 Holló
33 Ökörszem 56 Seregély
34 Vörösbegy 57 Meggyvágó
35 Fülemüle 58 Erdei pinty
36 Énekes rigó 60 Citromsármány
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
2 3
Császármadár Fácán
(Tetrastes bonasia) (Phasianus colchicus)
R P
APR
K K
MAJ
K K
JUN
K K K
JUL
K
AUG
K K
SEP
E E
OKT
R
NOV DEC
Mit tehet a gazdálkodó? Táplálékforrás biztosítása: Az erdei Mit tehet a gazdálkodó? Táplálékforrás biztosítása: Vizes élô-
tisztások, hegylábi legelôk természet- helyek környezetében rendszerint ele-
Fészkelôhelyek védelme: A fészek közeli állapotának fenntartása biztosítja Fészkelôhelyek védelme: Az erdô sû- gendô halhoz és döghöz jut. A 20.
közelében általában érzékenyek, ezért a darázsölyvnek is a táplálkozóterületet. rûségétôl és magasságától, továbbá a század második felében tapasztalt
a fészek körül április 15 és augusztus 31 fészek elhelyezkedésétôl függôen 100 nagy állománycsökkenését a vizek
között 200 m sugarú körben zavarta- Élôhelyfejlesztés: A költôhelyeken a m sugarú körben fenn kell tartani az szennyezése miatt mérgezett haltete-
lanságot kell biztosítani, a véghasznála- véghasználatok során biztosítani kell a erdôállományt, a költés ideje alatt pedig mek okozták. A szakemberek által mû-
tot pedig 100 m sugarú védôzónában fészkelésre alkalmas állományok folya- 300 m sugarú körben zavartalanságot ködtetett ragadozómadár-etetôhelyek
egész évben mellôzni kell. matos meglétét. kell biztosítani (erdôn kívül is). csökkentik az illegális mérgezés általi
elhullás esélyét.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
8 9
Rétisas Kígyászölyv
(Haliaeetus albicilla) (Circaetus gallicus)
Héja Karvaly
(Accipiter gentilis) (Accipiter nisus)
Egerészölyv Vándorsólyom
(Buteo buteo) (Falco peregrinus)
Mit tehet a gazdálkodó? Táplálékforrás biztosítása: A fész- Szirti sas Hasonló az öreg parlagi sashoz,
kelôhelyül szolgáló erdôtömbök kör- (Aquila chrysaetos) de farka hosszabb és reptében az
Fészkelôhelyek védelme: Március 15- nyezetében külterjes gyepgazdálkodást enyhén V alakban tartott szárny és
tôl augusztus 31-ig a helyszín adottsá- és legeltetést kell fenntartani, illetve Állandó madár. a fehér vállfoltok hiánya különíti el.
gaitól függôen, de nagyjából a fészektôl kialakítani. A rágcsálóirtók alkalmazását Hazai állomá- Hazánkban csak a Zempléni-hegy-
számított 200-400 m sugarú területen mellôzni kell táplálkozó-területein (pl. a nya 4-5 pár. ségben költ. A fészek körül kialakí-
minden zavaró tevékenységet mellôzni gabonaföldeken, lucernában). Fokozottan tandó védôzónák paraméterei ha-
kell. Az erdôállományt a fészek fennma- védett. sonlóak a parlagi sasnál írtakhoz.
radásáig meg kell ôrizni 300 m sugarú Élôhelyfejlesztés: Az erdôkben zava- Natura Mindkét fajnál fontos a szándékos
körben (véghasználat, cserjeirtás mel- rásmentes zónákat kell fenntartani ott, 2000 illetve véletlen mérgezések vissza-
lôzése), biztosítva a fészek teljes takart- ahol költ vagy megtelepedése várható. jelölôfaj. szorítása.
ságát. Meg kell ôrizni a fészekrakásra alkalmas
idôs fákat és a váltófészkeket.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
16 17
Galamb méretû, hosszú csôrû madár. Gerle méretû, karcsú testû és hosszú farkú madár.
Finom tollmintázata kiváló rejtôszínt biztosít Röptében hasonlít a karvalyhoz, de folyamatosan
az avaron lapuló szalonkának. Leginkább a földrôl csapkod szárnyaival, nem iktat közbe siklásokat.
váratlanul felrebbenô madarat, vagy a kora tavaszi estéken Hangja a közismert kakukkolás, de a tojók nászidôben
és hajnalokon nászrepülô, „húzó” szalonkát lehet megfigyelni. „bugyborékoló” hangot is hallatnak.
