vADONTERMŐ

ENNIVALŐr
 A mű eredeticíme: TARTALOM
Food for Free

Fordította:Frigyik Lász|ó

ISBN 96393676t 3
9
ISSN 0237493s Niivényekfelhasználásaésmegőrzése I2
Ánri ebből a konyvből kimarad l3
Á k(inyv felépítése l4
@ RichardMabey 1972,1989,2003 l{cccptek 14
All right reserved.Collins Gem@is a registeredtrademark
of Harper Collins Publishersl-imited
@ Frigyik LászIó,2004Hungariantranslation ( iy(ikcrek
l5
o Trivium Kiadó' 2004 7,l||tIsÚgek l5
lj(iszcrn()vények l6
Irí|szcrck I7
Minden jog fenntartva. Vit'rlgol< T7
( iy(|ttl(iIcsök
l8
Zsc|(. úsclzsemkészítés 18
A kiadó postacíme:
1506Bp.' PF. 42 |)iolilli'k 20
www.triviumkiado.hu Ih.gyÍiit('sszabályai 22
Nrtllrtr 25
Ir|||(.|.lctctt
Íhjták 30
Felelős kiadó: Zádor Zsolt
Sorozatszerke sztő: Szaniszló lulianna E. t:í.:1i]r'.!!: ;'''i
. ,.l.mi,
A HrrttlIlitszct|('sszabá|yai r62
llc|cl(ís
szerkesztő: Lukácsnédr. KardosIldikó
\/rlt ll, ls
Műszakiszerkesztó:PézsaSarolta r64
liu lostlits 164
KészültSzlovákiában
hiltf tt(, tcil litit. ik r65
 TARTALOM

Előszó
BegyÍijtés
szabályai 207 Az Vadontermőennivalók e|ső kiadása l972-benlátott
Főzésitanácsok 207 nap-
világot' akkortájt, amikor az élelmiszerekminősége
Ismertetett
fajták 209 ésa k.örnye-
zcti kérdések kezdtek közüggyé válni. Azóta az eh"ető,vadon
lcrmő növények iránti érdeklődés- mondhatnánk gomba
-
tttódra elszaporodott a világon. Újra elővettéka régi
Grííjtésszabá|yai 217 időktől
ÍL'|halmozottóriási tudásanyagot.A vadon élő növZnyeket
Ismeltetettfajták 218 próbakővé léptettékeló, ésazokhoz képestkezdték
eímérni
ll tcrmesztettnövények tápanyagtartalmát,ésazokból
Szómagyaráu;at 228 merítettek
(|riztönzéstaz újtermésmegtervezéséh
ez. Az egésztéma elvesz-
tcttc enyhénhóbortosnak beállítottismérvét,és aztaz
Receptek 230 eredeti
kÖnyvtöbbszöri kiadása is bizonfltotta.
Szerencséreakadtak más, kevésbé komoly fejleményekis.
Névmutató 233 Áz crdei, mezei keresgélés elfogadott,csahdi idottittessévált.
A vadon élő növények magvai visszakerü]teka piacra
- típustól
|(lggően'háromszáz évután először. Az újhullámba
tartozó
dttcrrnek.étlapjánmegjelentekolyanok, mint a sziksóftí,
kígyó-
gy{lkcrűkeserűftí,osztrigagomba.
A cinikusok ezt az egészügyet mégmindig jelentéktelennek
|nrtjákésönámításnak, divathóbortnak titulaljak. Ha jóindula-
túrrn.közelítjükmeg a kérdést, akkor ökológiai aggodalmaink,
rrigi korok utáni vágyakozásunk következmenyeiJk
tekint.
hctjük. Az olvasók |evelekszázait ktildték nekám, melyek
nem
|gll.i\naz egyszerűéletiránti ködös nosztalgiáról szóliak,
ltrtncrnarról, hogy azemberek egyre tudato"sabbanválogatják
tlttg táplálékaikat,ésegyre nagyobb mértékbentisztelik
őseink
|tt|tl|ékonyságát.Persze arról is árulkodnak, hogy milyen aktív
rtztlIvasóközönség.
Áz olvasók megírták nekem, hogy ók már jóval azelőttkészi-
IcIlck rnálnaecetet,hogyaz feltiint az újhullámot képviselő
 ELOSZO

ktllry|rákban.Eláru]ták titkos lelőhelyeiket,beszámoltak arról, A címszavaklistájára nem vettünk fel vadállatokat,rovarokat,

htlgy már gyerekkorukban is gyűjtöttek algát' melyet patakviz- tlrindössze néhányrákfelét.
l;cll forraltak, aztán vadrózsabokorra teregetveszárítottakki' Szcrintem a túlé|ő-játékok nem jelentenek elfogadható
A suffolki Milden falu lakói emlékeztettekarra, hogy tele- Inódszert a természetmegismeréséhez, mert akaratlanul
piilésük elnevezéseegy ősi növény nevéból származik, melyet is téveskövetkeztetésekhezvezethetnek.Az a jó, ha az ember
(laI-rgolnyelven melde.nekhí\,tak(Fehér|ibatiop _ Cheno- nrcghitt kapcsolatot alakítki a természettel,ésa benne töltött
podium album)' tntöttvasból szobrot is készitetteka nöVény- |r,lóélvezetesengazdagítjaaz é|etét. Jómagam nem gyűjtögetek
nek, ésa falu határában állították ki' ahol az ma is víganmegél ttttlstanában;amolyan út menti rágcsáló lettem, mint ahogy
a cukorrépa-földön. rtztljdward Bunyard, a gyümölcsök nagy kedvelője l930-ban
Beszámoltak kalandos élményeikrőléstörténelmi felfedezé- ..ttnrlrulánsfogyasztás''-kéntírta le.
seikről is' Bemutatták eszközeiket, melyekkel a mogyorót és A kcinyv újkiadása számos olyan elméletiésgyakorlati
a fekete áfonyát gÉjtik - azok között akadtak olyanok, melyeket htttcretet,egyénifelfedezéstnyújt'melyet olvasóink, barátaink
nraguk fejlesztettekki ésolyanok is, me|yeketaz ósi rninták u(|tilkközre. Hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak,
alapján készítettek el. Egy sor újitalftleségetismertem meg nkik lz utóbbi évekbenírtak nekem. Ez legalább annyira
olvasóink leveleiból: a kökényprílinkát' a szilvás brandyt, n' ő kÓnyvtik, mint amennyire az enyém_ persze bármely
a berkenyésmalátawhiskyt. tTvcdésért l<lzáró|agengem terhel a felelősség.
Egyes kulfoldi konyhák - külonösen az ázsiaiak _, ahol
gyakran felhasználják a vadon termó növényeket,elhozták Richard Mabey,2003
hozzánk is különlegességeiket.
Döntő jelentőségúa gombákhoz va|ó hozzáállásunk megvál.
tozása.Mostanáigugyanugy féltünka mérgesgombáktól'
nrint Francis Bacon |627 -ben,aki ,,kidobta az egészbagázst,
nrcrt engedtekvolna a csábításnak'l
Manapság nagy keletjevan a szarvasgombának,de egyre
irrkirlrbmegkedvelik az óriás pöfeteggombát is, me|y a szavazá-
strk a|apjirna vadon termő enniva]ók sztárja lett. Kü]dtek már
|Úrryk('pct2'5 kilós pöfetegról is; a fotón büszkéná|l az egész
csir|iit|a lnacskájuk ésa gombájuk társaságában.
ht, Vulonlarmő enniyalókcimíimunkát egyáltalánnem ',túl-
i.líi |<,Úzik(inyvnek'' szántuk' ésnem tanácsoséletünket
it r'itt|t
l tt tcrnr(irlövényekrealapoznunk.

---..
 BEVEZETő
Bevezető ízÚrzókelésünket. Erőteljes ésmeghökkent ő izek egészgalaxisát
órzi órintet|enül odakint a természet,ésmégnem vettékfel őket
Amint a nr<ldcrtlsZupermarketekpolcai előtt álIunk' eszünkbe il lcrnlesztett növények közé: fanyar ésfustízűbogyók, illatos
sem jut, hogy rrvi|rigminden egyesélelmiszertr(lvényc vadon grrrnbák,ropogós ésnedvdústengerparti növények.
nőtt egyktlr.Attlit nta megveszünkéselfogyasztunk,nenr mas, A vadon termő növények nem igénylika konyhakertieknek
mint a n(lvÓrrytcrtltcsztésben generációkóta alkalnrazottkísér- kijúni figye|met,ésaz a fii vonzerejük, hogy fel kell kutatni őket.
|etekésli'|lrirlrrlrlztrtt tapasztalatokeredménye. Az<lkcgy resze Azt hiszem, éne jellegzetességüket ta|álnám a leginkább figye-
arra irtirlyrrIt, lrtlgynregjavítsák egy adott rr(ivény tcrln(íképes- lctttrcnréltónak.
ségÉ't, rr(ivcljc|i lr rtréretét.Mások a növény ízét,tcxtÚrrírjiit A tcrmesztéslassúfolyamat, ésa hozzájuk tartozó örömök
érirtlcllt.|i t|c irz trtóbbiakváltozó tulajdorlsiigok,a rré'pszerűsé- |rchatiiroltak.Egyáltalán nem nyújtjaazt az izga|mat,mint
gii|(li'|.(|iVi|lt(i| ('saz ezekkelösszeftiggőtényezőktíiI fiiggnek. rt Iritrarrgolás,a keresés,a hirtelen fe|fedezés,a növények
Az tlIrrIr|li it|(illcIrominózus lépéseket tetteka szíIli's a fbrma rtltltttlsítása- ez itt konkoly,az turbolya,amaz pedig az illata
nrt'1gv,illoztirliisiira is. lht1tiitnmirtusz lehet! E tevékenység valamiképpenrokon
| |irir rr{ivi'ltytcrmesztés az enyhe,ner-rlkellcnrct|cnillatúés vtrtliistlkatmutat a vadászatta|: közben fokozatosanmegismer-
z.rrll.rtrr lirjtiikl.clémutat,ésa régitulajdonsiig<lk kiktiszöbölése l(|k ir kcresésszabá|yait,azévszakokjellegzetességeit, a lelő-
.r li't.ttyc|tttelszrllgálja,azértmégmegtalálhattiakl rógi, crős ízek, he|yckct,ésnövekvő tudásunkkal együtt nó az elégedettségünk
.tz.t1iitslxlgitsgyokerekésrostoslevelekazok ('|vczcti'rc, akik r'l itz (irömünk is. Mindaz' amit találunk,csak étrendünk
Ir.riIirrlt|tiirkÍ.c|kutatni azokat. r'rtIckcskiegészítőjévé válik, ésinkább az kerül előtérbe,hogy
( jsit|<ttctttnrindegyikbrit' kerti zöldségnek(az tivcgháziakat l||i ||lilgunktaláltuk.Mellcsleg szép,őszi időben a tengerparti
|iivt.vc)ttlcgvatra vadon novő őse valahol oclakint.A vadká- Ir.r(||ctcken teljes,háromfogásos étkezéshez is összegyűjthetjük
|)()sZtil a t|i'|iterrgerparton, a vadze||era keletin n(í'A vadpasz- rt Ilrlzzírvalókat.
terttli|ia parlagonhagyottftildekenn-rinderllrol fcl|ellrető.
Irrsi'13cs icl(íkbenmindig megtaláltákóket, de az évszázadok
rrrrrIiisiival megcsappantaz érdeklódés irántuk' az emberekból
FELLELHETŐrrwIverTx
kivcszctta találékonyság használatukatilletően,ésgyakranmár llsroNrossÁcux
^,IERMÉSZETBEN
|e|scrrtisnrerikőket. Ncttt|clrnekonnyű megmondani,hányfélenövén1'tettünk, mi-
t\r,l)tttivakjk a természetbőlezekról a növényekről szól _ ho- T|Ótt |('tczetta mezőgazdaság.Kőkori telepü|ésekenis megta|ál-
11yirrr Ititszltiilták őket haidanán,ésmikénthasznosíthatóakma. Irlkszrinlos faj magját,de azok már a kezdetlegesfö|dművelés
llz ir gylrkttr|irtikézikonyva felfedezéskalandjába vezetibe az rrrtklrsziibólva|óak. A természetbenosszegyűjtött növényekból
rrIvltsril. Szcritrtcnra |egnagyobbmeglepetést az itt fe|sorolt r.IkcriiIhctetlenülmagvak peregtekszéta gÉjtögetők lakóhelyé-
ttilvt'rryc|i zalrrataéstextúrájafogjaokozni, valamint az,hogy l|Ckkiirllyékén. Va|ószínű,hogy őseink is a nagyobb,szebbpé|-
lr |<iter.jctIt t(inlcgtermelés mi|yenmértékben eltompította r|rlrrytr|<llt
gyűjtöttékbe, ésolyanok lettekaz elhullatottmagok-
 BEVEZETŐ

|xi| kikc|ó sarjaik is. Ezze| a sze|ektivkiválasztássale|érték, hogy ir|(íjáráspedig zord éskiszámíthatatlan,csak az ősid,ők óta
ir IrrkIrclyük közelébentobb ésjobb termésreszámíthassanak. rncgtelepedettnövényektől lehet jó telméstvárni. Ezek a növé-
Az l.]rzsébet-korabeli Ang|iában lenyűgözően sokfélevadon nyck jó szolgálatot tettek szükséghelyzetekben- ha tudták,
tcrrrríin(ivényt,füvet, ftiszert ismertek éshasználtak az átlagos, hrlgyankell használni őket. A modern időkben rendszeres,légi
|ir|trsi cnlberek.Sok esetbenrákényszerü|tek arra. Más módon szr1| lításbiztosítjaa zavarta|anélelmiszer-ellátást.
rlcrrrjuthattakorvosságokhoz,ésnem volt elégtermesztettzöld- A második világháború viharaiban bebizonyosodott, mi|yen
súg(ik.A kényszerűség érthetőmagyarázat' de mikéntjöttek rá hitsznosaklehetnek ezek a növények. Az emberek egészEurópá-
irrrlr'hrlgya sáfrányftíszerként is használható?Honnan tudták, |rrrngombát gyűjtöttek az erdőben, éslevelesnövények után
lrtlgy cgyes növények olykor jól hasznosíthatóaka konyhában, kutattak a bombatölcsérek kcirul. Amerikában kioktatták a piló-
rtriiskrlrpedig hajnövesztésre is alkalmasak?Mindenesetrehálá- lrlkat arra, hogyan élhetnekmeg a vadonban, ha a repülógépük
sirk lchctünk nekik' hogy ilyen felfedezéseket tettek helyettünk. lczuhanna.Angliában a kormány arra biztatta a polgárokat,
Stlk növény az orvosi felhasználás melléktermékeként került lcgalább répáttermeljenek a kerítésüktövében.
llz asztalra'A feketeribiszkétpéldáultoroköblögetőként alkal- A vadon termő növények felbecsülhetetlenszolgáltatotttettek
tttltztiika betegek,de rájöttek, hogy egészkellemes ízevan akkor d|tÍnségek idején,pontosan azért,mert ingyen ésszabadon be
is, |titaz ember egészséges. A gazdaságosság is szerepetjátszott: It.hctcttszerezni őket' Gyorsan elérhetőek,szívósak,ellenállnak
|{.|t|riul felfedezték' hogy tavasszala komlót ritkítanikell. |l ll(ivényibetegségeknek, közömbösek az éghaj|atiéstalajviszo-
l)c nrint sok minden mást,a régiismereteketésszokásokat ttyrlkra.Ha nem ilyenek lennének'akkor egészegyszerúennem
is kiirkltta az iparosításésa városiasodás.A folyanratigen nirradtakvolna fenn.
rrr(.lycnérintettea vadon éló növényeket,mert a termesztés Mindig ott vannak a helytikon' kivárják az idejüket, ésgyara-
tttitttla trrennyiséget' mind a minőségettekintveóriási ptrt|nikezdenek olyan körülmények között is, melyeket a ter-
cl(illy(ikkel járt. Bár a felhasználásukkal kapcsolatos tudás lllcsztett növények nem tűrnek.
cl|ra|viinyult,maguk a növények fennmaradtak' Továbbra Iigyesmodern mezőgazdászok komoly érdek]ődéssel kísérik
is tltt n(ivekedtek, ahol mindig: az erdóben,a kerítés tövében' IlgycIemmela vadon termő növények kuLlonlegestulajdonságait.
l\z crttbcritelepülések közelébenjól gyarapodó növények A |tir1iyományos mezőgazdaság úgyműködik, hogy a nagyobb
c||errril|tak a változásoknak,ésa művelésalá vett területekről Icrnlc|ékenység érdekébenmódosítja a termelésk<irtilményeit.
.t vlit.rlsiasodás miatt kialakult megműveletlenfÓldekre kerültek ( )|yirrrterületeken,amelyek nem felelnek meg a növény termé-
itl' l\zrlkr<ila novényekről,melyeket cserepekbenneve|tek rretcs korülményeinek,a túlélés sohasem lehet biztos, ráadásul
kezt|cl|rcn,kic'|crült, hogy a kert végében is jól megvannak, rt trrlrrjtis megfertőzik. Az alternatívmegközelítésszerint tanul-
t.stt1iyitttrl|yittt szívósak,mint a dudvák. tlril|lyozlli kell azokat a növényeket,melyek az adott területen jól
l\ ttti|itlr ktiltinfele válságok fenyegettéka hagyományos 5yrrrirpodnakésgazdagtermésthoznak. Ez a kutatási vonal kü-
r.It'Ittl iszcr clIiitiist,az emberekhálásaklehettekszívósságukért. |(|ttltscrr fontos lehet azonfej|ődő országok számára, amelyek
l\ Nilgy l}ritirrrrriiit környező szigeteken,ahol silány ata|aj,az Irtvlrr(.szt silány talajjal rendelkeznek.
 BEVEZETő
NtvÉNrYEKFELHAsZNÁLÁsAÉsMEGTnzÉsn
Az utóbbi példrák jól demonstrálják,hogy a vadon termő növények
f.e|használása adon körtilmények kozott minden volt, csak nem
haszonta]anidőtöltés. Őszintén remélem,hogy ezt a könyvet
sohasemkell majd kéziköryvkéntforgatni a fent felsorolthelyze-
tekben.Va]óban csak annyi örömünk sármazik a vadon termő
növényekből,hogyjól szórakozunk a begyújtésük során ésáltaluk
rnegismerjünkegy-egyegzotikusújízt,aromát? Szerintemnem.
Ha megismerjiik ezeketa növényeket,megtanuljuk'hogyan hasz-
nálhatjuk fel őket' éskezdjtik igazábóImegértenitársadalmunk
történetét.Ezek a növényekolyanok' mint egy-egyvalóságos mú-
zeum, maradványazokból az időkből, amikor nrégnem voltunk
olyan finnyrísakésválogatósak;élődokunrentunlok, nrelyekaz
éhínségekről' a divatok ésegésznépekváltozásair(llmesélnek.
Könnyű megfeledkeznierről a szupermarketpolcai előtt állva, ahol
nrinden azonnal éserőfeszítés nélkülelérhető,ha az élelmiszerek
előállításávaljáró piszok ésmunka másokra tartozik' Természe-
tesnekvessziik,hogy van ennivalónk, levegőnk ésvizülrk, pedig
éppenaz tlyenhozzáéllásmiatt kerül veszélybemind a három.
Ha csak egy kicsit is bizalmas viszonyba kerülünk az ebben
a könyvben felsorolt néhánynövénnyel, akkor szorosabb
kapcso|atbakerülhetünk komplex környezetükkel, melyben
élnek'Megtudjuk, mennyire fuggnek a madaraktól, melyek
szétszórjákmagjaikat' az állatoktól, melyek lelegelik a fényt
c|íí|iikelzáró fuvet,a széltől,a napfénytől,a talaj ásványianyag-
ttrrtirlrr-rának egyensúlyátó|, ésvégüla mi jóindulatunktól, mely
lriztttsíthatja fennmaradásukat.Ez pedig mindenre vonatkozik,
|cgycrllz vadon élővagy termesztett. A ható erők e finom
lriiIrijiitt'l|Íiiggnekélelmiszereink forrásai.
.l.ttt|rltrt,
lkadnak majd olyanok is néhányan'akik kifogást
ctttc|ttckc kitnyv ellen azon az a|apon,hogy bíztatástjelenthetaz
t.8)'t.c zstt8tlr<lt|ti,érintetlentermészet további kimerítéséhez.
,--.
BEVEZETO
|in úgygondolom, hogy pont az e|lenkezőjeigaz. A megőrzés
cgyik fő problémájamanapság nem az, miként tartsuk távol
ttz cmbereket a természettől,hanem az, hogyan segítstl'Lkhozzá
Ókct ahhoz, hogy minél szorosabb kapcsolatba kerüljenek
vclc annak érdekében, hogy megbecsüljékértékeit'felismerjék
sclrezhetőségét, ésképeseklegyenek teljes összhangban élni
vc|c.Tobbségtinkszámára az az egyik legösszetettebbéslegin-
tinrcbb kapcsolat természeteskörnyezetünkkel, ha megesszük
.'gyi'imölcseit'lRemélem,nem túlzok,amikor azt mondom,
hrtczt a kapcsolatot személyesenéljük meg a növények felku-
|rrtísátóla főzőedényig,akkor sokkal jobban megismerjük
ll tcrmészetet,mintha könyvből akarnánk megtanu|ni.Távol áll
tt1|cm,hogy bárkit is arra bíztassak,károsítsaa környezetet.
Arrir ösztönzök mindenkit, hogy tartsa tiszteletbenaz élőlények
k(||csonös egymásrautaltságát.Remélem,ez a könyv legalább
crős nrotívumotszo|gáltatahhoz, hogy olvasói felkutassák a
kt||iinlegesfajokat' az egyedekkolóniáit.
AMI EBBŐL A KÖNrVBŐL KIMAMD
liz rr konyv olyan vadon élő növényeket tarta|maz,melyeket
rt ||rit-sz-igetekenésEurópában lehetfellelni,de vannak bizonyos
krttcgóriák,melyeket szándékosankihagytam belőle.
Az olvasó semmit sem talál benne a ftivekről ésa gabonákról.
|izt ir nrunkát gyakorlatikézikön1vnek szántam, ésva|ószínűleg
rc||ki scm készülarra, hogykézze|gyujtsön össze annyi magot,
Itrrpylisztettudjon be|őleőrölni.
l{(iviclenérintettemsok növény hagyományos alkalmazási
|(Í(||ct('t' aho|azt odaillőnek vagy érdekesnektaláltam,de tel-
Icrcrr k i lragytam azokat a növényeket,amelyeketkizárólagosan
1yrigyiiszaticélokrahasználnak fe|.Ez a könyv ennivalókról szól,
Itltttrlrv<lsságokról.
ffi,,,u
'|.tlviílllráez a kön1v
növényi ennivalókról szót (a személyes
it1.1gii|ytlk
nle||ett),ez az oka,hogy nincs benne semmi a halakról
cs a virc|akról'Viszont belevettema rákféléket, mert bizonyos
szctnp<lntbóla növényekhez hasonlítanak:többé-kevésbé egy
|rc|yllcnmaradnak,ésösszegyűjtjük,nem pedig valamilyen
rttrit|tln',elkapjú" óket.
A KtNYv FELÉPÍTESE
A sz('vegetésaz illusztrációkat négycsoportra osztottam:
ltiivónyekre (beleérwea f,íkatis), gombákra, a|gákra,rákfelékre.
A lajokatminden kategóriábanbetűrendbensoroltamfel.
RECEPTEK
Iigycs receptekrészletesebbek,mások kurtábbak; egyeshelyeken
cstrpán fe|használásijavas|atokszerepelnek,vagy pedig mód-
szcrck arra vonatkozóan, miként használták az adott novenyt
lr rógi korokban. A leírásokazértkaptak helyet a konyvben,
htlgy c|őhozzák az olvasó konyhaművészetikalandvágyát!
Lágyszárú növények ésfák
Gytxrnrx
Vrr|(lszínű|eg a gyökerek a Iegkevésbéfelelnek meg gyakorlatias
cólrlkra az összes vadon termő növény kozul. EloJzór is csak
kcvrísfaj rendelkezik vastag,húsosgyákerrel a vadonban,
és
r|r|urva,ágas-bogasgyökerek, például a tormáé,csupán
|rcsÍtésre alkalmas. Másodszor: a törvények tiltiák a nouények
k l11slÍsát.
gyikerükkel együtt, kivévesaját birtot.u.,to,,, uugy
l ll||dtulajdonosengedélyével.
ZtlosÉcnx
A |cgrragyobbproblémáta vad, leveleszöldségek esetében
l tttt{rctjelenti. Kevésvadon élő ncivénynekvánnak nagy,
lapos
|cve|ci,mint amilyen a termesztettzoláségeké.Ezértaz egy
ólkczésreszánt levelek összegyújtése hossiri ideig tartó, hálátlan
nz,itren.növények begyűjtésének optimáis időpontja
|1|1i|1t.
T|t.t(|kközépszakasza,amikor már virágot bontottak, ezértjó|
|'cIisrrlcrhetőek, leveleik elértékmaximáis méretüket'de meg
Itetttkczdtek el összefonnyadni.
A z('Idfeléketdurván három csoportba lehet osztani:
m|út{kra'főzelékfélékre ésszáras ztildekre.Az egyeskategóriák-
htl7ti|rt()zóá|talánosrecepteketa kovetkezőr'.r}.úniutarnut-
|ák:1litypang(6l. oldal) a salátákhoz;cékla(l28. oldal) vagy
|r.|rTrIillatop (69' oldal) a ffze|ékekhez;osztott|evelű őzsa|áta
( lí)'rlltla|)a száraszöldekhez.
Mirlt|cnzö|dségfeléből lehetlevestfőzni (sóska, 139.o.)'
lttttltixrl|niésszószkéntfe|használnivagy többfele növényből
rl||rIsúgrirgut készíteni.
 LÁGYszÁRÚN)VÉNYEKÉsrÁx
FÚszERNtvÉr.IYEK
A ftiszernövényeketmagukban nem esszük meg, hanem más
ennivalók ízesitésérehasználiuk; a vadon termó fajtáik enyhébb
aromájúak,mint a háziasítottak.Majd meglátják, hogy a vad
ftiszernövényekből a termesztettekhezképestolykor dupla
mennyiségetkell használniuk.
Néhány szó a ftíszernovények tárolásáról
beg1'rrjtéséről,
_ rt ttragokatnem tanácsoslevelekkelhelyettesíteni.
ésszárításáról.A legjobb akkor begyíijteniőket különösen
száritás cdrjára-, amikor éppen virágba borulnak. Ebben
a szakaszbana növények tápanyagai ésillóolajai főként a
leveleikben koncentrálódnak, a virágbimbók pedig elósegítik
azonosításukat. Száraz időben éslehetőleg reggelgyűjtsékbe
ftiszernövényeiket,mielőtt mégtúl sok napsütésérnéőket.
A nedves növények aszáritás során megpenészedhetnek,
az erős napsütésnekkitett egyedekpedig elkerülhetetlenül
veszítenekértékes illóolajaikból a kipárolgás közben.
A növényeket egészsárukkal együtt késselvágják le, ésne
károsítsáka gyökereket. Ha a fűszernövényt frissen akarják
felhasználni, akkor tépkedjékle a leveleit ésa virágait' mihelyt
hazaértek'Ha meg akarják szárítani,akkor hagyják egészbenaz
egésznövén1t, ahogy begyűjtötték.Ahhoz, hogy' megőrizze
sJínétésillatanyagait,gyors szárításszükséges,de nem szabad
wgárzó hőnek kitenni. Ennélfogvaolyan helyre tegyék'ahol
keÍemesmeleg van, ésbiztosította jó sze||őzés. Elhelyezhetik
a konyhában, a beépítettszekrénybenvagy aspájzban-Laza
ktitegekbefogva felfuggeszthetik,vagy ew nagy darab papíron
eltcrithetik. Nem árt, ha minden esetbenlefedik muszlinnal,
hogy távol tartsák tőle a legyeket.Felfuggesztettkötegek eseté-
bcn a finom szövésű anyag megakadá|yozza,hogy a kiszáradt
lcvclck lcperegjenek.
Minclcn fűszernovér-rnyel ízesíthetnekecetet,olívaolajatvagy
pliIinkírkat.
teeYszÁaÚ N)VÉNYEKÉsrÁrc
FÚszrnrx
A íiiszerekvirágos növények illatos magjai. Néhány gyökérfelét
is lfiszernek tekintenex.
A legtöbb illatos leve|űnövénynek illatosak a magjai is, és
rtzrlkis kitűnóen felhasználhatóak flíszerezésre.Figyelem:
nc vrirjákel, hogy a kétkülönálló részillata azonos legyen.
VrrIirnrilyenmértékbenmindig ktilonböznek egymástól.,ezért
Mirrdig hagyjuk,hogy a magok a növényenszáradjanakki'
Viriigziis után az egynyári növények tápanyagai a magokban
krlllccntrálódnak,ígybiztosítjákfennmaradásukat.Természe-
|csctlckkor a magok méreteésillatarryaga is megnő. Anrikor
tt lrtirgokkiszáradtak,éskészenállnak arra, hogy a növényről
lcpcrcgjenek,akkor a legillatosabbak.
VtnÁcox
A vrrt|virágok begyújtése csupán a különlegességükért megle-
Itctíiscnantiszociális magatartásravall, ésegyesfajok esetében
l t(|lvúnyek értelmében illegálisis.
Az itt bemutatottfajok mindegyikekivételestulajdonsá-
5rrkklrlrcndelkezik,ésha elenyészőmennyiségben gÉjtjük
lre (ikct,akkor nem valószínű,hogy nagy kárt okozunk mind
vIzrrriIis, mind biológiai értelemben. Valamennyinagyon elter-
|r.t|tússzív(lsnövény.Amellett évelőis, azaz Íennmaradásukat
|l(.||l.l |i)lyanratos magpergetés biztosítja,mint az egynyáriak
tlrcltillctt.A legtobb esetbenezek a növények bokrok vagy
t rr.lick.('snrindegyikegyedennagy számban találhatóak
vlnlHok.
Ar c||<(ivetkező oldalakonleírtrecepteknrindössze egy-két
||l'||tk||yi virágot igényelnek, éstöbbségükarra való, hogy
|lt|ll| t (pitypang,62' oldal) vagy,'bundás''virágokat (bodza-
|l|(i|
vIt'lH.(l5' tllclal)készítsenek belőlük.
 ÉsrÁrc
tÁcvszÁaÚuÖvÉuvrrc
GyÜutrcstx
Az itt leírt gyümölcsök közül néhányattermesztenekésa keres-
kedelemben forgalmaznak, de megtalálhatóak a vadonban is.
Az ilyen esetekbenalig pár szót ejtettemkonyhai íelhasználá-
sukról, mert az minden szakácskönyvben fellelhetó. Inkább
annak szenteltemteret,miként lehet megtalálni ésbegyűjteni
vad változatukat, éshogyan használták őket szokatlan módon
a nagyon régiidókben.
Csaknem minden gyümölcsöt lehet kocsorryásitani,azaz
gyümölcszselé készíthetőbelőlük.
Figyelemreméltó'hogy néhánygytirrrt)lcs,példáula naspolya,
a berkenyetúlérett á|lapotban'más szavakkaIfélig-meddig
rohadtan válik ehetővé.
ZsstÉ.ÉsozsnuxÉszÍrÉs
Zselékésdzscnlek kénriaireakci<ik(lvetkcztóberr keletkez.
hetnek,rrrclyrrckfontos tí'nyezőjca gyúnli)|csökbentalálható
pektin éscukor.A pektin (ésa gytinr()lcssavak, rnelyekszintén
résztvesztreka reakci<iban) akkor a legttibb'arnikor a gyümölcs
mégnem teljesenórett.Ebben az-esetbenpers7-e nem egészen
kifejlett a zamata' F'zértaz a legjobb, ha akkor gyűjtjük be
a gyümö|csöt, amikor az éppenhogy megérett.
Minden gyümölcs pektintartalma más ésmás. Példáulaz
egresésa ribiszke gazdag pektinben éssavakban.Ezzel szemben
a vadszederbenésaz eperben kevéspektin található, ezért
azt valamilyen külső forrásból kell kiegészíteniahhoz' hogy
zse|étlehessenbelőluk készíteni.Ehhez többnyire citromlevet
vagy savanyúvadalmát adagolnak a gyümölcshöz.
Úgy dontöttem, hogy a tenniva|ókat nem ismétlemel
minden címszónál, hanem itt szolgálok részletekkel.A mód-
szer minden faitaesetében alkalmazható.
L---
uevszÁnÚ N)VÉNYEK
ÉsrÁrc
A zse|ékészítés első szakaszaa gyümölcs pépesítése. A meg-
lilztíkltt gyümö|csöt nyelesserpenyőbe rakjuk, ésannyi vizet
l|tttiinkhozzá,hogy éppenellepje.Felforraljuk,éslassútűzön
rrr|digforraljuk,mígpépesmasszátnem kapunk betőle.A ke-
tr|((|lycbb héjúgyümölcsök esetében(mint amilyen a fekete
t|biszkc,a galagonyastb') úgysegítjükelő a folyamatot, hogy
lrrrrr|||aI szétnyomkodjuka gyümölcsöt' Körülbe|üt felórás
|irrritliiselegendő.Ha szükséges, ekkor adjuk hozzá a pektint'
Mittdcn kiló gytimölcshöz egy citrom levétadjuk hozzá.
Arllikor a gyümölcsünk már pépes'válasszukszéta levétés
{ r()sti||lyag-tartalmát, azaz musz|inonkeresztülszűriük le.
Ar rtrlyirgot kettéhajtjuk'kibé|elünkvele egy megfelelőméretű
r.tk{ttyt, a muszlin szélétkihajtjuk az edényfalára és(például
lt|||liVill)rögzítjük.Beleöntjük a gyümölcspépet,összefogjuk
rt tltttszlinsarkait, ésaz egészetaz edényfölé fuggesztjük.
A||crrllrt ív megoldáskéntharisnyátis használhatunkehhez
I ftrlyitrnathoz.
AItIrtlz'hogy minden cseppgyümölcs|ékicsepegjen'egy
0|rrirkririr|ragyjuka pépetfelfüggesztve.Nyomkodással is elő-
$t|thctitik a lékiválását,ha nagyon sietünk,de akkor számol-
|lltttkkc||azza|,hogynémirostanyagis kerül bele,ezért
r|lrr.|t|tlk tlem lesz olyan tiszta.A szűrésután mérjükmeg'
|ll|.tl||yi|cvúnkvan, öntsük egy nyelesserpenyóbe,ésminden
l0| |itcrlrczadjunk félki|ó befőző cukrot. Kevergetés közben
|ttttrrIirrk Ítl'ésszedjük le a tetejénkeletkezőhabot.Akkor
lr|tr.tlre|11|c zselé,ha a keverékeléria l05 oC -ot. Ha nincs
hÍ1|llT|15llk, akkor egy kanálnyi |evetontsünk egy hideg
lr|íttyhc.I)iirmásodpercmúlvaszilárd kéregnekke||képződnie
t h.|(.iú|l. nrcly megakadá|yozza,hogy a kikana|azottlé
|íí||rrlyjrlrl.
I l.rkcvcrókünk elértea kívánthőmérsékletet, öntsük át tiszta,
r|í1rrrr.|cgitcttüvegekbe(jó, ha azokat fémlaprahelyezzük,mely
 LÁGYszÁRÚNoVÉNYEKÉsrÁrc LÁGYszÁRÚ NÖVÉNYEK
ÉsrÁx
e|vezetia hőt). A zselétetejétfedjrik be viaszkoronggal,az üveget A c|ióféléketfogyaszthatjáktermészetesállapotukban, vagy
zárjlk |e kíl'tjLlrőlmegnedvesítettcelofánnal, gumigyúríive| kószíthetnek belőlük pürét,durvára törve salátáraszórhatiák'
rögzítsük. Címkézzük fel, éshűvös helyen tároljuk. fő alkotórészeiis lehetnek.
7,ltItlségéte|ek
A keményebbhéjúgnimölcsöket kiszáríthatjuk'Nem egészen
érettgyümölcsöt válasszunk. Jól mossuk nreg,a nedvességet
konyharuhával itassuk fel róla. Terítsükfémtálcára,éshelyezzük
be nagyon alacsony fokozatra állított stitőbe _ kb. 49 "C -os
legyen' A folyamat akkor fejeződik be, ha a gyünrölcs nyomásra
nem bocsát ki levet magából, ésnem ropog szárazon a külső
héja.Ehhez kortilbeltil 4-6 óra szükséges.
A kön1vben szereplő gyümö|csök tribbségébőllehet bort,
likőröket készíteni,vagy felhasználhatjuk más alkoholok
ízesítéséreis (kökényesgin, l 14.oldal);belerakhatjukpitébe;
készíthetünk belő|ük gyümölcskrémeket,pudingokat (szeder,
42. oldal).

DtTrÉI.Éx
Az ebben a könyvben felsoroltrlövényektermészetesen
a vegetáriár-rusokétrerrdjétis kiegészítIretik.
A diófélék
másodlagosfehérjeforrást jelenthetnek.A diónak példáu|
l8 o/o-afehérie,60 o/o_azsir' ésfélkiló dióbél3000 kalóriát
tartalmaz.
Éppenezértfehérjeforrásként nem lehet csupán a dióra
támaszkodni, azt lrlás hagyományos fehérjékkel szükséges
helyettesíteni,ahogy azt a vegetáriánusok évszázadokóta
teszik. Ne gyújtsenekbe be|őle túlzottannagy mennyiséget,
nrert a vad diófélékdontő jelentőségűekszámos madárfaj
ésmás állat túlé|éseszempontjából. Nekik nagyobb szükségük
van rájuk.
A begyűjtött diófelékettartsák szárazon, mert a nedvesség
a héjonát behatol,ésmegrohasztjaa belet.
 BEGYÚJTÉSszABÁLYAt

Begyíijtés szabályai ( |sirknemminden élelmiszeresetenkénta||ergiásreakciókat

vrl|thatki' e tekintetben az osztrigaésaz eper kü|önösen rossz
hírrc tett szert.Mindezek a hatások azonban ritkán fordulnak
Korábban már adtam néhánytanácsot a begyűjtésti|letően, c|ó. Az a lényeg,hogy az evésönmagában kockázatot je|ent,az
de vannak álta|ános szabá|yok,melyek minden ehető növényre ólclnriszer típusaebből a szempontból nem is lényeges.
vonatkoznak, ésamelyek garantálják a begÉitésjó minóségét Annak érdekében, hogy teljesenbiztosak Iehessenekabban'
ésa gazdanövény épségét' ltti|ycnhatásokat váltanak ki <in<lkben az újonnan fogyasztott
A könyvben e|helyezettszövegekkel ésaz illusztrációkka| arra ó|c|nriszerek,az elsó alka|omma|csak nagyon kevesetegyenek
törekedtünk, hogy maximá|is segítséget nyújtsunka növények hc|tlluk,hogy megtudják, váltanak-e ki onökben a|lergiás
azonosításához,de azok nem helyettesithetika szakkön1veket. rcnkciókat'
A mi anyagunk hozzásegíthetiönöket ahhoz, hogy eld<int- I la már elgondo|kodtak a saját túlé|ésükön,akkor vegyék
hessék'mit szeretnénekbegyűjteni,de addig, amíg nincs elég ll11yclcmbea növények szempontjait is.
tapasztalatuk,jó, ha egy növényhatározóban is utánanéznek
t Soha ne fossziákmeg leve|eitőlazt a növényt,amelynekegyes
az adott növén1.nek(különösen a gombák esetében).Soha ne
rósz-eithaza kivánják vinni. Az egyesfajokból csak egészen kis
támaszkodjanak kizárólagosan az illusztrációkra, ha aztakarják
ntennyiséget gyűjtsenekbe (kivévea gombákat;l62. o.).
eldönteni, ehető-e egy növény vagy sem. Egyes növények ktil<in-
o Soha ne fossák meg virágjától ésmagjaitól az egynyári
legeselőkészületeketigényelnekahhoz, hogy fogyaszthatóvá
n()vényeket; a fennmaradásukfügg tőlük.
vá|janak.
o Soha ne húzzák kj az egésznövénytgyökerestő| utak
Bár azt nyilvánvalóan fontos tudni, mit viszünk haza, ne
ntcnténvagy egyébelőfordulási helyén.Az egyrésztanti-
rettegjeneka mérgezés lehetőségétől.
Természetesreakció, ha
szociálismagatartásrava|l,másrésztellentétes a természet
elsó alka|ommal próbálkoznak vad növényekke|,de ezek az
ntcgőrzésének bárme|yalape|véve|, ésa legtöbb helyen
aggodalmak rendszerint alapta|anok.Amint azt látni fogják
iIlcgálisis.
a szövegekből, viszonylag kevésmérgezónövény található
t} Ncm bolcs do|ogolyan helyekenbegyűjtést végezni,me|yeket
ahhoz képest,hogy hány faj éla területen.
rtrvarirtókka|,gyomirtókkal permeteztek.
A vadon termő növényekkel járó veszé|yeket számításbavéve,
o A lrcgyűjtés során kerüljéka nagy forgalmúutakat,ahol
í'rclemese|töprengeni azon, hogy a termesztettnövényeket meg-
l rliivényeket beszennyezték a kipufogógázok. Sok o|yan
lilnt<lIiis
nélkülmagunkbatömjuk. Most ne foglalkozzunkaz
hc|yvan, mely viszonylagmentesa szennyezéstő|: legelők,
irdaIi.kanyagokkal,a rovarirtók növényen megtapadó marad-
crt|rlk'gyalogösvényekstb.Mégegy aprócska kertben is
viirryaival.Hányan tudják' hogy a túlzottkáposztafogyasztás
rrrcgtalálhatnak lega|ábbhúsznövényt az ebben a könyvben
gtlIyviih<lzvezethet,a vöröshagyma pedig vérszegénységet idéz-
IcÍrtak koziil.
hct c|íi?Minclössze egy egészszerecsendiónapokon át tartó
hlll ucirriicitikatokozhat?
24 BEGYUJTÉs
szABÁLYA| 2sI
Ha lelretséges'a Ili)vérlyeklrcgyÍíjtcísihez haszrriilianak laptls'
t t l i t o t t k o s i tr i r t,l r o ! 1 ; 1 7 tl l ni c
l) t .e\cl( ) rllt - \scn (a,1(
issl( ,.Il,r ct ,pcn
nenl vittek nlagukkal |<osarat'Íilgjalrak (jsszc piir |<jrtlrllrlt'
lrtr i t o r i l i nlc v c l c t,e s c s o r n l r g olj iik irh lr;rrriivi.rrvr,ilic r. Naptár
lrazaértc|<, j(l| nlossirk nlcg il hcgyiiiliin pc|cliínyokat,
-ivlihelyt lnlruár Későilaskagonrba Téli fülőke
r,iiloeasszikiit (íket' c1stlivolíts1rkel ll túIslig<lslrtkti|<acltvagy
Tyúrkhúr
ronlliistlak irlcltrlt részeket.
l;clrruár Csalán Kányazsot-nbor
Téli ftilőke TyÍrkhÍrr
Mrircius Csalán Illatosibolya
Kányazsombor Komló hajtásar
Közönségeskucsmagomba Téli fülőke

Április Cékla Csalárr

(llúsvét) Galagonyalevelei Gi|isztaíiző varádics
Illatosibolya Írmoszat
KigyógyökerÍí keserűfű Komló hajtásai
Közör-rségeskucsnragomba Májusi pereszke
Medvehagyrna Mezei szegfűgomba
Pitypangvirága
Mr|jus Cékla Csalán
Illatos ibolya Ír noszat
Komló hajtásai Közönséges
Májusi pereszke kucsmagor"nba
Mezei szegfűgon-rba Medvel-ragyn-ra
Pitvpangviriiga
Irrrrius lloclznviriig ( ]tíkIa
(lsaliin Irrcleiszanr(rca
(iyapjastintagomba N'lirjLrsi
pereszke
lvleclvel'ragvnta IvIezeiszegfűeorrlba
Vaclr(rzsaviriiga
 NAPTAR NAPTAR

Július Cékla E{:res Tz|ábgomba Pitypanggyökér

Erdei szanróca L'rdószélicsiperke Rókagomba Sárgagerebengomba
F'eketeribiszke (iyapjastintagon.rba Télifü|őke Vadberkenye
Hárs virriga Ízlctesvargányir Vadszeder,szeder Vetésipipacs
Kerti csiperke NÍiílrra
Mezei szegfíigonlba Oriiis pöf.eteggon-rba ()któber B{ikk Cékla
Őzlábgonrba Piros ribiszke Csipkebogyó Dió, érett
I{ókagonlba \/aclr(rzsaviriíga Erdószélicsiperke Feketebodza
Zölddió Gyapjas tintagomba Gyűrűs tuskógonrba
Augusztus Cékla ( lsara[-r Ízletesrizike Ízletesvargánya
Csipkebogyó Ilgres Júdásfülgomba Kárryazsombor
Erdei szan-róca |,rcl(íszéli
csiperke Káposztagomba Kerti csiperke
Feketebodza Fel<cte musteir Későilaskagomba Kökérry
Gyapjas tir.rtagor.nbtt ÍzIctcsvargárlya Lila pereszke Madárberkenye
Káposztagomba Kerti csiperke Májgomba Mezei szegftígomba
Málrra Ivlczciszeufíigomba Mogyoró Naspolya(az e|sőfagy után)
Mogyoríl Ó rii,rsp()fi'teggomba Triás pöfeteggomba lzlábgomba
Őzlábgonlba I{rikaqomba Rókagomba Sárga gerebengomba
SárgrrgerebeI-rgonrba \/aclszcder Szelídgesztenye Téli fülóke
Tyúkhúr Vadszeder
Szeptember Boróka Btikkmakk
Cékla Csarab
Nrlvcmber Csipkebogyó Dió' érett
Csipkebogyó Erdei szamóca
Erdószéli csiperke Gyűrűs tuskógomba
Erdőszéli csiperke Feketeáfonya
izletesrizike Ízletesvargár-rya
Feketebodza Feketemustár
Júdásfülgomba Káposztagomba
Galagonya Gyapjastintagomba
Kerti csiperke Késői laskagomba
Gyűrűs tuskógomba Ízletesrizike
Lilatönkű pereszke Mezei szegfűgomba
Ízletesvargánya Kányazsombor
Mogyoró Őriás pöfeteggomba
Káposztagomba Kerti csiperke
Rókagonrba Sárgagerebengonrba
Kor-nlóternrése Lila pereszke
Szelídgesztenye Téli íülőke
Miilna Mezei szegfűgomba
Tyúkhúr
1\logyorri Triás pöfeteggomba
 SMYRNIUM OLUSTRATUM SMYRNIUM OLUSTRATUM

Irlil,HAsZNÁLÁs
o szto ttle v el(t ő zsaláta Nvcrsct-t a fiatalleveleketsalátákmegfííszerezésére
használjuk.
'\ r rr';igbimbókat Ieke||csípni.
Á|ta|ánosan e|terjedt,főként sövé-
nyek a|jában,par|agonhagyott fö|-
lirlzvB
' deken, kü|önösen a tengerparton \ rr.tritkatlobogó vízbennem több, nlirlt l0 percigfőzzék.
I nagy mennyiségbene|őfordu|ó
,. növény' Bokros, keményszárú,szőr- \urrtlrrrÍrgyfogyasszák,mint a spárgát (példtíul
olvasztottvajjal)
te|en kétnyári,magassága:1'2 m-ig' lrr.lIt.Illcs
rlrindaz állaga,nrind az íze'
Leve|ei:fényesek,fogazottak, a |evé|.
száron hármasávaIhe|yezkedneke|;
a |evé|szárerős tokban kapcso-
|ódik a növény szárához. Virága:
ernyős virágzat sárgászö|d virágok-
ka|' Áor.-Jún.

