JURTH ATTILA

FESTSCHRIFT
AZ
ÖTVENÉVES
ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓRA

1963 – 2013

© Attila Jurth
IPSWICH, AUSTRALIA, 2023
 2

A kéziratot átnézte: Fazekas Erzsébet újságíró, Budapest.

Az értékes javításokért és javaslatokért köszönetét fejezi ki a szerző, aki a „sajtóhibákat” természetesen a
számítógép ördögén akarta leverni, de ezek után nincs mese: a szövegben továbbra is előforduló
mindennemű hiba és fogyatékosság bűne kizárólag az ő lelkén szárad.

1. kiadás, 2013.

2. kiadás, 2014.
Egyes internetlinkek frissítését tartalmazza {2014. január}.

3. kiadás, 2015.
Apró szövegjavításokat, valamint az időközben elavult vagy megszűnt internetlinkek
törlését és érvényes weblapok belinkelését tartalmazza {2015. február}.
A szöveg adatai továbbra is a 2013. április 25-i állapotokat rögzítik.

4. kiadás, 2017.
Apró szövegjavításokat, a lábjegyzetek frissítését, valamint az időközben elavult vagy
megszűnt internetlinkek törlését és érvényes weblapok belinkelését tartalmazza
{2017. június}.
A főszöveg adatai továbbra is a 2013. április 25-i állapotokat rögzítik.

5. kiadás, 2020.
Apró szövegjavításokat, a lábjegyzetek frissítését, valamint az időközben elavult vagy
megszűnt internetlinkek törlését és érvényes weblapok belinkelését tartalmazza
{2020. december}.

6. kiadás, 2023.
Apró szövegjavításokat, a lábjegyzetek frissítését, valamint az időközben elavult vagy
megszűnt internetlinkek törlését és érvényes weblapok belinkelését tartalmazza
{2023. szeptember}.
A főszöveg adatai továbbra is a 2013. április 25-i állapotokat rögzítik.
További kiadás, frissítés nincs tervezve. Amennyiben internetlinkek az idő folyamán
érvénytelenné válnak (pl. Error 404), a kívánt információt
böngészős (Google, Bing, Safari stb.) kereséssel lehet majd elérni.

A címoldalon (1.p.) baloldalt látható érettségi tablóképet fényképezte:

Fővárosi Fotóipari Vállalat, Budapest, 1963. március 13.

A címoldalon (1.p.) jobboldalt látható arcképet fényképezte:

dr. Greenwoodné Jurth Kinga, Ausztrália, Ballina, 2013. március 13.

Jurth Attila (1945–). Festschrift az ötvenéves érettségi találkozóra 1963–2013. 6. kiadás [Festschrift
for the fiftieth year high school reunion 1963–2013. 6th Edition]. Ipswich (Qld), 2023. 160 p.
Online (ingyenesen letölthető): https://view.publitas.com/p222-11378/festschrift-az-otveneves-
erettsegi-talalkozora-1963-2013/page/1 {2023-09-20}.

© All rights reserved. Attila Ferenc Jurth, 2013. The copyright holder of this work allows anyone to
use it for any purpose under free and open licence provided that the authorship of the copyright holder is
expressly acknowledged and credited.
Word count: 50028
 3

Ez a könyv az én személyes tapasztalataimat,

gondolataimat, valamint bármikor szuverén módon
megváltoztatható véleményeimet és meggyőződéseimet
tartalmazza. Fenntartom elidegeníthetetlen jogomat
arra, hogy minden időben mindenről és mindenkiről azt
gondoljak, amit akarok. Jogom van téves dolgokat vagy
dolgokban hinnem legalább úgy, mint ahogy az egyik
vallás vagy ideológia hívője „tudja”, hogy a másik vallás
vagy ideológia hívője téved. Jogom van arra, hogy én
mindig egy „másik” csoportba tartozzak a mindenkori
„egyik” szempontjából nézve. Továbbá jogom van arra,
hogy eltévelyedjek, ne tudjak, rosszul lássak, hibázzak,
igazságtalan legyek és megbukjak. Nem zavar és
elismerem, hogy mások helyes úton járnak, jól tudnak,
tisztán látnak, nem hibáznak, igazságosak és sikeresek.
Minél többen vannak az utóbbiak, annál jelentéktelenebb
vagyok én: szóra sem vagyok érdemes, vagyis a következő
oldalak tartalma – a sorok és a közöttük lévő rész – sem
helyileg, sem globálisan nem számít. Nem igénylem, hogy
bárki bármiben egyetértsen velem. A megnevezett
személyek valós, élt vagy élő emberek, de megjelenik
egy-két fiktív szereplő is: ezek vagy kompozitumok,
vagy teljes mértékben az én képzeletem szüleményei,
akiket a szövegszerkesztés egyszerűsítése végett, vagyis
fogalmazástechnikai eszközként használok. Olvasóim egy
részével pertuban vagyok, a többiektől pedig tisztelettel
engedélyt kérek arra, hogy a következő oldalakon tegező
viszonyban legyünk. Az írás bizonyára indokolatlanul
túldokumentáltnak fog tűnni – és az is –, aminek az a
magyarázata, hogy ez a dolgozat a nyilvánvaló
célcsoportján kívül kortörténeti dokumentum gyanánt
elsősorban gyermekeim s az ő gyermekeik számára
készült.

Ausztrália, Ballina, 2013. május 20.

Jurth Attila
 4

ÜRES OLDAL
 5

TARTALOMJEGYZÉK

SZÓ- ÉS JELMAGYARÁZAT a szöveg jobb megértéséhez 6

ELSŐ (GYORS) RÉSZ 9

Mi lett belőled, Jurth Attila? 11

MÁSODIK (RÉSZLETES) RÉSZ 13

Szereposztás 14
Miért éppen a Fáy? 15
Orosz tagozat 21
Minek is tanulunk? 27
Tizenkét perc 41
Mit is tanulunk? 54
Gál Zoltán 68
A mumus 77
Utózmányok 98
Sigrid 108
Erdei Ferenc 114
Végrettségi 122
Összefoglalók 136

HARMADIK (FÖLÖSLEGES) RÉSZ 145

Vakbél 147
 6

SZÓ- ÉS JELMAGYARÁZAT
a szöveg jobb megértéséhez

60, 60-ban az 1959-től 1963-ig terjedő időszak (5 naptári év), arra vonatkozó.
eggy 1 (számnév). Ragozott alakban vagy szóösszetételekben: egy (pl. egyenként,
egy-két stb.). Nem én találtam ki: a budapesti Királyi József Műegyetem
diákfolyóirata, a Vicinális dugóhúzó már száz évvel ezelőtt használta ezt a
hasznos, megkülönböztető helyesírási alakot:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vicinális_Dugóhúzó {2013-03-16}.
eggyes 1, 1-es, egyes (osztályzat).
egy egy (határozatlan névelő).
én én (a szerző, Jurth Attila; rövidítve: J. A.). Állhat mondat elején is.
Festschrift emlékkönyv, ünnepi írás/irat, „...a legrégebbi és a legrangosabb tudo-
mányos műfajok egyike, amelyet kerek számú születésnapi ünnepségekre
szoktak kiadni. Különösen Németországban volt – és van folyamatosan –
divatban. (Innen közkeletű, magyarul is használatos neve: Festschrift.)”:
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00115/pdf/06konyv.pdf {2012-11-04}. Jelen
Festschrift azonban egy „kicsit” merőben más: nem több tudós állította össze
egynek a tiszteletére, hanem egy nemtudós írta meg egy egész osztálynak, egy
egész iskolának és egy egész közoktatásnak egy kerek számú évfordulóra.
ff. és a következő oldal(ak)on.
ibid. ibidem – (lásd) ugyanott: ugyanazon (idézett) anyagban. Oldalszám nélkül:
annak ugyanazon oldalán.
in: benne; a gyűjteményben. Több szerző által írt publikációban (taláható).
L. vagy l. lásd.
N. N. (nomen nescio) ismeretlen (szerző).
infra (lásd/lásd még) alább.
mgtsz mezőgazdasági termelőszövetkezet.
nőúr személy: lehet férfi is, nő is.
op. cit. opere citato – ugyanazon szerző megelőzően v. utoljára idézett művében.
osztály 1. osztály (a szó közismert, szótári jelentéseiben);
2. a Budapest IX. ker. Fáy András Általános Gimnázium:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fáy_András_Gimnázium {2023-09-19} 1959–63.
évi I–IV. E humán–orosz tagozatú osztálya.
összefoglaló tantárgyanként a tanévi félévi, főleg évvégi utolsó óra, amelyen a
szaktanár áttekinti az elvégzett tananyagot. Néhány tanulónak indokolt
esetben kérésükre (pl. megbukás elkerülése vagy a legjobb osztályzat
megszerzése végett) megengedheti, hogy ezen az órán az egész tananyagból
feleljenek. Az összefoglalón kapott osztályzat súlyozottan kerül elbírálásra.
A szaktanár kikérheti a tanári konferencia véleményét, és fordítva, a tanári
konferencia nyomást gyakorolhat a tanárra a tanuló végső elbírálásában.
 7

p. pagina – oldal(szám).
szocialista szocializmusra vonatkozó, annak szellemében való/cselekvő stb.
szocializmus az 1949–1989 közötti időszak főleg Magyarországon (kereken 40
év) az 1956. október 22-től (hétfőtől) a félévi bizonyítványosztásig, 1957.
március 8-ig (szombatig) terjedő időszak kivételével. A ~ sokkal fejlettebb
társadalom, mint a kapitalizmus, és majdnem olyan fejlett, mint a
kommunizmus. A közép-kelet-európai térségben a minket érdeklő 1959–63
közötti időszakban a baráti Csehszlovákia [Československá Socialistická
Republika] az élenjáró testvéri Szovjetunióval [Союз Советских
Социалистических Республик] együtt már a kommunizmust építette.
Lengyelország [Polska Rzeczpospolita Ludowa], Magyarország [Magyar
Népköztársaság], Románia [Republica Populară Romînă], valamint Bulgária
[Народна Pепублика България] összes népei a tervet túlteljesítve
fáradoztak a szocializmus felépítésén, míg Kelet-Németország [Deutsche
Demokratische Republik], szegényke, csupáncsak demokratikus volt (Német
Demokratikus Köztársaság).
supra (lásd/lásd még) fent(ebb).
Sztrovacsek valaki (fiktív, nem szükségszerűen ugyanaz a személy; semmi köze
Rejtő (Reich) Jenő (1905–1943): Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte
sajnálatára) c. regényének (Kossuth Kiadó, Budapest, 2007.) egyik hőséhez):
http://mek.oszk.hu/01000/01038/01038.pdf {2017-06-08}.
téesz, tsz termelőszövetkezet.
úrelvtárs úr vagy elvtárs a szóban forgó történelmi korszaknak megfelelően.
ugatozik elvet, nézetet, ideológiai szólamokat folyamatosan, ha kell, ha nem,
hangoztat.
uo. ugyanott (ugyanazon az oldalon).

{…} az az év-hó-nap, amikor az előtte álló linket használtam az interneten

(hozzáférés kelte). Ha PDF (.pdf) fájlformátumban olvasod ezt a könyvet, az
aláhúzott, eltérő színű linkeket rákattintással azonnal kinyithatod.

Ezt a könyvet mindkét oldalon 3 centiméteres margóval, másfeles sortávval, 12

pont méretű Cambria típusú karakterekkel írtam.1 Az oldalszámok megegyeznek az
Adobe Reader® olvasóprogram számozásával. A szkennelt képek (fényképek) 600
pont/hüvelyk (600 dpi) felbontásúak, vagyis jól felnagyíthatók.

Az ugyanolyan méretű, mindkét oldalon további 2 centiméter

margóval készült, sűrűn szedett idézetek a szöveg szerves
részét alkotják.1
A fentihez hasonló, kisebb, 11 pontos Times New Roman fonttal
szedett betétek a főszövegtől való elágazást képeznek. Ezeket akár át
is lehet ugrani.1

1 Az apróbetűs (10 pontos) lábjegyzetek számadatokat, magyarázatokat, utalásokat, további

információkhoz vezető, tetszés szerint igénybe vehető linkeket tartalmaznak. Ezeket nem szükséges
minden esetben elolvasni.
 8

ÜRES OLDAL
 9

ELSŐ (GYORS) RÉSZ

 10

ÜRES OLDAL
 11

MI LETT BELŐLED, JURTH ATTILA?

Azt hiszem, ez az érettségi találkozók egyik kulcskérdése, ezért mindjárt röviden, szinte
táblázatosan megválaszolom, de előbb lássuk a téma ikerkérdését:

Attilácska, mi leszel, ha nagy leszel?

Budapesten 1945. május 15-én születtem. A negyvenes években villamosvezető,

majd mozdonyvezető szerettem volna lenni. Később kultúrmérnök apám mintájára
tervezőmérnök, de inkább gépész- vagy elektromérnök. Talán harmadikos
gimnazista koromban kristályosodott ki, hogy szerteágazó érdeklődéseimet
integrálandó, a hangmérnöki pályát fogom megcélozni. Ugyanakkor önálló,
független életet kívántam magamnak: se főnök, se beosztott nem akartam lenni.
Ehhez képest itt álljanak a tények:

voltam/vagyok:
• nyelvtanár, idegenvezető, fordító, tolmács
• zenetanár, zongorakísérő, templomi orgonista, zeneszerző
• békebíró

nem voltam:
• katona

éltem/élek:
Magyarországon, Szovjetunióban, Ausztriában, Spanyolországban, Ausztráliában

tanultam/már nem tanulok:

a fenti országokban (44 éves koromig folyamatosan volt diákigazolványom; 56 éves
korom óta folyamatosan van nyugdíjas igazolványom, amiből következik, hogy
életemben 12 évig voltam „felnőtt”)

szerettem és tiszteltem/ma is szeretem és tisztelem:

családomat ‒ 1975-ben nősültem (Kocsárdi Réka, született Székesfehérváron
1950-ben; nyelvtanár, tolmács, kineziológiai szakoktató; 4 gyermek: 2 fiú, 2 leány,
születtek 1980-tól 1984-ig; 2 leányunoka: születtek 2012-ben)

Életem adatait ennél részletesebben lásd a Vakbélben (infra 151–158.p.) és/vagy a

www.australianmusiccentre.com.au/artist/jurth-attila weblapon.

Mérleget vonva:
Mérnök nem lettem, de mindvégig megőriztem önállóságomat. Egyetlen egyszer
voltam teljes állásban: 1965-ben négy és fél hónapig (infra 149.p.). Minden további
tevékenységemet megbízóimmal és klienseimmel a jogegyenlőség szellemében
külön-külön szóbeli vagy írásbeli megállapodások, szerződések alapján a saját
nevemben, egyszemélyi felelősséggel végeztem. Minden munkámat élvezettel és
jókedvvel láttam el. A munkát használtam fel életemhez, nem az életemet
használtam el munkában. Jó mulatság, férfi szórakozás volt, ami máig is tart.
 12

ÜRES OLDAL
 13

MÁSODIK (RÉSZLETES) RÉSZ

 14

SZEREPOSZTÁS

FŐSZEREPLŐ

Budapesti IX. ker. Állami Fáy András Általános Gimnázium

Budapest IX., Mester u. 60–62.
130–891

MELLÉKSZEREPLŐK

Jurth Attila gimnáziumi tanuló

Budapest IX., Mester u. 37. II. 1.
333–632

és mások
 15

MIÉRT ÉPPEN A FÁY?

Egyik nap zongoratanárnőm, Mária néni 1

váratlanul azzal fordult hozzám, hogy
meggondolnék-e zeneakadémiai felvételi vizsgára való felkészülést. Most ugyanis,
a nyolcadik általános végeztével egyenesen főiskolai tanulmányokra válthatnék,
különben csak érettségi után. A kérdéstől annyira paffá lettem, hogy némi torok-
köszörülés közepette valami olyasmit krákogtam, hogy köszönöm, majd otthon
megbeszélem. Mária néni indítványa azért lepett meg módfelett, mert a legnagyobb
dícséret, amit valaha – nagy ritkán – elkönyvelhettem, csupán ennyiből állt: „ez jó
lesz”. Nála ez volt egy zongoradarab elsajátításának a non plusz ultrája. 2
Egyáltalán nem gondoltam, hogy én úgy – olyan fokon – zongorázok, mint
ahogyan a nálam három évvel fiatalabb Perényi Miklós 3 gordonkázik, akinek első
zeneakadémiai fellépését két évvel korábban, 1957-ben ámulva néztem és hall-
gattam végig. Ennél azonban nagyobb gondom is volt: 1958-ban a század egyik
legnagyobb, ha nem éppen a legnagyobb zongoraművésze, Szvjatoszlav Richter4
1 Kien Mária (1897–1977) aranyokleveles (1975) zongoratanár (Budapest, IX. Knézits u. 2.), a Liszt
Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, régebbi nevén: Zeneakadémián Bartók Bélának (1881–1945), a
zongora tanárképző professzorának (szuhafői Bartók Béla: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bartók_Béla
{2013-04-08}) növendéke volt. Nála végzett az 1920-as évek közepén (In: Halálozás. Új Ember 33.
évf., 1977(31) (július 31.), 4.p.: https://adt.arcanum.com/hu/view/UjEmber_1977/?pg=135&layout=s
{2023-09-15}). A szocializmus idején a Fővárosi Zeneiskola Szervezet IV. sz. Körzeti Zeneiskolájában
előképzőt és zongorát tanított. (A zeneiskola a Budapest IX., Mester u. 19. és a IX., Illatos út 2–4. sz.
alatti általános iskolák tantermeiben 14.00–20.30 óra között működött.) Nekem 1953-tól nyugalomba
vonulásáig, 1961-ig volt a tanárom (infra 230. lábjegyzet, 85–86.p.). A zeneiskolai oktatás heti két 15,
30 vagy 60 perces hangszeróra (osztályszinttől függően) és egy 90 perces zeneelmélet-óra (szolfézs,
később összhangzattan másik szaktanárral) jeles rendűeknek, mint például nekem, évi 10 forint
tandíjba, vagy (más években) semmibe se került. A zeneiskola jogutódja a Ferencvárosi Ádám Jenő
Zeneiskola, 1092 Budapest, Köztelek u. 8.: http://www.ferencvarosizeneiskola.hu/ {2023-09-03}.
2 Ebben (is) világhírű mesterét követte. Bartók sem szórta a dícséreteket – ők mindketten még az
oktatáspszichológián és a csodagyerekek törékeny lelki világán kívüli/előtti időkben éltek:
Székely Júlia (1906–1986): Bartók tanár úr. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1978., 54.p. és 99.p.
3 Perényi Miklós (1948–) gordonkaművész, egyetemi tanár, 60-ban: zeneművészeti főiskolai hallgató:
http://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=ZENESZ&id=261 {2012-12-17}.
4 Святослав Теофилович Рихтер [Richter] (1915–1997) német-orosz származású szovjet zongora-
művész: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szvjatoszlav_Teofilovics_Richter {2012-12-18}.
 16

kétszer is vendégszerepelt Budapesten.5 Nemcsak én, de neves előadók6 is nyíltan

hangoztatták: Richter után nem lehet zongorázni. Ő az elérhetetlen, sőt meg-
közelíthetetlen tökély. Eszembe jutott egy fél füllel hallott rádióinterjú, ahol a ripor-
ter azt kérdezte a mestertől: mennyit gyakorol, hogy olyan művészi teljesítményt
képes nyújtani, amilyentől a nagyon is igényes budapesti közönségnek egyszerűen
eláll a lélegzete? Richter szerényen (és vonalasan) azt felelte: mint minden szovjet
dolgozó, ő is napi nyolc órát dolgozik, nyolc órát szórakozik és nyolc órát pihen. 7 Ez
volt az első találkozásom, mondhatnám konfrontációm a hivatásos előadóművész
mindennapjával.
Szokásos hosszú sétáim alatt meghánytam-vetettem magamban az új helyze-
tet: lehetnék zongoraművész. Esetleg művész-tanár. De napi nyolc óra gyakorlás
árán?8 Vasárnap is? Ez lenne a norma? Hú…
A következő zongoraórán ismét megköszörültem a torkom, és mutálós
krákogások közepette az akkor tőlem telhető legudvariasabb formában Mária néni
tudtára adtam: ha bennem isteni szikra lakozik, akkor az bizony ki fog ugrani, meg
fog gyulladni, és lángolása le fogja nyűgözni az emberiséget. 9 Ha meg nem – és ez a
valószínű szcenárium –, akkor bizony jobban teszem, ha általános középfokú vég-
zettséget szerzek, amivel a „polgári életben” tovább tudok lépni.

Mária néni nyugalomba vonulásakor azonban tett még egy kísérletet

az érdekemben Euterpé10 oltárán áldozandó. Felkereste egykori diák-
társát, Hernádi Lajost,11 aki a Zeneakadémián a zongora főtárgy
professzora volt, hogy hallgasson meg, mondjon véleményt. Hernádi
1961. november 24-én délután 5 órakor a Budapest XIII., Hegedűs
5 1958. február 8-a és 17-e között, valamint október 3-án.
6 Pl. Kocsis Zoltán (1952–) zongoraművész, karmester, zeneszerző (In: Rocco: Rocco karca. moly.hu
3. évf., 2011. (október 24.): http://moly.hu/karcok/115593 {2020-12-08}.
7 Pótkérdés (és ez nem a jereváni, hanem a budapesti rádióban hangzott el):
– A nagy szólókoncertjei napján is?
– Természetesen. Az esti hangverseny a szórakozási nyolc órából megy le.
8 Richter élettársa, Nina Dorliac [Нина Львовна Дорлиак] (1908–1998) szerint napi 9–10 órát
gyakorolt, és gyakran 20–30 kilométert gyalogolt: http://www.parlando.hu/Richter.htm {2012-12-18}.
9 Néhány híres ember, akinél a zene végül is legyőzte a „tisztességes” pályára taszigáló erőlködéseket:
• Georg Friedrich Händel (1685–1759) – jogász;
• Hector Berlioz (1803–1869) – orvos;
• II. (ifj.) Johann Strauſs (1825–1899) – bankár;
• Mogyeszt Muszorgszkij [Модест Петрович Мусоргский] (1839–1881) – katonatiszt;
• Pjotr Csajkovszkij [Пётр Ильич Чайковский] (1840–1893) – köztisztviselő;
• Claude Debussy (1862–1918) – tengerész le(hete)tt volna, ha az isteni szikra csütörtököt mondott
volna. Végezetül egy zseni, aki két hivatásban egyaránt maradandót alkotott:
• Alekszandr Borogyin [Александр Порфирьевич Бородин] (1833–1887) – orvos, egyetemi tanár
(kémia) és zeneszerző: http://hu.wikipedia.org/wiki/Alekszandr_Porfirjevics_Borogyin {2012-12-18}.
10 Eὐτέρπη – a zene múzsája, a hellenisztikus kor (i. e. IV. sz.) óta a lírai költészeté is.
11 Hernádi (Heimlich) Lajos (1906–1986) zongoraművész, főiskolai tanár, a Liszt Ferenc Zene-
művészeti Főiskola („Zeneakadémia”, Budapest VI., Liszt Ferenc tér 8.) zongora főtárgy professzora
(1945–1975): http://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=ZENESZ&id=1214 {2012-12-19}.
 17

Gyula utca 8. III. 1. sz. alatti lakásán fogadott Mária néni, apám és
apám második felesége, Erzsi néni társaságában. Bachot, Chopint,
Schumannt, Bartókot, Weinert és Jurthot játszottam kvázi à la carte.
Egy óra múltán igen barátságosan azt ajánlotta, hogy bátran jelent-
kezzek a zeneakadémiára: akár a tanárképzőbe, akár zeneszerzés
szakra szinte biztosan fölvennének, természetesen (most már csak)
érettségi után. Azt is mondta, hogy lát bennem fantáziát. Bartókot ő
ugyan másképp játssza, de az én előadásom meggyőző, ő úgy hagyná.
Szerzeményeimet így kommentálta: „na végre, valaki dallamokat ír”.
Megköszöntük a szakvéleményt, és távoztunk. Mária néni sugár-
zott. Úgy érezte: nem hiába volt zongoratanár több mint 35 éven át.
Az én gondolataim viszont már egészen máshol kalandoztak…12
Erzsi néninek nexusa volt Körmendi Vilmoshoz,13 ezért még annyit
megtett, hogy eljuttatott hozzá néhány szerzeményemet. 14 A következő
találkozásukkor Körmendi azzal adta vissza a kéziratokat, hogy „ez a
gyerek melódiával el tudná látni Európát”, és hajlandó lenne tanítani
is, de arra akkor önerőből nem volt anyagi keretem, a szülői házra
viszont nem számíthattam. Itt azonban elvágom a fonalat, mert ami
következne, az családi ügy.

Ha előbb nem, most biztosan ráirányult a figyelmem és ezzel együtt a család

figyelme is a továbbtanulásomra. Apám15 és második felesége, Erzsi néni16 szem-
pontjából közömbös volt a középiskola fajtája és helye. Anyám (Mami) 17 és második
12 Infra 85ff.; 230. lábjegyzet, 85–86.p.
13 Körmendi (Keilwert) Vilmos (1931–2016) zeneszerző, karmester, a Körmendi Együttes alapítója
(1957): https://hu.wikipedia.org/wiki/Körmendi_Vilmos {2017-06-08}.
14 • Jurth Attila: Petite concert waltz [Kis hangversenykeringő] (1960. húsvéthétfő után) zongorára.
Australian Music Centre, Sydney, 2012: http://www.australianmusiccentre.com.au/workversion/jurth-
attila-petite-concert-waltz/26393 {2013-02-13}. A zongoradarabot Gleviczky Anna (ma: Ferencz
Lászlóné) (1945. VII. 27. – 2020. XI. ??) osztálytárasnőmnél (60-ban: Szigetszentmiklós, Árpád-liget
13.) 1960. április 18-án tett látogatásom inspirálta, ugyanis ott tudtam meg, hogy édesapja előző évben
húsvétkor húnyt el, és ez szomorúságot vegyített az ünnepbe. Infra 102. lábjegyzet, 44.p.; és 159.p.
• Jurth Attila: Canzonetta di Zebegény [Zebegényi dalocska] (1960. augusztus 13.) hegedűre.
Australian Music Centre, Sydney, 2004:
http://www.australianmusiccentre.com.au/workversion/jurth-attila-canzonetta-di-zebeg-a-ny/13276
{2013-02-13};
• Jurth Attila: Candlelight waltz [Gyertyafény keringő] (1960. október 7.) zongorára. Australian
Music Centre, Sydney, 2010:
http://www.australianmusiccentre.com.au/workversion/jurth-attila-candlelight-waltz/24451
{2013-02-13};
• Mazurka (1961. április 7.) in: Jurth Attila: Homage to Fryderyk Chopin [Hommage à Fryderyk
Chopin] (1967) zongorára. Australian Music Centre, Sydney, 2011:
http://www.australianmusiccentre.com.au/workversion/jurth-attila-homage-to-fryderyk-chopin/25037
{2013-02-13};
• Spleen (1961 őszén) mezzoszoprán hangra és zongorára: Jurth Attila: Spleen per violincello [sic!] e
pianoforte [Spleen gordonkára és zongorára] (1961). Australian String Teacher 11(2), 1989 (Spring
[tavasz]), 25–28.p.; Jurth Attila: Spleen énekhangra vagy gordonkára és zongorára (1961). Australian
Music Centre, Sydney, 2012:
http://www.australianmusiccentre.com.au/workversion/jurth-attila-spleen/26785 {2013-02-13}.
15 Jurth Ferenc (1914–2011) okl. mérnök, műszaki szak- és tankönyvíró. 60-ban: az Országos Vízügyi
Főigazgatóság (OVF), Budapest V., Alkotmány u. 27.: http://www.ovf.hu/ {2020-12-17}) főmérnöke,
Budapest VII., Tanács krt. 1. II. 4. Infra 83–84.p.
16 Jurth Ferencné (korábban: Tóth Józsefné) szül. Bálint Erzsébet (1901–197?) tanítónő (nem
dolgozott). Infra 220. lábjegyzet, 83.p.
17 Dr. Bács Ferencné (Jurth Ferencné 1939–1949) szül. Stummer Lenke (1916–1994) közgazdász, 60-
ban: a MERT Minőségellenőrző Részvénytársaság (Budapest V., Nádor u. 22.) bonyolítója (MERT
nem volt elég bonyolult – J. A.), Budapest II., Bimbó út 5. I. 4.
 18

férje, Franci bátyám18 az Eötvös reált19 javasolta: kitűnő hírnévvel rendelkezik, oda
járt apám nyolc évig, jó lesz az nekem is. Nővérem, Ildikó 20 azt ajánlotta, hogy
válasszam a Villányi úti József Attilát, 21 a volt cisztercita [sic!] gimnáziumot: oda
járnak a „budai úrifiúk”. Anyai nagyanyámnak, Nagyinak 22 viszont az volt a véle-
ménye, hogy ha a Fáy Gimnázium23 Lojzi bácsi mindhárom fiának 24 megfelelt, akkor
az nem lehet egy utolsó hely akkor sem, ha a Franzstadt25 közepére telepítették.
Ennyi sznobság után „megsétáltam” a dolgot. Vannak, akik döntéshozatal
előtt alszanak a fontos ügyekre, én inkább sétálok egyet. Vagy többet. A séta nálam
60-ban 1–3 órás, 6–7 km/óra sebességű gyaloglást jelentett. (Az alsó határtempót –
sík terepen 10 perc alatt eggy kilométert –, ha nincs hőség, ma is tartom.)
Számomra az lett volna az ideális megoldás, ha egyáltalán nem kellett volna
törődnöm a középiskolával. Mondanák meg, mit kell megtanulnom, s amikor el-
készültem, szólok, jelentkezek, és akár bizottság előtt minden tantárgyból le-
vizsgázok. A végén az érettségi tárgyakból. 26 Oly hosszú volt az elmúlt nyolc év az
általános iskolában – a tanév szinte soha nem akart véget érni. A két és fél hónapos
18 Dr. Bács Ferenc (1915–1972) okl. közgazdász-tanár, 60-ban: a Külkereskedelmi Minisztérium
(Budapest V., Honvéd u. 13–15.) devizafőosztályának a főelőadója; (ifj.) Bács Ferenc (1936–2019)
színész: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bács_Ferenc {2020-12-17} biológiai apja.
Magyar Nemzet XXVIII. évf., 1972(225) (szeptember 23.) 6.p.:
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNemzet_1972_09/?pg=221&layout=s {2020-12-17};
Népszava C. évf., 1972(225) (szeptember 23.), 15.p.:
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1972_09/?pg=214&layout=s {2020-12-17}.
Infra 200. lábjegyzet, 78.p.
19 Eötvös József Reáliskola; 60-ban: Eötvös József Gimnázium, Budapest V., Reáltanoda u. 7.:
http://www.ejg.hu/ {2013-02-27}.
20 Jurth Ildikó Gabriella (1940–) gyémántdiplomás (2023) kertészmérnök-tanár, 60-ban a Kertészeti és
Szőlészeti Főiskola (Budapest XI., Ménesi út 44–48.):
https://kertk.szie.hu/karunkrol/bemutatkozas/tortenetunk-es-kozelmult {2020-12-17} hallgatója.
21 József Attila Gimnázium, Budapest XI., Villányi út 27.: http://www.szig.hu/ {2013-02-27}.
22 Stummer Adolf Károlyné szül. Kladni Adalberta (1892–1968) magyar és német gyors- és gépírónő,
utoljára – a II. világháború előtt és alatt – a Magyar Tudományos Akadémia (MTA: http://mta.hu/
{2017-06-13}) igazgatási és jogi osztályán titkárnő. 60-ban: nyugdíjas, aki az 1949-ben elvált szüleim
megbízásából Ildikó és az én gondozásomat vállalta. Budapest IX., Mester u. 37. II. 1.
23 Budapesti IX. ker. Állami Fáy András Általános Gimnázium, Budapest IX., Mester u. 60–62.
Jogutódja: Fáy András Technikum: https://fayamszki.hu/ {2023-09-14}.
24 Kopeczky Lajos (1935–), Péter (1940–) és Tamás (1942–) apja: Kopeczky Alajos, „Lojzi bácsi”
(1907–2001) okl. orgonaművész-tanár, szakfelügyelő, karnagy (Budapest IX., Mester u. 24.):
http://lexikon.katolikus.hu/K/Kopeczky.html {2015-02-28}. 60-ban: a Hámán Kató téri Páli Szt. Vince
plébániatemplom kántor-karnagya. Kórusának Ildikó 1950-től 1963-ig tagja volt. Próbák és misék
alatt sokszor ott ültem Lojzi bácsi balján az orgonapadon. A tőle ellesett regisztrálási, népének-/
dicséretkísérési, valamint kitöltő improvizációs fogásoknak – és persze billentyűs technikámnak –
köszönhetem, hogy 1970 óta fizetett templomi orgonista vagyok (Ausztriában, Nyugat-Európában
1970–1982; Ausztráliában, főleg Queenslandben 1996–).
25 Ferencváros (Budapest főváros IX. kerülete) neve a helyi dialektusban.
26 A magántanulói státuszt igen ritkán engedélyezte a minisztérium. Korrepetálóként eggy ilyen esetem
volt: egy gyermekbénulásból kifolyólag kerekesszékben élő érettségi előtt álló fiút, Valyon Istvánt
magyar nyelvtanból készítettem föl az érettségi vizsgára 1967. február 16-tól június 7-ig. Másnap volt
a szóbelije. Ez volt az egyetlen (rész-)tantárgy, amiben anyja úgy érezte, hogy külső segítségre szorul.
Kijártam hozzájuk a József Attila lakótelepre (Budapest IX., Üllői út 126–130. 18. ép. fszt. 7.).
 19

nyári szünet viszont oly hamar elrepült – főleg a rendszerint eggy hónap nyaralás
Zebegényben. A jövőre nézve ambiciózus terveim voltak, de annak ellenére, hogy
inkább a műszaki világ felé vonzódtam, írtóztam attól, hogy lehatároljam magam
mondjuk egy technikumba. Onnét nem 360 fokos a továbblépés lehetséges
mezőnye, hanem csak annyira tág, amennyire a szakosított középiskola profilja
behatárolja. Maradt az általánosan képző gimnázium: annak van reál és humán
tagozata, s a kettő között vajmi kevés a különbség, ha a négy év eredménye kiváló,
és az egyetemi felvételi vizsga is jól sikerül.
Egyszer csak megtorpantam, mert megütött a heuréka!27 élménye: A legjobb
gimnázium a legközelebbi gimnázium! Ha odajárok, akkor marad meg a legtöbb
időm mindarra, ami érdekel és ami jól esik. A Mester utca 37. számú bérháztól, ahol
laktam (1. kép, 20.p.), a túloldali Fáy Gimnázium kapujáig két és fél perc a
menetidőm. Ehhez hozzájön eggy perc kezét-csókolom-Nagyi, 28 ajtóbecsapás és két
emelet sprint le az utcáig. Öt perc tehát az utolsó korty reggelitől az első sóhajig az
iskolapadban. Oda még rövidebb is lesz az útidőm – kb. eggy perccel –, mint most
az általános iskolába, amely ellenkező irányban – a belváros felé – az utca innenső
oldalán a második sarok.29
A Fáy András Gimnáziumba jelentkeztem. Nagyi arcán egy röpke félmosoly
suhant át: azt hitte, őrá hallgattam.
Hadd higgye.

27 εὕρηκα – megvan!: http://www.urbanlegends.hu/2011/06/heureka-mondta-arkhimedesz

{2012-12-21}.
28 Szüleimet, nagyszüleimet és apám feleségét világéletemben magáztam; anyám férjét és az engem
letegező nem tanár férfiakat 1959 nyarától kezdve udvariasan, „bátyámnak” szólítva visszategeztem.
29 12. sz. Fővárosi Általános Fiúiskola, Budapest, IX., Mester u. 19. I. emelet (bejárat: Ipar u. 8.).
Jogutódja: Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola,
1092 Budapest, Mester u. 19.: https://sites.google.com/mofe.hu/iskola/mofe {2023-09-04}.
 20
Fénykép: B. Nagy Ottó, Budapest, 1970.

1. kép. A Budapest IX. kerület, Mester utca 37. számú ház 1970-ben.
Két és fél perc a Fáy András Gimnáziumtól.
A baloldali erkély az én szobám előtt van, tőle balra Ildikó szobája (II. emelet 1.).
 21

OROSZ TAGOZAT

Nekünk, felvételt nyert elsősöknek az évnyitó előtti napon meg kellett jelennünk a
Fáy András Gimnáziumban, hogy különböző szempontok szerint különböző pár-
huzamos osztályokba besoroljanak minket. 1959. augusztus 31-én reggel 10 órakor
mintegy kétszázan gyülekeztünk az iskola udvarán: fiúk, lányok vegyesen. Nap-
sütéses reggel volt. Fontos felnőttek intézkedtek, jöttek-mentek, szemmel láthatóan
izgatottak voltak annak ellenére, hogy idegességüket, amennyire tudták, magukba
fojtották. Hol az egyik, hol a másik hangos szóval, de barátságosan ismertette a
tudnivalókat. Ezek szerint öt párhuzamos osztály indul, ebből négy a most
bevezetendő öt plusz egyes formátumban. A heti hat tanítási nap egyikén a tanulók
reggeli vagy délutáni műszakban politechnikai oktatásban részesülnek, ami azt
jelenti, hogy négy év múlva a teljes értékű gimnáziumi érettségi bizonyítvány mellé
(esetleg rövid kiegészítő szakképzés befejeztével) szakmunkás-bizonyítványt is
szereznek. A lányok számára az óbudai Goldberger textilgyárban 30 biztosították a
szakmunkásképzést, míg a fiúknak különféle üzemekben elsajátítandó szerszám-
lakatos, autószerelő és autóvillamossági szakmát kínáltak. Nekünk ezen a dél-
előttön választanunk kellett. Nemcsak szakmát, hanem idegen nyelvet is.
Választhattunk az angol, a német és az olasz nyelv közül, amelyet a kötelező
orosz mellett tanulni fogunk. A szakma és a nyelv azonban nem volt egymástól
független. Megvolt, hogy az A, B, C és D osztályban ilyen és ilyen politechnika mellé
ez vagy az a nyelv párosul. Azt is megtudtuk, hogy indítanak egy ötödik osztályt is,
az E-t, amelyben nincsen politechnika, ellenben a szokásos heti három óra helyett
minden nap lesz orosz. A tananyag nem lesz több, mint a tantervi előírás, hanem

30 Goldberger Textilnyomó és Kikészítő Nemzeti Vállalat, Budapest III., Lajos u. 136.:

http://egykor.hu/budapest-iii–kerulet/goldberger-gyar-obudan/2998 {2013-03-10}.
 22

azt kiegészítendő, társalgási órákat iktatnak be, vagyis a kötelező anyagra támasz-
kodva – azt nem túllépve – a beszédkészséget fogják fejleszteni.
Öt tanár – mint később kiderült: az öt osztályfőnök – táblát tartott fenn
I. A ANGOL, I. B NÉMET stb. felirattal. A koordináló tanár maga elé szólította azokat,
akik az általános iskolából az utolsó, nyolcadik osztály évvégi bizonyítványa alapján
kitűnő általános tanulmányi eredménnyel 31 jöttek ide. Ők kiléptek, és azt az
utasítást kapták, hogy csatlakozzanak az általuk választott osztályhoz úgy, hogy a
megfelelő tábla közelében sorakozzanak. Ez megtörtént, és most a jeles rendűek
tették ugyanezt. Majd a jó rendűek következtek, akik közé én is tartoztam. Még nem
voltunk sokan, bőven volt hely mind az öt párhuzamos osztályban, mindenki
kívánsága szerint helyezkedett el. Probléma csak az utánunk következő, nagy-
számú közepes rendű csoportban keletkezett, ugyanis akik nem voltak elég fürgék,
hogy az általuk választott osztály „területére” fussanak, azokat a táblát tartó
osztályfőnök odébb küldte, ha az ő osztályának előre kijelölt létszáma már betelt. A
közepes rendűek egy része tehát szerencsés volt, a többi viszont méltánytalanul
olyan osztályban találta magát, ahová nem akart tartozni. Azt nem tudom, hogy a
gimnázium egyáltalán fölvett-e elégséges rendűeket. (Ha igen, nagyon kivételes
esetekről lehetett szó.) Ezek értelemszerűen már csak a maradék helyeket tölt-
hették be.
A jövőmet úgy képzeltem el, hogy mérnök lesz belőlem, ezért a politechnika
gondolatával gyorsan megbarátkoztam: még segíthet is, hogy bejussak a műszaki
egyetemre. Azonban a kezemet és főleg az ujjaimat a zongorázásom miatt már évek
óta kínosan, mondhatnám mániákusan óvtam minden lehetséges sérüléstől, ezért a
kínálatból a legkímélőbb szakmát választottam: az autóvillamossági politechnikát.
Ez ugyanakkor az I. A osztályban angol nyelvvel járt, aminek külön örültem. Angolt
(és németet) már az általánosban is tanultam, amikor egy-egy tanár túlórában az
első tanítási óra előtt vagy az utolsó után tartott nyelvtanfolyamot kezdőknek.

31 Általános tanulmányi eredmény: az összes tanult tantárgy félévenkénti osztályzatának számtani

közepe. Az egyes tantárgyak minősítése 60-ban: jeles vagy 5-ös (4,71–5,00); jó vagy 4-es (3,71–
4,70); közepes vagy 3-as (2,71–3.70); elégséges vagy 2-es (1,51–2,70), vagyis négy értékes fokozat.
Az elégtelen vagy 1-es (<1,51) bukást jelent. Azt a tanulót, aki a tanév végén két vagy több tárgyból
elégtelent kap, osztályismétlésre utasítják. Aki a tanév végén minden tantárgyból (és magaviseletből
is) jelest kap, annak az általános tanulmányi ereménye kitűnő vagy tiszta 5-ös (5,00). A tanár az egyes
tantárgyak részeredményeit – osztály előtti felelés, iskolai írásbeli dolgozat, házi feladat, nagyobb pro-
jekt (pl. olvasónapló, növény- és rovargyűjtemény) stb. – 1-estől 5-ösig általában egész, ritkábban
öttizedes számokkal bírálja (1,5 jelölése: 1/2 [egyketted]; 2,5-é: 2/3 [kétharmad]; 3,5-é: 3/4 [három-
negyed]; 4,5-é: 4/5 [négyötöd]). Az egyes tantárgyak ilyen részeredményeiből vagy számtani közepet
vesz, vagy a komponenseket saját belátása szerint súlyozza. A félévenkénti bizonyítványba azonban
mindig egész szám kerül. Százalékokban kifejezett értékelés általános és középiskolákban nincs.
 23

Igyekeztem pozitívan hozzáállni az új helyzethez, és várakozással néztem az első

műhelylátogatás elé.
Másnap, szeptember 1-jén délután 5 órai kezdettel lezajlott az évnyitó ünne-
pély, amelyen ünnepi öltözékben kellett megjelennünk. A lányok egyenruhája sötét-
kék alapon fehér csíkos matrózgalléros fehér blúzból és sötétkék szoknyából állt, a
fiúk sötétkék öltönyt, fehér inget és ezüstszürke nyakkendőt viseltek. A lábbelire
vonatkozóan a magassarkú cipő tilalmától eltekintve nem volt előírás.
Az ünnepély, amelyen az egész tanulóifjúság – mintegy 700 kamasz – a teljes
tanári karral és jónéhány szülővel együtt kellő mennyiségű ülőhely híján az iskola
udvarán álldogált, alapvetően unalmas volt. Engem az sem villanyozott fel, hogy
Helényi igazgató32 minket, elsősöket üdvözölve értésünkre adta: óriási megtisztel-
tetésnek kell vennünk, hogy az ország leghaladóbb, legújabb utakon járó tanintéz-
ményének váltunk immár büszke tanulóivá. Az 5+1-es oktatási rendszerbe ágyazott
politechnikai képzés ugyanis most itt, nálunk veszi diadalmas kezdetét. Rendkívüli
módon meg kell becsülnünk magunkat.
A szép ruhában ácsorogva, egyik lábamról a másikra támaszkodva eltűnőd-
tem azon, hogy ezekben az órákban több tízezer évfolyamtársam veszi tudomásul:
egytől egyig ők is egy legesleg-, de legalábbis egy legvalamilyenebb iskolába kerül-
tek be, őnekik is büszkének kell lenniük, nekik is rettenetesen meg kell becsülniük
magukat. Hiszen melyik évnyitón hangzik el: „Kedves elsősök! Szeretettel köszön-
tünk benneteket hazánk meglehetősen gyenge középiskolájában, ahol átlagon aluli
tanáraitok által a ti megbízható lustaságotokkal karöltve biztosítjuk, hogy négy év
múlva ebből az alma máterből funkcionális analfabétákként fogtok kikerülni az
Életbe nagy É-vel. Nálunk azt sem fogjátok megtanulni, mi az hogy funkcionális
anαβ és hogy mit keres a máter (Mutter?) mellett egy alma.” Aztán valahol ezt is ki
kell mondani: „Isten hozott minálunk, az ország ideológiailag és pedagógiailag leg-
szarabb – bocsánat: legrosszabb – középiskolájában! A minisztériumi felmérések
szerint már három éve tartjuk ezt a gyatrasági rekordot.”33

32 Dr. Helényi Ferenc német–latin szakos tanár (Budapest, XII., Tóth Lőrinc u. 7.). A Fáy András
Gimnáziumban 1953-tól 1957-ig tanított, de csak német nyelv és irodalmat. 1957-től korai, 1971-ben
bekövetkezett haláláig igazgató volt. (Leánya, Helényi Ágnes évfolyamtársam volt.) Infra 11. kép,
137.p.: https://fayamszki.hu/igazgatoink/ {2023-09-15}.
33 Mit nem adtam volna, ha akkor tudom, amit most autentikus helyről idemásolok:
„A tanulmányi színvonal ellentmondásosan alakult: miközben 1955-ben a Fáy félévi átlaga (2,46) a
gimnáziumok között országosan a leggyengébb volt, nagy különbség látszott az osztályok
teljesítményében, és kiemelkedő egyéni teljesítmények is akadtak. Merz László például 1953-ban első
lett a Rákosi Mátyás tanulmányi versenyen földrajzból.”: https://fayamszki.hu/tortenelmunk/#sec4
{2023-09-15}.
 24

Nem – ocsúdtam fel –, ilyen nincs. Az iskola magára nézve nem ismeri el a
kétvégű mérőszalag létezését. A minimum (nulla vagy eggyes) az egyik végén a
maximummal a másikon csak akkor van, amikor ő bírál. A mindenkori mi iskolánk
mindig jó, annál is jobb és – szerénytelenség kizárva – sok vonatkozásban a leg-
jobb.
Visszazökkentem abba a felismerésbe, hogy ugyancsak szerencsés csillagzat
alatt születtem az Üllői úti Burger Klinikán 34 1945. május idusán,35 ha olyan privi-
légium ér, hogy én most egy országos viszonylatban úttörő gimnáziumban út-
törhetek. Négy év múlva érettségizett szakmunkás leszek! Szédületes és módfelett
úttörő perspektíva.
Másnap reggel fél nyolcra kellett az osztálytermünkben megjelennünk. Az
első nap elvileg nem kellemetlen, mert semmiből nem kell készülnünk, hanem csak
meg kell hallgatnunk a törvények végeláthatatlan sorát. Aztán persze be kell azokat
tartanunk, mert bevasalják rajtunk. Ezen a napon csak az osztályfőnök van velünk,
aki egyelőre az iskola általános szabályait ismerteti. Ilyenek az öltözködés, az
egyenruha használata (fontos a jelvényes Bocskai-csákó 36 büszke viselése hideg
időben), az iskolán belüli és kívüli viselkedés, a tanórák és az azokat szabályozó
csengetések időpontjai.
Még nem került sor arra, hogy a hét melyik napján lesz a politechnika, és
egyébként hogyan fog kinézni az órarendünk, amikor belépett az igazgató-
helyettes.37 Egy a kezében tartott ívről neveket sorolt fel, s akiket szólított, felálltak.
Én is közöttük voltam. Talán tíz-tizenöten voltunk, akik ki lettünk pécézve. Az
igazgatóhelyettes sorba állított bennünket, majd egy első emeleti tanterembe
terelt, amely közvetlenül a lépcsőház mellett legjobban volt szem előtt az igazgatói
iroda és a tanári szoba ajtajaival átellenben. Máshonnan is szinte egyszerre
érkeztek kisebb-nagyobb csoportok ebbe a terembe.
Tanácstalanul leültünk, ahová tudtunk. Nem csináltam semmi rosszat, mi a
baj? – gondoltam –, és úgy hiszem, a többiek is így voltak. Miért szúrtak ki minket?