RITKA RITKA
JAN FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DEC PÁRVÁLASZTÁS JAN FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DEC PÁRVÁLASZTÁS
R R R E E P P K K K K K K K E E E E E E E E R R KÖLTÉS E P K K K K K K E E E E KÖLTÉS
ELÔFORDUL ELÔFORDUL
Elôfordulás Költés Táplálék Elôfordulás fajok fészkébe csempé- ôket is túlnövô kakukkot.
Hazánkban gyakori átvo- A tojó a földön kapart A nedves avarban, Nyílt területekkel tarkított szi tojásait. Erdei élôhe- A dajkamadarak eseten-
nuló, idônként kis szám- sekély, avarral bélelt csôrével a talajt is erdôk, ligetek, folyóárte- lyeken a vörösbegy, ként észlelik a csalást és
ban át is telel. A nedves mélyedésbe helyezi 4 to- „megszondázva” keresi rek, továbbá fákkal, ma- nádasokban a nádirigó a a kakukktojást kidobják,
talajú és nyílt területekkel, jásos fészekalját április- gilisztákból és egyéb gasabb bokrokkal szegé- leggyakoribb hazai ka- vagy elhagyják a fészkü-
fiatalosokkal szabdalt májusban. Egyedül kotlik apró gerinctelenekbôl lyezett nádasok a legfon- kukkgazda. A mostoha- ket és újat építenek.
erdôket kedveli. (22-24 nap) és neveli a álló táplálékát. tosabb élôhelyei. Az egész testvéreinél gyorsabban
fészekhagyó fiókákat. országban elterjedt. (12 nap alatt) kikelô fióka Táplálék
kilöki a többieket (tojást Fôként hernyókat eszik,
Költés vagy fiókát) a fészekbôl, de egyéb rovarok, pl.
Mit tehet a gazdálkodó? Az egyetlen olyan hazai a dajkamadarak pedig cserebogarak és sáskák
madárfaj, amelyik más sajátjukként nevelik fel az is szerepelnek étlapján.
Fészkelôhelyek védelme: A vaddisznó, sástól, növényvédôszerektôl stb. az
a róka és a borz állományának alacsony erdei szalonka mellett számtalan egyéb
szinten tartása az erdei szalonka eset- faj (pl. kétéltûek) védelmét is biztosítja. Mit tehet a gazdálkodó?
leges költésének sikerét is elôsegíti.
Élôhelyfejlesztés: A láperdôk és mo- Táplálékforrás biztosítása: A rovar- veszélyt, ne „nehezteljünk” rá. Sok szô-
Táplálékforrás biztosítása: Az erdei csárerdôk kiszáradásának megakadá- ölôszerek alkalmazását minimalizáljuk a rös hernyót elpusztít, amelyet a cine-
vizes élôhelyek és a környezô nedves lyozása (vízvisszatartás biztosítása), költési idôszakban. gék, poszáták nem esznek meg. Így az
talajú területek védelme a gépi tapo- esetleg kisebb erdei tocsogók kialakí- erdôkben a biológiai növényvédelem
tása segítheti az erdei szalonkát is. Egyedi védelem: A kakukk a gazda- egyik fontos „megvalósítója”.
madarakra állományszinten nem jelent
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
20 21
Uhu Macskabagoly
(Bubo bubo) (Strix aluco)
Mit tehet a gazdálkodó? Táplálékforrás biztosítása: Az idôsö- Mit tehet a gazdálkodó? gyásfák, amelyek alkalmasak a fekete
dô fás legelôk és a legeltetô állattartás harkály odúinak. Néha már az újulat fel-
Fészkelôhelyek védelme: Vágástéren fenntartása, illetve felújítása a lappantyú Fészkelôhelyek védelme: Gondos- növekedése elôtt megtelepszik a ha-
az égetést, takarítást, továbbá az erdô- táplálékbázisát is biztosítja. kodni kell az odúit magába foglaló fák gyásfákban. A holtfa és a tuskók egy
széli bokrosok tisztítását, ritkítását csak megôrzésérôl. részének visszahagyása a fában élô
a költési idôn kívül végezzük, az esetle- Élôhelyfejlesztés: A lappantyú vadász- rovarok révén javítja táplálkozási lehe-
gesen megtelepedett lappantyúk költé- területeiként szolgáló nyílt területeken Élôhelyfejlesztés: Az idôs állományú tôségeit.
sének védelme érdekében. az özönnövények (homokvidéken pl. erdôk aránya ne csökkenjen, ôshonos
selyemkóró) visszaszorítása a rovarbô- állományok véghasználatánál pedig
séget növeli és biztosítja az élôhely fenn- legalább 5%-ban maradjanak olyan ha-
maradását.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
26 27
Állandó faj.