Az ókori rór-naiakvittékNagy-l}ritanrriába
ezt a mediterriinktlnyhakertin()Vén)t _ az
alexandriaipetrezseIyrrlct.
](ll terryészett,
nregho-
tlosodott,ésa XVIII. sz.elejérr
mégiiltettéka konyhakertekben.
Ma élősövényekaljában élfokénta terrgerpartividékeken.Ta.
r,asszalkorán ésgyorsankihajt, sinra,fényesleveleiolykor a ja-
nuári hóból kikandikálnak.A nÖvénr,lesinkább nedvdúsrészea
sZára.

BEGYŰJTÉS/SZEDÉS
i\ tilliljköZeli levélszárakat le kell vágni' ott, ahol túlvastagok,
i's ri'sz|cgcscrr érintkezteka környezó fűvelvalamint a novény
sziiriir'ltl.Ktirtilbelul 15-cm.es,kissérózsaszínűszárrészhez
licllerrc|ttlzziijtrtniuk (a zöl.d szárrésztőleltekintve).Ne riasszae|
(i|l(il(clil rr(lv('nyérrrelyító,angyalgyokéréhez hasonló i|Iata;az
ir |íízt'sstrt.iitt
tcIjescnsenrlegesítődik.
 FAGUS SYLVATICA FAGUS SYLVATICA

Bükk ll(rxxuaxx
NyerscI-t,
pirítvaéssózva,ízenem n.r8),()|l
ktilijnbözik a dióétól.

denho|honos és ll(;rxuexxoraJ
gyakori, kÜ|önösen l\ rllirkkottisztítsákmeg (a burok rrraraclékaitól' piszoktó|,levél-
meszestala- l rr.rr.irt|
r'írrryoktól j rik pépesre.A pépet
), tu rmixolják vagy daraiI
|t.gyó|inluszlinzsákba,éspréseljék ki belőle az olajat.
.t -- .\s tóságte|jes, l\ lltikknrakkolajatsalátákhozvagy stitésrelraszniilhatják,
v,t" \ |ombhu||atófa, kér- rrgvlrrlúgy, rnint bárnrelymás olajat.
ge sima, szürke, magasságae|érhetia 40 métertis. Leve.
|ei:vi|ágoszö|dek,vá|tozó, ová|is a|akúak.Virága: a por- ll(.txxnerrvÉL.LIKŐR
zós |ecsüngő,nye|esfejű; a bibéspáros. Gyümö|cse: négy \trr'íi, ('clesital. Lágy' enyhéIrolajosízlratiisÍr'
nritrta szakc{'
de
makk a tüskés,barna burokban, szept.-okt'Amikor meg- l t.t|.tslilraIr
felülmúlhatatlan!
érik,szétnyí|ikés|ehu||atjaa háromoIda|úmakkokat. Illr.cclán-vagy üvegedér-rybe l-relyezzerrek
kilerrc.tízfiatal,
lrrr.g|isztított bükklevelet'ésontsékfel ginnel.A leveleket
tltrrrrljiikaz edénya|jára.Korulbelul kéthétighagyjákállni'
BEGYÚJTÉS/SZEDÉS I l rtIiiirlatta gin ragyogó,zold színtkap. Félliter ginhez
r\ nrlrkkokatnlinól |ralrlarlrll[l (isszckc||szcclrri, rlriclótta nróku- .tr|;.tttitk .j5 dkg cukrot (ha sziruposanszeretika likőrt, akkor
sok rlri rldct begyííj
tcni'k' i's rrricl(itt kisziiraclniirlak. Irt|r|x't is tehetrrekbele),nrelyetelőzőleg feloldottakegy kupica
A Í-a zscrrgclcvc|cit1lprilisllirlrlc|rctszccllti,anrikor nrégszinte Irt.ttttIyt tartalmazó2,5 dl forró vízberr.Jól keverjékössze,
iittetszőek' t.\l|||li|(()r kihűlt'töltsékpalackokba.

FELHASZNÁLÁS
BÜxxrerrvÉr
A f;írólfrissenleszedettlevé|fir-rorllsalátának,olyarrédeskés
az
ízc'rlrinta káposztáé,csak puhább a textúrája.
lir[; Fekete áfonya l'lil,HASZNÁLÁS
\ rlttttat<ls' lédÍrs
VACCINIUM MYRTILLUS

E|terjedt,a hangafüves pusztá-
o n n ag y me n n y i sé g b e ne |ő-
fo rd u |ó b o k o r' E s z ak . E u ró o á b an
a tű |e v e |űe rd ők a|j á b ané |.Á g ai
bogy(lkatllyersellis nreglel-retcllrri,
.Il..r li'kctcaifirnyajól nlcgálljahel,ve1t k()zbenis.
Í(ízé's
\l t'gviklcgérdckesebb receptYorkshire-b(jlsziirnrazik,
rl it szclrlckctpitébcteszik,ésa tésztiit,,rllocskosszájr'i
,rIr.
|'||('Il(.|(''h íl'jrik.Szint('nYorkshire-bcn piir ítgacska rnentiit

I si má k , 20- 50c m mag as ra n őn e k .|.'|'ltitkl gózölt g1'tinl()lcsbe

|,Il.st.tt harIll<rttizál
r'agvtlzscnlbc. ki't íztöké-
egyrrllissal.
'\
LeveIei:ová|isak,enyhénfoga.
\
.. - zottak. Virága: egyedü| á||óak,
|ecsüngőek,zö|des-rizsaszínűek. l. t'trl,I.e ÁnoNva,nn,uÚJr
gömbö|yűek. GyÜmö|cse:kicsi, ii tnii lc si)r.pccirili.s,1,orksl ti rc- i
ószaki reccp t, n cly a 91,
l' /'r....l('rr.s
gömbö|yű, fekete, hamvas. l, ll tt11141
l1Pl1,g7i.
J Ú |..szeot.
4 r. viikaná| |iszt
A fi'kctc liÍilrrl'itszctli'sc ktizllcn óllretik bele I I ()l. ls
rllagttkltt igltzlirl a virdiisz-gvÍijt()gct(iszcrepébe. I rl. rt;ybö9re te j
rlirt i Ltg tcljcscn ki maraclt
Iiz rr91'tirn(rlcsri'rrl<o , ' r. viikaná| barnacukor
ll tcrtlrcsztctt rriir'i'rrvc|i'
I<ir
rt1b(í|.A z(ildségesnél , , . ' rI kr; fe ke te áfonya
, -o'_^'_
kaphatti nagrrlllb i's íztc|cncllll lckctc iitilnl'a anlerikai fajta
\ |. lil. . I re líiscrt
híg tésztiit
BEGYÚJTÉS/SZEDÉS | . '. rrI rttt|i:a trljástf. e lve rjtik
A Í-ckete áfonyasokkal népszerűbtl lcIlrlca kereskeclelenlben, r lr. , rttt'1,rrriritllassankclnt
ha a beg'rújtése nem lenne olyan Íliraclsiigos. A bokrok I r. . , , u. r. rtI jtt|i
ós a te je t.
alacsonyak,ésgyakrana sűrű hangafííberr rejtőzr-rek,
a bogyók I t.|. . I t. r't. rjiik
a cr-rkrotós
pctlig szétsz(lrtar-r
helyezkedrrek el a rrővérlyen.Méga rragy l||Yii(.Kizsírozott
|, , '|||
nlcz(jkön is _ ahol rengetegáforryabokorfordul elő - át rrrr(jiik, ésköze p e se r]
r. 1'. . rI rr.
kc||lt'siilnia teljesterületet,ésakkor senl biztos,hog,vtúlzottan l'r rl rrrliibclr 30 p e rcig
t.tltu\'
nlcnnyisc1gű bogyóhoz jutunk. E.urtipaegycsrészein lt1rrl
t('pcsítcttóka begyűjtését. Kifejlesztettek egy gépet,nlely

_l
rlltq\'tcrtilctckctképesátíésülnirövid idő alatt,lrár az elr,eszi
a Íi.||irlczi'sllííI,
a g1'ünlölcs f.elkutatásáb(ll eredíjsz<irakozást
és
()r()
nr(it.
 POLYGONUM BISTORTA

l.l evőkaná| a következő |evelekbő|:csa|án,káposzta

Kígyógyökerű keserűfíí vagy keIbimbó|evé|, pitypang vagy |órom
1
3 mogyoróhagyma
Nedves,füves Iege|őkéshegyvidékek 2 Íeketeribiszke-|evé|
Iakója. Utak menténésfo|yóparton is l csészefőtt árpagyöngye
megé|.Csaknem egészEurópában meg- 3 tojás
ta|á|ható,kivévea |egészakibbterü|ete- rab|isztaz összeál|ításhozés/vagya panírozáshoz
ket. Csoportokban növő, évelő növény. ró, bors íz|és
szerint
Leve|ei:hosszúkásak,nyí|a|akúak, oIajvagy szaIonnazsír
hosszú.szárnyas nyé|en,ésaz a|só ereze-
\,lrgjirkdurvára a kígyógyökerű keserűftivetésa t(jbbizölcl

#
tÜk ezüstösen bo|vhosak.Viráoa: rózsa.
szÍnűÍúzérvirágzategyenes,sima száron. Ir.velct, pár percredobják lobogó vízbe(blansírozzák). Keverjék
70 cm magasra is megnőhet' Jún.-szept. (|\szctlz árpagyöngyéveléskéttojással - az egyiket főzzék
kcllri.nyreésvágják apróra, a másikat nyersenfelverveadják
|trrzzít-' Íúszerezzék, ésadjanak hozzá kevészablisztet,hogy
.|||lilsszaösszeáll|on.Kétfelemódon készíthetik el: vagy
f
É,szak-Angl ia cuycs r['szcitt |rit{rtrlnrii
trt'a lrúsvéti
ptrdilrgclki'szíti.sc,
ttlcIr'llckígr,tigv(ikcrÍí keserű. |rrt'tltiibaöntik éstíz percenát gőzölik, vagy gorrrbócokat
.1 íiivct í's rlliir llkrlttir.l'szc|tctis tcszrlc|<(zal.lpelyhet, Irrrtttliltrakbelőle,megforgatjákzablisztbenésolajban
i ttl i i r s t,Íi i s z c r r r i ir'i'rlvckct llz
) . llizt t ls il szt lkiis h elyi v.tgvszalonnazsírban kisütik.
változata,hiszclrlittr<ipai's Álncrika vitli'kitc|cptilí'scin
a tavtlszkezclcti'rtkcserÍin()vi'rlyckctsztr|<tit
k liX]vilsztil
tti,
feltehetóerrazért,hogy nrcgtisztítsiik lt szcrvczctcta té|en
felgyülemlettzsíroktólésa böjtölés s<lriin|ic|ctkczctt, pango
folyadékoktól.A pudingot annak filggr'érryóberl ncr'cztékel,
hogy a tavaszmelyik időszakábankészítették el. A l)ock-pudirrg
r-reve
a húsvét előtti kéthétreutal (arrgolu|Passionticlc),
éskészítettek nagybojti pudilrgot is.

FELHASZNÁLÁs
KÍcyTcyoxERÚ KEsERÚFŰ.PUDINGvAGY GoMBTc
Ir'za rcccpI(hrlisle-bóI szarmazik.
í marékkígyógyökerű keserűfű-|evé|
 CARDAMINE HIRSUTA CARDAMINE HIRSUTA

Borzas kakukktorma

Kertekben. parIagon hagyott fö|deken,

utakon, kövek között éshomokdombokon é|.
EgészEurópában megta|á|ható'Egynyári
: növény, 5-.l5 cm magasra nő.
" Leve|ei:
' 'j' összetettek, a zsázsáéhoz

A b o r z a s ka kt rkkklrn la icllcgzc t esilla t ú

rrövény. Htistlsallll ('s ctlcscllll' nrir-rta
r'ízitorlrlit.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS
Az ()sszcst('l)bichct(i vatlrr()vcrr-ryközül
a lltlt.zits|i'a|<'
tt|<kttl
rrtliitlclretbegyűjteni
r lcgkorribbln.

FELHASZNÁLÁS
Az egész
novér-ryt
megleheterrni.Kcllerlrcsetl
écles,
errylrérr
borsosaz íze'Sa|átákhoz' szendvicsckhez,vltllttlrittl vízittlrtna
helyettlehethasználni.Jól illik a krémsajtokhozis.
A rétikakukktorma valamivelfűszeresebbleveleitis
hasonlóképpenlehethasznosítani. A kozepesméretűt, sina
sziirú,évelőkakukktornranagyon elterjedtaZ utak mentén, rnelyszerinta rétikakukktorrna(()trtttunine
\ |tt.'tlt'lcttr,
lilIy<iptrrtokon' árkokban ésnedves,füves területeker-r. virágzása hírül adja a kakukk elsó tavasziér-rekét,
/.l'//l'l/\ls)
l\ ,'|ilr|<trkk''
előtagotnrégsok nrás tavaszivirág r-rer,éhez ,J.r11v ||r.itlrrr-ria
sok más területénis elterjedt,Surrey-tól
htlzziiacltii|i,
Illcrt az évrrekabbar-r
az időszakábanlehet ',Irrrr.ti1|'
l\prilistóljúniusigvirágzik.
c|íísz(ir |raIllrrri
a kakukkot.
 BRASSICA NIGRA RUBUS FRUTICOSUS

Fekete mustár Vadszeder

.
Meg|ehetősen gyakori a műve|éstó|
megkímé|tfö|deken, utak mentén,
l |akat|anterü|eteken.Egynyári,szür-
* készö|d növény, akár 1 m.esre is
megnő. LeveIei:nye|esek,az a|acso-
nyabban eIhe|yezkedőekkaréjosak,
szőrösek. Virága: sárga, jún.-aug'Termése:magok
a szárhoz simu|ó tokokban.
E|terjedt burjánzó erdőkben, kerítésektövében, |akat|an
terü|eteken,hangafüves pusztákon. Erősen tövises
bokor, rendszerint összevissza nő, ágai összegaba|yod-
nak. Leve|ei:tüskések ésfogazottak, őssze| pirosas-bordó
árnya|atotö|tenek. Virága: öt fehérvagy rózsaszínes
r zi r o m bó| á | | .

A íeketemustár magjairégótaadnak csípősízt

ételeirrknek.

BEGYÚJTÉs/SZEDÉs Sklieiiilran másképphívják' a kókorszak óta fogyasztjuk.A vad-

A nragokaugr-rsztusban vagy szcptcnrberbenkezdenekel rret|crszedéseközben a városlakót magával ragadjaaz a mítosz'
érni.l}egyÍijti'stik
Íiiraclsiigos
Irlulrka,é'sIlcnr valílszínű,
hogy egy ltrc|ycta vidékiéletrőlalkotott:bőségestermés,az évszakhan.
csipetnyinó|tiibbet(lsszctuclnakgyÍijtenibelőle.
lt|liltil, aZ érzékeket felébresztőapró kényelmetlenségek. A vad-
rlerIcr.l.lokraiérdekesmódon ter|ednek.A csúcsaikezdetben
FELHASZNÁLÁs T|{yc|lcsen felfelénónek, aztán lefeléfordulnak' mígel nem érik
Próbá|ják ki a me|eg,sajtospirítóstcsipetnyinrustármagga|' l lrrlrrit.ott a csúcsgyökeret ereszt,ésabból hamarosanújabb
sütéselőtt nyomogassák bele a sajtba.Csípős ízekedvéértzsenge r|1rrk rr(inekki. A bogyók nagy csoportokbanaz öregebb riigyek
leveleivelszórják meg tavaszi salátáikat, tegyenekbelőle párolt vr'gr.rl |L'jlódnekki, melyck két-háromtermésután elpusztulnak.
zöldségekbeis. |(crrgctcg vá|tozatalétezik.Nagy-Britarrniábanlegaltíbb400 al-
|rrilttsziinloltákössze. Mindegyik fajtakülönbözik egynrástólegy
MusrÁnuacos FÚsZERKEVERÉK l|rsit:lr gyümölcs édességében, zamatában,érésiidejében,mére-
Vékony sze|etekrevágjanak fel 4 fej vöröshagymát és5 db IrlIx.rr, (iiparryag-tartalmában. Előfordul szőlő-' szilva-,sőt alrna-
citrtlnot, sózzák meg éshagyjáká|lni 12 órán át. Adjanakhozzá l/lI vittIszcder is. Egyesváltozataibantobb élelmirost található,
25 g f.ckctemustármagot'l teáskanálnyiszegfűborsot,10 dkg ||li||til lc|jeskiórlésűkenyérben. Ha valamelyikfajtamegmoz-
rllazsoIiitésíel liter alnraecetet'Lassútűzön forra|ják egy órán ir íirrrtírziájukat'
próbálják meg elültetni a kertjükben.
.l.öltsÉ'k 1rrIj.r
át. tivegekbe,ésamikor kihűlt, zárják le. Nr||tilttv évrrrúlvagyümÓlcsöt terenr.

l-
 RUBUS FRUTICOSUS RUBUS FRUTICOSUS

I}EGYÚJTÉs/sZEDÉs
l\ szitrak végéna Iegalacsonyabbanelhelyezkedő bogyók érnek
bc clíiször, azok a legédesebbekésa legtáp|á|óbbak.Egyék
nycrsen.Néhány hétte|késóbb beérika többi, a végekhezközel
cs(íbogyó is; azok kevésbé lédúsak,de pitébe'dzsemkészítésre
jt,lk.Az egyre följebb található bogyók októbernél előbb nem
érneknreg;kemények'kesernyések'éscsak más gyümölcsökkel
cgyütt érdemesfelhasználni őket.

FELHASZNÁLÁS
Számos recept létezika vadszeder felhasználására.Készítenek
belőle pitét'gyümölcskrémet'salátát,zselét(külon pektint kell
adni hozzá) ésdzsemet.A nyers gyürnölcs tálalásához jó ötlet,
lra egy éjszakáravörösborban állni hagyják. A legfinomabb
vadszedresennivaló a junket, me|yhezsenrmi mást nem tesznek,
csupán szederlevet.

VeoszronBs JUNKET
A levet a legérettebbbogyókból vonják ki - használjanak
gyümölcscentrifugát vagy több rétegmuszlinon keresztül
préseljék ki. Azután a sűrű, sötét színű levet hagyják állni meleg
hc|yiségben. Ne kevergessékésne hűtsékle, ne adjanak hozzá Vrlgjrrnak8-l0, viszonylag vékonyszeletkenyeret,áztassák
scntnrit. Néhány óra múlva összesűrűsödik, ésakkor tejszínnel, l tcjlrc,majd a felétszépsorban rakják le egy mélytál aljára.
si'itcrnónnyel fogyaszthatják. (l1yc|,icnek arra,hogy ne legycnekhézagoka szeletekközött,
l|lclt akkor nem esik szétaz ételük,amikor kiborítjákaz edény-
(lszr puorNo ht1|.Ázután vegyesenjól rakják meg a gyümölcsökkel (a vadal-
8.10 sze|etbarna, te|jeskiőr|ésűkenyér tttrlt|tiirürlbelüll0 percig főzzékcukros vízben,majd vágják
tei l|rrze c|(itte).Rakják rá a tejben megáztatottkenyérszeletek
60 dkg őszi gyümö|cs, p|. vadszeder, kökény. fekete bodza, l|lilsikll'l.l, ésaz egészet Helyezzenekva|a-
fedjékle zsírpapírral.
va dal m a |ttl|yerl súrlyt a pudingjukra,ésaz edényttegyékbe a hűtőbe egy
10 dkg kristá|ycukorvagy méz Másnap borítsákki, éskrémsajttal, fagy|alttalvagy
d|rrlrkiira.
rrxIrrvirI tírIaljiik.
4

Fekete ribíszke \ |rrrqv(jkatszedjc{klc a szárukrtil ésl r'ízzcl cg}'iitt ('ntsék eg)'

rr.r11t'ct|['nvbc.Adclig filrraljrík' nlíg nleg ltcrn puhr"rlnak a sze-

i Nyirkoserdőkben, kerÍtések rrrt. li(|<[l. 3()

pe rcig ). 'tl'g yékhozzi1a cttkrtlt. Ügye l, je nc|<
arra,
tövében,
gyakran vízpartonforduI e|ő. Il.111v tcljcsetl felold(lcljon, nliel(ítt újril filrrtli tret-t-t
kezc1.Főzzók

dir AK A bokor 1,5 m magasrais meg- l 5 pcrcig _ lrog y e lérjea kritikrrs l ()5, '(]-ot' tlle rt csrrk
trtr'. rI rlri

't,il, $), nő. A IeveIeii||atosak,ha

szétdörzsö|jükőket. Virágai
Iecsüngőf üzérvirágzatotképez-
nek. Apr.-máj.Nem áttetsző
b o g y ó i j ú n i u sb anj e |e n n e k
meg ésjú|iusbanérnekmeg.
A ll'kctc ribiszkc lcv('nckfájda-
J ItrtttcsilIirprttl
Iriltiislit
vlltiszí-
'l|.|.rlrliXI
(jsszeaillni.Ha r'arl l-r(jnrór(íjtik'irzt |rlrszniiljirk,ha
l||||(s'cscPegtessetril trlasszáb<ileg1'kcvcsct vaIaIlriIr'cllec1énylre,
..' Il.t ltlttllartrsalrkércq képzíítlika tctcji'rr ali|itrr a tlzscl-trke1sz.
\ ..1ir'('|iIc ir tÍízről' ésa nlegszol<tlttIlrt,ltltlIlrllliilili cl.
l ' t . ur uI x Á N
\ l'rrlrikat nregis lchct aszalni.F.bbcna lirrnriijr-rkban hirsznril-
t.r|.It.Iir pctrrrrrikárr alapjaként. Ez cgy arrrcrikaiinclitinétcl'rlrc.
Ir..|.r sitrkklttirttik szívesetlátl'ettek.A bog1'tikatjól ()sszeclol-

#
Nh l:iiil:J:lJ:itilriili:l
lt lir.c |r:yirliI.lrrt Íilsylszlt rt t iik
1ilrrt.r|i
|.r11it
sziiríttrtt
trvit|.
hrjrssal,
Az eredrllérl,v
ésaz egészet beborítottákzsírrall'ag1'
egy rrlincleIr'a kieg,vensúl1,ozott
. Itr.ttt||tcz szükséges tiípanyagot tartalrnaztiételféleséglett' nrely
trrrtlkf-iijásctsllrandulagyullaclás csctÚn. A r,ittltltrbatrne rlt tÚtlsá- l ttIrrtl(|sctt it htlsszúutakontetti(l szolgiilaklt.
lrlsatl uyaktlri rrövény. Aztrrrnal nlcg |chct kti|iilllrtlztetni a piros
Iil)isZkét('lnagyobb, er(ísebben ilIilttlz<iIcr,c|ciirlapjlin. Néhány
szliríttltt lcvél teljesen Illegválttlztitt euy kilnna incliai te1rt.

|ll]LHASZNÁLÁS
,\ |i.k'ctc
rilliszkéből
kitÍir.rő
dzsenletlehetkészíterri.
Mivelrragy
.r ltektilttartltIrlla, köIlIl,vetl összeiill _ eg,vj(l ok irrrir, nliért készít-
., rr r 'l ib c l (i l c d z s e n r e t.

lrr,ri,r'.r'ltu tlszKE,DzsEM
, l kr1ír'kct er i bi szke
Ir.Il t Ir 't v í z
./ kr ; r r r k r l r
t'i$f# .r liirtil|ágacskák,levelekésa terméssárganririgyeitartalmazzák.
Fenyérmirtusz ,\z iigatsós vízbenforralták,ésa viasza víztetejénVáltki hab-
rrt.ríicn.Azt leszedték,ésapró gyertyákatkészítettek belőle _ bár
Lápokon ésnedvesmezőkön é|,főként az
.rIrIrrlz t,lriásinrennyiségű
növénytkellcttbcgyűjteniuk.
északiterÜ|eteken,mind Nagy-Britanniában,
mind Európában. Lombhu||atócserje,0,5-1m
ltIi(;YÚJTÉS/SZEDÉS
magas |ehet.Leve|ei:szurkészö|dek,keske-
nyek ésÍogazottak, ésfényes,pirosas színű ,\ |t.vcleitakkor lehetleszedni'anrikor viriigbab<lrr'rl
áprilisban,
á9acskákon he|yezkedneke|.Virága: vörös n r,rltrsban.
ésnarancsszínű(porzós,bibés)barkák
kü|öná||ó egyedeken.ÁpriIisbanvagy l;lil,HAsZNÁLÁS
máju s b anv i rá 9z i k a |e v e |e i N|\cr|ctczzenek a fenyérmirtusszal,
nl i n t tíiszerll(lr,ón
nvel'és
megjeIenése e|őtt. rrr,sr
tsc'kvele italaikat.

r \ l i ' n y( 'rrrri
r( t rszth a gvorn iin y< lsa n
sor Ill'NyÉnlttntusz BoRBAN
.
i z e sit t .st 'rtIt. lrszrrliIt :i|i,lrric|( ít t n rég l\lr.lt.glrronrája_ mely nregkozelítőleg olyan, mint leheletnyi
j l I) l( 't ] isIlle|.t rrt
. t l i r tt lt Ir r'|(lrlirAIrgliá [ ra n szegfűszegésfenyőgyanta_ jellegzetesíztésillatot
Ir.rIzs;rrtttíí,
l l i z o r l ' i l r ' l ioli n litrir( lill(
l li'rrrr irrrt il, h ogy ezt |.lr|tsiirli)za bornak' ha egy ágat egy hónapig áztatunkbenr-re.
i l I l . r v c l l y tit siirIr,lzcslletIrit t szllt lsít t lt t iik
n lég a z t '\ ;r;rIirckotjól be kell dugaszolni.)
a tt{ : tl l s z i i sitz líikllerr: t t lt qt ,t t let t l\'isi'gbent a lált á k
rltcg a r(.gi krl|tlsttlrtlk t's ir lc|cpiiIr.'sc|iktlrnyékén,és
az arra etlgeclk()Vetkcztctni' h<lgykiclrrc|ti'k
tc|.ll]Ószetes
lakóheIyérőIésternleszteIl i kezclt('k.
A mocsarasésa nedvesterűletckllagyariittvú kisziiradása
elótt _ a XVI. századbarrkezdődött _ a ferryérnlirtttsz való-
színűlegigen elterjedtnövény volt. Ma nrár csak cgycsnedves
tertileterr fordul eló, főkérrtlápokon éssavastalajírhangafüves
Pusztákon,példáulÉszak-Wales-ben' Északnyugat-Angliában
i's Sk<iciában. Kisebb' helyi populációk fel|elhetőekDél-AngIiá-
lraIli's a noríolkilápokon. De ahol rnegél, ott al' egész'körrryé-
|<crr |chct('rcznileveleinekésvirágárrakédes,csábítóillatát.
Iigyik he|yielnevezése _ gyertyabogyó_ arra a gyakorlatrauta|
tllcly stlriin ni)véIryiviaszt vontak ki a növény hajtásaiból.A viaszt
t[8 CASTANEA SATIVA

Vadcseresznve Szelídgesztenye
EgészAngliában megtalá|ható,va|amintszórtan Skóciá-
*.-.' Gyakori sövények menténés
{-.,
ÜfiL.
w
ilr--
b"r "'Ju1ll"".l,uT.['!l"i5l,u
L
4
/!.'
r-
t húkkerdókben.Fensé-
llan. A parkok ésaz erdők meg|ehetősengyakori fája'
Maqas. eqvenetlen
. Rt$lnÜl.. ges Ía,30 m magasrais
\.'\- r(
ttirz-sű, Io-Ábhu|- 4
f .7L\t:\.Il
megnő.Kérgefényes, |.ttófa, e|érhetia
]l tv-
\ . v ö r ö s e s b a r n a .Le v e |e i |0 méteresmagas-
i.'v á l tak á z n ak , o v á |i s ak , r,igot. Levelei:
tU'r'
\T é|esenfogazottak. Virá- r . qy edü |á | | óa k ,
|[ gain öt fehérszirom van, I J ndzs aa I a k ú a k ,
l
kettős-hatoscsooortokban Irlqazottak.Virá-
he |y e z k e d n e ke |.A p r. . má j . K i c s i , r ; . t :ba r k á s ,
sötétpiros gyümölcse hason|ít .r 1lorzóssárga
a termesztetthez. rrirrűa végefe|é;
' | l . | t t aa bi bé szö | d
.'ltttű.Termése:
l\ ÍiigyönyÖrÍítavasszal,c<s nr(.gcg1'szcr: (ísszc|is' atllikor a leve-
I t t s k é szö, | d, gö m b
A r'ittlcscrcszlryc
Ici siirgaésv(lrös szírrtö]terle|<' lehct c{desés
.r|.rkú tokban két-
|<cscrű is. ldőnkérrtI-orrdtlrlbanis ártrliík.
lr.lromhosszúkásdarab. okt..nov

FELHASZNÁLÁS
CHEnnv BRANDY \ |..1i'zclrb egyenesek.Az icl(ísÍiíklel'eleihanlirr
geszten),efák
llz .rlcgjobbgyiinlölcs |'..l'.t
t ttttItrak.
Gyünlölcse nriirszeptenrbcrbcrrclborít jlra Ílit.
lrchcrrylrrandyelkészí.
lc s t '|t c z.Min é | ttj b b ItIi(;YŰJTÉSiSZEDÉS
\'il(|(.scl.csZllyét
tegyerrek \/ l.Icll gcsztenyekésőokt(lberbcrrkcztl htlI|irrliir fiir<,ll, clc
..l l )'l 'i r Il r ck l r ac,g é s z í ts ékki Ir,rIrrr||ltI tlkosannregdobálják az iigakat,irkktlrcl(iscgíthetik
rr , l r ,i r r rl'l r n i i l c u k o r r a l , .tIrrIt.ttttitt<rt. Ichct'czórt Irítzzanak
A burok felnyitásaliijc1aInrirs
r'r .r rIst'li li'l brrrnclr.vel. |.rlrIl'ttl' Kcnlénytalpú cipőt veg1'errek
Íi'|lrz['r1,
hogy a geszterryc
I l .r r o r r rn ti u t'l r r i tr i tl r |..tttr.ttflr('jiittapostissalfeltörhessék.Az ércttgcszterrye külsejc
r rr rr Ir .tt 'Irr ' z I tei |{<l - c n s ó g e s I||||,|. |('tl,ycs ésbarna.l.üskés,kűlső btrrkanélktilnráriscsábíki
il .r l rr L .r l | ' r t r . r r rrlr' Iv ú i t .
 CASTANEA SATIVA STELLARIAMEDIA
FELHASZNÁLÁS
SÜrr crszrnNyr
Közönséges búkhúr
Hasítsákfel a gesztenyeháját' a gyümölcsöt pedig helyezzéknyílt
tűz hamujába, aparázs kozelébe- egy geszterryét egészbente. Kertek, megműve|téspar|agon hagyott földek
gyenekrá. Amikor az szétrobban, akktlr a többi is megsült. |rkója. EgészEurópában fel|ehető.Vézna
rgynyári növény. EInevezése a gyakran
Az a robbanáselégriasztó lehet,nrerta héjclarabkák úgyrepül-
messzekúszó,kanyargós szárra uta|' Szőrök
nek a levegőbenmint a repeszek'ezértzilljanaktávol a tűztő|,
.gyet|enegysorban ta|á|hatók a száron' }
mígmeg nem sül a geszterryéjűk.
Lovelei:ová|isak,vi|ágoszö|dek éslágyak.
V|rága:egészévbenapró, Íehér,csi||aga|akú
STs orszrrNYEPÜRÉ ö.'é|u"n o'..
Hámozzák meg a gesztenyét,éshíg |rúslcvesberr főzzék40 per_ '|,ásoo
cig.A levetöntsék le, a gyünr(i|cs(it szitlin vagy krumplinyomón
passzírozzák át (összc is ttrrnrix<l||ratjrik).
Az ígykeletkezőpürét A tyrikhúrtrendszerinta kertek istenverésének tartják,de kom-
fŰrszerezhetik'éskrunrpliptir(' hclycttkínílhatjrlk, vagy húsokba helyettpróbálják meg másképpenfelhasználni.
JrrrrrztiiIiisa
tölthetik' vagy lcvcsgtltlllltictltkÓszíthctncklrelőIe. A ker.tckcnkívül bármelyik mezőnhozzá lehet jutni rrréga téli
hr)tt.rprlkbanis' de ne szedjékössze olyan helyről, ahol valószí-
GBsztrNyBr-rszr ilÍlIcpgyomirtót használtak.
l-iltal gcsztcnytitgyiiilsenck
tiirolják nrclcg,jtil szc||(iz(i ll(;YŰJTÉS/SZEDÉS
helyennéhárryh(lnapig. A ilprrt|t' puha, zöld levélkéketszinte az évbármely szakában
Hámozzák meg, aztán ||rrrc |chetg1ujteni' kivéveerós fagyban.Tulajdonképpen késő
háztartásirobotgépsegít- |hrre|i's az évlegelejéntalálják a legfrissebbleveleket.Ez az
ségével porítsák minél qylk |cgÍinomabb vad zoldfele,ízea kukoricáéraésa sa|átáéra
finomabbra. A keletkező tllll(tkrztct.
sárgás liszt enyhénillatos, A |cvc|cktúlkicsik ahhoz, hogy egyenkénttéPkedjék őket'
ós kitűnó sütemények, c8yszerrefogjanak össze egy csomó növérlyt, Írgyszakítsák
kerryereksütéséhez. ''í|.t
b, Mlgy pccligvá|asszákki a fiatal, zöldebb ágakat, ésollóval
Mivel nem nagyonke- Yltlrlk |c. (Yigyázzanak, ne keverjékössze a keményszárú,szőrös
leszthető,keverjéke| |l|| rrrirt|iirlrúrral
ésa sima, egyenesszárú,piros foltokkal
finorlliszttel 1:I t kutyatejjel;azok felszínesen hasonlítanaka
|líltye/et
artinyban. lyttklrrrrrir.
)
FELHASZNALAS
TyÚxuÚn rőzvr, Törpemálna
A|aposatl nlossák rrleg az iigaklrt' hclvczzl'|i scrpclryőbe, c1e
|/izegestalajon, Íő|egaz északihegy-
rle tegyerlek htlzz,ávil'et.l)itilryi virjllirrrYilgy cgy kaniil olajban
vi<lékeken é|.A|acsony,kúszó bokor,
kevésapr(lra vágott zölc1hagyrrrtir,ir| |ri r.tc|crlstiss(.k ntc{.
_2 percnél toviibtr ne tartslik it tiíz(irr(ha aIlrriil klr'iibb siitik,
.20cm magas lehet. Levelei:
kr'rckdedek, karéjosak.Virága:
eh'eszti az ízét,osszeesik, i's tl|vltttlcsz, ttlittt }riir szirl cérIla). l . r ;y edüá| l | ó. ö t s zi r m ú .J ú n. -a ug.
F.tll1'anratostrnkevergessékk()zllcrl. r\ r'i'!r('rllicsar.|alrak rii piir ( lyiimö|cs:9ömbö|yű, kezdetben piros,
csepp citrtlrllot éssz(lr-ják rlrcg lchclct ltr'i szcrecscnc,li<,lval. tl|('tten narancsszínű.