34 II. sz. Női Klinika, Budapest VIII., Üllői út 78. Igazgató főorvos 1936-tól: dr. Burger Károly (1883–
1962) egyetemi tanár. 1944-ben elhagyta az országot, de a háború után egy ideig még mindig az ő
nevével (fém)jelezték ezt az egyetemi klinikát: https://semmelweis.hu/noiklinika/ulloi/ {2023-09-15};
https://www.antikvarium.hu/konyv/dr-burger-karoly-szuleszet-876374-0 {2023-09-15}.
35 Az antik római naptárban március, május, július és október 15. napja, a többi hónap 13. napja.
36 Infra 160.p.
37 Dr. Klenner Aladár magyar–német szakos tanár, 1958-tól 1971-ig igazgatóhelyettes:
http://regi.fayamszki.hu/index.php/rolunk/tortenelmunk/melleklet {2023-09-15}. Reményi Károly:
A Wekerle teleptől a Tóth Árpád sétányig. in: Horn János: Életek — Utak. Budapest, 2010, 281.p.:
https://mek.oszk.hu/16200/16224/16224.pdf {2020-12-17}. Infra 83. lábjegyzet, 38.p.; 11. kép, 137.p.
 25

Csakhamar kiderült az események két verziója.

Amit megmondtak:
A nevelőtestület38 újra átnézte az új elsősök adatlapjait, köztük az általános
iskola elbocsátó jellemzését.39 Kiválasztottak egy osztályra való remek tanulót, ezek
vagyunk mi: az I. E humán–orosz tagozat politechnika nélkül. Mi nem eggy, de két
további nyelv közül választhatunk: latint vagy németet. Egyedül a mi osztályunk az,
ahol a második nyelvet egy-egy kisebb, körülbelül félosztályni csoportban fogják
tanítani, hogy a tanulók aktívabban vehessenek részt az órákon. Gyakran elhang-
zott, hogy mi vagyunk az elit csapat, az iskola krémje, és a hozzánk beosztott leg-
kiválóbb tanárok vezetése alatt az iskola elvárja: a mi osztályunk statisztikailag is
messzemenőkig élenjárjon az iskola átlagához képest. Oroszul úgy meg fogunk
tanulni, hogy az érettségi vizsgán – amelynek nemcsak írásbeli része lesz, mint az
országban mindenütt, hanem – mi, orosz tagozatosak szóbelizni is fogunk. A jobbak
közülünk szabadon fognak társalogni a vizsgaelnökkel, aki perfekt orosz nyelv-
tudással fog rendelkezni. Ettől a szinttől a németesek sem maradnak le sokkal.
Annak ellenére, hogy hivatalosan humán tagozat vagyunk, a matematika, fizika,
kémia és biológia oktatása éppen olyan „erős” lesz, mint egy reál tagozatban,
viszont nem lesz ábrázoló geometria. Röviden: legyünk büszkék, a Fáyban mi
kiemelt osztály vagyunk, a választott nép, de ezzel öntudatos felelősség is jár: a
kiváló tanulmányi eredmények elérésének felelőssége.
Amit nem mondtak meg:
Az agusztus 31-i demokratikus – és lényegében igazságos – választáson mind-
annyian lábbal szavaztunk: élve az ott helyben megkapott jogunkkal ahhoz a táblá-
hoz gyalogoltunk, ahová szuverén akaratunk vezérelt. A jobbak így töltötték meg az
egyes osztályokat. Ezzel azonban egy óriási és helyrehozhatatlan kollektív malőrt
követtünk el: tojtunk a szovjet – bocsánat: orosz – tagozatra. Néhányan – szerintem
tízen se – álltak be az I. E táblája alá. Azok sem azért, mert rajongtak az orosz
nyelvért és a szovjet kultúráért, hanem talán mert undorodtak a politechnikának
még a szagától is: normális, mondhatnám régi vágású gimnáziumba akartak járni.
Így tehát az orosz tagozat háromnegyed része a lomha mozgású közepes rendűek-

38 Elvileg az igazgató és helyettese(i), valamint az összes tanár és politikai funkcionárius. Gyakorlatilag

az igazgató vagy helyettese (delegáltja) és az érintett tanárok (elsősorban osztályfőnökök) csoportja.
39 Az általános és középiskolák végzős tanulóiról az utolsó osztályfőnök írásbeli jellemzést állít ki,
amelyet az iskola hozzácsatol a tanuló továbbtanulási kérelméhez, vagy közvetlenül juttatja el a
megpályázott intézményhez. A szocializmusban ez a jellemzés titkos: sem a szülő vagy gyám, sem az
érintett tanuló nem láthatja. Infra 119.p., 131–132.p.
 26

ből és az összes kettes rendűből került ki. Az I. E osztály en bloc a leggyengébb

teljesítmény felé nézett. Az orosz tagozat az iskola szégyenévé válhatott. Hát kibírja
ezt a fiaskót egy tápláló anyai40 szív a szocializmus sűrűjében? Nem, ezen sürgősen,
mielőtt a kerületi tanács oktatási osztálya kiveri a politikai balhét, változtatni kell!
Meg kell mutatni, hogy az orosz tagozat nem utolsó, hanem első az osztályok
közötti ranglistán. Minden ranglistán. Országos viszonylatban is, ha lehet. Ezért elő
a káderlapokkal, és rakjunk össze egy mintaosztályt, amelynek csodájára fog járni
még a magas minisztérium is!41 A kiszemelt tanulókból azok megkérdezése és
szüleinek vagy gyámjainak beleegyezése nélkül egyetlen tollvonással az iskola
kiválasztott, predestinált csodagyerekei lettek.
Így kerültünk össze mi, az I. E osztály tanulói azzal a küldetéssel, hogy
tetteinkkel hirdessük: minőségben az orosz tagozat ist über alles.42 Ami engem illet,
odalett a szakmunkás-bizonyítványom, ugyanakkor – legalábbis az első önkéntes,
de ennek ellenére kötelező társadalmi munkáig – nem kellett féltenem a kezemet a
fizikai munkától.
Az oktatási tárca a gimnáziumi négy évünkben most először, de távolról sem
utoljára elárulta, hogy nem az iskola van értünk, diákokért, hanem mi, diákok
vagyunk az iskoláért.

40 Tápláló anya (de: éltető, termékeny; jótékony, jóságos, áldásos, kegyes is): ezt jelenti a latin alma
mater (studiorum) kifejezés: supra 23.p.
41 Művelődésügyi Minisztérium, Budapest V., Szalay u. 10–14., ami nem volt olyan magason, ill.
messze, ugyanis Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes (és központi bizottsági tag) felesége
1957 óta a Fáy András Általános Gimnáziumban volt párttitkár és kórusvezető:
http://regi.fayamszki.hu/index.php/rolunk/tortenelmunk/melleklet {2023-09-15}. Itt megjegyzem,
hogy én Lugossy Jenőnét soha nem láttam-hallottam se énekelni, se kórusvezetni. Nem tudok arról,
hogy 60-ban volt-e egyáltalán énekkara a Fáy András Általános Gimnáziumnak. (Ha lett volna,
biztosan énekeltem volna benne, vagy zongorán kísértem volna.) Infra 83. lábjegyzet, 38.p.; 129.p.
42 Mindenek fölött van.
 27

MINEK IS TANULUNK?

Azt mondják: az életnek. Non scholae sed vitae discimus. 43

Csakhogy ez nem úgy
van. Mint megannyi másban, ebben a vonatkozásban is az iskola pont a valóság
ellenkezőjét tanítja. Ugatozza a demokráciát, közben egy katonasághoz vagy
szimfonikus zenekarhoz hasonló, vertikálisan szervezett hatalmi struktúrát alakít
ki a tanulók orra előtt a saját önző előnyére. Felszabadulást és szabadságot hirdet,
majd 7 óra 50-kor kulcsra zárja az épület belsejébe nyíló szárnyasajtót. Mi, az
iskola meghatározó diáknépessége legalább fél 1-ig foglyok vagyunk a szabadság-
ban, de a vele együtt járó egyenlőségben és testvériségben is.
Hanem az ifjabb Seneca44 a fenti maximának pont az ellenkezőjét írta: Non
vitae sed scholae discimus.45 Sajnos – derül ki a szövegösszefüggésből –, a bölcs
tudós rezignált megjegyzést tett az öncélú elméleti filozofálgatás ellen. 46 Magyarán:
Seneca kétezer-egyszáz évvel ezelőtt azt tapasztalta, hogy abban a mester–tanít-
vány rendszerben, amit már akkor is skólának neveztek, vajmi keveset törődtek a
valóban hasznos oktatással.
A mai értelemben vett általános és középiskola intézménye, illetve annak
szervezeti felépítése egyidős a paprikás krumplival: 47 60-ban még kétszáz eszten-

43 Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Latin tankönyvekben megtalálható, pl.: Nagy Ferenc –
Tóth József: Latin nyelvkönyv a gimnázium I. osztálya számára. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975,
1976, 47.p.; Gaar, Emil – Schuster, Mauritz: Liber latinus B I. Teil. Österreichischer Bundesverlag für
Unterricht und Kunst, Wien, 1968, 16.p. stb.
44 Lucius Annaeus Seneca (kb. i. e. 4 – i. sz. 65) római filozófus, az idősb Lucius (Marcus) Annaeus
Seneca (kb. i. e. 54 – kb. i. sz. 39) római szónok fia:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lucius_Annaeus_Seneca {2013-03-07}.
45 Nem az életnek, hanem az iskolának tanulunk.
46 Seneca, Lucius Annaeus: Epistulae morales ad Lucilium. XVI. könyv, 106. levél:
http://www.thelatinlibrary.com/sen/seneca.ep17-18.shtml CVI [12] {2012-12-26}.
47 Szuhay-Havas Ervin (1929–1998): A paprikás krumpli kultúrtörténete. Lenolaj.hu, 2009. (június
29.); N. N.: A paprikás krumpli kultúrtörténete. In: Bartók Julianna (szerk.): Sikondai saláta. LVIII.
VTSZ Találkozó, Sikonda, 2011., 9.p.: http://www.mvsctura.hu/document/salata_2011_sikonda.pdf
{2020-12-17}.
 28

dős sem volt. Mária Terézia 48 1774-ben rendelte el az osztrák örökös tartomá-
nyokra vonatkozó általános népiskolai rendtartást, az Allgemeine Schulordnung-ot49
a hozzárendelt tankönyvekkel együtt, majd három évvel később, 1777-ben írta alá
a Ratio educationis-t, a magyar korona országaiban felállítandó államilag irányított
és finanszírozott általános elemi és középfokú, valamint alsóbb szintű felsőfokú
oktatás rendszerét és részletes tantervét.50
Még azt hinnéd, hogy a felvilágosodás szellemében fogant első szekuláris ok-
tatási rendszer, amely Mária Terézia birodalmában, vagyis Európa ugyancsak nagy
részében a két császári és királyi rendelet (nem törvény, csupán rendelet!) hátsze-
lével fokozatosan bevezetésre került, fundamentálisan különbözött a korábbi, főleg
jezsuita szellemű eklézsiasztikus oktatástól, és már régen túlhaladta az ókori
filozófiai iskolákat tartalmában is, szervezeti felépítésében is. Mind az Allgemeine
Schulordnung, mind a Ratio educationis pátosszal teli preambuluma51 legalábbis
erre enged következtetni. Még meg is hatódnál, hogy mennyivel tökéletesebb az
utóbbi, az Ürményi József és Tresztyánszky Dániel 52 által részletesen kidolgozott
tanügyi rendszer, amelynek szerkezete és tartalma még a mi időnkben, a 60-ban átélt
szisztémában is könnyen felismerhető volt. Ráadásul még elérzékenyülnél a saját, a
gyermeked vagy unokád iskolai évnyitóján, hallva: miként szolgál az iskola neked s
magzatodnak; egymást követően mily művelt, boldog, általános és szaktudástól
duzzadó erkölcsös mintagenerációk cseperednek fel degesz pénztárcával a zsebük-
48 Erzherzogin Maria Theresia von Österreich (1717–1780): német–római császárné (1745–1765),
II. Mária (Terézia) néven magyar királynő (1740–1780, megkoronázva: 1741-ben):
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mária_Terézia_magyar_királynő {2020-12-07}.
49 Allgemeine Schulordnung, für die deutschen Normal-, Haupt- und Trivialschulen in sämmtlichen
Kaiserl. und Königl. Erbländern. Johann Thomas Edler von Trattnern, Wien, 1774:
https://books.google.com.au/books?
id=SmFJAAAAcAAJ&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&hl=en#v=onepage&q&f=fa
lse {2020-12-08}.
50 Ratio educationis totiusque rei literariæ per Regnum Hungariae et provincias eidem adnexas. Joan.
Thom. nob. de Trattnern, Wien, 1777. – Magyarul, és jegyzetekkel ellátva:
Friml Aladár (ford.): Az 1777-iki Ratio educationis. Kath. Középiskolai Tanáregyesület, Budapest,
1913: http://mek.oszk.hu/06500/06559/06559.pdf {2020-12-08}.
51 1774. évi Schulordnung: „Da Uns ni<ts \o sehr, als das wahre Wohl der von GOtt Unserer Verwaltung
anvertrauter Länder am Herzen liegt, und Wir auf de\\en mögli<\te Beförderung ein be\tändiges Augenmerk zu
ri<ten gewohnt \ind, \o haben Wir wahrgenommen, daß die Erziehung der Jugend, beyderley Ge\<le<ts, als die
wi<tig\te Grundlage der wahren Glü>seligkeit der Nationen ein genaueres Ein\ehen erfordere.“ [Minthogy Mi
semmit nem viselünk a szívünkön olyannyira, mint az Istentől Reánk bízott országok igazgatását, és
Mi megszoktuk, hogy tekintetünket állandóan annak a lehető legjobb előbbrevitelére irányítsuk, így
felismertük, hogy a mindkét nemű ifjúság nevelése mint a nemzetek valódi boldogságának alapja,
pontosabb belátást igényel.] Op. cit. (l. supra 49. lábjegyzet), számozatlan 4.p. (Fordítás tőlem – J. A.)
Az 1777. évi Ratióból Friml (erősen szabad) fordításában: „Az ifjúság helyes nevelését és az egész
közoktatásügynek intézését a józan erkölcsü népek mindenkoron oly nagy fontosságúnak tekintették,
hogy benne látták országaik legföbb sarokkövét, és az általános jólét alapját.” Op. cit., 38.p.
52 ürményi Ürményi József (1741–1825) főispán, országbíró.
Tersztyánszky Dániel (1730–1800) udvari tanácsos, bíró, levéltáros, könyvtáros.
 29

ben; és miként adományoz állam bácsi bölcs minisztereivel egyetemben mindehhez

hathatós, évről-évre több, meg még több, meg annál is több anyagi hozzájárulást.
Ha. Ha nem lenne ott az a két súlyos megjegyzés, amelyet sokgyermekes
uralkodó asszonyunk és nagyfia, József főherceg53 nem véletlenül és nem meg-
gondolatlanul tett. Az egyik abból az időből származik, amikor a Schulordnung még
a szerkesztés állapotában volt. Nehogy valaki azzal vádoljon, hogy a kontextusból
kiragadom a híres (hírhedt) mondatot, ideírom az egész bekezdést, mégpedig egy
Bécsben kiadott könyvből, amely 1888-ban, vagyis jóval Lenin „hasznos idiótái” 54
és a mai polkorretség megjelenése előtt látta meg a napvilágot:

Midőn Mária Terézia egyik határozatában eme eléggé meg

nem szívlelhető mondatot írta: „Az iskola politikum (köz-
ügy), és az is marad”, akkor azon meggyőződését fejezte ki,
miszerint az államnak nemcsak joga, de kötelessége, hogy az
alattvalók oktatásáról és képzéséről kielégítően gondos-
kodjék. Az, hogy eközben meglehetősen egyoldalúan mindig
csak azt hangsúlyozták, hogy minden oktatásnál csupáncsak
arról van szó, hogy „az állam számára alkalmas polgárokat“
vagy „hasznos állami alkalmazottakat“ neveljenek ki, és ezen
keresztül az általános műveltség értéke lezuhant, azon idő
szellemében rejlett, mely mindent az államtól, vagy mindent
az államnak követelt.55 (Fordítás és kiemelés, kiemelés tőlem
– J. A.)

Szóval hol és mikor kezdődött a hasznos idióták tervszerű, tömeges állami ki-
tenyésztése úgy, hogy közben egyre több közpénzből neked és a nemzet számára
nemes, felemelő, erkölcsileg sziklaszilárd és tudományosan egyre fejlettebb köz-
oktatással kecsegtettek? És kik azok, akiknek érdekeit és javát a mindenféle
eufemizmusok sztaniolpapírjába csomagolt közoktatás és népművelés kétszáz
53 Erzherzog Joseph (1741–1790), II. József német–római császár (1765–1790), magyar, „kalapos”
király (1780–1790), aki nem koronáztatta meg magát, hogy reformjaival ne okozzon közjogi konflik-
tusokat: http://hu.wikipedia.org/wiki/II._József_magyar_király {2013-04-10}.
54 Nem dokumentálható, hogy Lenin [Владимир Ильич Ульянов (Ленин)] (1870–1924) marxista
politológus, a Szovjetunió első vezetője használta-e ezt a neki tulajdonított kifejezést. A useful idiots
frázis első nyomtatott megjelenése itt olvasható: Cortesi, Arnold: Communist shift is seen in Europe;
Tour of two Italian leaders behind Iron Curtain held to doom popular fronts. The New York Times,
1948. június 21., 14.p.: https://www.nytimes.com/1948/06/21/archives/communist-shift-is-seen-in-
europe-tour-of-two-italian-leaders.html {2023-09-15}.
55 Bermann, Moritz: Kaiserin Maria Theresia die Stammmutter des Hauses Habsburg-Lothringen in
ihrem Leben und Wirken. Adolf W. Künast, Wien, 1888., 262.p.:
Wenn M a r i a T h e r e \ i a in einer ihrer Ent\<eidungen den ni<t genug zu beherzigenden Satz \<rieb:
„Die S<ule i\t und bleibet ein politicum (eine öffentli<e Angelegenheit)“, \o drü>te \ie damit die Ueberzeugung aus,
daß der Staat ni<t nur das Re<t, \ondern die Pfli<t hatte für den Unterri<t und den Bildung der Unterthanen
ausrei<ende Vor\orge zu treffen. Daß man dabei ziemli< ein\eitig \tets nur betonte, es handle \ich bei allem Unter-
ri<te nur darum, „für den Staat taugli<e Bürger“ oder „nutzbare Staatsdiener“ heranzuziehen und darüber der
Werth allgemeiner Bildung hintangesetzt wurde, lag im Gei\te der Zeit, die Alles vom oder au< Alles für den
Staat forderte. http://archive.org/stream/kaiserinmariath00unkngoog#page/n9/mode/2up {2020-12-17}.
 30

évvel ezelőtt is, de ugyanúgy még 60-ban is szolgálta? 56 Vagyis mire irányul a
közoktatás? Az állam- vagy a tényleges hatalom zavartalan fenntartására. És minek
a rovására? Amint olvassuk: az általános műveltség értékének a rovására. És vajon
kinek a rovására? Írd ide: __________________.
De ne felejtsük el a másik súlyos megjegyzést, amelyet az imént ígértem.
II. Józseftől származik, még főherceg korából. Szó szerint nem tudom idemásolni,
hanem csak értelemszerűen, mert emlékezetből idézem. Feleségemmel, Rékával a
schönbrunni kastélyban 1980. október 19-én megtekintettem a nagyszabású Mária
Terézia-kiállítást, amelyet az osztrák szövetségi kormány rendezett a császárné
halálának 200. évfordulója alkalmából.57 József azt írta egy irkalapra, hogy az állami
általános népoktatás nemcsak azért és úgy hasznos, ahogy a mama gondolja, az
mind rendben van, hanem elsősorban azért is, hogy jól képzett, hűséges
katonákat neveljen a birodalom (magyarán: az ő és abszolúte felvilágosult
abszolutista katolikus szabadkőműves elvtársai) számára. 58
A kép világos: az államköltségen üzemeltetett közoktatás sem a múltban, sem
60-ban nem volt ajándék. Balekokra és sok-sok élő ágyúgolyóra volt szüksége a
bármilyen színezetű vezető garnitúrának, legyen az császári és királyi, irredenta
vagy szocialista. A valamennyire művelt, de nem túlságosan művelt ifjúság 59 mindig
megért egy kis állami aprópénzt. Nézzük csak, mi is volt a főtantárgy a minket
közelebbről érintő Ratióban?

CVI. §.
A grammatikai iskola tantárgyainak megválasztása.60
Ha figyelembe vesszük azon különféle társadalmi rendek és
osztályok szükségleteit, melyek számára ezen grammatikai
iskolák szerveztetnek, könnyü lesz meghatározni azokat a
tárgyakat, melyeket ezen iskolákban tanítani kell.

56 Ennek az írásnak nem célja, hogy az utolsó ötven év magyarországi vagy éppenséggel európai okta-
táspolitikáját kommentálja vagy bírálja. Nem tartom etikusnak, hogy én, aki 1969. december 12-én
Magyarországot és 1982. március 11-én Európát mindörökre elhagytam, bármilyen szempontból bele-
szóljak azon világ belső ügyeibe, amelynek közteherviseléséhez ezen dátumok óta nem járulok hozzá,
és amely tudományos munkásságomnak sem képezi tárgyát (nem mintha volna ilyen). Ezért ügyelek
arra, hogy amit írok, alapvetően a 60-ra (1959–1963) szorítkozó időre vonatkozzon. Vö.: infra 67.p.
57 Maria Theresia und ihre Zeit: zur 200. Wiederkehr des Todestages. Wien, Schloss Schönbrunn, 1980.
május 13 – október 26. Katalógus: http://catalogue.nla.gov.au/Record/1254689 {2013-02-13}.
58 Ha megtalálom ezt az iratot akár fakszimilében, akár nyomtatásban, becsatolom a Vakbélbe (infra
147ff).
59 Ezt a témát készülő A szelektív hüjegyerek [sic!] c. dolgozatomban fogom részletesen kidolgozni.
60 A Ratio több párhuzamos és vertikális iskolatípust vezetett be. A népiskolára építő grammatikai
iskolát azért választottam példának, mert célkitűzéseiben és struktúrájában azt közelíti meg legjobban
a mi fogalmaink szerinti általános iskola felső tagozatának, illetve az általános gimnáziumnak az
intézménye.
 31

Ezenfelül könnyen ki fog derülni, hogy ezek a tárgyak két

osztályba sorolhatók : egyesek ugyanis föltétlenül szüksé-
gesek, mások csupán hasznosak.
A szükségesekhez sorolandók között kétségtelenül az a
legfőbb és legelsö, hogy miként a népiskolákban, úgy itt is az
isteni félelmet csepegtessük az ifjak zsenge lelkébe. Ennél-
fogva a keresztény vallástan magyarázatát és az erkölcstan
tanítását ezen intézetekben is a legnagyobb gondossággal
folytatni kell. Különösen arra kell törekedni, hogy az ifjúságot
a tisztesség és becsület minden törvényeire úgy neveljük,
hogy az állam méltón derék férfiakat, a királynak híven szol-
gáló alattvalókat és szorgalmas polgárokat remélhessen
belölük.61

Az 1789. évi francia forradalmat követő ún. felvilágosodás hatására a Jézus

Társasága rend62 feloszlatása (magyarán: államosítása) révén megszerzett (magya-
rán: elkobzott) vagyonból nagyrészben finanszírozott első szekuláris oktatási rend-
szer legfőbb tantárgya tehát a királynak híven szolgáló, félelemkeltő vallástan, ma-
gyarán: ideológia. Ha az „isteni félelmet” jól becsepegtetjük az „ifjak zsenge lelkébe”,
akkor is, ha ‛Mi Isten kegyelméből’ vallásellenesek (pl. katolikus szabadkőművesek)
vagyunk, könnyű lesz ugyanezt a félelmet mindenfajta engedelmességre és kusso-
lásra kiterjesztenünk. A jólnevelt, jól nevelt, nagytudású, felvilágosult, megbízható,
de zsigereiben istenfélő ifjú később, felnőtt korában is rutinosan fog félni a király-
tól, a minisztertől, az igazgatótól és az összes főnöktől, de a hatósági közegektől is.
Esze ágában sem lesz egy őt zaklató rendőrtől elkérni annak szolgálati számát.
Ennyit a fő főtantárgyról. Nézzük a többi tantárgyat:

Az oktatás többi szükséges tárgyai a következőkben foglal-

hatók össze.
1. A gyermekek tanuljanak meg szépen és helyesen írni.
2. Tanuljanak számtant illetőleg számvetési szabályokat.
3. Latin nyelvet, melyhez az utolsó esztendőben hozzácsa-
tolandó 1. a helyes és rendszeres gondolkodás, 2. stílus-
gyakorlatok, hogy t. i. különbözö tárgyú föladatokat épúgy
tudjanak latin nyelven kidolgozni, mint anyanyelvükön.
4. Végre természetrajzot.
Általában mindenkire nézve hasznos ismeretek :
1. Az ó- és új-szövetség ismerete.
2. Magyar történelem.
61 Friml Aladár (ford.): op. cit., 101–102.p.: supra 50. lábjegyzet, 28.p.
62 A Societas Jesu („jezsuiták”), az Ignazio Lopez Loiolakoa [Loyolai Lopez Ignác] (1491–1556)
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Loyolai_Szent_Ignác {2013-04-08}) által 1540-ben alapított római
katolikus szerzetesrend, többek között tanító rend is. XIV. Kelemen [Clemens] (1705–1774) pápa
(1769–1774) a Bourbon uralkodóházak nyomására 1773-ban feloszlatta, miután Mária Terézia jelezte,
hogy nem szándékozik megvétózni a javaslatot. VII. Pius (1742–1823) pápa (1800–1823) 1814-ben
visszaállította a rendet: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jézus_Társasága {2013-04-08}.
 32

3. Hazai földrajz.63
Ezután következik három szabadon válaszható (egyik sem kötelező) tantárgy:
a görög nyelv, a mértan és a jog, amely „csupán egyes tanulóknak pedig nagy javára
fog válni”.64
Azt mondhatod: „Hol van ez már, hiszen a Ratio nemhogy tavalyi, de kétszáz
éves hó!” Csakugyan? Akkor tekintsünk bele a mi iskolánk honlapján található
összefoglalásba, amelyben nemcsak a Fáy András nevét viselő ferencvárosi tan-
intézet történetét, hanem – igen helyesen – az azt meghatározó politikai hátteret is
elokvensen tárgyalja a magát meg nem nevező szerző:

A középiskolákban 1950-től gyökeresen új tantervet és tan-

könyveket vezettek be, megnövelték az óraszámot is. Ugyan-
akkor háttérbe szorult a latin és a nyugati idegen nyelvek
tanítása, legalábbis a legtöbb intézményben. Az orosz nyelv
tanítását ezzel egy időben kötelezővé tették.
Az oktatást minden korábbinál jobban áthatotta a hiva-
talos ideológia: a tanároknak rendszeres marxista–leninista
továbbképzéseken kellett részt venniük, és nemcsak a hu-
mán, hanem a reáltárgyak anyagát is politikai szempontok
szerint írták át – rendszeresen hivatkoztak a szovjet tudo-
mány eredményeire.65

Majd így folytatódik:

1950-től új tanterv lépett érvénybe, amely megnövelte az

óraszámot és radikálisan átalakította elsősorban a humán és
az ideológiahordozónak tekintett tárgyak – a földrajz, a bio-
lógia és az ének – anyagát.
A magyar nyelv és irodalom érettségi tételei közül 13
világirodalmi akadt, ebből 7 orosz (szovjet) író, illetve poli-
tikai kérdés szerepelt. (A szocialista realizmus mibenlétét
kellett meghatározni.) Ugyanakkor Babits, Kosztolányi, Tóth
Árpád és Juhász Gyula együttesen csak egy tételt érdemelt,
József Attila és Ady Endre költészetéből pedig egyoldalúan a
forradalmi, illetve munkásmozgalmi témát emelték ki. Petőfi,
akit az MDP66 „lobogójának” választott, nagy súllyal szere-
pelt, Arany János viszont alig.
Nyelvtanból is változtattak, de itt a mondattani elemzé-
seken kívül kevés tér kínálkozott a politikai beavatkozásra. A
mondatelemzésnél „haladó politikusaink beszédeiből” kellett
részleteket kiválasztani, így szólt a központi utasítás.
63 Ibid. 102.p.
64 Ibid.
65 N. N.: Történelmünk. Fáy András Technikum, Budapest, ????. 2. A középiskolák 1945-től a hatvanas
évekig: https://fayamszki.hu/tortenelmunk/#sec4 {2023-09-19}.
66 Magyar Dolgozók Pártja: kommunista (sztálinista) párt, az egyetlen politikai párt Magyarországon
(1948–1956): http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Dolgozók_Pártja {2013-04-08}.
 33

A történelemoktatás legalább ennyire átalakult. A forra-

dalmak és az osztályharc került előtérbe, és az 1948-as for-
dulatig kellett eljutni. Az addigi hazafias nevelést nacionalis-
tának minősítették, és a Szovjetunió lett a fő példakép.
Földrajzból a gazdasági ismeretek tanítása változott meg a
leginkább. 1945 előtt a revízió szellemében a történelmi Ma-
gyarország földrajzát tanították, az ötvenes években viszont
a szocialista iparosítás propagálása lett a tanárok feladata, a
kiépülőben lévő magyar nehéziparról kellett hosszasan
beszélni. A szovjet ipar természetesen itt is élenjáró példa-
ként szerepelt, nem a valóságos helyzetet, hanem a propa-
gandaszólamokat kellett visszaadni.
A biológiát elsősorban az ateista nevelésre használták fel,
az evolúcióelmélet hangsúlyozásával. Ugyanakkor a Szovjet-
unióban tilalmasnak számító genetikáról nem – vagy csak
elítélően – eshetett szó, és nem hasznosíthatták a humán
tantárgyakban a szociológia és a pszichológia eredményeit
sem.
A matematika és a fizika olcsóbban megúszta, itt csak a
szöveges feladatok megfogalmazásában érvényesítették a
napi politika érdekeit.67

Mind a paprikás krumplival egyidős, mind a mi évfolyamunk valamennyi

tanulójánál fiatalabb népművelési alapelvek gyakorlatilag megegyeznek, amint az a
fenti hiteles iratokból kiderül, csupán az algebrából ismert módon az egyik betű-
kombinációt (kifejezést) be kell helyettesítenünk egy másik betűkombinációval
(kifejezéssel). A Mária Terézia felség és a Dobi István elvtárs 68 államfősködése
közötti időben számos alkalommal rendeztek oktatási reformot. A lényeg azonban
soha nem változott. Azt viszont elismerem, hogy időközben Rákosi pajtás 69
fényképét eltávolították az iskolák falairól és a marxizmus–leninizmus 1956 után
jócskán megszelídült.
A lényeg továbbra is az, hogy „a nép, az istenadta nép” 70 kora ifjúságától
kezdve mindenkor az éppen érvényes, az éppen helyes és csakis az egyetlen helyes
vallási/ideológiai tanítást minden egyes élő sejtjébe beszívja. Magyarán: a lényeg, a
főtantárgy nem más, mint egy nagy, átfogó agymosás. Ez a fajta nagymosás nem
megy egyik napról a másikra. Idő kell hozzá. Meg egy jó technológia. Amikor mi
67 Ibid.: 3. A gimnáziumtól a szakközépiskoláig (1945–1967): https://fayamszki.hu/tortenelmunk/#sec4 .
68 Dobi István (1898–1968) a Magyar Népköztársaság (1949–1989) Elnöki Tanácsának elnöke (1952–
1967): http://hu.wikipedia.org/wiki/Dobi_István {2013-03-07}.
69 Rákosi (Rosenfeld) Mátyás (1892–1971) a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára (1948–1953), a Magyar
Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (1952–1953), a Magyar Úttörők Szövetségének (1946–)
örökös díszelnöke, tiszteletbeli úttörője és kispajtása, mindannyiunk édesapja (ezalatt 1956-ig:
Budapest XII., Lóránt út 4/b): http://hu.wikipedia.org/wiki/Rákosi_Mátyás {2013-03-07}.
70 Utalás Arany János (1817–1882): A walesi bárdok (1857) c. költeményének 3. versszakára:
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/wales.htm {2013-01-16}.
 34

először átléptük a Fáy Gimnázium küszöbét, a recept Magyarországon pont 90 éves

volt, és úgy hívták, hogy 1868:38 tc., vagyis 1868. évi XXXVIII. törvénycikk, amelyet
I. Ferenc József császár és király71 azév december 15-én szentesített, tehát értelem-
szerűen az 1869/70-es tanévtől kezdve volt legkorábban végrehajtható. Ez pedig az
általános tankötelezettség72 azóta is érvényes törvénye (nem rendelet, törvény!).
Tankötelezettség annyit jelent, hogy amennyiben a törvény által előírt korod-
ban nem jelensz meg az iskolában, az államhatalom pribékje (pl. becenevén:
rendőr) akár fülednél fogva becibálhat az iskolába. Vagyis a tankötelezettség távol-
ról sem jelent tan-, tanítási–tanulási kötelezettséget, hanem iskolában eltöltendő…,
letöltendő…, hát nem éppen büntetést, de – beszéljünk magyarul: – seggelést.
Ha a tankötelezettség tanulási–tudási kötelezettséget jelentene, akkor meg-
tehetnéd, hogy ha történetesen nem akaródzik az iskolába járás, otthon felkészülve
minden évben vizsgára jelentkezhetnél az eggy évvel magasabb osztály összes tan-
tárgyának anyagából. Azért előre, mert ha netalántán megbuknál, akkor még min-
dig elvégezhetnéd ugyanazon évet az iskola padjaiban a saját, törvény szerinti kor-
osztályod évfolyamában. A király vagy pártunk-és-kormányunk (mikor hogy) még
boldog lehetne, hogy te a saját költségedre és nem az ő büdzséjére támaszkodva
töltöd a fejedbe a központi tantervben előírt tudományt. De nem erről van szó.
A te tudományod senkit nem érdekel. Az a sok hasznos és igen értékes tudás,
amit az iskola évről-évre valóban dícséretesen közvetít, nem a lényeg, hanem –
vegyük már észre – kollaterális, magyarul: járulékos következmény. Melléktermék,
épp hogy nem hulladék. Az iskolában ugyanis lehet nem, rosszul vagy jól tanulni, s
a kirótt házi feladatokat lehet nem, rosszul vagy jól elvégezni – ezekért osztályzat-
nak nevezett pontszámokat adnak ki. Ha elégtelen a pontszám, meg lehet bukni,
még osztályt is lehet ismételni.

71 Franz Joseph I von Österreich (1830–1916) az osztrák örökös tartományok császára (1848–1916), a
magyar korona országainak királya (1867–1916):
http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferenc_József_magyar_király {2013-03-07}.
72 Az ominózus törvény szövege itt olvasható: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5360
{2013-02-13}. A pontosság kedvéért: általános tankötelezettség már az 1806. évi. ún. II. Ratio (Ratio
educationis totiusque rei literariæ per Regnum Hungariae et provincias eidem adnexas. Typis et
sumtibus Regiæ Univer Hungaricae, Buda, 1806.: http://archive.org/details/ratioeducationis00buda
{2013-01-16}), az előzővel egynevű rendelet életbelépése óta volt, de a vidéki iskolahálózat teljes
kiépítéséig gyakorlatilag nem lehetett végrehajtani. – A tankötelezettség definíciója a Pedagógiai
lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997., 464.p.) szerint: „az állam törvényben meghatározott és
más jogszabályokban részletezett intézkedése, amelynek értelmében a fiatal nemzedék bizonyos
korhatárokon belül (tankötelezettség kezdete, tankötelezettség vége) jogkövetkezmények terhe mellett
köteles iskolába járni” (nem tanulni – járni!). In: Istenes Mónika – Péceli Melinda: Tankötelezettségi
korhatárok nemzetközi összehasonlításban. Iskolakultúra 2010(4), 3.p.:
http://epa.oszk.hu/00000/00011/00147/pdf/2010-04.pdf {2013-02-13}.
 35

Csak egyet nem lehet: nem odajárni. Nem ott lenni, jelen lenni minden egyes
névsorolvasásnál, minden egyes hetesi jelentésnél73 minden egyes tanítási óra
kezdetén: „Tanár nőúrnak tisztelettel jelentem, az osztály létszáma ennyi-meg-
ennyi, hiányzik kettő, névszerint Jurth és Sztrovacsek, jelen van annyi-meg-annyi”.74
Akár jól tanítanak, akár nem.
A tanárnak is lehet rosszul, közepesen, vagy éppenséggel jól tanítania, de ha ő
nincs jelen az iskolában, helyettesítő tanárt küldenek be az osztályba. A tanuló a
fene nagy egyenlősdi világában, a demokráciában semmi szín alatt nem küldhet be
maga helyett helyettest, például a nagymamáját: ugyan nézze már meg, mit tanít az
a tanár, aztán számoljon be otthon, és ebből a tanuló pontosan fogja tudni, hogy mit
és hogyan kell elkészítenie, mire visszalátogat az iskolába. Még egy rossz minőségű
tanár sem ok arra, hogy ne vegyünk részt az óráin, mert ilyen nincs: az iskolában
minden tanár jó, ott legfeljebb rossz tanuló van. Unalmas tanár sincs, csak
fegyelmezetlen, rossz magaviseletű tanuló.
Azt mondod: Jó, jó, de hát a gimnázium sose volt kötelező; az általános iskolát
elvégző többnyire 14 éves fiatalok szabadon megválaszthatták, hogy inkább
elmennek-e dolgozni abban az esetben is, ha az csak segédmunkási vagy legföljebb
betanított munkási állásokat biztosított, avagy továbbtanulnak ipariskolában, ahol
általában három éven belül szakmunkássá képezhetik ki magukat. Azok, akik a
középiskolák valamelyik fajtáját választották, pontosan tudták, hogy ott az oktatás
nem kötelező, de ha beiratkoznak, nyilvánvalóan el kell fogadniuk az ott érvényes
tanulmányi és szervezeti szabályokat.
Azt mondom: A tankötelezettség hatálya alá eső gyermekek életkora időről-
időre változott: az 1868:38 tc. értelmében a 6–12 éves korosztályra vonatkozott,
60-ban a 6–14 évesre. Ma ismét más. (Különböző országokban különböző időkben
szintén más és más.) Ami az én korosztályomat illeti, 60-ban Magyarországon az
általános iskola nyolc osztályát elvégző nagyjából 14 éves tanulók túlnyomó több-
sége pontosan azért tanult tovább, mert különben csak segéd- vagy betanított

73 A hetesek többnyire névsor szerint hetenként változó két tanuló, akik óra után letörlik a krétával
teleírt táblát, kizavarják osztálytársaikat a folyosóra, kinyitják az osztályterem abalakait szellőztetés
céljából, és minden tanóra elején jelentést tesznek az osztályterembe bejövő és ott órát tartó tanárnak
az osztály aktuális létszámáról, kiemelve és névszerint megnevezve a hiányzó tanuló(ka)t.
Magyarországon nem az osztályok keresik fel a szaktanárt az ő előadótermében, hanem a szak-
tanárok látogatják az osztályokat. Egy-egy osztály tanulói mindig ugyanabban a teremben „laknak”.
74 Ugyanez oroszórán: «Товарищ учитель(ница)/преподаватель(ница), я докладываю Вам, что
состав класса столько-и-столько учеников, отсутствуeт два, по имени Юрт и Стровачек,
присуствует столько-и-столько.»
 36

munkásként helyezkedhetett volna el, és ez senkinek nem jelentett életideált.