(Dendrocopos major) az idôs lomberdôkben találjuk. Védett.
Költés
Állandó faj. Magyarországi Idônként már decemberben
Veréb méretû
állománya növekvô. elkezdhet dobolni, de igazán
harkály, kertekben
Védett. intenzíven csak tél végén és
kora tavasszal jelzik terület- is gyakran megjelenik.
foglalásukat a párok (a hím Ovális vállfoltja nincs, háta
dobol többször). Rendszerint új fehérrel csíkozott. A hím
Fekete rigó méretû, de annál nyújtottabb sapkája piros, a tojóé fekete.
odút ácsolnak, általában néhány
testû madár. Külterületeken szinte minden
méter magasan, a fa törzsében,
élôhelytípusban a leggyakoribb harkály.
esetleg egy nagyobb oldalágban.
A fakopáncsok hátoldalának alapszíne fekete,
Lehetôség szerint tapló vagy
fehér mintázattal, hasoldaluk fehér, a nagy
más gomba által megtámadott
fakopáncsot kivéve gyenge csíkozással.
és ezért puhább törzsû fába vési
A nagy és a közép fakopáncs hátának középsô
az odút. A tojó áprilisban rakja le
sávja fekete, kétoldalt ovális, fehér vállfolttal.
4-8 tojását, amelyen mindkét
A nagy fakopáncs bajuszsávja és a tarkótól a mellig
szülô kotlik. A fiókák 16 napra
futó sáv kereszt alakot mintáz. A fejtetô fekete (a fiataloké piros), a hím
kelnek ki, ahogy nônek, egyre
tarkója piros. Dobolása a legrövidebb a hazai fajok közül, kiáltása éles „csikk”.
hangosabban kérik az eleséget,
majd szûk három hét után
JAN FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DEC kirepülnek.
E E P P P P K K K K K K E E E E E E E E E E E E Táplálék
RITKA PÁRVÁLASZTÁS KÖLTÉS ELÔFORDUL A harkályok közül a nagy fako-
páncs tápláléka a legváltozato-
sabb. Elsôsorban rovarlárvákat
vés ki a fából vagy a kéreg alól,
Mit tehet a gazdálkodó? de bogyókat, fenyômagot stb.
is szívesen fogyaszt.
Táplálékforrás biztosítása: Télen ete- Élôhelyfejlesztés: Nagyon alkalmaz-
tôkön is megjelenhet, olajos magokat, kodóképes faj, de a többi harkályhoz
faggyút, madárkalácsot stb. rakhatunk hasonlóan a holt fában gazdagabb élô-
ki számára. helyek számára is kedvezôbbek, ame-
lyekben nagyobb állományai tudnak
kialakulni.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
30 31
Mit tehet a gazdálkodó? lárvák a harkályok legfontosabb táplá- Mit tehet a gazdálkodó? Élôhelyfejlesztés: Fészkelése és táp-
lékállatai. lálkozása is a holt vagy elhaló faanyag-
Fészkelôhelyek védelme: A lakott odú Fészkelôhelyek védelme: Az élôhe- tól függ, ezért csak az olyan, min. 60-70
közelében április elejétôl a fiókák kire- Élôhelyfejlesztés: Az idôs tölgyesek lyének központját jelentô erdôrészletek- éves, természetszerû erdôkben él meg,
püléséig ne folytassunk a költést zavaró aránya legalább erdôkörzet szintjén ne ben (ezek rendszerint völgyalji hely- ahol legalább 20 m3/ha holt fa van egy-
munkálatokat. csökkenjen. Tölgyesek véghasználata zetben vagy törmeléklejtôkön találha- egy min. 10-25 hektáros, összefüggô
esetén maradjanak legalább 5%-ban tóak) folyamatos erdôborítást biztosító foltban, és a táplálékkeresésében fon-
Táplálékforrás biztosítása: A tisztítá- olyan hagyásfák, amelyek segítik mie- üzemmódot alkalmazzunk. A lakott odú tos szerepet játszó, legalább 20 cm át-
sok során minél több korhadt fát vissza lôbbi visszatelepedését. Az idôs, mo- közelében a hosszabb idejû zavarást mérôjû fekvô holtfát is talál. Vágásos
kell hagyni, mert az ezekben élô rovar- hos tölgyek a táplálkozásban is fontos jelentô munkálatokat mellôzzük. üzemmódban hagyásfacsoportokat ala-
szerepet játszanak, mivel a mélyebb kítsunk ki számára.