TÉlI,revaszl SALÁTA
A t y ú |< h ú|rr a j ti í s i r li <
t c v c r | i'kc I r'c Iclt zt llt t lsrllcrlrlyisó gÍí
pit y- \ llr'|s11liilpx a vndszecler rokona. Nagy-
p ang l c v ( ' l l c l ,l < ti tr 1 ' x 7 s 1 1 11111.t ''t rt l sliirliu klit orn t iiva l
i's lrorzit alig lroz g yiinl(ilcs(it (I le nl úg y
llr r|. rlrrtilib an
(i t l r t l r s t lsí z l i ' c tl r ' i ' [ ' )r t. S i r l i it lrrrllrilrrj
t 'sI eit rrrrlt lc 'll(készürlt
il l', l, l. rtrlS kand iniiviiiban). F)ze g y szub alp e si ftrj,
c l r c s s zi r r g g eÍi
l l g t' i l s s z i i | i . rrrl'Ivl:szirk-Atrgliálran' Wales-berlés
.'|..'.i.tIllttt
I-t-tocsirrak'
lripok kozé
r/r rl llll

\\'.rIcs
lJerrvill-Iregységében
. 11tr.1',iszct-t
a XIX. sz,1lzaclig Íbtrrrrnartrdt, sztlkirtlatllragyonrdrry
, rnL'lt'zlctett e ritkasirgra.Llanrhaiadrlak(rihittckabban,hogy
rr. tli'Iltrntörpenl/tltrajiir St. DogÍrrnIlak spirituiilisközllclr-
'it...l l la r.alakielr'ittcrlrrr'ir-tliilniit
|,||.|...|(.|.t. it papnakSt. l)oÍltilrt
';'r1'1.rrr,
lt|<ktlrhittik szerintelengeciték az Óvi irtltiiiit.

|| l,l|^SZNÁLÁS
..,r11r Ilr.rlltrrnia tcriilctcirlptrclingi's tlzsettt|i'ószítési're
c1szaki
Ir'r'.lrl.rIl.t|i
il t()rpetrliilniit,
c1eolyarréte|ckl)c is llcIctcttók,arlle-
Ir.l..l |.rrrtr,etrciotrltlisatl
Íijlc1i
szederrelvagvrrriilrllival tiíztek.
.. rrr.'.r|i'
|<.(i|(jnbséget
erecinlényezett. Íiissc-ll'
Sl'i't.ltlrszliglrtllr
l,' ttl,Io./\'illixrvasztjiik.
 SYMPHYTUM OFFICINALE SYMPHWUM OFFICINALE

A fl'ketenadálytő leveleitmeg is lehetfőzni, ugyanúgy,lnint a

Fekete nadálytő rlrcrltjtot.]ó| f'űszerezzékmeg.Nenr szükségcsvajatadni hozzá,
tttt'l.lnrirguka levelekis eléggé
ragacsosirk.
Fo|yópartokon,utak mentén,|akat|ante-
A lcgjobbételfeketenadálytőből a Schwarzwurznaknevezett,
'rü|eteken é|'időnként óriási
||(.lllctbundáslevél:
ko|óniákban. EgészEurópá.
ban e|terjedt.Bokros,szőrös
éve|ő,50-120cm magasra nő' tit'rrweRzwunz
Levelei: sötétzö|dek, szőrösek. íoketenadá|ytő|evé| igényszerint
r |á n d z s aa|ak ú akV. i rá g a: I tojás
tl dkg liszt
fehér, krémszínű' rózsaszín
vagy má|yvaszínűharang a|akúvirágok /,5 d| tej vagy víz
csoportokban.Máj..okt. Itígyedteáskaná|tengeri só
vál vagy o|aj a sütéshez

A féketenadálytő ktilöIrtjseIrj(ll érzinlagiit rryirkoslrelyeken, \r'verii'k(isszea lisztet,sót,

ktilönösen folyóvizek IllelIett.Jellegzetes, lárrdzsaalakúleveleit lnl,rsli's tejetpalacsinta-
senrnlinlássalnenr lehetösszetévesztelli, rrrégakkor sen-r,ha lr'rrl.rnirk. A leveleket es
a tr()véIlyéppetrtretllviriigzik.Azok alsciÍ.ele Í.rrkó,
szőros, föltil jól n-rossákmeg.
.t rr.tt.itkllt
pcdit Í]nonr,sötét,szinte fényeszöld. Kis bemél1,edések hálózatlr |r|,|t.lslik bele a tésztábaés
Iiithat(lrajta'r'tlinthaa leveletvalarrrilyerr
öntőÍbrmába préselté|l r||\\('|( ki, de 2 percnéltovább
r'tllrla.Főzésheza leveleithasználják.Ne aggódjarraka szőrössc{g. trr'lrirgyliikaz olajban.
rrriatt;fózésközben teljeserreltűnik. I l,rYilslilgabbat akarnak,
Iilgjanakössze két-
't|.hllr
BEGYÚJTÉS/SZEDÉS It.|trrrlr cgyfilrmaméretű
Ncrlr iuazltrrlényeges, nrilyenkorÚrleveleketgyűjtürrkbe a rlö- t's úgyforgassákmeg
|r.t,r.Ir.I
r't'rrvríj|.
Az icl(jsebbekízesebbek, a fiatalok (perszene hcr
rr-rir-rt ltlp1,
ltisztiibatt.Az ered-
't
virtlIirliittvhlasszanak). tttr'try; liív(ilropogósarany-
l'trpr.llclti|puha,nedvdús
Irll|,l|^SZNÁLÁS \. Ittt,.trztvttrz.Kitűnő kísérő
.\ |i.ltir||lirrtlzslis
ler'elek,arlrelyeketnrárciusbarrgyíijtenekbe, rrtlllr,rllroz (nrelynekaz
( \.||\|).||'tt'ttlisck,
Ós kitÍin(ienhasználhatóak salátákkészítési'- rrIr,lttt'
rt|,l|.|.t nrit a levélé).
Ir,z, nt'runrsszirbb, nrintaz uborkasaliita.
 ANTHRISCUS SYLVESTRIS ANTHRISCUS SYLVESTRIS

Erdei turbolva
Utak mentén,Iege|őkön éserdőkben'
EgészEurópában e|terjedt,gyakori
növény. Egyenes,e|ágazó szárúéve|ő,
rend szeri n t1 m mag as ra n ő 'S z á rai z ö |
dek. üregesek, barázdá|tak,a növény
a|ján szőrösek, feIső részénsimák'
Leve|ei:fűzö|dek, enyhénszőrösek,
többszörösen szárnyasak.Virága: apró,
fehérvirágokbó| á||ó, ernyős. Ápr.-jún.
tlIGYÚJTÉS/SZEDÉS
,\ztlttnalkezdjékrr-reg a tr"rrbolyabegyűjtését, amikor a szára
r.|t;ggé kifejlődött ahhoz' hogy azorrosítarli lehesser-r.Az évké-
rrllrlliszakaszábankeserűvéválik. |ól sziírítlrató.
Nirgy forgaln-rÍr utak mellől rre szecljé'k,
lllert ott minden
rlirv('rrytbeszentlyeznek a kipufogó giizo|<.
ljtiLHASZNÁLÁS
lris rnennyiségber-r a turbolya felcloblratjarllegsz<lk<ltt
\.||iitiii lrkat,kűlörröser-r
,rlrrrruonya-, paradicsom-

Az c r tl c i tL rlbolvirlcfn lc szt ct t viilt oza t a

r.rttIltlrkasalátát.
.r lrrtttclrérbabhoz,és
Jól illik fi:r 9,t
{r.\

tu u v a n o l l ' a nl i iss, liiszcrc s illlt t i. rrrrzcviigottsnidlinggel,

Az crtlci ttrrllrlIyilltz cIsíitar,itsszirI virli{llil lltlrttló ernyős |.tt|irltrllyalegyüttfinom
r'irliqziltti
rriir,t'rt1'.
Iiz retttIszcrittl cIt'gitz ltztltt<lsítiiszilroz, Irr1.rsIcpény készíthető
tlc Itlrsilrtlít
rrllislitjtr|iIrttz
is' rrtcIvc|i|iiiziiIstl|<itrr rrlérgezőek. Irr'lolc.
r\z a lcuvcszi.lycscbb, lrrru rrr['rgcs iitLizzalvagy a fbltos ( )sz ftllyarnárrvirágzás
biirtil<kclli.ctcrili(isszc,cz(.rtaz itLil)l)itiibliizatt.rirn bemutatonr rrr'll'til nriisodszor is
Ií'rlycgcs ktil(;rrbsc'gci lict. M i tlclcrlcset
rc tlí'zzcncklttiltlae Ir.tr.Ic|<ct lroz' r-r-relyek
télerr
Irlirotltnövé'nynekrrriis,jtil iIlrrsztriiltfilrritso|<barl is.A bürök rr rriltlcl< maradnak.
visszataszít(l egérszilgot iiraszt,ha bárnrelyrészét nlegsértik. A \lrr|i,ir|<ik a levelealapján
r-trérgesádázrrak r-r'rással össze nenl téveszthető,lelóeó' zöld l.r.Irt'scl< Í.elismerr-ri
elóleveleivannak,rnelyekszaká|lszerÍietr a virágai Jatt rrőnek. tlt'\,i'Ityt'begyírjtlretrrek
'|
Ilr.|rrlt.cgy kevesettéli
Faj Méret Szár Ir'tt.rt.|i'raguk,egytálételek
Erdei turbo|ya 1,2 m-ig Vaskos, ha|ványzö|o, Ir'||l issít('sére. Jó sütőben
barázdá|t,kissészőrös lt t||,Irlr.rtibr"rrgorryával is.
Mérgesádáz 0,5 m-ig Vékony,sima,
barázdá|t. üreges
Fo|tosbürök 2,1 m-ig Vaskos.sima, sötét-
vörös foItokkaI pettyezett
ll s8 VACCINIUM VITIS-IDAEA VACCINIUM OXYCOCCUS

Piros áfonya

./ Mocsarasvidékek Mocsarakban,|ápos
'1 |akója.Kis, örökzö|d Icnyérenhonos.

.,.Dőr"{,"f,fli:";,
fa. cserje,magassága Kúszó'örokzö|d tör-
pccserje.50 cm magas
ltlhet.LeveIei:sötét-
i. ] oválisak,sima szé|űek. rö|dek, csúcsosak, a|só
, ,
í,.1 =..' Virága: rózsaszínűvagy It'|ükfehéres.Virága:
*. .-.-'---, Íehér;|aza csoportok- trjzsaszínű, bókolók'
ban nyí|nak.Máj.-jú|. llosszúnye|űek'
Gy ü mö |c s e :p i ro s , 9ö mb t un. -a u9 .
aIak ú ' ( tyümö|cse:piros.
I r l | t o s9, ö m b a | a k ú .
Ez a kis cserjca tíízegiífbnya közeli
rokorrir,['sansol nyelvtertileten
va|<ijiilla
rr hegyi tíízcgi,rfilIryiinak
is \ |rrzcuiifbnyavalalralrétköznapirrakszánlítottNag1,.Britanrriii-
rlcr,czik.Kinrerült,tőzegestirlir,jtlrr
rr(illtrr<ipitészakiviclékein |'.ttt.tIct rt-ttlcsarirkésa Íi'Iviclék
lápjairrakkisziiracltisanree-
L)gyanúgy, t-t-tint
a törpertt/rlrrir
(lirr1;rr-s
clttttttttctntlrus),tern.É- l (}ttI ir novérlytterrrlészetes
|||..,/ lakóhelyétől.Mtrstan1tra
szcteskonzerváló arryagot,a bcI-tztlesar' egyik szilrnlazékát |.|\'||('szt Anglia ésSkócia tőzegesvidékeireszorttltvisszit.
lat.taltllazza,ígyjól tárolhatti.NépszerÍi Svédországban, ahol \ trrzetiiÍbr-ryát egy l75tl-barrkiadott füvészk()Ir1'venllíti.
lrz ercl(ípiros aranyárrakhívjiik. \ |rr.Irilc készültételekrecePtjeitaz Arr.reríkiiba irtte|epii|(í
tlritck
FELHASZNÁLÁs rrr.l1irr|i|iitlvitték,ésaz ott (íshotrosrr(jr.é'nr'ckrc
aIklrlrrlaztiik.
I lr|.rjtltlIlkcíppenezeketa receptekctF]trrtjpiillitrl
clli'|citcttt.k,
,\ l,ir.,s, gömb alakú bogyók, r'.,rrIr|l|icrtiltek vissza AnlerikábtiI
llr i l r I l t t t i ze g á f o n y á éc, s í p ő -
st.|itis tl\'crsen alig ehetőek. ||.l,|l^SZ NÁLÁS
l ) zs t 't t l t 'tzs , c l i t k é s z í te n e k
\ |rlzt.1'1i|1111y.1 llyersell nellr igazát-tÍbgvirszthirtti'a|i|<tlrvrilnak
|'r'l o Ir(' l i r .r ' i ' sv i r d a l n ta Il. ..r.Irllr;, hlr legalább egyszer átfagytak. l,chct llcl(íle szószt, zselét
Ir .zz,r ,r t l ,rs r i v ahlo, u y a r tn a k I r ..rlIt.ttitruvirnúgy,r-nintamerikai, nag1'tlbb rtlkorrából is, anrely
I|' .|.'
t |||t .|| t .rI r r r c; r| ( i s c g í ts e
1. rI
r l|. . rI ltis|rtlz
kitÍinő.
r 1 ,,tr, ,l r t .r so tl l i s t) .
ll .- TARAXACUM OFFICINALE

Varjúbogyó Pongyola pitypang

Mocsarak, |ápok |akója. Kicsi, kúszó cserje. Gyakori ése|terjedtrétek,útszé|ek,

8Rl
-. 30 cm magasra nőhet. Két|aki. kertek,füves terü|eteiben.Vaskos,szőrös.
Leve| ei:tű a| a k ú aks, z é |e i kb e fe |éh aj |an ak . rsöves szárúéve|ő'5-40 cm magasra nő;
Virága: kicsi, rózsaszínű.Ápr.-jún.Gytimö|cse: tejszerűfo|yadékotvá|asztki, ha bárho|
' éretten fényes ésfekete' tnegvágják.LeveIei:szúrósak,tőrózsában á||nak.
Virága: aranysárga,nye|vesvirágok egyetIen
ÍTszekbenü|nek;febr.-nov..de különösen ápr.
Ts mái.

'\ 1litypanga leggyakrabbanelőÍbrcltr|<i gyorlrrl(!vény, I

r \ r 'ar jt i t r o u v tir i g l ' tc r ti l s z i ' ( rrzi'szirliil:iP ol< .ourn , irrta h a n ga . r.l r;il.gilviriiga későtavasszalcsaknetlrteljesene|borítjaa ftil'es
( i v t i l r r i i Ic s t' l r íIi ti
I tg r r l tttte l tr'zir|iiir|iis t t t c t t t t l'is[ .gcist lr.rrrlcteket.l,eveleitésgy()kerét az él'biirrrlel1'időszakábannleg
llc g l 'Íjit el ri. h'lrettaliilni.

r.ELHASZNÁLÁS lll(;YÚJTÉS/SZEDÉS
lJ t x:r 't i(i r r s r r r l i vi tl i ' l i i tc r ti l e tcli.c rr
( l- r'i t :rn rin lirt riiski'n t h a sz- | |.rir gyökerétkívánjákÍ-elhasználrri, akkor azt (ísszelássák ki'
r r t l s í t ji i kl.lg 1 ' c stl c g v Íi i tí i lgi v t irrl( iIcs|it lcst lrlviit kó szít c n ekbelőle. ,|||li|(()!.
ir legvastagabbak ésleginkább léclúsak. l)örzs()ljékle
.t|.l1rtrsall,hár-tloztliukrrer-rl
sztikséges.
l,el'eleitaz ér'biirnrc|y
IrIrrszltklíban begyűjthetik.

lrIit,HAsZNÁLÁS
,\ lcvclcitszer-rdvicsekbe
tehetikegy liis \\(rrccstelsztissz-rl
ttl..1i1xlcstllva,
vagy vajbannlegpiir<llhatjiÍli'
trlitlta s1lcrl<itot.

l'l l.vpa.Nct-n'vÉr.salÁra
| |rItczir |egfiatalabb leveleketl,álasszá|<'
ós aztlkat|<i'zzel
|.rvrr|itsiik cl a növényről. Fosszákl-tlega szlir nraraclvlír.ryaitól
r.l .l|.tlrtlsatl tllossákmeg.Vágják durviíra,locsolják nregolíva.
rr|.rti.r|' ci t r<lnllével
ésszírrjanakrá z'úz'<ltt
filkhagynrtit.

_-t
tl CZ
r\larcc|l}oulestin,franciakonyhafőrrök a XIX. századbarr
ir kiivctkezőképpenkészítette salátáját:cgyenlő rr-rennyiségber-r
Fehér árvacsalán vagy holtcsalán
pit1'pangbinrbóI(ésaz azÍkörülver.ő flat.rlIeve|eket), valirnrint .\rtirthívjákígy,n-rerta leveleiolyallok, nlint a csaláné,de égető
aprtiravágottcéklátadott hozzii. r l.tllinszőreinincsenek.

PlrypeNcoyoxÉn.xÁvÉ IIHÉRÁnvecseI.ÁN lamiuma\bunt

l\ pitypanggyökerétstltőbenpirítsaikrtl1.ltlg(lsrit.Óroljék
Utak mentén,sövények a|jában,par|agon
clttrvtira,
ésÍrgytózzék,nlint a ,,relldcs'.I(li\'ót.
ll.lgyottfö|deken éskertekben gyakori;
litka északon,Skócia nyugati ésÍrország
FŐrr prrypeNGGYoKÉR JAPÁN MTDRA
t|ó|nyugatirészén.Te|epeketaIkotó,
1 csészeIedörzsö|t pitypanggyökérvékonykarikára vágva
rrőrös évelő,szára szögIetes. 60 cm-esre
1 evőkanál oIaj
|r megnőhet. Levelei:áte||enesek,csipkés.
víz
í(irészesnégyszé|űek. Virá9a: krémszínű,
só
vIrágtakarós.Márc'-nov.
szójaszósz
A pitypangotl.rirtelerr süssékiit PIRos ÁRVACSALÁN l.amiumburbur
eum
olajban.Tegyenekhozzrivizet,s<it,
iltlji'k le' addig párolják a g1'(;ke- Nagyon e|terjedtésgyakori a megműve|t
rct, Illígmeg nen] pulrul, ésaz fö|deken. 10-40cm magas' Levelei:párosak,
()sszesnedvesség el nem párolog szívaIakúak,csipkés-fűrészesek, csúcsosak'
rti|a.Locsoljákmeg kevésszója- Virá9a: rózsaszínű-bíborvörös,virág-
takarós; enyhe éghajIativiszonyok
sztisszal
me||ettegészéVbenvirágozhat.
Prssnxr.rr AU LARD
apróra vágott, ropogósra sü|t ||Átts()NYoSÁnvecserÁN UlmiumumDLexícuulc
sz aton n a
nyers pitypang salátaaIap MIrrdmegműve|t,mind par|agon hagyott Íö|deken
(ltlqyenbenne pár virág is) qyrrkori.Szőrös éve|ő.30 cm-esrenőhet. 5zára szög-
('(('t |otr.r,zö|d vagy vöröses. Levelei:kerekek, kerek-
sz .t |<lnnazsír l|nr|r.rr fogazottak, Iegfe|ső|eve|eiszárö|e|ők.
V||,|(la: rózsaszínű-bíborvörös,vi rágtakarós;
'\ st tIlsz .tIrrtltliit
ltlrrtiltszórj á ka l l | á | (' o k t '
l.rIr\'(rIr I t'llt'rrrlczcl
t slrllitalapra. *
ll LAMIUM FÉLÉK

Fekete bodza
BEGYŰJTÉS/SZEDÉS
Akkor a legjobbbegyííjtelli'
alllik()rr'ir1rgaik kinyíltak'
. Erdőkben, par|agon
leveleikelértc{k tlc tl.tc1g
nlaxitrrálisnrctrcttikct' Itcntkezc]tekel
. hagyott fö|deken,
fonr-ryadni. ,' sövények me||ett
'
qvakori.Gvorsan
FELHASZNÁLÁS \v - ' .:".
I novo cserle, magas-
A fiatalhajtiisokatéslevelekctitIitptr5 111gg1-'.'.,siis
tttiitlviz ' s á ga e| é r het i
hozzátrdásanélkLilkell nregÍiizlr i, \'isZ()l]t tctl)'cllcklrtlzzii a 10 m-t is.
diónyi l'ajat,s<it,borsot éskcr't'silPrtit.aviiqtlttz(llclhagyrrrát. Kérgepara-
l0 percig pároljrik.A vér:ónt.itcsitrjitrrit|<
r.ii|<iscitronrlevet, Íaszerű.
szórjá|rrrregszcrcesettt|
itir'it,. Levelei:na-
:-'.ií ;-.qvo k'söté t'
..,ilh|1' fűré.
'.1;"k'e|ő.
rrrlsek,rendszerintötös csoportokbanforduInak
Vtlága:apró, krémszínű.sátorozó bogernyőkben á||nak.
(tytimö|cse:csoportosan e|helyezkedő, kis, pirosas fekete
Ixrt;yók.Aug.-okt.

| |.rlt.Ierr |írtjuka feketebodza csupasz,ronda vázát, nem

Itttttt,.tt|i',
hogy bármi hasznátvehetnéenrbervagy állat. Fiatal
|rr..|r.irlck erős,büdös szagacsak rnegerősítivéleményiinkct, t.lc
;ttttttts r,i'géreédesillatúvirágok borítjrikcl az egészn(lv('nyt'i's
'tlrr|..rlIrlllbször használják'nrirrtlrltrlltclynliis irrjit.Az tlrttlcltlx
rrItrrr|.ts|liltl
is elisnrerték,
bőrkerrőcsésszcrtrcscpp cgyik
l rllrrr;szcként.
,tIl.

|||.(;YtUTÉS/SZEDÉS
\ r lr.r11li'l|raszrlálásához
vágják le az egésr'cs()p()rtotahozzá
|.tttrlzrr,|ill.5 cnr-eságrésszel egyűtt'Vizsgriljíktrleg,nem
Irt Irrrrrll c kiirtevőkkel,ha igen,azt ki kell dobni. Ne mossák
ttt.11.l vit.;tgtlt,
l.nertazza|eltávolítjákillatanyaganagy részét'
 SAMBUCUS NIGRA SAMBUCUS NIGRA

A bogyók akkor érettek,amikor a csomók a föld feléfordul-
nak. Az egészcsoportot vágják |e az ágró1.Csak a lédúsbogyó-
kat válasszák,amelyek mégnem ráncosak, nem repedtek.
Jól mossríkmeg, ésvl|áva|húzzák |e a szárrészekről.
be az igen alacsony fokozatra ríllítottsütőbe. Másnap öntsék
róla a folyadékot.
Tegyékát serpenyőbea többi alkotórésszel
. Forralják l0 percig, majd töltsék palackokba. Minél
ideig áll' annál finomabb, kü|önösen májhoz kitúnő.

FELHASzNÁLÁs BUNDÁBAN
Bur,rnÓx tvőkaná| |iszt
A fiatal bimbókat salátákhoz lehet keverni. tojás
csészeVíz
VnÁc egészben (hagyjanak rajta egy kis szárat is,
Forró' nyrírinaPon egyenesazágró| leszedve|ehetelmajszolni könnyebben be|emárthassák
a tésztába)
a virágait, melyek olyan habzást keltenek a szájban, mint a sütéshez
a szódás fagy|a|t.A szárakról leszedettvirágokból - a pezsgő
mellett - vitathatatlanul a legjobb habzóbort készítik. a szóráshoz
l|rztből,tojásból,vízbőlkészítsenek
palacsintatésztát.
A virá-
BocyTx fogják meg a súráná|, ésmártsrík bele a tésztríba,majd
Almás pitébeis l.le|etchetikegészbenkiegészitőként,vagyhozzá- le róla a felesleget,
éssüssékaranysárgára.
Vágjákle
adhatják vadszederzseléhez.(Mindkét bogyó egyszerreérik,és a szárrészt,szórják meg porcukorral, mentalevélkékkel.
ha ezt a vegyeszselétakarják elkészíteni,
akkor egy kosárba is
szedhetik a gyümölcsöket') szÍvERŐsÍTŐ BoDZÁBTL
7.5 d| |esz be|őle
SzTsz C|trom|eresze|théjaésfe|sze|ete|t
húsa
fé| |iter forró ecet vagy vörösbor dkg citromsav
fé| |iter bodzabogyó kg cukor
l evőkaná| só bodzavirágzat
késhegynyiszerecsendió d| víz
40 szem bors
cukrotöntsékegynagyedénybe,
éslocsoljákrá a fe|forralt
12 gerezd fokhagyma
Addig kavargassák,míg a cukor fel nem oldódik benne.
1 fej finomra vágott hagyma
fé|evőkaná| gyömbér hozzá a reszelt citromhéiat,a citromsavat ésa bodzavirá-
llagyjáká|Ini24óráig' időnkéntkevergessék
meg.Szűrjék
Az ecetetvagya vörösbort öntsék a kóedénÉen vagy tűzá||ó iluszlinanyagon, töltsék tisztára mosott üvegbe.|ól dugaszol-
tálban előkészitettbogyókra' Fedjékle, ésegy éjszakárahe|yez- bc, Hat hónapigeláll.Le is fagyaszthatják.
 *a r

68 SAMBUCUS NIGRA CHENOPODIUM ALBUM 69

Fehér libatop
M i r r denho Im egt a | á | ha t óa B r i t -s zi get ek en,
t r r i t l dm egm ű v e| t ,m i nd pa r | a go nha gy o t t
I r r I r l ek en. K em é nyé segy eness zá r úé v e| ő ,
' , ( )1 5 0 c m m a ga s r a nő . L ev eI ei :r o m bus z
, r | . l k ú a ks zÜ , r k é s zö | dekVi
. r á ga i : ha I v á ny -
. ' . r I r | eka ,pr óa k , f ü zé r ek bet ö m ö r ü | nek .
I r r r r . ' o kT t .er m é s e:egy -egy ba r ná s f ek et e
r r r . r r t ot at r t a I m á Z .

| ||l ( s()(lil'hog r'e zt a I l()r'c1I lr. t itz (jsktlrllart

nlár
. t. . ||r. rszI lliltiik
élclrllisze rként' hisze rl j<il
.|'. 'r. , t|
i|i cnrb cri tc|cptilése kközcléb e n.
. tIrl. rsttltqiai, kiacltis|e ve le iérte 1kcs
r . 1'|'r|. 'klirrrlist jclcnthctte k.A rrör'étrr'
Ilt;tu,s, t,s rttluz.rt-trxr',(tr , '' l |'|(l \. i I l\'ilitkiikori tcle p irlése kcntaliíltiiknrcu F, ttrtipa
m in de n fé |ki| ó egreshez: . r t. . \|:tgiilit-cnrlrllaratltak a t()kéle tcse n
koI lzcrl'iilt'lil||trrldi
4 bodz avirág | |ll|'ll 1]\, ()lll|. iíbis.
an( 1950-lre I ltltrkkaI rtilkrii cg i'diirriili
f é||i te rvíz ,'r,".,,tIl)iul./
f é|ki|ó cukor \, . tttgrtlsziiszicl(jkb e nis tilrltos n()l, óI lyncI sziirrlitI
<' lltttrtt'
,l.iíirllítsii|i
cI ir lltltlzirvirligsziirrószcit.'l.isztítstik lllcg ilZ c!{rcst. 'l|. l |||('llÍirI r'ltkat
I is rrcr'e zte kcl rtjla.Á ng tlI tlcr'c i. t''rttcI tlc''
i's a r'ízzc|cg1.titttcg1'óIitil Íi'ni.l]éltiriiig Íilrraljiik'k()zllcn vissza' ós irzt a callrllt. itlgcsI lit.icj\I cI lltltrrrr
. '|'|\(', /clI lct(i es
|ilrrlli||aIpópcsítsóI<' a {rr'Lirlr(ilcsijt.Átljlik l-r<lzzií
a cukr<lt' ' rrll. r||'i\|i|clcn ncl, ób crl (. iriztékrucg.
g\1)rslltl|icr.crgcssók, ntíg1i'llrerlltllc]<iclik, aztárrújratilrrllljli|i \ l. riltrrtttrsíttlttrtlkotriillak'a sp cI rtitrlit|<.
lrz e lte rI ctlt'si. rc|
li'|.,\rlltrszlilrzslíklra ltigltt(ltt b<lclzal'iriigotl(lgassáklz ccli.nt'll | . 'r rt||. rz t'|c|ltriszcrckI istájártjl'd c lcr'c|e ittttt'gstr|i;iil:
(.s|]legeg\'szcl. filrr.lrljliktc'l.'l.livolítsiik
cl bel(jleii tltlclzitr'irl,l.. t. '' i l''zlrlI liiliI rtrrsziigb atrése g r'e ssktit szigctclie rl.r, illllrltiI tt
rrr.ritllr lc|ir'iirta sztlklistls IrrticltlIrtcgr.ék cl. l . rr. , 1. '1111. 1s
t. t'sze itlis éhínsége k,
f(ikéntlr I lliistrtli|ii'ililq-
l, , l, , , rr r(l(iall.
70 CHENOPODIUM ALBUM

A fehérlibatop jól gyarapszik emberek közelében. Ha meg-

Édeskömény
trágyáz'záka kertjüket, akkor számíthatnakrá, hogy néhány
Dé|.ésKelet.AngIiában,Wa|es-benhonos.
hónap múlvamegjelenikbenne a Í.elrér libatop is. Ez a növény
Skóciára kevésbé je||emző'Szik|ákon,par-
foglaljael elsőkéntazokata |öldeket,arrlelyeketépítési munká-
|agon hagyott földeken, nedves he|yeken,
latokkal megbolygatnak.
kü|önösen a tenger közelében é|.Magas, ..
Tudjuk' óseink szerencséseklehettek ez,ze|a szivós növénnyel lzürkésszínűéve|ő,2 m-esrenőhet; szá-
több vasatésfehérjét tartalrrraz,
rllilrt a k1rposzta vagy a spenót, ra kemény,erősen szagos.Leve|ei:i||ato-
éstöbb B'-vitamin, kalciun-rvatl beIltrc,t.tritltalnyerskáposz- r.rk,vékonyszá|szerűek.Virága: össze- i
tában. tt'tt,mustársárgaVirágernyő' Jú|.-okt.

FELHASZNÁtÁS '\z ct|cskömérryt feltehetőena rór-r-raiak

vit-
Az'egésl' novérlytel lehct Íilgyirsztittti llycrsctr,de talán jobb, tr.kNlrgy-Britar-rniába, rnivelrragyraértékelték
|rit<llyitrt
rrrticltlrr
ki.szítil<
cl' rtlirttlllrtlgyl spcnótot szokták. .r1ivrrgyításban ésa konyhában felhaszr-rálható
I,cvesckbeis belefőzhetik. rlrságait.
l rr|.rItIr
Kc|lcrlrcs,jellegzetesízea '\ rr(lvény minden részeehető aszárátó| _jó fogak kellerrek
zscrrgckelkiiposztáéra vagr -
||||//i| il hagymájáig.A zöldségesnél kapható gumó a növény
a llro|<ktlliéra
emlékeztet' ||.| |||(.sztettvá|tozatáró| (F oeniculum vulgare wr. dulce)
rr.tttltitzil<.A növény minden részejellegzetes, friss ánizsillatot
,|t,tsrl, t|cvékonyszárrészei, leveleiésmagjai a legértékesebbek

lItl(;YÚJTÉS/SZEDÉS
,\ ttrrr'i'tly
zöld részeitéleskésselkell leviignia rlyáron,nlin('l
arrnáljobb. Egy részét
lrrt.tIlllittl, (beleértve a sziirri'szckctis)
Ir'||rt1igcsztvesZárítsákki télire.Szárítiisk()zllcllaz i'cicsk(inlérly
szllgtlsabbá
ttrr.11 válik. A magjaitoktóberlrcn gyÍijtsi'k, azclótt'
IcIjcsenkiszáradnának
Itr'11t'

|'|.!'||^SZNÁLÁS
\l r.rlr's|i(ittrény magjaijó szélhajtó.
| ..r't.Icit hirlételekelkészítéséhez
lehet használrli.Az apróra
r .|llrr|| tr lcsli'(ltllérry
ésegreskeverékekitűnő r-r-rakrélához.
 FOENICULUM VULGARE

szárított száÍaegy provence-i márnaétel_ a rougetÍIambéau

fenouil_ alapjátképezi.
Parajlibatop
Finomra vágott leveleit májhoz, burgonyasalátához,paszter-
nákhoz, sőt a|máspitéhezis hozzá lehetadni. Utak menténésmegműve|tfö|deken. Egyes
he|yekengyakori, de kevésbé je||emzőWaIes-
ben, Skóciában, Írországbanésaz ország
OxRocHxa
dé|nyugatirészén.Közepes termetű, vöröses
Hide g leves G ö rtigorszigb óI
rzÍnűéve|ő.Leve|ei:háromszög|etűek vagy
2,5 d| joghurt (simavagy aImás)
dárdásak,épszé|űek. Virága: füzérvirágzat.
2,5 dl tej
Máj.-aug.
1 csészekockára vágott uborka
fé|csészeapróra vágott, savanyúuborka
fé|csészekockára Vágott, főtt csirkehús
|.rilrajlibatop a mediterrán területeker-r
1 marékfinomra vágott édeskömény-|evé|
^
0rItrrtttts, magjaitta|ánaz elsó foldművelók
friss,nyári fűszerek (menta,fodros petrezse|yem,snidIing)
rrIrclt('kát ötezer éwe|ezelőtt. Mivel a növény
2 keményrefőtt tojás apróra vágva
tr.ltt|szcrint jobban ésnagyobbranő termékeny
só, bors íz|és szerint
Irr|'rjtrrl, gyakrabban fordul e|ő tÍágyázott,
A tcict ós it jtlghttrttlt|<cvcr.j(.|<
iisszc cgy tirlban.Adják hozzá rIr.rrl(ivclés alól kivett tertileteken.
Mindaddig
it liiss trlltlr|<iit,
il silVilIlyít()lt|lt,
ir csirki't,az édesköményt ||(t|)s7cr|:l volt, amíga nagy levelúspenót ki nem
i's a líiszcrc|<ct.I,cgallillbk('ttirára tcgyékbe a hÍítőszekrénybe. r/||Iitotta.
'l'r.rla|iis
cl(ítttrcljiikhozzii a fiítttojiist,a tetejére
szórjanak még
kevésbtlrstltós tiiss liiszcrt' |l!d;YŰJTÉs/sZEDÉs
A l'.rr.iriIibatopévelő,|eveleitfolyamatosanlehet szeclni'ntint
rtrt.||irlptathatatlanspenótról.
Ncrrrrég lett újranépszerű(nregvásílrolhaki is) korryhakcrti
ItIrrt.r.|i,órlt.
ilil 74 CH ENOPODI U M BON US-H EN RICUS

Kerti egres
FELHASZNÁLÁs
A leveleitnreglehet főzni, mint a sperr(ltét,
szára a zsenge
spárgáéhozhasonló. Egy angol recept szerilrt a fiatal hajtásokat EgészEurópa erdeiben e|terjedt,de csak
levágják'amikor nrégnem rrőttekIlagyobbrir20 crn-nél' rzórványosane|őfordu|ó növény.
a nagyobbleveleitletépikróla, azr.ttiincs<lkorbir
kötve nyolc
AIacsony,á9as-bogas,tövises cserje.
l,2 m magas. Leve|ei:csomókban
-1.Tíh.
percigfózik. olvasztott vajjalkínriljík.
.|||nak,3 vagy 5 cimpásak,fűré- É -ar
rresek.Virága: |ecsüngő,pirossaI
rfl
.1rnya|t zö|d. Gyümö|cse: zöldessárga,
t (iskésbogyótermés.Júliustól. 4í:'r
\r.

Il.lregyeshelyekenmadarakjóvoltából kerűlt
Á*
'r [cr.tckbóla vadonba,nagyonvalószír-rű, hogy
lrs|tttIltls
növény.Az egresátalakulásátpazar
rIr'sszcrtgyümölccsé a novén1termesztés tömeges
|r.t;tr|óscsegitetteelő. A XVI. századvégéig nem ültették.
\ \|X' századvégére már 2000 kűlörrböző nevű változatát
tltttt'rl('|<.
Ez az igyes kistermelóknektulajd<lnítható,
.rl.rIl\rlgliakozépsővidékeinpéldáuléventeversenyeztek
lr,llttt.sztési (Ez a szokásnéhányfaluban
progran-rjaikkal.
trrr.1i
rlrtlstis él.)

lt!(;YŰJTÉs/sZEDÉs
jírliuselejétőlkezdvelel-retszedni.
\r t'1ircst

l'|il,llASZNÁLÁS
\ l r.rr.Itilíil' érettségétől ésédességétólftiggőena gytinlőlcsöt
. ||...ru rt|rctikbármely receptalapján,amely ternesztett
\ 'Il |()/i|l lit írjaelő. Beletehetikpitébe'készítlretnekbelőle
11t ttttttr|es|irót-net, ésha kevésbé érett,megfőzlretik
/' ,r ' l (t|(' l (.
ll" RIBES UVA-CRISPA GALIUM APARINE 77

Áz oIclbtrrv gvtinl(ilcs()s k<lsiirkli|illt|tllgt'tlIlriiIltrlsatlr'acl Ragadós galaj

cgresb(il kószítcttttk'.'s a pti nk('s(li r'lisiirtlktl Ir acltá k e|'
.I
l\Iil,el ebbcIl az itl(iszakban aZ eqrcs tt,t['gttcIrt érctt,cÍ:rcsl)c- r < l ő k ben,m egm ű v eI t
lrr|deken,kerítések i.
l(íttctt haszniiIta|i hozzii. Ezcli lt |i.tlsiir|ili|ittrIajtltlnkó1ipcIl tövében
cs ó s zea| jn r ó r c tÍi 'k i s p i té k l r lIt a k' rrlc lr'elic tr,a t lcgrcssc|t ( 'lt ( ) t t ek r 1 y a k o r iK. us za ha jt á s ú ,
. ' ( )] 8 0 c m m a ga s r a m egnö v ő
r l r ec ésd ara c tl k < l r r asl z ó r ta k n leg.
l l t l v é nys, zá r a né gy é | ű .
l r ' v el ei :ho s s zú k á sé k a l a k ú a k ,
EcnBsxnÉpt
I r l s k é s enhegy es ek .
1 csészeegres
Vt t á ga :a pr ó, f ehé r ,zö | des f ehé r .
fé|csészehabtejszín
M . i j.jú n.
2 csészeÍehérbor -l
1 e vőkan á| mé z
vadrózsaszirmoka díszítésnez
r . l. . tt. licksze re ttlck jiitszania tclntósÚr'cl'
rrr..Ir |.iirlv(jrtc-lcntrl llclcra gacl a rtrIliÍkllir'
l . i sz l i tsi i | i lt t c L'. t gt 't jt t t ill. s ril. Iill- r ..r |1lr |'
IeIlÚr .lltlr llitr t r ,s nléz bcn r rl'r;r. 11| [. yii1111gfcltilctrc,
|l' ha riiclob jlÍk.
l t t ItI i g ' i tttr r l ill ( '!f( '\ ( I, / 5 ( . | )il||itgtl\
] ii r r cr r r r ,:iIi|<.
,\ tcj színt r ,er j ó l< | |. rrlrilirtlszk<ip irlatt nrcg vizsg iilják
[r' r t) r 'n \ l t. rl'lr, t . . \rt ril. , , r , t . /( . gl('\ kilr ult, li..,r er j r .li r issz r ,lt
lr ir lr lr ltl. | |l (l\ (.Il\,sziiriit' lcr'clcit' a|<korliíthatjl,rk,
t'stlíszítsók
vlrcl- l'
'rt\ tirpad.isi kclpcsscgrtta horogszcr[i, al<.aszkocki
rrizsirszi
rntol<.kir
l. r.'
', |,l tc|<k(jsz(ilrIlct i. Ígr'taliin r'csztíli'cstlc|<'
' . I lr. le tI cntlckllitszi|i'd c tiízésstlt. iiIczck
l az aprti
ÉomxouÉNyps ||| '| . . |', , cI tÍiI llle k''
a I r(ir'ónr'r(jl.
EGRESSZTSZ
MAKRÉLÁHoZ Il|(;YŰJTÉS/SZEDÉS
N,laréknyi egrcstÍiízze. ualaj tin'irsszirljclcnil<rrrct, r'(. szcilitz i'r'b iir. rrclt,
ll rr , r rirrlilcl(rs
nek nteg kevr,sllntal.>or htjlralr,tirg l'l]alris llcg r, ÍiI the ti|i'. trttilitlr-|lli|s
|]. l\' e-
'. |. '. . z. l|iiillalr,
baIl'szitiint('rióklit a l, t . rlig lche t trtliilni.
', r,
r:r'rint0lcspcrpct,azutiirI
kcl'eriéki)sszcaprtira
viigottéclesk()rrrciIl
trvc|'
Ac.ljlnakhtlzzlírlltIstiirt
tísIltézct íz|ósszcriIrt.
ll Jffi.r*

Arnyas,parlagon hagyott
Podagrafrí
--l
terü|eteken,utak mentén,
kerítések a|jában.Egész
Európában eIterjedt.
Szőrte|enéve|ő,nagy

_.1
te|epeketképez,30-100cm
magasranő. LeveIei:finoman
íogazottak,hármas csoportokban
lte|yezkedneke| a Ievé|szár végén'
Virágai:fehérek,összetett |aposernyőkben
A | | na kk, ú s zó,s i m a s zá r a k o n.J ú n. . a ug.

\r'tttrrriköze a bodzacserjéhez, de felületesen l

FELHASZNALAS rá. Legtöbbször utak mellettéskertek
It.tlrrtt|ít
Ilgycsk(irlvvc|<llctl itrrti|írrra|i,
htlgy sz(jr()ssz1rriitésleveleit |iitninagy telepekben.EnyhéngÉrött, halványzöld
rr||.rrr
a tcjllcrl taIii||rirt<,l
szcrlrlycz(iarlylg<lk|<iszíirésére
használták. világos szőnyegetképeznekárnyashelyeken.Folyamatos
Ir.t't'Ici
Micl(jtt ii'ltÍínni'nc|< rajtakcrck nraujai,a rlövénytmeg lehet lakott területekközelébenazt mutatja,hogy valamikor
|r.|r'tr|tilc
Ííjzni.TíírlretőztzÍze,I.,ár egy kicsit szálkás.Ió sokat gyűjtsenek rr|| lt.t.rrlcsztették.
be belóle, hogy eléglegyenegy kiadós étkezéshez. Nirg1'-l}ritanniába valószínűlega rómaiak vitték'A köZép-
Fiatal hajtásai tavaszi levesekhez,felfújtakbahasználhatók. |rrrIr.rrrz(i|dségként termesztettéka kertekbcn,Ítttrlctrtt
Magjait régenmegpirították' éskávó helyett használták. |rrg.rt|ri|<rr-rellett
éskolostorok körrryékénrrztttaz<ik óhsógérrck
r ril|.rllitlisiira.
Leveleinekfogyasztás1rval nlegisllrcrti'kir nt)vérry
lratásaitis' Népszerűségéből
|{!'ll11),il(,) azértvesZtett'lllcrt
Ic'jlődőgyökértörzse eluraltaaz egészkcrtct.
}l|,tlt\i||l
;\ \\/|. századbanmár csak cserepekbeiiltették.JohrrGerard
ígypanaszkodottrá:,,haegyszergytikeretver,akkor
||.|r.tIrittl
rrr|r.rl(ilrlri'rlem lehetkiírtani.minden földet behálóz' éselveszi
rtIr.tr.|;rtirllbijó növén1től'lVisszaszorításának egyik módjaként
rrr|..t||rrgyltsztottak belőle.

r__a
lil 80 AEGOPODIUM PODAGRARIA CRATAEGUS MONOGYNA

sronJJrÉslszroÉs Egybibés galagonya

Akkor g1ujtsék, anrikor a leveleillrár teljescnkifejlődtek'
ésa virágai kinyíltak. Er dő k ben,
lrangafüves
FELHASZNÁLÁS 1lusztákon,
lJgy főzzék,mint a spenótot;körti|bclii| 5 perc a|attkivételes íátIandombo-
kon, kertek
ételtnyernekbelőle' bár -ie|legzctcs,
tiiszcrcsillatát ésízétnem
a|jáné|egész
mir-rdenkiszereti.Ezértelősz(ir.csak kis rrrclrnyisségberr
Ittrópában.
próbálkozzanakvele. ll m-esre is '
llrcgnovocserJe
] cve|ei:fényeszö|dek, l
rrró|yenkaréjosak.Ágak
ttvisesek. Virága: fehér, ritkán rozsaszínű
r r r l m ók ba n ny íl na k ,er ő s en i | | a t o s a kÁ. pr . -jú n.