Jogilag – de iure – ugyan nem, de gyakorlatilag – de facto – mégiscsak kötelezőnek,
vagy legalábbis kvázi kötelezőnek kell tekintenünk egy bármilyen típusú közép-
iskolában való továbbtanulást. Az érettségi bizonyítvány, egy 12 éves intézményes
„tanulási” ciklus közokirattal bizonyítható és nemzetközileg is elismert igazolása
60-ban már rég nem volt ritkaság vagy privilégium, mint szüleink és főleg
nagyszüleink idejében, hanem életünk – túlélésünk – szempontjából egyszerűen
nélkülözhetetlen papír. Ez a nem kötelező, de szinte kötelező státusz még jobban
aláhúzta a középiskolának az őt életben tartó diákjai feletti hatalmát és uralmát.
Már szóltam arról, hogy az iskolát naponta ránk zárták a tanítási idő tartamá-
ra. Ezalatt a ki- és bejárás a portásfülke két ajtaját képező zsilipen keresztül történt.
Tanuló az iskolát csak az igazgatói irodában kiállított kilépési engedéllyel hagyhatta
el az ötödik tanóra végéig. De kérdem én: egy hébe-hóba előforduló lukas órát 75
miért kellett szobafogságban – osztályterem-fogságban – kivárnunk? Miért nem
lehetett kimennünk a közeli templomtérre, a Haller piacra vagy éppenséggel a
Fáyval szemközti eszpresszóba egy üdítő italra? Néhányan – jómagamat is bele-
értve76 – miért nem ugorhattunk haza, hogy otthoni fürdőszobánkat használhassuk
a büdös iskolai vécé helyett? Schön Erzsi, aki a Fáy Gimnázium kapujával pontosan
átellenben lakott, én pedig srégvizavi,77 még a harmadik órát követő húszperces
nagyszünetben is megtehettük volna ugyanezt. Én mindvégig fel voltam mentve a
testnevelés alól, vagyis nekem heti két biztos lukas órám volt, amikor csak
lődöröghettem a tornaterem tájékán. De elhagyni az iskolát? Mit képzelsz, Jurth?
Mi lenne, ha a diák hölgyek és urak csak úgy lezseren ki- és besétálnának, ahogy jól
esik? Ez nem kávéház, hanem tanintézet. Itt órarend, munkafegyelem és mindenek
fölött rend van! És a rendet mindenkinek be kell tartania, még Jurth Attilának is.
Vajon miért e páni félelem, hogy nem vagyunk az iskolában, hogy nem
vagyunk mindig ott, vagy legalábbis nem vagyunk eleget ott? Miből maradunk ki,

75 L(y)ukas óra (általános és középiskolában): tanár akadályoztatása miatt gazdátlanul maradt osztály,
amikor helyettesítő tanár sem áll rendelkezésre.
76 Közel lakó osztálytársaim közül például (l. infra 11. kép, 137.p. – Daku Györgyi másodikban kivált):
• Daku Györgyi (1944. XII. 19. – ????): IX., Gát u. 32.
• Dévényi Adrienne: IX., Thaly Kálmán u. 12. I.
• Gottesmann Viktor (1945. II. 3. – ): IX., Mester u. 22. I.
• Pázmány György: IX., Mester u. 2–4. IV.
• Preisinger Marianne (1945. VI. 10. – ): IX., Mester u. 3. III. 29.
• Prohászka (Prochaska) Ferenc (1945. I 2. – ): IX., Mester u. 59. III. 5.
• Schön Erzsébet: IX., Mester u. 57. III.
• Strigens Grörgy: IX., Márton u. 19.
77 schräg vis-à-vis – rézsútosan szemben.
 37

amit az iskola tűzzel-vassal védelmez? Egy-egy nap/hét hiányzást miért kell

okmánnyal (szülői vagy orvosi igazolással) legalizálni? Egy kamaszgyereknek nem
lehet olyan napja/hete, amikor minden különösebb ok nélkül egyszerűen csak
nincs kedve semmihez, szeretne egy kicsit magában ellenni? Úgy sincs benne
köszönet, ha öt órát apatikusan végigül, -alszik, -ábrándozik az iskolában.
Két válaszom van.
Az elsőt most olvastad a fenti történelmi elaborátumban: 78 az pedig a fő-
főtantárgy, amivel eleink is tisztában voltak, és ami a szocializmusnak is jól jött.
Folytatom: A háború után másfél évtized telt el, amikor mi elsősök voltunk a
középfokú oktatásban, nevelésben. Mi voltunk a háború utáni első nemzedék. A mi
feladatunk volt, hogy megtestesítsük az új, a szocialista embertípus eszméjét.
Ugyanakkor nagy veszélynek voltunk kitéve: felmenőink és felnőtt ismerőseink
téves, káros eszméket hoztak magukkal a háború előtti időkből, amiről nemigen
tehettek ugyan, de ez nem exonerálta őket attól a mételytől, amivel pusztíthatták
rügyező személyiségünket, vagy ahogy ők vélték: ellensúlyozhatták az iskolai,
úgymond kommunista nevelésünket. Az iskolának 60-ban is, miként máskor is,
sarkára kellett állnia, hogy az ifjúság lojalitását a maga és kenyéradó gazdája, az
állam számára megnyerje. Miután a fő-főtárgyat, vagyis a mindent átható isteni
félelmet felváltó szocialista ideológiai alap(félelem)beállítottságot nem lehetett
tételesen megtanítani, pláne bemagoltatni vagy házi feladatnak föladni, az állam-
igazgatás nem talált jobbat, mint a bezárás eszközét. Az iskola minél sikeresebben
becsuk minket falai közé a délelőtti órákban és házi feladatok tömkelegével minél
hatékonyabban leültet a fenekünkre még a délután-este folyamán is, annál dícsére-
tesebben végzi el az ő kijelölt és szent feladatát: hűséges és elégségesen – de
korántsem színvonalasan – képzett, ugyanakkor tovább fegyelmezhető szolgalelkek
feltálalását az országló úrelvtársak áldozati oltárán.
A törvény által végrehajtható időszakos szabadságvesztés 79 nyolc, de mint

78 Supra 27ff. Biztosan sok hiba van benne, de nézd el neki. Vedd figyelembe, hogy olyan fáyista öreg-
diák írta, akit történelemtanára négy év alatt legalább négyszer akart megbuktatni, és aki máig is azon
tűnődik, hogy végül is a derék tanár engedte-e át mindannyiszor, avagy a félévi tanári konferencia
utasította legalább az elégséges (kettes) osztályzat megadására. Infra 68ff, 98ff.
79 Az ausztrál és új-zélandi jog ismer ilyet: periodic detention, ami abból áll, hogy három évnél nem
hosszabb szabadságvesztésre ítélt személyek a törvény által meghatározott körülmények között a hét
két egymást követő napját (pl. hétvégét) kötelesek a börtönben tölteni. A többi napokon szabadon
mozoghatnak, kereső foglalkozásukat űzhetik, de különféle megszorítások (pl. lakhelyelhagyási,
szórakozóhely-látogatási, alkoholfogyasztási tilalmak) továbbra is vonatkoznak rájuk. Ausztráliában
2010 októbere óta már csak az Ausztráliai Fővárosi Területen [Australian Capital Territory] alkal-
mazzák: http://www.abs.gov.au/ausstats/abs@.nsf/0/8E1A8ED4EC50B63FCA25795F000DB356?
opendocument {2013-01-25}.
 38

láttuk, gyakorlatilag tizenkét éve – évenként 37 tanítási (értsd: jelenléti) héttel

számolva80 – természetesen nem marad mélyreható lélektani következmények
nélkül a fiatalokban, akiknek egyetlen „bűnük” az, hogy életkoruk 60-ban 6–14 év
volt az augusztus 31-iki határnapon.81
Íme a második válaszom: Iskolába nemcsak a mindenkori államhatalom
mögötti/feletti hatalom kedvéért kellett járnunk, hanem magáért az iskoláért is.
Míg a fenti történelemtudományi értekezésemben foglaltak távol állnak vagy
állhatnak mindannyiunktól – hiszen hol voltunk és vagyunk mi, fáyista öregifjak és
ifjúhölgyek a hatalom – akármilyen hatalom – nagykutyáitól, addig az a felismerés,
hogy az iskola azért van, hogy legyen, és mi azért voltunk, hogy az iskola legyen,
már húsunkba vág. Ha stimmel, amit állítok.
Már láttuk egy előző fejezetben,82 hogy nem miértünk létesítették az orosz
tagozatot, hanem minket válogattak be az orosz tagozatú osztályba az iskola vala-
milyen, de tőlünk mindenesetre független szempontjától vezérelve. Az, hogy mi „jól
jártunk”, ha így van – és miért ne lenne –, ne vakítson el, mert az alapvető tény még
mindig az, hogy minket mint feldolgozandó nyersanyagot használt fel a Fáy Gimná-
zium direktóriuma egyedül és kizárólag azért, hogy ők felülről jó pontokat szerez-
zenek saját maguknak. Gondold csak meg: mi történt volna, ha mi, beiratkozó első-
sök, mondjuk 20–25-en összeverődünk, és felkérjük az igazgatói triumvirátust,83
hogy szíveskedjen nekünk és még további hozzánk csatlakozó társainknak egy
ilyen-meg-olyan osztályt létesíteni? – Na ugye.
Embereket sokféle módon lehet csoportosítani. Ifjakat is. Azonban ahogy az
iskola a tanulókat csoportosítja, az az egyik legrosszabb, ha nem a legrosszabb
elrendezés.
Évezredek óta, de legkésőbb Platóntól 84 Piaget-n85 keresztül Makarenkóig86 és

80 Kötelező jelenlét minden nap kb. 5 órán keresztül. Ez lefelé kerekítve: 7 év 3 hónap folyamatosan
( 6[nap] · 37[hét] · 12[év] = 2664[nap] ≈ 7¼[év] ). Plusz kötelező házi feladatok, házi olvasmányok,
növénygyűjtemények, rovargyűjtemények, egész- és többnapos iskolai kirándulások, társadalmi
munkák. Távollét igazolással (amit az iskola utólag vagy elfogad, vagy nem). Este kijárási tilalom
(felnőtt kíséretében is), kivéve engedéllyel (előzetes bejelentéssel). Megkülönböztető jelvények (pl.
iskola címerével ellátott egyensapka) viselése: infra 160.p.)
81 Infra 137–142.p.
82 Supra 24–26.p.
83 Egész pontosan duumviratus ac mulier: dr. Helényi Ferenc, igazgató; dr. Klenner Aladár, igazgató-
helyettes; Lugossy Jenőné, párttitkár.
84 Πλάτων (i. e. 427–347) ógörög filozófus: http://hu.wikipedia.org/wiki/Platón {2013-03-07}.
85 Jean William Fritz Piaget (1896–1980) svájci fejlődéspszichológus:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jean_Piaget {2013-03-07}.
86 Антон Семёнович Макаренко (1888–1939) szovjet író és pedagógus:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Anton_Szemjonovics_Makarenko {2013-03-07}.
 39

főleg azóta még a paidagogoszok87 tudós világában is elemi, kedves Watson,88 hogy a
gyermekek nem egyformán és nem egyenletesen cseperednek. Hol ez az alkat-
részük fejlődik lineárisan vagy exponenciálisan, hol a másik. Hol ez érdekli őket,
hol az. Vagy minden. Vagy semmi. Minden gyermek egyenetlenül fejlődik, akár ki-
váló valamilyen téren, akár nem. A különbségek talán semmikor nem mutatkoznak
jobban, mint serdülőkorban. Minden aktuális testi és szellemi igényeiknek fittyet
hányva az iskola a növendékeket nem a pedagógiai tudomány által elismert krité-
riumok alapján, hanem születésnapjuk szerint kényszeríti be egy-egy iskolai év-
folyamba, osztályba. Nem számít a testmagasságuk: mindenki ugyanolyan méretű
szabványpadban ül. Tizenkét év alatt háromszor, legfeljebb négyszer ugrik meg az
iskolapad mérete az egész évfolyam számára. (Nálunk még nem voltak asztalok, de
az sem jobb.) Kit érdekel a tanuló nyakcsigolyája, gerincoszlopa, későbbi hátfájása?
Utóbbi biztosan nem a 12 évi egészségpusztító, kényszerű üldögéléssel kezdődik.
Á, dehogy. De lépjünk csak be az osztályterembe.
Az osztályfőnök nem úgy ültet, ahogy nekünk, az iskola klienseinek kellemes,
hanem az egymás társaságát élvező padtársakat direkte szétülteti azzal az indok-
kal, hogy csevegésük, kabarézásuk a tűrés határán felül rendbontotta valamelyik
tanár óráját. Ilyenkor nem mondhatod, – de nagyon is gondolod: – „A franc egye
meg azt a panaszos tanárt, inkább tartana olyan érdekfeszítő órát, hogy szájtátva
hallgatnánk!” Mindjárt kiesne kezünkből a papírgalacsin, amivel unalmunkban
piszkáljuk, dobáljuk egymást. Azonnal abbahagynám Bikszádi Bandival 89 a fejben
sakkozást (jó néhány kétforintos összehajtható papírkarton készletet már elko-
boztak tőlünk), s egyikünk azt pisszegné: „maradj veszteg, most odafigyelek”. A
barátok, barátnők egymás mellé, közelébe ültetése csak addig járja, amig az iskola
üzemét nem zavarja. Mert az iskola üzeme a fő.
Az egyidős lányok és fiúk együtt tanítása éppen akkor a legkritikusabb,
amikor 14–15 évesen iskolát, környezetet, barátot cserélnek (és sajnos, addigra
már túl sokan szülőt is). Az elsős lányok már nagylányok: testileg is, szellemileg is
érettebbek, mint a velük egykorú fiúk, akiket kisfiúknak néznek. A koedukált
osztályokban a nemek között minimális az interakció: a lányok is, fiúk is saját
klikkjeikbe tömörülnek. Természetesen vannak magányos lelkek – ilyen voltam én
87 παιδαγωγός – pedagógus.
88 Elementary, my dear Watson: utalás a Sherlock Holmes-filmek visszatérő mondatára, megjegyezve,
hogy ez a frázis az ugyanazon filmek alapjául szolgáló Conan Doyle (1859–1930) skót orvos és író
bűnügyi regényeiben sehol nem fordul elő.
89 Bikszádi András (1944. XI. 15. – ), 60-ban: Budapest IX., Üllői út 101. IV. Infra 159.p.
 40

is –, akiket teljesen érthetően aszociális elemekként kezelnek. Az iskola soha nem

kísérli meg, hogy a tudomány alkalmazásával a tanulókat a tanulók igényei szerint
gyakran, differenciáltan átcsoportosítsa, és annak megfelelően oktassa. Túl bonyo-
lult, szakértelmet igényel.
Az iskolának nem az a dolga, hogy neked, tanulónak szolgáltatást nyújtson,
hogy légy megelégedve, élvezd tinédzser életed minden üde napját. Nem. Neked,
tanulónak kötelességed, hogy szó nélkül, kritika nélkül, apelláta nélkül az iskola
felülről kapott, de saját maga által is bőségesen gyártott, jórészt stupid előírásainak
a saját jusztifikációja érdekében mindenben eleget tégy. Ki ne maradj a közoktatás
nevű nyolc–tizenkét éves javító–nevelő, – bocsánat: tanító–nevelő – letöltendőnek
egyetlen mozzanatából sem!
Egy diáknak fél évszázaddal ezelőtt meg lehetett-e szabadulnia vélt vagy
valóságos padhozragadt intellektuális jobbágysorsától, vagy ha nem, legalább lehe-
tett-e megkísérelnie az állam és az iskola kollúziójából eredő tudatszorító gúzs
lazítását?
Igen. A következő fejezet egy ilyen módszert mutat be.
 41

TIZENKÉT PERC

Valamikor előttünk a világ világos volt. Direktben működött: úgy láttuk, és úgy is
láttatták meg velünk a felnőttek:

Az óvónéni óv [vigyáz rád].

A tanító néni tanít, megtanít [fogsz tudni].
A doktor bácsi, a gyógyszer gyógyít [egészséges leszel, mint a betegség előtt].
A mentő megmenti nagymami életét [gyorsan beviszi a kórházba].
Az ügyvéd megvédi apuka ügyét [elbánik a rossz bácsikkal].
A tudós tud, az idegenvezető idegenvezet [nem félretud és nem félrevezet].
A király, a futár, a paraszt helyesen lép [nem félrelép].
A rendőr őrzi a rendet [nem illan el, amikor rendetlenség van].
A határőr őrzi a határt [gonosz bácsikat és néniket nem enged be a hazába].
A dolgozó dolgozik [nem pedig úgy tesz, mintha dolgozna].
A vízszerelő megszereli a vízvezetéket [nem fog csöpögni].
A lakatos megcsinálja a lakatot, zárat [a betörő bácsi nem fog tudni betörni].
A zeneszerző zenét szerez [nem zörejt].
Apuka a legokosabb, a legerősebb ember [jó a fizetése, a házmestertől nem fél].
A cipzár zár [és nyílik is].
Az üdítő ital üdít [csak üdít: nem okoz allergiát, cukorbajt, rákot].
A mese mese, az igaz történet igaz történet [nem fordítva].

Még németül is stimmelt: Az apa dolgozik, az anya főz, a gyerek játszik90 [nem
pedig: der Vater iszik, die Mutter gürcöl hajnaltól éjjelig, das Kind kiköpi a
spenótot].
90 Régi német nyelvkönyvek klasszikus első leckéje a határozott névelő három – hímnemű, nőnemű,
semlegesnemű – alakjának bemutatására: Der Vater arbeitet, die Mutter kocht, das Kind spielt.:
Heilingsbrunner, Anton sen.: Deut\che Sprachlehre nach der gei\tbildenden Methode [Német nyelvtan az
elmeképző módszer szerint]. 5., javított kiadás, Georg Joseph Manz, Regensburg, 1844., 22.p.:
https://play.google.com/books/reader?id=iwpJAAAAcAAJ&hl=en_AU&pg=GBS.PA22 {2020-12-
10}.
 42

Aztán kinyitottuk a csipánkat, és ráébredtünk, hogy mindez kegyes hazugság

volt. Meg kegyetlen. Gyermeki világunk Patyomkin-falvai, 91 miként az iménti felso-
rolás tételei, egymás után dőltek meg. Természetes reakciónkat, vagyis tiltakozá-
sunkat első meg második dackorszaknak titulálták a felnőttek, akik egész addigi
életünkben becsaptak. Hogy a témánknál maradjunk, nekem azt is mondták: az
iskolában majd mindenfélét meg fogok tanulni, ami otthon nem lehetséges. A
rokonság mind buta, az iskolában viszont képzett tanító nénik és bácsik vannak, ők
tudják: mit, milyen sorrendben és hogyan kell szakszerűen tanítani.
El is mentem az iskolába, kitűnő tanuló is lettem. Hiszen szakszerűen
tanítottak. Évvégén díszes jutalomkönyvet kaptam: Szovjet népmesék Leninről és
Sztálinról.92 Harmadikban az egész osztályt úttörővé avatták, és így köszöntünk: „A
dolgozó népért, a hazáért – Rákosival előre!” Aztán kezdtek a dolgok fokozatosan
nem stimmelni. „Ne a gyerek előtt!” – pisszegték a nagyok, és hirtelen témát váltot-
tak. Az iskolában, ha kérdeztem valamit a tanártól, nem adott rá választ, hanem azt
mondta: ez nem tartozik a tananyaghoz. Szerintem nem tudta a választ, mert nem
volt olyan okos, mint hittem. Én viszont sokszor okos voltam, és tudtam a választ
arra, amit ő kérdezett. Ilyenkor nem hívott fel, hogy megmondjam neki, hanem,
miután már majd kiestem a padból, úgy jelentkeztem, csúnyán rám szólt: hagyjam
a többieket is szóhoz jutni, ne csak mindig én érvényesüljek.
Lassacskán kinyílt előttem egy nem világos világ. Én is megtanultam
füllenteni, lódítani, ferdíteni, hazudni93 és rázós dolgokat nem említeni. Az iskola
egyre inkább olyasmit tanított, ami nem érdekelt, ami viszont érdekelt, arra csak
iskolán kívül tudtam szert tenni. Az iskola egyre több házi feladatot sózott a
nyakamba, és egyre kevesebb időm maradt magamnak. Hiányzásaim miatt rám
fogták, hogy lógós vagyok, pedig igazán nem lógtam, csak fontos dolgaim voltak.
1956. szeptember 11-én kottapapírra kértem pénzt. Kaptam, és leírtam első szer-
91 Helyesen: Potyomkin-falu [потёмкинская деревня]: ál-falu, mások megtévesztésére ténylegesen
vagy képletesen felépített façade: http://hu.wikipedia.org/wiki/Patyomkin-falu {2013-04-22}.
92 Kormos István (szerk.): Szovjet népmesék Leninről és Sztálinról. Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest,
1953.: Jurth Attila II.b osztályos tanulónak az 1952-53 iskolai évben elért kitünő [sic!] tanulásáért.
93 Hazudni szabad. A Tízparancsolatban [‫ ]עשרת הדברים‬sincs benne, hogy nem. (Mi lett volna a zsidók-
ból, meg a többi kereskedőnépből, ha istenségeik kategorikusan megtiltják nekik a hazud(oz)ást?) A
vége felé az egyik parancsolat értelmében még a bíróságon is szabad hazudnod felebarátod mellett, az
ő javára és megmentésére, csak ellene, az ő vesztére tilos hazudnod: ‫[ לא תענה ברעך עד שקר‬Ne tégy
felebarátod ellen hazug tanúvallomást!] (2 Mózes 20:13, valamint 5 Mózes 5:17): Scherman, Nosson
(‫( )נתן שרמן‬szerk.): ‫ חמשה חומשי תורה‬/The chumash with complete Sabbath prayers [A Pentateuchus az
összes szombati imával]. The Stone (travel-size) edition, Artscroll series, Mesorah Publications, New
York, 2000, 410–413.p., valamint 970–971.p. L. még: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tízparancsolat
{2013-01-24}. Azért tisztázzuk a teológiát (meg a jogot is): bíróságon mindig szabad igazat mondani,
akár mellette, akár ellene annak a fránya felebarátnak.
 43

zeményemet: egy rövid, gyermekenek való zongoradarabkát. 94 Azt már nem kell
ismételnem, hogy az 50-es évek végére már egész jól zongoráztam. Természetesen
egyre többet kellett gyakorolnom, amit az iskola természetesen nem vett tudo-
másul. (Azért „nemzeti” ünnepeink alkalmával, mint április 4-én vagy november 7-
én95 jól jött az előadott zongoraszámom az iskola dísztermében.) Az iskolamunka a
fő, azon kívül a tanuló csak annyi külön foglalkozást vállaljon, amennyi nem zavarja
a felszabadult, szocialista, demokratikus, haladó iskola verklijét. Elkezdtem dol-
gaimról nem beszélni. Megtanultam lapulni. Az iskola szakszerűen megtanított rá.
A rádióról már biztosan nem tudott az iskola. 1959-ben elkezdett hozzánk
feljárni egy műegyetemi hallgató, Selmeci Laci, 96 aki Ildikó nővérembe halálosan
beleszeretett. Ildikó a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára járt, órarendje a termelési
gyakorlatok miatt kiszámíthatatlan volt, rendszertelenül került haza. Laci azonban
várt és várt rá, közben kínjában megtanított engem a rádió-vevőkészülékek szere-
lésére és javítására. Hálás tanítványnak bizonyultam: minden releváns könyvet
kivettem a könyvtárból, és egy éven belül már pénzért fusiztam. Mivel olcsóbb
voltam, mint az állami RAVEL (később GELKA), 97 ismerősök ismerőseiknek adtak
tovább. Javítottam néprádiókat, három-, négycsöves szupervevőket, még az akkori
újdonságot, a Pacsirtát98 is.
Ekkor lépett be életembe a Fáy Gimnázium. Személyes benyomásaim, tapasz-
talataim és emlékeim alapján elmondhatom – el is mondom – és hangsúlyozom,
hogy a tantestület egy-két kivételtől eltekintve igen tisztességes emberekből állt:
jól bántak velem, rosszakaratnak nyoma sem volt. (Ha neked más a véleményed, az
a te dolgod, jogod van hozzá. De most én beszélek.) Horányiné osztályfőnök 99
kivételesen rendes volt hozzám. Ne érts félre: nem kivételezett velem, hanem
jóindulatúan korrekt és tárgyilagos volt. 60-ban fiatal anya volt, és ez meglátszott
rajta. Osztálytársnőim Panni néninek is szólították. Ha temetőbe járó ember lennék,
94 Egy másik, két évvel később (1959. augusztus 4-én) komponált zongoradarabommal együtt jelent
2004-ben Opus one [Opus egy] (1959) címmel, majd albumba került be: Jurth Attila: Seven pieces for
small hands [Hét darab kis kezekre] zongorára. Australian Music Centre, Sydney, 2017., 6.p.:
https://www.australianmusiccentre.com.au/product/seven-pieces-for-small-hands-for-piano {2020-12-
17}.
95 Infra 139. lábjegyzet, 60.p.
96 Selmeci László (1938–1970?) okl. elektromérnök, egyetemi tanársegéd, Budapest IX., Tompa u. 19.
II. 14. 60-ban: a Budapesti Műszaki Egyetemen gyengeáramú villamosmérnök-hallgató.
97 RAVEL: Rádió Vételtechnikai Vállalat és annak 1960-tól jogutódja, a GELKA: Gépipari Elektromos
Karbantartó Vállalat: http://hvg.hu/magyarmarka/20050329gelkajavszer {2013-01-30}.
98 Az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat 1958-ban kezdte gyártani az AR 612 Pacsirta szupervevőt.
99 Dr. Horányi Péterné (1931–2001) biológia–kémia szakos tanárnő. A Fáyban 1958-tól 2001-ig
tanított: http://regi.fayamszki.hu/index.php/rolunk/tortenelmunk/melleklet {2023-09-16}; infra 268.
lábjegyzet, 103.p.; 119.p., 131–132.p.; 11. kép, 137.p.
 44

Horányiné sírján biztosan elhelyeznék egy követ.

A munka munka, az állás állás, a tanárnak is ezernyi szabályt kell betartania
és tanítványain behajtania. Már ismertem azt a fogalmat, hogy: „Ez vagy az az
ismerősünk a munkahelyén vadállat, meg kommunista, meg karrierista, felfele nyal,
lefele rúg, de hát istenem, kénytelen szegény, kell a fizu, el kell tartania a családját,
otthon rendes ember, a gyerekeit titokban megkereszteltette, ha nem ő lenne azon
a poszton, más lenne. Akkor miért nem inkább ő?” Szóval áldozatai vagyunk a
szisztémának, amelyet egyébként aktívan építünk. Azért az iskolának kapóra jön a
„szabál az szabál”. Lehet rá hivatkozni, ha úgy kedvezőbb az üzemeltetésének.
Most hogyan mondjam meg új iskolámnak, hogy én elfoglalt ember vagyok:
számtant, oroszt korrepetálok,100 rádiót építek és szerelek, azonkívül intenzíven ze-
nélek? Nemsokára, 1960. április 23-án mutatják be immár második egyfelvonásos
népdaloperámat101 zongorakísérettel (2. kép, 45.p.) „régi” iskolám énekkarának,
szólistáinak és jómagam előadásában, amelyet a librettó szerzője, Kállay Gyuláné,
az alsó tagozat énektanárnője fog vezényelni. A szombat délutáni előadást termé-
szetesen előző napi főpróba, valamint több próba előzi meg. Avagy kinek mondjam
meg – a Fáyban nincs ének–zene-tanítás –, hogy nemrégen, iskolaidőben írtam egy
bomba keringőt, amely egyszer még első díjat is nyerhetne a nagy Szovjetunióban
egy zenei versenyen,102 és két másik, ugyanebből az időből származó művem fél
évszázad múlva az ausztráliai Új-Dél-Wales államban érettségi tétel (a választható
repertoár része) lehetne?103 A komponálás aprólékos munka, nálam legalábbis

100 Legrégebbi kereső foglalkozásom: tanár. 1955-ben kezdtem a korrepetálást, akkor óránként 10
forintért. Gimnazista koromban 20 forintot kértem, és minimum 2 órára ültem le az asztalhoz. Később,
a 60-as évek végéig 50 forint volt a kettős órám honoráriuma. Nálam az óra 60 percig tartott. Főleg
számtant, mértant, fizikát és nyelveket tanítottam, de sok olyan tanítványom is volt, akit mindenből fel
kellett készítenem másnapra vagy a félévi/évvégi összefoglalókra. Átlagban tantárgyanként havi eggy
osztályzatnyi javulást értem el náluk. Ígéretemhez híven rövid ideig (általában legfeljebb fél évig)
jártak hozzám a gyerekek; fölöslegesen nem húztam ki a pénzt szüleik zsebéből (tudatában voltam
annak, hogy órabérben többet keresek, mint ők).
101 • Jurth Attila: Babszem Jankó. Egyfelvonásos népdalopera szóló gyermekhangokra, gyermekkórusra
és zongorára. Kézirat. Budapest, 1959.
• Jurth Attila: Babszem Jankó II. Egyfelvonásos népdalopera szóló gyermekhangokra, gyermek-
kórusra és zongorára. Kézirat. Budapest, 1960.
A két Babszem Jankó-ban csak a címadó népdal volt közös.
102 Jurth Attila: Petite concert waltz [Kis hangversenykeringő] Urfassung (1960) zongorára. Australian
Music Centre, Sydney, 2012: http://www.australianmusiccentre.com.au/workversion/jurth-attila-
petite-concert-waltz/26393 {2020-12-10}. Leningrádi városi zenei verseny [Конкурс художествен-
ной самодеятельности Выборгского района при Ленинградском городском конкурсе авторов и
исполнителей самодеятельной песни], 1964 – 1. díj (zeneszerzés). Supra 14. lábjegyzet, 17.p.
103 • Jurth Attila: Everyone's waltz [Mindenki keringője] (1960/1995) gordonkára és zongorára.
Australian Music Centre, Sydney, 2012: http://www.australianmusiccentre.com.au/workversion/jurth-
attila-everyone-s-waltz/26394 {2020-12-10};
• Jurth Attila: Waltz suite [Keringőszvit] (1996) mélyhegedűre és zongorára. Australian Music
Centre, Sydney, 2012: http://www.australianmusiccentre.com.au/work/jurth-attila-waltz-suite →
 45

sokáig tart. Ki ért meg engem ebben az eggy kaptafára szabott, központból dirigált
iskolai rendszerben, amely engem állítólag testi és szellemi fejlődésem érdekében
mindenben támogat? Mellesleg: ki tud manapság (60-ban ki tudott) kottát olvasni
egy általános gimnáziumban?

2. kép. A Babszem Jankó II megírására szóló megrendelés.

Zeneszerzés nem ok néhány nap hiányzásra, mert az nem betegség.

Valamit tennem kellett, hogy egéridőt 104 nyerjek, mert különben az iskola a
saját érdekemben, csupa jóindulatból megfojt azzal, hogy rendelkezik a délelőtti
óráim, de az iskolán kívüli időm felett is. Ugyanakkor egyre tudatosabbá vált, hogy
most, gimnazistaként élem életem talán legfontosabb napjait: tele vagyok ötletek-
kel, munkával, embertársaimnak hasznos vagy örömet szerző, értékelni, támogat-
ni, nem megtorpedózni való tevékenységgel. Még a szocializmus sem zavar, én eb-
ben nőttem fel, tudom kezelni, hajlandó vagyok a magam módján kooperálni. De
kérem vissza az időmet, mert a napi sétáimból nem engedek, akkor spekulálok, a

{2020-12-17}. (Öt tétel; keletkezésük: I. 1959; II. 1961. szeptember 2.; III. 1959. január 31.;
IV. 1961. szeptember 9–10; V. 1960. április.)
104 Az egér egérutat nyer, és azt az idő függvényében teszi meg. Azt az időt, amit az egér az egérúton,
amit nyert, eltölt, egéridőnek nevezzük. (Kvantum- és plazmaegér mozgására ez a tér-idő összefüggés
nem alkalmazható. A kvantumegér ici-pici, ő mindig másutt van, mint ahol keressük, és nem törődik
sem térrel, sem idővel. A plazmaegér viszont olyan forró, hogy már füle-farka sincs.)
 46

Hungária kávéházban105 is már-már törzsvendég vagyok, szóval kell az időm, és az

én időm nem magántulajdon, amelyet lehet államosítani vagy szövetkezetbe
tömöríteni, hanem személyi tulajdonom, ami még a szocializmusban is az enyém:
az én nem nagy, de kizárólagos vagyonom.
Számomra a megoldást az őszinte, még romlatlan gyermeki világomhoz
történő visszatérés jelentette. Amikor a világ még világos volt. Elhatároztam, hogy
visszaszerzem a világtól az én elorozott világomat. Ahogyan ő nekem eredetileg
bemutatkozott.106 Eszerint:
Az iskola tanít.
Hát, ha tanít, akkor tanítson! Most, 1959 szeptemberétől kezdve megadom
neki a lehetőséget, hogy tanítson, de a munkáját végezze el reggel nyolctól délután
fél kettőig! Az iskola iskola, ahol tanítanak. Az otthon otthon, ahol nem tanítanak.
Az utcán sem, a Híradó moziban107 sem, a Hungáriában sem és a hangverseny-
termekben, de még az Operaházban sem.
Posztuláltam, hogy otthon tantárgyanként 2 (kettő) perc untig elég a másnapi
felkészülésre. Kivéve, ha az egyik vagy másik tantárggyal kapcsolatban valami
megragadja az érdeklődésemet. Az más. Az átkerül abba kategóriába, ahová a
könyvtárból kikölcsönzött könyvek, a Híradó mozi vagy az operabérlet soron
következő előadásai tartoznak. Eminnen és amonnan sokat lehet tanulni, attól azok
a helyek mégsem nevezik magukat iskolának.
Két perc sok idő. Képzeld el, hogy (60-ban) a sztomatológiai klinikán fúrják a
fogadat. Én voltam ott: két perc sok idő! Bőven elég arra, hogy fellapozzam a
tankönyvet, és megnézzem, mit nem fogok belőle elolvasni a holnapi órára. Az
átfutásból azért megtudom: egyáltalán miről szól a holnapi anyag. Erre emlékezni
fogok a holnapi óra előtt is, és vissza fogom idézni a tanár előző órai előadását,
vagyis a tanítást. Az eljárást megismétlem annyiszor, ahány tanóra lesz holnap,
általában öt. Vannak hatórás napok is, de van heti két tornaóra és egy osztályfőnöki
óra is: ezekre nem kell még két percet sem fordítanom. Maradjunk az átlagosan

105 A Magyar Nemzet, valamint más napi- és hetilapok szerkesztőségi épületének, a New York-palota
sarkán működő patinás elsőosztályú üzem, a Hungária Étterem és Kávéház, Budapest VII., Lenin krt.
9–11.: http://www.newyorkcafe.hu/ {2013-01-26}. Infra 79.p.
106 Évtizedekkel később gyermekeimmel beszélgetve így fogalmaztam meg: Gondolkozzunk elölről!
107 A Dohány utca és a Nagykörút sarkán (Budapest VII., Lenin körút 13.) működő filmszínház (1939–
1979). Kb. 1 óra időtartamban magyar filmhíradót, világhíradót, ismeretterjesztő rövidfilmeket és
rövid rajzfilmeket vetítettek folyamatosan 9 órától 21 óráig. Bármikor be lehetett lépni a nézőtérre, és
bármikor lehetett távozni. A belépődíj 60-ban egységesen 2 forint volt: http://egykor.hu/budapest-vii--
kerulet/hirado-mozi/1568 {2013-01-24}.
 47

ötórás tanítási napnál. A mai napi könyveket, füzeteket, atlaszt ki kell vennem a
táskámból, és azt a holnapi adaggal kell megtöltenem. Erre egy-egy percet irányzok

elő, és készen van az exakt tudományos megoldás: tizenkét perc kétszer aláhúzva.

Ha azt hiszed, hogy a tizenkét perc légből kapott zagyvalék, akkor ismerkedj
meg találmányom elméleti alapjaival.
Kezdjük innen: hogyan tanítottak minket tanulni? Az általános iskola felső
tagozatától kezdve a történelem, a földrajz, a biológia és még egy pár „tanulós”
tárgy tanára év elején ki szokott térni arra, hogyan lehet vagy kell az ő tantárgyából
eredményesen felkészülnünk. Íme a pedagógiai tudományok csúcsát képező recept:
Eggy: Órán a tanár magyarázatára odafigyelünk, nem rendetlenkedünk.
Kettő: Hazamenvén még aznap délután elővesszük a tankönyvet, és – még
frissen az emlékezetünkben – elolvassuk a megfelelő, kijelölt passzust. Most már
van fogalmunk arról, hogy nagyjából mit tartalmaz a lecke. Fontos, hogy óra után
közvetlenül tanuljunk, ne várjunk a következő óra előtti napig, mert akkor már
időzavarba is kerülhetünk, és idegességünk csökkenti a tanulás minőségét.
Három: Még egyszer elolvassuk a könyvet, de most ceruzával halványan alá-
húzzuk, vagy még jobb: külön papírra kiírjuk a lényeges, kulcsfontosságú szavakat,
számokat, képleteket stb.
Négy: A könyvet akár kinyitva tartjuk, akár becsukjuk, de mindenképpen a
kulcsszavainkra támaszkodva próbáljuk saját szavainkkal 108 felmondani a leckét.
Ha valahol elakadunk, ott a könyv, nézzünk bele.
Öt: Most kíséreljük meg mindezt csukott könyv mellett és papír nélkül végig-
mondani. Ilyenkor jó, ha anyukának, nagynénikének, nagyapónak (nem baj, ha
süket) előadjuk az anyagot: nem lesz problémánk az osztály nyilvánossága előtti
szereplésünkkel. Még a cicát vagy a kutyust is be lehet szervezni közönségnek.
Számos tanuló tudja az anyagot, de lámpalázat kap, amikor kihívják felelni. Ne
gondoljuk, hogy mindez túl sok időt vesz igénybe. Jó tanulók akár félóra, három-
negyed óra alatt is teljesíthetik ezt az öt pontot. Gyengébb tanulók számíthatnak

108 Hogy honnan a fészkes, sósavas pepszinből vesszük saját szavainkat, arról nem szól az épületes
instrukció. Én nem győztem magamévá tenni a tanár szavait, vagy a könyv – bármilyen tankönyv
vagy szakkönyv – szavait, mert azok szerzői a helyes kifejezéseket használják a szakterületükön.
Máig sem értem, hogy a plágium elkerülése végett miért kell gyenge „saját” szavainkkal elmondanunk
vagy leírnunk olyan dolgokat, amiket mások már előttünk igen jó szavakkal megtettek. Tudom, hogy
valakitől vettem át, de nem tartom számon, hogy honnan, nem tudnám megadni a bibilográfiai adato-
kat, csak azt tudom, hogy amit tudok, azt mind másoktól tudom, és mestereim szavai az én szavaimon
keresztül élnek tovább hálás emlékezetemben.
 48

egy-másfél órára: annyit megér egy jó osztályzat, amikor felelésre kerül a sor.
Hat: A következő óra előtti napon ismételjük át a feladatot az előző, ötödik
pont szerint. Ha nem megy, akkor a negyedik ponttól vagy még előbbről. Előbb-
utóbb sikerülni fog. (Pardon, közbevetem: itt számoljunk fel további minimum 10
percet – pusztán a becsületes könyvvitel érdekében.)
Hét: A következő óra előtti szünetben még egyszer – most már csak gondo-
latban – fussunk át a dolgokon, hogy biztosak legyünk jó tudásunkban.
Hetvenhét: A félévi és évvégi összefoglalók előtt megint ismételjük át a félévi,
illetve egész évi anyagot. Így válik sajátunkká a tantárgy.109
És ezt komoly pofával adta elő nem eggy, de több tanár is (egyetemi
diplomával a zsebükben)! A jó képességű tanuló a napi 5–6 óra iskola után otthon
még 3½–4½ órát tanuljon – megszakítás nélkül! –, hiszen a többi tanárnak
(matematika, fizika, kémia, nyelvek) is joga van a maga 40–55 percéhez, és még el
se kezdtük olvasni a magyar irodalomból feladott kötelező regényeket, amiből majd
olvasónaplót kell szerkesztenünk. Ennyi munkaórát a családfenntartó sem dolgo-
zik. Ő a nyolc óra munkaidő leteltével befejezte aznapra, de egy 14 éves kamasz
késő estig sem tud odáig eljutni, hogy aznapra „kész legyen”: elkészült legyen
másnapra.
Belép a Jurth módszer. (Vigyázat, nem mindenkinek való!) Alapelve:
Megmondják, megjegyzem.
Eggy: Órán a tanár magyarázatára odafigyelek, nem rendetlenkedek.
Kettő: Miután a tanár megtanította, ezért én tudom az anyagot.
Hetvenhét: Slussz. Nincs tovább. Enyém a világ.
Diszkusszió: A tanárnak megvolt a lehetősége, és neki kutya kötelessége, hogy
a fizetéséért megtanítson engem. Én odafigyeltem, nem rendetlenkedtem. Miután a
tanár levizsgázott az egyetemen abból, hogyan kell tanítani (ezt oktatásmódszer-
tannak hívják), ezért ő tudja, hogyan kell tanítani. A tanítás nem azt jelenti, hogy
nem tanít, hanem azt, hogy tanít. Nem zagyvál, nem mesél(get), nem mellébeszél,

109 A köztudatban: repetitio est mater studiorum [ismétlés a tudás anyja]. Érdekes, ezt a badarságot
híven megtartotta az oktatásügy, mert olcsó és kényelmes neki, hogy egy parányi tudományt unos-
untalanig ismételgettessen, ahelyett hogy tanárai által megannyi új dolgot taníttasson meg. Ahhoz
persze a tanárnak is folyamatosan kellene továbbképeznie magát, de az nincs benne a fizetésében.
Egyébként a mater studiorum az igyekezet/hajlam/vonzalom/részrehajlás/kedvtelés/tanulmányozás
stb. anyja, nem a tudásé. A tudás anyja mater scientiae, vagy ha az egyetemes tudásra, illetve
tudomány(ok)ra vonatkoztatjuk: mater scientiarum. (De mit okítom itt én a classica philologia és az
összes philosphia [φιλοσοφία] tudós magisztereit és magisztráit, akik nem tizenkét perceket tanultak
otthon, hanem minden nap éjfél utánig? Inkább szívlelnék meg Jurth i. sz. második évezred végéről
fennmaradt tételét: meminisse est mater scientiarum [a memorizálás a tudás anyja]! Dixi.)
 49

és nem egész órán kikérdez, hanem eléri azt, hogy legalább a jó képességű tanulók
– ilyennek számítottam én is – tudjanak valamit abból, amit tanított. Többet, mint
amennyi a bukáshoz elegendő.
Kezdetben nem 100%-ra, de biztosan több mint a magyarázat felére emlékez-
tem. Már nem buktathatnak meg. Némi gyakorlás (odafigyelés) után heteken belül
70, 80, de még 90 százalékra is fel tudtam tornászni a megjegyzett tanári szavakat.
Hosszú időre is.
Most joggal azt kérdezed: „Aha, de mi van az írásbeli házi feladatokkal?” A
tizenkét perc az írásbeliekkel kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezik:
Eggy: Miután az iskola az a hely, ahol hivatalosan tanulok, magától értető-
dően ott végzem el a tanulás írásbeli részét is. Amennyit csak lehet. Egyszer többet,
másszor kevesebbet, vagy semennyit sem, ahogy kijön a lépés. Az írásbeli feladatot
valóban azon frissiben, óra után, de még aznap, a következő órák valamelyikében,
vagy ha lehet, mindegyikében írom meg. (Amíg a tanár másokat feleltet, van időm
koncipiálni.) Az írást vagy „megúszom”, vagy nem. Ha elkapnak, a mostani tanár
elveszi a füzetemet, megró, és óra után diadalittasan röpül ahhoz a tanárhoz, aki-
nek a tantárgyából skribáltam az illegális művet.
– Nézd, ez a Jurth már megint nem csinálta meg mára a házi feladatát, és pont
az én órámon akarta sebtiben összekaparni, de tudod, a szemem sas, a fülem dene-
vér, nálam az ilyenek lebuknak. Itt a füzete, példásan bánj el vele!
A kolléga futó pillantást vet az irkámra, látja, hogy holnaputánra dolgozok, és
ennyit mond:
– Bízd csak rám, majd elintézem a fiatalembert.
A kolléga tanár még abban a szünetben megkeres engem a folyosón. Halkan,
mosolyogva visszaadja a füzetemet:
– Attila (most nem ez a Jurth vagyok), igazán meghat, hogy nem bírsz várni a
tantárgyammal amíg hazaérsz, de tudod, irritálod a másik tanár nőurat. Itt van a
füzeted vissza, különben ejtettél két bakit: itt meg itt, javítsd ki, egyébként hibátlan,
és…, szóval tudod.
– Tudom, tanár nőúr kérem, értettem. Köszönöm, hogy tetszett szólni.
Ha ilyetén megcsináltam egy-egy házi feladatot, a füzetemet akár oda
is adhattam valakinek, hadd másolja le otthon. Ha osztálytársam vagy,
aki ezt olvasod, emlékezhetsz: nem egyszer fordult elő, hogy oroszból
kihívtak felelni, és fogalmam se volt, melyikőtöknél landolt utoljára a
füzetem, és milyen kínos volt pillanatokon belül észrevétlenül hozzám
visszajuttatnotok, amíg én lázasan „kutattam” a táskámban, hogy ki-
 50

vihessem Gömörinéhez, Hornynéhez vagy Tóthnéhez. 110

Kettő: Iskolán kívül (otthon vagy máshol) házifeladat-írás nincs, kivéve ha

érdekel a téma. Az más. Akkor az iskolának szerencséje van, mert az ügy átkerül a
privátszférám érdeklődési körébe, és aszerint kezelem.
Példaképpen álljon itt egy megtörtént eset. A gramm-atomsúlyokat és
gramm-molekulasúlyokat, vagyis a mólokat tanultuk. Ennek alapján
meg akartam tudni a libapezsgő optimális összetételét. A libapezsgő
úgy készül (Nagyi receptje), hogy pohár vízbe kávéskanálnyi szóda-
bikarbónát keverünk, majd kavargatás közben ecetet öntünk hozzá. Ha
helyesek az arányok, buzgón pezsegő szódavíz keletkezik. Ha túl sok
a szódabikarbóna, a felesleg fehér por alakjában leüllepszik a pohár
fenekére, és az italnak orvosságíze lesz, azonkívül jól megböfögtet:
gyomorrontásra kapunk ilyet. Ha túl sok az ecet, csapnivalóan sava-
nyú lesz a mennyei ital. Namármost. Ha igaza van a kémiának, akkor
van egy olyan kiszámítható arány, amikor ízlik a libapezsgő.
Van. Hetekkel később meg is találtam. A sztöchiometria 111 műkö-
dött. A gyakorlat ott csődölt be, hogy a grammokat (milligrammokat)
nem sikerült púpozott kávéskanálra átszámítanom, de púpozatlanra
sem, így minden maradt a régiben: próba, szerencse.
Tévedsz, ha azt hiszed, hogy hiába leskelődtem be a szervetlen víz
(H₂O) és szódabikarbóna (elegánsan: nátrium-hidrogénkarbonát,
NaHCO₃), valamint egy szerves sav, az ecetsav (CH₃COOH) moleku-
láris szerelmi háromszögébe. Egyszer még az ország nyolcadik leg-
jobb kémikusa lehetnék a sok tízezer középiskolás közül, és 1965-ben
felvételi vizsga nélkül besétálhatnék, ahová illik egy ilyen kiváló
vegyésznek: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, 112
annak is az elméleti közgazdasági és tervezési szakára, dacára annak,
hogy a jelentkezési íven a felvételi vizsgát ki- és megkerülendő a
kémia–áruismeret tanári szakot nevezném meg. 113

110 • Dr. Gömöri Pálné szül. Margitay-Becht Magda latin–német–francia szakos tanár. A Fáyban 1952–
1970 között dolgozott. Nekünk 1959-től 1961-ig oroszt, 1962/63-ban művészettörténetet tanított.
Infra 67.p. L. még: Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest, 2000,
98.p., 102.p.: http://medit2.lutheran.hu/site/konyv/2183, pdf 102.p., 104.p. {2017-06-15}.
• Dr. Horny Oszkárné eredetileg énektanár volt. Mint sok más zenetanár, ő is gyorsan átképezte
magát az oroszra. A Fáyban 1955-től 1965-ig tanított, nekünk oroszt 1961-től érettségiig.
• Tóth Lajosné Szovjetuniót megjárt pártveterán lehetett, oroszul elég jól, de nem anyanyelvi szinten
tudott. A tanári oklevelet sem néztem ki belőle, gondolom óraadói minőségben alkalmazták. Ő volt a
fő orosztanárunk, és míg a másik két szuperművelt tanárnő jobbára a nyelvtant tanította, Tóthné elsőd-
leges feladata a társalgási órák levezetése volt mind a négy éven keresztül.
Minhármójukkal kapcsolatban: http://regi.fayamszki.hu/index.php/rolunk/tortenelmunk/melleklet
{2023-09-16}. Infra 11. kép, 137.p.
111 A vegyi reakciók mennyiségi viszonyai: http://www.kislexikon.hu/sztochiometria.html {2015-02-23}.
112 Budapest IX., Dimitrov tér 8.: infra 12. kép, 149.p. Jogutódja: Budapesti Corvinus Egyetem (BCE):
https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_Corvinus_Egyetem {2017-06-13}.
113 1963-tól kezdve Magyarországon az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első tíz helyezettje
(10 tanuló) felvételi vizsga nélkül nyert felvételt bármely egyetemi vagy főiskolai szakra, ahol a
felvételi vizsga egyik tantárgya az a tárgy volt, amelyből a középiskolás a helyezést elérte. Az ilyen
díjnyertes jelentkező a felvételi vizsga többi tantárgyából is mentesült felvételi vizsga letétele alól.
1963 előtt csak az első három helyzettnek járt ez a kiváltság, de akkor a díjakat megosztva maximum
9 tanulónak is kiadhatták. Infra 9. kép, 120.p.; 124ff.; 12. kép, 149.p.
A metán mint a kémiai ipar nyersanyaga c. dolgozatommal 1963-ban nyolcadik helyezett lettem:
infra 124–130.p.
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek, a „Közgáznak” 1965-től 1967-ig voltam a
nem oda, hanem a szemközti Gellért fürdőbe járó hallgatója: http://www.gellertfurdo.hu/ {2017-06-17}.
 51

Analízis: A tizenkét perc nem kockázatmentes vállalkozás. Lebukni, bezúgni

vagy gyenge osztályzatokat kapni nemcsak az elején, de bármikor lehet, ami termé-
szetszerűleg az évvégi osztályzat rovására megy. Ha nem ellensúlyozzuk elegendő
mennyiségű briliáns szerepléssel, akkor jeles vagy jó jegyre ne is számítsunk.
(Ugyanakkor a tanárok honorálják, ha visszaismételjük jellegzetes korábbi szó-
kapcsolataikat, mondataikat, mert ez jelzi, hogy komoly érdeklődéssel figyeltük a
magyarázataikat.) Az írásbeli komponens mindvégig sebezhető, ugyanakkor a
memóriánk meglepően gyorsan fejlődik, ami életre szóló, szinte beláthatatlan
előnyökkel jár. (Az iskola túl primitív organizáció ahhoz, hogy ezt méltányolja, vagy
türelmi időt adjon, amíg a memóriánk optimumközelbe ér.) Nem csodálkoznék, ha
világviszonylatban én lennék az első középiskolás, aki a tanulásipar vagy
éppenséggel a stúdiumökonómia114 történetében először végzett költség–haszon
elemzést.115