kéregrepedésekben több rovar húzódik
meg.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
32 33
Elôfordulás Költés fészekben. Szüleik Elôfordulás Költés majd ebbe rakja le 5-7
Hazánkban a közép- Évente kétszer költ, elô- a kirepülés után még A dús aljnövényzetû er- Sûrû aljnövényzetben, tojását. Évente kétszer
hegységi patakok men- ször áprilisban. Fészkét egy hétig etetik ôket. dôkben költ, nálunk elsô- rôzserakásban, kifordult költ. A kotlási idô 13-15
tén szórványosan költ, a partoldalon lévô gyö- sorban hegy- és domb- gyökértányéron, alá- nap, a fiókák 15-19 nap
a csapadékviszonyoktól kerek közé, hidak alá, Táplálék vidéken, patakok mentén, mosott gyökerek között után repülnek ki.
függô mennyiségben illetve más hasonló he- A patakparton, kiálló továbbá a nagy folyókat építi fészkét. A hím több
(száraz években keve- lyekre építi. 4-6 tojást köveken keresi apró kísérô ártéri erdôkben, fészekkezdeményt épít, Táplálék
sebb). Télen inkább a rak, a fiókák 11-14 nap gerinctelenekbôl álló idôs parkokban. amelyek közül a tojó Apró ízeltlábúakat
nagyobb folyók mellett után kelnek ki és 12-13 táplálékát. béleli ki a véglegeset, fogyaszt.
bukkan fel. napig maradnak a
Vörösbegy Fülemüle
(Erithacus rubecula) (Luscinia megarhynchos)
Elôfordulás a fészket erdei út parfalá- fészek elhagyásakor még Elôfordulás Költés hagyják el a fészket is,
Hazánkban egész évben nak mélyedésébe, gyö- nagyon gyengén repül- Országszerte gyakori, de Évente egyszer költ. bár repülni ekkor még
látható. A dús aljnövény- kerek vagy farakás közé, nek. Erdeinkben a vörös- a zárt erdôségeket kerüli. Rendszerint a talajon, nem tudnak.
zetû lomberdôket, par- gyakran egyszerûen csak begy a leggyakoribb Az olyan fás vegetációt a sûrû növényzet taka-
kokat stb. kedveli. a talajra. 6-7 tojásán is kakukkgazda. kedveli, ahol dús az alj- rásában épül a fészek. Táplálék
egyedül kotlik. A kotlási növényzet, gazdag a A fészekalj április végén, Az avarban keresi táplá-
Költés idô 13-14 nap, a fiókákat Táplálék cserje- és avarszint. május elején teljes (4-6 lékát, ahol elsôsorban
Áprilistól júliusig évente mindkét szülô eteti önál- Elsôsorban rovarokkal tojás). A fiókák 13-14 rovarokat gyûjt, nyár
kétszer költ. A tojó építi lóvá válásukig. A fiókák a táplálkozik. nap alatt kelnek ki, és végén és ôsszel a fekete
ugyanennyi idô után bodza termését is eszi.
Költés Az énekes
Évente kétszer költ, áprilisban és rigónál
a nyár elsô felében. A tojó 2-3 m nagyobb.
Vonuló faj. magasan építi fészkét ágvillában,
bokor sûrûjében. A fészekcsé-
Magyarországi szét sárral és a nyálával kevert
állománya növekvô. növényi anyagokkal simára ta-
Védett. pasztja. A fészekalj 4-5, kékes- Szárnybélése fehér,
zöld alapon gyéren foltos tojás- hangja erôs cserregés. Éneke a fekete
ból áll. A kotlás 12-13 napig tart, rigóéhoz hasonló, de strófái rövidebbek
A fekete rigónál valamivel kisebb. Hátoldala olajbarna, hasoldala piszkosfehéres, a fiókák ugyanennyi idô után és egyszerûbbek. Nyáron tápláléka ha-
markáns fekete pöttyözéssel. Szárnybélése (alulról, reptében látható) narancs- hagyják el a fészket. Mivel csak sonló a fekete rigóéhoz, de télen sárga
sárga. A fekete rigónál rejtettebben mozog, gyakran csak halk „cip” hangja árulja késôbb lesznek röpképesek, fagyöngyöt is eszik.
el jelenlétét. Tavasszal viszont hangosan énekel, rendszerint fa csúcsáról vagy a bokrok alatt bujkálva várják
más kiemelkedô pontról. Fület gyönyörködtetô énekében az egyes motívumokat eleséget hordó szüleiket.
többször egymás után megismétli (pl. „klüí-klüí…tyüttyürû-tyüttyürû-tyüttyürû”). Fenyôrigó
Táplálék
Tápláléka zömmel csigákból (Turdus pilaris)
JAN FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DEC
és gilisztákból áll, de megeszi a
R R R R P P K K K K K K K E E E E E E E E R R R hernyókat, pókokat, bogarakat, Nálunk elsôsorban
és ôsszel bogyókat is fogyaszt. téli vendég, csak
RITKA PÁRVÁLASZTÁS KÖLTÉS ELÔFORDUL A csigákat valamely kemény szórványosan
felületû tárgyon (pl. kövön, fészkel.
gyökéren) veri szét. Védett.