\',r|rlszirlűlega galagonyazsengeleveleiaz elsők áprilisban'

a vidéki'angol gyerekekmajszolhatnaka természet.
tltr.ll't.|i'ct
lrr.rr( lgY is nevezik:,,sajtoskenyér']nem az ize n-riatt,
harren-r
|. ||)crtolyan egyszerűtáplálék.
t|/|.t

||tl(;YŰJTÉs/sZEDÉs
,\ |r.rt.r| gvÍijts.'k;
|cveleketáprilis ésrrrájusk(;Z()tt kc|lcnlcs,
r||rrItrrz|tasonlóízükvar-r.
,\ 1i.rIirgtlrlyaazabogyóÍajta,anlelybíila |cg(()lrlltcrcrrr
lhrrr.|.l\ s(itétvörös,apró gyümőlcs()knagy ftizi'rckllcn
I r||||lllIe
l( ir bokrokon, ésúgynéznekki, nrintlragtrnrlr<ilyű
I r||'|\(.I
X)gy(,)k lennérrek.
tn
FELHASZNALAS
CRATAEGUS MONOGYNA CORYLUS AVELLANA

Közönséges mogyoró
Leveleikettavaszisalátákhoz,hideg burgonyához,szeletelt

t't*i'
cékláhozadhatják.Jól illik a dióhoz' nrogyoróhozéssajtos
szer-rdvicsekhez.
A tú|sá-

GareooNyeszTsz TAvASZI BÁRÁNYHoz ' helyek

Vágjanak össze kevésgalagonyalcr'elet
Irliisr'adontermő
$-' kivéte|éveI
zöldfélével(példáulkányazsolrrborraléstrlez,eisóskával). mindenhol
ecettelésbarnacukorral,alrouya rrrcntaszósszal
Ízesítsék szokás e|őfordu|:erdők-
ben, bokros terú|eteken.Lombhu||atócserje,
GelacorwazsBrÉ 1'5.3,5m magasra nő. Leve|ei:kerekdedek,
A bogyókat néhányvadalnlalirrsasiigírban forralják'hogy mini'l fogazottak. Virága: apró, sárgásbarna.termő-
több levetnyerlresscnekki bcl(í|c'ós c|Óg pektin legyenbenne rügyek,sárgásbarnaporzósbarkák.Termése:
a kocsotlytisodiishtlz. kcllcrrleskíséróje.
A kr('trtsajttlk tojása|akúmakktermés.
1-1,5cm hosszú,
Aug.-nov.
GeLRc;oNvRPUI)tN(i
lvlarhrrlirggyrilrrilt's Iisztbiil
kÚszilscrtck lcszliit,rrytijtslik lrttsi, szívósfa vagy többágú cserje.A mogyoró az első
hosszrikiisrai's v('konyra. t|(|Yó|lyek között volt, amelyekújrameghonosodtakaz
A t.eltilctóre rakjtrnakf.iatal tttrrIsrijégkorszakután. Igen hasznosnövény:leveleitállati
galagonyartigyeket, ésegy hasznosítják,
Irtlr.rr.rrliinyként fonnak,
ágaiból kerítést
kicsit nyonrjákbe|ea tésztába' lr.tttr('sótélelmiszerként fogyasztják'Az őskorbar-ris eIterjcclt
Erre helyezzenekhajszálvékony Ir|1r|.rlóknak számított.A kelta legendákis emlegették.
angolszalonna-szeleteket' ésaz A trltrgyorósúlyánaktöbb' mint a fele fehcírjc, hétszcr
egészetcsavarják fel szorosan' |í||r|lzsírtésötszor több szénhidrátottarta|nlaz,nlitll
Ncdvesítsék meg a tésztavégeit, rtlvtrkloiris.
i's jti| zárják össze' Kössék
puc|ingfőzőruhába,és t|li(;YÚJTÉS/SZEDÉS
gíiziili('klega|ábbegy órán át. Nr.Irr|krtráng1ujtséka mogyorót, mert akkor nrégpuha
\1iigiiikvastagszeletekre, Szeptemberközepe táján érnekmeg, ugyanabban
dl Irlt.|ctt.
rrlirltir piskótát,éssok tt,amikor a leveleisárgulni kezdenek.
{r t.|rr|le
IrtisszirlitirIkínril|ák.
ilh
l
il*-r CORYLUS AVELLANA

Fel kell venniük a harcot a madarakkalésa rnókusokkal.

CORYLUS AVELLANA

l\z tllajatésa lisztetkeverjékössze egy serpenyőben,adják

A mogyoró nemcsakaz embereknekízlik!Erdő szélén ésrégi lltlzzáa csontlevest,ésállandóan kevergetveforralják l0 percig'
.li.gyék
kerítésekmenténkeressék.A termóst a bokrok között vagy bele a kenyérbe|et
ésa n-rogyor(lt,ízesítsék.
Hűtsékle
azok korül találják meg. Célszerűbot segítségévelátkutatni. ||lllilsszát,ésformázzák krokett alakúrl' kcnjékbe tejjel vagy
Miutárr osszegyújtotték a mogyorót, tartsák meleg,száraz Irrjiissal'ésolajbansüssékaranysárgárir.
helyen,ésne fosszákmeg a héjukttil,hogy a n-ragokne szárad-
janak ki. MtrcyoRTs KENYÉR
| )irriiljanakle egy csészefiatal nrogyortit'kcverjt'k()sszeugyan-
FELHASZNÁLÁs rrrrrryiliszttel,félcsészecukorral,kevéss<ir'al.llgy kljiist verjer-rek
Durvára vágvavagy darálvasalátiiklt íz,esít|rctrlek vele,fogyaszt- |e|tcjjel'adják a keverékhez, ésaz egészctgyúrjrikrttga|nras
hatják alnrával,nrazsolával'rrrüzlil'c|. |(.sztirvá.Formázzák kenyéralakúra,ki)zepeseIr ti)rr(istitíibeIl
Turmixolják össze tej.|e|, híítsi'klc' ós akkor egy spanyolhű- rtlss('k50 percig.
sítő,il horcha|a inl it.ici(iiíltkapiiik'
MtlcyonÓs sERTÉSRAGU
Mor;yonTs KRoKETT A XV. században mogyoróleveleket is haszná|takennek
s dkg ol a j ltr t'riisen fűszeresételnekaz elkészítéséhez.
A leveleketleda.
5 dkg l iszt tr||lirli,(lsszekeverték
gyömbérrel, sáfránrryal,cukorral, sóval
fé||itercsontIeves dr t.ecttcl,mie|őtthozzáadták az apróra vágott húst'
7'5 dkg kenyérbé|
5 dkg resze|tmogyoró
tej Vagy fe|verttojás a bevonathoz
só, bors

j
 CALLUNA VULGARIS CALLUNA VULGARIS

('snnenstn
Csarab I tlvcshelyekensör íZesítésére haszrráltáka csarabot.Egy rnai
|('((.l)tben'mely orkney-bó| származik,csarabbalhelyettesítik
Hangafüves pusztákon, mocsarakban,
rt[rlrttlót'ésa következó arányokatalkalnrazziik:4,5l a csarab
ritkás erdókben savanyúta|ajon é|egész
Nyugat-Európában.Örökzö|d cserje, Ir.Isiisz,árvégéből,1 kg malátakivonat,75 clkgctrkor és9 l víz.
1 m magasra nőhet. Leve|ei:apróak,
tű a|akúak,áte||enesál|ásúak'szorosan
a szárhoz simu|ók.Virága: csengettyű
a|akú,é|énkrózsaszínű,fürtökben nví|ó.
Aug.-szept.

A csarabszívóséslgrcssz-ív rriivérly,
teljesen
elborítlrattlilgy'l]r()csaÍils tcrtilcteket.Égetésselis
csilk itl(ílcgcsert Icltctvisszilsztlrítani,néhányév
rlrtiIvir|<i|rirIt
it szt'tltlÚ['gcttsziiraI-rrellett.
( ilrztllrsligi
lrirszrrirjclcIrtíís.'l.iip|álékot
biztosít
íiljtltl|<rtlrk'
il llirkli|<Ilak' irlirpirnyagottÍtéshez,
z-súpIct|ólhcz,|<tlsiirftlniislrtlz,
lrajtásvégébólsárga
fi'st('knycrhct(í.
A csarabviriiga rrektárbangazdag,ezérta méhészek
gyakrarrszállítjáknéheiketa mocsarasvidékekre,amikor
a növér-ryvirágzik. A receptektöbbségébennektárban gazdag
virágai szerepelnek.

FELHASZNÁLÁS
Kiszirrított virágából kitűnő tea készíthető.
Robert Burns
ir |iilvctkező keverékbólkészítettteát fogyasztotta:csarabvirág,
r,lttIszctlcr.
veronika,kakukkfű éserdei szamóca.
l&trdffi
tre

Felfutó komló le, ésrréhánypercredobják lobogó vízbe.Ne

{ ,s(ipögtessék
Irrzzi'ktúlságosanpuhára' olvasztott Vajjaltálillják.
w.l.r ^'
ifr', r ban gyakoriegészEurópában.Két|aki
kúszónö.
FRITTATA
KourTs
| :{xmVeny'
I'N ., t ,

qNt maqassáqa e|érheti a 3.6 m-t. Leve|ei:hosszú

I
- ;l \r nye|űek,foga- i |'rittataolasz recept,ésaz e kÓn1vbcrr szcrc1rl(ivac1r-rövények
|
ri zottak, ujjasan hozz|t.Pi'l cliíu I ir vatl spiirgát,
ki iztil sokat felhaszr-rálhatnak
I -'i:, - -Jt $
|,.^.a;4 " 3-5 tagúak' lrrlilrlrgymát, bogáncsot,szederhajtilsokirt. A fiittlltltsokkal
\}4.l,
Virága: porzós kis, Iiirrr(lrebb állagú'mint az omlett,hidegcni's rtlclcqcnegyariint
,,-,\4sÉ, zo|afuzerer- |'tIirIlrató.
ben, termős ke- / maréknyikom|óhajtás
.1.
rekded csomók. I kis fej hagyma
,. 4 toiás
/ r \" \ '.-*\ban.Jú|..aug.
. Í1'.(\. ;.. Termése: toboz- l kanál zsem|emorzsa
',, szerű-izePt. I k a ná | pa r m ezá n
''($
todros petrezselyem
A |<tlrrlItj Arlglilrt|i'|iri.szcinjtil isrl-rert
|r(iIiirr(lscrr kúszó-
()s|ttltltlsrr(lvi'rty'
l)(i\'['Ily. clc cuycslajtírikimaradtak ,\ trrjiisokat verjékfel
l tcrtttcsztisll(l|.
A ktlnr|<i ttllr<lzszcrÍi
ternlését leginkább /\('tl]lemorzsával,
'|
a s(!rfiízi'sIli'l
hasznírI jiik, ktlIrll(lkcsersavakat tartalmaz. |llczlinnal.Ízesítsék.
It.||
A vaclkon-rl(lt otthorli sorkészítésben lehetalkalmazni. .'\|irlrlrlóhajtásaitVágják
llr, ir cm-es darabokra,
BEGYÚJTÉS/sZEDÉS r.r.t lirl<lmravágott
A fiatal rügycket éshajtásokat g1ujtsék,de csak n-rájusig' Ir,r1i1'rnhvalegyiittvastag
|,r|rr scrpenyőbesüssék
FELHAsZNÁLÁs lr,tttlliritolívaolajorr.
A hiljt1rsokatvágják apróra, párolják meg vajban, tegyék l }ttlrtll< belea tojást,és
lcvcsckbevagy omlettekhez. |.lrrrrt(iz()t-t sűsséktovább
I ' I'elcig. Addigra
Ktlul,tlHa"ItÁs spÁRca MTDJÁRA ELKÉsZÍTVE ,rIritllltit(isszeáll.Azután
l\ rrregtisztíttltt'
legíeljebbl5 cm-es hajtásokatáztassáksós |rrtrItlsiili nreg,ésa másik
r'izIlcrrIculrIl,tllll
cgy <iránát. r,|.l.llill is stissékaranybarnára.
90 ARMORACIA RUSTICANA

Torma r\ lrarnás,ktilső héjatéleskésselhárnozziikle, hogy csak

.rF'yiikérfehérrészemaradjon meg.A Ítlhasz,rrálásra kerülő
X Utak mentén,Vasútitö|téseken,
1aiiir...t a szabadbanreszeljék
le, mert lr felülmúlja
kipeirolgása
par|agon hagyott fö|deken é|. is.
rr|cgcrősebbhagymáét
Nyugat-ÁzsiábanvoIt őshonos, sült
tii,,"n lereszelttormát nyersenis filgyaszthatjiik
de csaknem egészEurópában n('vénytpár
^
ttr.rrhaszelettel,ftisttllthallal,de az előki'sz-ítctt
e|terjesztették.Leve|ei: nagyok,
beltil el kell fogyasztani'mert elvcsztinritlclerrízt<t.
tr.rp<lrl
megdörzsö|ve aromásak,
hosszú,bordás Ievé|nyé|en fej.
'|.txueuÁnrÁs (cyons)
|ődnek, enyhénfogazottak, mezei
sóskára em|ékeztetnek,egyene- l\ |cr.cszelttormát keverjék
.i sen a fö|dbő| nőnek kb. 1 m ttrszcjoghurttal vagY
..' magasra.Virága: fehérek, l.rcrrlsajttal,kevésmustárra''
négyszirmúak,e|ágazó füzérek- éssóval.
r tt|<rlrral
b en n y í |n ak .
'lixlteuÁnrÁs
I gy tciískanálszárított
l\ rliir,i'tly ('vclii, kitcricdt ós .)sszetett tttttstiirtkeverjékössze egy
gv(rl<c'rrcnclszcrrclrcnclelkezik. hideg vízzel.
r.v.'|<ittrál
l\t|tligkeverjék, mígszép
BEGYŰJTÉS/SZEDÉS rttlllirl össze nem álI.
A gyökerekértnleglehetősennrélyrekell leásniuk' ésle It.gvcnek hozzá 6 púpozott
kell vágr-riuka felső növényrészeket,hogy akadálytalanul lereszelttormát,
lr..rsliirrrál
c|olgozhassanak. Ahol laza,homokos talajonél,ki is rlrIr'slrorsot.Hagyják állni
hÍrzhatjáka gyökereket. l.' |'crcig, azután jó]'keverjék
rrrsrctejföllel vagy tejszínnel.
FELHAsZNÁLÁs
legrosszabbrészea meghámozása.
l\ trltttttelőkészítésének
l\ gv(lkcrckrragyonbütykosek,sok munkával jár' mire meg-

I
szlrllirt|
rrIrrirktőlük.

{
 92 ALLIARIA PETIOLATA ALLIARIA PETIOLATA

|('i N yezsoIraBoRMÁRTÁS
Kányazsombor BÁRÁNYHÚSHoZ
trylt.
\ rrriirtiist k<lratirl'irsszalkószítsól<.\'iígja lllr|i fl tl<lIlrra |<ii
/', . nrl)or-lcve le ke t,g alagottl'artigvckct, licvi's nrcrltrit'itil kcvcr-i(' k
Utak mentén,kerítések tövében.

[i
,8,
ritk á s e rd ő k b e n g y ak o ri . E g é sz
Eu ró p á b an e |te rj e d t.E g y n y á ri
.
'r
'. , szc
tlle I
cce tte l'cr'rkorral'ésú91.trilaliriklt lrliriitll'htlz,a|rtlgr'
ttasz<iszt szoktiik. l. , gvcsvidókcke rt I rirlI ltlzis kírriílilik

i vagy kétnyáriIehet,70 cm magas.

ra nőhet. LeveIei:friss zö|dek'
'r |'. tttt'ilzstltltborból készítcttntlirtiist.
tiiI i'\\ilI cs-llcrl
'\ x \'I I . százac1b arlstjz<ltthlrI I aIlilgr'lrszttlt
en y h e n fo g az o ttak . V i rá g a: ap ró ' 1'. .I.iq he rirrg kísérőjcként.
,{ ragyogó fehér,négy-
sz i rmú 'A p r. - j ú n '
,í' E| ''
Í lG}tr'r
réw!! Í'
Y Í)
b. 'l\.. -,+
,\liili szcrcti li rrfirkhag,vmiit,
tlc cs.rlirucrti'kkcl, azok
. \ziit t t iirllit |i;irlvirzst ln t bt icleális
lr
l i r s z t. rl't. l rt .t.\ . rrrirc ln szt t rla ) rzs( ili'skor
( . t1) \ ( ' l l l i ) l\llil! \.n t lt szir! it .
' \ | . .ttt'
t i tu srl t t tIltrt .lic ||ct t t cs|it iIscj Íin t lven v:
cq \'('r )('ss ;, / r l ( ' il ( i ! . q \ ' ( . n s r r l rrrzoilali'li'pit
li, r'sclila sszil< u sa n
cg Ys T cr 'r .1.

BBGYŰJTÉS/SZEDÉS
Krlrlli Il()vÚrrv'zscllgc lcl.cleit Iléha rrriírf.elrrtriirbaltis nrc{.-
|lithatjlík'ha crri'hc lt tól. Ha ke1tnviiri'ós rllelcg iísz
It(t v c t k c zi k,a k k o r { : \ ' a k r a nj e len n c k n t c g ra j t a rii lc vclek
s7cl)tc|llbcrbc|] ós okttjbcrbell. Eer' pé|cliirrvrtiIcsak piir
It.r 'c l etg r 'Íij ts c n c | i .

t;lj|,HAsZNÁLÁs
'\ l i t t r l t t t t . ri t, l i g tr ttl c v c l e i t s a l í t á kl- rozker'c r|rct ik.,,\lc gj <lbb
t'||.r 's zl l c si r r l ti tl j i rl'ti t l r l í r i i l tv h < lz
ill( j n rlirt ils kó szít c rt c kbel( j le'
94 JUNIPERUS COMMUNIS

Közönséges boróka \vt'tlországban sört Vagylekvárt főztek belőle.Franciaországban

He|yi|egmeszesta|ajúdombokon,
mészkőhegyeken,pusztákon és
' mocsarakbanfordu| e|ő. Örökzö|d
. cserje.1.5-3,5m magasranő (fö|-
dön kúszó vá|tozata is ismert).
Leve|ei:hármas örvökben
! á||ó tű|eve|ek'Virága:
kicsik,sárgák. a |eve|ek
5 aIapjánálhe|yezkednek
e|' Termése:kezdetben
zö|d, majd hamvaskék
tobozbogyók. meIyekjúniusban
!|,tt készitettek
Cyrette.et árpa
belőle ferrrrentáliissal
AZ összetört bogyók egyrcjolrlrarrelterjednek
ll.lzziíadásával.
Ic|ri'rhúsokésvadételekfűszereként.
S l llrrÉssznrnT BoRTKABoGYTvAL
hc|yczzi'kalacsotry
| |rrtclerrsüssékát a hústrnindkétolclirl/rn,
|.rItr scrpenyőbe.Locsolják meg citrorlllévcl, rii
sz.tir.jltrllk
1rt.l r.czselymet,
adjanak hozzá négy (jssZct()rt
bortikirllogy<it,
l.t'vi'srozmaringot,sót ésborsot.A tetejérctcgycrrckhiinlozott
r.rszcleteltalmát, öntsék le olvasztottvajjal.Közcpcsctl Íilrr<i
rtIlrilrensüssék30 percig.

Mffi:Tj,;!-#;Í*[*- vagy a harmadik évben

I,cgirl|<iibll
irrrtil isrrrcrik,hogy tobozbogyóivalízesítika világ-
szcrtckeclveltgint, bár hazai bogyókat száz évenem használnaI
a piiIinkaÍőzők.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉs
A második vagy harmadik évszeptemberébenvagy októberéb. r
|chctszedni,amikor megérneka bogyók, éshamvaskékre váltt'
ttltl<,
rrregnőaz olajtartalmuk, melyet físzerezésrehasználnak.

lI]LHASZNÁLÁS
|:ttiszlltrrripiiban,változatosmódokon használták.
]\|t'rllrir.íttlttiík,
Iedarálták,ésmegfőztékkávéhelyett'
ll e6
Európai hárs
fog,vaszthatók.
|'cr,cleisaliítiirlirk Fiatlll<lrr,anrikor r,astagok'
l |||\ití'ckésrlag'vonragircsosak. Késíjbbszctltlr'icsekkészítéséhez
erdőkben |átható.
.\ |r.|rct kétropogós szeletkcrtt'crctViljilzzanakmeg'
l.clhaszrrírlni:
Mag as , l o mb h u l
Ir.1it'etlek ki;zépi1rlevelet'csepegtcssclrcli rii ptir.cscppcitrotrr.
. |ató fa, termé-
szetes környe- |r.vt.t'ós készis ir szerrdr'icstik.Az ín1'crrcck irkktlr.szcretik
zetben 46 m-esreis ,rl,'giobban,:tntikora lo'elck ragacsosrrk rrlcvi'ltctt'cktermcltc
megnőhet. Torzs. tttt.zIrirrrnattól, inviizitijtrktltiiIrnrltratlrajttrk.
rrrelyrry1rri
. sötétbarna, repe- l\|irnapság legrrag,vobb hasz,tla'hogv viriiglill<iltciítlchct |ijzni
. dezett, sarjadzó ízÍí,
l'rrttt1r;i5 ésszépszírlíí a r'iriigokf(ízctc.
csomóktó| dudo-
ros. Levelei:nagyok, l l,tnsrevtnÁG,TEA
szíva|akúak,fényesek, \ vir.ligotakkor gyűjtsék, atlriktlrnliir tcljcserrkin,ví|t.
fonákukon az érzugoksárgásfehér Ir'rrtsi.kszétt.ilciin\'ag,vegy c1arabpapírtlrl,lrelyezzék j<il
szőrcsomójúak.Virága: fürtökben nyí|ó,apró, i||atos, lrr.||rrz(í, Kéthétalattjól kiszárad_ t(irékerrnyé
rlleleglrel1're.
h a|ván yzö| dfe| | evéövezi.
| Jú |. r,rIi|i'Azutátl hasz,rrálhatjiik fel.A szokiisosr-t-tóclotrfőzzenek
tr'.rlIlc|(íle. Ha erősre főzik, akkor.r-ryugtató hatiisúfőzetet
l\ cttrtilrltihilrs k(.tíislrtltltls, _ ir kis |er'elÍí
r'ltl l.tr| Tilia cordant l , r p1 1 1 1 .
,I'ilid
i's ir lriruylcr,c|Íi platypltylh l.s- kcresztezéséből jott létre,és
ntanltpsiigsokka|cltcrjecltcbb, nliIlt a nliisik kettő.

BEGYÚJTÉS/sZEDÉS
ViriigaitjÍrniusbanvagyjúlir-rs
elejéngyÍíjtsék,
amikor már
tclicsenkinyíltak.

FELHASZNÁLÁs
i\ XIX. századbanegy |ranciavegyész' Missa, olyasrrritállított
e|íi'irrrlita csokoliiclé helyettesítőjencktartott:harsfavirágait'
ter.rrt['sót ()ssze,de a ker'erékízétlek
t.|ariilta senmi köze nenl
irrItit cstlkrlliicléi'|roz.
Minderlesetreérdekesédesséc kerekedctr
Ilc|ííle.
 MALVA SYLVESTRIS

Mrloxnn
Erdei mályva a fajnak a
melyct 11rl,,,,,,,,,nek
l,yvhíresarab la,eshezhnsonlít,
h,wlcibőlfőznek.
E|terjedtésgyakori utak mentén,par|a.
50 dkg fiataI má|yva|evé|
gokon egészEurópában. Durva, bok.
t I csirkeleves
ros, kuszán növó növény. 20-100cm
I gerezd fokhagyma
magas lehet. Levelei:kerekdedek,
o|aja sütéshez
seké|yenka réjosak,borostyán hoz
l teáskaná|őrö|t koriander
hasonlóak, amikor zsengék,enyhén
rripetnyichayenne-bors
ragadósak. Virága: ötszirmú, vöröses
lÖ
színű.Jún.-okt.

A későősszel nyí|<i ercleinlályva furcsárr t\ |evclekrőltávolítsákel

ésnresterkéltcrl clegáns- nem ezt várná al rtrziirrészeket, j(ll r-r-rossák
cnrllcr cgy kiiztinsi'gcs,Úttnlerrtigaztól. Szirnrai rrreg'vágják rragyonapróra
ívcsck,rlrirrt|ra tlíszíteIrének.
1r<lrccliint BíborszínÍí gv pürésítsék
r,.r turr-r-rixgépben.
siirok crczik. l rrrrirljiikíela csirkelevesben
r'r Ii,izzék l0 percig.Egy másik
BEGYÚJTÉS/SZEDÉS r'rIt'rryben készítsék el a szószt.
I,cvclciÍiisscki's z(i|t|ekrrrarat|trak
csakIlett-t
egészévben,de r\ |rrklragyn-rát kevésolajon
a gyúijtés
lcgjobb időszakaa rl1'iir'anrikor halvárryak, rttlsckbarnára'teg1ékhozzá
ésnrirrthavéktlrlyzselatir-rhártya feszülrrerajtuk.Mindig jól |.rlriandert, a sót ésa
't
r-nossákrrrega leveleket,éstávolítsákel a rozsdás,barna r Il.lyctlne-borsot, ésaz edény
részeiket,vagy azokat a feketeelszínezódéseket, melyekben ltlj.rttpasszírozzák szétnlasszii-
rovarokpetéilehetnek. v.r llzt a masszátadják hozzli
,t|..t'cslrez, fedjékle az edényt,
FELHASZNÁLÁs r'rIrlzzék mégtovábbi2-3 per-
Az crc.leimál1vát úgyfőzhetik meg, mint a spenótot' de r t1i'|t|tirrként keverjékmeg,
szlinrítsarrak rá, hogy leveleirendkívülragacsosak.olajban is lrr'11vir rrlál1nla rreragadjonle
|i'istithctikőket' ésakkor úgyfognak kinézni,mint a ropogós ,rrrr|(.lr1'aljára. A levestönálló-
szirttttlk.Magjait papsajtnaknevezikformájuk miatt' ízük .rrrii tiil.rlhatják, de adhatnak
t,ltIlttttctrIryirc
a dióéraemlékeztet. Irrrzzli|iittr.izstvagynéhárry
Iiítthústvapry
.|.rr.rll zö|dsegct.
 Közönséges szurokftí SzunoxrÜvns oLÍvABoGYT
IlÚlkg megszurkáltolír,abogyóhozacljanlk lrtlzzii l csésze
EgészEurópában e|terjedt,gyakori
rrIivaolajat,l teáskanálkakukkfüvet,l tciiskaniiltörott borsot
növény' Fásodó szárúéve|ő,1 m
magasra nőhet. Szárai szórösek, rls.] teáskanál apróra vágott vird szur.okfirvet-7'irják\eaz
(|vcg'ct,éslegalább2 rraprategyékbe a húit(íbe.
' a végúkköze|ében e|ágaznak.
LeveIei:tojásdadok, sima szé|űek.
Virága: fehér vagy rózsás, összetett bog. FŰszrnns LÁNGos
: ernyőben he|yezkedike| a növény csúcsán t tlkg vajatn.rorzsoljanak el
Jú|.-okt' |()t|kgsózott liszttel.
'|.cgycnekhozzá I pítpozott
lcirskanálszárítottszurokfűvet
()regárr<inak is |ríl'irik. l;Ííszeresebb,
nrirrt rrrrrrtuyivizet,hogy rugalmas
a trliljorÍttrtra'
i's az c{.lviklcgillatosabbfűszer. Icsztiitkapjar-rak'Kör-rr-ryedér-r'
n()l'ólr1,'
ittrtinreigtr|cscbb|esz,ha kiszárítják. r|r.ttlaposar-r gyúrjákössze'
Ilgvstlr ('tc|c||<i'szíti'st'rc irlkaInras. Xt l l.c| fo r rnázzanakbelőle
lrisellbkororrgokat,éskizsíro-
BEGYŰJTÉSiSZEDÉS rrr|ttepsiberrtegyékl5 percre
Akktlr gyűitstika rl(ir,ón1,iigtrit'
virirgait,
arrtikorazok nlár \(it(ibe.Sült hússaltála|ják'
'|
te|jcscrlkinyíltak.A |cvc|ckctki's(íbbszedjékle fásodó száráró|
Az elszírrtelerleclett
vagy,,nregégett'' levelekrenenr lesz sztik- sZURoKFÜvEs cUKoR
ségük.A növény hajlanrosa per-részedésre ésa rozsdásodásra. Ilgvltfőttes üvegnyi
Bár a fertózött levelekrren.r
ártalnrasak'de rerrdszeriI-rt
dohos k listiilycukorhozadjanak
ízíiek. rtIrr.tir.a v1rgottszurokfíviriigot'
IrirrrIxit, néhányzsengelevelet,
FELHAsZNÁLÁS ||/(ivcgetállítsáknapsütotte
A rlyers levelekkelpikárrssá tehetik salátáikat, de a vad lrr'lvrccgy napra.A cukor
szr'rrokfíielsósorbanhúsokfűszerezésére jó. Kellemesenízesíti r||r,t.szi a fűszerrrövényillatát.
il kti|()nféle
ragukat,spagettiszószokat' grillezetthúsokat' 'li rrliik,gyűr-r-rölcsök'desszer-
ha [lcdi;rzsölik vele. lr.|.rrlcgszórásárahasznál-
h, r t i i i k .
 MESPILUS GERMANICA SILYBUM MARIANUM

Naspolya Őszbogáncs
Csak Dél-AngIiábanfordur A Brit-szigeteken parlagokon gyakori;
e|ő nagyonritkán kerítések kedve|i a tengerpartot, és nagy szám-
tövében. Lombhu||atófa. ban é|a Temze torko|atában.Tüskés

Il,iTK[,"##J
:iJ.:? 1'"X'in::
6 m magasra nőhet. Leve|ei:
gyűröttek, fonákjukon
sűrűnszőrösek.
ffiri
sötétzö|dek, tüskések,finom, fehér
Virága: öt fehér erezéshá|ózza be őket. Virága: vörös,
szirom, a zo|d csésze- fel|eve|eisárga tüskékben végződnek.
|eve|ekhosszabbak.Máj.-jún. J ú n. -a ug.
: olyan, mintha nagy, barna
csipkebogyó |enne.
Évszázadokkaleze|őtta mediterrán területekről
cserePesnövénykéntvittékEurópába ezt
VaIószínűlegőshonos Nagy-Britanrriában, de csak a déliterüle- a bogáncsfelét.Fehérerezetesleveleiről úgy
teken.A fa rendkívü|íurcsaalakokatölt, mivel nagyon
érzékenr' gondolták' hogy megnöveli a szoptató anya
a széIre.
tejhozamát.
Gyünrölcse: csak akkor ehető,anlikor a dérmegcsípte,
szoty-
tytdttáválik. Ez a hideg éghajlateredményelehet:iinis eleg
meleg BEGYÚJTÉS/SZEDÉS
ahhoz' hogy megér|elje a gyümölcsöt, mint a mediterrán vidéke.

'lf
Régena növény csaknem minden részétmegették.Bryant ezt
ken, ahol a növény sokka|gyakoribb'ésa termését a ííról leszedvc lrja róla Flora Dietetica című munkájában: ,,Thvassmlkelllevógni
azonnal meg lehet enni' Északona télderekáigkőkemény
marad. zsenge,gyökere kazelébennfuő hajtósait a smr részletévelegyütt.
Főzve az egyik legfinomabb zöldségféle'felülmúlja a kóposzttit is.
BEGYÚJTÉs/szEDÉs Valamikorpitébeis belesütötték.Gyökerétis meglehet enni úgy,
Nagy-Britanniában a novemberi fagyok beállta után válik
mint a salátabal<szakillét (Tragoporon porrifolius)'1
alkalmassá a szedésre.

FELHAsZNÁLÁs
FELHASZNÁLÁs
A levelekettüskéilenyeséseután meg lehet fiőzni. A szárakat
Arnikor a gyümölcs teljesenérett,héjaalól ki lehet kaparni
hámozzák meg, áztassák be, hogy kioldják be|őle keserű ízét,
barna húsát.Rendszerint tejszínhabbalvagy cukorral
alután ()w főzzék,mint a rebarbarát.A virágot kortilfogó
fogyawtják. olykor egészbenmeg is sütik, mint az
a|mat,vagy tüskésfelleveleketúgykészítséke|,ahogy az articsókát szokták.
zselétkészítenekbelőte.
 (talán egy kicsit olyan,
ízteler-r
vilttaszerűlesz,ésr-rreglehetóser-r
Nagy csalán tnmagában pürréként is fogyaszthatják'
rrrinta borsóhüvely).
Erdőszé|eken,par|agokon mindenütt tlc rákenhetikpirítósrais (ez esetberradjarraklrozzá buggyantott
vagy keverjékel zabkásával,ftlrrlrázzarrak
trljírst), belőle
gyakori. Kúszó gyöktörzsű éve|ő.
gtllyókat,éssüssék ki szalorr-
Leve|ei:szíva|akúak,fűrészesszé|űek'
csa|ánszőrökkeIborítottak,áte||enes tlilZsírban.
á||ásúak.Virága: apró, zö|d, a virá9.
bugák Iecsüngők.Jún..szept. CseI-ÁNl-nvrs
'|'trrmixgéppel
pürésítsék
MagasA- ésC-vitanriIl ésvas tartalmanriatt i|csalánt.Serpenyőbenol-
értékes
elelerrr virsszanak2,5 dkg vajat,kever-
jcrrekhozzá 2,5 dkg lisztet'
BEGYÚJTÉS/sZEDÉs strzzák,borsozzák.Vegyékle
Zserlge|evc|citÍi'llrLriirvégcésjúrriuseleje ir tűz-helyről,ésfolyamatos
k()z(ittgyíiits.'k.A lltLrrtkátkesztyűbenésollóval kcvergetés mellett,fokozatosan
ví'gczzi.k.( )sirka |cgf.iata|irllll
lcvclcketszediékle iitltsenekhozzá félr liter forró
a tl()vi.nytctcii'r.íí|' (irc{rclllllcvc|ck_ lií|ega júniusutárr tcict.Ügyeljenekarra,hogy rre
- lprri^zkri.t ilvokattrrtrlnraznak,
kiti'il(t(laittck melyekszem- estlrrrósodjon össze. Forralják
csi'ssétcszika tcxt(rrlijiit.KcscrÍickis, i's gyakrarrhasmerrést |cl,ésfolyamatosankevergewe
<l|<tlzIrak.
Az a legjtlbb,ha il cst.tpiillné'hrinycerrtiméteres, fiatal |(il'zék5percig.trrtsék rá
hajtásokatgyűjtik be nrárciusbarr. a csalánra,ésjól keverjékössze.
Főzéselőtt dobják ki a szívósabbszárrészeket, a többit
pedig nossák meg alaposan. CselÁNos HAGGIs
r\ csalánpürétkeverjékösszc
FELHAsZNÁLÁS 1rriréval'káposztával' frissen
CsalÁNpÜnÉ |(istitöttszalonnával,felig rrleg-
A lllegnrosott csalárrtlefedve' vizhozzáadása nélkül lassútűzön lirtt zabkásával(vagy rizzse',
piiroIjrikkortl|belr:l4 percig.Párologtassákel róla a folyadékot' .rrpiival). Kössék rr-ruszlin-
irtljitrrakh<lzzáegy nagy darab vajat, sózzák, borsozzák (adhat- rsí|iba'éskb. t órán átfőzzék.Pecserlyelével, tálalják.
hÍrsszatttal
ttilk htlzziiflnomra vágott hagymát is). Főzzéktovábbi öt percig ( | lirggis:skót nemzetiétel.Erősen fűszeres,ós credetileg
kiizlleIrkavargassákésnyonrkodjákszét'A kapott pürékissé l li r.kagyon-rorbankészítették.)
 QUERCUSROBUR CONOPODIUM MAJUS

Kocsányos tölgy Skót gumószeg

Európában erdőt a|kotó |ombhu||ató.Terebé|yes,impo-
Füves, száraz talajon, erdőkben
zánsfa',35-40 m magasra is nőhet. Koronája [upola-
gyakori. Egyet|en,vékonyszárú
szerű. Leve|ei:sötétzö|dek, mé|yenésszabályta|anuI
éve|ő.20.80 cm magasra nő.
karéjosak. Leve|ei:bo|yhosak, karéjosak.
Virága: por. Virága: fehérek,tömör, |apos
zós barkái fejűek. Máj..jú|.Termése:
hosszan barázdá|t ikerkaszat.
Iecsüngők.
a termősek
aprók. Máj.
Termése: Mostanára már kiveszetta gumó
hosszúkocsá- kiásásának szokása.A gyerekeksem töltik
nyúmakk- az idejüket vele.Voltak olyan idők' amikor
termés,csésze- igen kedvelt rágcsálnivalónak számított'és
szerűkupacs- a gyerekekkitűnő szórakozásnak tartották
b an
u megszerzését.
FELHAsZNÁLÁS
BEGYÚJTÉs/sZEDÉS
A makk éhínség idejénfontos táplálékvo|t, máskor állatok A gumót nem tudják csak úgykihúzni, mert vékonyszára
takarmányozására használták' Nyers be|eborza|masankeserű.
k(tnnyenelszakad.Finom, fehérgyökereit késselássák ki'
A pirított ésdurvára vágott makka| a mandulát
ós óvatosanhaladjanaka termésig'melyet 10-20crn-rela felszín
he|yettesíthették.
rrIattfognak megtalálni'
Európában |eggyakrabbanpirítva,kávépót|ónak használták,
Mégma is nagyongyakori a nrűvelésalii nenl vett,füves
ez a szerepea háború alatt nőtt meg. sziirártiléslevélzetéről
tcrületeken,ritkás erdőkben.Finonl szálr.,r
kiinnyenfel fogják ismerni.
Mexx.xÁvÉ
Vágják össze a makk belét,pirítsák sötétbarnára,őrö|jék
meg' rELHAsZNÁLÁS
azután Pirítsák meg mégegyszer.
A csaknemgömbölyű ternéssötétbarna'éskörtilbeltil dió
ttl(.retű.
Alaposan Iedörzsölve vagy
megrnosvanyersen is
fogyasztható.Az ize va|a-
melyesta dió ésa zeller
eg1velegérehason|ít.
Egyesszakértőkazt nlondják'
hánrozásután jó borsos
csontlevesbenórdernes
megfőzni' RégenküIönfele
becsináltakhozis felhasz-
nálták.
A
Vetési pipacs
Gyakori szántófö|deken, utak
mentén,jó vízeIvezetésű taIajon
Fe|á||ószárú,egynyári növény.
30-60cm magasra nő. Leve|ei:
mé|yenszárnya|tanhasadtak.
fogazottak. Virága: skar|át
pirosak,tövükön fekete fo|tosak
Jún'.okt.Termése:Iapostetejű,
sima tokok. me|yekapró, fekete magokat
tartalmaznak.
|{('gen azt hitték'hogy a pipacs illata fejfájást
trktrz,ésrrlegvakulhataz' aki túlsokáig rrézi.A virága nérgező
|lirtírsávalkapcsolatosbabonák nltris élnek,ahogy az a hiedelenr
is' hogy a rnagjaiópiunrban gazdagok'A közörrséges,vetési
llipacsnakazonbanegyetlenrészesenrkábító hatású'legkevésbé
l sr'larazrnagjai.Az ópiumot a mákból (Papaverumsomnifcrwn)
r'tlrrjákki úgy'hogy benretszéssel rrregcsapoljáka rnégéretlen
tlrirgtokokat. A kerti nlák érett,sziiraznragjaichctóek. A vetési
1ripacsnragjaitis nreglehetenni, clc azok trct'tlrl|varlízcsck,Irlinl
t.rrl<onáé.
BEGYÚJTÉS/SZEDÉS
l\ rllákgubók szeptenrberber-rkczc|eIrck
kiszlirlrclrri' ésirkkor
|ehctleszedr-ri szítltkaptak'ésa lapos
őket, ha már szütrkóslrartla
tctcicközelébenapró lyukak jelcntekrr-reg. N<lrnriilisesetben
,l tttagokazokorrát peregrrekki. Az érettnlirgokate lyukakon
It.rcsztiilrázhatiákki.
lllilii
110 PAPAVER RHOEAS

\'rigiák le a utlb(jkilt, tls fc|filrclín'ariízziíktartaInltrkat

papír-
ALLIUM URSINUM 111

zsiiklla. a nragok' anrc|vc|<toveíbbrl is l ttlk llc|scjcthez- Medvehagyma

'\zok
tapaclnak, tlrégtlerlr igaziiIl órcttcI(.
Nyirkos erdőkben, sövény a|jában
FELHASZNÁLÁS s zi nt e egé s zEur ópá ba n
A Ilriik szr'irkésszínÍí,ós lrrcgllatiit.<lzhatat|an gyakori. Gumós éve|ő,
ízc r,aIl. Nagr,trtt
cltcr.jccltaz errrtitrlxjésk()ZóP-kcIeti ktlrtt'hlíkllarlltiikÚrrt 50 cm magasra nőhet. Leve|ei:
kcnyetr. s zé | es ek|,á ndzs aa I a k ú a k '
cs stitcnrénr,Íélék nlclrsztirlislil.ilhaszIliiIjlik.
március eIejétő|egészennagy
Ir r ; r ki ti l i l l i k ; r r r tr i h; ,c z. c : c l< et t irlrol
'\ Sr.rirt rirlesiil< .lt iiz kiterjedésűterü|eteket borí-
k Ó s zí t h c tn e ki ) l l te tc t.I ] ( j ttt ó szt lir,a lis kipró llrilh a t irik. ' ar t"
t a na k be' Vi r á ga : f ehé r ,
. . " ' :. -^ r .
c s i | | a ga I a k ú ,á | er ny ő s .
Á pr . -jú n.
""\'t/+if
4 .1 ,- -

t()bbnrótcrr(íl
l:ttkl-raÍIr'lrraillatát ]
is Ilrcglehetérezni'tlc ízcésiIlata
.'rly|rébb.
l-ragyr.rra-
ésa tilkhag1'nlacsaluicl több nltis t-ilia
'\
rrirgyongyakori niilr,rnk. Zscnge leveleiketfit.totnravtigva
rr91' mint a snicllinget.
haszniill.ratjuk, A legisnrertebbek
Li;ziilrik:a fokhagvnra(;\lliwn satinurt),nrell' nagi'ban
ősi konl'hakcrtiós gi'óg1'n()vórlv:
|('rl)]esztett, a tatiirhagt'rrla
(,\Iliunttullerogllli),nrcl1'nck csillirgaIirkú r'irliglri's
1iv(lktörzse \'an;a tóli Irl91'nllr(,\lliuttt tllclr'
.|istttlostiltl)'
Kirrliballés|apárrbaIl tlópszcríii a snitllirrg(.\llitttlt
vllocttoprttsunl)'tlr1tstri'r,crr lt liígtrrIllrgvIlta
trrctélííIlagvrltlt;
l,\lIirtnscorodopragnt): cg)'iptoruihagl'nrrr (r\IIitrrtrccptt
r,rr.proli.fenun).
 -Er

il$il
112 ALLIUM URSINUM RUBUSIDAEUS 113

nBlHaszNÁt-Ás Málna
Saliitiikhtlz ós rrriirtiiso|ih<lzIcl'clcit kcrcsztllclt fe|llprítr'ir
ac l i i i k ' I) r < j b i i l i i ikki tc i ti ) | | cI'|<lc h t rrt t lrI
Sovényeka|ján,füves pusztákon,
l'a u l'Irla j t lIró zzc|is.
s zi k | á ser dő k ben gy a k o r i .
Htlsszti' r't1konr'csíktlkl.itl'iigr'a szc|ctc|t l.itritclicstltlltllitltlÍlaliii]
Szúrós,tüskéshajtásÚ' gyökér-
Nag r r l Ir j tj l i l l i k a P i tt. a c i i cst ln lh t lz' cgr'|rít .cs rlIa szkt ln vh lrt íírl(il'
ágakkaI terjedő cserje.
bazsalikolrr helr'ctt nlcclr'cIlagvrtllir'a|ízcsítiir lrarac.licstltttsztisz.
2 m magasra nőhet.
ó s g 1'ak ra nk ó s z í t l ' c l c f i i s z crc s <lIÍi'a t lIa jis. irt ( I I<lssztnr virkú
LeveIei:fogazottak, többnyire
i i l .c g b c tc g l ' c tl c k n l c tl r ' c l l a gt 'rrriit( 'irlt serlekrli t llír'a rlIa j a t ' szárnya|tak,fonákjukon tömött
t 1shag l '| l i ki i l l n i ' h < l g l 'a z í zc kit lIt l<it lj t lrl.
) f ehé rs ző r ű ek , á t e| | enesá | | á s ú a k
t r r c c l r ' c h a g r ' n l l i l ' lkriltíirliicrrh cIl'ct t csit |rct ií
ir t ilkh a {rr'rn a Vi r á ga : k ev é sv i r á 9 ú ,bók o | ó
'\
v ag v l zö l c l h a g v n r a s a L i tr i l< .brrn \'it. n ,lki a szc n t h ic scibc t csz buga . G y ü m ö | c s : | é dú spi , ros
tlclólc. bogyó. Jú|..szept.

' \ rtliilnlÍtll\'crscll r'llgr' r.liltozattlsan

..||it'szítr'cfilg1'asztjlík.I{tlk<lIra
. r r. rtltzc. lcrrtck.Ncttt ttclti';
rlliórt a rlliillltit
rrrr.górtct.ti,
r rltr'kb e a ke rtckbc: sokkal
rt(í,trlint
''r. 'tttle se bb ct-t''
agrcsszír'ós ktrsza
,r t iisl<'i's,
', zt'tlcr.