Nézzünk egy konkrét példát a magyar irodalom tárgyköréből. Ha nem

olvasod el a Kőszívű ember fiait,116 meg még párezer oldalt, amit a
magyartanár nem szégyell föladni kötelező(!) házi olvasmányok gya-
nánt egy évre, és nem facsarod az elmédet, hogy kötelező(!) olvasó-
naplódban híven méltasd minden egyes mű irodalmi, társadalmi és
haladó politikai erényeit, legfeljebb kapsz egy eggyest. Ezt könnyen
kompenzálhatod két szonett (14 sor darabja) verselemzésével. Ha csak
négyest kapsz mindkettőre, az átlagod máris hármas, vagyis közepes,
viszont jó néhányszáz óra szabadidőt nyertél. Mennyit ér eggy óra
gimnazista? Rajtam kívül ki merte föltenni ezt a kérdést? Méghozzá
1959-ben. Miért csak a faternak van órabér értéke? Ő fontos? Nélküle
bezárna a Rákosi Mátyás Művek – bocsánat: Csepel Vas- és Fém-
művek – vagy a kiskunlacházi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövet-
kezet? Lám, a diák ideje semmit nem ér, azt szabad pazarolni – az
iskola szerint.
Nos megvallom, hogy szörnyülködj: életemben egyetlen eggy kö-
telező vagy ajánlott házi olvasmányt sem olvastam el, és egyetlen
eggy olvasónaplót sem adtam be. (Ha valamit is olvastam, nem azért,
mert fel volt adva.) Ötven éve műveletlen bunkóként kóválygok az
Életben nagy É-vel, de ezt senki nem akarja észrevenni. Már fel-
hagytam, hogy meggyőzzem ismeretségi körömet, hogy én tudva és
akarva kikerültem Baradlay Jenő hősi jellemformálódását, pedig
tudom, enélkül nincs általános műveltség. Ami pedig a magyar nyelv
és irodalom nevű tantárgyat illeti, félévenként így mérettem meg a Fáy
Gimnáziumban: 4, 4, 4, 4, 4, 3, 5, 4; érettségim: 5. Ilyen pedigrével
egyszer még a magyar nyelv legfőbb hatósága lehetnék egy közeli és

114 Tanulásipar, stúdiumökonómia: ezt a két szót én találtam ki, ne keresd a szótárban.
115 A szakirodalomban: cost–benefit analysis (CBA). Az elmélet régebbi, mint gondolnád: 1848-ig
nyúlik vissza, amikor Jules Dupuit (1804–1866) francia közgazdász és mérnök számításokat végzett
egy hídvám kivetése ügyében: https://resource-allocation.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12962-
021-00330-3 {2023-09-16}.
116 Jókai Mór (ásvai Jókay Móric) (1825–1904): A kőszívű ember fiai (1869) történelmi regény:
http://mek.oszk.hu/00600/00695/ {2013-01-24}. Főhőse Baradlay Jenő, aki testvérbátyjai megmentése
érdekében életét áldozza.
 52

egy távoli országban.117 Messze földön még megalapíthatnám egy

kontinens történelmében az első egyetemi magyar tanfolyamot. 118

Mind a módusz, mind a normál eloszlás (Gauß-görbe)119 alkalmazásával

matematikailag is bizonyítható, hogy eggy: ha egy minimumot teljesítünk, már
nem bukunk meg, és kettő: ha valami hiányzik a maximum elvárásból, jelest sem
kaphatunk. A tizenkét perc pontosan ezt igazolja: a tanári magyarázatok egyre
tökéletesebb visszamondása elvileg elegendő legalább az elégséges osztályzatra
(gyakorlatilag annál sokkal jobbra is), de az írásbeli feladatok esetleges hiánya
visszavetheti a jelest. Úgy is megfogalmazhatom: a jeleshez szerencse (is) kell, a
bukáshoz pech.120 A költség–haszon fogalma nálam úgy jelentkezett, hogy mennyi
idő-/energia-/idegesség-ráfordítást igényelne egy bizonyos tárgyból, teszem azt,
négyesről ötösre javítani. Magyarán: megéri-e? A gimnáziumban is és később is
tanáraim, professzoraim többször próbáltak a lelkemre hatni: „Attila (taváris JUrt /
Herr Jurth / Misztë Dzsősz), az ön képességei alapján igazán a legjobb eredmé-
nyeket várnánk el öntől”. Persze, mert nekik a saját üzletük a fontos: állásuk vagy
előléptetésük érdekében jó legyen az ő átlaguk.
Itt kapcsolódik a tizenkét perc az előző fejezetben tárgyalt történelmi
traktátushoz: minden társadalmi-politikai rendszer vagy szervezet rühelli, ha a
sorsom az én kezemben van és nem az övében. A tizenkét perc 1959 őszén eggy
csapásra felszabadított és stressztelenített a középiskola mint szervezet rám
nehezedő nyomása alól. Isteni félelmem, mint a kámfor, elpárolgott. Egyik napról a
másikra nem úgy tekintettem a Fáy András Gimnáziumra, mint rettegő alattvaló a
felettes hatóságára, hanem mint az én érdekemben és javamra létrehozott
szolgáltatási intézményre. Visszaszereztem az én időmet délután fél kettőtől

117 Ausztriában a magyar (és orosz) nyelv törvényszéki hites tolmácsa [allgemein beeideter gerichtlicher
Dolmetscher für die ungarische (und russische) Sprache] vagyok 1976 (ill. 1978) óta; Ausztráliában az
angol/német/magyar/orosz nyelv (minden párosításban) hatóságilag kinevezett fordítója és tolmácsa
[NAATI accredited Translator and Interpreter for English/German/Hungarian/Russian] 1983 óta.
118 Hungarian Course, Institute of Modern Languages (IML), University of Queensland, St Lucia,
Brisbane, Queensland, Australia, 1985. Vezettem 1989-ig, azután utódaim bedöglesztették. IML UQ:
http://www.iml.uq.edu.au/ {2013-04-07}; Syllabus. Institute of Modern Languages, University of
Queensland, Brisbane, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989.
119 Ha érdekel: http://www.energia.uni-miskolc.hu/mkit/docs/3-eloadas.pdf {2013-01-25}. Ha jobban
érdekel: Carl Friedrich Gauß (1777–1855) német matematikus és természettudós:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Carl_Friedrich_Gauss {2013-04-18}.
120 Még véletlenül sem akarom azt a látszatot kelteni, hogy 1959-ben, 14 évesen matematikai statisztikai
módszereket alkalmaztam. Számítások később csak igazolták az akkori sejtésemet. Én mindössze eny-
nyiből indultam ki: az életben kevéssé valószínű, hogy az előfordulható legrosszabb esemény, vagy az
előfordulható legjobb esemény következik be, vagyis ami beüt, az legvalószínűbben a két határérték
közé esik. A kérdést tehát a klasszikus filozófia nyomán spekulatíve közelítettem meg, nem pedig a
modern kor kvantitatív analízisével.
 53

másnap reggel 7.50-ig, közben kifejlesztettem a rövid-, közép- és hosszútávú

memóriámat. Egyszer még konferenciatolmács is lehetne belőlem. 121
Tudatában voltam és vagyok ma is annak, hogy a tizenkét perc az autoritás
feltétlen, gondolkodás nélküli elfogadása ellen hatott. A tanulóifjúság intelligens
memóriafejlesztése csupán lip service122 volt az iskolában (még réges-régen, a
memoriterek korában is). Az elmúlt évezred során emlékezőtehetségünk az
írásbeliség, legutóbb a számítógépek és okostelefonok elterjedése révén annyira
elsorvadt, hogy már képtelenek vagyunk nemhogy egy hosszú elbeszélést, de még
egy viccet, sőt egy telefonszámot is első hallás után megjegyezni. Nem csoda, hogy
konspiráció-elméletek ütik fel a fejüket: valakik szándékosan hülyítenek minket?

121 Szinkron- vagy szimultántolmácsnak is nevezik. A konferenciatolmács és konferenciafordító (eggy

személyben) a legmagasabb képesítésű és rangú nyelvközlő. Engem 1979-ben nevezett ki az akkor
arra illetékes intézmény, az UNIVERSITAS Österreichischer Übersetzer- und Dolmetscherverband,
Wien [Bécs]: http://www.universitas.org/ {2017-06-11}.
122 Álhűség, nem őszinte szándék/tevékenység, szemfényvesztés.
 54

MIT IS TANULUNK?

Minden tudás jó tudás. Nincsen rossz tudás. Rossz tudást, beleértve azt a tudást is,
amit nem szabad tudnunk, csak a vallások és a diktatúrák ismernek. A tudást
kérdés előzi meg. A tudás akkor is kérdésre adott válasz, ha nem kérdezünk, illetve
nem vagyunk tudatában a kérdésnek. Mind a tapasztalat, mind a tanítás olyan
tudást eredményezhet, amit talán nem is kérdeztünk, de ebből nem következik,
hogy a kérdés a priori nem létezett vagy nem létezhetett. Ha anteponáljuk vagy
utólag megkérdezzük például: „Miért?” (Mi okból, vagy mi célból?), megkapjuk a
tudás legalább eggy hozzárendelt kérdését. (Csupán egyetlen kérdés, illetve kérdés-
csoport van, amire valószínűleg, de nem biztosan soha nem kapunk választ: „Miért
van, ami van, miért van a világ?” „Honnan van?” „Kitől/Mitől van?” stb.)
Minden kérdés jó kérdés. Nincsen rossz kérdés. Rossz kérdést, beleértve azt a
kérdést is, amit nem szabad kérdeznünk, csak a vallások és a diktatúrák ismernek.
Kérdést lehet butának vagy megválaszolhatatlannak minősíteni, de ez nem a
kérdést és főleg nem a kérdezőt bélyegzi meg, hanem a válaszadót (a válasz
kikerülőjét). A kisgyermek iskolapéldája, helyesebben: iskola előtti példája a sok
„lehetetlen” („buta" vagy „megválaszolhatatlan") kérdésnek, de ilyenek a valóság-
ban nincsenek, csak olyan válaszadók vannak, akik vagy unják, vagy nem akarják a
kérdést megválaszolni, avagy – és ami megbocsáthatatlan – akik a kérdezést erő-
szakkal betiltják. Sok esetben már a szülői ház is, de az iskola végképpen kiirtja
belőlünk, hogy kérdezzünk. „Majd, ha nagy leszel, megtudod”, „nem tartozik rád”,
„ne nyaggass örökös kérdéseiddel!”, „ne légy pimasz!”, „nem tartozik ide", „nem
része a tananyagnak”, „nincs rá idő”, „elégedj meg annyival, hogy…” – csak néhány
olyan típusválasz (Válasz? – Szerintem egyáltalán nem válasz!), ami oda vezet, hogy
középiskolás korunkra már eszünk ágában sincs kérdezni. Még a végén kiderül,
 55

hogy amit kérdeznénk, már tudnunk kellene – kész lebukás. Csak legyen már vége
az órának, és a tanár menjen a fenébe, alig várjuk a tíz perc óraközi szünetet,
amikor végre nem kell csöndben lennünk. Ha az a hülye Sztrovacsek mer valamit
kérdezni, és emiatt a tanár válasza belelóg a szünetbe, tökön rúgjuk. Mármint a
Sztrovacseket.
Középiskolás korunkra már rég megszoktuk, hogy nem kérdezünk, hanem
tűrünk. Tűrjük azt, hogy a mester, aki tud, kérdez, és a tanítvány, aki nem tud,
válaszol. Mintha nem pont fordítva kéne. A tipikus tanár a 45 perces tanóra első
felét kikérdezéssel, szaknyelven: feleltetéssel tölti el. A statisztikai adatok rögzí-
tését, szaknyelven: osztálynapló, saját kis (titkos) notesz, mindenféle összesítők stb.
pontos vezetését is gondosan elvégzi. Szervezési és fegyelmezési ügyekre bősé-
gesen telik az időből. Aztán ami marad az óra végéig, szaknyelven: csengetésig,
nosza akkor lehet valamicskét tanítani, természetesen csakis a tantervből. Amire
nem futja csengetésig, azt egyszerűen fel kell adni házi feladatnak az ugyanazon
tanterv alapján írt tankönyvből. Hadd bíbelődjenek vele a diákok délutáni, esti és
éjszakai óráikban, legalább megtanulnak önállóan dolgozni, vagyis tudományos
kutatást végezni a tudós mester szakterületén. Jövő órán lesz miről faggatnia a
mesternek, aki tud, tanítványait, akik még mindig messze vannak attól, hogy
tudjanak. Hiszen az osztály tizedrésze sem éri el a kitűnő tanuló státuszt.
Egyébként mindegy, mi érdekli a diákot, mi az, amit ma szívesen megkérdezne,
megtudna. Ami a mai napra előírt tantervben nincs benne, ahhoz semmi köze.
Furcsa szerzet a gimnázium. Azt állítja: felkészít bennünket az Életre nagy É-
vel, amit úgy illik értelmezni, hogy hasznos ismeretanyaggal lát el minket, főleg
azokat közülünk, akik vagy nem, vagy valamilyen szakterületen kívánnak tovább-
tanulni. Na nézzük csak.
Találomra böktem két számot: 1963 és 2013. (Vajon miért?) Felütöm gim-
náziumi éveink konstans táskatöltelékét, a Laricsevet ennél a két feladatnál:123

„(3) A fenti [ismertetett] azonosságok alkalmazásával hozzuk

egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket:

123 Varga Tamás (szerk.): Laricsev. Algebrai feladatok gyűjteménye a középiskolák I–IV. osztálya
számára. I–II. köt. Kossuth Kiadó, 1952.; 14. kiadás: Tankönyvkiadó, Budapest, 1962; 15. kiadás:
Tankönyvkiadó, Budapest, 1968. A két kötet összesen 3000 feladatot tartalmaz.
1963. feladat: II. kötet, 37.p.; 2013. feladat: II. kötet, 43–44.p.:
https://www.scribd.com/document/358616048/Laricsev-2 {2020-12-10}.
A példatár eredetije:
Ларичев Павел Афанасьевич (1892–1963): Сборник задач по алгебре [Algebrai feladatok
gyűjteménye]. УЧПЕДГИЗ, Москва [Moszkva], 1951.
 56

( 8 - 2) ( 2 - 4)
2 2
4 4 3 3
(1) (2)
1963.
(3) ( 40 - 6 ) (4) ( 3 - 45 )
2 2
4 4

...
...
2013. Keressük meg a hibát a 2 × 2 = 5 téves állítás alábbi bizonyításában:
16 - 36 = 25 - 45 (1)
1
azonosság mindkét oldalához 20 -et adunk:
4
1 1
16 - 36 + 20 = 25 - 45 + 20 (2)
4 4
Mindkét oldalt azonosan átalakítjuk:
2 2
9 æ9ö 9 æ9ö
4 2 - 2 × 4 × + ç ÷ = 52 - 2 × 5 × + ç ÷ (3)
2 è2ø 2 è2ø
Mindkét oldalon teljes négyzet áll:
2 2
æ 9ö æ 9ö
ç4 - ÷ = ç5- ÷ (4)
è 2ø è 2ø
Az azonosság mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk:
9 9
4- = 5- (5)
2 2
Ebből: 4 = 5 , vagyis 2 × 2 = 5 (! ?)”

Ha nem efféle tudományból éltél (élsz), hanem „csak” mint jó iskolában

kitanított általános műveltségű, érettségizett polgár vagy, és kapásból megoldot-
tad az idézett feladványokat (gratulálok!), akkor azt kérdezem tőled: hol s mikor
használtad fel őket? (Az utóbbi partitrükknek jó, de ezért jártunk gimnáziumba?)
Ha a feladatokat sem ötven évvel ezelőtt, sem azóta vagy éppenséggel az imént sem
tudtad megfejteni, volt-e valaha konkrétan innen származó hátrányod? Például:
„Bárcsak tudtam volna ekkor meg akkor köbgyököt vonni! Egyszerűbb alakra
tudtam volna hozni az egész életemet!” Vagy: „Ha tudom, hogy kétszer kettő néha
öt, és be is bizonyítom, egyben marad a család, a munkaviszony, az ország!”
Pedig bizony nincs igazam. Amikor Gay-Lussac gáztörvényeit 124 tanították,
osztálytársunkat, Sztrovacseket olyan inspiráció kerítette hatalmába, hogy hango-
124 Joseph Louis Gay-Lussac (1778–1850) francia kémikus. Amit kutatott, és a három törvény, amit
feltalált, az gáz (gázok állapotváltozásai): http://hu.wikipedia.org/wiki/Gay-Lussac-törvény {2013-02-
20}.
 57

san bekiáltotta:
– Megvan! Gázóra-leolvasó akarok lenni!
Úgy is lett. Érdemes főgázmérő-leolvasóként ment tavaly nyugdíjba.
Egy másikunkat úgy meghatotta a farad – nem a tied, hanem a Faraday-ről
elnevezett mértékegység125 –, hogy érettségi után nyomban jelentkezett a Vadász-
tölténygyárba126 rádiócső-dugaszolónak, csak hogy kondenzátorok társaságában
élhesse le munkás életét. Sintér kortársaink többsége homályos szemmel emlék-
szik vissza a biológiaórákra s azon belül az állatvilág véget nem érő törzsfejlődésé-
re. Amikor a laposférgek (Platyhelminthes) után másodikban végre eljutottunk a
kutyafélék családjához (Canidae), már nem bírták tovább. A karrierjük el volt dönt-
ve. Pályaválasztásukat kétségkívül a gimnáziumban tanult ebeknek köszönhették.
A gnú és az emu még felszínes ismerete is igen hasznosnak bizonyult: afrikai
patásállat, ausztráliai futómadár, mindkettő három betűvel. Akárcsak az olasz folyó
két betűvel. Hja, nem az iskolának, hanem az életben kulcsfontosságú vasárnapi
körösztrejtvénynek tanulunk…
Elsőben a biológia tantárgyát a növénytan képezte. A nyitvatermők és a
zárvatermők osztályharca fontos volt. Azóta is szem előtt tartom. Bocsánat:
törzsharc, mert ezek a termők a ma használatos növényrendszertan szerint
(rendszertanváltás folytán) nem is osztályok, hanem törzsek. A Gymnospermae meg
az Angiospermae.127
Az angio- mintha jelentene valamit, ugye? Persze, az angioplasztika – tudod,
az a rugó,128 amit a combodból feldugnak a szívedbe. Így tágítják ki a koszorú-
eredet, hogy tovább tudjál ketyegni. Igen, azzal kapcsolatos. A zárvatermők
törzsébe tartozó gazok rendkívül fontosak voltak, de az, hogy ne zabálja túl magát

125 Michael Faraday (1791–1867) angol fizikus és kémikus; a kapacitás mértékegységét nevezték el
róla: http://hu.wikipedia.org/wiki/Michael_Faraday {2013-02-01}.
126 Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára (1961–1968) (előtte röviden: Vadásztölténygyár,
utána röviden: Videoton), Székesfehérvár, Berényi út 72–100.: Retró VIDEOTON - Videoton Holding
{2023-09-16}.
127 Linnæus, Carolus (Carl von Linné; Carl (Carolus) Nilsson Linnæus; Carolus a Linné) (1707–1778):
Systema naturæ. 2. kiadás, Godofr. Kiesewetter, Stockholm, 1840, 25–26.p.:
http://books.google.com.au/books/download/Systema_naturae_in_quo_naturae_regna_tri.pdf?
id=oXsZAAAAYAAJ&hl=en&capid=AFLRE73s3IZBLKOjLbwJ7jG7-
gaj5qLEbW2Y06Ht0kXa9K3-
s8O8kRx_LfWXFVmF02jgHuYgP3FlMoLEdIz86gH4t3AQ3AQvgQ&continue=http://books.google.
com.au/books {2013-04-08}. Linné osztályokba (classes) sorolta a növényeket. Ma a genetikai
kutatások alapján a taxonómiában a fejlődéstörténeti rendszertant követve filogenetikus (vagyis a
φυλή és φῦλον szavakból származtatott) törzsek, a phylumok szerint osztályozzák a növényeket:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Növényrendszertan#.C3.9Ajabb_filogenetikus_rendszer {2013-04-08}.
128 Sztent: http://www.webbeteg.hu/mediatar/sziv_es_errendszer/235/angioplasztika-es-sztent
{2013-04-08}.
 58

az ország népe zsírral és cukorral, azt csak úgy marginálisan említették meg:
„együnk friss zöldséget és gyümölcsöt is, ott lakik a vitamin” – ezzel el is volt
intézve a téma. Nyomás vissza az őspáfrányok (Primofilices) kihalásának szen-
vedéstörténetéhez. Az fontos lesz az Életben nagy É-vel.
Apropó: -spermae. Ezt valahogy latinul is, magyarul is gondosan elkerülte a
tanterv. Egy-egy új élet keletkezéséről, legyen az állat vagy ember, úgy számoltak be
tankönyveink, hogy – és most pontosan idézek, ahogy kamasz emlékezetembe be-
vésődött: – „A [minden ok és előzmény nélkül] megtermékenyített petesejt osztó-
dásnak indul. Kialakul a szedercsíra, majd az ősbél, ő idővel eldönti: melyik végére
kéri a szájat és hová a – beszéljünk tudományosan: – az anust.” Az ivaros szapo-
rodás abszolúte szextelen volt. Semmi kauzalitás: ok-okozat-összefüggés – honnan,
mitől, hogyan, merre, meddig? Ezen az órán kivételes módon távol maradt a
dialektikus materializmus.
Bezzeg a két orosz forradalomnak volt ám előzménye, oka, alkalma és pontos
lefolyása! Napra készen. Régi naptár szerint, új naptár szerint. Óra-percről óra-
percre. A Nagyról129 nem csupán ennyi volt a tankönyvünkben:

A [minden előzmény nélkül] megtermékenyített bolsevik

kisebbség osztódásnak indult. Kialakult Szovjet-Oroszország,
és egyre több nemzet kérte a felvételét a szovjet állam-
szövetségbe. Hamarosan a szovjet köztársaságok tizenöten
símultak Oroszország-Anyácska130 bő kebléhez. Az egyik – a
Karél-Finn Szocialista Szovjetköztársaság – még bele is bújt
az Anyácskába.131

Nem. Pontosan és minden részletében kirajzolódott előttünk a társadalmi

háttér, a kizsákmányolás, az elnyomorodás, a cár atyuskáék dőzsölése, majd a szük-
ségszerű isteni – helyesbítek: lenini – iszkra,132 ami a nemeslányok intézetében133
ugyancsak jól eltermékenyítette a világot. Az osztódásnak indult forradalmi sejtek
szovjet szedercsírába szerveződtek: burjánzott a haladás. A (végrehajtó) szervek
129 Nagy Októberi Szocialista Forradalom [Великая Октябрская cоциалистическая революция]
Petrográd, julián naptár szerint: 1917. október 25., Gergely-naptár szerint: 1917. november 7.:
http://hu.wikipedia.org/wiki/1917-es_októberi_orosz_forradalom {2013-03-02};
Griffin, G. Edward: The creature from Jekyll Island [A lény Jekyll-szigetről; A Jekyll-szigeti
szörnyeteg]. Amer(ican) Media, New York, 2002, 123.p., 263–267.p.; infra 139. lábjegyzet, 60.p.
130 Матушка Русь: Oroszország nemhivatalos, romantizáló nemzeti perszonifikációja:
http://ru.wikipedia.org/wiki/Матушка_Россия {2013-02-01}.
131 Karél-Finn SZSZK [Karjalais-suomalainen sosialistinen neuvostotasavalta] (1940–1956):
https://hu.wikipedia.org/wiki/Karél-Finn_Szovjet_Szocialista_Köztársaság {2023-09-16}.
132 искра – szikra.
133 Szmolnij Intézet [Смольный институт благородных девиц] (1764–1917): Lenin elvtárs főhadi-
szállása a Nagy Októberi Szocialista Forrdalom alatt (telis-tele cuki lányokkal):
http://ru.wikipedia.org/wiki/Смольный_институт_благородных_девиц {2013-02-09}.
 59

fejlődése sajnos nem ment mindig símán, mert imperialista citofág 134 ragadozók fel
akarták falni a (párt)sejtekből álló nemes csírát. A zűrzavarban előfordult, hogy az
ősbél, – a nómenklatúra135 szerint most már újbél – nem tudta, hogy melyik vége az
újszáj, ami ontja a kommunizmus felé törzsfejlődő bölcsességeket, és melyik a
másik vége, amelyet nyalni kell, mert azt kedveli a törzsfejlődő szervezet fője. Aki
rossz helyen nyalt, vagy csípős volt a nyelve, az a hasnyálmirigyből ismert Langer-
hans-szigetekhez136 hasonló szigeteken találta magát. A szigetcsoporton. Tudod:
azon a gulyás, gúlás, … gulágos vagy milyen szigetcsoporton, tudod, a Szolzsenyicin
is megírta.137 A fejlődést nem lehetett feltartóztatni.
Hogy a mindig is főtantárgyként kezelt iskolai történelmet mennyiben hasz-
náltuk vagy használhattuk fel életünk során, nehéz megítélni. A történelem egyike
az olyan tudásunknak, melyet sok helyről szedtünk és szedünk fel. Egy biztos: kiló-
ra legalább annyi badarság, félretájékoztatás és csalárd leegyszerűsítés volt tan-
könyveink minden oldalán, mint az általam írt előző bekezdésben. Én mindössze
annyit szűrtem ki a mindenkori történelemkönyvemből (megvallom: igen-igen
felszínes olvasás, inkább átfutás alapján, de az is megtette), hogy ami benne van, az
nem úgy volt. Hogy miként volt, az nem derült ki, mert ami benne van, annak az
ellenkezője sem volt.

Eszembe jut egy a hetvenes években megtörtént eset. Sok nyugat-

európai gyerek tinédzser korára már remekül beszélt angolul (sokszor
helyesebben és választékosabban, mint az angolok vagy az amerikai-
ak). Így volt ez Ausztriában is és Olaszországban is. Nyaranta osztrák
családok tömegesen lepték el az itáliai strandokat. (Az osztrák dolgo-
zóknak négy–hat hét fizetett szabadságot gönnolt a kizsákmányolás.)
A két szomszédos és sokszor közös történelmű ország fiataljai egy-
szerre egymásra találtak: megismerkedtek, és beszédbe elegyedtek –
angolul.
A közös nyelven az egyik etnikumból származó gyerek óhatatlanul
elejtett valami, iskolában tanult tényt Ausztria és Itália közös, gyakran
viharos történelméből, amit a másik nemzetiségű azonnal visszautasí-
tott és helyesbített. Szó szót követett: a dolog véres verekedésbe ful-
ladt. Carabinieri, polizia,138 kihallgatás, testi sértés, szégyen, pénz-
bírság, büdös kölyök, nyaralni jöttünk.

134 cytophag is – sejteket felfaló vagy elpusztító.

135 A szó többértelmű (kémiai/biológiai, illetve politikai) jelentését innen lehet tisztázni:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nómenklatúra_(egyértelműsítő_lap) {2013-04-19}.
136 Paul Langerhans (1844–1888) német patológus és fiziológus által 1869-ben felfedezett szigetszerv:
https://diabforum.hu/cukorbeteg-lexikon/langerhans-szigetek/ {2023-09-16}.
137 Солженицын Александр Исаевич (1918–2008): Архипелаг ГУЛаг [A GULag szigetcsoport]. У–
Фактория, 2006: https://royallib.com/book/ai_solgenitsin/arhipelag_gulag.html {2023-09-16}.
Magyarul: Szolzsenyicin, Alekszander (Ford.: Szente Imre): A GULag szigetcsoport. Új Idő, Budapest, 1989.:
https://pdfcoffee.com/150395726-gulag-szigetcsoport-szolzsenyicin-alexandr-pdf-free.html {2023-09-16}.
138 Carabinieri – olasz csendőrség: http://hu.wikipedia.org/wiki/Karabélyosok_hadteste {2013-04-19};
polizia – olasz rendőrség.
 60

A bunyót ugyan lerendezték a hatóságok, de az iratokból kiderült:

mind a két középiskolás igazat állított! Őszintén hirdették a saját
történelmüket. Észre sem vették, hogy halálosan megsértették egy-
más nemzeti öntudatát. Az ügy eljutott a minisztériumokba, és rövid-
del rá a két ország vegyesbizottságot hozott létre, hogy megállapod-
janak a közös történelem egyféle oktatásában: a szövegezés elfogad-
ható legyen mind az osztrák, mind az olasz fél szempontjából.
Ezek legalább megpróbáltak ugyanazt hazudni az országhatár
mindkét oldalán védett kincsüknek, az ifjúságnak.
Az is biztos, hogy a legfőbb főtantárgyból, vagyis dialektikusan materialista,
ateista, marxista, leninista, demárnemsztálinista ideológiai megszilárdításunkból
az iskola a legfőbb eszközén, a történelem tantárgyán keresztül csúfosan meg-
bukott. Erről nem volt ildomos beszélnünk, ezért a közoktatás kudarca a felszínen
nem volt látható. 60-ban nem sejthettük, hogy még a mi életünkben lelepleződik a
szocialista embertípus csődje. A bizonyítás még 30 évet sem váratott magára, ami-
kor az áprilisban, májusban és novemberben139 masírozó, KISZ-/MSZMP-tagköny-
vecskét140 ökölben rázó barátunkból (vagy magunkból?) egy csapásra hithű kétezer
éves keresztény, ötezer éves zsidó, vagy mellét, asztalt verő kárpátiai hazafi lett.
Vagy rablókapitalista.
Ha eddig szapultam akár általánosságban az iskolát, akár konkrétan a Fáy
Gimnáziumot, az abból a felismerésből fakadt, hogy bár oktatóink alkalmasint
érdekes tudománnyal tömték meg a fejünket, de amit valójában felhasználtunk a
továbbiakban, azt mind vagy előbb, az általános iskolában (írás, olvasás, négy
alapművelet, bázisok, savak, sók, szerves anyagok, növényi, állati, emberi szervezet
alapvető működése stb.), vagy utóbb, az érettségi utáni szakképzés és tovább-
képzés alatt tanították és tanultuk meg. Kivételt képez egyedül és kizárólag az a
helyzet, amikor egy középiskolás elhatározza, hogy tanító vagy tanár akar lenni.
Ebben az eggy esetben a vonatkozó tantárgyak minden részlete jó, a jövőre nézve
fontos és hasznos. A középiskola hatásfoka tehát kizárólag annál a csekély számú
tanulónál mondható jónak vagy akár kitűnőnek, ahol az oktatásügy saját üzemei
termelőerőinek újratermeléséről van szó. Ötszáz évvel ezelőtt a tanító rendek
elsősorban azt oktatták, ami a rendtársak mint fogyóeszköz pótlásához szükséges
139 • 1945. április 4.: Magyarország ún. felszabadulásának hivatalos megünneplése (1950–1989):
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_felszabadításának_napja {2013-03-03};
• 1887 óta általában május 1.: a munka ünnepe a chicagói munkások vérbe fulladt sztrájkjának
(1886. május 4.) emlékére (1890 óta megszakításokkal):
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_munka_ünnepe {2013-03-03};
• 1917. november 7.: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörésének napja (1950–1989):
Supra 129. lábjegyzet, 58.p.
140 KISZ: Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (1957–1989). Bővebben: Gergely Ferenc: KISZ. A
Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség története 1957–1989. Holnap Kiadó, Budapest, 2008.
 61

volt: teológiát, valamint filozófiát plusz a hozzávaló latin és ógörög nyelvet, esetleg
óhébert és arámit is. Eközben a Föld máglyahalál terhe mellett sokáig lapos volt.
Ezernél is több évvel ezelőtt barlangokban alternatív barátok, remeték a beszipká-
zott fiúcskákat írni-olvasni tanítgatták, hogy legyen, aki tovább másolja a szent
írásokat. Úgy látszik, az iskola történelmi hivatása az, hogy csak legyen. Legyen az
agymosodának ingatlana és ingósága, vagyis adekvát álló- és forgóeszköze, vagyis
körbezárható épülete és cserélhető személyzete.
Mi volna, ha nem lennék ennyire cinikus és iskolaellenes, hanem elismerném,
hogy a gimnázium igenis mindnyájunknak életre szóló, hasznos dolgokat tanított?
Ne az iskolán verjem le az utálatomat, mert az már személyeskedés. A tanári kar
nem érdemli meg, hogy ellene uszítsam és indoktrináljam a környezetemet.
Tessék.

⎕ Itt van ez a keret. Írd be te, érettségizett olvasóm, hányszor csaptad

hónod alá a Négyjegyű függvénytáblázatokat141 a zsebszámológép-kor előtt, hogy

elrohanj vele az OTP-be,142 és ellenőrizd: tényleg annyiba kerül-e a hitel, amelyet
most fölveszel házépítésre, öröklakásra, autóra, miegymásra. Hadd ropogjon a jól
megtanult, begyakorolt, kigyakorolt karakterisztika meg mantissza! 143 Hadd ször-
nyülködj: hányszor fogod visszafizetni a kölcsönt. A keret (bosszantalak: paralelo-
gramma) mellett hagytam helyet, hogy rutinból odaírjad a kamatos kamat képletét.
Nos remélem, minden rendben.144 (Újfent gratulálok!) A kamatszámítás, főleg
a kamatos kamaté valóban nem általános iskolai és valóban nem okvetlenül egye-
temi anyag. Valóban igen hasznos.
Nem tudom, te mióta használsz szárazelemmel vagy napelemmel működő
zsebszámológépet. (És azzal ki tudod-e számítani a kamatos kamatodat? – Csak
viccelek.) Én, azt hiszem, 1982-ben vásároltam először egy ilyen kütyüt. Nagyot
tévedek, ha azt állítom, hogy munkás éveink gerincét leéltük, mielőtt zsebünkbe,
retikülünkbe egy ilyen lapos, szinte súlytalan kalkulátort csúsztattunk? De addig?

141 Lóky Béla: Négyjegyű függvénytáblázatok. 17. kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1959. Nekem
1960. szeptember 6-a óta van meg.
142 Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat (1949–1990). Jogutódja: OTP Bank nem nemzeti
vállalat: https://www.otpbank.hu/portal/hu/Rolunk/Tortenet {2013-01-30}.
143 Tudom, nincs rá szükséged, de ha mégis meggondolod magad:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Karakterisztika_és_mantissza {2013-01-30}.
144 Stimmel. Itt ellenőrizheted: http://www.kockazatnelkul.hu/milliokat-ero-kepletek {2013-01-31}.
 62

Azt viszont tudom, hogy Pejtsikné 145 óta a büdös életben nem volt a kezemben a
Négyjegyű függvénytáblázatok. Helyette már 1958 óta használtam a logarlécet. 146
Apám mérnökember volt, pontosan tudom: vagy száz éven át a mérnökök tíz- és
tízezrei használták, és azzal számolták ki az összes műszaki létesítményt. Menj ki
az utcára, nézd meg az utat, a vasutat, a hidakat, az épületeket! Nézd meg a városod
alatti csatornázást! Az öntömjénező középiskolának arra nem jutott egy félóra,
hogy megtanítsa a tanulóifjúságot ennek a pofonegyszerű, elnyűhetetlen, olcsó
szerszámnak a kezelésére.
Menjünk tovább. Magyar nyelv és irodalom. Mármint irodalom és nyelv, mert
a nyelv legfeljebb eggy vagy két órát érdemelt. Heti 4–7 órában a „haladó”, vagyis a
majdani szocialista fazonú társadalom irányába mutató írók és költők életét és
munkásságát nyomták le a torkunkon. Nem mondom, a maguk nemében nagyon
szép művek, de alapvetően ideológia és süket duma. Főleg, amikor elemezni kellett
a „haladó” alkotásokat. Mi volt a mi alkotásainkkal? Időnként fantáziátlan témákra
fantáziátlan fogalmazásokat kellett készítenünk. Csak legyen benne bevezetés,
tárgyalás, befejezés. Miként kell a tartalmat megszerkesztenünk, hogy az valóban
tartalmas legyen? Azt már nem tanították. Nem mutatták meg előre: hogy néz ki
egy jó, egy közepes és egy rossz dolgozat (még fiktív mintákon sem), de amit mi
írtunk, azt leosztályozták. Milyen alapon? Ki tudja.
Az egyetlen valamire való iromány, amit később az Életben nagy É-vel valaha
is kértek szinte mindnyájunktól, az önéletrajzunk volt. Megtanította az iskola?
Fenéket.
Okmányaim között lapozgatok. Az első „fennmaradt” géppel írt önéletrajzom
folyószöveg, kelte: 1968. május 5. A legutóbbit Magyarország canberrai nagykövet-
ségénél két évvel ezelőtt nyújtottam be. 147 Nem Europass CV, de nekem nem is
kellett állás. Az a véleményem, hogy blőd fogalmazások helyett inkább azt taní-
tották volna meg, hogyan kell „bevágódnunk” felsőbb iskolánál vagy potenciális
munkahelyen, mielőtt személyesen megjelenünk interjúra. Mert interjú akkor is

145 Pejtsik Árpádné szül. Bodlaki Erzsébet (1909–1987) matematika–fizika tanár (60-ban: Budapest IX.,
Üllői út 31.). A Fáyban 1954–1964 között tanított, nekünk matematikát az első két évben: ▐137.p.
http://regi.fayamszki.hu/index.php/rolunk/tortenelmunk/melleklet {2023-09-16}. Infra 81.p.; 11. kép ,↑
146 Gamma Thermotech 2512 típusú 30 cm-es logarléc. A kezelését innen tanultam meg: Balogh Artúr:
A logarléc. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1957.
147 Infra 151–158.p. Azért csatolom be, hogy amennyiben érdekel, időrendi áttekintést nyerjél életem,
elsősorban karrierem sokszor egymásba fonódó, párhuzamosan futó részelemeinek nem könnyen át-
tekinthető adatairól. Készakarva a Magyar Köztársaság lakóhelyem szerinti illetékes külképviseleténél
megtalálható okmányt másoltam át azért, hogy kétkedésnek még a látszatát is elkerüljem, miszerint a
messziról jött – az én esetemben a messzire ment – ember azt hantázik, amit akar.
 63

volt, csak nem ezen a néven. Egyetemeken például felvételi beszélgetésnek hívták.
Ha már az írást elintéztük, mi van az olvasással? Lakbérszerződést, munka-
szerződést, banki kölcsönfeltételeket, hatósági végzést, bírói ítéletet megértettünk
minden részletében? Az apróbetűt is? Vagy szaladtunk az ügyvédhez, miként elő-
deink rohantak csaphó-paphó-rabbihó: ugyan olvassa el, és ha elolvasta, mondja
má’ meg, mi van a kezünkben reszkető írásban? Pedig tudunk olvasni: a Nők Lapjá-
ban148 még ötven év múltán is minden szót megértünk! Hála az iskolának, nem
maradunk le Kiszel Tünde149 és Arni Schwarzenegger150 egyetlen napjáról sem.
Én bizony az általános gimnáziumokban jogi alapismeretek oktatását írtam
volna elő széplelkű költők nyafogásainak rovására. Házasság kötése, törése,
bontása; a munkavállaló jogai és kötelességei; jogaink és kötelességeink hatósággal,
bírósággal, biztosítóintézettel szemben bizony mind-mind olyan tárgykör, aminek
az Életben nagy É-vel ugyancsak hasznát vehettük volna, vagy érett és érettségizett
polgárokként kevésbé iskolázott polgártársainkon segíthettünk volna.
Kérdem tisztelettel, de inkább tiszteletlenül: az iskola – maradjunk csak
anynyiban, hogy 60-ban – miért nem tanította meg a középiskolások zömét olyan
fokon olvasni, hogy egy munkás-paraszt (!) kormány által vezetett parlamentnek a
Magyar Közlönyben151 kihirdetett és mindenkire nézve kötelező érvényű törvényeit
és rendelkezéseit külső, alkalmasint költséges segítség nélkül meg tudja érteni? 152
A világ „legfejlettebb demokráciájában” a démosz 153 – a nép – az eszményi kommu-
nizmus küszöbén, ha történetesen nem fogadta el „a hivatalnak paczkázásait”,154
vagy – uram bocsáʼ – ha a legkisebb konfliktusba került a törvénnyel, amit persze
nem tudott, mert nem tudhatott, mert nem tanították meg elolvasni, mert eleve úgy
szövegezték meg a törvényeket, hogy ne is tudja megérteni, akkor rögtön a fejéhez

148 Nők lapja (1949–) hetilap: https://digitalstand.hu/noklapja; http://hu.wikipedia.org/wiki/Nők_Lapja

{2013-03-01}. 60-ban: A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) lapja.
149 Kiszel Tünde (1959–) mindenféle: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiszel_Tünde {2013-03-01}.
150 Arnold Schwarzenegger (1947–) osztrák testépítő, filmszínész, Kalifornia 38. kormányzója (2003–
2011): http://www.schwarzenegger.com/ {2013-03-01}.
151 Magyar Közlöny, a Magyar Népköztársaság hivatalos lapja (1950–1989):
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Közlöny{2023-09-16}.
152 Hangsúlyozom: a mindenkire vonatkozó és büntetés terhe mellett betartandó passzusokról van szó,
nem a különböző szakterületeknek külön-külön a saját szaknyelvükön fogalmazott rendelkezéseiről.
153 δῆμος – lakosság, (köz)nép.
154 Utalás Shakespeare, avagy aki írta (l.: http://en.wikipedia.org/wiki/Shakespeare_authorship_question
{2013-03-01}) Hamlet c. ötfelvonásos tragédiájának magyar fordításából szállóigévé vált sorára:
Shakespeare, William (1564–1616): The tragedy of Hamlet, Prince of Denmark (1600?):
http://shakespeare.mit.edu/hamlet/full.html {2013-03-01}, Act III Scene 1: “The insolence of
office…”; Arany János (1817–1882) fordításában (1866): Shakespeare, William – Arany János (ford.):
Hamlet, dán királyfi: http://mek.oszk.hu/04500/04592/html/magyar.htm {2013-03-01}, harmadik
felvonás I. szín: „A hivatalnak paczkázásait, …”
 64

vágták a különben elavult és elátkozott rabszolgatartó társadalomból kényelmesen

átemelt alapelvet, miszerint a törvény nem tudása nem mentesít a következ-
ményektől.155 A rabszolga, aki nem tud olvasni és az érettségizett polgár, aki
úgyszintén nem tud olvasni, képtelen ellenőrizni, hogy amit a „hatósági”, meg
„hivatalos” „közegek” mondanak, törvényes-e. Száz és ezer évekkel ezelőtt lénye-
gében csak a papok tudtak írni-olvasni. Huszonöt és ötven évekkel ezelőtt az
ügyvédek, közjegyzők és fordítók.
Közben közoktatás kifejlődött.
Az iskola miért állította le az olvasást a napilapok színvonalánál? 156 Azon túl
csak irodalmi ömlengésre futotta. A magyar nyelvnek és irodalomnak mint tan-
tárgynak nemcsak remekírók sokszor zseniális, de ugyanakkor irreleváns műveit
vagy kétes értékű „progresszív” írók politikai szemináriumba illő fejtágításait
kellett volna magába foglalnia, hanem a mindennapi élet mindenkit érintő
gyakorlati írások megértését is.
Művészet. Nem furcsa, hogy az egyetlen művészeti ág, amit behatóan, heti 5–9
órában tanítottak, az imént tárgyalt ún. magyar nyelv és irodalom volt? Művészet?
Dehogy. Propaganda (művészi anyaggal itt-ott fűszerezve). Ha művészetnek számí-
tott volna, méltányos arányban helyezték volna el a többi művészeti ág között, még
ha valamennyire súlyozottan is.
Zeneoktatás a mi humán–orosz tagozatunkon se humán, se orosz módra nem
volt. Európa ezeréves zenekultúráját nem volt érdemes az általános műveltség
középiskolai terjesztésébe befoglalni. Nem hangszeresek vagy énekesek képzésére
gondolok (mint ahogy a magyar irodalom és a világirodalom tantárgyán keresztül
sem színészeket neveltek), hanem a magyar zene és a „világzene” monumentális
alkotásainak az ismertetésére. Ha rám bízták volna, monumentális gimnáziumi
zenetudományi tankönyvet szerkesztettem volna. Íme egy rövid minta belőle:

Bach János Sebestyén157 zeneszerző, karénekvezető, hegedűs

és billentyűs három év kivételével 158 a mai Német Demokra-
155 Ignorantia iuris/legis non excusat.
156 A napilapok általános részeit világszerte és régóta az átlagos képességű 12 éves gyermek olvasási
készségéhez méretezve szerkesztik. (Angol nyelvterületen például a mondat nem tartalmazhat 30
szónál többet. Egy cikkben csak eggy téma dolgozható fel.) A képes magazinok a nyolcéves gyermek
szellemi szintjén készülnek. Ha nem így lenne, a lakosság nagy része nem tudná megérteni. Ebben az
esetben nem az lenne a baj, hogy nem vásárolnák az újságot, hanem az, hogy a média tendenciózus
üzenete nem tudná folyamatosan és kitartóan (és sajnos, igen eredményesen) bombázni a nép agyát.
157 Kolumbusz Kristóf, Kálvin János, Marx Károly, Verne Gyula (de nem May Károly, mert ő 60-ban
még indexen van) mintájára. Johann Sebastian Bach (1685–1750) német zeneszerző, kántor, orgona-
és hegedűművész: http://hu.wikipedia.org/wiki/Johann_Sebastian_Bach {2013-03-02}. Infra 112.p.
158 Lüneburg (1700–1703).
 65

tikus Köztársaság területén élt. Műveiben élesen bírálta a ko-

rabeli feudalista társadalmat, ami különösen 48 prelúdium-
és fugájának159 harmóniavilágában jut kifejezésre. Bach elő-
relátó forradalmi hozzáállását mi sem bizonyítja jobban,
mint az, hogy ő már több mint 120 évvel korábban sem enge-
dett a 48-ból.160 Parasztkantátájában161 a német mezőgazda-
ság problémáit progresszív módon feszegeti, ám Kávékantá-
tájából162 még hiányzik az osztálytárasadalmakra jellemző
dekadenciának, az élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztásá-
nak elutasítása. Összegezve: osztály- és történelmi-társa-
dalmi helyzetét figyelembe véve Bachot pozitív zenei alaknak
kell elfogadnunk, annál is inkább, mert az ő nyomán Dmitrij
Dmitrijevics Sosztakovics,163 korunk élő, világhírű szovjet
zeneszerzője 50%-os anyagmegtakarítással 24 darab predú-
dium- és fugába164 tudta tömöríteni az eszmei mondanivalót,
ami azért is lehetséges, mert a Szovjetunióban a kizsákmá-
nyolás megszűntével annak kritikája is tárgytalanná vált.
Házi feladat: A munkafüzetedben165 Bach BWV 881 jelzésű
f-moll prelúdiumában karikázd be azokat a kadenciákat,
amelyek véleményed szerint Bach szomorúságát fejezik ki a
német jobbágyok sanyarú helyzete fölött, figyelembe véve,
hogy a jobbágyságot (Leibeigenschaft) csak a XVIII. század
végétől kezdték ott feloldani, hogy helyet adjanak a kialaku-
lóban levő nincstelen munkásosztály ádáz kizsákmányolásá-
nak.