Mit tehet a gazdálkodó? Élôhelyfejlesztés: A többszintû erdô-
szerkezet, az idôs, nagyméretû fák je- Hazai fészkelôállománya
Fészkelôhelyek védelme: A vegetá- lenléte, a gazdag cserjeszint, a természe- nagyon kicsi és lokális, fôleg folyómenti
ciós idôben ne végezzünk az ôshonos tes erdôszegély, a változatos záródási facsoportokban telepszik meg. Gyakori
erdei aljnövényzetet károsító munkála- viszonyok (pl. lékek megléte), az ôs- ôszi és téli vendég. Feje és hátának alsó
tokat. Az elkóborló házimacskák a rigó- honos fajokból álló állomány az énekes- fele hamuszürke, a kettô között geszte-
félék még röpképtelen, fészekhagyó madarak sokféleségét és állománynagy- nyebarna sáv húzódik. Alsótestén markáns
fiókáit gyakran megfogják, amit lehetô- ságát növeli, mivel rendelkezésre állnak pettyezés, okkersárga beggyel. Ôsszel és
ség szerint meg kell akadályozni. a költéshez és a táplálkozáshoz szük- télen bogyókkal táplálkozik.
séges élôhelyi elemek és a táplálékot
biztosító gazdag gerinctelen fauna.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
38 39
Táplálék
JAN FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DEC
Tavasszal és a költési idôben Csilpcsalpfüzike
E E P K K K K K K E E E E E E elsôsorban ízeltlábúakat, késôbb (Phylloscopus collybita)
bogyókat, fôként a fekete bodza
RITKA PÁRVÁLASZTÁS KÖLTÉS ELÔFORDUL termését fogyasztja. Vonuló faj.
Magyarországi állománya
növekvô. Védett.
Mit tehet a gazdálkodó? ôshonos cserjékkel, bokrokkal. Erdôszéli
házaknál lehetôleg ne tartsunk macs- Kis termetû, zöldesbarna színezetû
Fészkelôhelyek védelme: A gyéríté- kát, illetve ne etessük a kóbor állatokat. madár, leginkább „csipcsup – csip-
sek során törekedjünk az ôshonos fa- A patakmenti csalánosok, szedresek csup” énekérôl, a nyár második
jokból álló alsó lombkoronaszint meg- költési idôben való visszaszorítását el felétôl pedig „hüit” hívóhangjáról
tartására (ha a magas törzsszám vagy kell kerülni, mert ezzel sok barátposzá- ismerhetô fel. Országszerte
a munkálatok akadályozása miatt mé- ta fészek menthetô meg a pusztulástól. elterjedt, szinte mindenféle erdei
gis szükségessé válik, akkor is csak élôhelyen, vagy akár parkokban
gyenge eréllyel és a költési idôn kívül Táplálékforrás biztosítása: Kertünk- is találkozhatunk vele, ha vannak
távolítsuk el a cserjéket). Fontos az be feketebodza-bokrot ültetve a poszá- olyan háborítatlan sûrûségek,
erdôszegélyek természetes kialakítása, ták, füzikék és más énekesmadarak ahol biztonságban tud fészkelni.
számára terített asztalt kínálhatunk a
nyárvégi idôszakra.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
42 43
Elôfordulás Költés pülnek ki, szüleik önállóvá Elôfordulás Költés sát, amelyekbôl 12-13
Legnagyobb állományai A fészket a hím által be- válásukig etetik ôket. Országszerte megtalál- Évente egyszer költ. A pá- nap után kelnek ki a
középhegységi, idôsebb mutatott odúba építi a ható erdôs élôhelyeken, rok már akár februárban fiókák, majd 18-19
erdeinkben vannak, de tojó. 5-7, halványkék to- Táplálék fôként a felnyíló erdôk- kialakulhatnak, a kívülrôl naposan repülnek ki.
megtalálható dombvidéki jását májusban rakja le, Elsôsorban repülô rova- ben, bokorerdôkben, zuzmóval borított, belül
lomberdôkben és idôs al- és 12-14 napig kotlik raj- rok, de ágakról, levelekrôl parkokban, erdôkhöz tollakkal vastagon bélelt, Táplálék
földi tölgyesekben, illetve tuk. Közben a hím másik és hûvös idôben a földrôl közeli kertekben. gömb alakú fészket már- Ízeltlábúakkal táplálkozik,
a hullámtéri erdôkben is. tojóval is párba állhat. A is felkapja a rovarokat és ciusban építik. A tojó áp- télen magvakat és bo-
fiókák 13-17 nap után re- pókokat. rilisban rakja le 9-11 tojá- gyókat is eszik.