Il|i(;YŰJTÉS/SZEDÉS
. \ rrlrilttaáltaliíb anjúI litrsLrttllstilrct('llcrltlriir rrtcg t'ri|i.
| |.rrrchózségeiktiitllacllliílrakaz ['rctIcrl Iltlilttlti.s szctlcr
rrrr.1i|iii|(irlb()ztetésélrcIr,akkor r,izsgiiIilik a rl()r'['rlr'sziirlit
\ rrtiiItlasziira Íiis' finolll ttiskós, a r'ltclszctlcrÓ tlrtrl,a'
r'\ r('llqcteg ti"iskeVarl rajta.
 RUBUS IDAEUS RIBESRUBRUM

FELHASZNÁLÁS
MÁrNeozsnIvr Piros ribiszke
A málnát saját levébenforralják 15 percig, azután a súlyával
megegyezőmennyiségűcukorral forralják fel mégegyszer.
A szokásosmódon tegyékel.

MÁI.Na TÖLTELÉKNEK
Vegyenekrnaréknyivadmálnát,ésa siitésreszánt vad madaraklrt
azzal töltsék meg.

NvÁnl PUDING
Vágjanak néhányjó vastagszeletkerryeret;ahéjáranem lesz sziiI
ségük.Pocsoljanakrá tejet,éssorbatl f.cktessék le a pudingkészít. '
edényaljára, rakják ki vele az cclórlyolclalát is. Főtt bogyós gyü-
mölcsökkel ve!ryesel]töltsék ki a k()zcpét, a tetejétzárják le tejbc
iiztatottkcrryórrc|. Az eg('szctbtlrítsiikbe zsírpapírral, helyezzencl.
rii súrlyt,
i's az cc|i'nyttcgy('|<'
bc a hÍit(il)cegy éjszakára. kcrtekbőlkertilta vadonba,de a faj óshonos, valóban
virt|növény, ésegyáltalán nem szokatlan az erdőkben,
MÁrNaE,cEr ItrIyópartokon,mocsalasterületeken.
F.élliter felrérborecetben
iiztassar-rak
25 dkg gyümö|csöt 3 napi1l
Szűrjékle, éstegyenekhozzá ujabb 25 dkg málnát. Azt is áztas BEGYÚJTÉs/SZEDÉS
sák további 2_3 napig. Szűrjékle, éstöltsék üvegbe.A málnaec.. A bogyók júliustólkezdvejelennekmeg.Aprti' gönrb()|yíi'
az újhullámos konyha fontos alapanyaga.Sokkal régebbenpec|i.' Icrryesgyümölcsök, nenr annyira pirosak' l1li11ttel |1lcs7-tctt
,,kaparós''torok gyógyításárahasználták otthon' Ne keverjékössze ir kárryalrangita
r.trkonáéi. énrelyít(í
Az is a vizek k(;zelében
tcr.rtlésével' él(ícscrjc,tlc b<lgytir
rrrlyosabbnak látszanak,viaszosak,tllíga pirtls rilriszke
lrrlgyóiáttetszőek.)

llELHASZNÁLÁS
l\ piros ribiszkébőlkitűnő gyünÓlcszselékészíthető
 PHRAGMITES AUSTRALIS
Nád
Hazánkvízpartjainak á||ományalkotó,
erős szárú,gyöktörzses növénye.
Magasranövő éve|ő.Hosszú |eve|ei
kard a|akúak,virágai se|ymesbugák.
ban nyí|nak.
Arró| a közönséges nádról beszélünk,
mely csendessekéIyvizekbensűrűn nő
egymásmellett.
BEGYÚJTÉS/SZEDÉs
Akkor, anlikor a szárai zoldek.
Hir valanlilycnmódon megtörnek,
rlegsérlilnek, cukros folyadék
válik ki belő|ük, nrelygumiszerű anyaggá
szilárdul.
FELHASZNÁLÁS
Az észak-amerikaiindiánok összegyűjtötték ezt a guml-
szerű anyagot,golyókat formáztak belőle, ésédességként
íogyasztották.
Egy másik indián fe|használásimód: a szárakat zölden
levá$ák, megszárítottákéslisztet őröltek be|óle. Ez a por
o|yan sok cukrot tartalmazott,hogy tíiz me||étévemegolvadt,
karamellizálódott.
ROSA CANINA
Vadrózsa
Bozótosokban, par|agokon,sövények me||ettgyakori.
Magas, szívóscserje,me|y 1,2-3m magasra nőhet.
Kampós tövisei vannak. Leve|ei:élénkzö|dek,szár.
nya|tak.Virága: fehér,
rózsaszínŰ,ötszirmú.
J ú n. -jú | '
\p-
(iyepűrózsánakis hívják'éssokkal finomabb illatot áraszt,mint
kerti rokonai.
BEGYÚJTÉs/SZEDÉS
A vadrózsa virága alig fonnyad meg egy kicsit, mielőtt e|hul-
htná szirmait. Ebben a szakaszbankell összegyűjteni őket'
Soha ne károsítsáka bimbókat. |úliusvégefeléazokat
u virágokatkeressék, amelyekrólmár lehullott 1-2 szirom.
A többit gyengédengÉjtséka kosarukba'
FELHASZNÁLÁS
lIa csak kevesetsikerül összegyűjteniÍik,akkor salátákba
tcgyék.A szirmokat sok más nródon is felhasználhatják:
lrcletehetikborba, brandybe; készíthetnekbelőle rózsaecetet,
rclrarbarávalegyütt dzsemet,rózsás mézet,rózsás-kókuszos
cukorkát; rózsacseppet,kristályos rózsaszirmot, rózsaszirom-
zsclét.Bizonyos ételekillattartalmát növelhetik vele.
 ROSA CANINA ROSA CANINA
RTzsaszrRoM,DZSEM
Csak egy egészen kis üveggelkészítsenek belőle, mert
Csipkebogyó
rendkívül édes.Vegyenek kétcsészényi vadrózsaszirmot
(csakha feltétlenülszükséges, akkor egészítsék ki kerti rózsák Sövények me||ett,fÜves pusztákon é|őcserje.Tüskés,íves
szirmával, merÍaz utóbbi vastag,húsosváltozatból nagyon száras,3 m-esrenóhet. Leve|ei:fűrészesek,kicsik.Virága:
nehézzse|ét nyerni).Válogassákát a szirmokat,a fonnyad- rózsaszínűvagy fehér. Jún.-jú|.
takatdobják ki. A kimérésnél Gyümö|cse: narancs-
jól ttjmjékmeg a csészét.
j<+EF.\
N vörös, hosszúkás,
VÓros, hosszúká
Félcsészényi vízben oldjanak fel kétcsészekristálycukrot.
'1ffi"L;}-,., kb.2,5cm-es.
keverjékössze egy-egyevőkanál citrom- ésnarancslével'
Keverjékbele a rózsaszirmot,éslassútűzön folyamatosan Y -. . ; -, -, i -
kevergetvemelegítsék 30 percig,addig' anlíga izirmok,,el '<ta
nem olvadnak'lHűtsékle az elegyet,töltsék üvegbe'ésjól A vad csipkebogyó a vadon termó növények sztárja,
zárják |e.A rózsaszirom-dzsenlnagytll-t népszerűközép- ó|clmiszerként történő felhasználásánaktörténetesikertörténet.
keleten,ahol főkéntjoghurttalÍbgyasztják. Az egyetlenteljesenvad nÓvény,mely egésztermelői-kereskedói
tlg,azatottart el. A csipkeszörp ésa csipkelekvár íorgalmazásáról
vitnszó.
A csipkebogyót évszázadokóta hasznosítjákélelmiszerként'
rlc a második világháború idejénvált igazán népszerúvé, amikor
u ()-vitaminforrásként számon tartottcitrusfélék utánpótlása
chkadt. Akkor kezdtékkomolyan venni a C-vitaminban
gazdagcsipkebogyót,melybenhússzorannyi van, mint például
I narancsban.

BEGYÚJTÉs/SZEDÉS
A bogyókat augusztusvégétőlnoverl-rberigtalr1|jáka lrokrokon.

tELHAsZNÁLÁS
( )sipkeszörppeltejet,pudingokat,fagylaltmvagy bárrnilyen
ótlcsségetízesíthetnek,de önmagában, vízzelkeverve is fogyaszt-
Elkészítése
lrrrtják. egyszerű,csak a magjától szükséges meg-
rzitlladulni,mely veszélyesenirritálhatná a tápcsatornát.
 ROSA CANINA SORBUSAUCUPARIA

Cspxnsztnp
A hóborúséIelmezésügyi
minisztériumreceptje1 kg csipkebogyóra
yonatkoztatva:
Forraljanak fel 1,5l vizet. A csipkebogyót dará|jákdurvára és "<?[#!i*i.xl.
$ö[#*.in*
azonnal dobják a vízbe(ha lehet egyenesena vízbedaráliák).
Forraljrák fel újraa vizet, aztán vegyékle a tíizrő| éshagyják állni
15 percig' tntsék |envászonzsákba,csepegtessék ki belő|e a folya
dékotaz utolsó cseppig.A bogyódarálékotöntsék serpenyőbe'
tegyenekhozá 7,5 dl forró vizet,jól keverjékössze, éshagyják
állni l0 percig.A keveréketisméttöltsék a zsákba,csepegtessék ki.
Az e|őzőleg|ocsepegtetett fo|yadékbólöntsenek egy csészényit
a dariílékottartalmazó zsákba,éscsepegtessék ki mégegyszer.
tntsék össze a kétfolyadékot,ésforralják el egy részét úgy,hogy \v-'''ila/' 3 orr. Leverer.
kb' 7'5 dl maradjon belőle. Adjanak hozzá9} dkg cukrot, ésfor-
ralják további 5 percig' A levettöltsék steril üvegekbe,ésazonnal
dugaszoljákbe. Haszniilat e|ótt a dugókat főzzék negyed,őrán át.
A légmentes|ezáráshozhaszná|jarrakparaffint.A szörpöt kis üve Virága: fehér, nagy bogernyőkben tavassza| nyí|ik.
gekbe töltsék, mert Í.e|bontás után nenr tartható el egy hétnél Termése:narancsvórös aImácskák.Aug.-noV.
tovább. Sötét szekrénybentárolják' HedgerowHarvest, ÉM, 194.]
A madárberkenye a városokban is kedvelt, díszfakéntü|tetik.
CspxrnocyT orssznnr Szépszínfoltotbiztosít.A vadonban a nedvességet, savanyú
A recept
1730-bóI
szórmazik, talajtkedveli. A fát igen könnyű azonosítani:'gyümölcsének
A bogyókat vágják ketté,távolítsák narancsvörös furtjeimessziről elárulják. A fe|földek meszestala-
e| belőltik a sárbélt ésa magokat. ián szinte bárhol fellelhető. Ha a madarak nem tüntetik el gyü-
A héjataddig hagyják kőedényben molcsét,akkor az almácskák egészen jarruáriga fán maradnak.
ál|ni, mígmeg nem puhul e|éggé
ahhoz, hogy át lehessenpasszírozni' BEGYÚJTÉs/SZEDÉS
A kapott püréhezadjanak ugyan- A madáiberkenye gyümölcsét legjobb októberben begyűjteni'
lrlnyi súIyú cukrot,ésaddig amikor elérilegszebbszínét,de mégnem túl puha. A legered-
nrelegítsék, míga cukor fel ményesebbmegoldás, ha az egészftirtöket egészbenvágják le
nem oldódik benne,azután o fáról'
rakjákel.
 II
lliil122
FELHASZNÁLÁS
SORBUS AUCUPARIA SALICORNIA EUROPAEA 123

A rllac]árberkerl,ve
aytinrÓlcsc(bíjlréqens()rt, piil i n ká t fiíztek' Európai sziksóftí
csapdábar.rnladirrakbefogísiiI-roz haszniiltlik,clelcsuyakrabbirrr
gyünli)lcszselét
készítettck belőle' nlelvnck g,vönyilrÍí H a zá nk ba n i s ho no s , f e| á | | ó,
szitleds
kellen-res
ízer'olt.\'ac]hírsokhtlz csomósan ie|t szárú,
ésbiiriÍni'hozkíniíltiik.
cgynyári növény.
Legíe|jebb30 cm-esrenő
BBnxrNypzslLÉ
.I.isztítsák LeveIeinincsenek'fásodó tövű,
meg nrinden irpró sziirrészt(i|' A szokírsos eliáras t
szerintkészítsenek l)ozsgá5szára e|ágazó. .1
zselétbeltiIt.(llistl:l tt.rlIrlir|
). Adjirrrakhozzii Az idős pé|dányokVörösek.
kel'ésvadaln.rát, IrogvarrnakpektirrtirrtitIrlrlt elíisegitsc l kocso- A pr ó, zö | d v i r á ga i ő s s zeIny íl na k
nyiisodást.(A nladárberkenr'eki)zc|ttllcIl rrrindcnképpen taIiil-
nir-rkkell r'adalrl-rát
is.)

rr(ístis
Nr.t|l'clia siirtls tertilctekct, tragr' Ittctrtr1'iségbcn
nrocsarakbrn. Nlagirs s<itartrlrlla llriatt ir nlarl-riik ecvik
( \('rllC g a'lC .

IlI]GYÚJTÉS/SZEDÉS
|(.Il!{crpilrt()llirptil1'iclcjclnkcressék' l'ijdörrel a keztikben.
|'.rzsuiisgercbcsin ós fehér iironl ktjzelében tbgjllk rllegtaliilr-ri'
.lIt.llit l'íz clagiil1'it1cjénnlég elóri a talajt' éss(lt l-rag)'Illaga
ttlittt.Az il1'e nti)ldct nléli',re I te ttkis szurrlokok szcld clik
|.l.resztirl-kastrI.A siirban llrirgasra lr(ía sziI<stitii'ós úg1,
rr. . z|ii' trlitlt a szé} r'si\'il1agi|<. aktusz.
l. rrp os,homokos talitjon lcg li'licb b |5 cttl I ttrtq ilslchet. tle sok
r. rrrllcl(1le .Eg 've stcrtilctc|ictt(ill[l lrc|<tlirtlsszíirrr, cgl<i, rlt
I r'rrlI rctb e ' éstllylrlkor ilz ctrltre rI e g szíve scllllcIliirlvirti
l g i'pp el
ilr(rlrlc lle ki.
I lrr cgv ilvcn telepet taliilnak' akkor lcgrrliibb lr'l tjnirl
rl itik ft'l()tte,hogy nrcgfclc|(i nrcrttlr'isóqhez
.rl l.e|| g(!rrr)'ccl
1tt'slttlitk A szikstlfÍítirrfirrlgos n()i,Úny,ha tllltival
h<.ll-z'it.
 JI

ll l ' ' 4
p r t i l l i i i ji Íll<
SALICORNIA EUROPAEA

c I l l c ts z e tl ia h a j tlísa ita. zt l|i r'a Ia n riIr,c t lt 't <j t it lt t

SALICORNIA EUROPAEA 125

v i s s zi t l i r g l ta k c s n i a s r i l b a , ezeir.t ,ih irrirt l.rn Lrl rrrrrt et n iLrl< licll vajjlrl.(, \ sziI istj|íincItiizt's
<
. 'r t'g Úszllct-t tlJ r'aszttltt
tiiI ilI jli|i
t t Il n
i ir.
l. . csiililictt a stilva' hanlar l<ihiil.czÓrt a l'itjattllr'asztott
K Ú t l ó l c r l l tj tl tl r rg r ' í i I th c t ikbc l n ( lr'eln r.tA. szczt lrl c |ej ó rt ' 'zlre tr
ltlcstlI iiil<
'rI lltlltltllatr kózzcl' lr g v(iI <. e réné1
rii.) A rr()r'órlr't
i IIl l i |i ('| .iIl r . r i tl i s ;r ttÚ
i qr e k r , t t t ;t |ies 1l11] 1.i1
' il|i.k( 'ril t .i\ iik |. lilg1'itsszlik'lilgtlkl(ill lrúzzlili Ic il |(('lópsi;' riigtis rcszc
l i ;l t i t t |i c | II c v l i q r l i tl k .Az ó v kés( j bt liic l( íszirlilibapcdiu '1ivir
n , 1. , 'rtilihristit.
aIl t i |i t l rl t I l ( i v Ú I r vn l l i r te l i c sen kilciló d( ) t t ' t ls a szlira szlilklis.
s zí r 't jsa| ' i k r l r t( ) \ ' Cs tíki lc l I l i ih úzn it rk'
S'rvaNyÍlorT SZIKSTFŰ
l l. tgrrlttti'irrlrlsaI r I lltjtltlrrkószitcttt. li:I lirtlrl
il k(ir'ct]iczií
FELHASZNÁLÁS I r. ritiislrit til'cgckb c t. 'lt(ittcli'rtlcg . lrre srlltliL
tcI lrpríttlttiik.
l IazaÚ r k c z r ' c 'j ti I n r tl s s i i k| ) l cg a I] ( i\'ó ll\'l't iirrllít siikcl rt j Ia
lttszct. cscccttcl' tis a Pók kcrrlcnci'jótlcraI itlili'atlli]itrr;tzt
az c l k c r t i I h c tc tI c rtil I h tl z z l í | t rkt a lra t ltrlt t lsza t t la ra t lkiika t .
lrrrlrrihagvtiik lr hótl'óg Órc' L'91. I it. p zclcrll'lt, l|i tjr. iisrtre lcg íti's
S t l hl t Il c h a g r ' I l í kv í z l l c r rl i | | Ilit ij bll t j r;1rr
lit ' llt ert a kkor tuasszilI e tt., \I rlttrz'htlgl'
\ ('1l('ll
il7 cg ószllíil |. a!1ircs()s
h at t l ar l i r l l ttr ' a t| r llii c z tl . I I a cgl' lit it rla ppill kt lsiillb a ka rj lík
rrrt.qti'tt.tsiik a Ir(ir'ónr'r()lrpall(jslillagiit' rar:rrlgtj z(iltl szi nc't'
c l l i r s r '.r s z l nl r , . r l i . l i o rs z r i r ; r zsu

.
. c lliis lt c lvc t viila ssza n a k I lrtI t, gesai'ltnr'ítsiik.
lt '\kctszz(iltlség cttiitt sp agcttil'cl
lt tiiroliisrilroz.

tr."";;
t'r|. rI ilÍli.

Zs l 'Nt ; l ' S Z I K S ( i I ] Ű | ; ó Z \ ' |:

tj *.
,\ i t i l r i L t s l l ; tlrr' a ! t. j tr I i tts l l a llleel'Íiit
t t it trla
. glrlIl fla t a l h a j t iist r|i
|.()l ]()g (jj c\ 'Il c g z c te s i || i rt ti s a liit lrc|kó szít t lsó rea Ika ln la slk.
K t i s t t l l jl i k I l l e g r ( ) g t. i | la g r Íiit ó sh clt 'én 'rlrc gIiit 'j lik,
n liIr,cIr
lri s s í t (Í ar rI l a kc | l c I l ó r c ,| ] o u r.st j s.Ha rrré{:is Íiizr'cszerct n ék
tt l eg c t l Il i ,l ( ) p c r c i g f tl r r a I i i i kker'ést 'ízberl'csepcgt c ssó |(lc ' "{ {a t;iL-/'
itzu tiin pii rol iii k nrcg cg)' tlarab va j jal. Szii rnvasokhoz
{,'.í
c'sb r i r i i r r vh o zi l l i l i . 4,".1 ) . '

tnE'c; sztxsTFŰ FőZvE

at t g t t s z ttts l l i ttl \ ' a g \ ' s z c p tet llberbenbc g1'Ííj t ( jctgész
t t - t ( lt
erlt
'\ z
Ie !l r r l l l l L i g v c | k ó s z í tc I r in, l i r tt a spiírgiÍt .
'\ gt'iilicrót r.ajtahaevr'a' egl. serplcl-tv(itlr,i r'ízlleIrfiízzé|i
it l t i 'l rt i l t t ,tI c Ít' I t.
f i l r d í n ' a I c g 1 élic bbl0 perc ig. ( ) s( ip( ) u t c sst tIe|i
'
 CRITHMUM MARITIMUM CRITHMUM MARITIMUM

A íeldarabolttengeriköményt' uborkát éskapribogyót keverjék

Tengerikömény
p,'. Erősen aromás, szik|ástengerparti növény
\Q' 30-60 cm magasra nő' Szára |ágy, a tövé-
né|fásodó. Leve|ei:szárnyasan sze|de|tek'
pozsgásak,é|énkzöldek.Virágai: aprók,
sárgászö|dek' |aposernyőkben nyáron nyí|
nak. Jú|.-okt.
Termésetojásdad'
iissze.A húsleveshezadjákhozzá a borecetet,a citrom levét
ós héját,a borsot ésa szerecsendiót.Forralják fel, éstegyékbele
ir tengeriköményt.Főzzék 30 percig,húzzák|eatűzrő|, ésfolya-
tnatoskevergetésmellett fokozatosan adjikhozz'á a vajdarab-
kírkatésa tojás sárgáját.Készítsékmártás sűrűségÍire.
A szószt húsokmelléadják' ésszórják nleg fr.isstengeri-
k(irnény-levelekkel,piros borbolyabogy<ikkal.

Sziklás tengerpartokorrél;enyhénkénesszagirt Sevn,NyÍrorT TENGERIKÖMÉNY

azelőttmegerzik'hogy |átIráka nöVen}.t. Á tengeriköményt áztassák sós vízber-r2-3 órán át.
( )sepegtessék|e, azután főzzék meg borecettel,s(lval ízesített
BEGYÚJTÉS/sZEDÉs vízben.Hűtsék le, rakják ÍiLvegekbe,ésfrisser-relkészített
A szárát ésa leveleitis f.cllehethasználrri,de főzés stis-ecetesvizet öntsenek rá, hogy megőrizze szépzöld
előtt tívo|ítsiík
el rtila a ragacsossá,
nyálkássáváló színét.
Icvclckctésit szív<issziirrÓszcket.

FELHAsZNÁLÁs
YizLlerlfőzz'ékl0 pcrcig' tlztttiitltllvasztottvaiial tálaliák.
Elfogyasztiísi
r-r-r(ldja:
a rág(lsrctszekrőlIe ke||szopogatniaz ehcl.
'
részeket.

TBNcrnrxouÉNY.MÁRTÁs
A recepta XVII. sz. ki)zepetájáról szórmazik.
10 dkg Íe|sze|ete|t tengerikömény
maréknyisze|eteltsavanyúuborka éskapribogyó
fé|liter hús|eves
2 evőkaná| borecet
1 citrom
1 tojás sárgája
vajforgács
bors ésszerecsendióíz|és szerint
) -E^

1ilil
128 BETA VULGARIS BETA VULGARIS

lr'órrtn1'ir|janakitz ctlórlr,trccg1'l<anlrllal'és ny<rnljiikbeie

129

Répa it vízbc a t.l|színr.cclrrclkccl(ín()\'óll\'t.,\trlilitlr a Icr'élegé'szerl

Tengerparton,kavícsos,szik|ásterü|ete-
.. ken, dűné k e n ,v é d őg á tak o ng y ak o ri .
,Csaknemegés zE u ró p á b an me g ta|á |h ató '
' Eve|ő, 1 m magasra nőhet. Leve|ei:fényesek,
húsosak,az év nagyobb részébena növényen
vannak. Virág ai : ap ró k , z ö |d e k , h o ss z ús z á rak o r
. ' he| yezkedneke |' Jú n . - s z e p t.
[:
'. lL TeIreerispenótként is cnr|cgetik angcllnvelv-
i/ tertr|eten.
Ki\,titeltki'pcz a rc'nclszcrlntkis levclÍi
siltit z(ildrc r.iilttlzi|i'vcgi,ék Ic a tcdiit, ós t<lviibbi2-3 per.cig
()ntsék rít
|irrraljiik' Irogv a nuraclé|i víz cltrliiroltlgjttIrl.<iIa.
()sszestlcclt'cs-
szitiibit vagv szíir(íbc' ['s ki
tr1'<ltlrtrgassiik bclőlc ilz
s(.gct.i\ ziilclsógct cltlbjrrkvissza scrlrcrrr'(illc.lltliarrltk hrlzzii
tliurbka vajat, is alacsorll' tiiz(in pirroliiik nrcg. i\z illatir sokkal
er.ííscllll,tlriI-ttl tcrIrrcsztctt s}re|l(itó.JtiI ilIili h<lzzlilt szc]ctclt
ós a filr.giicsokra r'ligtltt li)ltlirlltlqt'tl|.tj'
Iritt.ittlicstltrr
XVII. szÁznDl SPENTToS LEPÉNY
\' iigianak (isszc ptit.f(ítt spcntitlcr'clct ós rrcIllirll' ketrli'nr'rc

i,IJ "u'lll::ll:1.i;il:,ll::l.;ll':i:tiriiJ[;r'
Í,
()lrtsók stiti'Íi)rllliil)a'
Iriz()tttojiis stirgájlit. Kcvcr.iik ()sszc.
Irrcstlljiiktlrcg oltlott cttkorb(ll' rnlzsoliibtil i's kcr'éstahójtltjl
.,ll:,.i:' tiut'csikorogna
k, |iesztilt szirLrpprrl.
.lL'g1'ék
bc a stlt(jbc, ésk()zePes tiiziirl
ifi i : :ll]l:u.'. siissi'k k(;riilbcltil 30 pcrcig.
#í
BEGYUJTES/SZEDES

A nag1'obblevelekettépjék le kozépsőfőertikről'
ígyidőt takaríthatnakn-regaz előkészítésesorán. Mielőtt
hozzákezdenének a főzéshez,nlirrdigalaposannrossákneg
a növényt.

FELHAsZNÁLÁS
Á rópiit írgykészíthetik el, rnir-rt
kerti változatát.A rlövérrycsLit
ktizc|óbólletépettlevelekzserrgébbek, lédírsak,
czértideálisa|i
A nagyobbleveleketkevésvízberr_ kb. 1 cnl Il.titgits..
sltIlitlihtlz.
liIIjtlIll scrpenyőben_, fedó alatt főzzékrneggy()rsan, de id(ílr
 ERYNGIUM MARITIMUM ERYNGIUM MARITIMUM

Tengerparti iringó FDLHASZNÁLÁS

Homokos éskavicsos tenger-
partokon gyakori' Bogáncs-
szerű,tüskés,kékes-
- utóbbi be nem
,-^,' zö|des éve|ő,20-60 cm
Cuxnozorr IRINGTGYÖKÉR
|lészbenfőzzék mega gyökereket, hogy meg lehessen
hiimozni. Azután vágják vékonyszeletekre.Főzzék tovább
rrsúlyávalegyenlő n-rennyiségű cukorral addig' arrrígaz
Vegyék
sziruposodik' ki belőlc a gyÓkereket,
Ts hűtsékle. A cukrozott iringó az Erzsébet-korabelivelős pite

,,W'i:::i:nx, ()lyankor
lilntos alkotórészevolt' Időnkéntrnegis pirít<lttiik'
,,tl,ize a gesztenyééhez
hasonló.

Ii w.""',T"'i;n;!ff1,"
r!'::!t,' háromkaréjúak.

. i. a|akúernyőkben
á ||n ak ,9a||é rj a
tüskés.Jún.-aug.
Termése:tojás a|akú

Széprr(ivónya tcngerp.rrt()|1,
ésgyakrarlvégziaz üdülők
otthoni vázájriban.A bogiirrcs|roz
hasonlít:tűskés'levele
eZüstös,virága kékeslila.Gyokereitgyakranösszetévesztik
a szarumákéva| (GlauciumJlauum).
A tengerparti iringó gyökeréből régenkandírozott
édességetkészítettek.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS
Thvassza|vagy ősszel ássák ki a gyökereit (2 m hosszúakis
lehetnek).
'l
I
 CRAMBE MARITIMA CRAMBE MARITIMA

Tengeri káposzta FELHASZNÁLÁS

A fiatal hajtásokat ésleveleketnyersen is fogyaszthatják
srrlátaként.
A mediterrán vidékeketkivéve,
mindenho| e|terjedtEurópában
a homokos vagy kavicsostengerpartokon, FTrr rrNorRI KÁPosZTA
A szárakat vágják közepes nagyságúr darirbokra,éssós vízben
de csak bizonyos he|yekenfordul e|ő.
Káposztaszerűnövény. Nagy csomók- ptlhára ( l 0- 15 percig). olvasztott vajj al' cit rornlévelvagy
f(>z'zék
ban nő, |eve|eiszürkészö|dek. hollandi mártással kínálják' A fiatal virágokat írgyfőzz,ékrrreg,
nagyok. húsosakéshamvasak. nrint a brokkolit.
Virága: fehér,négyszirmú,nagy
csoportokban nyí|ik.Jún.-aug TÉszrÁs TENGERIxÁposzre
2 maréknyitengeri káposzta-szár,hajtás,virág vegyesen
fé|kg oIasz tészta
A XIX. sziizacliga terrgerikáposztát apróra Vágott szarde|la
szinteurinclenpzrrtszakaszon meg 2 evőkaná| o|ívaolaj
lclrctetttalálni.Willianr Curtis vaj
L]ttttutalúsok il tcngerikáposztaasztali citromlé
Jblhasznákistihtlzcír-r-rűrr-runkájának
1799-esrlregjelcr-rése r.rtiirl
a tlt)vérly rerrdkívülnépszerűlett' A terrgerikáposzta részeit
ésa tömeges begyűjtése nliatt a vadon élő populációk vágják 5 cm-es darabokra,
drámai mértékbenlecsökkentek. Ezértspóroljanak vele' azután 10 percig főzzék.
ha úgydöntenek, meg akarják kósto|ni, ésegy példányról A tésztátsós vízben fózzék
csak 2 - 3 szárat vigy enek haza. ki, szírrjékle' adjirklrozzá
a tengerikirposz-trit,
BEGYŰJTÉs/sZEDÉS az olívaolajat'
a szarclelliit,
A tengeri káposzta nagyon keserű is lehet, ezértcsak fiatal, a vajatésízesítsék citrom-
fehérhajtásaivagy alsó szárrésze_ különösen a talaj alatti lével.j(ll kcvcrjékel
_ ehető.Az is előfordul, hogy homokot vagy kavicsot halmozlllrl ésrllelegítsék össze.
a növény köré, hogy az kiszívjabelőle keserű ízét.
Vigyenek magukkal éleskést,hogy át tudják vágni vele
a n(ivérryvastagszárát.
I --il

lltl134 SORBUS TORMINALIS SORBUS TORMINALIS 135

Barkóca(fa) lillyarrlatosarrlecsipegctték r<ilaaz érettói'itltjszctllckct'Az íze

scnrmihezsenr fbghat<i: egy kicsit olyan, nlint rtclatlraszkuszi
' Meszes, i||etvekemény. cgYszerrc'
a kajszibarack,il nlazsolirésa tanlariIrtlttsz
,,i,',^'"?{*,'
*-Jy:.ss'ttrÍ;r .'í*-:..
a9Ya9osta|ajon é|meg, 'zilva,
,\ bog'vókból régerlalkoholtartalnlúitlrltis |i['szítcttck:vtrg'va
többnyire öreg erdőkben.
r.clc'r'agr'bortérIcltel(
tit'szgillt fűszerezték l)c|íí|e.
Lom bhu| | a tóÍa, 25 m mag asra n őh e t.
. LeveIei:áte| | enesá ||á sú ak3- , 7 k aré j ú ak '
Virág ai: fehé rb o g e rn y ő b e n n y í l n ak .Má j . . j ú n . IlnnxnNvEson
' . t3;,ikcik(t'/lclriyttt,rÍtIItík.
Gyümö| cse:fo |to s ,b arn a, 12- 18mm. e s. t:gyrégifogadtireccptjcttt,l-itttcs
' ,'Szcpterr"rber szecijele csorlltikban.l..íízzc liI zsiIlegre
.
rrrinta paprikiit'a fiizértttiggcssze Ícla gvtiru(iIcs()t c'r|clrri.
töltse kő. vagi' trvegeclóIr1.lrcir lrtlg1't,ll<at.
'\ztrt1irr
, \ ttti tt l.rllrclkenct cs l lr'h r'rlcvclii hozzá cukrot _
'\tl|orr
.l'5 kg g,vünrölcshöz-
l kg-ot.Jól rázza
()ssZe'légmentesen
zlirjale addig,anlíg
IrrcgtlrIllItlik. \'illtiszírlíílcgsz.íveseI-t l('\,ctltem ereszt.
|r as zr r i i ltl i ktl' l í g l tl i i s c L I I < ' t lr|ilrriis
llc n r iillt rcIlclc lkezésrc . i\linélhosszabLl
llgycs vitlékckctl cgószcrl a húszatlik sziizacl elejéigdesszertként i.Icigáll, annál
filÍ:vaszklttlik. lirromabblesz.
Itrirnd1't is tölthet
BEGYÚJTÉs/SZEDÉS Irtlzzií.
N[iután
A szepterr-rberberl
rllegjclcn(í
gvtinrölcsok kerekcledekvag'v rrrcgitta, r-negeheti
k()rtealakÍrak'kicsik - cseresznveméretÍiek. Kezcletben ,rlxrul'(rkatis."
kcnlc1Ir\'ek
éskeserÍíek' de kósőbb az ősz elórehalacltiil'a|
(Íéliu
',tú|érnek'' nlegrolraclnak)' ésakkor édessé vii|nak.

FELHASZNÁLÁs

ll
'\ gl,(irll(ilcsötrc{cen]eszecltékazelőtt,hogy tÍrlérne.((]sonrtjkl.
|iiitr'clii{gesszékf.e|hiiztln beltil,a fÍtőtestközelében.)
,

lliilí36 POTENTILLA ANSERINA PRUNUS SPINOSA 137

Libapimpó Kökény
Nyirk o s ,Í ü v e sp ar|ag o kg y ak o ri Iak ó j a Erdőkben, sövények me||ettnó. Merev, sűrű cserje
Kúszőszára a szárcsomókná||egyö- 6 m m a ga s r a i s m egnő het . H o s s zút ü s k é iv a nna k .
keresedik.Eve|ő, .l0-30cm magasra LeveIei:é|esenfűrészesek,oVá|i5ak.
nő. Le v e |e i :s z á rn y a|tak a
, Ie v é |k éfkű - Vi r á ga :
ré szesszé |ű e kV. i rá g a: aran y sá rg a,h o ss z ú kicsi,Íehér,
kocsányon mag á n y o s aná ||.Má j . . s z e p t. l o m b-
Í a k a dá s
e|őtt rr
( i v ( ) k e r é ta k c l tiik ó s a z iIlt liiiIlt lkfiizcló kkÓ Ilt et t e.k
e| ő buk k a n.
A l ' i r i i g tl s h a j ti is ( ) sszc h úzt i'r't írzct scsi||lt pít t i, M á r c . -á pr .
gvtrIlircliiscsii|ikcrlt(itcii jl llcIsóleg g\'tlI-lttlrrtllttits' Gyümö|cse:
l l ó | h tr r tr t'h i ts tl l c tli's.( 'l) l( 'gct .iszcrbct l t t lrt lk kicsi, )
g v tr l ] i l ( l l i cs | | c l l j ti . I IÍísÍtai |( i\..'r( 's( 'd( itIllp1'gg11g
t' góm bö | y ű ,
l l í i r l ' | i l l i í tj ai r s z c p liilict ' ,\ gr't rIlildtfcIiilct rc h c lr'czct t kékesen
] c r ' i ' Ic r r r ' h í tii r I i i j tI it lrrrlrt .,\
Ir( ir'ó rrr'llííl kó szt ilt Icrll< lst j ha m v a s a k .
s z c l . l . c ttl
I c ! c I i i z I r e t iiir lrrr'a |ilriit lirt a |< |i'isc llcsccló se
a ttt, c r c g ( i í (I .i i ' ( r | ii.rliizc t t 't rlit t ct it la t lít |iró
t i n rekI- rcz
!
rrrllriIt.
I
lr FELHASZNÁLÁs
t'

E l{('gcrla gv(lkcrótIlrcgették f(izr'c'siitr'c'

L clc nversenis. lohn llar.,botitnikusszcrint , \ kijkén)'trritrtlctlhiizi sziI r'e firitlr(ise . l:itrrl'at. ir' lcgt(illll slrr' lrt
t
az ízca pasztct.Iriikéhoz hltstlrrIít.Sziirított lrrrtaluraztjb ogvti. f lrr rllcg l((ist()l iiil( z(iltl I lt'rsrit' rli
lrll)J sztirl
tilrnliijiibtilIisztet(iröltek' nrcIr'etkcrll,órlisztbc |. rgiiík' nril), cncr(jscn (isszchúztj hlttlisa r'lrrl. i\ |i'g is tlrlicslilirrv i
(
vagv zabkrisiibakcvertek. |, . , gi, óttlrliiltak(isk<lrilisirtlistlkhclr'szirtt'rl il. tstrrrthLrrr'rl ó| .
l. citésrchaszrliiltlíklrlI tra?\ilgr'íisciI r|iszlrjp irt||iislt Ús tlr'cI r' e
t'tI zctte b brrllt il rltiénI <I Kiirrrl1'I
lól? ir|<irszttrsar'itssligit c||crr(' rc

ll
n(ivórlv:littctszii zsc|ct,k()kórrv cs
. r |i(ikinv rcnclkívtilhltszI -t<ls
riirlt lchct ki'szíte nil)cl(ilc.
 PRUNUS SPINOSA RUMEX ACETOSA

Mezei sóska
Füves terü|eteken, mezőkön, |ege-
|őkön gyakori, egészEurópában
elterjedt' Egyenes szárú éve|ő.
'|0-120cm magasra nő. Leve|ei:
é|énkzö|dek'nyí|a|akúak,fe|ső
|eve|eikü|ők. Virága: vörösesbarna,
virágorvökbő| á||ó füzérek' nyáron
nyí|nak.Máj.-aug.

'lirvasszalamezei sóska az egyike azoknak

BEGYÚJTls/sZEDÉs ir rrövényeknek,melyek elsőkéntmegjelennek
Ha gin készítéséhezakarják fe|használni,akkor a legjobb ligyesvidékekenalma helyett használták
megvárniukaz első fagyot,amikor a héjamegpuhut,ésa belsó különfele édességekben, példáu|pitében'
részeféligrohadttáví|ik.Az ilyenkor elkészitett
gin karácsony amikor végetérta gyümölcsszezon.
környékérelesz ihat<i.
BEGYÚJTÉS/SZEDÉS
FELHASZNÁLÁs leveleit gyakran már februárban be lehet gyűjteni'
KtxÉrwrs cIN amikor más növény alig van. Nyersen csodálatosan hűsítóek'
Szedjenek
lekb.ft|kgkökéryt.A munkátkesztyűben
végezzék, perszenem mindenki bírjaa növény savasságát.
hogy megkíméljék magukat a tövisektől. Ha a bogyók héjátmég
nem értefagy,ésnem puhult meg eléggé, akkor szurká|,jákmeg, FELHASZNÁLÁs
hogy jobban átiárhassaa gin. A kökényt keverjékosszea súlyiíval llranciaországbannehézételekhezacljirkellerrsÍrlyozírskérrt'
me.gegyezőmennyiségűcukorral, aztán a keverékkelféligtöltse- babhoz,valanlitltzsíros
példáulburgonyához,lencséhez,'
nek meg egy-együveget. Aztltán a pa|ackokattö|tsékfel ginnel, (telekhez,ígysertéshúshoz'
olajos lrallroz, avtlkacltilrtlz.
ésjól árják le őket. Legalább kéthónapig hagyják állni az italt, é's
időnkéntrázogassákössze. Az eredmény:ragyogó, rózsaszíníi SÓsxÁs oMLETT
fblyadék,mely savanyú.édes ésrendkívül frissítá.Az üvegekben Az összevágott sóskaleveleketsütésközben adják a tojáshoz'
nraradó bogyókról se feledkezzenekmeg:azokat is meg lehet ktizvetlenül azelőtt, hogy az összeállna. Mire az omlett
enni' nrert az állás során elvesztikkeserűízüket.A gint más itallal cIkészül,a levelekösszeesnekésa színükmegváltozik.
is |relyettesíthetik,
próbálják ki példáulbrandyve|.
 RUMEX ACETOSA OXALIS ACETOSELLA

STsxepÜnÉ
Rövid ideig főzzék a sóskaleveleket'csepegtessék le alaposan,
Erdei madársóska
majd turmixolják össze (vil|ával is összetörhetik). Zöldségköret
kéntvagy zöldszószként kínálják.Az utóbbihoz turmixolás
közben adjanak hozzá olívaolajatésfűszerezzék.Sós sütemény-
kosárkák töltéséreis használhatiák'

STsxÁs sALÁTA
A sóska kitűnó savanykásizt ad,a salátáknak egésztavasszal
ésnyiíron' Leveleit keresztbenvág1ákvagy tépdessék apróra.