Nna. Most látod, hogy amit meg lehetett írni egy tankönyvben a szép-
irodalomról, azt nem lehetett beleideologizálni a szépzenébe. Mi volt a megoldás?
Egyszerű: az oktatási tárca egy-két kivételtől eltekintve a zeneművészetet és annak
tanítását kilapátolta a művelődés szemétdombjára. Így aztán annyiban maradt a

159 Bach, Johann Sebastian: Das wohltemperierte Klavier (1722, 1742–1744) BWV 846–893:
http://de.wikipedia.org/wiki/Das_Wohltemperierte_Klavier {2013-03-02}. Svjatoszlav Richter (supra
4. lábjegyzet, 15.p.) előadásában (1970, 1972–1973): https://www.youtube.com/watch?
v=1osi_pQcUdM&t=121s {2020-12-10}.
160 „Nem enged a negyvennyolcból”: http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__egyeb-
kerdesek__39210-honnan-ered-a-mondas-miszerint-nem-enged-a-48-bol {2013-03-14}.
161 Bach, Johann Sebastian: Mer hahn en neue Oberkeet (Bauernkantate) (1742) BWV 212:
http://zwirbel-presse.beepworld.de/bauernkantate.htm {2013-03-02}; Stiftsbarock Stuttgart / Kay
Johannsen előadásában: https://www.youtube.com/watch?v=bRdr0onjy94 {2015-02-23}.
162 Bach, Johann Sebastian: Schweigt stille, plaudert nicht (Kaffeekantate) (1734?) BWV 211:
http://de.wikipedia.org/wiki/Schweigt_stille,_plaudert_nicht {2013-03-01}; Amsterdam Baroque
Orchestra & Choir / Ton Koopman előadásában: https://www.youtube.com/watch?v=nifUBDgPhl4
{2023-09-16}.
163 Дмитрий Дмитриевич Шостакович (1906–1975) orosz zeneszerző:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dmitrij_Dmitrijevics_Sosztakovics {2013-03-02};
http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=2170 {2013-03-02}.
164 Шостакович Дмитрий Дмитриевич: 24 прелюдий и фюг [24 prelúdium és fuga] (1950-51) Op.
87.: http://en.wikipedia.org/wiki/24_Preludes_and_Fugues_(Shostakovich) {2013-03-02}; Tatjana
Nyikolajeva [Татьяна Петровна Николаева] (1924–1993) előadásában:
https://www.youtube.com/watch?v=rLzC9WY9KNk {2015-02-23}.
165 Ha „véletlenül” otthon hagytad a munkafüzetedet: http://www.allpianoscores.com/audio_scores.php
?id=68 {2013-03-03}.
 66

zene mint az egyetemes emberi kultúra legfontosabb alapköve, hogy „az ember
strandra jár, mert azért van itt ő”.166 Na meg azért, hogy a strandon külföldieknek
dicsekedve magyarázza: „Nekünk lenni Bartók und Kodály! 167 Este majd elvinni
külföldi vendég kerthelyiség, restaurant. Cigányzene, bécsi valcer, tra-la-la.”
– Áh, múúlácság! – kapcsol a kedves vendég. Most már otthon van: Gypsy
music = mágiár zeene.168
Az, hogy az oktatás úgy elhanyagolja a zenét, mint ahogy azt 60-ban tette,
egyszerűen elképesztő. Ha azt a szót kiejtem, hogy kadencia169 (most az imént: a 65.
oldalon), „csak” érettségizett, tehát művelt, általánosan képzett beszélgető partne-
rem közbevág: ne mondjam, az szakmai vonatkozású, ő mással foglalkozik. Nagy-
szerű. Egy szonett hangulata, rímképlete, utolsó két sorának jelentősége: általános
műveltség. Egy szonáta elemzése: főtéma, átvezetés, melléktéma, zárótéma, hogy
csak az expozíciónál (Hú, az meg mi? 170) maradjak, az szakma. Egy tantervbeli
gyenge színmű: általános műveltség. Egy zseniális oratórium vagy opera: szakma.
Ismét mellesleg: ki tud (60-ban ki tudott) partitúrát olvasni egy átlagos gimnázium-
ban? Schubert171 kamarazenéje? Ugyan kérem. Bruckner szimfóniái? Ki az a
Brukk…, hogy is hívják172? Tingli-tangli slágerek és riszálásra ingerlő könnyűzene,
jóllehet nem tananyag, de kóser volt a gimnáziumi környezetben.
Mielőtt te is felrobbansz, meg én is, legjobb ezt a „rázós” témát befagyasztani.
A be- vagy megfagyott muzsikát építészetnek nevezik. Építészet? – Végképp
fuccs. Negyedikben – mint humán osztályban – ugyan volt egy idevágó tantárgyunk,
művészettörténetnek hívták. Eggy éven át heti 2 (kettő) 45 perces órában el lett

166 Utalás Berki Géza (1927–1987) – Brand István (1914–1977): A pancsoló kisgyerek (1959) c.
slágerére. Kovács Eszter („Esztike”, „Eszti”, 1948–) és a Magyar Rádió Tánczenekara / Gyulai-Gaál
János előadásában: https://www.youtube.com/watch?v=emht2dDOKCs {2023-09-16}; ▐{2023-09-19}.
https://www.youtube.com/watch?v=Ifm4bpS3WsY; https://hu.wikipedia.org/wiki/Kovács_Eszti ↑
167 Dr. Kodály Zoltán (1882–1967) zenetudós, zeneszerző, népzenekutató, főiskolai tanár (1907–1940):
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kodály_Zoltán {2013-04-14}. Supra: 1. és 2. lábjegyzet, 15.p.
168 Aki ezt a disznóságot rendbe hozta: Jurth Kinga (1981–) okl. hegedűművész-tanár, muzikológus:
The historical decline of Magyar music and its nationwide revival in twentieth-century Hungary [A
magyar zene történelmi hanyatlása és nemzeti megújhodása a huszadik századi Magyarországon].
Egyetemi záródolgozat (honours thesis). University of Queensland, Brisbane, 2008, 18–27.p.
169 Itt: „Zárlat, záradék. A zene értelmi tagozódásának legfőbb eszköze; mondatok, periódusok, tételek
végén fellépő harmonikus fordulat.” Bőhm László: Zenei műszótár. Zeneműkiadó, Budapest, 1961,
126.p.; https://hu.wikipedia.org/wiki/Kadencia {2020-12-11}.
170 „[A] szonátaformában és a kéttémás rondóban … az a rész, amely a tétel legfontosabb témáit
bemutatja.” Ibid., 78.p.
171 Franz Schubert (1797–1828) bécsi zeneszerző: http://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schubert
{2013-04-14}. Szerintem a kamarazene minden idők legnagyobb mestere. (Én csak tudom.)
172 Anton Bruckner (1824–1896) felső-ausztriai orgonaművész és zeneszerző:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Anton_Bruckner {2013-04-14}. Mag. Jurth Gejza (1983–) okl. brácsa-
művész, karmester és zenetudós (Bruckner-kutató) szerint minden idők legnagyobb szimfonistája. (Ő
csak tudja: https://www.ambassade-orchester.com/#conductor {2023-09-16}.)
 67

intézve az emberiség összes addig felhalmozott kultúrjava. Ebben jelentős részt

kapott a szocreál.173 Képzelheted, mi maradt meg. Láttunk képeket az Akropolisz-
ról, ahol kő kövön maradt, köztük a jón, dór és korinthoszi oszlopfőket, de azt, hogy
hogyan kell téglát téglára, betont betonra rakosgatnunk, hogy esztétikus legyen a
családi házikónk, ahol megbúvunk a szocializmus építésének a pihenési nyolc
órájában, azt már nem tanította a latin–német–francia szakos orosztanárnőnk,
Gömöriné, akire rábízták, és aki két leckével előre olvasta a művészi tantervet.
A festészet, szobrászat és iparművészet még egyszerűbb volt. A raszter bunkó
nagyságú képpontjaival reprodukált fekete-fehér képek ugyancsak elámítottak
mindnyájunkat a géniuszok alkotásaitól. Vagy elrémítettek.
A földrajzról csak annyit jegyzek meg, hogy az elmúlt 50 évben a világon sok
helyen megfordultam, és most döbbenek rá, hogy soha nem kérdeztem meg a
helyieket: „Mondd, nálatok miként alakult a nehézipar és a kenyérgabona-termelés
azóta?” Úgy értem: 60 óta. Vagy: „Ti hogyan teljesítitek a népgazdaságotok évi
barom- és baromfiellátását?” – Miért volt ez olyan égetően fontos a gimnáziumban?
Hagyjuk. Kritizálni könnyű. Joggal kérdezheted: elvakult, bomlasztó hatású,
epés és csak a hibákat kimazsolázó iróniámon kívül van-e konstruktív javaslatom?
Van, de nem itt és most. Ennek a Festschriftnek, amelyet olvasol, már
műfajából kifolyólag sem lehet célja, hogy a magyar vagy bármely más állam
közoktatási rendszerének megváltoztatására és/vagy javítására javaslatot tegyen.
Megjegyzem: A kritikustól, aki rámutat egy-egy emberi alkotás (politikai képződ-
mény, műszaki létesítmény, mezőgazdasági/ipari termék, művészi produkció stb.)
általa vélt hibáira és kívánnivalóira, nem várhatod el, hogy „ha ilyen nagy a szája,
csináljon ő jobbat”, mert egyszerűen nem az a dolga. Szakértelmére hivatkozva
azonban – ha kíván – tehet javaslatokat, hogyan lehetett volna tökéletesebb
alkotást létrehozni.174 Fordítva is megjegyzem: Ha nem tudsz főzni, attól még meg
tudod állapítani, hogy más sem tud.

173 Szocialista realizmus: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szocialista_realizmus {2013-03-07}.

174 A filmművészetben a saját szememmel láttam. Eggy hétig éltem nemzetközi tekintélyű filmesztéták
között. Első fizetett tolmácsolási megbizatásom:
• dr. Ronald (Ron) Holloway (1933–2009) akkor Hamburgban élő amerikai Rockefeller-ösztöndíjas
filmkritikus: https://de.wikipedia.org/wiki/Ron_Holloway_(Filmwissenschaftler) {2023-09-16};
• Szamir Farid (1943–2017) [‫ ]سمير فريد‬egyiptomi író és filmkritikus:
https://en.wikipedia.org/wiki/Samir_Farid {2017-06-13}; és
• Suzanne Budgen (19??–2006) angol filmszakértő és főiskolai előadó
mellé szerződtetett személyi angol tolmács, Ötödik Pécsi Nemzetközi Filmfesztivál, 1969. október 12–
19.
Budgen, Suzanne: The festival of the Hungarian feature film – Pécs, 1969. Screen 11(2), 1970, 58–
63. p.: http://screen.oxfordjournals.org/content/11/2/58.extract {2013-03-03}).
 68

GÁL ZOLTÁN

Gál Zoltán 175

barna ember volt. Barna cipő, barna öltöny, barna nyakkendő, drapp
ing egészítette ki barna bőrét, amely tonzúra javára ritkuló ősz haja mentén
fényben visszacsillant. Magas, egyre magasodó homlok tetőzte sudár termetét.
Klasszikusan egyenes orra, az arányosnál kissé nagyobb füle, nagy keze szintén
elősegítette elegáns megjelenését. Mély, zengő orgánuma ellenére soha nem emelte
fel a hangját. Nem kellett. Kifogástalan modora tekintélyt követelt maga köré, pedig
egyszerűen és szerényen viselkedett. Mégis, ha belépett valahová, ott be lett lépve:
mindenki érezte, hogy nem akárki, hanem valaki nyitott be a helyiségbe. Ezzel
együtt, ha nem lett volna annyira barna, azt mondanám: szürke ember volt. 60-ban
hatvanasnak nézett ki, de lehet, hogy fiatalabb volt, csak idősebbnek látszott.
Nagyinak határozottan tetszett Gál Zoltán, az egyenes tartású, impozáns férfi,
és nem csinált titkot ebből. Szülői értekezleten találkozott vele évente egyszer-
kétszer.
A szülői értekezlet a diák két felügyeleti szerve – az iskola és az
otthon – közötti találkozó, amelyet az iskola legalább félévi rend-
szerességgel hirdet meg. Célja, hogy a tanárok személyes kapcso-
latokat ápoljanak a kiskorú tanulók gondozásával törődő személlyel
vagy személyek valamelyikével. A tanárok kijelölt osztálytermekben
vagy az iskola tornatermében szétszórva ülnek, és fogadják a szülőket
rövid, 5–10 perces magánbeszélgetésre. A szülők különösebb sorrend
nélkül keresik fel az osztályfőnököt és a többi szaktanárt. Népszerű
(„fontos” tantárgyat tanító) tanárok standja előtt sorbaállás van. Az
érintett fél, a tanuló, akiért ezt az egész estet rendezik (általában 18–
20 óra között, de jócskán el is húzódhat), nincs jelen. A tanuló háta
mögött a tanárok egymás után beszámolnak az ő viselt dolgairól mind
magatartásával, mind tanulmányi elő-, de főleg hátramenetelével kap-
csolatban. Jó előre figyelmeztetik a szülőt, mi lesz a következménye,

175 Dr. Gál Zoltán történelem–földrajz szakos tanár a Fáyban 1954-től 1970-ig tanított:
http://regi.fayamszki.hu/index.php/rolunk/tortenelmunk/melleklet {2023-09-16}. A háború előtt
(1934–1943) a Szent István Gimnázium, Budapest XIV., Ajtósi Dürer sor 15.:
http://oregdiak.szigbp.hu/tanar/tanarok.html {2023-09-16} tanára volt. Infra 11. kép, 137.p.
 69

„ha ez így megy tovább”. A tanár jogilag és pedagógiailag megalapo-

zott stratégiát kínál fel a szülőnek, aki titokban megfogadja, hogy ha-
zamegy és agyonveri a büdös kölköt. A szülő hálás szívvel, lesült
arcbőrrel köszön el a tanártól. A következő tanárnál mindez meg-
ismétlődik.
A tanuló ezen az estén természetesen nem tud tanulni. Remeg az
idegességtől: „az a rohadt … már megint össze-vissza hazudozik a
faternak, nem is én voltam, hanem a Sztrovacsek, ő kezdte, és most én
vagyok a szarba’…” A tanuló érdekében felállított iskolában a tanár
beszél a tanulóval és viszont, a tanuló beszél (üvölt) a szülővel és
viszont, a szülő beszél a tanárral és viszont. Mindenki mást mond, és
érdekes módon mindig a gyerek hazudik. Eggy kapcsolás soha nem
jön létre: az, hogy az értekezleten mind a hárman leüljenek és egyez-
tessék az álláspontokat.
A fentiek a példás magaviseletű kitűnő tanulókra, a mintagyerekek-
re, továbbá a stréberekre, liebliengekre és spiclikre nem vonatkoznak,
csupán a tanulók maradék 95 százalékára.

Gál Zoltán ugyanakkor nem csinált titkot abból, hogy nálam permanensen
„bajok vannak”. Pedig nem kéne, hiszen eszes gyerek vagyok, igazán megerőltet-
hetném magam, hogy ne álljak bukásra történelemből. A földrajz, amit szintén ő
tanít, valahogy még elmegy, de az is lehetne sokkal jobb. Nálunk Nagyi képviselte a
szülői házat, ő járt el a szülői értekezletekre, és ő szégyenkezett miattam Gál
Zoltánnál. A többi tanár kedvezőbb véleménnyel volt rólam, egyesek meg is dícsér-
tek, úgyhogy vegyes benyomásokkal tért haza. Tárgyilagosan beszámolt a szülői
értekezletről, közvetítette a tanárok kívánságát: szíveskedjek többet tanulni, ké-
pességeim alapján az osztály legjobbjai között lenne a helyem, kár értem, azon
kívül sokat mulasztok az iskolából, ami nem tesz jót. Nagyi azon tűnődött, hogy
mindezt miért nem tudta egyik tanár se velem közvetlenül megtárgyalni, hiszen
mindenki egyetértett abban, hogy értelmes fiatalember vagyok, akivel lehet beszél-
ni. Neki is az volt a véleménye, hogy a tanárok tisztességes, jóindulatú és tantár-
gyaikban kompetens emberek. Amit rólam mondtak, arra ő is csak bólintani tudott.
Nagyi sose csinált kázust a szülői értekezletből, de nem is volt rá különösebb
oka, hiszen nem voltak balhéim, legfeljebb lehettem volna egy kicsit fegyelme-
zettebb és egy kicsit jobb tanuló. Ami pedig Gál Zoltánt illeti, azt hiszem, szeme
előtt lebegett egy korábbi proklamációm, miszerint három dolog van a világon,
amit utálok. Ezek: a családi dolgok, a politika és a történelem, ami Nagyi számára
plauzibilis volt. Szüleim óvodáskoromban történt válása nyomot hagyhatott ben-
nem, és most, serdülőkoromban az 1949-es események oly módon csapódnak le,
hogy undorral viseltetem a história tantárgya iránt. Tapintatosan kezelte az én
látszólagos történelem-fóbiámat, talán azért, mert a válást az ő lánya okozta és
 70

kezdeményezte. Mintha egy kicsit az ő hibája is lenne. Miután ezekről az esemé-

nyekről soha nem beszélt (amit tudok, másoktól tudtam meg), soha nem tisztá-
zódott a történelem mint tantárgy ügye sem. Nagyi tévedésben élt haláláig. A Gál
Zoltán-i történelem vonalán nálam permanensen egészen más bajok voltak.
Dr. Gál Zoltánnál ugyanis a tizenkét perc megbukott. Nem véletlenül vagy
számítási hibából kifolyólag, hanem szükségszerűen.
Doktor Gál Zoltán tanár ugyanis nem tanított. Óra végén bejelentette: a
könyvben nagyon szépen le van írva, mindössze meg kell tanulnunk onnan ezeket
meg ezeket az oldalakat. Világos, érthető és nem sok. Néha beszélt dolgokról
néhány percig, de az soha nem volt tanítás, megértetés, a tananyag szuggesztív
átadása, a tudás átplántálása a mi még nem kiművelt emberfőnkbe, hogy ott
helyben a tanórát egy kicsivel kiműveltebben hagyjuk el, hanem „magyarázatai”
inkább csak elejtett megjegyzések, a tananyaghoz fűződő hozzászólások, láb-
jegyzetek voltak. Amit mondott, jó volt, persze hogy jó volt, de azt is halkan
mondta. Aki nem figyelt mereven, Gál szavait könnyen elengedte a füle mellett. (Ki
az az egészséges kamaszgyerek, akinek gondolatai nem bóklásznak el eszményien
szép lányok keblei vagy izmos vállú fiúk karjai közé főleg monoton beszédek alatt?)
Négy éven át Gál Zoltán volt az, akinek az óráiról semmiféle koherens tudományt
nem vittem haza. A következő órán képtelen voltam az előadottakra úgy
visszaemlékezni, hogy abból felelés esetén normális osztályzatot tudjak kapni.
Korrigálnom kell az előző bekezdést:
Nem a tizenkét perc bukott meg Gál Zoltán esetében, hanem Gál Zoltán bukott
meg a tizenkét perc értelmében, és nem véletlenül vagy számítási hibából kifolyó-
lag, hanem szükségszerűen. A tizenkét perc ugyanis eleve feltételezi, hogy a tanár
tanít. Nem nemtanít, hanem tanít. Lapozz vissza a 48. oldalra, ott van: „Miután a
tanár megtanította, ezért én tudom az anyagot”. Gál Zoltán nem tanított, ezért Jurth
Attila nem tudott.

Azaz hogy egyetlen eggy alkalomra visszaemlékszem, amikor Gál

tanár úr nem feleltetett egész órán, hanem, ha nem is éppen tanított, de
legalább néhány, nem egymás után következő órán feleltetés helyett
vagy azt radikálisan (nála radikálisan) lerövidítvén tollba mondott egy
szótárt a marxista–leninista történelemtudomány és a politikai gazda-
ságtan tárgyköréből. Evégett egy kisméretű, lehetőleg regiszteres füzet
beszerzését kérte. A szótárat nagy gonddal vezettem, és tudomásom
szerint valamennyi lediktált definició megvolt nekem. Hic et nunc176
kijelentem, hogy négyévi, heti háromórai dr. Gál-féle történelem-

176 Itt és most.

 71

oktatásból ez az egyetlen elem, aminek valaha is hasznát vettem. Azt

is megvallom: nagy hasznát vettem. Persze nem az Élet-ben nagy É-
vel, hanem csupán későbbi tanulmányaimban, lényegtelen magán-
beszélgetéseimben, valamint gyermekeim politikai/ideológiai (értsd,
ahogy akarod) felvilágosításában.
A Történelmi alapfogalmak szótáram szőrén-szálán eltűnt. Leg-
valószínűbb, hogy osztálytársaim átmásolás végett egymásnak adták,
aztán valakinél elakadt. Hadd idézzek emlékezetből néhány szócikket
a te emlékeidet felfrissítendő:

áru eladásra szánt munkatermék.

forradalom társadalom ugrásszerű változása.
imperializmus a kapitalizmus végső, rothadó szakasza.
kommunizmus a legfejlettebb társadalom, amely a szocializ-
musból alakul ki. A ~-ban már nincsenek osztályok, csak
rétegek: értelmiségi réteg, munkás réteg stb.
osztály azonos fajta feladatot végző emberek csoportja. Az
osztálytársadalmakban ilyenek: parasztság, munkásosztály,
kizsákmányoló osztály stb.
termelőerők termelőeszközök plusz az ember a maga terme-
lési tapasztalataival.
termelőeszközök a termelés folyamán felhasznált ingatlanok,
tárgyak, gépek stb.
történelem az osztályharcok története.
Talán a szótárnak köszönhetően tudtam valamit improvizálni, in-nen
lehettek jobb jegyeim is. Félévenkénti történelemosztályzataim
oszcillográfja így alakult: 2, 4, 2, 5, 2, 4, 3, 2; érettségim: 3.

Ha nem tanított, mit csinált egész órán?

Becsengetés177 után, amint meghallottuk Gál Zoltán cipőjének kopogását, az
osztály elnémult. Ő belépett, egyenesen megállt az osztály előtt. Mi eggy emberként
felugrottunk padjainkból, és ha nem is feszes vigyázzban, de egyenesen álltunk,
mialatt ő meghallgatta a hetes eldarált jelentését. Halk szóval vagy fejbiccentéssel
jelezte: üljünk le. Jóllehet ez a rítus minden tanár órájának az elején megismét-
lődött, Gál tanár úr nyitányai érezhetően hűvösek voltak.
Leülünk. Megkezdődik az idegjáték. Illetőleg folytatódik, mert a tanár úr
gyakorlott tekintetével a hetes jelentése alatt már rég végigpásztázta az osztályt, és
pontosan tudja, ki mennyire készült el mára. Idegjáték: kihív, nem hív ki felelni. A
40-es létszámú osztályban talán öten sincsenek, akik éppen ma, éppen most
örülnének, ha feleltetné őket, mert pont ma, pont most még maga Kleió 178 is hasra
esne elsöprő felkészültségüktől. Mi, akik pont ma, pont most nem tartozunk ebbe
az elit csoportba, elbújunk egymás mögött, szenvtelenül nézünk sehova se, szinte
itt sem vagyunk, és ha nem vagyunk itt, ugye nem lehet minket felelésre szólítani.

177 Óraközi szünet végét, tanóra kezdetét jelző villanycsengő hangja.

178 Κλειώ: a történetírás és a heroikus költészet múzsája.
 72

Ott vannak a sugárzó zsenigyerekek, mutassák meg ők. Mi majd a jövő órán. A jövő
órán biztosan, istenbizony, dialmatbizony179 mindent fogunk tudni. De ma már csak
egy fohászba tudunk kapaszkodni. Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Terézia
ezerhétszáznegyvenezerhétszáznyolcvanhatodikharmadikkárolytkövettetrónon!180
Doktor Gál Zoltán precíz ember. Nem pofára hív ki rosszindulatból vagy
jóindulatból. Ő nem indulatból feleltet, hanem egy szisztéma szerint. A titkos,
privát notesz tartalmazza a tanulók adatait az Enigmához181 hasonló, de annál
sokkal jobb kóddal együtt, amely szerint ma vagy Sztrovacsek, vagy Jurth kerül
terítékre, vagy egyik sem, vagy mind a kettő.
Gál lapoz a noteszban. Síri csend. Igen, a légy zümmögését is. De nincs légy.
Még egy kurva légy se töri meg a csendet! Hallom a szívverésemet. Mindenki más is
hallja a sajátját. Kivéve az ügyeletes csodagyerekeket. Ők majd’ megvesznek, hogy
szerepelhessenek. De sem a notesz, sem az iskola mint oktatásszolgáltató nem
törődik a felkészült tanulók lelki világával. A történelemóra a notesz mátrixa
szerint hajtja végre történelmi feladatát. Dr. Gál Zoltán történelemtanár ráér: az óra
negyvenöt percig tart, bőven van ideje a feleltetésre. További idegtépő csend után
végre beteljesedik az idők végzete alig hallható, mély, barna hangon:
– Hanczvikkel Ilona, Homoki Mária, Jurth Attila.
Itt a vég. Lonci megússza egy hármassal, Marika, ha éppen ma, éppen most
szerencséje van, kap egy kettest, Jurthra viszont fogadni lehet: röhej, mennyire nem
tud semmit.
A doktor tanár úr arcizma nem rezzen: nincs miért. Mások jobban felelnek.
Negyven percen keresztül meggyőződhet arról, hogy a történelmet igenis meg lehet
tanulni. Lehet tudni hármasra, négyesre, vagy ha ma éppen nem, egyesek még ötöst
is kapnak.
Ha Gál kihív, legalább összeomlik a világ. A világvége után legalább valami
van. Világvége utáni állapotok. Ha nem hív ki, igaz, hogy megússzuk a felelést, de

179 Dialektikus materializmus: a marxizmus filozófiai alapja:

http://wirtschaftslexikon.gabler.de/Definition/dialektischer-materialismus.html {2013-02-03}.
180 A „Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya” kezdetű római katolikus ima mintájára:
http://lexikon.katolikus.hu/M/Most segíts meg, Mária.html; http://lexikon.katolikus.hu/M/Mindenkor
Segítő Szűz Mária.html {2013-02-03}.
Mária Terézia (supra 48.p.) apja és elődje egyszerre volt VI. és III. Károly (1711–1740): német
király és német–római császár (Karl VI.), ill. magyar király (III. Károly). (Cseh király is: Karel II.)
181 Enigma [Talány v. Rejtély]: Dr.-Ing. Anton Scherbius (1878–1929) német elektromérnök által
kifejlesztett kódológép (1918), amelynek továbbfejlesztett változatait II. világháborúban használták
(annak ellenére, hogy Marian Rejewski (1905–1980) lengyel matematikus 1932-ben már feltörte az
Engima kódot): http://a2vilaghaboru.gportal.hu/gindex.php?pg=23540206 {2013-02-04}.
 73

akkor sok, nagyon hosszú percen át tart az agónia, mert még mindig kihívhat. A
jövő órán is. (Jézus Krisztust ugyan meddig nyuvasztották a Golgotán? Pedig neki
könnyű volt, ő Isten volt, ő tudta a történelmet előre-hátra, nem úgy, mint én. Ő föl
lészen támadni, föl lészen menni a mennyekbe, oszt jónapot. Ahogy hallom, ott ül a
papája, az Atyaisten jobbján, és már rég kiheverte a keresztrefeszítést.) Nem így az
E osztályban. Ott még mindig nem ért véget a kín. A Hanczvikkel–Homoki–Jurth
trojka után újabb triók és duók lépnek ki, hogy feleljenek az őszülő tudós tanárnak
a szigorúan a tankönyvből vett abszolút méltányos, halkszavú, barna kérdéseire.
Jobb, rosszabb osztályzatok kerülnek be a noteszba, majd valamikor onnan az
osztálynaplóba. Akinek nem lesz kenyere a történelem, most indítja el győzelmes
hadjáratra majdani gyomorfekélyét, pánikrohamait, szívinfarktusát, agyvérzését és
rákjainak első hadoszlopát. Miután az osztály- és iskolatársaknak más bajuk is lesz
az Életben nagy É-vel, jogi úton nem (de más úton sem) fog sikerülni bebizonyí-
taniuk, hogy mindezen életrövidítő kóroknak a Gál Zoltán-féle tanórák voltak a
triggerei.182 Az iskola soha nem fogja beismerni, hogy falai között alkalmasint
pszichoterroristát foglalkoztatott havi fix fizetéssel, annál is inkább, mert majdnem
minden iskolának volt legalább eggy ilyen szelíd-szolid tanára, aki napról-napra
élvezkedett a védtelen kiskorúak fölötti gyengéd rémuralmában.
A tablóképen lágyan előre tekintő, világot megértő, sok mindent megtapasz-
talt, kissé szomorkás, mosoly előtti hosszúságra széthúzott ajakkal mereng a
távolba. (Ezt a pózt, ha kell, minden évben beállítja: 137.p.) A jóságos tanár. Tanító.
Nemzedékek megfáradt tanítója. Kicsiny fizetésért tanít. Mégis tanít és szolgál ő. Ő,
a nemzet napszámosa.
A nemzet szélhámosa!
Gál, ez a szarbarna minden tíz évben más és más „végre valahára igaz” törté-
nelmet tanított! Dehogy tanított: megkövetelt. „A tankönyvben nagyon szépen
benne van.” Fogadok: nem hozta volna be hozzánk órára kisdoktori értekezését, ha
megkértük volna. Ez természetesen moot point183 volt akkor is, ma is. Szerencséjé-
re, mert fogadok: szégyellte volna. Gondold meg: mit és hogyan vallott-tanított ez a
szelíd vadállat történelemből, de földrajzból is, 1942-ben, 1952-ben és nálunk
1962-ben? Na látod. De jobbat mondok: mit és hogyan tanított Gál doktor 1956
szeptemberében, novemberében, 1957 januárjában és márciusában? Fél év

182 Trigger – valaminek az elindítója; lőfegyveren: ravasz.

183 Angolszász jogi (pl. bírósági) gyakorlatban: értelmetlen vita, irreleváns argumentum:
http://www.phrases.org.uk/meanings/moot-point.html {2013-02-06}.
 74

leforgása alatt legalább négyféle egymásnak ellentmondó, de minden alkalommal a

végre valahára igaz történelmet!
A történelem mint iskolai tantárgy a múltbeli események – vagyis tények –
visszamenőlegesen folyvást változó, de mindig állítólag színigaz leírása. Méghozzá
kétévenként vadonatúj tankönyvekkel „lényegesen átdolgozott” kiadásban. Csoda,
hogy utálom a történelmet? Illetve nem a történelmet, hanem a bosszantóan
primitív hazugságot. Egyátalán nem a hazugságot per se;184 a hazugsággal semmi
bajom – hazudok én eleget –, de én legalább tudok hazudni, és ha én hazudok, azt
mások beveszik. Amit azonban Gál szemrebbenés nélkül mondott, vagy a tan-
könyből visszakövetelt, arról messziről lerítt, hogy szemenszedett. Akkor meg
minek játssza meg magát ez az idős úr?
Pojáca. Abból is az ócskája.
Barna.
Az Ipar utcai általánosban ötödiktől nyolcadikig (1955–1959) volt egy
történelemtanárom (a turbulens 1956/57-es tanévben osztályfőnököm
is), dr. Takács Árpád.185 Ő értésünkre tudta hozni: „gyerekek, ez van,
ezt kell tanulni, nem tehetek róla”. Tiz-tizennégy éves franzstadti
kölykökkel lehetett őszintén beszélni.
Amikor 1957 márciusában megindult a visszaállított orosz nyelvi
oktatás, az addigi némettanárunk, Pászti Pál186 hirtelen átvedlett orosz-
tanárrá, és így kezdte az első oroszórát:
– Ide figyeljetek. Ha ártani akartok egy országnak, úgy meg-
tanuljátok a nyelvét, hogy az odavalósiak se ismerjenek fel.
Jurth Attila kivételével, aki fél évvel korábban nem égette el az
oroszkönyvet, mert az oroszt nyelvnek és nem pártállásnak nézte, az

184 Önmagában véve, magától, önmaga által.

185 Dr. Takács Árpád tanítóképzős tanár, a Pápai Városi Női Kereskedelmi Szaktanfolyam (Pápa, Petőfi
u.) magyartanára (1920–1921): http://www.mek.oszk.hu/00000/00061/00061.rtf {2013-05-20}. A
Vörösmarty Mihály Gimnázium (Budapest VIII., Zerge/Makarenkó u. 11.) történelem-, földrajz- és
gyosírástanára (1932–1933, 1936–1953). Annus Sándor et al. (szerk.): Vörösmarty Gimnázium.
VMG, Budapest, 2011., 80. és 136.p.: https://www.vmgsuli.hu/images/files/VMG_tortenet.pdf
{2023-09-17}; a 12. sz. Fővárosi Általános Fiúiskola (Budapest IX., Mester u. 19. / Ipar u. 8.)
magyar-, történelem- és földrajztanára (1952–1959). Kisdoktori értekezése: A szőlőtermelés történeti
földrajza: borvidékeink. Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1942. Supra 29.
lábjegyzet, 19.p.
186 Pászti Pál (1912–1977) székesfővárosi tanár, német–angol–francia szakos középiskolai tanár,
Budapest V., Aranykéz u. 3. II. 1.; 1964-től az 1970-es évek elejéig Budapest IX., Tinódi u. 2. I. 1.;
majd Budapest II., Frankel Leó út 26. VI.: Mélykuti Attila: A „Drill” segít, csak betonfej kell. In: 136
Népszava, 102. évf., 1974(116) (május 21.), 3.p.:
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1974_05/?query="Pászti Pál"&pg=204&layout=s
{2020-12-12}).
Magánúton tanultam nála németet (1960–1963), angolt (1963), valamint két volt iskolatársammal, B.
Nagy Ottó (1945–2015) fotóművésszel, későbbi, haláláig hű barátommal (Budapest VIII., Bródy
Sándor u. 15. fszt. 2., supra 1. kép, 19.p.: http://artportal.hu/lexikon/muveszek/nagy-otto-3069;
http://www.10kerkult.hu/kulturamuveszet/kiallitas/944-fotok-meseje-kep-vilag-varos.html {2020-12-
17}) és Gottesmann Viktor zenésszel (zeneakadémiai jazz-zongoristával), általános iskolai
osztálytársammal (supra 76. lábjegyzet, 36.p., valamint infra 81.p. és 159.p.):
https://blog.hu/user/1083814/tab/activity; https://hangosfilm.blog.hu/comments {2023-09-17}) együtt
néhány hónapig franciát (1968). Infra 125.p.
 75

osztály szótlanul átvette a régi orosz nyelvkönyv új példányát, és lógó

orral, de inzultus nélkül alávetette magát az orosz nyelv tanulásának.
(Közöttük volt olyan, aki részt vett a Páva utcai palacsintasütő-
hadműveletben.187)

Dr. Gál Zoltán teljes állásban alkalmazott középiskolai tanár legalább 1959.
szeptember 15. és 1963. április 30. között (de feltehetően máskor is, évtizedeken
át)188 tudva és akarva hanyagságból elmulasztotta tanári munkaviszonyának leg-
jelentősebb komponensét: a tantervi tananyag rendszeres és részletes szóbeli is-
mertetését munkahelyén, a budapesti Állami Fáy András Általános Gimnáziumban.
Amikor beszélt (tanított), kímélte a hangszálait. Ezzel is csökkentette munkája
hatékonyságát. Szubtilis pszichológiai terroreszközökkel a rábízott kiskorúak köré-
ben ok nélkül feszült hangulatot keltett, saját kényelmére maga körül csöndet és
félelmet teremtett. Hosszú időn keresztül heti többszöri rendszerességgel nagy-
számú serdülőkorú, mindkét nemű áldozata ellen megvalósította azt tényállást,
amit a joggyakorlat 60-ban nem, de azóta már minden fejlett országban bűn-
cselekménynek minősít. Ez pedig a nemzetközi szakirodalomban emotional abuse,
a magyar szakirodalomban emocionális abúzus vagy érzelmi bántalmazás néven
ismeretes. Az a körülmény, hogy dr. Gál Zoltán tette az elkövetés idején nem
számított bűncselekménynek,189 távolról sem jelenti azt, hogy eljárása helyes volt.
Magyarországon 60-ban már régen nem pofozhatták a tanárok a tanítványaikat,
nem volt nádpálca és vonalzóval körmös, de mindez nem jelenti azt, hogy a
korábban elkövetett iskolán belüli testi fenyítés elfogadható volt. Magyarországon
60-ban a tanárok már nem dohányozhattak az osztályteremben, és ez sem jelenti
azt, hogy amíg a gyerekek orra alá füstöltek (még az 1950-es évek derekán is), az
helyénvaló volt. Dr. Gál Zoltán tanár munkaviszonyából adódó hatalmával és
lehetőségeivel visszaélve a felügyelete és védelme alá helyezett pontosan meg nem
állapítható, becslés szerint nagyszámú kiskorú és ezekhez képest csekély számú
nagykorú személynek valószínűsíthetően hosszú időre is kiható egészségi (ideg-
187 Abból állt, hogy két szemközti pincehelyiség utcai ablakai között zsinórra erősített üres, de égett
fekete palacsintasütőt feszítettek ki, mihelyt az Üllői útról a Páva utcába befordult egy szovjet tank. A
palacsintasütő közelébe érve megkísérelte azt elkerülni, de a srácok a feszes zsinórt ide-oda huzi-
gáták, mindig a tank elé. Miután az immár „másodszor felszabadító, dicsőséges Vörös Hadsereg hős
szovjet katonái” nem kockáztatták meg a palacsintasütővel való érintkezést, rükvercben visszautaztak
az Üllői útra. Ez a manőver (a párhuzamos Bokréta utcában is) többször megóvta a Mester utcát.
188 Ennek feltárásához további szemtanúk és károsultak nyilatkozata szükséges.
189 A nürnbergi perek (1945–1949): http://hu.wikipedia.org/wiki/Nürnbergi_per {2015-02-28}
precedense óta a modern nemzetközi joggyakorlatban ez sem akadály. A vélt vagy tényleges vétek
átöröklése és/vagy visszamenőleges elmarasztalása különben már Gaius Iulius Phaedrus (i. e. kb.
20/15 – i. sz. 50/60): Lupus et agnus [A farkas és a bárány] c. tanmeséjében is megtalálható:
http://la.wikisource.org/wiki/Fabulae_(Phaedrus)_-_Liber_I#I._Lupus_et_agnus {2015-02-23}.
 76

rendszeri) károsodást okozott. Ténykedése ennek alapján bírálandó, és ameny-

nyiben vétkessége bizonyítást nyer, ítélendő el.
A verdiktet rád bízom (és a többi Gál Zoltán-túlélőre), mert én elfogultnak
nyilvánítom magam. Ezen kívül, mint az előző bekezdés szerzője, független döntés-
hozatalból automatikusan kizártam (diszkvalifikáltam) magam.
Olvasás közben egyre inkább arra a meggyőződésre jutottál, hogy kegyelet-
sértő vagyok. Nem szép tőlem. Gál tanár urat szünet nélkül pocskondiázom és
vádolom, aki szegény már nem tud védekezni. Nem vársz el ilyen tiszteletlenséget
és hálátlanságot tőlem, egy humán – humánus, humanista – mintaszerű gimnázium
érettségizett – érett – öregdiákjától. Bölcsebbnek kéne lennem. Hiszen: „holtakról
vagy jót, vagy semmit”.
Hohó, már megint nem stimmel. Téged már megint félretanított az iskola,
hogy finoman fejezzem ki magam. A kényelmes tanoda ennek sem járt utána. A
spártai Khilónnak tulajdonított aforizma eredetileg ugyanis így szólt: „Holtakról ne
mondj rosszat.”190 Nagy különbség! Valakiről rosszat – nem helytállót – mondani,
vagy igazat mondani (még ha kínos is), az két különböző dolog. A mondást persze
latin közvetítéssel többszörösen meghamisítva manapság aszerint idézzük, hogy
honnan fúj a (politikai) szél. (Ha már itt tartunk, figyelmedbe ajánlom a belpesti
Jurth i. sz. harmadik évezred elejéről nemrégen előkerült adomáját: „Élőkről vagy
jót, vagy semmit!”191 Túlélés céljából még hasznát veheted. Az unokád is.)
Igazad van. Tényleg, szegény Gál. Pedig mindez hagyján ahhoz képest, hogy
még csak nem is sejthette a daliás tanár úr: az Úr 1962. esztendejében össze fog
zsugorodni, majd elnyeli a föld(rajz).
A barna.

190 Χίλων vagy Χείλων (i. e. VI. sz.), a hét bölcs egyike szerint: τὸν τεθνηκóτα μὴ κακολογεῖν.
191 Nem ismeretes, hogy az aforizmát ő találta-e ki, vagy más, korábbi forrásból vette-e át. A kutatás
még nincs lezárva. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a mondás az akkoriban gyorsan terjedő
közösségi médiahálózatok révén különös aktualitást nyert, ugyanis az akkori politikai korrektség (PC,
political correctness: http://www.urbandictionary.com/define.php?term=political correctness {2013-
02-18}) és különféle történelmi eseményekkel kapcsolatos szenzitivitás a különben a Föld akkori
populációjának (7–8 milliárd Homo non sapiens non sapiens) jelentős része által szabadon gyakorolt
ún. szólásszabadságot jelentős mértékben beszűkítette. Előfordult, hogy élő személyekre (főleg
feljebbvalókra) vonatkozó akár humoros maledikció, de még egyszerű véleménynyilvánítás is annak
igazságtartalmától függetlenül kirúgást és/vagy egyéb szankciókat vont maga után. (Kirúg jelentése a
korabeli szlengben, ill. vernakuláris nyelvben: vkit pozíciójától, munkaviszonyától megfoszt.)
 77

A MUMUS

A mumus a katonaság volt. Én is úgy voltam, mint Petőfi, hogy „egy gondolat bánt
engemet”.192 Csak pont ellenkezőleg: nekem semmi bajom nem volt az ággyal,
párnákkal – ma sincs. Hanem elképzelnem is szörnyű volt, hogy ha érettségi után
azonnal nem vesznek föl az egyetemre, akkor engemet eggy vagy több idióta
tizedes, százados, ezredes, tízezredes egzecíroz, dirigál, ugraszt és pukkaszt két
hosszú esztendőn keresztül, nem beszélve a legendás őrmesterről, aki puszta
honvédelemből megnapiparancsolja, hogy a víz 90 fokon forr, de másnap kijavítja:
„tegnap tévedtem, elvtársak, a kilencven fok, az a derékszög”. Ha pedig elő-
felvételivel193 kerülök be valahová, még akkor is eggy év kötelező sorkatonai
szolgálatot kell teljesítenem a Magyar Néphadseregben. Szörnyű.
Szörnyű.
Valamit ki kell találnom a jövőmre vonatkozólag még mostanában, 1961 ele-
jén, vagyis másodikban. Tudatában vagyok annak, hogy érettségivel a tarsolyom-
ban eleve hendikeppel rajtolok az egyetemi felvételem akadályversenyén. Felvételi
kérelmünket a középiskolánknál kell benyújtanunk, amit az iskola az általa (osz-
tályfőnök által) megfogalmazott – a tanuló előtt titkos – jellemzésével küld tovább a
felsőoktatási intézménynek. (Eggy dobásunk van: évente csak eggy egyetemre, fő-
iskolára vagy felsőfokú technikumba szabad jelentkeznünk.) Az iskola hivatalból
feltünteti a tanuló „szocialista származását”. 194 Itt van a bökkenő: apám, anyám
értelmiségi (még második házastársaik is), nővérem főiskolás – ki fog Jurthéknál

192 Utalás Petőfi (Petrovics) Sándor (1823–1849?/1856?) költő és forradalmár Egy gondolat bánt
engemet… (1846) c. és kezdetű költeményére:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Egy_gondolat_bánt_engemet {2013-02-09}.
193 Akiket 60-ban előfelvételivel vettek föl felsőoktatási intézménybe, azok nem a felvételi vizsga
évében, hanem eggy évvel később kezdhették meg tanulmányaikat. Az előfelvételi biztos ígéret volt.
194 É (értelmiségi); A (alkalmazott); M (munkás); P (dolgozó paraszt); E (egyéb); X (osztályidegen):
http://www.kulturasz.hu/letoltes/kotet2012.pdf. 25.p. {2015-02-23}.
 78

dolgozni? Márminthogy ki lesz nálunk a kétkezi munkásosztály? Emlékezzünk: a

hazát a második Kádár kormány195 a Magyar Szocialista Munkáspárttal196 karöltve
igazgatja, taszigálja a szocializmus örömteli felépítésének irányába. Hruscsov elv-
társ197 néhány röpke hónap múlva húszéves távlati programban fogja biztosítani a
nagy Szovjetunió élenjáró népét arról, hogy „a Párt ünnepélyesen kijelenti: a szov-
jet emberek mai nemzedéke [már] a kommunizmusban fog élni”.198 Én 1981-ben 36
éves leszek. Záhonynál199 odaát addigra már egy éve nem lesz pénz (ez bejött), és
kommunista öntudattal a bőség kosarából ott mindenki egyaránt fog venni, s abba
képességei szerint bétenni. Én itt, az innenső Tisza-parton mit fogok bétenni?
Egyetemre kell járnom. Mindenáron. Akkor is, ha családomat értelmiségi
maffiának fogják nézni. Legyen félöcsém, Balázs200 az ügyeletes munkásosztály.
Van még egy bökkenő: A félévi értesítőm gyatra: közepes. Átlagom: 3,5. Ez a
gaz Gál már megint meg akart buktatni történelemből (nem mintha nem lenne
igaza a gaz Gálnak, de különben sem állnék le vitatkozni egy balf… -fácán tanárral).
Földrajzból is csak közepest adott. Elfogadom. Az igazságos és méltányos osztály-
zatok bizonyítványbeli sorozata, valamint a tizenkét perc proféciájának betelje-
sedése ugyan elégtételt nyújt: dolgaim úgy haladnak, ahogy az általam felállított
gaussi haranggörbe pontjainak ki kell rajzolódniuk. Az osztályban nem vagyok sem
a legjobb, sem a legrosszabb. Ebből viszont nem lesz egyetem. Akkor sem, ha a
mérleg másik oldalán örömmel nyugtázom: mindenre van időm. Órák hosszat
gyalogolok a pesti és budai utcákon, vagyis gyalog megyek, ahová csak lehetséges.
Elgondolom és kigondolom a világ dolgait. A Hungáriában törzsasztalom – többed-
magammal törzsasztalunk – van. Ha közülünk véletlenül senki nincs bent, a pincér
kiteszi a FOGLALT táblát az egymás mellé illesztett két márványasztalunkra.