Elôfordulás Kedveli az égereseket. nap után repülnek ki. Elôfordulás tojásokat, rendszerint a Táplálék
Elsôsorban domb- és Csak ritkán fordul elô Országszerte elterjedt, széncinegék után néhány Jellemzôen kéregrepedé-
hegyvidékeink lomberdei- Költés másodköltése. fô élôhelyei az idôsebb nappal. Kis számban sekbôl, vékony ágak fel-
ben, valamint az azokkal Rendszerint néhány nap- lomberdôk, a kertváro- másodköltése is elôfordul színérôl összeszedett
határos kertekben, par- pal korábban költ a szén- Táplálék sok, parkok. május végétôl július ele- rovarokkal és pókokkal
kokban, gyümölcsösök- és a kék cinegénél. A tojó A fészkelési idôben jéig. A kotlás 13-16 napig, táplálkozik, amelyeket
ben fészkel. Alföldi erdôk- a fészket moha alapra elsôsorban rovarokat Költés a fiókák nevelkedése ôsszel és télen mag-
ben csak helyenként építi és szôrrel béleli. 7-9 és pókokat, a költés Április elejétôl április kö- 17-22 napig (tápláléktól vakkal és termésekkel
található meg, például tojást rak, a kotlás 13-17 után egyre több magot zepéig rakja le az elsô függôen) tart. egészít ki.
idôsebb ártéri erdôkben. napig tart, a fiókák 16-21 és termést fogyaszt.
Mit tehet a gazdálkodó? mellôzésére, helyette odúteleppel, odvas Mit tehet a gazdálkodó? Táplálékforrás biztosítása és élôhely-
fák meghagyásával segítsük a rovarkár- fejlesztés: Hasonló a barátcinegénél
Fészkelôhelyek védelme: Az idôsebb tevôk természetes ellenségeinek meg- Fészkelôhelyek védelme: Az idôsebb írtakhoz. Mivel ezek a fajok a szénci-
lombos állományokban az erdészeti telepedését. A barátcinegék az etetôkön lombos, fôleg tölgyerdôk megôrzése (a negével versenyezhetnek a fészkelôhe-
munkák idôzítésével biztosítani kell a is szívesen megjelennek. vágáskor emelésével, érintetlen tömbök lyekért (és bizonyos esetekben a táp-
zavartalanságot a költési idôszakban. hagyásával), természetességének nö- lálékért), az odútelepek kialakítása
Élôhelyfejlesztés: Fakitermelés során velése sok más faj mellett a kék cinege során 4-5 „B” típusú (32 mm átmérôjû
Táplálékforrás biztosítása: Törekedni kíméljük az idôsebb vagy méretesebb, élôhelyét is növeli. berepülô nyílással) odúra jusson egy-
kell a rovarirtószerek használatának odvasodó faegyedeket. „A” típusú mes- egy 26-28 mm-es berepülô nyílású, „A”
terséges odúk kihelyezésével is segít- típusú odú is.
hetjük a faj költését.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
48 49
Csuszka Fakuszok
(Sitta europaea) (Certhia spp.)
Elôfordulás hogy nála nagyobb állat nap után hagyják el az Elôfordulás egymás mellett is költhet- fiókák, és 16-18 naposan
Jellemzôen az idôsebb ne férjen be. Fészekcsé- odút. A hegyi fakusz elsôsorban nek, pl. ártéri erdôkben. hagyják el a fészket.