STsxalrvBs Az erdei madársóska alapvetóen

2 maréknyi
sóska il7-öreg, lombhullató erdők lakója'
1 darabka vaj cle sokkal jobban bírja az örök-
1 evőkaná| o|ívao|aj
zöldek ésa tűlevelű erdők savanyú
1 fej finomra Vágott hagyma
talajátéssötétjét,mint bármelyik
2 nagy burgonya kockára
nrás növényfaj.Az ilyen területek
Vá9Va
sötétjébenszinte világít leveleinek
só' bors íz|és
szerint
1 evőkaná| joghurt vagy tejfö| sárgászöldje. Elszórt csoportok-
ban helyezkednek el, mintha díszítenéka talajt.
Jól mossák meg ésvágjákdurvára Az erdei madársóska csípősensavanyúlevelei friss,
a sóskaleveleket.Mély serpenyőbe gyümölcsös ízt adnak, mint az éretlenszőlő héja'ésmár
tegyékbele a vajat ésaz o|ívaola- ir XIV' században zöldségkénthasználták. A XV' századra
jat, fonnyasszákmeg benne a termesztenikezdték'ésa XVII. századbanmár felvették
hagymát.Dobják be|ea burgo- a legkedveltebbkonyhakerti növények listájára'
nyrít'ízesítsék, ésöntsenek hozza
annyi vizet, hogy ellepje.Addig BEGYI.jJTÉs/SZEDÉS
főzzék,miga burgonya meg nem Az erdei madársóskával csínjánbánjanak, nrert rrreglehetősen
puhul' akkor adjákhozzá a sóskát, sok oxálsavat tarta|maz,mely nagy mennyiségbenártalmas
ésfolyamatosankevergetveforral- oz,emberi szervezetnek.Kellemesen csipős izéértezek az
ják további 2_3 percig.Joghurttal rlxalátok felelósek.
vagy tejftillel adiák az aszta|ra.
,

lll.ill14z
rnI.HeszNÁrÁs
OXALIS ACETOSELLA FRAGARIA VESCA 143

A madársóskaleveleitsa]iit1rk alktltórészeként haszniilhatjlík' Erdei szamóca

pépesítr'e'cukorral ízesítve,hÍrsokhoz'halakhoznliírtiíski'Ilt
kínálhatják.Savanykásízerlriattjól illik a paraclicsonrh<lz. EgészEurópában e|terjedtindás
Egyesínyencekszerint csaknet.t-t növény, ritkás erdők, erdőszé|ek,
nlindeIl qonlbaótellcl
f ü v es t er ü | et ek I a k ója .S zá r a i é si ndá i
hlrrlrtlIlizá|.
Az utólllli esetllett
ilprr,lrir
r'ligr'a
sztirjik
szórösek. Magassága:5-30 cm.
a gon-rbatetejére.
Tőá||ó |eveIeihármasan össze-
Az arr-rerikai
indiánok a lovaikkaletettékllleg ezt a ll(i\,én\,t'
tettek, fogazottak, fö|ü| fényesek,
hogy azok gyorsabbar.r tudjanakfutni. zö | dek , a I uIs e| y m es eks, zü r k é s ek .
Az Eg'vesűltÁllanlokban r.aIlIraknliis Oxn/lsÍ.aiokis, Ilrc|r,ekcl Virága: fehér,ötszirmú.
fókélltstitenrtirr1,ek
ízesitésórehaszltiiIltitk. G y Ü m ö | c s :I ec s ü ngő ,pi r o s
bo gy ók , m e| y nekm a gja i ti,

,\ z crclci sziirt.tticir l"r''

rrrr're tcug1'ankicsi,
l|t,itl'ízcanniílkitÍinőbb'Az érettgyürnölcs csodálatosar-r
kedl'elték'a k<)zépkorlran
édes.Óseink is nag,vorr
r||itttls,
.resl,rbításjelképevolt.

|}BGYŰJTÉS/SZEDÉS
t itlI ttlirske re séstigényc|.l\la1rrrsatl
iit kc|| vizsg liI rlitrk
.rz lrljn()vén1'zetet ésa k(irnyczíi fiir'ct. i\ |ecstirrgiílltrgl'1iIi
livirkranre jtve rnaradnak a lcvclck köz(itt. l(il rrr'zzi'krrtcg
. r rriivórlytalul-foltil' ha ll<lzziiakar. rrirkjtrtrtip lír szcrll
lilii nr0lcsh(iz.
Irogya bogy<ikatnlcgtil,jii|<irz (jsszct(ir('st(íl,
k()vessék
'\|r|roz,
,rivi.tlckpélclrijrit,
akik tiíszírllal Irricl(itt
k()tikcs<lllrtjklla,
.r|irlsltrukba
tennék.
 FRAGARIA VESCA

FELHASZNÁLÁS
A legérettebbbogyókat leszedésutárr |-relyberr el szoktiik
Illatos mirhaftí
fogyasztani.A gyünrölcsöt felnlelegítia talajköveiról vissza-
verődő napÍén1,,rr-relytőlízerlrintegy kiteljesedik. Utak mentén.füves terü|eteken,fo|yó- íú,;'í
partokon gyakori. Il|atos,szőrös, -r . :
A legjobbrecepteknlirrdentkihoznak elrből az igen kis 'cJ , '--
meI-rnyiségberr e|ágazó éve|ő,1-1,5m magasra nő
begyűjthetőgytinlölcsből. Próbálják ki egy pohiir
LeveIei:szárnyasanszeIde|tek,
pezsgővel.Aclják friss gyürnlölcssalátáklroz vagy éppenzölcl páf rányszerűek,ánizsi||atúak,
salátáklroz.
bórszerűek.
Virága: nagy, Íehér,ernyős.
Enon szauTcA,szTsz Máj.-okt.Termése:zö|d, fényes,
Úgy készítsék
el, ahogy rrliis gyürr-rölcsIniirtiisaikatszokták hosszúkás,recézett.
_ pépesítsék'
adjarrakl-rozziikevésbort, stit ésborsot.

Áz illatosnrirhafűesetében aZ
,'i't|esség''legalább annyira vorlatkozik
tll.il'ére,nrint az illatára.Leveleiédessége
|iicnrelierryheárrizsillatukat.Ideálispárolt
gytinrölcsok,példáulszilva ésegresízesítésére.
A növér-rytvalószínűlega rón-raiakterjesztettékel
Iilr(lpában.Angliában akadnakolyan vidékek,ahol rnég
lrri ndig,,római fűnek''nevezik.Nagy-Britarlniaészakitertileteirr
sz['lcskörben nreghonosodott,ésüde szírrfolkltjelerrtaz trtak
tttcntén.
A XVI. században|ohn (lcrard, botaniktts,a rl(lvónynlgy
rirjtrrrgója volt. T ',édesturlrolyiinak''|rívta,i's ilZt ta|l.icsolta,
|trrgymind a gyokerét(főzvc),nrirlc]ir lcvelcitsaliitiikhoz
.rt|vafogyasszák,mégisa nlagjaittark)ttaa n(ivi'Ilylegkíviinir-
lrlsirbbrészér-rek: ,,salátaként fbgyasztva,hlr nróg zöldek, kis
rrIirjirt,ecetetésborsot hozzáadva,kitt,rniknlinclcll salátaközül
tri'nck kellemetességével, illatiirrak édességévcl ésl teljességgel'
tlrclyetaz üres éséhesgyomorrraknyújt'l
.
Er
tililill
146 MYRRHIS ODORATA CHRYSANTHEMUM VULGARE 147

l BEGrÚJTÉs/sZEDÉs
varádics

I
A legfinonlabb fiatal lel'élhajtásokatésa r-r-ragokat
jrJrr'riusban Gilisztaűző
szedhetikle, ésott helybenelfogyn5216"g1k. Az utóbbiak 2,5 crr.
hosszúak,ésapró uborkákra hasorllítalrak. Ropogós állaguk, Füves réteken,par|agokon,
édes-savarlyú ízük rrliattkitűnő rágcsálr-rir,al(lk. egészEurópában gyakori
HajtásaÍe|á||ó,Ievelei
kétszeresenszárnyaItak.
FELHASZNÁLÁS
Mustársárga,csöves virágai
Illaros MIRHAFÚLEvELEK SÜTvE
bogernyősen eIrendeződött kicsi
Franciaorszeigball a Zsellgcler,élkezderrrér-ryeket
palacsintatész- f é s zek benuI nek .J ú | . -o k t .
tába rl1rrtjiíkéskistitik.

, * ' ,. . ,,}'.
\i}|takolyan idók, anrikor ..i
l.arádics a leg- ! i
.t gilisztaűző
ll)'ill(rabbanültetett,kerti rlövérlyrlck
rziinrított.Kulcsfor-rtosságú szerepetjátszottaz ottl-rorri orr,oslás-
Itirrr'ésegy sor frrrrkciótbetoltött a korryl-rábarr is. Mostani hely-
zt'lctalán azt mlltatja,hogy nlegr,áltozottaz ízlésür-rk az utóbbi
tltiItiirry
évszáztrdalatt.Mallapság kitaszítottrrövérrylett.Illó-
rlIlljrlkatéskeserarlyagokat tartalnraz.Túlzásbavitt fogyasztása
sőt veszélyeserr
[t.llcrnetlerr' irritáló leheta gyonor sz/rnlaira.

l}BGYÚJTÉS/SZEDÉS
,,\zscrrgeleveleklegfrissebbekáprilisban.

lllILHASZNÁLÁS
( ) ttszr x3ző vARÁDICS HÚsVÉTRA
|;rlrtal leveleithagyonráni'osanfiíttttliirsrlreIIi' li i rrlil tli|<'
tlc ízesí-
It.ltc|< húsvótiptrclingokat
vele tejből' lisztből éskljásbril késztiIt'
rs' Ilz talárra zsidók sajátülnlleptikörrtilgyasztottl<cscrÍi Íűszer-
tlrtvirryeitszimbolizálja'bár egy XVI' százacliírtinl1lsképperr
tll;lgytázza.
illlll
Er
1rl8 CHRYSANTHEMUM VULGARE THYMUS DRUCEI 149

Szcrinte ez ii szokiís a nag1,b(ijticl(íszakiibane|tilgvaszkltt hirl

k()r'ctkeztébcnfc|l('pő lratiis<lkclletléberl sz<lIgiilt.I-ehet,hogr'
Vad kakukkftí
igaza l'arl, tlrcrt aztlkbatr az idí1klrcn olt.atr rtltrll<lttc1|eIIttiszcrc
kct is rltegettek' anlel,vck Íérgcsetlést
E|terjedtésgyakori növény füves terü|eteken,
icl('ztek cl(j. A gilisztaÍiz(i
főként meszeséshomokos hangákon. E|fekvő
r.irriiclicsola ja hati'konr. Íéreglllcntesít(i.
hajtású,bokrosodó Íé|cserje, szárai ésindái
fásak. 5-,l0cm ma9as Iehet.LeveIei:kicsik,
OtrrlBrr ová|isak,áte|lenesá||ásúpárokat
A X\,. sziizadbatl szitlte nlinclen fiíszern()i'óIln1'elkészítettc|i
aIkotnaka hosszúkocsányokon.
k)jiis()sótelt, ez altil ez a rli)r'énr'senllrr'ijl-rakltt|<i.A1rrtira r'iigtlt Virágai: rózsásak vagy má|yvaszínűek,
lcvclcib(jl kivontiík a Ilec]r.cket'ós azzal ízcsítcttókaz <lIlrlcttct. ny í| na kJ. Ú n. -a ug.
á | Í ü zé r ek ben

'\ vad kakukkfű az eg1,ili lcgkcllcrlrcscllll

i||lrtÚrn(ivény,é'skevésbó llthat.,l'nlint |icrti
v;lgr'rlreclitcrrtin roktllliió.

l}EGYŰJTÉS/SZEDÉS
,\nrikor a vird kirkukktii ncrlt viriigzik' al<kor a t.t-ttttlkrit ttirclet.t
r sLiszr'l kclI clvégcznitik. |]Í:vcnként|<clliitkutatnitrk a talaj
L.izcltlben il(i n()vénvckct'htlgr' trctlr taliílnak-e ktizttik lrprti.
lrr'liIisler'ilki'kct. Áz alsti, c|sziiracltsziirakat ki)r'etl'e r'isszltitrt
llit(tritka n()l'ónl. tlis qv()kcrólrcz.
l\ r,iriigl llagy aZ egészrr()vóll,vlllór.ctólrez |iópcst' iírlli rtrcr:
kiilrrryítia |<cre sést. S zcrctlcsércltkktlr a lcg itrb lrlle g1, Íiitctli
, r li. irkukktiivct,rntikor viriigzili. \li'zcscrl irlcs illatt'rI iliig rti t
Íi'llche t haszrrlílrli,rrlirrta le vcI cit.
tt1il'ltnítct'
, \ le vclckct ésa r, iriigtl|iirtlc|haszI lliI lisc|íill lc lic|| t(. p|<c tlniti| i
.r sziirrtil.

IlI'LHASZNÁLÁS
jelerlt(jsclr ilIltú'Irrintkcrtivliltozata'

ll
\ vircikakrrkkÍiÍ cnvlrt1bb
r.zÚrt nagyobb nlerltr,viségllcllis haszIlit||rittltitkbcl(jIc.
I -ilI

rllll
I
150 THYMUS DRUCEI VIOLA ODORATA í5 í

Illatos ibolya
Erdcíkben,söVényeka|jában,kertekben
gyakori, egészEurópában e|terjedt.
A|acsonykúszónövény,vízszintesen
kúszó indája 10 cm.enként
I egy ö k er ezi k .L egf e| jebb1 5 c m
magas. Leve|ei:szívaIakúak,hosszú
ny el ű ek .Vi r á ga : i bo I y a k é k ekv a gy
Íehérek.Márc..máj.

Sokkal nagyobbtertiletckcrlmeghonosociott
erccletilak<jlrelyéhezképcst.Viriiga nag,vobb
PróbírIiiík ki kiil(lnfólc r'iiltozaklkbana lratáskeclr.éért. tisszögletcsebb,nlitlt r-triis és
ibolr.iíké'
Ir(jzzcrtcl<'
bcl(ilctciit,r'itg\'fltl<ltllt.'t
ll1rrítr'a
kc1szítscIrek
vele |iellenlescnillatos(biir illatátcsak ideig
r()r'id
liiszcrcsvajat.l\tljii|itrtltIcttc|iIrcz' szlirtlyilso|<t()ltelékeihez. az tlrr
Iehetilltenzívetrérezrli,tlrertellyhéllérzéstelcIlíti
KirrirrtluLisoli.,
pikrrikcliirll<alnrrival is lirgl'aszthatjiil<. lcceptoririt
).
'lcgvi'|i.túr.tilla'
szctrtlr.icsckllc, tltl[ljarrakplir ligatir bográcsba'
hir Íiízllck\'ilIalllit,r'agvtiiszcrczzókr'clel-rússzcleteiket' BEGYÚJTÉS/SZEDÉS
hir roston stitnek. xIiltt,
\,iriigaigyakrarrrejtvcnlirraclllakaz aljrl()r'én\'zct
A skandi niívorsziiÍrok[-}all pálinkiit fiiszereznckvele. rrlcrtkeclvcliaz árrlvÓkoshel'veket.

Lrvr's xnxuKKFŰVEL llELHAsZNÁLÁS

1 csomó szárítottvad kakukkÍű |(['genaz illakls ibol1'litgvltl<ran íiizt'ssrrrlir
hirsztliiItli|<
n éhán yszeIetszára z fehé rk e n y é r .', ill.t.ié,tés Nllqv,
c]ekoratíl,Irrcgjclclr('si,órl. Icl'c|ci
sziv lrllrIiLj
o|ívaoIaj .rzl:rzsébct'korabeli (isszclillittrtt
gtltltltlslrn sallitii|i szcrr'cs
kenr'erctiiztassákaz olajba.A kakukkfüvetdobjriklobogti reszt1t ktjlczték.Sokkal l<ósóbb,ittlriktlra ll.irrleilrIilrratlaltlrrt
'\
vízlreót percre.trrtsék rii a ketlyérreésfbrrcill trilaljrik. t.rrrigriitlsai tcttéka borjÍrhúst
Ilépszeriil'ó Arlg|ilibarl'

I l pecsc-
is kcz-tltckl<írtiilIli

ll
clresszingcket
r'iriiglib(llkészített
ízesített('k
rrvi,khez.IlIattlsibol1.írr'irl a rizslrrrtlirrgtlt,nlelr'ct
rrrarldulaforgáccsal
VIOLA ODORATA

éstejszírllrabbal
kíniiItak(a rizspudinghoz
JUGLANS REGIA 11 l
trla is hasztrálnaki|latosibolyát). Közönséges dió
Cuxnozorr rBoLyA Sokfe|éü|tetik, he|yenkénte|vadu|.Lombhu||atófa, ma.
Az illatos ibolyát a száráná|fogva elósztir nlártsák toiás- gassága e|érhetia 30 m-t is. Koronája terjede|mes,kérge
fehérjébe' szürke, repedezett.Leve|ei:sötétzö|dek, nagyok, áte||e.
azután kristálycukorba.Kis ecsetsegítségével juttas-
nes á||ásúak,7-9 réssze|párat|anuIszárnya|tak.
sanak cukrot a nehezenelérhetőhajlatokbais, n-rivelaz
Virága: porzós
eltartásmiatt fontos,hogy a növérrymitrclerrrészét cukor barkák az
fedje.Zsírpapírrafektetveszárítsáknéhiinynapig, aztán jó| e|őző évi
zárható dobozban tegyéka hűtőbe'
termősök az új
hajtások
csúcsánnyíl-
nak. Termése:
zö|d, húsos,
beIsejében
helyezkedik
el a csont-
héjasdió.

A l)él-Európábanőshollos fiit Angliában Írgy50()t'vc iiltctik.

is,
tiltetettpéldárryokonkíviil varlrritkclvaclrrltpólclirrr,vtlk
^Z nradarirkéserlrl(isiikszi'th<lrtljlik.
rtrcrtrr-ragjait

BEGYÚJTÉs/SZEDÉS
,\ diót akkor ió leszedni,atlriktrritz nlirr cli'ggói'rctt i's szltraz
fiataldió nrégíztelcn.Hl nrÓgis flat.rlclitit
l\ ,,lredves'''
itkitrnakgyűjterri,azt jÍrliusbantcg'vék nrcg.
-*
FELHAsZNÁLÁs
]UGLANS REGIA --E I
SevaNyÍrorr otT Vízi menta
Zöld diót használjanakhozzá;e|égpuhánakkell lennie
ahhoz' hogy kotőtűvel vagy villával nreglehessenszurkálrri' E|terjedtésgyakori a fo|yóvizek me||ett,
' nyirkos mezőkön, erdőkben.
hogy a pácléjó| áÍjáÍja. Erősen sós vízbenhagyjákállni .
szára vöröses árnyalatú, szőrös, csoportok-
korulbeltil egy hétig,míg meg nen-ríeketedr-rek a diók. ban kb. 60 cm-esrenő. Leve|ei:csípős
Azután csepegtessék le, n-rossákmeg, éssZárítsák2-3 napig.
aromájúak,keresztbenáte||enesá||ásúak,
Rakják befőttes iivegekbe' ésöntsenek rá forró, ecetespáclevet.
é|énkzö|dek,fűrészesek.Virá9a: kékeslila
ló| zárják le az üvegeket,ésfogyasztáselőtt nréglegalább csúcsá||ókerek fejecskébenno. Jú|.-szept.
egy hónapig hagyjákállni.
trgyanÍrgy
A vízi meI-rttit rlrillt
lehct hirsznirlIli,
Ha kcscrnyésnek
a kerti n-rer-rtaféli'ket. találjílk
a cukrozott szószbarr,akkor prílbirljákki indiai'
mentástíszerkeverékbe adagolva,n-relyberr
it vad nrenta markáns vonásai jó tulajdonságkéntfogrrak n-reg.
jclenni.
Nagyorr sokfélerr-rentanő vadon, mert könnyen kereszteződ-
rrckegymással.Mindegyik felhasználhatófózésre,külör-röser-r
ir kereklevelűn^tenta(Mentha rotundifolia) ésa lómerlta
(Mentha spiclta),lvlindkettőtelvadult,útn-rentitertileteken'
l)ilrlagokontalálhatjakIneg.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS
fűszernövérrycsctóbell,akkor a lcgitlbblrcgyíijtcni
Mirrt rr-rin<len
arrtiktlra rt(ivi'rlyi'ppetl
lcveleiket(kiilönosen sziirítiiscí'ljiirir),
viriígbaborul.

FELHASZNÁLÁS
INorer MENTÁS FÚSZERKEvERÉK
5 dkg menta|evél
negyed csészeecet
12,5dkg összevágott tamarindusz
 MENTHA AQUATICA RO RIPPA N ASTU RTIU M -AQ UAT IC U M
5 dkg z ö | d chiIi
1 fej hagyma
'I gerezd fokhagyma -J r
.| gyakori.
desszertes kaná|nyi só Bármilyen fo|yóvízné| i9t ,.
A menta|eveleketjóI mossák meg, csePegtessék le, ésaz ecette|
Sima szárúévelő,kúszó vagy
lebegő, 10-50cm.
il ,/ ,4
dará|ják pépesre.Adjákhozzá a tamarinduszt, a chilit' a hagy-
Leve|ei:húsosak,enyhék, -rk
.
mát' a fokhagymát ésa sót. Alaposan keverjékössze' Rakják
fogazottak, selymesek. ri(
üvegbe,ésfelhasználás előtt hagyják állni néhánynapig.
Virága: apró, fehér .l
rl "d
,l
virá9ok bogernyős
MnNrÁs ÜoÍrl fürtben. Máj.-okt.
Maréknyi mentaleve|etkanállal nyomkodjanak szétegy keverő-
edénÉen.Adjanak hozzá egy csészebarnacukrot, egy csésze
ananászlevetésegy citrom kifacsart levét.Keverjékössze, es Az orvosi vizitormát való-
hagyják állni 4-5 órán át. Szűrjékát kancsóba, adjanakhozzá ,
színűlega XVIII. században
egy kevésgyömbért, jeget,néhányszeletcitromot éspár friss kczdtéktermeszteni.Gyorsan
mentaágacskát. kcreskedelmi cikkévált' miután
(A hatás kedvéértaz bcbizonyosodott, hogy magas
amerikaiak mégeg1' ( ]-vitamintartalmánakköszönhetően
jó kupica bourbon. |ilgyasztásávalelkerülhető a skorbut' A manapság fogyasztott
rral is megtetézik.) tlrvosi vízitorma javarészttermesztett'de az is hasorrlíta vadot-t
i'lóhöz.
MnNrarra
A leveleketforró (c1c BEGYÚJTÉS/SZEDÉS
nem lobogó) vízzcl Solrane gyujtsékállóvízből vagy lassÚrmozgiisÍtttlly<ibti|.
öntsék le, éshagyjrik A rrövényéleteegyik szakaszábana nrírjnrótc|y h<rrtl<lztija
állni öt percig' tlc az cnrberre
|c|ret,mely a birkák ésa marl-riiknrájiitkiirosítjir,
is veszélyes. lcgjobb
Bár főzésselel lehetpusztítania li1rviijiit,
EcyÉn clkerülni a fertőzött példányokat.
FELHASZNÁLÁs olyan növénytelepetválasszanak,rnely gyorsfillyiisú'tiszta
Főtt tojáshoz, vízbenél,ésnem érintkezika folyóparttal.(iyűjtésenragasszárú
sajttá|akhoz gtrnricsizmábanajánlatos.
is adhatják.
 RO RIP PA N AST U RTIU M -AQ UATI CU M ACHILLEA MILLEFOLIUM

Közönséges cickafark
Füves terú|etekengyakori. Kúszó
gyökértörzsű. fe|á||ó'pe|yhesszárú
évelő,csoportosan,telepekben é|.
10-100cm magasra nőhet.
Leve|ei:sötétzö|dek, erősen aromásak,
kétszeresenszárnyaltak.Virága: fehér
vagy rózsás árnyaIatú,bogernyőkbe
rendeződő fészkű' Nyáron ésóssze|
A növényt nehuzzák ki gyökerestől, csak a tetejehajtásaitvágjá|r' virágzik, gyakran egészenkarácsonyig.
le. Jól mossák meg' bárhol is g1rrjtöttékbe' A fiatal példányok
íztelenek,ezértinkább az idősebbeket válasszák.Azok színeso- .|udományos
nevétaz ógörög mondai hősről'
tétebb,barnásabb ésa szaguk is csípősebb.(Ez igazo|jaa növént' Akhilleuszról nyerte.AZ angolszászok nagy
Nasi.tortium = orrfacsaró.)
latin elnevezését:. erót tulajdonítottaka cickafarknak, úgytar-
btták, védelmetnyújta szerencsétlenségekkel ésa
FELHASZNÁLÁS lretegségekkelszemben. Jó hírnevetszerzetta fuves
Főzésselel lehetpusztítania májmétely|árváit, ezérta biztonság cmberek közöttazzal is, hogy sebösszehúzó hatása van
kedvéértne egyéknyersen a növényt' |ó kis zöldségnek bizo-
n1ul, ha narancs- éscitromlévelízesítik,és<isszevágottmogyo- BEGYÚJTÉs/sZEDÉS
rót adnakhozzá. Mint minden ftiszernövény esetében'akkor a legjobb begyűjteni'
lmikor a növény éppenvirágbaborul. Ha zöldségkéntkívánják
onvosI vÍZIToRMA,LEVEs akkor a középkorú leveleketválasszák.
Í.clhasználni,
Kétcsomó nagyobb darabokra összevágott vízitormát főzzék
meg sóval, borssal ízesítettburgonya|evesben.Tiz perc forralás FELHASZNÁLÁS
után turmixo|ják össze, ésha szeretik,adjanak hozzá tejfö|t. Ctcxerenr SALÁTÁBA
Lehűwe tálaliák. íztad a salátáknak.
hús,kissékesernyés
Kis mennyiségben

Ztro roJÁs Ctcxarenx Főzvn

Félbevágott,főtt tojások sárgájátturmixolják össze apró dara- llőtt zoldségkéntis el lehet fogyasztani,ha a szőrös leveleket
bokra vágoü vízitormáva|,reszelt sajttal,mustárral. A krémet c|választjákszivós szárátó|, l0 percig forralják, leszűrik, azután
a tojásokba visszatöltve tálaliák. vrrjbanmegpárolják.

GoMBÁK
A vadon megtermő élelmiszereinkközü| a gombákat éri
a legtöbb támadás, ésőket értik felre leginkább. Körulbelül
3000 nagytestűfaj élbelőlük a Brit-szigeteken,de csupán
huszonvalahány súlyosanmérgezőkoztiltik' Néhány száz
fajta pedig azértehetetlen,mert szívósságamiatt nem lehet
megemészteni,vagy kellemetlen az ize. Ez, úgylátszik, elég
ahhoz, hogy egy egészbiológiai kategóriát befeketítsenek.
Robert Graves azt mondja' a gombákkal szemben tanúsított
ellenségesmagatartástalán azokra az időkrevezethetó vissza,
amikor vallásos tabuk tiltották a felhasználásukata papság
körein kívtil. Énúgygondolom, sokka| egyszerűbbokok
szolgálnak magyarázatta|,Felelőtlen lenne azt állítani,hogy
a gombák azonosításaugyanolyan könnyú, mint más, virágos
növényeké.Kevésnregktilönböztető jegyük van, ésegy fajon
beltil is óriási eltérések
lehetnekrrréretüket,formájukat,
színűkettekintve.Arrr-rak ellenére,hogy a mérgezőfajok száma
kicsi, mindegyikük legalábbhat ehető fajtárahasonlít.
A gombák szokatlantulajdonságaikétségtelenül megnovelik
a velük szembeni bizalmatlanságot.Gyorsan nőnek fenyt
teljesennélktiloző helyeken is' Sokan koztilrik kiszáradt vagy
pusztuló növényeken, ésami mégrosszabb,állatokon élősködil'
Alakjuk zavarbaejtő: hasonlíthatnakmás szervezetekre,
korallokra, agyra, fulre vagy nemi szervekre.
Nem vitatható, a velük szemben érzettkényelmetlenségünkct
a kultúraésa divat kondicionálja. Rengetegtermesztett
gombát fogyasztunk el. A gombaíztönmagában nem tartjuk
undorítónak.A világ más részein_ Kínában,Skandináviában'
a mediterrán Európában ésKanadában - például mégmindig
rragynépszerúségnek örvendnek a vadon élő gombák.
GOM BA K
Több, mint száz ehető faj élNagy-Britanniában' ésolyan
szomorú'hogy a többségük kárba vész.Nincs külon<;sebb
táPértékük(perszetöbb fehérjét tartalmaznak, mint a zöldségek,
ésmeglehetósen sok D-vitamin található bennük), de olyan
érdekesazizlúkésa textúrájuk,hogy már csak ezértis érdemes
megkóstolni őket.
Nincs általános szabá|yarra, hogy mikor éshol találunk gom-
bákat. Mindenféle környezeti viszonyok mellett képesekszapo-
rodni ésnovekedni csaknem egészévberr.De azértléteznekjó
gombaismertetők, melyekből sok mindent megtudhatunk róluk.
A gombák legjellegzetesebbtulajdonsága,hogy olyan osztályt
képeznek,melyben nincs klorofill, éppenezérttáplálékukatmás
útonszerzik meg, élő éselhalt szervesanyagokból táplálkoznak.
Bármely gyökérrendszerekbengazdagvagy pusztuló növé-
nyek maradványaival teli talaj alkalmas a gombák szaporodá-
sához'Az öreg erdők ésa jó legelők tökéletesenmegfelelnek erre
a célra'Minél virágzóbb a gazdakörnyezet - minél több növény
szaporodik, pusztul rajta_, annélnagyobb a valószínűsége
a gombák jelenlétének. Bár a gombáknak közvetlenül nincs
szükségükfényre,ott élnekmeg a legjobban' ahol gazdanové-
rryeikéletciklusaita legkedvezóbben befolyásolja a feny: sövé-
nyek aljában, erdei tisztásokon, utak menténstb. Szeretik a me-
|cgetésa nedvességet, az o|yan éveket,amikor hosszú,rnelega
nyár, nedves ésenyhe az ősz.F'zek a körülmérryek persze nem-
csak a gombáknak kedveznek.A kiegyer-rsúlyozott napsugárzás,
I nedvességésa meleg a három döntó tényezó.Csapadékos
nyarakon több gomba jelenik meg az erdei tisztásokon; száraz
nyarakon pedig árnyas, nedvességet megtartó helyeken.Egyes
frrjoknyáron tűnnek fel, mások áwészelikaz egésztelet' A leg-
t(lbb fajta azonban nyrírvégénkezdi életét, ésaz első fagyok
n|kalmávaltűnik el.
 G o M BÁ K
A GoMBASZEDÉS
SZABÁLYAI
Az alábbi néhánytarliicsgonrlrákszedésére, gyújtésére
éseIő-
készítéséreirányul' ésha betartjákőket, garantálható,htlgy
ebbena szezonbancsakjó fajtákatfogrrakkiválasztani,ésazokat
a következóben is nleg fogják találni.
1. Csak azokat vá|asszákki, amik pontosan megfe|e|nek
a méretre,színre,éVszakra.környezetre vonatkozó |e-
írásoknak,me|yeketaz e|köVetkező o|da|akono|vas-
hatnak. Azért ezeket a fajokat vá|asztottuk, hogy ne
kovethessenek e| hibákat. ha a tanácsokat betűrő|
betűre betartják.
2. Soha ne gyűjtsenek öreg pé|dányokat,ame|yek e|kezd
tek fonnyadni. vagy o|yan fiata|okat, ame|yeken még
nem je|entek meg fajuk je||egzetestu|ajdonságai.
3. Ne gyűjtsenekgombát nagyon nedves napokon; a |eg-
több gomba erősen Iikacsos,porózus, és rövid időn
be|ü|saját sú|yávaImegegyező mennyiségűvizet képes
magába szívni.A nedvességnemcsak tónkreteszi az
ízüket ésaz á||agukat,hanem o|yan körü|ményeket
teremt, me|yek között rendkívü|gyorsan |efo|yhat
a rothadásuk.
4. Ne vágják |e késse|a gombát, de ne is rántsák ki a he.
|yükbő|.A pontos azonosításukhozegyet|enapró rész
sem hiányozhat a gombábó|! A gombák finom fonaIak
komp|ex há|ózatáva|- mice|ium- kapcso|ódnaka gaz
danövényhez. Ha gondatlanul kitépika gombák, ú9y
megkárosíthatják a gazdanövényt is. A |egjobb szedési
módszer, ha a gomba testét finoman megcsavarják,
hogy az e|törjön' Mie|őtt be|eteszik a kosarukba, távo
|ítsákel ró|a a fö|des részeket.így nem szennyezik be
azokat a gombákat, ame|yeket korábban már össze-
gyűjtöttek. Másrészt eközben megvizsgá|hatják, nem
kukacos-e a gombájuk' Vagy nem fertóződött-e meg
más módon. (A tönk a|apjának a színe értékessegítsé-
get nyújt a gomba azonosításához néhány faj eseté-
ben, i|yen példáu|a sárga fo|tos gomba.)
5. Nyitott, jó|sze||őző kosárba gyűjtsékgombáikat, ne
a zsebükbe, ésne műanyag zsákba. A gombák nagyon
hamar bomlásnak induInak, ésa me|eg, az összezsúÍo-
lás, az áporodott |evegő meggyorsítjaezt a fo|yamatot.
6, Főzése|őtt minden egyes fajt és minden egyes pé|.
dányt vizsgá|janakmeg még egyszer a|aposan.Ponto-
san azonosítsák őket, ésha a |egkisebb bizonyta|anság
is fe|merü|önökben, akkor az adott pé|dánytazonnaI
dobják ki' A bizonyta|anságminimum gyomorrontás.
hoz vezethet, éshiggyék el, az legalább o|yan ke||e-
mét|en,mint a sú|yosabbéte|mérgezés!
7. A továbbiakban is különös gonddaI járjanak e|, ezért
hosszában vágják ketté a gombákat, ésdobják ki kö-
zü|ük a kukacokka|, bogarakka| fertózötteket. a gya-
núsanfehér |emezűeket (többségük a halá|osan
mérgező Amanitákhoz tartozik). Vágják |e ró|uk
a fonnyadó, nedves részeket.
8. A|aposantisáítsák meg gombáikat e|készítésük előtt.
Nem fe|tétlenü|szükségesmegmosniuk vagy meghámoz-
niuk őket, csak akkor, ha a |eírásokerre figye|meztetik
önöket. A begyűjtésutáni 24 órában haszná|jákfe| őket.
9' Mint minden más éle|miszeresetében,ha e|őször akar-
nak megkósto|ni egy gombafajtát, csak kis mennyisé.
get készítseneke| be|ő|e. Nem biztos, hogy meg fog
feIeIniaz ízlésÜknek.
M i utárrelőkészítettékgombájr.rkata tiízéshez,,j ussoIresztikbe'
Itrlgyaz itt leírtakonkívül rnégszánrtalarlnliis nltidon ts
eIkószíthetik.
 GoMBÁK
szÁnÍrÁs
A gombák száritásahasznos tartósításimódszer télifelhasználá-
sukhoz. Ma már különleges gombaszárító tálcákat ésszáritó-
gépeketlehet kapni az üzletekben, de van sokka| olcsóbb
megoldás is: az előkészítettgombát szeleteljékkorrilbelti|
2 mm vastagra'éstegyékszáraz, me|eg,jól szellőzó helyre.
Ha a gombák kalapjait vagy a kisebb egészpéldányokatfelfíizik
egy zsinórra, akkor ftizérük mégjól is fog kinézni' Akkor
e|égszárazak,amikor könnyen szétlehet morzsolni őket.
Felhasználáselótt áztassák forró vízbe20 percig.
TARTTSÍTÁs
A gombát savanlthatják is. Ehhez l0 percig főzzék,csepeg-
tessékle, tegyékbefőttes üvegbe,ésöntsenek rá közönséges,
ecetessavanyúságlevet'
Minderr ehetó gombából lehetlevestfőzni a |78. olda|on
isrnertetettreceptszerint,vagy pedig szószt (201.oldal).
Ma nrár egy sor olyan újrecept áll rendelkezésre,melyben
a gombát gyümölcsként, nem pedig ínyencfalatként kezelik.
Próbálják ki cukorral párolva,mint példáula szilvát,
tegyéksüteményekbe'pudingokba, mint a bogyós gyümöl-
csöket.
Végü|keressékfel a hely természetiviszonyokat kutató
csoportokat, a vadon élő növények iránt érdeklődó klubokat,
éscsat|akozzanak hozzájuk őszi, gombagyűjtő kirándulásaikon.
Ilyen túrákatbiztosan szerveznekminden vidéken,ésnincs
jobb módszer a gombák megismerésére, mint az, hahozzáértő
emberek társaságábanfedezik fel őket.
FISTULINA HEPATICA
Májgomba
Rendszerint öreg tö|gyön vagy cser töVén
jelenik meg; aug.-okt. Nagy,
vörös kalapúgomba,
átmérője 20-40 cm.
Teste:nye|va|akú,durva
ésragadós, me|y időve| szárazabbá éssimábbá vá|ik.
Sárga pórusai vérszerűnedvet vá|asztanakki,
ha megsértika fe|ü|etét.
Meglehetősen találóan neveztékel ezt a gornbát, melynek a húsa
átvágás után a nyers májra emlékeztet.A teteiebarnásvörös,
alul sárga pórusok borítják,ezérta marhanyelvre is hasonlít
(a franciák marhanyelvgombának hívják).
Sajnos a májgomba nem igazán váltja valóra ahozzáf,úzótt
reményeket,mert a húsakeményéskeserű.A fiatalabb példá-
nyok kiáztawa ehetók, ízeegy kicsit a paradicsomérahasonlít.
BEGYŰJTÉs/sZEDÉS
l,ásd:l62-163.oldal
FELHASZNÁLÁs
Többször forralják fel' ésugyan.
annyiszorcseréljék is ki a Íőzővizet
rajta,hogy ígytávolítsákel belőle
a gombát keserűvétevő savat.
A legjobbelkészítési mód: vág-
ják kis darabokra' éssüssékegyütt
erős aromájú növérryekkel,például
hagymával, fűszernövényekkel.
 LEPISTASAEVA LEPISTASAEVA

()ntsékfel annyi tejjel,hogy épperrellepje,éstorralják 30 percig.

Lilatönkű pereszke Forralják klviibbi l5 percig,azután
be vajasrár-rtással'
Síirítsék
Tálalás:szedjékburgon,vaptiré
izesítsék. Pirítóssalés
gyÍiríijébe.
MegIehetősen gyakori f t.ives fogyasszák.
almaszósszal
Iege|őkön, okt.-dec.Közepes
méretű,4.10 cm magas;tönkje
LtlartNxŰ PERESzKE ToLTELÉKNEK
vaskos,Ii|ásszínezetű,az a|apjáná|
A lilatonkű pereszkét sűssékrneghagynriival,szcletcltburgo-
néha kiszélesedő.Ka|apja:|apos,kissé
ttilteléknck.
rlyával,éshaszrrirljákon-rlettbe
behaj|ó szé|ű,átmérője 5.12 cm, tapintása
száraz, de kocsonyás ésáttetsző; színe:a
világosbarnátó|a szürkésig.Húsafehér,
tömör. Termőrétege:tömöttek, a fehér-
től a szürkés rózsaszín,íjig.
Ga||érjanincs.

A lilatönkű pereszkét(nevéttönkje lilás színezetéről kapta)

egykor kereskedelenlben is forgalnraztákNagy-Britanrriában.
Kiilörlöscn irz orsziigkozépsővidékein,ahotrtranelkészítésének
recepticisziiruraznak.
A lilatönkÍípcrcszkcIcgcl(íköneyakranboszorkánygyűrűk-
ben található.Kés(i(ísszcltlcrrrtlehézriítalálrri,
nert szabálytalllI
kalapjaiúgynéznekki, nrint a rnez(ítlszétszóródott,lehullott
falevelek.

BEGYÚJTÉs/SZEDÉs
SzárazI-rapokongyűjtsék(ez a gombafajtanagyon porozus,)'
Lásd: 162-163.
oldal.

FELHAsZNÁLÁS
LnartNxÚ PEREsZKE PAcAL MTDRA
E'rősen aromás ízeéskocsorryástextÍrrájaa pacalra enrlékeztel
Tisztítsákmeg a gombát,vágják le a szárát'Vágják apró dara-
bokra.Vele egyenló mennyiségű, apróra vágott hagymávala
kalapokatrakiák körbe felaprítottzszilyávalésszalonrrazsírral.
 LEPISTA NUDA sPARAssrscRtsPA tl
Lila pereszke Káposztagomba
Erdős terü|eteken, kertekben gyakori' Kiszáradt vagy élő fenyőfák tövében
-
Szept.-dec.Hason|íta li|atönkű pereszkére,de
terem, aug.-nov.Nagy tengeri
a fiata| |i|apereszkemindenho|kékes-|i|ás
színű.,időve| valame|yestkifehéredik.Ka |apja
átmérője5-10cm, ahogy a gomba idősödik.
10.20cm magas;színe
IiIaszínevörösessé vá|ik.Édesi||atú.
a korávaI együtt
Termőrétege:tömöttek, tönkje vaskos ésaz
vá|tozik' Ke||emes
a|apjáná|mindig szé|esebb. Ga||érja
nincs. il|atú.Átmérője
15-40cm, teste el-
A |jlapereszkekalapjacserszín
iivévagyszürkévé ágazó, csavart,lapos.
válik középen,a széle
hullámoslesz'áinikor
megöregszik. Szagakellernes'édeskés
aromájú,húsafiatalon
BEGYUJTÉS/sZEDÉS
sajtszerű'
Lásd: l62-ló3. oldal.

BEGYŰJTÉs/sZEDÉS
FELHASZNÁLÁs
Ha elégszerencsések'éstalálnak káposztagombát egy fer-ryőfa
Ugyanúgykészítsékel, ahogy a liIatönkű pereszkét.
Nyersen, tÖvében, akkor késselvágják le húsosszáráról. Csak a fiatal
emészthetetlen.
Pörköltnek viszorrtrragyónjó. példányokatválasszák,mert aZ öregek szívósakéskeseríiek'
l,ásd:l62-l63. oldal.

FELHASZNÁLÁs
A gombát szedjékszét,hogy k(;nnyeblrcll|lregtut.ljiiktisztítani.
'l.ávolítsákel barna ésnyúl(lsrészcikct.]Vl<lssiikntcg alaptlsatl'
űgyeljerrek arra' hogy ne nlarac1jatlak
lrerrltctrlilcvc|ck'
l.logarak,
cgyébszennyező anyagok.

KÁposzracoMBA sÜTlBEN sÜTvE

Iigyrégireceptszerint sütőben süssékrr-reg
.r nagyon fiatal gombát'
 SPARASSIS CRISPA

Adjanak hozzá vajat,fodros petrezselymet,kevésfokhagymát,

egy kis húslevest,sót, borsot. Kellemesen lágy ésmogyorós az
ize, ezértszívesenszokták levesbevagy egytálételekbe, becsinál.
takba tenni. Palacsintatésztábaforgatva is kisüthető. Az öregebb Tö|gyes, bükkös, nyírfás.fenyves
példányokatpedig jól ki szokták szárítani_ úgy,hogy kemény, erdőkben gyakori, aug.-nov' Barnás
törékeny legyen _, éskésóbb használják fel íűszerként' színűgomba, 5-25 cm magas,tönkje
rövid, Iefe|évaskosodó,ÍehércsíkokkaI
tarkítottvi|ágosbarna.KaIapja:kicsi,barna,
Csak egyetlen veszélyesfajjal téveszthetőössze a Sparassis, száraz éssima; átmérője8-30 cm.
az pedig a Ramaria formosa.Ez egy ritka, rendszerint Termőrétege:kezdetben Íehérek,később
kőrisfán vagy más nagylombú fán é|ő fajta' Kerek, rózsaszínú, sárgák, o|ívazöldes-barnák.Ga||érjanincs.
korá]lszerúképződményekkel.Kb. l5 cm magas, csúcsai
sárgák. Hashajtó hatású,de nem súlyosanmérgező, Mindegyik Bolerus|ajrrakjellegzeteseka sugár-
lemezei_ a kalap alattlikacsoscsövecskékvagy
pórusok tömege' A kalapjais jellegzetes: pontosan úgyrrézki'
rl-rintegy fényestetejű puffancs' amelyhez gyakrarrhasonlítják.
A legtöbb Boletus faj enyhénmogyor ó izű, ezértaz egyik
legkedveltebbehető gomba Európában. A Brit-szigeteken sok faj
lronos közültik, ésmindegyikük lemezszerkezeteszivacsszerű.
Néhányfaj azonban emészthetetlerr' ésgyomorrontást okozhat,
cle szerencséreazok könnyen felismerhetőek piros vagy bíbor-
vöros lemezeikról éstonkiükról'
Az iz|etesvargányaminden idők legkedveltebbgombája volt.
A gombalegyeklárváitól igen gyakran ,,kukacosak']czértrr-rirrdig
vágjuk kettéhasználate|őtt.