195 Kádár (Csermanek) János (1912–1989) a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke

(1961–1965): http://tortenelemcikkek.hu/node/343 {2017-06-12}.
196 MSZMP (1956–1989) marxista–leninista állampárt; 60-ban Kádár János az első titkára (1956–1985).
197 Никита Сергеевич Хрущёв (1894–1971) a Szovjetunió Kommunista Pártja [Коммунистическая
партия Советского Союза (КПСС)] első titkára (1953–1964), a Szovjetunió Minisztertanácsának 4.
elnöke (1958–1964): https://en.wikipedia.org/wiki/Nikita_Khrushchev {2013-04-08}.
198 A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán [XXII Cъезд КПСС] (Moszkva, 1961. okt.
17–31.) elfogadott program zárómondata: «Партия торжественно провозглашает: нынешнее
поколение советских людей будет жить при коммунизме!»:
http://museumreforms.ru/node/13891 {2023-09-17}.
199 Záhony: Szabolcs-Szatmár megyében Tisza-parti vasúti és közúti határátkelőhely a Magyar
Népköztársaság és a nagy Szovjetunió Ukrán Szocialista Szovjetköztársasága [Українська
Соціалістична Радянська Республіка] (1917–1991) között.
200 Bács Balázs (1950–) okl. kertészmérnök, (ifj.) Bács Ferenc (1936–2019) színész (supra 18.
lábjegyzet, 18.p.) féltestvére, Budapest II., Bimbó út 5. I. 4. 60-ban a Marczibányi István Általános
Iskola, Budapest II., Marczibányi tér 1.: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és
Zenei AMI | Budapest | Facebook {2023-09-17} tanulója.
 79

Asztaltársaságunk lelke, mentora és szórakoztatója Tamás bácsi, 201

azelőtt újságíró. Velejéig reakciós, ami érthető: a két világháború
között működött, és az volt a „bűne”, hogy az akkor tisztességes, föld-
feletti lapokban publikált. Ezért deklasszálták és mindenéből kifosz-
tották. Az Ajtósi Dürer sor mögött egy villában kiutaltak neki egy föld
alatti dohos kamrát és havi 200 forint kegydíjat mindabból, amit
társadalombiztosítás gyanánt aktív évtizedeiben befizetett. (Nagyi
után Tamás bácsi a második docensem, aki saját kárán okulva beavat a
biztosítási matematika magasiskolájába. Elsajátítom. Ez a differen-
ciál-, integrál- és valószínűségszámítás fölött az a szint, amikor nem a
biztosítóintézet röhög a markába.) A kerek fejű és hasú, joviális,
mindig mosolygó öregurat sétabotja már a délelőtt folyamán beinvi-
tálja a Hungáriába, és ő ott üldögél közel az éjféli zárásig. Ezalatt
elfogyaszt néhány kávét, amit vagy kifizet, vagy nem (a pincérek nem
törődnek vele), de ettől függetlenül rendszeresen hoznak neki pohár
friss vizet. Később összeverődünk négyen-hatan, és amelyikünknél
éppen pénz állt a házhoz, kiváltja Tamás bácsit a pincérnél. Ha van
miből, visszamenőleg is. Amikor csak tehetjük, meghívjuk valami
harapnivalóra egy kaszinótojástól a terített elsőosztályú vacsoráig,
amit ő boldogan elfogad. Nekünk kifejezetten jól esik, hogy nem
hálálkodik, csak megköszöni. Úgy érezzük: mi tartozunk őneki. Amit
kapunk tőle igaz és féligaz történetekben, anekdotákban, komoly és
komolytalan elbeszélésekben, malac, nagyon malac viccekben, azt
nem tudjuk neki viszonozni. Megelevenedik előttünk Budapest „az-
előtt”, és kiderül, hogy az interbellum nem csak színes (vörös, fehér
stb.) terrorokból, dekadens úrhatnámságokból és éhes proletárokból
állt – ismétlem: nem csak, nem kizárólag –, hanem, lám, üde szellő-
ként hat: nagyműveltségű, nyelveket beszélő européerekből, szipor-
kázó művészekből és – akiket Tamás bácsi különösen jól ismert –
írókból és publicistákból is – ismétlem: is, szintén.
Kik voltunk mi?
Néhányan, „vizesmérnökök” közel egykorú fiai és leányai, akik a
vízügyi dolgozókat beutaló sors jóvoltából az OVF siófoki üdülőjé-
ben202 az 1960. július 20-tól augusztus 2-ig tartó turnusban két hétre
összekerültünk. Megállapodtunk abban, hogy frissen szerzett barátsá-
gunkat a nyaralás után is ápolni fogjuk. Dobossy Anti 203 ötlete volt,
hogy nézzünk ki egy mindannyiunk szempontjából központi helyen
működő kávéházat, ahol kötetlenül találkozhatunk. Egymás lakcímét
összehasonlítva a Hungáriát találtuk a legmegfelelőbbnek. Testvéreket
is beszámítva talán nyolcan voltunk, de gyakorlatilag Anti és én vál-
tunk a reggel 7-től éjfélig nyitva tartó Hungária étterem és kávéház
gyakori, majd törzsvendégeivé.

201 Dr. Pap Tamás Gergely polgári újságíró, az 1920–40-es években. 60-ban: Budapest XIV., Abonyi u.
14. alagsor: http://koksz.weebly.com/placc.html {2020-12-17}; Zelei Miklós: Tamás bácsi? Korunk
2003(5) 60–61.p.: http://epa.oszk.hu/00400/00458/00065/2003honap5cikk300.htm {2020-12-17}.
202 Országos Vízügyi Főigazgatóság: http://www.ovf.hu/ {2015-02-23} üdülője, Siófok, Vitorlás u. 15.
203 Dobossy Jenő okl. mérnök fia Dobossy Antal (1944–????), az 56-os Szervezetek Konföderációjának
szóvivője: https://www.youtube.com/watch?v=-jfdqAVljrA; https://www.youtube.com/watch?
v=lWVWTZEHuA8 {2020-12-17}; Kiss B. Gergely: Nem jutottak ötvenhatra. Heti válasz II. évf.,
2002(49) (december 6.), 18–19.p.: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HetiValasz_2002_11-12/?
pg=289&layout=s {2020-12-18}. 60-ban: gimnáziumi rossz tanuló és műkedvelő költő. Anyja olasz
volt. A család „Nonnával” és Anti húgával, Magdival egy az Almássy térre nyíló harmadik emeleti
saroklakásban (Budapest VII., Wesselényi utca 58. III.) lakott. 1969-ig gyakran megfordultam náluk.
Otthon olaszul beszéltek. Nonna mozgásképtelen volt, fotelban élt (nagyon tisztán tartották), és engem
addig nem hagyott békén, míg legalább félóra Chopint ki nem hajtott belőlem. Saját szerzeményeimre
is igen kíváncsi volt, sokat félkész állapotban zongoráztam el neki.
 80

Anti bohém ismerősi köréből laza társaság jött össze egyetlen

közös vonással: mindannyiunknak volt valamilyen művészi hajlandó-
sága, ha nem is hajlama, még kevésbé tehetsége és még annál is
kevésbé jövője. Akik vitték valamire, azok látogattak be legritkábban.
Ezek közül egyetlen egyet nevezek meg, hogy a többieket ne sértsem:
Izsák Bandi.204 Anti mestertervében az volt, hogy alkalmanként akár a
kávéházban, akár valamelyikünk lakásán egymásnak előadást tartsunk
arról a művészeti ágról, amelyet képviselünk, természetesen beleértve
új műveink bemutatását és megmagyarázását is. Anti, a leendő híres
költő rendezett is néhány ilyen szeánszot. Szerintem sejtette, hogy
babérkoszorú talán mégsem fogja koptatni a haját, mert forma- és
szocializmusbontó költészetét Tamás bácsinak nem mutatta meg.
A festő- és mázolók papírra, vászonra festettek és mázoltak, köz-
ben folyamatosan szidták azokat, akik az angyalföldi József Attilá-
ban205 kiállítottak. A zenét Bandi és én képviseltük. Mi ketten nem
szidtuk azokat, akik megélnek a zenéből. Egy alkalommal Bandi elvitt
minket az újpesti zsinagógába, 206 ahol megmutatta, hogyan működik
az orgona, és rögtönzött koncertet is tartott nekünk. Én meg dörge-
delmes szerzeményeimmel Antiék zongorájából vertem ki a port (más
nemigen használta), amitől hozzá nem értő közönségem ájuldozott.

A zeneszerzés jól megy. Visszatekintve megállapíthatom, hogy 16 évesen, az

1961-es év volt életem legtermékenyebb szakasza. Évtizedekig „éltem” az abban az
időben lejegyzett vagy fejben tartott témáimból, amelyeket különféle hangszere-
lésben hoztam tető alá. Egy akkori zenei ötletemet még tavalyelőtt is felhasználtam
ifjabbik fiam esküvőjére öt gordonkára megrendelt és írt nászajándékomban. 207
Gimnáziumi eredményeim viszont 1961-ben életem mélypontján voltak. Hogy lesz
ebből egyetem? Mindegy, milyen szak: mentsen meg a mundértól. Valamit ki kell
találnom. Rajtam már csak egy huszárvágás segít. Ekkortájt jutott el hozzánk a
kávéházba egy bizonyára hosszú szakállú amerikai megfigyelés: „magyar az, aki
mögötted lép be a forgóajtóba, és előtted lép ki onnan”. Nagyszerű. Bárgyú ameri-
kaiakkal szemben nem kunszt, de hogyan alkalmazom ezt az én környezetemben,
ahol mindenki magyar? Valahogyan meg kell buliznom azt a forgóajtót.
Séta közben egyszer csak megjelent előttem egy emlékfoszlány kisfiú korom-
ból. Ildikó – akkor már gimnazista – barátnőivel beszélgetett, miközben én a sínes

204 Dr. Izsák Andor (1944–) orgonista, zenetudós, főiskolai tanár, a Hannoveri Zenei, Színházi és
Média-főiskola Zsidó Zene Európai Központjának [Europäisches Zentrum für Jüdische Musik an der
Hochschule für Musik, Theater und Medien Hannover], Villa Seligmann, Hohenzollernstr. 39,
Hannover, igazgatója (1992–2012): http://de.wikipedia.org/wiki/Andor_Izsák {2012-02-14};
https://hu.wikipedia.org/wiki/Izsák_Andor {2023-09-17}. 60-ban: Budapest VII., Rottenbiller u. 6/a fszt.
205 József Attila Művelődési Ház (1956–1969): Budapest, XIII. József Attila tér 4.:
https://hu.wikipedia.org/wiki/József_Attila_Művelődési_Központ_(Budapest) {2015-02-23}.
206 Újpesti Zsidó Hitközség, Budapest IV., Berzeviczy Gergely u. 8.:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Újpesti_zsinagóga {2013-02-15}.
207 Jurth Attila: Vivat! Vivant! [Éljen! Éljenek!] (2011) 5 gordonkára vagy gordonkazenekarra.
Australian Music Centre, Sydney, 2011: http://www.australianmusiccentre.com.au/workversion/jurth-
attila-vivat-vivant/25281 {2020-12-18}.
 81

vonatomat tologattam a zongora alatt. 208 Mintha egyikük azt említette volna, hogy
aki megnyeri a Rákosi Mátyás tanulóversenyt, annak nem kell felvételiznie az egye-
temre, hanem egyből fölveszik. Rákosi pajtás ugyan már régen passzé, de jól emlék-
szem-e, vagy csak a képzeletem incselkedik velem? Utána fogok nézni.
Utánanéztem. Hurrá, létezik! Halovány fénypont az alagút végén: Országos
Középiskolai Tanulmányi Versenynek hívják. Harmadikosok és negyedikesek vehet-
nek benne részt (kivéve a földrajzot, ami a következő, 1961/62-es tanévtől kezdve
a másodikosok előtt is megnyílik – számomra közömbös: harmadikos leszek).
Tehát van két évem. Tantárgyat kell választanom. Vannak, amelyekből a verseny
abból áll, hogy eggy vagy két fordulóban ötórás zárthelyi dolgozatot kell írni.
Ilyenek a matematika, a fizika és az idegen nyelvek. Ezek kizárva.

Azaz hogy nem egészen. Gottesmann Viktorral mindkét évben jelent-

keztem matematikából. El is mentünk. Az első fordulót november
utolsó szombatján tartották az Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Természettudományi Karának209 egyik előadótermében. Amint kiosz-
tották a kérdéseket tartalmazó íveket, két perccel később egymásra
néztünk, összekacsintottunk, és csendben távoztunk. Az ország magá-
ra hagyott matéziskrémjének megvető tekintete a kijáratig égette a
hátunkat. Mi ketten viszont reggel negyed kilenctől kezdve a magunk
urai voltunk: 1 nap igazolt hiányzás! Az utcán elváltunk, és vidáman
siettünk jóelőre betervezett dolgunk után. A következő heti mate-
matikaszakkörön, aminek különben én voltam az alapítója és „diák-
vezetője”, megmutattuk az ívet Gehér Józsefnek, 210 aki feladatonként
nemhogy legalább háromféle megoldást nem tudott kirázni, de azt sem
tudta: eszik-e vagy isszák a kérdést. Mindnyájan egyetértettünk abban,
hogy csalafinta volt a verseny. Viktorral ugyanazt a két vívmányt
könyveltem el: eggy, mi már olyan menők voltunk, hogy el mertünk
menni az ország legrangosabb vetélkedőjére; és kettő, minden alka-
lommal szabadnapot nyertünk. „Falból” ugyanígy beneveztünk 1962.
március 16-ára is valami matematikaversenyre reggel 10 órára, ame-
lyet a Leövey Klára 12 Évfolyamos Iskolában 211 tartottak, és ugyanígy
„részt vettünk” a Kürschák József Matematikai Tanulóversenyen 212 is
(pl. 1962. október 27-én), de ez utóbbi nem volt annyira attraktív, mert
18 órakor kezdődött.
208 Volt rá hely: egy 2,20 méteres fatőkés, egyeneshúros hangversenyzongorám volt, az 1800-tól
működő (már régen megszűnt) bécsi Josef Bossert zongorakészítő család egyik büszkesége, amelyet
becslésem szerint még a XIX. sz. vége felé építettek. Kastl, Manuela: Festliche Geburtstagsfeier und
Orgelweihe [Ünnepi születésnapi ünnepség és orgonaszentelés]. Maultasch XXIV. évf., 2010(4)
(augusztus), 2.p.; Cagol, Laura: Benedizio dell'organo [Orgonaszentelés]. Uo., 7.p.: ▐{2020-12-18}.
https://www.gemeinde.terlan.bz.it/system/web/getDocument.ashx?ncd=1&ltc=1&fileid=1024328 ↑
209 ELTE TTK: http://ttk.elte.hu/ {2015-02-23}, 60-ban: Budapest, VIII., Múzeum krt. 6–8.
210 Gehér József a Fáyban 1961-től 1970-ig matematika–fizika szakos tanár volt. Nekünk Pejtsik Árpád-
nét (supra 62.p.) követően az 1961/62-es tanévben matematikát tanított, és az iskolai matematika
szakkör tanárvezetője volt legalábbis 1963-ig. (1962/63-ban Radnai Antal (1920–2002) vitt minket
érettségire matematikából, aki a Fáyban 1959–1974 között tanított, valamint 1972–1974 között
igazgató is volt.: https://fayamszki.hu/igazgatoink/ {2023-09-20}).
211 Budapest IX., Vendel u. 1.: http://www.leovey.hu/letolt/tortenet/jek0506.pdf {2017-06-19}.
212 Kürschák József (1864–1933) magyar matematikus és matematika-pedagógus:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kürschák_József {2013-02-11}.
 82

A matematikaszakkör-iniciatívámból két előny származott: két évig

jófiú voltam matekból, Gehérnek meg kiutalták a szakkörvezetői túl-
órapénzt.

Más tárgyakból számomra sokkal testhezállóbb a feladat: egy júniusban ki-

adott két vagy három téma közül választhatóan a következő év márciusáig el kell
készíteni egy 30 gépelt oldalnál nem hosszabb, lehetőleg önálló kutatáson (is) ala-
puló dolgozatot. Ilyenek a magyar irodalom, történelem, biológia, kémia és földrajz.
Mint már említettem, gimnáziumi éveimben a jövőmre vonatkozó érdek-
lődésem részint szentimentális (apámat követendő), részint objektív (ténylegesen
legvonzóbb) ágazata valóban műszaki irányú volt. Ennek megfelelően soron követ-
kező „sétafeladatom” logikusan az volt, hogy mi vezet legközelebb ehhez a célom-
hoz.213 A választékból nyilvánvalóan a kémia adódik. Nem hangzik rosszul: Jurth
Attila okleveles vegyészmérnök. Főleg nekem, aki a világ előtt tavaly feltárta a
libapezsgő-technológia titkait.214 A kémia tehát nem játék. Megóvhat a mumustól.
De hirtelen megcsap a Hiobsbotschaft:215 a vegyészmérnöki szakra minden egyete-
men matematikából és fizikából kell felvételizni. Kémia sehol nincs! Illetve van:
például a tudományegyetemeken vegyész szakra vagy kémia plusz valami más
tanári szakra. (De hát egy Jurth Attila csak nem akar kémia–izé tanár lenni? Egy
középiskolában? Na ne…) Ízlelgetem: vegyész szak, ELTE.216 Jurth Attila, a kémikus
tudós. Egy biztos: jobb, mint a katonaság. A mumus legalább öt évre mehet a … –
oda. Még tovább is: aspirantúra! További három-négy év: dr. Jurth Attila, a kémiai
tudományok kandidátusa. Ha nem is éppen libapezsgő-elméletből, de mindegy: a
mumus továbbra is mehet a … – ugyanoda. A távlati fejlesztési tervem most már
érettségi után nyolc-kilenc évre terjed. Azután meglátjuk. Azért tartok fejet a
nyakamon, hogy a jövőben is kitaláljon valamit.
Kémiából helyezést kell elérnem. Olyat, amivel kapásból fölvesznek az egye-
temre: mindegy, melyikre. Szóval a kémia komoly dolog. Nem szabad elsietnem. Mi
lenne, ha előbb próbát tennék, hiszen két évem van? Mi lenne, ha előbb, vagyis a
jövő tanévben, harmadikban valamelyik tré 217 tantárgyból kipróbálnám, hogy is
működik a harmincoldalas disszertáció-játék? A választás nem nehéz: a földrajz

213 Ilyenkor, ha valaki lefülelt, hogy a pesti utcán szinte hangosan magamban beszélek, azt hihette: meg-
hibbantam. Nem érdekelt. Higgyenek, amit akarnak.
214 Supra 50.p.
215 hióbhír, Hiób-hír: rossz, tragikus hír: http://www.kislexikon.hu/hiob-hir.html {2015-02-24}.
216 Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest: http://www.elte.hu/ {2013-02-28}.
217 vacak: https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__egyeb-kerdesek__2440634-
honnan-ered-es-mit-jelent-az-a-szo-hogy-tre, http://idegen-szavak.hu/tré {2017-06-12}.
 83

lesz a kísérleti nyúl. Az ügy külön pikantériája: a gimnáziumi földrajztanárom Gál

Zoltán, aki az idén, az 1960/61-es tanév végén leköszön: harmadik-negyedikben
már nincs földrajz.
Várnom kell: a jövő évi tételeket júniusban teszi közzé a Művelődésügyi
Minisztérium. Földrajzból életem utolsó összefoglalója 1961. június 13-án zajlik le
különösebb dráma nélkül. Az évzáró ünnepélyt és a bizonyítványosztást egy héttel
később, 20-án délután öt órakor tartják. Kétéves földrajzosztályzataim jojója így
alakul: 3, 5, 3, 4. Nem valami fényes. Röviddel az évzáró előtt azonban az igazgatói
irodán keresztül kérésemre hivatalból megkapom a tanulmányi verseny feltételeit
és tudnivalóit, köztük a kidolgozandó téziseket is.

Földrajz 1961/62-re:
a) egy mezőgazdasági vagy ipari üzem gazdaságföldrajzi feldolgozása;
b) a Duna és gazdaságföldrajzi jelentősége.
A pályázó középiskolájában a beadási határidő: 1962. március 20.

Már nem is annyira halovány a fénypont az alagút végén. Azért elég hosszú az
az alagút. Hosszú, akár a Duna. A Duna lesz a témám! Apám kollégái a lábam elé
helyezhetik a kutatás módszerét, az elolvasandó szakkönyveket és folyóiratokat, a
súlypontokat, amiket ki kell emelnem, majd javasolnak, bírálnak, és itt, meg itt, meg
itt javítást ajánlanak.
A Duna tetszik. El tudom képzelni: ivóvizet ád, öntözővizet ád, halat ád,
nehéziparnak hűtővizet ád, megrakott uszályokat hordoz zöldeskés hátán. Mi ez
mind, ha nem gazdaságföldrajzi jelentőség? A Dunához személyes vonalam is van:
családunk évtizedek óta Zebegényben nyaral. Dunások vagyunk, a Balatont lábvíz-
nek, sok jóindulattal pocsolyának nézzük. Edzett, hideg és öntisztuló folyóvízi
fürdőzőkként tetszelgünk saját magunk előtt. Közelebb a gazdasági élethez: tavaly,
1960 nyarán diákállásom volt a Kvassay-zsilipen. 218 Kézi, tekerős számológéppel
összesítéseket készítettem. Az idén napokon belül Surányban 219 fogok dolgozni. Itt
bontásból visszanyert téglákról kell levakarnom a maltert, hogy újra felhasznál-
hatók legyenek. Mindkét évben 2 (kettő) forint az órabérem: annyiba kerül egy
tölcsér fagylalt négy gombóckával. Nyilvánvaló, hogy nem pénzért adom el magam,
hiszen nyáron korrepetálásból reggeltől estig minden órában tízszer annyit keres-
218 Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest VIII., Rákóczi út 41: http://www.kdvvizig.hu/
{2015-02-24} építési osztálya, Kvassay-zsilip, Budapest XXI., Nagy Duna sor 1. Kisegítő diák
minőségű munkaviszonyom: 1960. július 1–19. Főnököm: Ordódy Ferenc osztályvezető mérnök.
219 Ugyanott; a Szentendrei-szigeten fekvő surányi gátőrjárás közelében üzemeltetett építési telephelyen
1961. július 1–14-ig; majd ismét a Kvassay-zsilipen számológép-tekerés július 17-től augusztus 8-ig.
 84

hetnék, de tudom: a szocializmus építése (számolása és bontása) jól fog kinézni az

önéletrajzomban. Sose lehessen tudni – ahogy akkortájt mondtuk.
Az évzáró után sietve fölkeresem apámat.220 Úgyis be kell számolnom a
tegnapi zongoravizsgámról, és meg kell mutatnom a másodikos bizonyítványomat.
Vázolom a mestertervemet: hogyan fog engem a Duna átzúdítani a forgóajtón túlra.
Tudom, nem az ő asztala. Jurth Ferenc artézi kutakat tervez, falvak – köztük
Zebegény község – vízellátását szerkeszti meg, közben feltalál 221 és szakkönyveket
ír.222 Édesapa át is irányít kollégájához és barátjához, Alföldi Györgyhöz, 223 aki nem
ismeretlen előttem. (A korábbi években több ízben zongoráztam az Országos
Vízügyi Főigazgatóság ünnepi rendezvényein.)
Gyurka bátyám a következő hét elején OVF-beli hivatalában fogadott. Miután
megnézte a kiadott téziseket, azt mondta: ha eszem van, dobom a Dunát. Abból
legfeljebb húsz könyvből összeírhatom a huszonegyediket, ötvenből az ötven-
egyediket, vagy kétszázból a kétszáegyediket aszerint, hogy mennyire mélyülök el
az anyagban. Amíg nem vagyok kutatómérnök vagy tudományos kutató, semmi újat
nem tudok felmutatni, ami nincs megírva. Ezzel szemben, ha a másik témát válasz-
tom224 és azon belül is egy mezőgazdasági üzemet, az bombasiker lehet: egyrészt a
mezőgazdaság minden szempontból sokkal jobban függ a földrajzi környezettől,
mint a legtöbb iparvállalat, másrészt a termelőszövetkezetek ügye országos politi-

220 Budapest VII., Tanács krt. 1. II. 4.: http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/tanacs-korut-rakoczi-ut-

sarok/3082#&gid=1&pid=1 {2023-09-17}. (A Jurth-lakás a korabeli kép baloldalán a homlokzati
szoboralak mellett közvetlenül jobbra látható két franciaablak.) Supra 15. és 16. lábjegyzet, 17.p.
221 • Jurth Ferenc, Rück István: Eljárás csőkút és fúrt kút korrózió elleni védelmére az agresszív víz
kútbalépés előtti savtalanításával. Országos Találmányi Hivatal: JU-141/151043, Budapest, 1961;
• Jurth Ferenc, Szpiriev Bozsidár: Eljárás és berendezés hévízkutak hőszigetelésére. Országos
Találmányi Hivatal: JU-174/155579, Budapest, 1966. („Jurth-féle termoszkút”);
• Jurth Ferenc, Maczák János, Maczák Jánosné, Molnár Imre, Szpiriev Bozsidár: Eljárás tetszőleges
tömegű termálvíz hőenergiájának geohidrotermikus óriástárolókban való tárolására és „nagyterek”
talajfűtésére. Országos Találmányi Hivatal: JU-234/163417, Budapest, 1970:
http://epub.hpo.hu/e-nyilvantartas/?lang=HU (Ügyek keresése: Nevek → Jurth Ferenc){2020-12-}.
222 • Jurth Ferenc: Vízbeszerzés, kútépítés, falusi vízellátás. Közdok, Budapest, 1958, 1959, 1960.
• Jurth Ferenc, Kocsis Árpád, Simon Ferenc: Hévízellátás. Közdok, Budapest, 1960.
• Jurth Ferenc, Juhász József: Vízföldtan, vízbeszerzés, kútépítés. Közdok, Budapest, 1960, 1960(2).
• Juhász József, Jurth Ferenc: Hidrogeológia-mélyfúrás. Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1961.
• Jurth Ferenc, Szakváry Jenő: Vízellátó és csatornaművek építéstana. Közdok, Budapest,1961,1962.
• Jurth Ferenc, Szeleczky László, Tatár József: Kútárjegyzék. Közdok, Budapest, 1962.
• Jurth Ferenc, Szakváry Jenő: Vízellátó és csatornaművek tervezése és építése. Közdok, Budapest,
1963, 1964.
223 Alföldi György (1908–1992) okl. mérnök, folyammérnök, 60-ban az OVF főmérnöke: A Magyar
Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917–2000. Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest, 2000, 11.p,
50.p.: http://www.hidrologia.hu/mht/letoltes/100EV/MHTKituntetettjei.pdf {2012-02-16}.
224 A pályázati kiírás a téma megoldásával kapcsolatban a következő utasítást tartalmazza: „A pályázó
dolgozza fel az üzem telephelyének természetföldrajzi vonatkozásait, s hozza az üzem életét kapcso-
latba a nyersanyagforrásokkal (mezőgazdasági üzemeknél az éghajlati-, talajviszonyokkal stb.), a
fogyasztópiacokkal, szállítással, az esetleges exportkapcsolatokkal stb.).”
 85

kai és gazdasági főtéma. Még konkrét üzemet is tud ajánlani, ahová én, pesti gyerek
lévén városi autóbusszal könnyűszerrel bármikor eljuthatok. „Március 15” Tsz-nek
hívják,225 Budapest határán a Széchenyi-hegy déli lankáin, a sasadi dombokon
működik. Dél-budai sváb gazdák alapították valóban önkéntesen: így előzték meg
az erőszakos téeszesítést az ötvenes évek elején. Ügyesen gazdálkodnak, simulé-
konyan politizálnak, ezért szakmai körökben elismerést vívtak ki: a „Március 15”
Tsz-t kormánykörökben mintagazdaságnak tekintik.
Hallgattam az okos szóra. Még aznap délután bemutatkoztam a földrajzi kuta-
tóintézet és a Magyar Földrajzi Társaság székházában 226 elhelyezett közös könyv-
tárban: Jurth Attila ősztől III. osztályos gimnáziumi tanuló leszek, és szeretnék egy
téeszről gazdaságföldrajzi feldolgozást készíteni az országos tanulmányi versenyre.
Mosolyogva, szeretettel, majdnemhogy szó szerint kitárt karral fogadtak: minden-
ben segítenek, amiben csak tudnak. Tudományos pályafutásom 1961. június 26-án,
hétfőn kezdetét vette.
Másnap reggel a Móricz Zsigmond körtértől a 40-es busz kivitt a Budaörsi
útra. A Határ úti megállótól pár lépésre volt a nevezetes téesz központi irodája. Itt
megint bemutatkoztam. A titkárnő azonnal bevitt az elnök elvtárs szobájába. Ág
István227 messze volt az elvtárstól: kisnövésű, de mégis jóindulatú, ravasz gazda-
embernek nézett ki. Az is volt. Tartottuk magunkat a hivatalos formákhoz: az elnök
elvtárs szintén biztosított a támogatásáról, és azonnal összehozott a főkönyvelő 228
és a főagronómus229 elvtárssal, akiknek előttem kiadta, hogy mindenben álljanak
rendelkezésemre. Örül a vállalkozásomnak, mert még senki nem mutatott számot-
tevő tudományos érdeklődést a téesz iránt. Főiskolások időnként megjelentek, de
ugyanúgy el is tűntek – a téesz soha nem tudta meg, mit írtak róla. Megígértem az
elnök elvtársnak, hogy amint elkészül a dolgozatom, egy tiszteletpéldányt le fogok
tenni az asztalára.
225 „Március 15” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (1951–1961), Budapest XI., Budaörsi út 1289.
hrsz. Bővebben: Havas Henrik [szerk.]: Sasadhistória. Sasad Kertészeti Mgtsz, Budaörs, 1993.
226 MTA AKI: https://www.aki.gov.hu és MFT: https://www.foldrajzitarsasag.hu/ {2017-06-13}, Ján
Nepomuk Bobula-ház (tévesen: Andrássy-palota), Budapest VI., Népköztársaság útja 62.
227 Ág (Schröder) István (1906–1993) kertésztechnikus, fővárosi főkertész, a „Március 15” Mező-
gazdasági Termelőszövetkezet alapító tagja (1951) és elnöke (1957–1961), valamint a SASAD Mező-
gazdasági Termelőszövetkezet (később SASAD Kertészeti Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek,
Budaörs, Alsóhatár út 14.), az előbbi jogutódjának (1962–1993) alapító tagja és elnöke (1962–1978).
L. még: Pünkösti Árpád: Kiválasztottak. fapadoskonyv.hu, Budapest, 1988:
http://mek.oszk.hu/06700/06789/06789.htm {2013-02-17}; Havas op. cit., 62–73.p.
228 Klatsmányi Tibor (1907–????) főkönyvelő, „Március 15” és SASAD Mgtsz.
229 Czinczok György (1923–20??) okl. agrármérnök, a „Március 15” és SASAD Tsz főagronómusa, a
SASAD Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (később: SASAD Kertészeti és Mezőgazdasági Termelő-
szövetkezet elnöke (1976–1989): http://www.es.hu/old/Evergrns/dox/MihalikM.htm {2015-02-24}.
 86

Azon a héten péntekig minden nap meglátogattam a „Március 15” Tsz-t. A

nyári munkától és az azt követő zebegényi nyaralástól eltekintve, ahonnan Nagyival
augusztus 31-én utaztam vissza, hogy a másnapi kötelező évnyitón 16.30-kor teljes
díszben megjelenhessek, a következő hónapokban a téesz életem központi részét
képezte. Nagy szó, mert a földrajztudomány egyenesen a zongorázásom rovására
ment,230 és nyert. Utamat a Petőfi hídon át a Schönherz Zoltán úton a Feneketlen
tónál a Bartók Béla útra fordulva vettem, annak végétől a Budaörsi út mentén rót-
tam a kilométereket. A másfél órás utat legalább harmincszor tettem meg a követ-
kező hónapok alatt. Papírokat kaptam, hoztam, vittem, és a vezető embereken kívül
javaslatukra más tagokat is kikérdeztem. 231 Villamossal, autóbusszal csak kellemet-
lenül rossz idő esetén közlekedtem, vagy ha más, előre lekötött elfoglaltságom volt.
Legalább az egyik utat – lehetőleg hazafelé – igyekeztem mindig gyalog megtenni.
Ezek a másfél órák igen fontosak voltak. A szinte kietlen külső Budaörsi úton,
de még a beépített utcákon is gyér volt a gyalogosforgalom: senkit nem zavart, hogy
magamban hangosan beszélek, én meg nem törődtem azzal, hogy lököttnek néz-
hettek. Fogalmaztam. Mondatokat szerkesztettem, amelyek majd be fognak kerülni
a dolgozatba. Előbb ide-oda, erre-arra, azonban idővel egyre jobban kitisztult, hogy
mit hová fogok beépíteni. Kezdett összeállni az írnivalóm struktúrája. A földrajzi
könyvtár mellett otthonossá tettem magam a mezőgazdasági könyvtárban 232 és a
közgazdasági egyetem könyvtárában233 is. Eredeti adatokat egyenesen az Országos
Meteorológiai Intézet234 archívumában másoltam ki az „én” téeszemhez legköze-
lebb eső mérőállomások kéziratos feljegyzéseiből.

230 Kien Mária zongoratanárnőm nyugdíjba ment, és én átkerültem a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Főiskola Gyakorló Zeneiskolájába (Budapest VII., Kertész u. 30.), ahol Magyarné Szalai Irén
(Budapest, XII., Németvölgyi út 34.) lett a tanárom. Ő azt hitte, hogy egy jövendő koncertpianistát
kapott kézhez, de én csak romlottam és romlottam, amíg 1962 folyamán eltávolodtunk egymástól.
Zongoraművészi pályám mint kenyérkereseti forrás íly módon lezárult. Supra 15–17.p.
231 • Bakai János (1926–????) csibenevelő vezető (karácsony napján: 1961. december 25.);
• Hernádi András (1906–????) brigádvezető;
• Hőke János (1911–????) tojóházvezető;
• Kelemen Ferencz (1917–????) szabadföldi telepvezető;
• Pártos György (1899–????) szeszfőzdevezető (1962. január 2., 3.);
• Riskó István (1907–????) pénztáros;
• Sarok István (1938–????) mezőgazdasági mérnök;
• Zsíros Béla (1907–????) virágkertész, a „Március 15” MGTSZ első elnöke (1951–1957), 60-ban
telepvezető. Havas op. cit., 11–20. p.; N. N.: Az alapítvány. in: Siker a közösnek és az országnak.
Pest Megyei Hírlap XXX. évf., 1986(51) (március 1.), 3.p.:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/PestMegyeiHirlap_1986_03/?pg=2&layout=s {2020-12-18};
232 Országos Mezőgazdasági Könytár és Dokumentációs Központ (OMgK), Budapest I., Attila út 93.:
http://www.omgk.hu/ {2013-04-10}.
233 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtára, Budapest IX., Dimitrov tér 8.
234 OMI, Budapest II., Kitaibel Pál u. 1.: http://www.met.hu/omsz/OMSZ_tortenete/ {2013-04-10},
(Látogatásaim: 1961. október 6., 16., 23., 1962. január 22., február 24.).
 87

Ekkor ütött halántékon a tudományos csalás, ferdítés, adathamisítás

etikai problémaköre. A különböző helyekről származó adatok, bele-
értve Pécsi Márton Budapest földrajzát tárgyaló hatalmas monográfi-
áját,235 ha nem is ellentmondásosak, de összeegyeztethetetlenek vol-
tak. Keresztül-kasul számolva sehogy sem „jöttek ki”. Egy harminc-
oldalas tanulmányban tudományos polémiára nincs helyem. Ugyan-
akkor a tudomány iránti (akkor még) mély és őszinte tiszteletem
megkövetelte, hogy a legpontosabban közöljem és értékeljem a szá-
mokat és egyéb kvantitatív összefüggéseket. Ez azonban most lehetet-
lenné vált. Tudatában voltam annak, hogy a mérőműszerek száz év
távlatában pontatlanok lehettek, a leolvasásukkal megbízott személy
hasraütésre valószínű, de nem pontos adatokat jegyezhetett föl, a
leolvasás ideje sem volt mindig szabványosítva stb. Nekem viszont
egy-egy táblázatra vagy grafikonra és annak rövidre fogott értelme-
zésére van csak helyem. Azt is tudtam, hogy a bírálóbizottság nem fog
minden egyes adatomnak utánajárni, de egyet könnyen megtehetnek:
az én táblázataim akármelyikét hosszában-keresztben összeadhatják,
és ha a jobb alsó sarokban lévő szám nem stimmel, én leszek a hibás.
Ha nem megbízható ez a táblázatom, mennyire olyan a többi?
Nekem a biztosra kellett mennem. A tanulmányi versenyen előkelő
helyezést kell elérnem. A mumus immár másfél évre megközelített. A
téesz és az OMI idevonatkozó adatait (csapadék mennyiségét, napsü-
téses napok számát stb.) egy ici-picit „megigazítottam”, vagyis egy-
máshoz hangoltam, hogy legalább az én írásomban minden adat és
összefüggés elöl-hátul harmonizáljon. Tudtam, hogy egy pár milli-
méter esővíz és néhány percnyi napocska emide-amoda számolva nem
fogja befolyásolni az őszibarack pírját és hamvát, de még a primula 236
sem fog rám vicsorogni, amikor legközelebb belépek a növényházba.
(Bármilyen icike-picike volt az én néhány számmódosításom a
sasadi lankák mezoklímájára átkalkulálva 1962-ben, az emberiségre
nézve beláthatatlan következményeket vont maga után. Az én szerény
versenydolgozatom nyomán mások is elkezdték a helyi időjárás, azu-
tán az éghajlat számadatait itt-ott icikét-picikét megtekerinteni. A hi-
bucikák azonban össze-összeadogadódtak annyira, hogy nem is olyan
régen Al Gore237 már felforralta volna a világot, ha nem vásároljuk
meg az előadásait. Ausztráliában például úgy sikerült megfékezni a
globális klímaváltozást, hogy bevezették a szénadót, ami úgy műkö-
dik, hogy a szenet kitermelő és/vagy elégető vállalatok kötelezően
pénzt fizetnek a szövetségi kormánynak (carbon tax).238 Ezt látva, a
Föld éghajlata azonnal lecsillapodik és meghunyászkodik. Az én pél-
dámból okulva találták fel egy évvel később, 1963-ban az ún. pillan-
góhatást (butterfly effect).239 Sajnos, napjainkban már annyit hazudnak
a tudósok, hogy az sem igaz, amit kérdeznek. Mindennek én vagyok a
kiinduló oka: látod, én voltam az első, aki tudományosan adathamisított.)

235 Pécsi Márton (1923–2003) a földrajztudományok doktora, címzetes egyetemi tanár, a Magyar
Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportjának (1963-tól: Kutatóintézetének)
igazgatója (1954–1990): http://www.matud.iif.hu/03maj/marosi.html {2013-02-23}.
Pécsi Márton (szerk.): Budapest természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.
236 Primula obconica: szobai kankalin: http://www.tuja.hu/kankalin.html {2015-02-14}.
237 Albert Arnold (Al) Gore (1948–) az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökhelyettese (1993–2001),
Nobel-díjas (2007) globális klíma-rémhírterjesztő: https://hu.wikipedia.org/wiki/Al_Gore;
https://heartland.org/opinion/how-al-gore-built-the-global-warming-fraud/ {2023-09-17}. Gore, Al:
An inconvenient truth. Bloomsbury Publishing, London, 2006. Magyarul: Kellemetlen igazság.
Göncöl Kiadó, Budapest, 2006. – Gore mellesleg békéből kapott Nobel-díjat, nem fizikából.
238 Clean Energy Act 2011 (2014-ig): http://www.comlaw.gov.au/Details/C2011A00131 {2013-04-16}.
239 Pillangóhatás v. -effektus: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pillangóhatás_(elmélet) {2017-06-14}.
 88

A „Március 15” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1962. január 1-jével

fuzionált egy szomszédos dél-budai téesszel (a Beloiannisszal), és ettől kezdve
SASAD Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven futott. Az én pályamunkámat ez
már nem érintette, mert az adatgyűjtést valamikor így is, úgy is le kellett zárnom.
Nekem határozottan kapóra jött a névcsere, mert elmondhattam: dolgozatom a
„Március 15” Mgtsz teljes működését (1951–1961) öleli fel és át.
Január végére már tollal elkészült egy-két fejezet. Nem az elején kezdtem, ha-
nem ott, ahol legjobban éreztem, hogy egészséges mondatokat tudok írni. Készí-
tettem egy olyan részletes vázlatot, amely a kiemelt címeken belül is bekezdésről-
bekezdésre megjelölte az odaírandó szöveget. Bármennyi is volt meg, nem mutat-
hattam meg senkinek, mert tele volt javítással, áthúzással, nyilakkal: ez ide jön, az
oda megy – még csak én láttam át. A vázlatot viszont február 6-án megmutattam
volt-de-már-nem földrajztanáromnak, dr. Gál Zoltánnak. Gál talpig úriember volt,
miként az előző fejezetben jellemeztem, és velem is úri módon bánt. Még mindig
történelemtanárom volt (persze, hogy kettes volt a félévi értesítőmben egy héttel
ezelőtt), de most nem erről volt szó. Egy lukas óráját áldozta fel, hogy átnézze a
tartalomjegyzékemet és meghallgassa párszavas elképzelésemet a kitöltendő
bekezdésekről. Mondhatom, hogy érdeklődéssel hallgatta végig eléggé részletes és
– gondolom – tartalmas beszámolómat. Találkozónkat ezekkel a szavakkal zárta:
– Ha ezt így megírod, ahogy most elmondtad, komoly helyezésre számíthatsz.
Osztályfőnöknőm, Horányiné a tanév eleje óta elvileg tudta, hogy készülök
valami tanulmányi versenyre, de miután hónapokon keresztül ő sem látott semmi
konkrétumot, úgy véltem, nem volt tudatában annak, hogy mit művelek. Gál Zoltán
azonban mondhatott valamit a tanáriban, mert attól kezdve az iskola észrevehe-
tően liberálisabban kezelte amúgy is tekintélyes mértékű hiányzásaimat, amelyek a
márciusi célegyenes felé közeledve rohamosan sűrűsödtek.
Lehet, hogy sokat hiányoztam, de közben rengeteget tanultam. Hogyan kell
tudományos értekezést írni? Hogyan fogalmazunk? Hogyan kell egyik mondatot
úgy megszerkesztenünk, hogy egyenesen adódjon belőle a következő? Hogyan
idézünk mások munkájából? Hogyan hidalunk át számunkra pillanatnyilag nem
lényeges dolgokat megemlítve, de mégsem tárgyalva? Hogyan, milyen szabványok
szerint készítjük el a források jegyzékét? Hogyan lesz mindebből egy 30 és nem
több oldalnyi érdekes, ugyanakkor tudományosnak minősülő szöveg?
Nem tudom, hányan pályáznak országszerte velem együtt. Nem tudom,
 89

hányan pályáztak tavaly, akik az idén – tapasztalataikon okulva – egy jobb kiadású
pályaművel állnak elő. Nem tudom, milyen „erős” a mezőny. Mennyire tud, meny-
nyire tudhat egy középiskolás labdába rúgni például a földrajztudományban? Mit
írhatnak a dunások? Az ipari üzemesek? A többiek, akik állami gazdaságot vagy
téeszt boncolnak? Az, hogy „jó” a dolgozatom, nem elég. Másé is jó. Másnak még a
papája is megírhatja. (Hallottunk ilyesmiről.) Ha már annyit invesztáltam, mint
amennyit objektíve el tudok számolni időben, energiában és lassacskán már
szaktudásban is, akkor a legjobbat várom el saját magamtól, de – hozzá kell tennem
– egyre jobban élvezem, egyre izgatottabb vagyok, hogy csinálom. Nagyi hajnali
kettőkor szól, hogy menjek már ágyba. Rengeteg oldalt újra és újra átírok külön-
böző színű golyóstollal, hogy megkülönböztessem a verziókat. Úgy érzem, mintha a
tudomány isten lenne: tisztelem, imádom és csak neki szolgálok. Athéné vagy
Minerva nem méltó egyébre, mint hogy a legjobbat helyezzem az istennői oltárra. 240
De hagyjuk a romantikát, főleg a vallásszagú hóbortot: meg kell nyernem egy
nyamvadt tanulmányi versenyt, legalábbis az elsők között kell lennem az idén, de
legkésőbb jövőre, különben jön a mumus. Visszapottyanok erre a világra. Azért is jó
lesz a dolgozatom. Fene megette, másnak is jó lesz. Valamit ki kell találnom, amivel
kiütöm a többieket.
Megvan! Lám, mire jó az én sétám. A séta olyan, mint egy brainstorming
conference:241 bármilyen képtelenség, mégis minden hangosan kimondott ötlet jó
lehet. A járókelők már tiszta hülyének néznek. Nem érdekel. Ők nem fogják megírni
a legjobb versenydolgozatatot.
Megvan: a téesszel céges papírra iratok egy hivatalos, pecsétes nyilatkozatot,
miszerint a művem az elnök, a főkönyvelő és a főagronómus szakmai hatásköre
viszonylatában hiba nélkül való: conceptio immaculata242 (3. kép, 90.p.). Ki tudja ezt
überelni? Most már tényleg csak egy marha jó dolgozatot kell benyújtanom. Csak.
Van még egy találmányom. Zenéből származik. Évtizede bosszant, hogy a
fránya zenekritikusok elmennek a hangversenyre (természetesen ingyenjegyet
kapnak), aztán az újságban kiszerkesztik, hogy az előadó (aki napok, hetek, hó-
napok óta szívvel-lélekkel, nagy szeretettel és a közönség iránti őszinte tisztelettel
240 Ἀθήνη: többek között a tudomány istennője a görög mitológiában. Latin (római) megfelelője:
Minerva. A többi reszortjuk közt van a bölcsesség, a mesterség és az igazságos harc.
241 Ötletroham: https://en.wikipedia.org/wiki/Brainstorming {2017-06-14}; https://cktv.hu/wp-
content/uploads/2021/10/Otletroham_segedlet_cktv_3fordulo.pdf {2023-09-18}. (Rólam azt hihették,
hogy idegroham is.)
242 Makulátlan [hiba (bűn) nélküli, „szeplőtelen”] fogamzás (vallásban). Mielőtt megrökönyödsz
és/vagy kitérsz a hitedből: a kifejezés hibátlan fogalmazást is jelent! (Sőt, előbb jelentette azt.)
 90

3. kép. Szeplőtelen fogalmazás.