és nagyobb kiterjedésû szét nem épít, kéreg- és bükkösök és lucosok
erdôkhöz kötôdik. levéldarabokat rak az odú Táplálék fészkelôje, de idôs ártéri Költés Táplálék
aljára. Már március végén, A fa kérgén fel és alá mo- erdôkben, pl. égeresek- Gyakran évente kétszer A fatörzs aljáról indulva,
Költés április elején teljes a fé- zogva a repedésekbôl ben is költ. A rövidkarmú is költenek. A fészket el- gyakran csavarvonalban
Évente egyszer költ. A szekalja, amely 6-8 tojás- ízeltlábúakat gyûjt, ôsszel fakusz szárazabb, mele- álló fakéreg mögé építik. felfelé kúszva kutatják át
nagyobb bejáratú odúkat ból áll. A kotlás 14-18 és télen fôként magokat gebb erdôkben, parkokban Az 5-7 tojásból 14-16 a kérget apró ízeltlábúak
sárral tapasztva leszûkíti, napig tart, a fiókák 23-25 fogyaszt. jellemzô, de helyenként nap múlva kelnek ki a után.
Mit tehet a gazdálkodó? Táplálékforrás biztosítása: Lehetôleg Mit tehet a gazdálkodó? leg a rovarirtószerek használatát, külö-
csökkentsük a rovarirtószerek hasz- nösen a fészkelési idôszakban.
Fészkelôhelyek védelme: Odútelep- nálatát, különösen a fészkelési idôszak- Fészkelôhelyek védelme: A fakuszok-
pel, odvas fák meghagyásával segítsük ban. A csuszka az etetôt is szívesen nak idôsebb erdôre van szükségük, Élôhelyfejlesztés: Speciális fakusz-
a rovarkártevôk természetes ellensé- látogatja télen, szereti a napraforgót. ezért a vágáskor növelésével, érintetlen odúk felerôsítésével (a fatörzshöz erô-
geinek megtelepedését. A sárral beta- tömbök hagyásával, az öreg gyümöl- sített, felül mindkét oldalán bejárattal
pasztott bejáratú mesterséges odú fe- Élôhelyfejlesztés: A „B” típusú odút a csösök megôrzésével biztosíthatjuk ellátott odú) segíthetjük megtelepedé-
delének leemelésekor (odúellenôrzéskor) csuszka is elfoglalhatja, akár több éven fennmaradásukat. sét, de csak legalább középkorú erdôk-
vigyázzunk, nehogy a letöredezô, szá- át is költhet benne. ben érdemes próbálkozni, ahol a táplál-
raz sárdarabok összetörjék a tojásokat. Táplálékforrás biztosítása: Lehetôleg kozási lehetôségek is adottak.
csökkentsük a növényvédô szerek, fô-
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
52 53
Sárgarigó Tövisszúró
(Oriolus oriolus)
gébics
Vonuló faj. Magyarországi (Lanius collurio)
állománya stabil.
Védett. Vonuló faj. Magyarországi állománya
A feltûnô színek
ellenére gyakran csökkenô. Védett. Natura 2000 jelölôfaj.
Az öreg hím aranysárga, csak „huncut a
szárnya és farka fekete. bíró” flótája és Verébnél valamivel nagyobb testû madár.
A tojó és a fiatal hím „sréék” kiáltása A kiszínezett hím könnyen felismerhetô, a tojó és a fiatalok
alapszíne sárgászöld. árulja el jelenlétét. barnásak. Hangja orrhangú „geb”,riasztása csettegés.
RITKA RITKA
JAN FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DEC JAN FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DEC PÁRVÁLASZTÁS
PÁRVÁLASZTÁS
KÖLTÉS KÖLTÉS
R P K K K K E E E E R P K K K K K E E E E R
ELÔFORDUL ELÔFORDUL
Mit tehet a gazdálkodó? Táplálékforrás biztosítása: Töreked- Mit tehet a gazdálkodó? gyepeket veszélyeztetô, szegényes
jünk a növényvédôszerek, különösen a rovarvilággal rendelkezô idegenhonos
Fészkelôhelyek védelme: A költési rovarirtók alkalmazásának csökkenté- Fészkelôhelyek védelme: Fészkelési fajok (pl. selyemkóró, aranyvesszô) ki-
idôszakban végzett esetleges fakiter- sére vagy akár mellôzésére mind az idôben a bokrok irtását kerülni kell. A szorítása biztosítja a táplálékbázis meg-
melés sok madárfaj, nyarasokban, aká- erdôben, mind a gyümölcsösökben, költési idôn kívül történô cserjeirtás létét.
cosokban többek között a sárgarigó legalább a fészkelési idôszakban, hogy során is indokolt egy-egy sûrûbb bokor
költését veszélyeztetheti, tehát ezt min- megelôzzük a táplálékbázis hirtelen megôrzése. Élôhelyfejlesztés: A természetszerû
denképp kerüljük. megszûnését, vagy az esetleges mér- erdôszegélyek kialakítása, a bokrokkal
gezést. Ahol van rá lehetôség, inkább tarkított legelôk karbantartása, az özön-
biológiai védekezési módszereket alkal- Táplálékforrás biztosítása: A rovarir- növények kiirtása élôhelyeket teremt a
mazzunk. tószerek használatának mérséklése, a tövisszúró gébics számára is.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
54 55
Szajkó Holló
(Garrulus glandarius) (Corvus corax)
Állandó madár.