BEGYÚJTÉS/sZEDÉS
l,ásd:162-163.oldal

FELHASZNÁLÁS
lrőzéselőtt távolítsákel a szárát' karralazzákki a lerrrezesrészét
(csak abban az esetbentartsák meg, ha a gomba igazán flatal,és
lt lemezesrészetömör).
 BOLETUSEDULIS CANTHARELLUS CIBARIUS
A vargánya szeletelve,akár nyersen is finonl, <Jenreg rs
főzhetik. A szeletekrevágott gombát kevésfokhagymával, Sárga rókagomba
petrezselyemmel süssékki olajban.Próbálják ki burgonyával
együttsütvevagy hallal grillezve. Meg|ehetősen gyakori minden
Kitűnően alkalmas a szárításra(szárítottformában üz|etben típusúerdőben, kü|önösen
is kapható), nregpuhításáhozmeleg vízben kell áztatni.A szá- a bükkösökben; jú|.-dec. Színe
rított ízletesvargányát porrá őr<ilvefűszerkéntis haszrrálhatiák. tojássárga,ilIatava|ame|yest
a barackéraem|ékeztet'
CÉxrerrvrs Ízrrrrs VARGÁNYÁvAL Ka|apja:tö|cséra|akú.
Len4fel r.ecept, átmérője 2,5-7 cm.
a levesthagyomány szerint karácsonyestéjén !;.*,
Termőrétege:Iegyező-
szoktákfekzolgalni.
boltozatszerűek, seké-
A felszeleteltcéHátfőzzékmeg babér|evéllel éspár szem |yek, éstöbbnyire fo|yta-
borssal.A fe|szeleteltízletesvargányát aprítotthugy-a
tódnak a gomba tönkjében.
ésőrölt paprika társaságában5 percig sussékvajban. G a | | é r ja
ni nc s .
A hagynrás,gonlbás kevercíket tö|tsékkis tésztaíapokba, és
ravi<l|i-szerűcn. z1rrják()ssze.Siikjlren stissekaranysárgára.
Ujra ÍilrraljtikfL'|a cékla|cvest, íZesítsék ecettelvagy cÍromlével' A rókagon-rbátsokáig a legkívár-ratosabb gombának tartották;
tá|allisc|őtt ac.ljiikhozzii a goIrrlriistiiskákat.
cgy XVIII. századi író|ejegyezte:ha egy ha|ott szájába tennék,
az újraéletrekelne tóle. Dorothy Hartley ÉtelekAngliában cirníi
kön1vében leírja,hogyan kerestékakkoribarr a gorr-rbát: őszi
',Az
erdóben azonnal rájuk bukkan az ember.Néhanagy csoporklk.
ban nőnek, nagyon közel egynráshoz,ezértÍrgyne1znek ki
egyi'itt,rninthaegy ararrykendőtvetettckvcllrlaa ti)|tlrc,a rtltha-
dó íalevelekkozé'l
Európa szertea kedverlcgonrbiikki)zó tarttlzik
A Chantarellekétegészcnk(jzelirtl|i<lrra, a s(lti'ttrolrrllita-
gomba (Craterelluscontus<tpiotics) ctsa siilea gclcbcngonrba
(Hydnum repandum)(lásd: lt]2.oldal) is nagyjiibti|ugyanúgy
lrasználható fel, rnir-rta rókagor-r-rba.
Tvakodjanak a látszatralrasonló narrrtlcsvör(istölcsérgom-
bától (omphalotus olearius), ésa nérgező világító tölcsérgom-
bátó| (Hygrophoropsisaurantiaca).Ez utóbbit nertrérdemes
)

llri 1 74 CANTHARELLUS CIBARIUS

t l l c g c l l | 1i'| l l c r t \ ' a I i l | l l c | l | l yir.c

n ló rgezíj .E z a filj in kl.illbt t ílcvclÍi
MARASMIUS OREADES 175

crclíjIillclrós liir'cs Ptls7tliI(()IlÍilrclLrleIíi.Szít-tcllaraIlcstlsltllll, Mezei szegftígomba

t l l i r t t a s i í r g l tr r i l i a g tl r ttl l l i Úvó, kon v a szlirit ,t 1sIrcIll t llva n ilIa t t ls.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS
I ,l i s c l :l ó ]- l 6 . ] . < l | d tI

FELHASZNÁLÁS
PÁnolr RTKAGoMBA
r<iliagtltllllahúsa kicsit szírrjsaIlb'llriI-tttlllis gorltbliki., czórt
'\
Il t s s l t Ilt,c j l l c r t k c I I 1 í í z I rIic g a Ilibbl( ) pcrc ig.,\z c reclllró t lr,
Í l t l t l Il l atilr I a t< r sc'r l r . I r Ó r[l r o rst lsízÍigot llba Ic sz. F <lklra g\'Il1ii\'a]'
l r c t r c zs c | \ ' c l ' tl | l l icsl n r c g I c h et st it rri.I:z eset bcn u t lÍlraízcsít só |i
c i t nr nr L r vc l .

R t 1xr ,< ; tl v s A T( I . Á S S AL
'l i t Il i l l .r
s z í r l cl l l r . ttt'i t r . tj l i l tg rrrllbiit
rrrirlt .lig ij sszcfii{r{rÚsl) h ct lzt lil.
a t t l i i i s s i rl . , \g tr ttl l l i l tc l i i z i i I e g liizzc |i lllt '{.la t crrt IeÍrtt rlt j c lorl'
g t lIll[ liist lrrllc t t ct\'a rr\'r.ilrt ( ) t t lit .
azt t t i i r l|i t' s z i ts c r l c Il il c | í í | e
A I a c s o nyf ű v eI benő t t t er Ü l et ek engy a k o r i , r ends zer i n t
k ö r a I a k Ú gy ű r ű k ben nő ; á pr . -dec .| | | a t ak e| | em es ,
aromás, egy kicsit o|yan,mint a friss szénaésa keserű-
m a nduI a i l I a t aegy m á s s a IeI k ev er edv e'K a l a pja á t m er ő je
2-5 cm, a közepén kis dombocskáVa|.Amikor nedves,a
teteje sima, színebarnássárga,amikor száraz, ráncossá,
k em é nny ébő , r s zer ű v év á | i k ,s zínek i f a k u| .
T er m ő r é t ege:t á v o I v a nna k egy m á s t ó| ,é sf ü gget | enek
3-8 cm-estönkjétő|, me|y durva ésrostos.

l e g vcnck tlltgtrlI ltir'attlsak.tlle rt tlagrrlti |i(irrrlvíi(isszct['r'csz tctli

hastlnlít<i,
. t I ltrzziil, itlatllcrtrt1. irc kicsi' fe hór tts ruór. gcz(í()litot' v I lL
|. rirl|ittjl'tllclr'ck szitltt1ntiil'e s te rtiI ctckctltl(ítlc|<.
t
176 MARASMIUS OREADES AGARICUS CAMPESTRIS 177

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS
Laiscl:
162-l6-3.olclal
Kerti csiperke
Leoe|őkön ésrétekengy a k o r i ;jú | . . no v .
FELHAsZNÁLÁS
A v a do n é | őc s i per k e
A rllezeiszegÍiígonlba cgyik crón1.c,lroev kitÍinőenki lehet
i | | a t aé síze er ő s eb b
sziirítani'irzazkalapjiitsz-ópcrltcltiizr.cel lelrctterllrikésőbbi
termesztett
A gtlrrlbatiizércket
tclhaszlliiliisra. cg1'-kc1t hétrettiggesszék f.el v á | t o za t á é ná|.
szíraz'j(lI sz'c|l(iz'(i
helr'erl.Arrlikol.Írjrat.elakar.iákhaszniilni' Tönkje rövid ésfehér.
iiztassákr'ízberleg1,éjszakániit. K a I a pja :f ehé r ,

,JX
A llrezeiszeqÍÚ{:orllbeitacljiikcgytiiIótclckhcz'bccsináltaklroz száraz,
r,agvstissékrlle{:szclctcltrliarldtrlár'aI't-t]ogt'oról.al.
Pörktlltnek tömör,
is Ílrlorlt. amikor
T tatal .
k u po | á s,
t{s
r?i, .h"
megöregszik,
I a o o s a bbáé sba r ná s s áv á | i k .
3-.l0cm átmérőjű.Termőrétege:kezdetben íehér
burokba zártak, később rózsaszínűek,barnák, majd
feketék.Ga||érja: gyengénÍejIett,a ÍiataIpé|dányoké
ho zzá k a pc s o | ódi ka k a I a pjá ho z.

|,c{:isll]ertebbgorlllriírl|it1sarlIla|i t.ttlittIlaia Ilíírllórsó|iIct'lr

ésa talaj jti konlb ilrlici<iiitcscttitlszirltc cg1'Ó!szir|< a
rtct. lr'e sséq
.rIlrttbőséges tel.llléstcr.cclrlli'It1.czhctlrck. llgi'cs csctcl<llcIl
rrchézp oI ltosatl irzot-ttlsítaI(ikct'
ri nlcrt kiltltlvctl (isslctó\'cszt-
Irct(íeke91'-két,szilrtén rótckclr szitlrtlrrltlti,lilgvasztiÍsr.a
.rlliltlrltatlatlgorllbiír'al.Ha azottlrall gotlcltlsatl Ilrcgvizsgir|jiik
.l tcrllles7'tettpélc1iirl,vokat,c1scsak a lrozzii jtrk hasollIti' t.tlzs;.r-

f
szirl[ílerllezes Íirjtlitviílasztjiík'irkkor tlctrr r.aI<jsziIlÍi,
hclg1'baj il
lr. szlle lőle .
 AGARICUS CAMPESTRIS AGARICUS CAMPESTRIS

BEGYÚJTÉs/sZEDÉs GounapÁsrÉrorra
Miután beg1ujtöttéka gombájukat, e||enőrizzék,hogy ne 25 dkg kerti csiperke
legyenekrajta zöldes elszíneződésekvagy dudorok, esetleg fej hagyma
paradicsom
maradványok a szára a|jábó|.Amíg nem gombaszakértők'jobb'
vékonyszelet sza|onna(ki is hagyhatják)
ha duplán óvatosak, éshosszában kettévágnakminden egyes
felvert tojás
példányt'Dobják el a fehérlemezűeket,azokat, amik gyorsan
rózsasziníirevagy sárgáraszínezódnek.Mindkettő gyakori fajta: Vágják össze a gombát, a hagymát,a paradicsonrotésa szalonnát
a piruló ga|oca(Amantia rubescens)ésa karbolszagúcsiperke (ha azt is tesznekbele). Kevésolajon, lassírtűzör.r párolják az
(Agaricusxanthoderma),éskönnyen osszetévesztikőket a kerti egészet, míga gomba levet nem ereszt,ésa Íőzéstfolytassák
csiperkével.Bár egyikuk sem halálosan mérgező,komoly további l0 percig.A íeleslegesíolyadékotöntsék lc róla. Hűtsékle'
emésztési problémákatokozhatnak. ésturmixoliák simára. tntsék vissza a serpenyőbe,ízesítsék
friszernövényekkel,őrölt paprikával ízlésszerint. Adják hozzá
FELHAsZNÁLÁS a felverttojást,éslassútűzön addig kevergessék, níg a masszajól
A gombát nem szükséges, sőt nem érdemesmeghámozni,mert össze nem sűrűsödik. Legalább |2 órára tegyékbe a hűtőbe.
akkor csökken azaromáia. Nedves ruhával törölgessék meg
a kalapját, vágják |e tonkje alját, éskészenis vannak'
A csiperkékrokorraivalhasorrlóképpen kell eljárniuk;
mindegyik fajtaehető ésfinom.
A csiperkéke|készítésének legjobb módszere, ha a begyűjtés
után szalonnazsírban minélhamarabb,nem több, mint
3-4 percig sütik őket. A mezei fajták víztartalmanagyobb, mint
termesztetttársaiké'amikor kioldódik a levük, osszeesnek,
éslottyadttá válnak.
A fiatal csiperkétnyersen salátákban is használhatják.
Az öregebb, sötét lemezű példányokból készítsenekszószt.
Vad gombáikból kitűnő leveseketfózhetnek.

Krnrt cSTPERKE LEvEs

Az összevágott gombát fíjszerezetttejbenfőzzék 30 percig'
Ha úgyjobban szeretik,főzésután turmixolják ossze krém-
levessé. éte|üksima éskönnyű lesz, melyet hidegcrl
Az elkészített
ésmelegen egyaránt fogyaszthatnak.
I rft
180 CSIPERKEFELE K CSIPERK EFE LE K í8 1

Más csiperkefélék FENYVES CSIPERKE

II
( I,iisd:l i].5.
tlldal'crcl(jszéli
csiperke) rIir-rr.s
,{gtrlcti.r.sl/r'r

NecyspTnÁScSIPERKE Tű|evelűfák alatt gyakori. Ka|apját

ttrilc rlsp()r IIs ' . ..i.',
uáá,",nurnupikke|yek

l. .:*ití..!itií*=
'\grtri'tt-r borÍtják,
I Magasfö|dek lege|őinekgyakori
|akója.Ka|apjahúsosésse|ymesíe-
hér,20.30 cm, domborÚ. Tönkje vas- í
tag, fehér,az aIapjáná|rózsaszÍnes; L ' -*lEF-'. a z eqé s zv er pi r o s s áv á | i k ,
-. ' t : '
i||atakicsitaz ánizsraem|ékeztet. iffi--- r'a me-gvagjak. Nagy garleru;
a ug.-ol(t

,'| xÉrspÓnÁscSIPERKE
i*t .{grtrici t-sÓl.s1rort
r-s
).')

i
Esetenkéntmezőkön, kertekben,meg-
m ű v e| tf ö | dek en t ű ni k f e| . K a l a pja
fehér,a teteje közepén barnás,5.10
?
cm-es.Húsakissérózsaszínűvé vá|ik,

I
ahogy öregszik, ha megvágják,piros színt
ö l t . N a gy ,f el f eI eá | | ó ga | | é r ja
v a n.

ERDEI CSIPERKE KARCSÚ CSIPERKE

Á grtrlctl.sl nc tttor rl to i dnl i s silt'i coltr
,lgrrrlcrr-s
Es et enk é ntI o m bhu|| a t ó
T e rj e d e I me sk o ro n á j úfá k , é st ű | ev e| űer dő k ben t ű nik
k ü |ö n ö s e n a tö |g y e k a|att é | f e| . F ehé rk a | a pjam eg-
^)r a korhad ó av arb an .K al ap j a mo g y o ró - s á r gu| ,v é gÜ Ina r a nc s -
ba rna, ha|v á n yp i k k e l y e k b o rí tj á k , s zínű v év á | i k , 5 -1 0 c m -es .

tr 10.12cm-es ,s u g á r|e me z e fe i h é re k .
Fehé rhús av é rv ö rö s sév á |i k a v á g á s so rá n
H ú s af ehé r ,de m egs á r gu.,
i | | a t aa z á ni zs r a em l é k ezt e t ;
Kettős ga||érja Van; szept. a u9 . -no v .
 HYDNUM REPANDUM HYDNUM REPANDUM

Sárga gerebengomba
I \ ' Szinte minden erdős terü|eten
.*í@ffiil:liÍ
ll ;:';:l3";J".,.]!
?i'"..,
J' tya"]!!l".|" .'.'á
!ilT!ff
-"J"'1
::]-
\ matt, barnássárgaésrózsaszínes
hártya fedi, sima, de gyakran
repedezett,mint a finom bőr.
5zé|ehuIlámos. Termőréteoe:
összetéveszthetetIen,apró tüs-
kék,me|yekvi|ágosabbak,mint
a ka|apja,törékenyek ésnem egyforma
hosszúak.Ga||érjanincs.

A blansírozásután megsüthetik,vagy megfőzhetiktejben,

A Hydttumthjokjellegzetcss('ge, hogy sugárlemezekhelyett Irúslevesben.
Elkészítéséhez 15 perc sziikséges.
EZek után
tüskók vannak,ésazok a firiok,anrelyekszinténrendelkezr-rek csepegtessenekrá egy kupica cherryt,éspirítóssalkínálják.
ezzela tulajdonsággal,nlincl ehetőek.A stirgagerebengomba A sárgagerebengombátsavanyíthatják, éston-rörhúsanriatt
a Hydnum fajok koztil a leggyakrabbanelőforduló gomba. is (előtteperszenregkell főzrritik).
alkalmasa lefagyasztásra

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS
Alaposan piszkálják ki a tűskékközé szorult szennyező anya-
gokat. Az a legjobb' ha az Tregebbpéldárryokróla tüskéketis
teljeseneltávolitják.

FELHASZNÁLÁs
A sárga gerebengombátfogyasztáselőtt blansírozzák,hogy
elvegyékkissékesernyésízét.A felszeleteltgombát néhány
percredobják lobogó vízbe,azután csepegtessékle.

L
 ARMILLARIELLA MELLEA AGARICUS ARVENSIS

Gyíírűs tuskógomba Erdőszéli csiperke

EgészNagy.Britanniában gyakori fatörzse- \
ken,gyökereken,betemetettá9akon;szept.-
dec. Csomókban nő, ka|apja 5-10 cm-es,tönkje
sárg ás, f ekete,, cipőÍűzőszerű,' zsinóroko n n ő.
Ka|apja:vá|tozatos színűa sárgátó| az
o|ívazö|des-barnáig, 2-15 cm átmérőjű,
domború,szőrös, barnás pikke|yek
borítják,amikor fiata|, az idő mú|ásávaI
|apossává|ik. Termőteste: krémszínűek,
ahogy a gomba öregszik, sötétebbé
válnak.Ga||érja:
szőrös,sárga'

Mindenféle fa pusztító parazitája.Jól felismerhető a gazdano-

vénytkörtilfogó' feketegyökértörzseiről,melyek úgynéznekki'
mint az összegabalyoclottcipőfiízők.
BEGYÚJTÉS/sZEDÉS
Akkor gyűjtsék'amikor a kalapja
fiatal,ésa sugárlemezeifehérek.
Szívóstönkje nem ehető.Lásd:
162-263.oldal.
FELHAsZNÁLÁS
20 perc főzésután ehető!
Utána lassútűzön süssékrneg.
A gyúrűstuskógombának erós az
íze,éstömör a húsa,ezérta leg-
jobb kis mennyiségekbenelkészí-
teni. Inkább becsiná|takhoz
használiák.
Lege|őkön. réteken.Jú|.-nov' Nagy, fehér tönkű -
15 cm-esis |ehet-, me|yaz idő mú|ásáva| e|sárgu|.
|||ataa mandu|áraem|ékeztet. A kerti csiperkéhez
hason|ít.Kalapja: te|jesenkifej|ődve 20 cm átmérőjűre nő.
Sárgásbarnáraszíneződik.ha megérintik.
Lemezei: szürkébbek,mint a kerti csiperkéé, tönkjétől
függet|enek.Ga||érja: nagy, hártyás.
Olyan, mint egy nagy kerti csiperke,ni'ha akkora,nrirrt
egy tányér.Az erdőszé|icsiperke nla tlrítrtletrl o|yatl gyakori'
mint régen,de ha sikerül találniuk egyetlenkifi'j|ettpéldáni't'
eléglesz' Érderrres
akkor az egy étkezésre f.elkutatrri,rl-rert
húsos,ízesfajta.
 AGARICUS ARVENSIS
BEGYÚJTÉs/sZEDÉS
Ne gyűjtsékbe a sárgára szineződ<itt,sérü|tpéldányokat,
mert összekeverhetik a karbolszagúcsiperkével(Aqaricus
xanthoderma).Ne feledjékellenőrizni,nem kukacos-e
a gomba.Lásd: 162'-163. oldal.
FELHASZNÁLÁs
Ha a begyűjtött példányoke|éggé kupolásak, akkor meg |ehet
tölteni őket, példáulparadicsommal, ha nem, akkor gril|ezzék
egészben.
ERDÓSZÉLICSIPERKERIBISZKÉVEL
Ehhez a szokatlan recepthez felhasználhatják mind a kupolás,
mind a lapos gombákat. Először főzzék megtejben' csepeg-
tessékle, fektesséklapos tálra, öntsék le besame|mártással,
köritsék tíjzforró ribiszkével.Az éte|telűtő színeiéstextúrái
teszik ku|<inlegessé: a világos ésa sotét,a roppanó ésa húsos.
Kerti csiperkébőlis elkészithetik.
Júdásftilgomba
Bodzán gyakori,
egész évben fe|-
IeIhető,kü|önösen
. 1 októberben és
\1 \ novemberben.
Fü|szerű kéoződ-
---.l.\ ménytalkot,
melynek átméróje 2-7 cm. Rendszerintcsomókban
nő. Amikor fiata|,a színevörösesbarna, á||aga
kocsonyás,puha. Fe|sőfe|ü|etebársonyosésbarna,
alsó része rózsaszínű.
Szerintemnincs mégegy olyan morbid ku|sejú'ehető novény,
mint a júdásfül'Csomókban csüng a fonnyadozó bodzán,
és,úgynézki, mintha veseszeleteketdobáltak volna rá.
Thpintása ragadós, kocsonyás. Ehető, bár Európában nem
közkedvelt étkezési faj' Kínában példáu|nagyra értékelik,
ahol egy vele rokon faj tölgyfából készültkerítésekennő.
A régifuves emberek is méltatták,mert jó borogatásnak
bizon1ult gyulladt szemre.A középkori arrtiszemiták minderr
gombát,,zsidók húsának''nevezték(a júdásftilangol rleve:
zsidóful), pedig a nevenyilvánvalóanJúdírs|roz kötődik.
BEGYÚJTÉS/sZEDÉs
A júdásfülgombátakkor gyűjtsék'amikor nrégpuha.
Ahogy idősodik, kőkeménnyéválik. Késselvágják le a f,író|'
ésszabaduljanakmeg a keményszárrészeitől.Lásd: 162-ló3.
oldal.
 AU R ICULARIA AU RICU LA-J U DAE MORCHELLA ESCULENTA
FELHAsZNÁLÁs
Alaposan nrossák meg, szeleteljékhajszálvékor-ryra,
szinte Ízletes kucsmagomba
áttetszóre, másképpenszívósésemészthetetlenmarad.
Erdei tisztásokon, e|örege-
I
Legalább 40 perig párolják húslevesbenvagy tejben,
éstálalásnál sok borsot adjanak hozzá'E||enőrizzék,ió| dett kertekben és|ege-
megfutt-e,máskülönben olyan lesz'mint a cipőtalp.Az ered- |őkön gyakori (kü|önösen
ménya tengerimoszatokhozfog hasonlítani. homokos talajon);nagy
koronájúÍák,fő-
ként kőris éssziI
JÚoÁsrÜrrrvEs KÍNAI MTDRA
aIatt' Márc.-máj.
3 dkg júdásfü|
Kalapját mé|y,méhsejtekhez
1 kg barnacukor
hason|ó üregek fedik; a ka|apja
fé||itervíz
ésa tönkje egy fo|ytonos kamrát
Tisztítsákmeg ésáztassák be a gombát, majd vágják durvára' aIkot.Ka|apjavá|tozatosformájú,
A cukrot ésa vizet melegítsékaddig, amíga cukor fel nem de Ieggyakrabbanhosszúkás,
oldódik' ésa folyadékcsaknem felforr' Csepegtessékle a be- gömbö|yű, 3-6 cm-es.Színea
áztatottgombát, ésadják a sziruphoz, fózzék további félóráig. vi|ágostó|a sötét barnáig terjedhet. ]
Forrón vtrgyhidegentálalják' Húsatörékeny' Termőteste:ka|apja ,,'r/l.Ji*.^,
összefügg a tönkjéve|.
G a | | é r i ani nc s .

Az iz|eteskucsmagomba kalapját rendkívűl jellegzetcsse

teszikméhsejtszerű bemélyedései. Üreges,btrnktiszerÍiÍbje
lehetővéteszi,hogy nrás,
megkiilörrböztessék, lroz,zii
lras<lrllítti,
rlérgesgombáktól.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS
Aziz|eteskucsmagonba csaka tavasznéhiinynapjiintíinik fel'
rendszerintlangyos esők utárr.Ha elégszerctrcsések, ós riitalálrrak,
akkor a begyűjtött példányokatérder-nes tarttisítlrliuk.I-égrnen-
záródó zacskóbar-rfagyasszákle, vagy szárítstikr-r-reg.
tcser-r
Hosszábanvágják ketté'meleg helyiségbenfelfüggeszweaddig
sztiritsák,amígtörékennyenem válik. Lásd: 162-163.oldal.
 MORCHELLA ESCULENTA

FELHASZNÁLÁS
Üreges kalapja miatt a kucsmagombában rengetegrovar Késői laskagomba
ésszeméthalmozódhat fel' Éppenazértalaposanmeg kell
Legyező a|akúgomba.

gl :xlT'i:i;'l.T"xn;i;
mosniuk' mielőtt bármilyen módon felhasználnák.
Főzéselőtt egyesekblansírozniszokták.A kucsmagomba
levesek'becsináltakéseg}tálételekkellemeskiegészítője
lehet,
) Átmérője20 cm |ehet.
ésmivel üreges,nregtölthető,stitőbenmegsüthetó. ->
KaIapja:formás. kez-
Keresztbenfelszeletelve
detben homorú,aztán Iapos,
hullárnosszélű,aranyszínű szürke vagy paIaszínű-kékes.
gyűrűket kapnak, rrrelyekkel Termőrétege:a Iemezekfehérek,
omletteket,Ieveseket díszít- mé|yek'Húsa:fehér,puha,
hetnek.

PÁnorr A későilaskagorrrbaaz egyik vad

KUCSMAGOMBA gombaféle,nrelyetma már
Recepta XVIII. századbtjl' '.{ sikerreltermesztenek.
AlaposiitnlosássaI tisztitsák Sok nagy áruházban kap-
meg a hor-nokt(rl, clarabka ható, ésotthon is termeszthető
vajon süssékararryszíIrűre, megfelelőenelókészített fatörzse.
aztán hagyják sajtitlevében .. ken (azokatis készenlehctkapni).
megpuhulni.Csak sóval,
borssal ésszerecsendióva| BEGYÚJTÉs/SZEDÉs
ízesitsék, tegyenekhozzá l}iikk vagy kőris kiszáradtvagy pusztr'rliisnakintlult ilgirinlclrct
egy fej hagymát éskevés cic alapr'ct(ícnk('síi(isszcl i's
nregtalálni többnyire egészévber-r,
apróra Vágottpetrezselymet. télen.Rendszerintnagy mennyiségct bc lchct gyííjtcrli bc|őlc
Amikor a gomba megpuhult, n(í.l,iisc,l:
cgyszerre,mert nagy cstlr-tr<ikban l62 l63. ttlclal.
adjanak hozzá egy tojás sárgáját, kevéskeíehérborral.
Tejföllel ésvajjal tegyékazasztalra.Pár csepp citromlevet is FELHASZNÁLÁs
facsarhatnakrá. (londosan vizsgáljákneg, trincs-eberrnekrrkac.A késői
laskagonrbahúsameglehetősenszívóslehet'ezérta fiatalabb
példányokatválasszák,ésalaposar-rfőzzékmeg.Mivel viszonylag
jó fűszeresmártásokkaltálalják.Grillezhetik,hozzá.
íztelen,
 PLEUROTUSOSTREATUS

N.gy őzlábgornba
Esetenkénterdőszé|eken,füves
tisztásokon, utak mentén |ehet
megta|á|ni.Jú|.-nov.Nagy gombaíajta,
vékony,-x!l
15-30cm-esreis megnő.Szárahosszú,
a|apja kiszé|esedő,üreges. Ka|apja:száraz,
pikke|yes,a barnátó| a barnásszürkéig;átmérője
10-25cm. Fiata|korban kupo|ás,később |apos.
Középpontja mi ndig sötét. Termőteste: fehérek,
a szárátó|fÜgget|enek.Ga||érja: nagy, fehér,
kettős, száron szabadon mozgatható.

A nagy óz|ábgonrba az egyik legfinomabb ehető

fajta' Nagyon jellegzetes'ígynyitott térségeken
adhatjáknrás ételekhez
gazdagításképpen'
vagy kiszáríthatják messziról észrelehetvenni a méretemiatt.
későbbifelhasználásra. Az őz|ábgomba zártan kezd nőni, kalapját lezárja
a gallérja,
későbbkiszabaduléskinyílik' mirrt egy esernyő.
RÁNrorr LASKAGoMBA
A gornbátvágják ] cIn vastagszeletekre,facsarjanakrá egy kis BEGYÚJTES/sZEDÉS
citromlevet,forgassákmeg ízesített
lisztben,felverttojásban, Állagát ésméretét tekintveis az a legjobb'ha akkor gyűjtik,
végülzsemlemorzsában.Forró, bő olajbansüssékaranysárgára anrikor a kalapjakezd kinyílni.Lásd: l62.l63. oldal.

LasxacoMsA MADETRA,sZTSzBAN FELHASZNÁLÁs

Körülbelül l cm vastagszeletekrevágják fel a gon-rbát,addig
süssékolajban,míglevetnem ereszt'akkor locsoljanakrá
egy kis citromlevet'Szórjanak kevéslisztetaz edénybe,
keverjenekhozzá egy pohár Madeirát vagy cherryt, gazdagítsák
egy tojás sárgégáva|,
sózzák, borsozzák. Folytonos kevergetés
nrellettaddig forralják,mígaz ételükbe nem sűrűsödik.
Pirítósonvagy olajban'vajbansült kenyérentálalják.
Távolítsákel fás szárát,a kalapjátsüssékki gytlrsarro|ljban
vagyvajban,mint ahogy a csiperkéknél olvastiik.IIa trenr
akarják'hogy túlsok zsiradékotszívjorlnlagiiba,siitéselőtt
Íilrgassákmeg palacsintatésztában vagy zscnlleIlltlrzsában.
TtrrÖrr ózlÁscol',ísa
lliatal példányokatválasszanakehhez az ételhez.Csavarják ki és
t|objákki a szárukat,a kalapjukattöltsék meg zsályás,hagymás
 LEPIOTAPROCERA

töltelékkel(vagydará|thússal).Rendezzékel őket sütőlemezen,a

tetejükbeszúrjanakegy-egynyrírsrahúzottszalonnadarabkát. Har- Trias pöfeteg
minc percre tegyékbe a sütőbe, de egyszer-kétszernézzenekrá.
Réteken,|ege|őkön, néhasövé-
It
RÁNrorr lzrÁncoura t-a
\ nyek a|jábanje|enikmeg. jú|.-
A gomba szárátvá1ják t I nov. Nagy, nagyjábó|gömb

ts il:5;'
*:,:
f:",lif,!iJ'
1"",0"
i
le' kalapját jól törölges-
sékmeg' aztán mártsák
kezdetben fehér,sima, bórsze-
lisztbe, palacsintatész-
rű. A termőtest fehér,me|y a
tába' végülforró olajban
spóraérés sárgássá,pisz.
Ío|yamán
süssék5 percig.
koszölddévá|ik.Egyenesena fö|dbő|
Egy másik hasonló faj,
nő ki' vagy Van egy kis szára, vagy nincs.
a piruló ózlábgomba
(M acrolepiota rhacodes)
szinténgyakori termé- Ha meglát az ember belőlük egyet,az önmagában is é|mény,
keny talajon' bár sokkal de ha mégmeg is kóstolhatja'..Mindig váratlanultűnnek
inkább kedveli az árnyé- fel ezek a hatalmas,,tojások''egy kerítésalatt vagy egy mező
kot, mint a nagy őzláb- valamelyik sarkában.
gomba.Hasonló hozzá, Az óriás pöfeteg meglepő méreteketolthet. Volt már rá példa,
de kalapja pikkelyesebb, hogy 1 m átmérőjíipéldányttaláltak' Rendszerint akkorák,
szára lágyabb. Húsa mint egy kisebb labda' de mégaz is elégsok ember jóllakatására'
fehér,de vágásnál be- hiszen a gomba minden részetömör, ehetó hús.
pirosodik. Il|ataerósebb, A pöfetegek több más, kisebb faja is ehetó' bár azok tex-
kicsit édeskés. Ugyanúgy túrájukattekintvegumiszerűek,ésnincs rnegbenntik óriiis
készítsék e|,mint a nagy rokonuk kivételesíze.A három leggyakoribb fajta:a szélesszájú
ózlábgombát. pöfeteg (Vascellumpratense),nrely füves területeken,legelőkön,
pusztákon, golfoályákon jelenik meg rlyarankérrt, éskésó ószig
figyelhető meg; a bimbós pöfeteg (Lycoperdonperlatum),
valamint a körtealakú pöfeteg (L. pyrifurme), melyek erdei fajok,
|usson eszÍikbe,hogy ez a gombafaj esetlegemésztési éscsoportokban nőnek' Mindhárom golflabda nagyságúranó
problémákatésbőrpírt okoz. meg, éskülsejüket szemcsékborítják. Ezek is ehetőek.
 LANGERMANNIA GIGANTEA
BEGYÚJTÉs/sZEDÉS
Fontos,hogy csak a fehérhúsúpöfetegetgyujtsékbe.
Az idősödő gomba színesárgává'világos barnává válik, ezt ne
fogyasszák.Csak a fehérvagy krémszínűésviszonylagsinra
felületűpéldányokatvigyékl-raza.
Lásd: ló2-163. oldal.
FELHAsZNÁLÁs
Méga kisebb példányokis valószínűlegtúlsoknak bizon1ulnak
ahhoz, hogy egyszerremeg lehessenenni őket. Mielótt lefagyasz-
tanák a íelesleget,
forgassákmeg tojásoszsemlemorzsábanés
süssékki. Másik megoldás:ne vigyenek haza egyszerreegy egész
Pöfeteget, hanen-r_',járjanak rá'',ahogy a Viktória-korabeli író
tanácsolja.
Tisztítsáknregésvágják l cnr vastagszeletekre.Süssékn-reg
olajban,grillezzék'süsséksütőberrolaj,vaj vagy szalonnazsírhoz-
áadásával. A gonrbafelső rész'éből szÁrmazó,simább,gumiszerűbl-l
szeletektllyanok akár a borjúnririgy;az alsó' kevésbé tömör szeletek
puhábbak éskevésbé |éclírsak'inkább on-rlenhezhasonlítanak.
A kisebb példtinyokatnreg kell hánrozni, mert kÍilsőburkuk
sokkal kernérryebl.l'
r-rrintaz óriás pöfetegé.A kisebb gombákat
ugyallúgykészíthetikel' mirrt azóriás pöfeteget, megffzhetik
tejbenegészbeIr, vagy a fiatalabbakatsalátáhozadhatják
(módjával).
Ehhez a családhoz tartozik egy olyan faj is, amely emésztési
problémákatokoz, ha nagy mennyiségbenesznekbelőle. Fornrá-
jában hasonlítaz óriás pöfetegre, de a felülete kemény'barna es
pikkelyes.
SÜrr TntÁs PÖFETEG
1 közepes nagyságúóriás pöfeteg
8 vékonysze|etszalonna (nem feltét|enülszükséges)
vaj vagy olaj
1 csészényi zsem|emorzsa
1 tojás
5 dkg ízesítettIiszt (sózott)
Töröljék tisztára a pöfeteget' vágják 1 clll vastagszeletekre,
ellenőrizzék'hogy vannak-ebenne sírgiiselszíneződések.
A gombát nem kell meghámozniuk.A lisz,tbőla ttljiisbólvíz
hozzáadásáva|készítseneksűrű palacsintatészttit. Miirtsák
bele a szeletekmindkétoldalát,azután forgassiiknrcg zsenlle.
morzsában.A panírozottgombát hagyjákszárac.lrri pír percig'
addig stissékmeg a szalonnát.A szalonnátvegyékki a scrPc|ly(j-
ben, ésa szalonnazsírban süssékki a gon-rbaszeleteket; a stitéshez
növényi olajat is használhatnak' Az előbbi változatnailtiilaljiik
fel a szalonnátis.
Ttrrtm PÖFETEG
Vájjanak kb.2'5 cm mélyüregeta gombába,éstöltsék meg
darált hússal,fűszernTvényekkel,rizzsel ésa gomba kivájt,
apróra vágott részével. Borítsák be szalonnaszeletekkel,najd
fedjékle alufóliával, ésközepesen forró sütőberr süssékkb.
egy órán át. A sütéskozben kiáradó erős szag ne tárlttlrítsael
önöket'
 \

DELtctosus -n
LAcrARrus
Ízletesrizike
=qs'^.- Fenyőerdők|akója.Szept.-nov.
*liL. , Nagy,ha|ványnarancsszínű,

ffi
lr ,' tö|cséra|akú,3.9 cm-es.
Rövid, narancsszínűszáravan.
rf - Ka|apja: gyűrűs,5-]5 cm-es,
, -
fr_ \ sötétnarancsszínű Ío|tos,
|É... .. ..,l középen behorpadó.
.' --Pj. Termőteste: vi|ágosnarancs-
L'v színűek, tömöttek. Ha megkar-
co|ják,narancsszínű fo|yadékot
vá|asztki, me|y zö|ddé vá|ik' Az öregebb termőtestek
zö|den foItosodhatnak.

A legÍinonlabbebből a fajtából.]ellegzetes a színe,az a|akja;

rónrai fresktikonis nlegjelenítették.
Latin nevejelzi milyen Az iz\etesrizikét kétmérgező rokonával szokták összeté-
értéket képviseltaz akkori idók korryharr-rűvészetéberr. veszteni
Európárrakcsak egyesrészeinkedvelikezÍaz iz|etes,|ágy,
néhakissékesernyésgombát. FEHÉR szŐRGoMBA Lactariuspubescens
Nlrfa alatt terem, de ennek a fajnak a sárgásbarnakalapja
BEGYÚJTÉs/sZEDÉS nem gyűrűs, szára éstermőteste hasonló színűek,tejszerű
Lásd: l62-l63. oldal. nedvet választ ki. Szaga,mint a görögszénáé.

FELHAsZNÁLÁs NYíRFA szŐRGoMBA Lactariustorminosus

Keserűízétblansírozással lehete|venni.A lecsöpögtetett gombát Kőrisfak kozelébentalálható, szára, sugárlemezei'kalapja
n-regsÍ.ithetik
olajban, grillezhetik - ilyenkor ropogós |esz' hússzínű.Szórös' gyapjaskalapján sötétebb gyűrűk vannak.
Jól illik halakhoz,szemetgyönyörködtető színebármely fogást Teiszerű nedve fehér,színenem változik.
étvágygerjesztővévarázsol.
 COPRINUS COMATUS

Gyapjas tintagomba
B)
Mezőkön, utak mentén,játszótereken, szemét.
:=
dombok tetejéngyakori.Jún.-nov.Magas,
szőrös, pikke|yesgomba. 8.25 cm. Tönkje
sima, fehér. Ka|apja:fehér, kezdetben
csaknem hengeres, gyapjas pikkelyek
borítják. Később kinyí|ik,éso|yan |esz,
mint egy fé|igcsukott esernyő.
Az idő mú|ásáva|egyre kisebbé
/'' vá|ik. Termőteste: kezdetben fehé.
/. rek, később rózsás árnya|atúak,
Dobják ki a szárát,a kalapját pedig gyorsan süssékki olajban vagy
vajban.Zsemlemorzsábanis megforgathatják'ez esetbenbó olaj-
ban süssékmeg.
Másképpenlassanis megpárolhatjriktejszírres vagy mustáros
rántásban.Ez esetbenegy órán át hagyjtikl tÍiz(ln.
Az ízekellemes,lágy,állaga kortilbeltrl olyaIr'rrlint a kagylóké.
GyapJes TINTAGoMBA ToJÁSSAL
Nyissák ki a kalapját,dobják el a szárát'éshelyezzc{kserperryőbe
ütött, nyerstojás közepére.Közepes lárrgon l5 percig stissék
sütőben.

ffi ffi,Í
:i':T::f'éff5,j"j.T;:::"
mozgatható.
GyepJes TINTAGoMBA.MÁRTÁs
A fiatal gombák kalapját rakják kőedénybe,a rétegeketegyen-
ként sózzák meg' Egy órán át süsséksütőben,hogy a leve
javarészeelpárologjon. P asszirozzák át muszlinon. Adjanak
A gyapjastintagonrbanagy sáml.lan fellelhetó az utak mentén hozzá íeketeborsot,szerecsendiót,forraliák fel, töltsék sterilizált
kialakított,nfrt fuves területekenvagyaz autópályákat kettéoszt(l üvegbe,ésjól zárják le. A mártás korlátlan ideig eláll' de ha egy-
fuves sávban.Olyan, nrint valanri fehérbunkó' ezértmással szinte szer felnyitották, akkor rninélhamarabb fel kell használniuk'
osszetéveszthetetlen,kivéveközeli rokonával, a ráncos tinta-
gombával (C. atramentarius),melyrrekalkohol|al együtt történő
fogyasztásaerős émelygést okoz. A C. atramentariu.skönnyen
felismerhetőpiszkosszürke szinérő|.Emellett nincsenek pikkelyei,
álta|ábankarcsúbbésgallérja sincs.

BEGYÚJTES/SZEDÉS
Akkor gyűjtsék,amikor a kalapja mégzárva van, ésa sugár-
lemezeihalványak.Lásd: l62-163.olda|.

FELHASZNÁLÁS
Nedvesruhával jól torölgessékle róla a piszkot,ésbegyűjtésutr:rn
mihamarabb készítsék el, nehogy a kalapjafolyósodrri kezdjen.
 TRICHOLOMA GAMBOSUM TRICHOLOMA GAMBOSUM

pereszke A májusi pereszketönlőr, ezértkevésbévarrkitéverovarok

úgyjárhatIlakel, mint
támadásainak.Ezzel a gorrrbafelével
a csiperkékkel.

BEGYŰJTÉs/SZEDÉS
A májusi pereszkétakkor gyűjtsék,
atlrikor Í.iltirl,
biir egyesekazt
mondják' igazán idósebb korukbarlilrtltrl1tsa|<.
I,iiscl
: l 62- l 63.
oldal.

tu,
FELHASZNÁLÁs
Az idősebb példányokatolyarrételekkészítés('ni'l
érclcnlcs
felhasználni,amelyeknekvan más hasonlóirlllrotlriis alkrlttirészc
_ példáulsajtos,spenótosvagy hagynrásételekben.

Füves terü|eteken, |egelőkön, utak mentén,gyeper|,

erdőszé|ekengyakori.Ápr.-jún.Krémszínű gomba, ka|apja
húsos,hu||ámosszé|ű.Ka|apjahúsos,tömör, átmérőie
5-12 cm, amikor fiata|,későbbe||aposodik,szé|emég
hu||ámosabbává|ik.Az egészgomba piszkosfehér vagy
krémszínű. Termőteste:kiémszínű, tömött. Ga||érianincs.

Ez a francia mousseron, nrássalnem lehetösszetéveszterri'

mivel ez az egyetlenfehér,tavasszalrnegjelenő gomba
_ rendszerintSzentGyörgy napján,
április 23-án bukkan
elő.
A füves területeket' meszesalfÓldeket, füves erdőszéleket'
temp|onrkerteketkedveli. Minden részekrénr[ehér, ésez
általábanelégis az azonosításához. Je|legzetesen liszt szagtr,
anlitől egyeseknagyon ízletesnektalálják (ez a fiatalabb
példányokranen-rvonatkozik).
 TUBERAESTIVUM TUBER AESTIVUM

Nyári szarvasgomba
Ritka gombafajta, időnként AngIia
dé|ierdeiben ÍorduIe|ő, meszes
ta|ajon.A fö|d a|att nő, mérete:
go|f|abdányi,3-7 cm-es.Erős, ke|-
|emesi||ataVan. Termőteste:sok-
szögIetű, nagy szemö|csökkeI borított,
kékesíekete, amikor friss, később
ba rnásfekete' BeIseje:szürkésÍehér,
később barna, fehér márvánV-
erezetű.

Arrglitibanszinte kizárólag bürkktt1k

gyökerénéllehetnregtaltilni'
kortilbeltil7 cnr-rela íold alatt.