Jurth Attila tanumányi versenydolgozatán nehéz lesz túltenni.

készült erre a koncertre) milyen stílustalanul és milyen frazírozási hibákkal adta

elő a műsorát. A disznó kritikus! Ahelyett, hogy a pénzéért, amit a szerkesztője
majd fizet neki, elment volna a főpróbára, vagy – még jobb – egy korábbi próbára,
 91

hogy ott tárja fel aggályait, beszélje meg a művésszel, és egyezzenek meg a stílus
helyes interpretálásában, valamint a frazírozási nüanszokban. Az előadó bizonyára
szívesen vette volna a hozzáértő – és főleg jóindulatú – szakmai tanácsokat (én
meghallgattam volna), hogy azután olyan tökéletes művészi előadást produkált
volna a pódiumon, ami nemcsak a közönséget, de magát a kritikust is ámulatba
ejthette volna. Na, én ennek elejét veszem.
Nagyit megkérem, hogy gépelje le a dolgozatomat hét példányban. Forte kell
gépelnie: eredeti példány plusz fluszpapíron243 hat indigós másolat sűrű sorokban,
de csak az írógéppapír felső felére. Ebből látom, hogy pontosan feleannyi egész
gépelt oldalt fog kitenni a fogalmazás, vagyis látni fogom, hol ér véget a 30 oldalas
maximális terjedelem. (Több nem lehet, mert félek, hogy ezért az alaki hibáért
diszkvalifikálnak.) Az irományt egymás után háromszor ki fogom osztani. Minden-
ki, aki él és mozog, olvassa el, és az oldalak üresen hagyott alsó felére írja be a
megjegyzéseit. Sakk-matt a kritikusaimnak! (Meg a bírálóbizottságnak.) Most sikít-
son mindenki, hogy hol van hiba, hogyan lehetne jobban megírni a dolgozatot, ne
pedig utólag játsszák meg a nagyokost.
Így is történt. Első menetben a téesz (elnök, főkönyvelő, főagronómus) és még
négyen kapták meg az elaborátumot, mindenki pontosan eggy hétre. Összeszedvén,
kiosztottam egy következő csoportnak, majd még valamennyi személynek. Az össz-
létszám a végén másfél tucat olvasót tett ki. Volt, aki szakmai szempontból nézte át
(pl. a „Március 15” Tsz – ez volt a legfontosabb), mások mint kívülállók, csak azt a
feladatot kapták, hogy olvassák el, ellenőrizzék nyelvhelyességi szempontból, és
mondják meg: van-e füle-farka az egésznek. Gál Zoltánnal mint múltbeli, de ille-
tékes földrajztanárommal március hó folyamán négyszer találkoztam. 244 Ő március
10-én kapta meg. Míg mások komoly és megszívlelendő megjegyzéseket írtak a
papír alsó, üresen hagyott részére, Gál néhány nap múltán úgy adta vissza, ahogy
kapta. Szerinte rendben van, nyugodtan beadhatom. Lehet, hogy elolvasta.
A példányokat nem mindenkitől kaptam vissza a megadott határidőn belül,
így időzavarba kerültem. Nagyi már régen kikopott a gyors és precíz gépelésből,
ezért más nem maradt hátra, mint hogy hivatásos írógépelőt vegyek igénybe. A
Marx téren találtam egy leíróirodát, amelyik elvállalta diktálás után. Egy bűbájos
fiatal lányhoz osztottak be. Editnek hívták, két-három évvel lehetett idősebb nálam,

243 Fließpapier: enyvezetlen, vékony selyempapír. A további példányok (carbon copies) papírja.
244 1962. március 2., 3., 10., 20. Március 20-án kértem és kaptam hosszabítást az iskolától március 26-i
végső határidővel.
 92

aki három teljes munkanapon át (március 21-től 23-ig) reggel 7-től zárás utánig
szinte szünet nélkül gépelte a dolgozatomat. Több lett, mint 30 oldal. Sokkal több.
Ezért nem számoztam a címlapot, a bevezetést, az összefoglalást (Összefoglalás,
elért eredmények, távlati tervek c. fejezetet), a források jegyzékét, valamint a
szövegközti A4 méretű ábrák és táblázatok oldalait. A tulajdonképpeni szöveg igen
keskeny margóval, sűrű gépeléssel a 30. oldal aljától mindössze 4 centiméternyire
ért véget. A Kertészeti Főiskola könyvkötő nénije Ildikó ismeretsége révén március
24-én, szombaton reggel 7 órakor már várt, hogy hozzam be a szinte még ki sem
hűlt oldalakat. Az egészvászon kötést legalább 24 órán át prés alatt kellett tartania,
mielőtt az aranybetűs címet belenyomhatta:

Budapest XI. ker.

”Március 15”
mezőgazdasági termelőszövetkezet
gazdaságföldrajzi feldolgozása

A pályázat jeligés volt. Jeligémet Mami ajánlotta. Szerző neve helyett a bordó
fedőlapon a jobb alsó sarokban ez állt szintén arany betűkkel:

„…Dolgozni csak pontosan, szépen,

ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.”245

Az egyetlen bekötött példánnyal (a másik, indigós másolat bekötésére – főleg

az ábrák, táblázatok és térképek hiányában – nem volt időm) azon melegében nyar-
galtam be a Fáy Gimnáziumba március 26-án. Tudomásom szerint nekik legkésőbb
28-án kellett továbbküldeniük a minisztériumba (lezárt borítékban az én nevem-
mel).
Május vége felé az iskolán keresztül értesítést kaptam, hogy 31-én 14 órakor
jelenjek meg a Központi Pedagógus Továbbképző Intézetben. 246 Jó jel: bekerültem
az első húsz közé. Meg kell védenem a „disszertációmat”.
Az elegánsan berendezett váróhelyiségben tompítottan udvarias a hangulat.
Halkan, de minden belépő köszön. Szájak helyett szemek járnak. Mindenki számlál:
megvan-e a húsz. Meglett. Skubizunk: hanyadik helyet adnék neki? Ajtó nyílik,
titkárnő kedvesen szólít egy nevet. Tizenkilencen rápillantunk a karóránkra: med-
245 József Attila (1905–1937) költő és műfordító Ne légy szeles… (1935–1937 között) kezdetű
epigrammaszerű verséből: http://ady.kispest.hu/html/szeles.htm {2017-06-14}.
246 KPTI (1952–1962), Budapest VII., Gorkij fasor 17–21: Jogutódja az Országos Pedagógiai Intézet
(OPI) (1962–1990): http://hu.wikipedia.org/wiki/Országos_Pedagógiai_Intézet {2015-02-24}.
 93

dig fogják nyúzni odabent? Negyedórával később váltás. Ha ez így megy, az utolsó
több mint négy óra múlva hagyja el a volt evangélikus gimnázium 247 impozáns
épületét. Beszédbe elegyedünk egymással, a véletlenszerűen szomszédos széken,
karosszékben ülőkkel. Megismerkedek Kardos Julival. Belevaló, jóképű lány.
Határozottan csinos. Fogalmam sincs, ki lánya-borja, nem káderezzük egymást,
viszont jóízűen elbeszélgetünk – nem földrajzról –, közben mindketten feloldó-
dunk. Megadja a telefonszámát.
A bizottság hivatalos, de nem ellenséges. Legalább öten vannak. Nő is van
köztük, de nem ő a legszimpatikusabb. Én sem vagyok ellenséges, pedig harcolni
jöttem. Kerek-tömöttre megrakott aktatáskát hoztam magammal. Ha valamelyikük
merészeli megkérdőjelezni kizárólagos szerzőségemet, munkám abszolút önálló-
ságát, akkor a benne levő utolsó fecni papírig az összes feljegyzésemet és kézzel írt
piszkozatomat az asztalra borítom, és az asztalt rájuk.
A kérdések és az én válaszaim civilizált mederben folynak. Észreveszem: gör-
dülékenyen, könnyedén, jól beszélek. (Juli, ezt neked köszönhetem.) Szerénységem
mellett, amire külön készültem, nehogy pökhendinek, beképzeltnek, nagyképűnek
véljenek (ez velem sokszor előfordult – biztosan az is voltam/vagyok), érzem:
ömlik belőlem a szaktekintély és a témámban való jártasság. Az elnök váratlanul
tárgyilagosan, fapofával elbocsát:
– Köszönjük.
Mehetek. Miként bejövetelemkor, most is udvariasan meghajtom magam,
igyekszem mindenki szemével találkozni, és kilépek az ajtón a titkárnővel mögöt-
tem. A maradék társaságnak is odavetek egy sziasztokat, és lángoló füllel, tem-
pósan hagyom el az épületet. A táskám – benne egész földrajztudományom –
egyszerre sokkal nehezebb, mint idejövet. Most veszem észre, hogy nem került
bevetésre. Ezek mindent elhittek nekem?
Június 13-a, szerda. Utolsó összefoglalók. Mára már csak két tantárgy maradt,
a kémia és a matematika. Mindjárt tíz óra van, mennék haza, de hívatnak az
igazgatói irodába. (Mi baj van már megint?) Közlik velem: most kapták a telefont a
minisztériumból, hogy földrajzból első díjat nyertem. Helényi igazgató sugárzik,
Horányiné osztályfőnök szélesen mosolyog. Kezet nyújtanak, ami az iskolában nem
szokás. Horányinénak kezet csókolok, ami pláne nem szokás. A polgári csökevény

247 „Fasori Gimnázium”, Budapest VII., Városligeti fasor 17–21.:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest-Fasori_Evangélikus_Gimnázium {2013-02-23}.
 94

most hagyján.
– Gál tanár úr bent van? – kérdem.
– Itt volt az előbb. Itt kell lennie a közelben. Csak kiment valahová.
Valaki a keresésére indul, hamar előkeríti a tanár urat. Ő is kezet nyújt.
Gratulál: derék ember vagyok. Ő már hónapok óta sejtette, hogy igen jó eredménye
lesz a munkámnak. Megérdemeltem az első helyezést. Bocsánatot kér: dolga van.
Gál tanár úr halkan, szinte jelentéktelenül távozik. Pillantást vetek utána: termet-
ben mintha kisebb lenne. Összezsugorodott. Érdekes: nem hallom cipőjének
halkuló kopogását. Lábujjhegyen jár? Furcsa. Gál nem szokott jelentéktelen lenni.
Helényi igazgató úr viszont ráér. Bekísér az igazgatói dolgozószobájába. A
padlón egy csomó könyv van szétrakva. Nem szétszórva, de nem is rendben sora-
kozva. Odamutat: jutalomkönyvek, amelyeket az iskola vásárolt vagy vállalatoktól
kapott. Tíz nap múlva, az évzáró ünnepélyen azokat fogják kiosztani a kitűnő
tanulók, élsportolók és más tanulók között, akik a tanév során rászolgáltak a névre
szóló dedikációval, pecséttel és az igazgató saját kezű aláírásával ellátott jutalomra.
Engem abban a privilégiumban részesít, hogy 100 forint körüli értékben válasszak
ki eggy vagy több könyvet tetszésem szerint. Nem tart sokáig, a választékból elhap-
polom a számomra két legértékesebb kötetet.248
Hazaloholok. Köszönés helyett kikiáltom, konyhába, szobába bekiáltom:
– Legyőztem a Varsói Szerződést! Legyőztem a Magyar Néphadsereget! Éljen
a világbéke! Nem lesz puska a kezemben! Nem fogok sárban, trutymóban kúszni-
mászni!
Nagyi nem érti: megőrültem? Mi van?
Nehezen csillapít le, mire kibököm: megnyertem a földrajzot. Igen, első
vagyok az országban. Legalább két francia krémest érdemlek a maszektól. 249 Nagyi
örül, látszik rajta: a dolog megérte az éjszakákba nyúló, fárasztó, hétpéldányos
írógéppüfölést. Ez volt az ő része a sikeremben azon túl, hogy etetett és kibírt.
Végigtelefonálom a családot. Apám, anyám hivatali dolgozók, munkahelyükről
röviden, szárazon gratulálnak, és a dolog ennyivel el is van intézve. Megkezdem a

248 Obádovics József Gyula: Matematika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1962 (57,-- Ft);
Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák. Letűnt írások és nyelvek megfejtése. Gondolat, Budapest, 1962
(46,-- Ft). (Eredetije: Doblhofer, Ernst: Zeichen und Wunder. Die Entzifferung verschollener Schriften
und Sprachen. Paul Neff Verlag, Wien, Berlin, Stuttgart, 1957.)
249 Maszek: magánszektor. Iparengedéllyel rendelkező kisipari családi magánvállalkozás 60-ban. Itt:
Palásti József, valamint felesége és anyósa által üzemeltetett legendás minőségű cukrászda a Mester
utca és Tinódi utca sarkán (Budapest IX., Mester u. 15.): https://www.facebook.com/photo/?
fbid=4491770197568547&set=gm.623582998647735&idorvanity=610770763262292 {2023-09-18}.
 95

lelátogatását azoknak, akik leghathatósabban támogattak: a téesz vezetőségét, a

meteorológiai intézetet, a mindig segítőkész könyvtáros néniket. Most döbbenek
rá, hogy ők ugyanolyan komolyan vettek engem, jelentéktelen gimnazistát, mint a
doktorátussal rendelkező tudományos kutatókat, kandidátusokat, akadémikusokat,
akikhez hozzá vannak szokva. Mindegyikük őszintén örül. Sok, nagyon sok sikert
kívánnak a jövőben. A földrajzi könyvtárban még nagyobb a boldogság: remélik,
nem lankad az érdeklődésem, és egyetem után csatlakozom a földrajzosok – taná-
rok vagy kutatók – kisszámú, de baráti, szinte családi köréhez.
A hír hivatalosan pénteken, 1962. június 15-én pattan ki. Az országos
napilapok250 prominens helyen közlik – a Magyar Nemzet 3. oldalon hozza – az
országos középiskolai tanulmányi verseny eredményét. A Magyar Ifjúság 251 szom-
baton megjelenő hetilap, ott másnap olvasható. Azt is megtudjuk, hogy a díjkiosztás
az érintett iskolákban az évzáró ünnepség keretében fog megtörténni.
Hívom a családot – jog szerint két apám és két anyám is van – a Fáy András
Gimnázium évzáró ünnepélyére június 23-án, szombaton délután 5 órára az iskola
díszudvarára, ahol én leszek a díszpinty. A tömegből egyedül a 70 éves Nagyi jön el,
ő képviseli az egész, kiterjedt famíliát.
Az évzárón Helényi igazgató banális megnyitó szavai után á, bé, cé, dé, rajtam
kezdé252 az iskola kiválóságainak rövid méltatását és a jutalmak kiosztását. Elsőnek
hív, kezet nyújt, és átadja a díszes minisztériumi okmányt (4. kép, 96.p.), a két
kiválasztott könyvemet és egy 1000 forintot 253 tartalmazó borítékot, mielőtt a
közönség zöme észre vette volna, hogy a műsornak ez a szakasza egyáltalán
elkezdődött.
Az udvari jelenet után osztálytermünkben megkapjuk a Tanulmányi Értesí-
tőnket, benne az évvégi bizonyítványunkkal. Elsőnek a történelemre vetül a tekin-
tetem: Gál négyest, jót adott történelemből! Mi lelte ezt az embert? Apropó, egyáta-
250 • Népszabadság, 60-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi lapja;
• Népszava, 60-ban a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) lapja;
• Magyar Nemzet, 60-ban a Hazafias Népfront (HN) lapja.
251 A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) központi lapja. Infra 106.p.
252 Utalás az ugyanilyen kezdetű magyar gyermekdalra: Kodály Zoltán – Ádám Jenő: Énekeskönyv az
általános iskolák IV. osztálya számára. Tankönyvkiadó, Budapest, 1962, 18.p.:
http://dalok.theisz.hu/index.php?lang=hu&page=song&id=ABeCe De {2013-02-25}.
253 Az első díj 2000 forint pénzjutalommal járt, de mivel azt földrajzból 1962-ben megosztva adták ki,
csak a fele jutott nekem. Kollégám Varga Csaba, a tiszaföldvári Hajnóczi József Gimnázium IV.
osztályos tanulója volt A tiszaföldvári téglagyár gazdasági földrajza c. pályaművével. A második díjat
nem osztották ki, ami annak a jele, hogy nagy űr volt a mi színvonalunk és az egész további mezőny
nívója között. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a második díjon megtakarított ezer forintot – mint
illene – a Művelődésügyi Minisztérium egyenlő arányban nekünk adta volna. Így a népgazdaság
szocialista eleganciával spórolt rajtunk egy ezrest (250 tölcsér fagylat négy-négy gombóckával!).
 96

4. kép. Belépőjegy akármelyik magyarországi egyetemre, főiskolára.

Nem része a Fáy Andrásról elnevezett tanintézet történelmének.

lán ott volt az ünnepélyen? Nem láttam. Pedig ott kellett lennie. Akkor is, ha ő
különben nem is volt osztályfőnök. Ő láthatott engem, szívesen megmutattam volna
neki a díszoklevelemet. Nem értem. Gál Zoltán vagy kerülget engem, vagy eltörpült.
 97

Első menetben eddig soha nem érzett megkönnyebülés kerít hatalmába. A

világ egyszerű és könnyű. Ráébredek: nincs mumus. Nincs mumus! A mumus nem
létezik. Legalábbis nekem már nem. Jövőre érettségi után felvételi vizsga nélkül
csak úgy, egyenesen besétálok legrosszabb esetben – Érted? A legrosszabb esetben!
– az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre, annak is mondjuk a földrajz–matematika
tanári szakára, és a beiratkozás napján azon frissiben a Magyar Néphadsereg V–IX.
kerületi Kiegészítő Parancsnokságán254 vigyorgó (belül vigyorgó, kívülről nézve
blazírt) pofával érvényesíttetem törvénybe foglalt szolgálathalasztási jogomat. A
néphadsereg kénytelen lesz egy ideig nélkülem védelmezni a világbékét.
Második menetben rádöbbenek: dejszen kiléptem a forgóajtóból! A forgóajtó-
trükk nemcsak Amerikában, hanem nekem a Mester Street-en is működik: érettségi
még nincs, egyetem már van.
Meg kellene nyugodnom, föl kellene lélegeznem, de nem sikerül. Több mint
fel vagyok villanyozva. Élő kvantummechanika vagyok: elemi jurthon255 valahol van,
de hogy egy adott időpillanatban hol van, annak csak statisztikai valószínűsége van,
mert a valóságban valószínűleg már egészen máshol van. Egyszerre két vagy akár
több helyen is van, előfordulhat.256
Hogyan lehetséges ez?
Olvasd el a következő fejezetet.

254 Budapest V., Engels tér 4.

255 Az elemi részecskék nevének végződése többnyire -on (proton, neutron, elektron, foton, müon stb.).
256 Ha bele akarsz őrülni a kvantumfizikába – ami helytelen kifejezés, helyesen: kvantummechanika –,
akkor itt kezdheted: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantummechanika {2017-06-14}.
Amikor elmegyógyintézeti fogdmegek erőszakkal cipelnek a dühöngőbe, ordibáld, hogy a jurthon
nevű részecske úgy viselkedett 1962-ben, ahogy egy-egy foton kollégáját fogják lebuktatni 20 évvel
később egyszerre akár 6 helyen, majd további 30 esztendő múltán egyszerre 8 helyen is:
http://www.wired.com/wiredscience/2012/02/new-quantum-record-physicists-entangle-8-photons/?
utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed:+wiredscience+(Blog+-
+Wired+Science)&utm_content=Google+Reader {2013-03-04}. Infra 134.p.
 98

UTÓZMÁNYOK

Ilyen előzmények után, továbbá azután, hogy június közepe óta minden tanács-
adómat, támogatómat és kritikusomat telefonon felhívtam és/vagy lelátogattam,
mindenkinek a kijáró tartalomban és formában megköszöntem a nekem és föld-
rajztudományi vállalkozásomnak nyújtott segítséget, tulajdonképpen megkezd-
hettem volna jól megérdemelt vakációmat. Előbb azonban tudomásomra jutott a
bírálóbizottság hivatalos véleménye, ami még a nyári szabadság megkezdése előtt
Magyarország összes földrajztanárának az asztalára került:

Az I. díjat megosztva két pályázó kapta.

1. Jurth Attila, Budapest, Fáy András Gimnázium. „A
Március 15. mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdaság-
földrajza” [sic!] c. dolgozata rendkívül alapos, igen nagy iro-
dalomra támaszkodó munka, sok szép táblázattal, grafikon-
nal, rajzzal és fényképpel. Nagy körültekintéssel vizsgálja a
termelőszövetkezet termelési viszonyait, a földrajzi össze-
függéseket világosan látja. Az öntözési, munkaerő-gazdálko-
dási és forgalmi problémákat is áttekinti és elemzi.257

A helyi és országos hírnevem, ami egy nem jól fizető, de tekintélyes szak-
mához kapcsolt, bogarat tett a fülembe. Egyik napról a másikra „geográfus” lettem.
Beállítok a földrajzi kutatóba,258 az igazgatót, Pécsi Márton professzor urat
keresem. A titkárnő szerint nincs bent, talán megfelel a helyettese? Meg. Enyedi
György259 igazgatóhelyettes azonnal fogad. Előadom: megnyertem egy pályázatot,

257 Éhik Györgyné: Az idei földrajzi tanulmányi verseny. A földrajz tanítása, 1962. július, 121–125.p.
(idézett szöveg: 123.p.). A szerző a Művelődésügyi Minisztérium illetékes osztályának a főelőadója.
258 Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoport, (MTA FKCs; 1967-től: MTA
Földrajztudományi Kutatóintézet, MTA FKI) Budapest VI., Népköztársaság útja 62. (2000-ig).
Jogutódja: CSFK Földrajztudományi Intézet: https://www.mtafki.hu/inttort.html 2012 óta {2023-09-18}.
259 Dr. Enyedi (Eichbaum) György (1930–2012) társadalomföldrajz-tudós, közgazdász, egyetemi tanár,
az MTA FKCs (1967-től: MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének) tudományos igazgatóhelyettese
(1962–1972): http://hu.wikipedia.org/wiki/Enyedi_György_(geográfus) {2013-02-27}.
 99

mehetnék az egyetemre földrajz szakra. Tudom, miből él egy földrajztanár, de mit

csinál az, aki nem tanítja, hanem műveli a földrajzot mint tudományt? Kérdi, mi volt
a témám. Mondom, egy téesz gazdaságföldrajzi feldolgozása. Fölveszi a telefont,
rövid számot tárcsáz (házon belül maradunk):
– Te Laci, itt van nálam egy fiatalember, átküldöm hozzád, hallgasd meg, hátha
érdekel. Köszönöm.
„Lacinak”260 megismétlem, mi járatban vagyok. Kiderül, nem voltam eléggé
világos. Úgy érti: azonnal mehetnék egyetemre. Javítom: nem, nem, csak jövőre.
Előbb el kell végeznem a negyedik osztályt, és le kell érettségiznem. A középkorú,
de inkább idősnek látszó úr finom, elegáns mozdulatokkal jelzi: most már érti.
– Ha meg akarod tudni, hogyan él és dolgozik egy földrajzkutató, gyere ide, és
csináld! Mi tudunk neked feladatokat adni. Azért, ha megint erre jársz, hozd be a
dolgozatodat, kíváncsi vagyok rá.
Nagyon hamar, június 29-én „arra járok”. Átadom a vékony papírra rondán
átütött másodpéldányt. (Gépeléskor a bakikat Edit csak a felső oldalakon radírozta
ki, majd ráverte a helyes betűt.) Exkuzálom magam: sajnos csak ez van, se
táblázatok, se ábrák, se térképek, se A4 méretű fényképek. Nem baj, ő öreg róka a
szakmában, megérti a szövegből is.
Valamit kiszedhetett belőle, mert július hó folyamán többször találkozunk.
Simon László beavat az intézet gazdaságföldrajzi szekciójának aktuális tevékeny-
ségébe. Egy KGST-felmérés261 van folyamatban; Magyarország mint tagállam jelen-
téséhez friss adatok kellenek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdaságos-
ságáról és a specializáció fejlettségi fokáról van szó. Úgy beszél velem, mintha a
kollégája lennék, megosztja velem az adatgyűjtéssel járó problémáit. Tudni akarja,
hogy ráérek-e nyáron, használhatna-e engem vidéki adatbeszerzésre és gazdasági
mutatók kiszámítására.
– Megtiszteltetésnek veszem, ha bármit tehetek az Intézetnek – válaszolom. –
Még télen is – teszem hozzá. (Ő nem ismeri a tizenkét perc fedőnevű miniatűr el-
foglaltságomat, én viszont biztosítom, hogy bármikor rendelkezésére tudok állni.)
Valakinek – ez én lettem – le kell járnia a Duna-Tisza-közébe, és téeszekből ki
260 Dr. Simon László (1912–1968) tudományos kutató, 60-ban: az MTA Földrajztudományi Kutató-
csoport gazdaságföldrajzi részlegének vezetője: https://www.foldrajzitarsasag.hu/rolunk {2023-09-18};
http://epa.oszk.hu/03200/03224/00005/pdf/EPA03224_geonomia_banyaszat_1968_04_343-352.pdf ↑.
261 Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) [Совет Экономической Взаимопомощи (СЭВ)]
(1949–1991): a szocialista országok közötti konvertibilis valuta nélkül, rubelalapon működtetett me-
zőgazdasági és ipari fejlesztési (specializációra törekvő), valamint kereskedelmi társulás. Hivatalos
nyelve az orosz: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kölcsönös_Gazdasági_Segítség_Tanácsa {2013-02-27}.
 100

termelési adatokat kell csikarnia olyan módon, hogy a végén reprezentatív értékek
kerülhessenek be a magyar partner tudományos-gazdasági jelentésébe. Simon
László reméli, hogy nekem tetszik a munka. Gondot vennék le a válláról. Összehoz
Sárfalvi Bélával.262
Megilletődöttség kerít hatalmába: Enyedi György után Sárfalvi a második
tudós, akinek a könyveit naponta forgattam, belőlük idéztem, a szakszövegírás
fortélyait ellestem. Tulajdonképpen az ő és kollégáik nagyon kezdő tanítványa va-
gyok. Ezek a nemzetközi hírű szaktekintélyek karosszékbe ültetnek, velem tárgyal-
nak, kávéval kínálnak. Több: számítanak rám. Furcsa érzés kap el: szeptemberben
megint rám fogják zárni az iskola bejárati ajtaját, hogy „szabadon” tudjak tanulni.
Utcán a kötelező egyensapkát se felejtsem le a fejemről, mert az fölöttébb fontos.

5. kép. Attila adatai szilárdítják a KGST tagállamainak gazdasági barátságát.

Az iskolában jobb lesz hallgatni róla.

Értem a tudományos feladatot. Táblázatszerű űrlapokat kapok. A nyáron

Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét térségében fogom azokba beírni a szocialista kollek-
tív gazdálkodás vívmányait számokban kifejezve. Ennek a konkrét adatgyűjtésnek a
határideje augusztus 21. Simon László egy papírt ad a kezembe (5. kép), és közli,
262 Dr. Sárfalvi Béla (1925–2000) földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA Földrajztudományi Kutató-
csoportjának (1967-től: Kutatóintézetének) gazdaságföldrajzi munkatársa, főmunkatársa (1953–1988):
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sárfalvi_Béla_(földrajztudós) {2023-09-18}.
 101

hogy természetesen jár nekem a törvényszabta kiszállási illeték, az útiköltségeim

megtérítése, továbbá hogy az intézet 1000 forint tiszteletdíjban részesít. Ha mind
az intézetnek, mind nekem beválik az együttműködés, akkor szeptembertől kezdve
havi egyezer forintos fizetést fogok kapni. Ne értsem félre: nem fognak állományba
venni. Ők már utánajártak: „baj” lehet abból, hogy ugyanakkor nappali tagozatú
gimnazista vagyok, így a státuszom: külső munkatárs.
A munkát elkészítettem, a határidő reggelén leszállítottam. Még aznap este
Nagyival elutaztam Zebegénybe egy szűk kétheti nyaralásra az évnyitóig, amelyet
szeptember 3-án tartottak. Ettől kezdve délelőtt diák voltam, délután kutató, este-
éjjel ... – de ne vágjunk az események elébe, mert összekuszálódnak a szálak. Simon
László meg lehetett velem elégedve, ugyanis a KGST munkában még november
végéig részt vettem. Ekkor új feladattal bízott meg. Fejlesztési terv volt a téma, az
ún. Központi Gazdasági Körzet263 távlati fejlesztési tervének gazdaságföldrajzi
vetülete (6. kép). Volt tennivalóm 1963 augusztus közepéig.

6. kép. A tudományt nem lehet megállítani.

A Mikulás hozott beigért egy zsák pénzt.

263 Központi Gazdasági Körzet: a Budapest fővárost közvetlenül ellátó ipar, mezőgazdaság, közlekedés
és kereskedelem tere (területe). Ebben a tárgykörben az intézet gazdaságföldrajzi részlege gyakorlati-
lag a főváros környéki mezőgazdasági üzemek termelésével foglalkozott.
 102

Még a nyár elején említettem anyámnak, hogy a tanulmányi versenydolgoza-

tomat jobbra-balra kérik tőlem és nincs elfogadható példányom. Mami ugyanakkor
jobbról-balról besöpörte a gratulációkat, remek fia van, milyen büszke lehet rá,
igazán boldog érzés lehet egy ilyen klassz gyerek édesanyjának lenni. Valószínűleg
ekkor ébredt rá, hogy egy árva lépést nem tett annak érdekében, amiért most aratja
az elismerést. Váratlanul így szólt hozzám:
– Add ide a szöveget, legépelem neked. Nem fog egyik napról a másikra
menni, hiszen munkaidőben, munka mellett, a hivatalban fogom leírni.
Köszönettel elfogadtam az ajánlatot. Többé nem kellett ügyelnem a 30 gépelt
oldal terjedelemre, ezért arra kértem, hogy másfeles sortávval lazán, szellősen,
esztétikus külalakot adjon a könyvnek. Kértem, hogy másodpéldánynak is 70
grammos famentes írógéppapírt használjon. Szeptemberre megkaptam a több mint
háromszorosára duzzadt anyagot. Ismét megrajzoltam az illusztrációkat, és a
Bevezetés elé írtam egy Előszót. Most már minden oldalnak lett oldalszáma,
összesen száztíz. A könyvkötő néni a jelige helyett a becsületes nevemet nyomta be
a fedőlap bordó vászonjába. Azóta nekem is van egy szépen kiállított másod-
példányom, amely azóta a kutyának se kellett.
Az első példányt ígéretemhez híven elvittem Ág Istvánnak, az újnevű Sasad
Tsz elnökének, akit szemmel láthatóan meglepett a gesztusom, amit én egyáltalán
nem vettem annak, hanem természetesnek, sőt kötelességemnek éreztem. Engem
viszont meglepett az ő gesztusa: ott helyben kiutalt kétezer forintot.
Ha a témám földrengésekről szólt volna, giccsesen azt mondanám: az utó-
rengések nem akartak megszűnni. Máris jött a következő: Zebegényből hazajövet
két levél várt. A Magyar Földrajzi Társaság rendes tagjává választott. Nem diák-
tagságot, miként az az érdeklődő egyetemi hallgatók körében szokás, hanem a
hivatásos szakmabelieknek adható rendes tagságot kaptam, pedig nem is jelent-
keztem. Fogadjam el a mellékelt alapszabályt, és a mellékelt csekklapon fizessem
be az idei 24 forint tagsági díjat. Meglepődtem, elfogadtam, befizettem.
A másik levél. A Magyar Földrajzi Társaság Oktatásmódszertani Szakosztálya
felkér: pályaművem munkamódszeréről tartsak előadást az Eötvös Lóránd Tudo-
mányegyetem Természettudományi Kara Földrajzi Intézetében. Szíveskedjek tele-
fonálni, hogy elfogadom-e. Meglepődtem, elfogadtam, telefonáltam.
Mi? Oktatás- vagy milyentani? Hát persze. Én iskolásgyerek vagyok, tanár
néniknek és bácsiknak szót kell fogadnom, igazgató bácsitól még félnem is. Na jó,
 103

azért annyira nem, hiszen végzős gimnazista vagyok, egyikünk-másikunk az

osztályban már nagykorú felnőtt ember. Azért hivatalosan cidriznem kell: házi
feladatok hiányosak (iskolán belül nem jut mindenre idő), olvasónapló sehol.
Rettenetes Zoltán264 közben folytatja… folytatná… – de hol van Gál tanár úr, a
legendás földrajzprofesszor, aki kinevelte az ország legjobb földrajztanulóját?
Órára bejön, óráról kimegy, különben nem látom. Ez az ember bújkál előlem?
Nem… Csak nem vagyok annyira ijesztő. Mikor is lennék, hisz nem vagyok olyan
sokat az iskolában.
Átvillan rajtam: már évek óta korrepetálok nálamnál fiatalabb gyerekeket.
Amikor hónapokig tartó intenzív foglalkozás végén „visszaadom” a családjuknak, a
most már volt tanítványaimat szülői beleegyezéssel el szoktam vinni egy jobb
cukrászdába (pl. a Különlegességi Cukrászdába 265) egy gesztenyepürére vagy egy
tejszínhabos fagylaltra. Gál Zoltánnak mint ex officio konzulensemnek ex officio
kellett fogadnia a szakma elismerését a minisztériumtól a szakfelügyelőn át a
kollégákig. Amióta először olvastam a Bolyai–Lobacsevszkij-féle geometriáról266
(gondolom az Élet és Tudomány-ban267), szokásom, hogy dolgokat a tagadás oldalá-
ról is átvilágítsak. (Ebben az esetben: „Gál miért nem…?”) Híres tudósok, egyetemi
tanárok beszélgetnek velem, meghívnak, szemmel láthatóan terelnek az akadémiai
pálya felé, már fizetést is adnak! Gáltól egy kézfogáson kívül semmi. Se váll-
veregetés, se meghívás mondjuk egy kávéra, se egy beszélgetés iskolán belül:
– Attila, az új helyzetben hogyan képzeled el a jövődet? Miben segíthetek?
Semmi. Gál, a mintatanár nem hív el a lakására, hogy megmutassa a könyv-
tárát. Nincs neki? Kupleráj (úgy értem: oltári rendetlenség) van a lakásában? Nem
hiszem, Gál nem úgy néz ki. (Összehasonlításképpen: Horányiné osztályfőnökünk-
nél268 ki-be járt, aki akart, férjét 269 is mindnyájan ismertük. Péter bácsi, ha tehette,
az osztálykirándulásainkra eljött.)
Mindegy. Gállal még a folyosón sem találkozom. Gál összezsugorodott, elfo-

264 Rettegett (Rettenetes) Iván [Иван IV Грозный] (1530–1584), minden oroszok első cárja (1547–
1584) becenevének mintájára: http://hu.wikipedia.org/wiki/IV._Iván_orosz_cár {2013-03-05}.
265 Budapest VI., Népköztársaság útja 70. Jogelődje- és utóda a Lukács-cukrászda:
http://inaplo.hu/gy/hely/lukacs-cukraszda.htm {2017-06-14}. 2012-ben megszűnt.
266 Hiperbolikus geometria: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hiperbolikus_geometria {2015-02-24}.
267 „ÉT”: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat népszerű tudományos hetilapja 1946 óta:
https://eletestudomany.hu/rolunk/ {2023-09-18}.
268 60-ban: Budapest XI., Bartók Béla út 1. IV. Infra 131–132.p.; supra 99. lábjegyzet, 43.p.
269 Dr. Horányi Péter („Péter bácsi”) (1933–2014) aranydiplomás (2007) kardiológus, hipertonológus, e
könyv írása idején (2013) a Szent Imre Oktató Kórház (Budapest XI., Tétényi út 12–16.) főorvosa:
http://www.mkardio.hu/hirek.aspx?&nid=37422&cid=32 {2017-06-14}.
 104

gyott. Elfogyott, de nem egészen. Heti három történelemóránk van, a többségén

látjuk egymást. Még fog adni egy kegyelemkettest félévkor. Tudom, hogy ő tudja,
hogy én tudom, hogy ő nem mer megbuktatni, mert torkának ugrik a tanári kar:
senki nem akar botrányt és minisztériumi kivizsgálást. Jurth Attila földrajzi érte-
lemben nagyhatalom. A nagyhatalmakat tanítják az iskolában, nem elbújnak előlük.
Az MFT időben szétküldi az előadásomra szóló meghívót (7. kép). Gál Zoltán
ünnepelt földrajztanár mint tantárgyi felettesem, ha tag, ha nem, hivatalból meg-
kapja az Oktatásmódszertani Szakosztály meghívóját. Kifejezetten rá is vonatkozik:
hirdesse ki, és toborozzon hallgatóságot a saját iskolájában. Implicite az is benne
van, hogy jöjjön el, és osztozzon tanítványa sikerében, fogadja a minisztériumi/
pedagógiai vonal után a tudományos társaság elismerését. Gál hallgat. Nem tudja,
hogy én tudom, hogy neki is a kezében van a meghívó. De tudja, hogy én tudom,
hogy nem vagyok a tanítványa. Ahhoz ugyanis tanítania kellett volna.

7. kép. Jurth Attila nem titkolja a titkait.

A Fáy András Általános Gimnázium nem képviseltette magát.

Gál hallgat. Talán úgy érzi, hogy én őt le se…, pedig nem: annyi energiát nem
fordítok rá. Lehet, hogy ő van, csak én keresztülnézek rajta, és ezért nekem úgy
tűnik, hogy nincs? Mindegy, nem érek rá filozófálni: tudományos előadást kell
összeállítanom. Az iskolában önreklámot nem verek, nem vadítom vele az év-
folyamtársaimat (az alsóbb osztályosokat különben sem ismerem), helyette életem-
 105

ben először kiadok egy sajtótájékoztatót.

1962. november 21-én az ország vezető és patinás egyetemén enyém a
katedra. Az alma materből természetesen senki nincs jelen, a család részvétele
viszont a legutóbbi évzáró ünnepélyhez képest kemény 100%-kal növekszik:
Nagyin kívül Mami is megjelenik. Naná: az ő gépelt példányából mutogatom az
illusztrációimat. Az egyórás előadásomat meglepően nagyszámú kérdés követi. Az
egész rendezvény két és fél óráig tart, ami – mint később megtudom – ritkaság.
Utána mindenki kezet akar fogni velem, kivéve a szende gimnazista lányokat. Azért
eljött egy ismerős tanárember: Timaffy atya, akitől Ildikó gimnáziumi éveiben latin-
órákat vett.270 Még egy kedvesen dedikált könyvet 271 is kaptam tőle. Mami viszont
gyorsan elbúcsúzik: holnap korán kell kelnie. Előbb azonban hirtelen anyai
meghatódottságtól vezérelve lecsatolja bőrszíjas, nagyméretű arany karóráját, és
nekem ajándékozza.
Az előadásom jó volt. Öndícséret helyett idézek a szaklapból, vagyis a Magyar
Földrajzi Társaság negyedévenként megjelenő tudományos folyóiratából, a Föld-
rajzi Közleményekből:272

A legnagyobb érdeklődést ismét az országos tanulmányi

verseny első díjnyertesének beszámolója keltette. Ez alka-
lommal, 1962. november 21-én, JURTH ATTILA, a budapesti Fáy
András gimnázium negyedik osztályának tanulója ismertette
munkamódszerét. Előadásán az előző évi harmincnyolccal
szemben száznégyen jelentek meg.
Ez a megismételt tapasztalatátadás is szerepet játszott a
versenydolgozatok színvonalának gyors emelkedésében.273

Gál hallgat. Az iskola is hallgat. A gimnázium nem nevel sztárokat, a Mester

utca nem Nyugat. Pedagógusi felelősség: Jurth Attila fejébe ne szálljon a gőz. De
hiába. Már eltelt egy fél év, és még mindig nem csitulnak a körülöttem zajló
tudományos hullámok. Napirendre térnék, hiszen tele vagyok munkával, amikor

270 Dr. Timaffy László (1888–1972) római katolikus pap, püspöki tanácsos, a budai Szt. Margit Leány-
gimnázium (Budapest XI., Villányi út 5–7.) latintanára (1924–1947), ugyanott igazgató (1947–1948):
http://lexikon.katolikus.hu/T/Timaffy.html {2013-03-05}, Budapest, IX., Mester u. 5.
Ildikó, a Veres Pálné Általános Leánygimnázium (Budapest V., Veres Pálné u. 38.):
http://www.vpg.hu/?q=iskolank-tortenete {2023-09-18} tanulója 1957–58-ban járt hozzá külön latinra
(amelyet a kiesett orosz helyett vett fől), és érettségizett is belőle. Supra 20. lábjegyzet, 18.p.
271 Amundsen, Roald: Amundsen északi útja. Az északnyugati átjáró. Világirodalom Könyvkiadóvállalat
Weiler és Társa, Budapest, 19??.
272 A Magyar Földrajzi Társaság 86. közgyűlése. Földrajzi közlemények. Új folyam XI. (LXXXVII.)
köt., 1963(3), 272–297.p. MFT: http://www.foldrajzitarsasag.hu/ {2015-02-24}.
273 Ibid.: Smaroglay Ferenc – Kazár Leona – Tóth Aurél: 3. Oktatásmódszertani Szakosztály [jelentése a
közgyűlésen], 280.p. (Dr. Smaroglay Ferenc: MFT társelnök, Kazár Leona: szakosztályelnök, dr. Tóth
Aurél: szakosztálytitkár.)
 106

bejelentkezik az igazgatónál a Magyar Ifjúság 274 szerkesztője. (Mi a fenének? Már

februárt írunk.) Riportot szeretne készíteni egy bizonyos Jurth Attila nevű
tanulóval. Az igazgató nem mondhat ellent a KISZ központi hetilapjának.
1963. február 11-én 14 órakor megjelenek a szerkesztőségben. Fiatal újságíró
fogad, Hankóczi Sándornak hívják. Elmondja: ő ott volt az előadásomon, de akkor
nem akarta felfedni a kilétét, viszont eltette az élményeit. Később mindenféle dolga
volt, most kerül rám a sor. Az egyórás interjú végén közli: holnap kiküldi a
fotóriportert az iskolámba. Másnap kihívnak óráról, mert megérkezett a sajtó-
fényképész, Gajdár Pál.275 Horányiné már tud az ügyről, ő mutat be az idős úrnak.
Pali bácsi szeretne valami tárgy közelébe helyezni engem, például egy glóbusz
mögé vagy legalább egy térkép elé. A tanárommal együtt is szeretne képet csinálni.
A földrajzi szertár (térképsufni) azonban – és ez teljesen normális – zárva van. A
kulcs – és ez is teljesen normális – a földrajztanárnál van. Ám doktor Gál Zoltán, a
gimnázium földrajztanára nincs sehol, ami egyáltalán nem normális. Keresik az
irodában, keresik a tanáriban, nézik az órarendjét, hol lehet, közben kicsengetik az
óraközi szünetet, kérdezik a diákokat. Gál tanár urat senki nem látta. Nincs. Nyet.
Elnyelte a föld(rajz).
A fényképésznek más dolga is van mára, valamit sürgősen tenni kell.
Horányiné kínjában felajánlja a kémiai laboratóriumot, ami az ő birodalma. Gajdár
Pali bácsi kínjában elfogadja. Engem, az ifjú földrajztitánt lefényképez – és most
már ez is teljesen normális – a kémiai laborban. A magyar ifjúság jövő szombaton 276
(8. kép, 107.p.) el fog töprengeni: vajon mi lehet a szöveg és a kép között az
összefüggés?
Nem fogja kitalálni.

274 Magyar Ifjúság hetilap: http://inaplo.hu/gy/cim/Magyar_Ifjusag-folyoirat/Magyar_Ifjusag-

Bakos_katalin/Magyar_Ifjusag.html {2015-02-25}; http://inaplo.hu/gy/cim/Magyar_Ifjusag-
folyoirat/magyar-ifjusag.html {2017-06-14}, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. (Supra 140.
lábjegyzet, 60.p., 251. lábjegyzet, 95.p.)
275 Gajdár Pál (1903–1988) Aranytoll-díjas újságíró, fotóművész, sajtófényképész, a Magyar
Fotóművészek Szövetségének (1956–) alapító tagja, zsidó kommunista párttag (1943–1988):
http://fotomuzeum.hu/fotografiak/gajdar_pal_mfsz_igazolvanya {2020-12-19};
http://fotomuveszet.net/korabbi_szamok/199756/adalekok_a_magyar_fotomuveszek_szovetsege_torte
netehez?PHPSESSID=2eeb161867b1a1a16c96e20deee66d5d {2020-12-19}.
276 Hankóczi Sándor: Kölyökprofesszor. Magyar Ifjúság VII. évf., 1963(8) (február 23.), 4.p. Infra 8.
kép, 107.p.: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarIfjusag_1963-1/?query=%22Jurth%20Attila
%22&pg=59&layout=s {2020-12-19}.
 107
Fénykép: Gajdár Pál, Budapest,
1963. február 12.

8. kép. Földrajztudomány a kémiaszertárban.