Állandó madár.
Magyarországi állománya
Magyarországi
ismét növekvô. Védett.
állománya stabil.
Vadászható. A többi varjúfélétôl nagy termete,
igen vaskos, erôs csôre és hosszú,
Alapszíne krémbarna, feltûnô fehér farcsíkja ék alakban végzôdô farka, valamint
és a kéztônél fekete-türkizkék csíkozású foltja jellegzetes, de nagyon változatos,
van. Leggyakrabban harsány riasztásáról lehet mély, öblös hangjai (pl. „klong-klong”)
észrevenni („má-tyás”, innen a mátyásmadár név). alapján különíthetô el. Jó alkalmaz-
RITKA kodóképességû madár.
JAN FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DEC PÁRVÁLASZTÁS
RITKA
KÖLTÉS JAN FEB MAR APR MAJ JUN JUL AUG SEP OKT NOV DEC
E E E P P P P K K K K K K E E E E E E E E E E E PÁRVÁLASZTÁS
ELÔFORDUL
E E P P K K K K K K K E E E E E E E E E E E E E KÖLTÉS
ELÔFORDUL
Elôfordulás tojást rak és 16-17 napig télen inkább növényi táp-
Országszerte megtalál- kotlik rajtuk, majd a hím- lálékon, fôként makkon Elôfordulás zás már a tél derekán róluk szüleik.
ható, tölgyesekben, al- mel együtt eteti a fiata- él, amelyet a földben el- Hazánkban fôként a na- megkezdôdhet, azonban
földi erdôfoltokban, de lokat, amelyek 20-22 rejt, raktároz, és ezzel a gyobb erdôk lakója, de a 4-6 tojást legtöbbször Táplálék
idôsebb városi parkok- nap után repülnek ki. tölgy terjedését, az erdôk fokozatosan visszafoglal- csak március elején rak- Mindenevô (pl. bogarak,
ban is költ. természetes felújulását is ja az alföldi területeket is. ják le. A fiókák 20-21 tojások, magok), a dö-
Táplálék segíti. Bár madárfiókákat nappal késôbb kelnek ki. göt, vadászat után kint
Költés Tavasszal és nyáron is fogyaszt, a zsákmány- Költés Kb. másfél hónaposan hagyott zsigereket is
Rendkívül rejtetten költ. zömmel állati eredetû fajokat ez állományszin- A nászrepülés és a fé- repülnek ki, de még kedveli.
A tojó április végén 4-7 (pl. bogarak), ôsszel és ten nem befolyásolja. szeképítés vagy tataro- sokáig gondoskodnak
Mit tehet a gazdálkodó? nése a szajkóállomány megerôsödését Mit tehet a gazdálkodó? mérgezések miatt következett be. A
eredményezte. szakemberek által mûködtetett raga-
Fészkelôhelyek védelme: A tölgymak- Fészkelôhelyek védelme: Biztosítani dozómadár-etetôhelyek csökkentik az
kok terjesztésével és az erdészeti ro- Táplálékforrás biztosítása: A szajkó kell a zavarásmentességet a kotlási és illegális mérgezés esélyét.
varkártevôk fogyasztásával hasznos szívesen látogatja a téli etetôket is, külö- a kisfiókás idôszakban, különösen hi-
tevékenységet végez az erdô fennma- nösen a nagyobb magvakat kedveli. deg idôben, nehogy kihûljenek a tojá- Élôhelyfejlesztés: Szívesen elfoglalja a
radása szempontjából, ezért kímélendô sok vagy a fiókák, ha megriasztva lere- ragadozómadarak számára kihelyezett
faj, különösen fészkelési idôben. Szá- Élôhelyfejlesztés: Az ôshonos lomb- pül róluk az öreg madár. fészkelôládát (másfelôl gallyfészkek épí-
mos helyen a héják számának csökke- erdôk megôrzése a szajkó számára is tésével segíti a fészket nem építô sóly-
megfelelô élôhelyi viszonyokat teremt. Táplálékforrás biztosítása: A 20. szá- mok megtelepedését).
zadi állománycsökkenése elsôsorban a
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu További gazdálkodói információk natura.2000.hu
56 57
Seregély Meggyvágó
(Sturnus vulgaris) (Coccothraustes coccothraustes)