BEGYÚJTÉS/SZEDÉS A Tuber aestit,u'n-ot .jsszetéveszthetik a hatnisszarvasgollrbával,

A tryiiriszarvasgtlttllla Iletl-tritka, cle tlehezenlehet rátalálni. az Elaphonlyces granttlatus-szal.Erdei tala-ifelszínealatt Irő,
A fiilclalatt rr(í'rrriIrtt-triis
szarr'lsgtltrrbák, de csak egy ktilön- külörröserr tűler'elűerdókben,ahtll a |lrkoIlgyakori a buztlgiít-tr'
legesenkiképzett,szirrlatol<i iiIlatscgítségével Iehethozzájutni. rrer'íigorlrbir.A rragr'()lrllacska
alakÚrCorulycepsopllio.g/trs.vlir/cs
Régcrra spanyolpucllikathaszniiltákÍ.el erre a célraArrglia golyti nlérctűhat-rrisszarvasgonlbakiils(i lrtrrkakenri'n1'
bÍ.ikköseiben'I'tisd:162-l63. oldal. ésvastag,rücskös ésvör()seslrarrra. Húsabíborr'(ir()scrt
pettyezett, rttrlitrlrt sptir:iitncgt'rttel<.
ctsegyres(it('tclrlr'
FELHAsZNÁLÁs E'za faj nerrrelrető,éskilisiistttán Ítgr'aztlntlsíthlttti'lrtlgr,tlctrl
Finomarrkefeljékle a gon-rbáratapadtszennyeződéseket' azuttirl iírasztjellegzetesszagot.
vágják rrrinélvékor-ryabb szeletekre.
A szarvasgombávalolajat ízesítlretllek,nrelyegybenkonzcr-
válja is a gombát,de el fogjavenni irz ízét'A szarvasgombás<l|ir
i
nagyonaronás, ezértcsír-rjárr btirljanakvele.

I
A szarvasgor-trbareszelékétbiírrrrilyen
toltelékbe,
pástétorlrll.r
beIetehetik, ésfer-rséges
onrlettet'rálltottátkészíthetrrek
velc.JtlI
illik rizottók éstésZtaételek
teteic(re.
 FLAMMULINA VELUTIPES

TENGERI MOSZATOK
Annak ellenére,hogy spórákkal, nem pedig virágokkal
Rendszerintsok pé|dánybó|á||ó
ésmagokkal szaporodnak, kifejlődésüknek vannak szakaszai,
csoportokban
nő farönkökön,
mint ahogy bármely növénynek. Távasszalhajtásokat növesz-
} magas ágakon. Szept.-márc.
\ tenek, nyárra teljesenkifejlődnek' télerrelfonnyadnak.
Ka|apjadomború,majd
Iapos,narancssárga,raga. A tengeri moszatokat leginkább májusban ésjúniusban
dós nyá|ka fedi. Tönkje fe|ül érdemesbegyűjteni.
sárga, aIuIsötétbarnásfekete.
3-8 cm. Lemezei: szélesek, BEGYÚJTÉSSZABÁLYAI
ha|ványsárgák.Húsa:ha|vány- A hínárok, moszatok az őket körülvevő tengervízbőlszerzik
sárga, rugaImas,szagtalan. táplálékukat,hagyományos értelembenvévenincsenek
gyökereik. Vannak viszont kapaszkodóik, melyek segítsé-
Ez a gombafajtajól tűri a fagyokat.Főleg ősszel ésfagymentes gévelsziklákhoz, kövekhez tapadnak, ésamelyekből szár-
télihónapokban található. szerű részükkinő. A növény újraki tud fejlődni tönkjének
csonkjából' feltéve,ha a vágás nem túl közel esik a kapasz-
BEGYÚJTÉs/sZEDÉs kodójához. Éppenezért,ha a begyűjtéssorán meghagyják
Fagyottan is be lehet gyujteni. Ez esetben azonnalbetehetik akkor abból a növény regenerálja
a szára egy részét,
a mélyhűtőbe,vagy raguk készítéséhez használhatiák' magát.
Lásd: 1ó2-163.oldal.
rTzÉst
TANÁcsoK
FELHASZNÁLÁS Mielőtt bármely tengeri növény főzéséhezhozzákezdenének,
A szárátdobjákki' ka|apjáró| alaposan mossák meg édesvízben'hogy eltávolítsákróla
töröljék |e a ragacsosanyagot, ahozzátapadt homokot, kagylókat ésnrás hulladékot.
mie|őtt hozzáfognának az
elkészítéséhez. van néhányalapmódszere:
A tengerinövényekÍózésének
A főzéslegutolsó szaka-
szában adják hozzá az éte_ o Szeleteljékfe| nagyon vékonyra,ésnyersen,salátaként
lekhez' ésaddig főz'zék,amíg tálalják.
fel nem emelkedik a felszínre. o Kínai jellegű dresszingetkészíthetnekhozzájuk szójaszószból,
mint va|ami gomba alakú ecetból éskevéscukorból.
vÍzililiom.
 TENGERIMOSZATOK

Sütéshezne olyan vékonyraszeleteljék.Használjanak Ír moszat

szezám- vagy napraforgóolajat,ésforgassák benne 5 percig
_ ha nagyon magas hómérsékletenmégtovább sütik, A mérséke|t at|anti partok kövein, szik|áine|terjedt
akkor a ku|sejeropogóssá válik. (A ropogósra sütött tengeri éve|ő.Csomókban nő, leve|eivörösbarnák' Je||egzetesen
|aposa szára, ágai szabá|yta|anIegyező aIakot képeznek.
növények Kínában kedvelt előételek')
A Rhodophyceae Vagy vörösmoszatok
Levesekésbecsináltak sűrítéséhez nagyobb darabokat
osztá|yábana k|orofi||zö|djét piros
tegyenekbelőlük az ételbe.A legtöbb tengeri növény sok
pigment á|cázza.
alginátot - bizonyos fajta növényi zselatint _ tarta|maz, Sok színbenfe|tűnhetnek
mely fózéssorán kioldódik a barnától a vi|ágos
rózsaszínűig.Ezek
A tengeri hínárokban' moszatokban kevésa kalória, de a moszatok á|ta|ában
gazdagok ásványi anyagokban,különösen jódban, csak egy igen kis méretűek,
ideig eltart, mig hozzászoknak az izúkhöz. Próbálkozzanak ágaik csupán
velük, mert változatossá tehetik velük étkezéseiket. 5-15 cm-esrenőnek.

Ez a moszatfélenagyon elterjedtaz English Channel partjainál,

ésa második világháború idejénkereskedtekis vele. tsszegyűj-
tötték ésboltokban árulták. Nagy igényvolt rá, ezértméga tér-
ségbenlerakott aknákkal sem törődtek.

BEGYÚJTÉs/sZEDÉS
Ezt a moszatfélét áprilisban vagy májusbarr érdemesbegyűjteni'
amikor fiatal' Beg1ujtésután használják fel azonnal, vagy szárít-
sák ki alaposan.
Szárításelótt jól mossák meg, ésszélvédett helyre, a szabadba
tegyékki száritani. Időnként mossák át jo| édesvizze|vagY
hagyják kint az esóben. Egy idő után kifehéredik,éskrémszí-
nűvéválik. Nyessékle róla a keményágakat, éskossékzsákokba.
A szárítottmoszatot pontosan úgyhasználhatják fel, mint
a frisset.
 CHONDRUS CRISPUS PALMARIA PAMATA/LAURENCIA PINNATIFIDA

FELHAsZNÁLÁs
A tengeri moszat fontos alginátforrás, ani egyfajtanövényi Ehető alga (vörösmoszat)
zselatin'Levesekbesűrítésére,fagylaltokkrémesítésére és
zse|ékészítésre
használhatják.Arra is jó, hogy ehető bevonatot Az At|anti-óceán ésaz Északi-tenger
képezzenkolbászfélékenál|ati bélhelyett. . közepes ésalacsony partjain gyakori.
; Kemény,lapos ágai vannak,
10-30cm magasra nő' Sötétpiros,
Ín uoszar TEJES ZsELÉBEN
de víz a|att bíborvörös is |ehet'
1 csészefriss moszat
3 csészetej Vagy víz (a zse|éhez) Nagyon szívós t-tövitly, I-t-tiis
vízt t-t'ttlszit-
cuKor alkot. IclíjnkÓn
t birkiikkrrl
tokon rétegeket
ízesítéshez zúzott gyömbér
ésmarhákkal is megetetik.
]ól mossák meg a moszatot, adják hozzá a tejet vagy a vizet,
a cukrot ésízlésükszerint gyombért.Lassútíizön addigfőzzék,
amigaz összes moszat fel nem oldódik' Az oldatlan részeket
szűriékle, ésa folyadékotöntsék forrrrákba. tt órán át forralják ésfőtt zöldségként

Laurencia pinnatifida
Szik|ák repedéseibené|.Nem tú|gyakori,
sűrű csoportokat képez.E||aposodóá9ai
vannak, me|yekvá|takozvaegyre ki-
. sebb áoakra osz|anak.Méretevá|to.
Rj zatos: etor'"tyeto| függően 7-2o cm
"-. o|ajzö|d színű,de napsü.
|ehet.Vörös,
tötte he|yensárga.

FELHASZNÁLÁS
erősensavanyú
Ez az a|gafé|e rend-
szagú'
használják.Izlandon bagó helyettrágcsálták.
szerintftíszerezésre
 LAMINARIA DIGITATA
Nagy barnamoszat
Sáros éshomokos ta|ajok köveibe ka.
paszkodik. 2 m-esre is megnőhet. 5zára
hosszú,me|y a végénkardszerű ujjak-
i szé|ükön fodrosak,
ra nyílikszét(10 is Iehet be|ő|ük),
amikor a növény te|jesenkifej|ődik
A tratalnövény szártit,,szíjrrroszat''
néven
Skóciribanárulták. Valaki úgyírtale,
hogy íz'ea nlogyoróéhozhasonló.
LAM,NARTASACCHARTNA r
Seké|y,sziklás vizekben é|a part környékén'
A szára rövid, vékony,|eveIeisza|agszerűek,
.|,5
m-esre nőhet.
Ezekneka hínároknakegy rrriisi|<' fijiinak nenl
rigazikel a szára,páfiányszcrÍí |cr,clcttlclrosszélű.
Mint a legtöbb Ínoszat()t'czt is csak apii|,vic,lcjén
lehetlátni. Száraz száraes(ítszokottjc|ezni,rrtcrt
elfonnyad,amikor a levcg(ínetlvcss.'gtart.lIlllit
nregnövekszik.

FELHASZNÁLÁS FELHASZNALAS
Zselét
készítenek
belőleaz előzóekbenleírtakszerirrr fogyasztjiik,
Salátazöldségként ésalgirriitfbrriis.
kénthasználiák.
 PORPHYRA UMBILICALIS PORPHYRA UMBILICALIS

TnNcnntsarÁra.
Tengerisaláta PÜRÉ
Szik|ákon, köveken é|,|egnagyobb va|ószínűsé99e|
A növénÉől először
o|yan partszakaszokon, aho| homok fedi a köveket.
EgészNagy-Britanniában gyakori, kü|önösen a nyugati is durva, pürészerű
partokon. Szé|es,kemény,vékony, anyagot kell készí-
szokatIanuIvörös teniük. Jól mossák
páfrányIeveIe meg, azután kevés
keresztben uzben(ryy főzzék
20 cm-es. meg, mint a spenótot.
A fiatal Az a legjobb, ha
növény teflonedénybenfőzik,
zö|des, később mert könnyen odaég.
vá|ik bíborvörössé. Ezt a pürésanyagot
töltsék üvegbe.
Napokig is eláll.
Wales délnyugatirészéna tengerisalátafinomságnak számít, Wales üzleteiben
ésgyorsan elkapkodjrik a boltban azok, akik a begyűjtésével is árulják. ott a lehető
nem akarnak maguk bíbelődni. Pedig ez az egyik legkönnyeb- legváratlanabbpilla.
ben felismerhető tengeri növény' Áttetsző, vörös páfránylevelei- natokban is az asztalra
hez szinte bármely partszakaszonhozzá lehet jutni. |apánban kerülhet: reggelinél
tengeri farmokon termesztik is. Bambuszkötegeket helyeznek zabpehelybeforgatua,
a tenger fenekérea part közelében, aztán áwiszik édesfolyo- szalonnazsírban
űzbe, amikor a növény megtapadt rajtuk. Ilyen körülmények kisütve.
köztitt a levele sokkal puhább ésnagyobb lesz.
TEwrcrnrselÁTA,MÁRTÁs
FELHAsZNÁtÁs pürét2'5dkgvajjalésegynarancs
felkétcsészényi
Verienek
Nagy-Britanniában kéthagyományos felhasználási módja van: levével.
pürétésszószt készítenekbelőle' az utóbbit bárányhúshoz.
A kínaiak ésa japánok sokkal villtozatosabbanhasználják fel:
Ievesekben,húsételekben, rizsgombócban, savanyítva.
 KAGYLTK, csIGÁK
Úgy hír|ik,a mandragórávalkapcsolatos,hajmeresztő
babonákat _ példáu|azt,hogy a növény lábszerű gy<ikereken
menekül el potenciális begyűjtói elő|, vagy azt,hogy hírhedt
sikolyával öli meg őket - profi, görög füves emberek talá|ták
ki' akik távol akarták tartani az amatőroket a megélhetésüket
biztosító tevékenységtől. Lehetséges,hogy ilyen okokból
keringenek történetek arról, hogy a kagy|ók ésa csigák
az évbizonyos időszakaiban mérgezőek.A tengerpartok
|akóinak megélhetése egészévbennagyban ftigg a kagy|óktól
ésa csigáktól, emellett csábító mások számára is, hiszen
csak |e kel| hajo|ni értük.A kagylógyűjtésbőlélők szerencsét-
lenségére egyre több nyaraló éskiránduló lepi el a partokat
vödörrel ésásóval a kezében'Nem csoda, hogy szárnyra
kaptak a fent említettfigyelmeztetések.
Valójában minden hal veszíta formájából a szaporodási
idószakon kivül' de ez nrégnem jelenti azt, hogy mérgezővé
válik' ésez ugyanúgyvonatkozik a kagylókra ésa csigákra is.
Nem |ehet aztá||itani, hogy ezeketaz állatokat békénkell
hagyni a nyr{rihónapokban. A puhatestűekgyaníthatóan
nagyon érzékenyek a hőmérséklet-változásokra, ésha nem
szaporodnak kel|ő számban, akkor túlélési
esélyeiklecsök-
kennek.
A helyzetiróniájaaz,ahogy manapságbánunk parti vizeink.
kel, beigazolhatjaa fenti híreszteléseket'Mivel a puhatestűek
úgytáp|á|koznak,hogy héjukonkeresztiil átszivattyúzzáka vizcI
éskiszűrik be|ő|eaz emészthetőrészecskéket. Íly módon be-
kerülhetnek szervezetükbea szennyező anyagok ésaz azokkal
összefüggő baktériumokis. Meleg időben ezek a baktériumok
riasztóane|szaporodhatnak, akár olyan szintenis, hogy
mérgezővé váljanak az emberi szervezetsZámára' sainos
ez ktilönösen igaz a nagy,kéthéjú puhatestűekre_, mint
az ehetőkékkagyló ésaz osztriga-, amelyekhihetetlenül
nagy mennyiségűvizet szűrnekát naptlnta'ésgyakrarr
szennyi/ízleeresztőkközelében élnek.
Éppenezérta kagylókkal ésa csigiikkalszenlbenolyan
tudássalvértezzükfel magunkat'rlrelyóvattlsslitcsz rrrinket'
de nem veszi el tólük a kedvünket.
GYÚJTÉSSZABÁLYAI
Ha betartjákaz alábbi szabályokat'akktlr nenr lcsz sziikségük
gyomormosásra:
1. Soha ne gyűjtsenekkagy|ót,csigátemberlakta
te|epü|ésekköze|ébenvagy o|yanhe|yeken,aho|
szennyvizetvagy más szemetetbocsátanakaz
óceánba.
2. Mindig alaposan,kívü|.be|ü| mossák
tiszta édesvízze|
meg a begyűjtött kagy|ókat.csigákat.
3. Mie|őtt megfőznék,mindig e|lenőrizzék, hogy az
elkészítésreszánt á||atoké|etbenvannak-e.A kagy|ók
ésa csigáke|pusztulásukat követően rendkíVü|hamar
osz|ásnakinduInak,ésilyenkorsokka|veszé|yesebb,
mint a szennyezett.Ahhoz, hogy megá||apítsák,
é|etbenVan-ea kagy|ó,feszítsék széta héjátegy
kicsit.Ha életbenvan, akkor a feszítés
megszüntetése
után hamarosanbe ke||csukódnia.Ha már nyitvavan.
vagy könnyedénszétnyitható. vagy nem csukódik
össze,akkoraz á|latmár nem é|.
 MYA ARENARIA

KeovlTnvns
Tátongókagyló hz apróravágott kagylóhústjól főzzék össze sült seJtéshússal,
hagymával, burgonyával, ésa tűzről levéveöntsenekhozzá
Gyakran e|őfordu|ó kagy|ófé|e,
forralt tejet.
Homokban, homokos iszapban é|
a középső ésa|só partszakaszokon.
ová|is héja.me|y keresztben
12.5 cm, az éti kagy|óhoz teszi
hasonIatossá.Színeszürke vagy
barnás.

A kagyló kinyúló testrésze- szifó

(lélegzócső)'
több, mint 30 cm-esreis
megnőhet. Ezen át táplálkozik, amikor
a homokba fúrjamagát.

BEGYÚJTÉs
Vödörbe gyűjtsékőket' de a kisebb példányokathagyJák
a helyükön.

FELHASZNÁLÁS
SÜrr xacyrT
Mivel ez a kagyló meglehetősen nagy,több főzésiidőt igényel.
otthon jól mossák le a kagylók feli.iletére
tapadt sarat és
homokot' Lega|ábbhat órára he|yezzéktiszta vizze| megtöltött
vödörbe, de az a legjobb, ha egészéjszakárabenne hagyják.
Azután dobják lobogó vízbe,ésforralják legalább10 percig.
Távolítsák el a héjukat.A szifókat rendszerint lemetszik róluk.
A megmaradt kagylóhústsüssékolajban vagy sütőben,

__l
vagy főzzékpuhára vízben,ésmártással tálalják.
 CARDIUM EDULE

Ehető szívkagyló ésa túlságosarr ell-rarapózottbegyűjtéssclszet-tlbetl.Meg kell

Mindenfé|epartszakaszongyakori.
,t E| őfo rd u |h o mo k b an , h o mo k o s
' ;. isza p b an . A te s te s, k e re k
adniuk nekik az esél1t'hogy egy.egycsatátnlegnyerjenek.
otthon alaposanmossák nleg a kagyltikat,f.cltiletükről
távolítsákel az iszapotésa hon-rokot.|,Zta teljt.itis hagyják
állrri édesvízzelmegtöltött vodörben legal1rbblrat (lrtínát,
de az a legjobb'ha egy egészéjszakÍlra a vízbcrrhagyirik.

;". .. - retfe|e e rő se n re c é z e tt, FELHASZNÁLÁS

'
] .' \ . , . :, vi| ágo s b arn av ag y sz ü rk é sk é k . A kagylókat dobják forrásbanlevő víZbe.(A vizct llitcsotry
j
.*ti .'t-i-. hogy a kagyltik
falírserpenyőbenforralják.)Előtte ellerrőrizzék'
,- \-- -'-
-F -Y élnek-e.A héjukgyorsanki fog nyílni,ésötpcrces fijzéstrtáIr
tálalhatjákis a húst.
A kagylóhúsbóllevestkészíthetnek' pitclbc,
belet(iltIretik
Ritka szerencseehető szívkagylóttalálni a felszínhezközel eső is elfbg,vaszthatjiik.
de főzésutárrcsak úgy,,natúr''
részébeI-r,
a legtöbb esetllenn-rélyen
a homokba ágyazódik.
SÜrr xecylÓ szeroNNÁvel
BEGYÚJTÉS Siissékropogósraa szalonnát,szedjékki a serpenyőből'
Ehető szívkagyl(lt rendszerirlt2-7 cnl.rel a felszínalattlehet ésa htitrarnaradtzsírbansüsséknleg a kagylót.A kettőt egytitt
találni. Nincs cgyc1rtelnlÍí szabiilyarrtr'hogy az árapályos tálalják'pirítóssaléssok borssalfogyassz1lk.
területnlelyik szakasziinkell keresni,de az iszapos-honrokos
részeket érdemesritvizsg1rlni. J(ljel leheta zöld plankton-
réteggel fedettterület is. Ha csak pár darabotakarnak össze-
gyűjtenibelőle' akkor kézzelis beletúrrhatnak a homokba,
de az a legeredményesebb' ha ton-rpla hegyűgereblyét haszrrálrrak
a gyors kereséshez.
GyÍijtéskor óvatosanbánjanakvele.Ne dobálják a kagylókat,
mert könnyetl eltörik a héjuk,ésakkor a benrrüklevő állat is
hamar elpusztttl.2 crr-r-esnél kisebb kagylót rrevigyenekhaza.
Nem érdenesbajlódni olyan kis példányokkal,an-rellett gon-
dolniuk kell a túlélésükre is. Mirrt minden kagyló éscsiga,ezek
is nrindennaposharcot folytatnaka korrryezetszennyezéssel
 PATELLA VULGATA
Közönséges csészecsiga
A közönséges csészecsigaszik|ás partok fe|ső övezetében
gyakori. |zmos |ábukkaIrászívjákmagukat a sziklákra.
Háza fényte|en,szürkés,bordázott, 6 cm.
r"\
Algákkal bevont sziklákhoz tapadnak hozzá, ésazontáp|á|koz-
nak. A táP|álkozási idószak elteltévelleválnak róla, de rövidesen
visszais térnek.
BEGYÚJTÉS
Többségük jó sokatkellbegyujteni
kicsi,ezért belóle,hogyelég
legyen egy étkezésre,ráadásul fáradságos mászással szerezhetó
meg.
Soha ne g1ujtsékbe mólókról' hullámtöró gátakról, csak
a lakott településektőltávol esó sziklákról, melyeket naponta
elboríta dagály.A kovekről késseltudják lefeszíteni.
FELHASZNÁLÁS
A szokásos módon tisztítsákmeg ésáztassák be egy éjszakára,
azután addig főzzék,mig a húski nem szabadul a héjából.
Figyelmeztetés: a közönséges csészecsigahúsaigen szívós,ezért
jó sokáig ke|l főzni vagy sütni, hogy fogyasztható legyen.
Egyes helyeken csak húsvétkorfogyasztják.
/
Bárme|ytengerpartonmeg.
talá|ható a középső ésa|só partszakaszokon.
Mindenfé|eszi|árda|jzaton megte|epszik.A |egnagyobb
pé|dányok10 cm hosszúranőhetnek. A teknő kékes-
fekete. iboIyaszínűgyóngyházrétegge|.
Az ehető kékkagyló a leggyakoribb,de a legízletesebbhúsú
Ha betartják
kagyló, ám ez a fajta okozza a legtöbb mérgezést.
a szabályokat,akkor nem va|ószínű,hogy megbetegednektőle.
BEGYÚJTÉs
A kagylókat tiszta, köves partokon gÉjtsékössze apály idején
a nyári hónapokban. Kétszeris cseréljékrajta a vizet' amikor
állni hagyják benne, ésfőzése|őtt győződjenek meg arról' hogy
az állatok életbenvannak-e'
FELHAsZNÁLÁs
SÜrr xacyrT
Ha nem túl sokat gyújtöttek össze belőle, akkor próbálják ki
hamuban sütve. Miután a hústkiszedtéka héjából' fokhagymás-
petrezselymesvajjal fogyasszák'
 OSTREA EDULIS PECTEN MAXIMUS

É'ti osztnga Fésííkagyló

Az osztriga héja kezdetben sima és
fehér,de az idő mú|ásáva|szürkéssé
éspikke|yessé vá|ik.Keresztirány- A fésűkagy|ó vörösesbarna
ban ]5 cm-esrenőhet. színű,héjaje||egzetesen
Manapság csak szerencsés bordázott,keresztmetszete
esetben |ehet sokat ta|á|ni a 15 cm-t.
elérheti
be|ő|e.Többségüket magán-
terü|eteken tenyésztik.

Az osztrtganem mindig Véletlenül bukkanhatnak rá a legalsó partszakaszokon

számítottkoltségesínyencfalatnak, apály idején.
mint mostanában. Évszázadokon
át a munkásosztály állandó étrend- FELHASZNÁLÁs
iéheztartozott. AXIX. század második SÚrr rÉsŰx,ccYlT
felébenaztán az árát egyszercsak felverték,mert csaknem Ugyanolyan gondosan kell megfrzni, ahogy a tátongókagylót.
teljesenkipusztították,hogy kielégítsék az egyreterjeszkedó Fehérésnarancs színíirészétvágjákle' a hústforgassák lisztbe,
városok igényeit' morzsába, és10 perc alatt süssékkészre.Fenségesízevan, húsa
egy kicsit hasonlít a szárnyasokéra.
BEGYÚJTES
Ha szerencséjükvan, akkor rátalálhatnak folyótorkolatokban,
sziklákhoz tapadva, de ez esetbenis az a legjobb' ha otthagyják'
ahol meglátták.

FELHAsZNÁLÁs
Ha igazán meg akarják kóstolni, akkor egyéknyersen,citrom-
lével,tabasco-szósszalízesítve.
 LITTORINA LITTOREA ,rroRrNA,rroREA _I
A hústhosszútű segítségével piszkálják ki a héjából'
Közönséges particsiga
éssóval, ecettelfogyasszák.Az egészcsiga ehető, kivévea héj
szájáná|található lemezke, amelyet a tűjükkel távolítsanake|,
A brit partokon mindenho| e|őfordu|.A|ta|ábanszik|á-
kon, a|gákon ta|á|ható,a középső partszakaszokon. mie|őtt hozzáfosnának a húsakiszedéséhez.
Héjahegyes,
1,2-'1.5cm-es,
spirá|isan
bordázott.
Rendszerint
sötétszürke.

Nem kerül túl sok idejtlkbe' hogy

me5öltsenek húsávalegy tálat' pedig
tekervényeshéjából nem könnyű kiszedni.
A kozönségesparticsiganem olyan kellemesízű,mint az ehe-
tő kékkagyló' ésa textúrájasem olyan jó, mint pl. a kürti csigáé,
éstucatnyi kell belőle egy falásra' Az igazi kihívás a fogyasztá-
sánál, míg megtanulják, miként szedhetik húsáta héjából:
hogyan használják a pálcát' a tűt, amivel kipiszkálhatják belőle.

BEGYÚJTÉs
Szinte minden sziklás' algás terü|etenmegtalálhatják,a dagály és
az apá|ykozti, kozépső szakaszon.Rendszerint nagy kolóniában
élnek,ezértkonnyú begyújteniőket.
Ahhoz, hogy megtisztítsákminden szennyezódéstől'legalábll
12 órárabe kell áztatniuk.

FELHASZNÁLÁs
Miután megtisztítottáka csigát, dobják lobogó vizbe, ésfőzz.ék
10 percig.
228
Szómagyatázat
Ágzug (hónalj): az a szeglet,ahol a levélnyele a növény sárához
kapcsolódik
Barka: vékonytengelyri'elvirításután egyben lehulló fuzérvirágzat
Bibe: érdesfelületű, gyakran ragacsos,kíszélesedőrésza bibeszál tetején.
Rajta tapadnak meg a virágporszemek.
Bibeszál a magház csúcsánálló' vékonyképződmény
Bogas virágzat: a virágzati tengelyoldalágai hosszabbak a virágban végződíi
főtengelynél.A virágnllás a főtengely virágaival kezdődik.
Bogyó: vékonyhéjú'egy. vagy több magvú,húsostermés
Buga: többszörösen elágazó tengelyűfurt
Cserjék fás szárú'évelőnövények. Hajtásuk a talaj felszínénekköz,elében
gazdagon elágazik. Rendszerint alacsonyabbaka fáknál.
Csésze:a kettős virágtakaró külső, rendsz,erintzöld színű rész-e
CsészelevéI: a csészekülönálló részei
Csonthéjas termés:kis' húsostermés,mel1.rrekmagját keményburok védi
Csöves virág: forrt szirmú,sugarasanrészaráI-tyos virág a fészrkvirágilatban
Egy- éskétnyáriak az eg1'nyáriakteljeséletciklusaegy évenbeltil lezajlik.
A kétnyáriakaz első évbenlevelethajtanak,a másodikban pedig virágot
éstermésthoznak.
Ernyő: virágzat, nrel1üen a virágok kocsányai egy pontból erednek
Évelőnövények hajtásuk ősszel elszárad,de tavasszalfóld alatti raktározrj
sz-erveikbólújrakihajtanak
Fák: fás szárúévelőnövények. Egyetlen vastagfőáguk, törzsük van, mely
magasana talaj fölött elágazó hajtásrer-rdszerben'a koronában fol1tatódilr
Fejecske: olyan ernyő, melyben a virágok ülők vagy rövid kocsányjak
Félcserje:tövénélfásodó, alacsony termetÍicserje.Nyári' hosszúhajtásai
ősszel elsáradnak.
FellevéL a virágot vagy a virágzatot övező levelek
Fogazott levelek íÍrészfogas szélűlevelek
Firt: az e|ágazásnélküli virágz-atitengelyenkocsányos virágok ülnek
Fiizérzaz elágazásnélküli virágzati tengelyer-r
rövid kocsányúvagy ülíi
viráÍ:okvannak
SZOMAGYARAZAT 229
Gyökértörzs: talaj alatti sár
Inda: olyan ágak, amelyek a talaj fölott vagy alatt vízszintesenhelyezkednek
el' kis gyökereket ésújntvén1t fejlesztenekrendszertelentiI
Kard alakú: keskeny,hosszú,a szárnak élévelfordul(l levél
Karéjos:tagolt levél,melyen a bemetszéslegféljebba féllevéllemezközepéig ér
Kétszeresensárnyalt a levélszárnyakÚrjabbakratagolriclnak
Kúszónövények módosult sáruk, leveltik vagy gyökertik segítségével más
növényekrevagy valamilyen támasztékrakúsznak,csavartlcltlakfel
I,ríndzsaalakú:alul a legnagyobbszélességénél hosszabblevél
négyszer-(ltsz(lr
I,evélkg aZ összetett levélkülönálló lemezrésze
l,ombhullató: az évmeghatározott időszakában egyszcrrcltkttvctkező
levélváltás
trokzold: folyamatos levélváltású, az évrninden szakáL.lan
Őshonos: az adott terület természetesélővilágátalkot(l laj
tsszetett levél:a levélgerincrőltöbb egymástól fuggetlenlevélkeered
Párta: a keftős virágtakaró belső' rendsz'erintszínesszironllevelekbólálló része
Porzó: a virág hínl ivarlevele.Két portokból ésporzósálból áll.
l,orzószáll a portokot tartó, hosszú,vékonyképződmény
l,ozsgás: húsos,sok vizet tartalmazó hajtás.Többnyire a szárazság|íirő
rt(ivénvekre iellemző.
Szárcsomó: a szárnak az a helye,ahonnan a levelekvagy az oldalágak
ercdnek
Sz,árnyalt levél:Összetettlevél,melyrrek levélkéiegy közös levélgerinc
tllclalárólerednek
Szeldelt: a levélbemetszéseielérik a levélfuerét
.l.crmő:
a virág nlői ivarlevele. Bibe' bibeszál ésmagház aIkotja.
.lbrmőtest:
a gombák időszakosan megjelenő spóraternlő része.A kala-
1rtlsgombáknál tönkre éskalapra tagolódik.
,liljás
alakú: levél'melynek lemeze az alsó harmadában l legszélesebb.
r\ lcttrez hossza mintegy kétszeresea szélességének.
'|.(í|cvél: a szár tövéból eredő levelek
'|.iink a gon-rbákkalapját hordozza
Yirágzat: közos tengelyen fejlódő virágok
 RECEPTEK

Receptek Hársfavfuág-tea97 Málnadzsem114

Becsinált kucsmagombából190
Berkenyesör135
Berkenyezselé 122
Bodzablndában 67
Bodzaszósz 66
Bükkfalevél-likőr33
Bükkmakk nyersen,pirítva,
sózva 33
Bükkmakkolaj33
Céklalevesízletesvargányával
172
Cherry brandy 48
Cickafarkfőzve I59
Cickafarksalátában159
Cukrozott ibolya 152
Cukrozott iringógyókér13l
Csalánlevesl05
Csalánoshaggis105
Csalánpüré104
Csarabsör87
Csipkebogyódesszert120
Csipkeszörp119
Dock-puding vagy gombóc
(keserűÍíiból)
36
Egres-bodza lekvár 68
Egreskrém 76
Erdei mályva-leves 98
Erdei szamóca-szósz I43
Erdőszéli csiperke ribiszkéve]
186
Fekete mustármagos
flíszerkeverék40
Fekete áfonya-felfújt 35
Fekete ribiszke dzsem 44
Fenyérmirtusz borban 47
Főtt pit}panggyökér japán
m ó dra 62
Főtt tengeri káposzta 133
Fűszeres lángos szuroKűvel
10t
Galagonyapuding 82
Galagonyaszósz tavaszi
bárányhoz 82
Galagonyazselé 82
Gesztenyeliszt 50
Gi|isztaűző varádics h úsvétra
50
Gombapástétom l79
Illatosmirhaftílevelek
sütve
r44
lndiai mentásfűszerkeverék 155
Írmoszattejeszselében 210
[udásfulleveskínaimódra 188
Kagylóleves 219
Kányazsombormártás
bárányhoz93
Káposztagombásragu 169
Kerti csiperkeleves178
Ketchuposgyapjastintagomba
20r
Kínaijúdásfulgomba-leves188
Komlóhajtásspárgamódjára 88
Komlós frittata89
Kökényesgin t37
LaskagombaMadeira-szószban
r92
l,eveskakukkf,ívelI50
l,ilatönkű pereszkepacal
módra 166
I,ilatönkű pereszketÖlteléknek
t67
Málnaecet114
Melokhia98
Mentásüdítő 155
Mentatea155
178
Mezei szegfűgomba-leves
Mogyorós kenyér85
Mogyorós krokett84
Mogyoróssertésragu 85
Mustármagosfűszerkeverék
40
Nyári pudingmálnával114
Okrochka 72
omlett gilisztaűzővarádiccsa|
Orvosi vízitorma.levesl47
osztottlevelű őzsa|átafőzve 3I
Öreg sziksófÍíÍőne I24
Tszi puding vadszederrel42
Párolt kucsmagombat90
Párolt rókagomba 174
Pemmikán 44
PissenlitauLard 62
Piqpanglevél-saláta61
Pitypanggyökér-kávé62

Édeskoményes
egresszósz Gyapjas tintagomba tojással2()l Makk-kávé106 Rántott laskagombaI92
makré|ához76 Gyapjas tintagomba-mártás 2()l 114
Málna tólteléknek Rántott őzlábgomba 194

Rókagomba tojássa| 174
Rózsaszirom-dzsem 1 l8
Savanltott dió l53
Savanftott sziksófií 125
Savanyított tengerikomény t 27
Schwarzwurz 55
Sertésszeletborókabogyóval
95
Sós gesztenyepüré50
Sóskaleves 140
Sóskapúré140
Sóskás omlett 139
Sóskás saláta 140
Sült fésűkagyló 225
Sült gesztenye 50
Sült gyapjastintagomba
tojással201
Sült kagyló 218
Sült laskagomba 192
Sült óriás pöfeteg 196
Sült szívkagyló szalonnával
221
Savanyított sziksófű 125
RECEPTEK
Szíverősítőbodzábó|67
Szurokfiives
cukor 101
SzurokfüvesolívaolajI01
Tejben párolt rókagomba l74
Téli-tavaszisalátaqrukhúrral52
Tengerikömény-mártás 126
Tengerisaláta- már tás 215
Tengerisaláta-püré 2 15
Tésztástengerikáposzta133
Tormamártás9l
Toltött óriás pofeteg197
Töltött őzlábgombal93
Tyrittrrir főzve 52
Vadszedresjunket42
XVII. századispenótoslepény
129
Zold tolastss
Zsenge sziksófríÍőzve|24
Névmutató
Achillea millefolium159
Aegopodiumpodagraria
79
Agaricus arvensis I85
Agariats bisporus 181
Agaricus campester 177
Agar icus haemor rhoidalis
180
Agaricus macrosporus 180
Agaricus silvicola 180
Alliara petiolata 92
Allium ursinum lll
Anthriscus sylvestris56
Ar millar iella m ellea 184
Armoracia rusticana 90
Árvacsalán ó3
Au r i cular i s aur icula-j u d ea
184
Barkóca(fa) 134
l}ársonyos árvacsalán ó3
Beta vulgark 128
I}imbós pöfeteg 195
llodza 65
Iloletus edulis 17 |
lkrrzas kakukktorma 38
Brassica nigra 40
lliikk 32
Calluna vulgaris 86
233
Cantharelluscibarius 173
Cartlanritrchirsuta 38
()rrdan i ne prntensis 38
Cardiutn edule220
Oastarrcn satit,a49
Chenopodiuntalbum 69
Chenopo diwn ltonus-hen r ic us 73
Chondrus crispus 209
Chrithntwn maritimum 126
Chr y santhem um v ulgare | 47
Clitocybe fajok 175
Conopodium majus 107
Cop r in us at ramentar ius 2O0
Coprinus comatus 200
Cor dyceps ophio glossoides
205
Cortinarius orellanus174
Cortin ar ius speciossimus 174
Corylus avellana 83
Crambe maritima 132
Crataegus monogyna
Cukormoszat 213
Csarab 86
Csipkebogyó l19
Édeskomény71
Egybibés galagonya 8l
Ehető alga 21 l
 NÉVMUTATó NÉVMUTATó

Ehető kékkagyló223 FoeniculumvulgareTl Kígyógyökerűkeserűfű36 Lycoperdon perlatum|95

Ehető szivkagy|ó220 Fragaria yesca143 Kocsányostölgy 106 Lycoperdonpyriforme 195
Elaphomycesgranulatus 205 Kökény 137
Empetrumnigrum60 Galium aparineTT KÖrtealakúpöfeteg 195 Madárberkenyel2l
Erdeicsiperke180 G i|isztaíizővar ádics I47 Közönséges boróka 94 Májgombal65
Erdeimadársóskat41 Közönségescickafark159 Májusi pereszke202
Erdeimályva180 Gyapjas tintagomba200 Közönséges csészecsiga222 Makk 106
Erdeiszamócal43 KÖzönséges dió l53 Malva sylvexrk98
Erdei turbolya56 Humulus lupulus88 Közönséges mogyoró 183 Marasmiusoreadas175
Erdőszélicsiperkel85 Hydnum repandumI82 K<izönségespar|tcsiga226 MedvehagymaI I I
Eryngiummaritimum Kozonséges szurokfii 100 Mentha aquatica155
130 Illatos ibolya 151 Közönséges tyúkhúr5l Mentharotundifulia 155
Étiosztriga224 Illatosmirhafti 145 Mentha spicatar55
Európaihárs86 k moszat2Og Lactarius deliciosusI98 MercurialisannuaT3
Európai sziksófű 86 izleteskucsmagomba189 Lactarius pubescensI99 Mespilusgermanica102
izletesrizike 198 Lactarius torminosus I99 Mezeisóska 139
Fagussylvatica32 Ízletesvargányal71 Laminariadigitata2l2 Mezei szegftigomba175
Fehérárvacsalán63 Laminaria saccharina212 Morchellaescubnta189
Fehérlibatop69 Júdásfti]gomba 187 Lamiumalbum63 Mya arenaria2|S
Fehérszőrgomba199 Juglansregia 153 Lamiumamplexicaukí3 Myrica gale46
Feketeáfonya luniperuscommunis94 Lamiumpurpureum63 Myrrhis odorataI45
Feketebodza 65 LangermanniagiganteaL95 Mytilusedulis223
Feketemustár40 Kagyló 218 Laurenciapinnatifida ZI I
Feketenadálytő 54 Kányazsombor92 Lepistanuda 168 Nadrro
Feketeribiszke44 Káposztagombat69 Lepistasaeva166 Nagy barnamoszat 2 l2
Felfutókomló 88 Karcsúcsiperke181 I,ibapimpó136 Nagy csalán 104
Fenyermirtusz46 Kerti csiperke177 l,ilapereszke168 Nagy ózlábgomba l93
Fenyvescsiperkel8l Kerti egres75 l,ilatÖnkű pereszke166 Nagyspórás csiperke
Fésűkagyló225 Későilaskagomba191 Lime 96 180
Fistulinahepatica165 Kétspórás csiperke181 Littorinalixorea227 Naspolya 102
 NÉVMUTATó
Nyári szarvasgomba204
Nlrfa szőrgomba199
óriás pÖfetegl95
OriganumvulgareI00
orvosi üzitorma 157
Ostreaedulis224
osztottlevelű őzsa|áta30
Oxalis acetoselhl4I
Őszbogáncs105
Palmariapalmata2Ll
PapaverrhoeasI09
Parajlibatop73
Patellavulgata222
Pectemmaximus225
PhragmitesaustralisI 16
Piros áfonya58
Piros árvacsa|án63
Piros ribiszke I 15
PkurotusostreatusI9I
Podagrafű79
Polygonumbistorta36
Pompás dió 153
Pongyolapitypang6l
Porphyraambilicalis2 I4
Potentillaanserina 136
Prunusauium48
PrunusspinosaI37
NEVMUTATO
Quercusrobur 106 Szélesszájú pöfeteg 195 Ti icholoma gamb osum 203
Szelídgesztenye49 Tuber aestivum 204
Ragadós galaj77 Szurokfti 100
RamariaformosaI70 Urtica dioica 104
Ráncostintagomba200 TaraxacumoffcinaleíI
Répa128 Tátongókagyló218 Vaccinium myrtillus 34
Rétimadárhúr51 Télifulőke 206 Vaccinium orycoccus 59
Ribesnigrum44 Tengerikáposzta132 Vaccinium v itis- idaea 58
Ribesrubrum lI5 Tengerikömény126 Vadcseresznye 48
Ribesura-crispa75 Tengerpartiiringó l30 Vad kakukkfű l49
Rorippanasturtiurn- ThymusdruceiI49 vaaroT,sa I r /
aquaticumI57 Tilia cordata96 Vadszeder 41
Rosacanina lI7 Tilia europaea96 Varjúbogyó ó0
Rubuschamaemorus53,58 Tilia platyphyllos96 Vascellum pratense I95
Rubusfruticosus47 Torma 90 Vetési pipacs 109
RubusidaeuslI3 Törpemálna 53 Viola odorata I5I
RumexacetosaI39 Tőzegáfonya 59 Vízi menta 155
S alicornia europaea 123
Sambucusnigra65
Sárgagerebengomba182
Sárgarókagomba 173
Silybummarianuml03
Skót gumószegt07
Smyrniumolustratum30
Sorbusaucuparia727
SorbustorminalisI34
Sparassiscrispa 169
Stellariamedia5I
Symphytumfficinale 54
Zsebben elférő, kicsi,
nagy, szűtős bogyók,
növények, atermészet
gazdag tárházábo|'
Több mint 1o0 ehető
növény, gomba, termés
ismertetése gazdagon
i||usztrá|va.
Hasznos tanácsok, mikor,
miként gyűitsük be és
mit készítsünkbelőlük.

€e
ffi
www.trivíumkiado.hu