Eltűnt a földrajztanár.
 108

SIGRID

Egyszer mégiscsak kipróbáltam a „tisztességes utat”, hogy bebizonyítsam magam-

nak: az iskola az én érdekemben tevékenykedik, nekem jót akar, szívén viseli szel-
lemi gyarapodásom minden mozzanatát.
Bementem Helényi igazgató úrhoz, és röviden előadtam neki, hogy már évek
óta levelezek egy velem egykorú német demokratikus lánnyal, Sigriddel, 277 akivel
sikerült elérnem, hogy szülei küldjenek nekem meghívólevelet, 278 amely előző nap,
1962. október 1-jén meg is érkezett. A német nyelvű levelet Helényi előttem elol-
vasta. Az volt benne, hogy december közepétől január közepéig szívesen látnak,
ellátnak, és amíg őnáluk vagyok, minden költségemet fedezik.
Helényi előtt fölfedtem utazásom tulajdonképpeni célját: Hangmérnök szeret-
nék lenni. Hangmérnökképzés Magyarországon nincs, idevágó tanulmányokat
Moszkvában vagy Drezdában279 lehet végezni. Mielőtt megpályáznám a külföldi
ösztöndíjat, szeretném a már ott tanuló magyar ösztöndíjasoktól közvetlenül meg-
tudni, hogy milyen a képzés a Technische Universität tanszékein. Meg akarom nézni,
milyenek a diákotthoni viszonyok, mivel lakás és higiénia vonatkozásában finnyás
vagyok. Ezért Sigridékhez Észak-Németországba csak az ünnepekre mennék láto-
gatóba, a visszautamat január első napjaiban Drezdában megszakítanám, hogy a
karácsonyi szünetről a januári vizsgaidőszakra visszaszállingózó diákokkal talál-
kozhassak. Hozzátettem, hogy bár hangmérnökhallgatókat személyesen nem
277 Sigrid Schröder (1945–????), Alt Meteln bei Lübstorf 591, Kreis Schwerin, Mecklenburg, DDR.
278 A meghívólevél feltétele volt a kiskorúaknak Lengyelországba, Német Demokratikus Köztársaságba,
Csehszlovákiába, Romániába és Bulgáriába irányuló magánúton, vagyis a nem csoportosan, utazási
irodán keresztül szervezett külföldi utazásának. Az útlevelet egy a személyi igazolványhoz csatolt ún.
betétlap helyettesítette, amelyet a Belügyminisztérium útlevélosztálya a meghívólevél alapján a cél-
országra a tranzitország(ok) érintésével legfeljebb 3 hónapi tartózkodásra állított ki.
279 Dresden. – A szocialista országokon belül csak a drezdai és egy moszkvai műszaki egyetemen
létezett az ötéves hangmérnöki szak, míg Magyarországon a végzett gyengeáramú elektromérnökök
számára időnként egyéves posztgraduális tanfolyamot indítottak.
 109

ismerek, de kapcsolatot létesítettem egy ottani egyetemi docenssel és egy laboráns-

sal,280 akik majd összehoznak olyanokkal, akik engem érdekelhetnek.
Tisztelettudóan megkértem Helényit, hogy a vasárnappal, december 23-ával
kezdődő téli szünidőt igazgatói engedéllyel eggy héttel meghosszabbíthassam,
vagyis az újévben január 7-e helyett 14-én, hétfőn jelenhessek meg az iskolában
először. Tekintettel arra, hogy a német nyelvet szabadon választott tantárgyként az
általános iskolában 1954 óta, vagyis a negyedik osztálytól kezve tanítás előtt reggel
7-től vagy utána a hatodik órában, 1960 óta magántanárnál intenzíven tanulom,
valamint annak ellenére, hogy a Fáyban latinos vagyok, szándékozok németből
érettségi vizsgát tenni, továbbá, minthogy az NDK 281 egyetemeire az előírt tan-
tárgyakon felül németből is kell felvételi vizsgát tennem, igen fontos lenne számom-
ra, ha két hét helyett három hetet tölthetnék német nyelvi környezetben.
Helényi figyelmesen végighallgatott, bólintott, hogy megértett, de szinte
gondolkodás nélkül elutasította a kérésemet.
– Külföldi turistautazás – mert végeredményben az – nem tartozik az „igazolt”
mulasztások közé – kezdte. – Ha így lenne, egy másik tanuló azzal érvelhetne, hogy
ő iskolaidőben mondjuk Galyatetőn óhajt sielni, mert neki meg nagyon fontos a téli
sport. Hogy nézne ki az iskola, ha mindenki kénye-kedve szerint járna be? A mi
iskolánkban minden héten fontos dolgokat kell megtanulni, nálunk tanterv van, és
a félévi bizonyítvány előtt tanárnak is, tanulónak is sok mindent kell teljesítenie.
– És ha, teszem azt, beteg lennék? – vetettem közbe. – A téli szünidőben sokan
megfáznak, mégis túlélnek eggy hét hiányzást, még többet is. A mulasztást pótolják,
a betegség nem rontja el a bizonyítványt.
– Az más. Arra van orvosi igazolás, amit az iskola elfogad.
– Én azt szeretném, ha Igazgató Úr támogatna engem abban, hogy a német
nyelvet is olyan fokú társalgási szintre emelhessem, mint az oroszt, amiből a minap
nyertem második díjat egy tanulmányi versenyen. 282 A közelgő felvételi vizsgám
érdekében alapvető fontosságúnak tartom, hogy a németet mint tantárgyat az

280 Univ-Doz. Dr. Heinz Kny és Hans-Ernst Toppe, Technische Universität, Weberplatz 1, Dresden:
https://tu-dresden.de/@@search?SearchableText=Heinz+Kny {2017-06-15}. – Toppe egész véletlenül
Sigrid falujába, Alt Meteln-be valósi.
281 Német Demokratikus Köztársaság [DDR: Deutsche Demokratische Republik] (1949–1990):
http://hu.wikipedia.org/wiki/Német_Demokratikus_Köztársaság {2013-03-05}.
282 OKLEVÉL Jurth Attilla [sic!] IV. E osztályos tanulónak a IX. ker Fáy András Ált. Gimnázium
András-napi tanulmányi versenyén orosz ny. és irodalomból a negyedik évfolyamon elért m á s o d i k
helyezéséért. Bp. 1962. András-nap. DrHelényiferenc igazgató Körbélyegző. (Az okmány kelte a
díjkiosztáshoz – november 30. – igazodik; maga a verseny jóval korábban volt.)
 110

általam elérhető maximumra fejlesszem. Németországi utam az én viszonyaim

között igen sokba kerül (nem mertem mondani, honnan, miféle munkából van
pénzem: hadd higgye, hogy otthonról csak úgy kapom), ezért még abból a
szempontból is méltányos a kérésem, hogy miként a gazdasági életben mindenütt,
itt is arra kellene törekednünk, hogy az anyagi ráfordítást optimálisan tudjuk
gyümölcsöztetni. A félévi ismétlések idején egy hét ide vagy oda nem kéne, hogy
számítson. Azt hiszem, elég jó tanulónak tart Igazgató Úr engem, hogy ne
kételkedjen: képes leszek gyorsan pótolni azt az eggy hét mulasztást, ha egyáltalán
lesz új anyag január hetedikétől tizenkettedikéig.
Helényi sarokba szorítva érezte magát. Nem számított arra, hogy közgazda-
ság-tudományi alapismeretekből három perc alatt susztermattot 283 kap. Tekintélyes
hangon kijelentette, hogy ebben az esetben ő mint igazgató nem adhatja meg az
engedélyt.
Nem adhatja meg – villant át rajtam.
– Ki adhat ilyen engedélyt? – kérdeztem.
– Mit tudom én? – mondta most már ingerülten. – A kerületi tanács oktatási
osztálya! Vagy a miniszter!
Vagy úgy – gondoltam. Megköszöntem, hogy fogadott, és kifordultam az
igazgatói irodából. Szerencsémre éppen óraközi szünet volt. Télikabát, Bocskai-
sapka, le a lépcsőn, majd sietős léptekkel gázoltam át a portásfülkének is használt
határzáron egyik ajtajával a folyosó felé, a másikkal kifelé. A két pedellusnak
hivatalos hangon odavetettem: „a kilencedik kerületi oktatási osztály végrehajtó
bizottságához megyek”, vagyis nemcsak hogy ellentmondást nem tűrök, de még
nyekkenésre sem adok lehetőséget. Hivatalos közeg vagyok, aki az iskola nevében
hivatalos kiküldetésben hivatalos helyre távozik az épületből.
Negyedóra sem telt el, amikor a nevezett felsőbb instancia 284 titkárnőjével
közöltem, hogy Jurth Attila, a Fáy Gimnázium IV. osztályos tanulója vagyok, és
igazgatóm javaslatára(!) a kerületi oktatási osztály vezetőjével kívánok azonnal
beszélni. A titkárnő hirtelen megszédült, amit előre pontosan bekalkuláltam: még
soha nem találkozott egy szaros diákkal, aki iskolaidőben nemhogy sürgősen, de
azonnal tárgyalni akar a magas hatósággal. Egy szülő, az más. Szülők bejárnak
balhézni, hogy tanárt, igazgatót bemószeroljanak. Arra van forgatókönyv, hogyan

283 Sakkban: 1. e4 e5 2. Fc4 Hc6 3. Vh5 Hf6 4. Vxf7#.

284 Budapest Főváros IX. kerületi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Oktatási Osztálya, Budapest IX.,
Bakáts tér 14.
 111

kell a habzó szájú anyukát, apukát könnyen-gyorsan leszerelni.

A Fáy András Általános Gimnázium közvetlen felettes hatósága pillanatokon
belül fogadott egy idősödő, szimpatikus úr személyében. Gondoltam, azelőtt tanár
lehetett. Így én is régi vágású, úri modorban elébe tártam mindazt, amit Helényivel
elsőfokon el akartam intézni. Ő is figyelmesen végighallgatott, ő is bólintott, hogy
megértett. Arckifejezéssel jelezte: nincs kifogása. Miért is ne járuljon hozzá maga-
sabb szintű nyelvtudásom eléréséhez mind az érettségim, mind a felvételi vizsgám
érdekében? Végre valaki, aki nem panaszkodni jött hozzá, hanem az ő, Ő segítségét
kéri, hogy saját költségére – nem az állam terhére – tanulmányi előmenetelével
kiváljon, és kiválóan szolgálja a nép, meg a nemzet, meg a szocialista világrendszer
javát.
Vette a papirost, rákérdezett a nevemre (mondtam: Jurth Attila téhával), és
majdnem elkezdte írni a hatósági engedélyt, amikor letette a töltőtollat és fölemelte
a telefont. A hat számjegy tárcsázásának hangja kiverte a verítékemet. Elég volt az
innenső oldalt hallanom:
– Helényi igazgató elvtársat kérem. Kilenckerület-oktatásosztály. Köszönöm.
Jó reggelt. Kolléga Úr, itt van nálam egyik tanulójuk, Jurth Attila téhával, és… Igen?
Ja, az más. Aha. Értem. Jó, akkor küldöm. Viszonthallásra.
A végrehajó bizottsági vezető hozzám fordult, és szelíden ennyit mondott:
– Menj vissza az iskoládba, és fogadd el az igazgató úr döntését, amivel én is
egyetértek.
„Sietve” kullogtam vissza a Fáyba. Az út most sokkal tovább tartott, mint
röpke negyedóra. A portásfülkébe belépve hadonászások és kiabálások fogadtak:
– Csapkodd az öreganyádat, majd megmondom, kit csapkodjál be, te, te, te,
majd mondtam, ki! Még egyszer ki ne merj menni kilépési engedély nélkül, minket
nem fogsz többé átverni!…
Ezek szerint Helényi „hivatalos” látogatást tett a két pedellusnál.

Csak hogy befejezzem a történetet: Úgy tettem, mintha az incidens

meg sem történt volna. Helényi is úgy tett. Két hónapra rá, december
18-án, kedden előzetes bejelentés nélkül egy hatórás tanítási napot
mulasztottam, hogy németországi utamra előkészülhessek. A szerdai
napot a Hungária expressz étkezőkocsijában töltöttem Budapest
Nyugatitól Berlin Ostbahnhofig. (Miért éppen ott? Egyszerű. Ha
másodosztályű jegyed van, de osztályon felüli színvonalon akarsz
utazni, csak át kell sétálnod az étkezőkocsiba. Ott külön asztalt kapsz
fehér abrosszal, kislámpával, karosszékkel, panorámaablakkal. A
három fő étkezési időben rendelsz valamit az étlapról, közöttük
 112

kétóránként egy-egy kávét vagy Żywiec sört, akkor fogyasztó vagy, és

a pincér békén hagy. Amit megeszel-iszol, az jól esik, és az egész még
mindig olcsóbb, mint amennyivel drágább az elsőosztályú jegy,
amivel étek, itok nem jár.) Másnap Kelet-Berlinben városnézés, de
csak azután, hogy reggel az Alexen 285 pillanatok alatt eladtam a legáli-
san kivihető mennyiségű Fecske cigarettát meg annál egy „kicsivel”
többet. (A szintén szocialista devizát képező pálinkát és téli szalámit
már előző este jó áron kiszedte belőlem Frau Mosel, a házinéni,
akihez a pályaudvari Zimmervermittlung286 közvetített.) Szóval bel-
város, Unter den Linden, Brandenburgi kapu, kiégett Reichstag, általá-
ban nyomasztó hangulat, de este felvidámul a helyzet: az operában
Figaro házasságát287 nézem meg.
Berlinből az év legrövidebb nappalán vonatoztam Schwerinbe,
ahol Sigrid és nevelőapja, Georg Chroszcz autóval várt rám. Hazavit-
tek Alt Meteln-be. Szívélyes, barátságos és harmonikus családot
ismertem meg bennük, a baráti körük is igen vonzó volt. Végre egész
nap tudtam németül beszélni és Plattdüütschet288 hallgatni (elég nehéz
volt beleszoknom, de Drezdában – sächsische Schweizban – az ottani
szász még rosszabb lesz). Az ómama szinte azonnal összeadott
Sigriddel, de sikerült diplomatikusan kitérnem azzal, hogy még nincs
szakmám, nem tudnám az unokáját méltóképpen eltartani. Szombaton,
az utolsó magyarországi tanítási napon – eddig már öt napot lógtam –
Helényi orrára küldtem egy fircskát: feladtam neki egy anzikszet 289
kellemes ünnepeket kívánva. Nekem mindenesetre megvoltak.
Remekül éreztem magam. Család, barátok, ismerősök egymásnak
adtak, színházba vittek. Flotow Márta c. operáját 290 láttuk. Tettem egy
rövid kirándulást Rostockba és Warnemündébe (muszáj volt meg-
pillantanom a tengert), majd január 2-án köszönetet és búcsút
mondtam a kedves mecklenburgiaknak.
Utam Magdeburgon át Lipcsébe291 vezetett, ahol köszönetet, de
korántsem búcsút mondtam egy másik kedves ismerősömnek: a
Tamás-templom292 déli oldalán álló Johann Sebastian-nak.293 Vettem
285 Alexanderplatz – Kelet-Berlin [Ostberlin], a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának főtere és
közlekedési csomópontja: http://www.berliner-verkehrsseiten.de/obus/Olines/Mitte-
Lichtenberg/Alexanderplatz_1964.jpg {2013-03-05}.
286 Zimmervermittlung, Zimmernachweis – szállásközvetítő iroda turisták magánlakásokban történő
elhelyezésére. Sokszor jobb, mint az üzemszerű panzió, mert családias.
287 Deutsche Staatsoper Berlin Traditionsspielstätte der Staatskapelle Berlin, Unter den Linden 7,
Berlin: http://de.wikipedia.org/wiki/Staatsoper_Unter_den_Linden; – Wolfgang Amadeus Mozart
(1756–1791): Le nozze di Figaro (1786) KV492 négyfelvonásos vígopera. (Filmváltozata Jean-Pierre
Ponelle (1932–1988) rendezésében és a Wiener Philharmoniker / Karl Böhm (1894–1981)
előadásában (1976): https://www.youtube.com/watch?v=SVyPWJdZx1U {2017-06-15}
288 Plattdeutsch vagy Niederdeutsch: alnémet; észak-németországi alföldi (síksági) német nyelvjárás.
289 Ansichtskarte – képeslap.
290 Friedrich Freiherr von Flotow (1812–1883): http://hu.wikipedia.org/wiki/Friedrich_von_Flotow
{2013-05-20} romantikus zeneszerző a közeli Teutendorfban (Kreis Rostock) született. Mecklenburg
híres fia, „nemzeti” zeneszerzője emlékére a Mecklenburgisches Staatstheater Schwerin minden év
karácsony másnapján a Martha, oder: Der Markt zu Richmond [Márta avagy a richmondi vásár]
(1847) c. négyfelvonásos romantikus vígoperáját tűzi műsorára: https://www.youtube.com/watch?
v=WajT3sxwX1g {2020-12-30}; http://hu.wikipedia.org/wiki/Márta_avagy_a_richmondi_vásár
{2013-05-20}.
291 Leipzig.
292 Evangelisch-lutherische Pfarrkirche St. Thomas, Thomaskirchhof 18, Leipzig:
http://de.wikipedia.org/wiki/Thomaskirche_(Leipzig) {2013-03-05}.
293 Az ún. új Bach-emlékmű [Neues Bachdenkmal] 1908 óta. – Azelőtt Gottfried Wilhelm Leibniz
(1646–1716) filozófus és matematikus szobra állt ugyanott, és őt sem bántam volna üdvözölni.
Láng György: A Tamás templom karnagya. Johann Sebastan Bach életének regénye. Móra Ferenc
Könyvkiadó, Budapest, 1964. Supra 159., 161. és 162. lábjegyzet, 65.p.
 113

egy Reiss zseblogarlécet.294 Másnap délfelé értem Drezdába, és még

aznap kora délután találkoztam dr. Kny docenssel, aki addigra már
kapcsolatot létesített a hangmérnöki szakon tanuló magyar ösztön-
díjasokkal, és ezek közül kettőt magával hozott az Artushof szálló-
ba,295 ahol tanyát vertem. Sör mellett megtudtam, hogy huszonöten
vannak Drezdában, a népgazdaság egy emberöltőre el lesz látva hang-
mérnökökkel. Nem hiszik, hogy erre a szakra a minisztérium újabb
pályázatot fog hirdetni, legalábbis nem a közeljövőben. Ezek után
nyilván nem érdekelt sem a diákotthonuk, sem az ösztöndíjuk vásárló-
ereje. Hangmérnöki karrierem 1963. január 4-én véget ért.
Most már nyugodtan tarthattam magyar estét: a Drezdai Képtár296
után felkerestem Nagy Irén odaszerződött fiatal táncosnőt, 297 akit
Mami ismert (innen a címe, telefonszáma). Irén rögtön meghívott
vacsorára, valamint az aznap esti előadásra, a Messeschlager Gisela 298
c. operettre, amelyben ő is fellépett. Ezután csupáncsak turista voltam
Szászországban, de az sem tartott sokáig, mert vízkereszt napján
hajnalban Prágába299 utaztam, s onnan január 7-én késő este tértem
vissza Budapestre.
Ezt láttam, tapasztaltam, tanultam a három hét leforgása alatt, amit
hajlandó vagyok összemérni a gimnáziumi oktatás bármely három
hetével.
Másnap, kedden – a második tanítási napon – szabályszerűen
megjelentem az iskolában. Úgy tettem, mintha 6 nap iskolakerülést
nem követtem volna el. Helényi is úgy tett. A félévi értesítőmben az
igazolatlanul mulasztott órák száma: zérus.

Mégiscsak elmentem Németországba, mégiscsak belejöttem a németbe. Azt is

megtudtam, amit akartam. Nem leszek hangmérnök. Viszont nem tudtam meg, mi
volt az a halaszthatatlan és mulaszthatatlan tudomány, amit pontosan azon a hat
ellógott munkanapon – se előtte, se utána – közvetített a Fáy Gimnázium minta-
tanári kara a kiemelt IV. E humán–orosz tagozatú osztályunknak, és amit Ferenc oly
hevesen védelmezett az oktatási felsőbbség ámenjével az én érdekemben, nekem
jót akarva, szívén viselve szellemi gyarapodásom minden mozzanatát, beleértve a
német nyelvtudásom gyarapítását is. Ha te tudod, írd meg nekem.

294 Supra 62.p.

295 Hotel Artushof, Fetscherstr. 30, Dresden: http://www.artushof.de/ {2013-03-05}.
296 Dresdner Gemäldegalerie: Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Alte Meister, Zwinger, Theaterpl.
1, Dresden: https://gemaeldegalerie.skd.museum/ausstellungen/gemaeldegalerie-alte-meister-und-
skulpturensammlung-bis-1800/ {2023-09-18}.
297 Nagy Irén, a Staatsoperette Dresden, Pirnaer Landstr. 131, Dresden-Leuben:
http://de.wikipedia.org/wiki/Staatsoperette_Dresden {2015-02-25}, Németország egyetlen önálló
operettszínházának tánc- és balett-karának tagja.
298 Gerd Joachim Natschinski (1928–2015): Messeschlager Gisela [Gisela, a vásári bombasiker] (1960)
revüoperett 3 felvonásban: http://de.wikipedia.org/wiki/Gerd_Natschinski {2023-09-18};
http://www.peterlund.de/buch/operette/messeschlager-gisela {2015-02-25}.
299 Praha.
 114

ERDEI FERENC

Emlékszel: dr. Simon László annak idején, 1961. június végén elkérte a földrajzi
dolgozatomat?300 Innen folytatom. A következő találkozásunkkor, július 10-én nem
adta vissza. Helyette azzal lepett meg, hogy – utólagos beleegyezésemmel – tovább-
adta, pontosabban személyesen átadta Erdei elvtársnak, mert szerinte (Simon
szerint) Erdei elvtársat az én témám különösen érdekli, és amint megtudta, hogy
én még a középiskolát sem végeztem el, ragaszkodott hozzá, hogy majd őtőle
kapjam vissza. Erdei elvtárs, ha nem tudnám, a „mi” intézetünk épületében (is)
dolgozik: ő Erdei Ferenc akadémikus,301 a Magyar Tudományos Akadémia Agrár-
gazdasági Kutató Intézetének302 az igazgatója és annál is több: a Magyar Tudomá-
nyos Akadémia303 főtitkára.304
Július 30-án Simon László és Sárfalvi Béla felkísér a harmadik emeletre, az
agrárgazdasági kutatóba. Bemutatnak Erdei elvtársnak. Erdei széles mosollyal,
keménykötésű kézfogással fogad. Az egész találkozásunk mindössze annyiból áll,
hogy meghív a lakására augusztus 5-én, vasárnap délelőtt 11 órára. Megadja a

300 Supra 99.p.

301 Akadémikus: a szocialista országokban a legmagasabb tudományos minősítés (Magyarországon:
1949–1993); tudományos akadémia rendes tagja.
302 MTA AKI, Budapest VI., Népköztársaság útja 62. (eddigi „munkahelyem”, a volt Bobula-ház/
Andrássy-palota: http://varosban.blog.hu/2011/04/09/budapest_legszebb_lecsohazai_andrassy_palota
{2013-03-13}, supra 226. lábjegyzet, 85.p.) Jogutódja: Agrárközgazdasági Intézet:
https://www.aki.gov.hu/intezet-bemutatasa/ {2023-09-18}.
303 MTA, Budapest V., Roosevelt tér 9.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Tudományos_Akadémia
{2013-03-07}.
304 Erdei Ferenc (1910–1971) akadémikus (1956), címzetes egyetemi tanár, szociográfus, agrár-
közgazdász, író, politikus. Országgyűlési képviselő (1944–1971); A Magyar Tudományos Akadémia
Mezőgazdasági Üzemszervezési Kutató Intézetének igazgatója (1957–1962), majd ugyanott, új nevén
a Magyar Tudományos Akadémia Agrárgazdasági Kutató Intézetének igazgatója (1962–1971); a
Magyar Tudományos Akadémia főtitkára (1957–1964, 1970–1971), alelnöke (1964–1970):
https://hu.wikipedia.org/wiki/Erdei_Ferenc_(szociológus) {2017-06-15};
http://mek.oszk.hu/00000/00058/html/erdei.htm {2015-02-25}.
L. még: Huszár Tibor: Erdei Ferenc 1910–1971 politikai életrajz. Corvina, Budapest, 2012.
 115

címét: Benczúr utca 44. A dolgozatomról akar velem beszélni, „elbeszélgetni

fölötte” – így mondta.
Tulajdonképpen nem tudtam, ki volt Erdei Ferenc. Egy könyvét használtam
ugyan mint forrásmunkát, de Enyedi Györgyét és Sárfalvi Béláét is. 305 Az ország
tudományos, pláne politikai elitje nagyon messze volt a Mester utcai platánfák
árnyékától. Apám, valamint anyám és férje viszont tisztában voltak Erdei viselt
dolgaival. Informáltak, hogy makói hagymatermesztő parasztházaspár igen eszes,
kitanult fia, aki szívügyének tekinti a tanyák és falvak sorsát. Már a háború előtt
feltűnést keltett a Futóhomok306 c. könyve, a puszták népe307 tudományos, szocio-
gráfiai elemzése. Parasztpárti308 politikusból Rákosi alatt kommunista földművelés-
ügyi és igazságügy-miniszter309 lett, utóbb az ország főtudósa. Csínján bánjak vele.
Apám azt is hozzátette: a Magyar Tudományos Akadémiát gyakorlatilag a főtitkár
vezeti. Az elnök és alelnökei lényegében csak protokollszerepet töltenek be.
Óramű pontosságal, pár szál virággal a markomban megjelenek csínján bánni.
Erdei felesége310 édesanyai kedvességgel fogad, figyelmességem igen jól esik neki.
Zsúfolt, nagyméretű szobába vezet: se nem nappali, se nem szalon, se nem bútor-
üzlet. Tele van népművészeti csecsebecsével, iparművészeti bigyókkal, mindenhol
hímzés, szőttes, népi textília. Már ahol a könyvek alól kilátszanak. Rengeteg könyv.
Magasan a falon körbefutó polc: kerámiakorsók az ország minden tájáról. Tekinte-
tem végigjárja a látványt. A káoszból pillanatokon belül hangulatos, kötetlen stílusú
helyiség formálódik. Ez nem múzeum, itt laknak. Mire a házigazda ismét széles
mosollyal keményen kezet szorít (szorít!), már otthon érzem magam. Jolán néni
megkérdi, megkínálhat-e kávéval. Örömmel elfogadom. Amíg behozza, kitisztázom
a tudományos és politikai nagyúrral, hogy szólíthatom-e Feri bátyámnak. Termé-

305 Asztalos István – Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza. Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1960.;
Bernát Tivadar – Enyedi György: A magyar mezőgazdaság termelési körzetei. Mezőgazdasági
Könyvkiadó, Budapest, 1961.;
Erdei Ferenc – Csete László – Márton János: A termelési körzetek és a specializáció a mező-
gazdaságban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1959.
306 Erdei Ferenc: Futóhomok. A Duna-Tiszaköz földje és népe. Athenæum, Budapest, 1937.:
http://mek.oszk.hu/05000/05009/html/ {2013-03-07}.
307 Utalás Illyés (Illés) Gyula (1902–1983) irodalmi-szociográfiai művére: Illyés Gyula: Puszták népe.
Nyugat, Budapest, 1936., Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1968.:
https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02028_kv.html {2023-09-18}.
308 Nemzeti Parasztpárt (1939–1949). Erdei Ferenc kezdeményezője és alapítója, valamint 1945-től
1949-ig főtitkára volt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Parasztpárt {2013-03-07}.
309 Huszár Tibor: Erdei Ferenc 1910–1971 politikai életrajz. Corvina, Budapest, 2012, 328–334.p. és
339–343.p.
310 Dr. Majlát Jolán (1917–1991) néprajztudós, szociológus: http://www.tortenelmitar.hu/index.php?
option=com_content&view=article&id=5026&catid=76:m&Itemid=67&lang=hu {2013-03-14}.
 116

szetesen. Csupán hivatalos helyeken, nyilvános és hivatalos alkalmakkor tartsam be

a hivatalos formákat.
Rám térünk. A két fotel közötti alacsony asztalon előtte van a dolgozatom,
amelynek satnya külsőjét most is szégyellem. Most viszont a belsejéről van szó. Feri
bátyám nagyon meg van elégedve a munkámmal. Olyan fiatalokra van szüksége az
országnak, mint én. Meglepődök, hogy mindössze eggy apró hibát fedezett föl:
egyik helyen azt írom, hogy a „Március 15” téesz legfőbb üzemága a gyümölcs-,
majd sok oldallal arrébb, hogy a dísznövénytermesztés. 311 Ő érti: ezt a két üzemágat
tekintik a legfontosabbaknak, nehéz megmondani, melyik a mégis fontosabb, hi-
szen különböző szakemberek vezetik – egymás között is lehet vita tárgya. Tudomá-
nyos írásban azonban ilyen csekélységekre ügyeljek. Még jobban meglepődök, hogy
ebből ítélve ő az első és egyetlen, aki figyelmesen végigolvasta a művemet.
Tudja, hogy a földrajzosok rövidesen vidékre fognak küldeni. Figyelmeztet: el
vagyok kényeztetve. A (most már) Sasad Tsz exportra is termel, nemzetközi híre
van. Legyek elkészülve, hogy a még a Pest környéki községekben is a helyenként
gyalázatos állapotú könyvelés és az esetleges bizalmatlanság megtépázhatja a mun-
kakedvemet. Tovább távolodva a fővárostól egyre kevésbé számítsak megértésre.
Erdeivel már egy órája beszélgetek. Fikarcnyi kommunizmus sincs benne.
Szociális érzelmű? Teljes szívvel. Reálpolitikus? Igen. Karrierista, csak hogy az ár
tetején maradjon? Lehet, még nem tudom megállapítani. Rendkívül dinamikus, igen
gyors észjárású. Én, aki megszoktam, hogy két lépéssel előre sakkozok, most fel
kell kötnöm a nadrágomat, hogy lépést tartsak vele. Vizsgáztat? Talán. Úgy látom,
tetszik neki, hogy slágfertig312 vagyok. Jól érzem magam a társaságában: ez az
ember vagány.
Egyszer csak bizarr témába kezd. Azt szeretné, ha tudós válna belőlem. De
nem geográfus. A földrajz nem tudomány. Az a tudományok bizonyos szempontok
szerinti csoportosítása és tálalása. A földrajz nem talál fel semmi újat, hanem alkal-
mazza más tudományok eredményeit.
A geológia tudomány. A geográfia nem. A botanika és a zoológia tudomány. A
növény- és állatföldrajz nem. Az antropológia, a szociológia tudomány. A társa-
dalomföldrajz nem. A közgazdaság-tudomány tudomány. A gazdaságföldrajz nem.
Ahogy írásomból és most már személyesen is megismert, azt ajánlja, hogy hagyjam

311 Jurth Attila: Budapest XI. ker. „Március 15” mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdaságföldrajza.
Kézirat. Budapest 1962, 15.p., ill. 48.p.
312 schlagfertig – szavakész; gyors és találó visszavágásokra (riposztokra) képes.
 117

ott a földrajzot. Többet néz ki belőlem, mint azt, hogy mások tudományos felfede-
zéseit földrajzi szempontok szerint szortírozzam. Én legyek az, aki új felismeréssel
gazdagítja a tudományt.
Szóval dobjam el azt, amivel életem 17 esztendejében a legnagyobb sikeremet
arattam! Igaz, nem az iskolában (ott példás magaviseletűnek és kitűnő tanulónak
kellene lennem), hanem az ő általa vezetett tudományos akadémia egyik kutató-
intézetében. Pécsi Márton, Enyedi György, Simon László, Sárfalvi Béla – egyik sem
tudja, hogy ő nem is tudós, hanem csak tudományos raktárkönyvelő?
Erdei szerint ne törődjek velük, ők is hasznosak a társadalomban, én viszont
legyek közgazdász. Gondoljam meg.
– De, Feri bátyám, amióta az eszemet tudom, mindig mérnök akartam lenni!
– Annál jobb. Menj mérnökire, és utána végezd el a közgazdasági egyetemet.
Ha két szakmát kapcsolsz, akkor nyert ügyed van az életben. A népgazdaságnak
égetően szüksége van mérnök-közgazdákra, ugyanis a mérnökök nem törődnek a
pénzzel és a gazdasági tényezőkkel – ők csak ideális műszaki megoldások után
futnak –, a közgazdászok viszont nem értik, min töprengenek a mérnökök, mert
még tervrajzot sem tudnak olvasni.
Eggy órára jár az idő, amikor megköszönöm a beszélgetést. Erdei azt kéri,
hogy időről-időre hívjam fel, számoljak be tudományos és egyéb eredményeimről.
Mielőtt kilépek, kezembe nyom egy könyvet. Rápillantok: ő írta. 313 A belső oldalon
tollal írt dedikáció:

Jurth Atillának [sic!]

ajánlom okulásul
Bp.1962. aug.5
Erdeiferenc
Úgy is lett. Legközelebb október 5-én fogad az akadémián. Titkárnője 314
kedvesen, majdnem huncutul mosolyog. A tudományos akadémia nem játszótér
gyerekeknek, de én kivétel vagyok. Ugyanúgy bánik velem, mintha egy miniszter
jönne kilincselni. Kávé? Igen, köszönöm szépen. Délután 3 órára jár, ilyenkorra már
elcsigázott tudós vagyok, jól esik a kotyogóból kikényszerített nedű. Várakozási idő
nincs, Erdei elvtárs igen pontos ember. Fél órát kapok. Belépek a főtitkári szobába.

313 Erdei Ferenc: Mezőgazdaság és szövetkezet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.

314 Dzúr Magd(oln)a. L.: Huszár Tibor: Erdei Ferenc 1910–1971 politikai életrajz. Corvina, Budapest,
2012, 432–434.p.
 118

Impozáns iroda, szinte terem. Két hatalmas, felül félköríves ablak. Odalépek, ki-
nézek a Roosevelt térre. Nem zavartatom magam, Feri bátyám vegye észre, hogy
engem érdekel az a miliő, amiben ő él és amiben én is el tudom magam képzelni.
Ybl Miklós315 épületéből más érzés lenézni az aszfaltra, mint onnét fel. Azért
elbeszélgettünk az ország mezőgazdaságáról, különösen a terepmunkám érdekelte,
milyen a benyomásom.
Megmondtam: vegyes. Megértette.
Úgy látszik, nem volt elege belőlem, mert arra kér, hogy három nappal később
ismét keressem föl az akadémián. Október 8-án pontban 17 órakor a főtitkársági
főtitkárnők már régi ismerősként üdvözölnek. (Mikor mennek haza?) Erdei ma
engem szondáz. Elmondom, ki vagyok, ki a zanyám, ki a zapám. Elmondom, hogy
korrepetálgatok és komponálgatok, de a zongorázást továbbképző szinten abba
kellett hagynom, mert annyit vagyok „házon kívül”, vagyis nem otthon, hogy napi
két-három órai gyakorlás egyszerűen fizikai lehetlenség. Este 8 után nem illik, 10
után nem szabad lármáznom a hatemeletes bérházban. A rádiószereléssel is
felhagytam. Már nemcsak a Hungária kávéházban vagyok törzsvendég, hanem az
Engels téri távolsági autóbuszpályaudvaron is. Nyáron ugyan gyakrabban utaztam a
KGST-megbízás ügyében, mostanában viszont többet talpalok könytárakba, egye-
temi tanszékekre, minisztériumokba, Országos Tervhivatalba. 316 Erdeinek tetszik,
hogy egyik tevékenységemből mint átbukó hullám zúdulok bele a másik közepébe.
Nem sajnál. Távozásomkor a ropogó kézfogás után atyai jóbarátként veregeti meg a
vállamat, ahogy kilépek. (A titkárnők még mindig nem mentek haza.)
Vissza az alacsonyabb dimenzióba. Odébb lenn, a Dimitrov tértől délkeletre, a
Fáyban úgy tudják, hogy rövidesen ballagó gimnáziumi tanuló vagyok. Zajlik az
utolsó gimnáziumi év. Megkezdődik a második szemeszter. Január elején részben
dolgomvégezetlenül tértem vissza az NDK-ból, miután hangmérnökségemnek be-
fellegzett. A külföldi ösztöndíj mint műfaj azonban továbbra is a kártyáim között
marad, amit kockázat nélkül kijátszhatok, ugyanis külföldi egyetemre való jelent-
kezés mellett meg lehet pályázni eggy hazai felsőoktatási intézményt is. A
szervezést úgy oldja meg a minisztérium, hogy a külföldi ösztöndíjakat korábban
ítéli oda, s akinek nem sikerül, felkészülhet a hazai felvételi vizsgára.
315 A székház tervezője Friedrich August Stüler (1800–1865) porosz építész volt; Ybl Miklós (1814–
1891) és Szkalnitzky Antal (1836–1878) a kivitelezést vezette (1862–1865):
http://mta.hu/hatteranyagok/az-mta-szekhaza-105350 {2017-06-15}.
316 OT (1947–1990): Budapest V., Arany János u. 6–8. Magyarország gazdasági életének távlati
fejleszésével megbízott hatóság: http://hu.wikipedia.org/wiki/Országos_Tervhivatal {2015-02-26}.
 119

Február 14-én Gyetvai Andrástól, a Művelődésügyi Minisztérium illetékes

főelőadójától átveszem a külföldi ösztöndíjak elnyerésére szóló kiírást, amely már
januárban megjelent, de amelyről én csak a minap szereztem tudomást. Gyetvai
figyelmeztet: két listáról van szó. Ami a kezemben van, azokat a helyeket a jelenlegi
egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint érettségizett dolgozó fiatalok pályázhatják
meg. Rövidesen ki fog jönni egy második lista az idén érettségiző középiskolások
számára. Értettem, köszönöm.
A lépcsőházban lefelé menet lapozom a brosúrát. Hirtelen eláll a lélegzetem: a
nagy Szovjetunión és az európai szocialista országokon kívül két ösztöndíjat kínál-
nak Finnországba. Mi? Igen, Finnországba! Mit kell ott tanulni?

1 hely – faipari technológia

1 hely – papíripari technológia
Az ösztöndíj 6 évre szól: eggy év nyelvtanulás, öt év egyetem.

Ez igen! Ez jöhet. Most nekem kell Erdei és az egész masinéria. Másnap telefon
kutatóintézetbe, akadémiára. Titkárnők egyeztetnek, Erdei elvtárs nagyon elfoglalt
ember, pillanatnyilag külföldön tartózkodik. Több telefonforduló után 28-án 14.30-
ra kapok félórás terminust az akadémiára. Közben február 22-én lejár a jelent-
kezési határidő. Eggy hetem van a dokumentáció összeállítására. Horányinét
megkérem, írja meg az iskola kötelező jellemzését, véleményét. Megígéri, kedvesen
bólint: ne aggódjak. A paksamétát elkészítem, utolsó pillanatban beadom. A Fáy
Gimnázium útjára bocsátja a minisztérium felé. Erdei Ferenc, ha megteszi, amit
kérek, majd később csatolja az ajánlását. A felvételi vizsga még messze van.
Bezárul a masszív, párnázott faajtó. Ketten vagyunk a főtitkári irodában.
– Feri bátyám, kidolgoztam, hogyan leszek mérnök-közgazdász. A mérnöki
diplomámat faipari technológia szakon külföldi ösztöndíjjal Finnországban
szerzem, szerezném…
– Finnország! – szakít meg. – Jobb nem lehet! Éppen most jöttem vissza Finn-
országból, remekül fogod érezni magad. A finn lányok közvetlenek, aranyosak,
gyönyörűek, meg fogod zabálni őket!
Erdei egészséges férfi, a „tárgyalás” jól halad. Kirukkolok a bibivel. Erdei
mindig egyenesen beszélt velem, én is egyenesen beszélek:
– Van egy kis nehézség, amit ki kell játszani.
Erdei közbevág:
– Áthidalni.
 120

Szemembe néz, mutatóujját fölemeli:

– Áthidalni – ismétli, még bólint is hozzá.
Értettem. Megint tanultam valamit egy életre.
Vázolom a minisztérium pozícióját, utána kifejtem az én – most már
„áthidaló” – javaslatomat: Az nem kétséges, hogy le fogok érettségizni, hiszen már
fel is vagyok véve akármelyik hazai egyetemre a földrajz révén. Különben eddig
vacilláltam, de most begyújtom a tanulmányi versenyt kémiából, ami csak segíthet.
Ugyanakkor azt is lehet állítani, hogy „dolgozó fiatal” vagyok; nyárra már egy egész
évi folyamatos munka – nem is akármilyen munka – áll mögöttem.
– Mire van szükséged? – kérdi, mert ő most is egyenesen beszél velem.
– Arra, Feri bátyám, hogy győzd meg a művelődésügyi minisztert: ne féltse az
érettségimet, tekintsen érettségizettnek, és fogadja el te igazolásodat a Földrajz-
tudományi Kutatócsoportnál végzett munkám minőségéről, hozzáállásomról, meg
mindenről, ami ide tartozik.
– Az nem probléma. Írok egy levelet a miniszternek, a napokban úgyis
találkozom a parlamentben Molnár Jánossal, aki művelődésügyi miniszterhelyettes,
személyesen átadom neki. Finnországba okvetlenül el kell menned! Sehol a világon
nincs olyan lakáskultúra, mint ott. A finnekkel pompásan ki lehet jönni.
Remélem, a minisztériummal is. Odébb lenn, a belvárosi utcákon haladva ötlik
az eszembe: a felvételi vizsga tárgyai a matematika, a fizika és a szabadkézi rajz,
természetesen sokkal magasabb szinten, mint egy „csak” hazai egyetemen. A külföl-
dön tanuló magyar ösztöndíjas a legrangosabb diák: la crème de la crème.317 Hol van
az még! – hessegetem el a tolakodó gondolatot. Simon László várja a központi
gazdasági körzet témacsoportra beérkező elemzéseimet. Kiküldött a Sasad Tsz-be
is, hogy készítsek el egy referátumot a termelésük gazdaságosságáról a legfrissebb
adatok alapján.318
Az ország Háza nyilván arra való, hogy ott egyengessék Jurth Attila hatéves
finnországi üdülésének apró adminisztratív részleteit. Ez meg is történt. Két héten
belül elért a miniszteri válasz. Förgeteg Mária, 319 Erdei kutatóintézeti titkárnője
telefonba beolvasta Molnár János,320 a felsőoktatási ügyekkel megbízott művelődés-
317 A krémek krémje.
318 Jurth Attila: Referátum a Budapest XI. ker. „Sasad” mezőgazdasági termelőszövetkezet termelésének
gazdaságosságáról. Kézirat. Budapest, 1963. A 36 oldalas kiértékelésemet 1963. augusztus 21-én
szállítottam le Ág István téeszelnöknek és Simon László „főnökömnek”. Ez volt az utolsó munkám,
amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportjának készítettem.
319 Huszár Tibor: Erdei Ferenc 1910–1971 politikai életrajz. Corvina, Budapest, 2012, 432.p. és 434.p.
320 Molnár János (1927–1990): történész, pártfőiskolai tanár; miniszterhelyettes (1959–1970).
 121

ügyi miniszterhelyettes Erdeinek írt válaszlevelét. Az volt benne, hogy se Erdei, se a

védence ne aggódjon, mert nemsokára publikálják a középiskolások számára ösz-
szeállított kiírást, annak alapján jelentkezzek, de csak az űrlapot töltsem ki, a többi
anyag már úgyis ott van.
Valamit nem értett meg Erdei vagy Molnár vagy egyik sem. Vagy csak nem
gondoltak rá. Az én szívem (és ezt tudhatta Erdei) nem a faipar gépesítéséért
dobogott, hogy érte még a finn nyelvet is magamba gyűrtem volna, hanem fordítva:
Finnország megért egy faipari mérnöki oklevelet, még egy lutheránus istentiszte-
letet321 is. (Azt mondják, Párizs például megér egy misét.322)
Az új kihirdetés rendre meg is jelenik, kézhez kapom. Amitől tartottam, be-
következik: Finnország nincs! Nincs Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Románia
és Bulgária sem. Kizárólag a nagy Szovjetunióba lehet pályázni.
Átdiszponálok. Visszakozni nem lehet. A minisztérium komolyan ve(he)tte,
hogy álmaim álma a faiparban alkalmazott gyártástechnológia javítása, modernizá-
lása. Azt hihetnék, hogy a finn faegyetemet ugródeszkának használom, még a végén
lelécelek onnan. (Nem mintha ez nem fordulhatna elő, de egyelőre nincs rá okom.
Az életemet, benne karrierem gyeplőjét a saját kezemben tartom, a szocializmus
szépen „dolgozik” nekem.) Mindenképpen jelentkeznem kell a nagy Szovjetunióba,
legföljebb nem vesznek fel, s akkor enyém Magyarország. Szóval Cécécépé. 323
Átdiszponálok. Ha már Szovjetunió, mit érdemes ott tanulni? Lapozom az
oldalakat. A listából két szakra lehet jelentkezni. Így volt ez egy hónappal ezelőtt is,
de Finnországba csak eggy szakot jelöltem meg, a faipari technológiát (lévén a
papírgyártás büdös és egészségtelen). Szóval két szak. Na nézzük. Faipari techno-
lógia itt is van, azt mindenképpen be kell írnom, hogy lássák: tényleg parketta-
gyártásért dobog a szívem. De jogom van választani egy másik szakot is, ezúttal élni
fogok vele. Tovább lapozom az oldalakat. Mi az, amit az Amerikát nemsokára túl-
szárnyaló nagy Szovjetunióban magas színvonalon lehet tanulni?
Megvan. Biofizika.
Erdei Ferenc kint van a játékból, de nem az életemből.

321 Finnország lakosságának több mint háromnegyed része evangélikus vallású (volt 60-ban).
322 Paris vaut bien une messe – Henri IV [IV. Henrik] (1553–1610), Franciaország első Bourbon-házi
királyának (1572–1610) tulajdonított mondás protestantizmusból politikai érdekből katolikus hitre tör-
ténő visszatérése alkalmával (1593. július 25.), de ha egyáltalán, akkor valószínűleg főminisztere,
Maximilien Béthune, duc de Sully (1559–1641) lehetett a kétes hitelességű bon mot szerzője.
323 CCCP [esz-esz-esz-er] – cirill betűkkel; SZSZSZR – latin betűkkel (magyar betűzéssel): a Szovjet-
unió teljes, hivatalos orosz nyelvű nevének (supra 7.p.) a rövidítése.
 122

VÉGRETTSÉGI

Zajlik az utolsó gimnáziumi év. Az érettségivel mint utolsó ítélettel tanáraink soha
nem fenyegetőztek, de azért az izgatottság, sőt még idegesség is belopja magát az
osztályba főleg azok körében, akik szeretnének továbbtanulni. A nem érettségi-
tantárgyas tanárok diszkréten visszavonulnak a követelményeikkel: senkit nem
fognak művészettörténetből, pszichológiából, logikából megbuktatni, még rossz
jegyet sem fognak adni. Sorsunkat egyre inkább a kötelező érettségi tárgyak: a
magyar, az orosz, a történelem, a matematika és a fizika állapota, tanára és a mi
állapotunk határozza meg. A két pólus között helyezkedik el a német vagy a latin
aszerint, hogy melyiket választottuk elsőben. Lehet belőlük érettségizni, de nem
kötelező. A stressz fokozódik. A gyenge, közepes és jó tanulók megkísérlik, hogy
mentsék a menthetőt. A kiváló tanulók nem engedhetik meg, hogy akár a legkisebb
hiba is elrontsa a szívós munkával megszerzett és tartott átlagukat, mert még a
kitűnő érettségi a hozzácsatolt ragyogó gimnáziumi eredményekkel sem jelent
egyetemi felvételt. Ahhoz még egy szigorú felvételi vizsgán írásban és szóban meg
kell verekedni a férőhelyekkel. A túljelentkezés kétszeres, háromszoros, sőt öt-
szörös is lehet az egyes szakoktól függően. Tiszta kitűnő bizonyítványba becsúszott
négyes – fuccs az orvosi egyetemnek vagy a jogi karnak: a legmagasabb árfolyamon
jegyzett szakoknak. Két négyes – vége a műszaki vonalnak, és így tovább. Nagy a
tét. Megéri a „rákapcsolást” az utolsó órában, amely kegyetlenül halad a nagy
napok felé. Eddig alig vártuk, hogy legyen végre vége már az iskolai 12 évünknek,
de most, hogy látótávolságba került, titokban azt szeretnénk, ha egy kicsi, csak egy
kicsike halasztást kaphatnánk. Ésszel felfogjuk: ilyen nincs, az érettségi vizsga
május közepén könyörtelenül és pontosan megkezdődik. Már nem a tanárok
hajtanak bennünket: mi hajtjuk saját magunkat. Aki eddig napi hat órát tanult
 123

otthon, most nyolcat fog, aki négyet, az hatot, aki kettőt – még azt is megrázza a
lelkiismeret: meg kellene nyomni. Mindenkinek van vesztenivalója.
Kivéve nekem. Körülnézek az osztályban. Én vagyok az egyetlen, aki ebben a
hajszában nem vesz részt. Az iskolában nyugodt vagyok, ott pihenek. Az előző
bekezdésből mindössze eggy mondat vonatkozik rám: „Zajlik az utolsó gimnáziumi
év.” A zajlás zaja nekem muzsika. Háttérzene. A reggel-délelőtti könnyű időtöltésem
után frissen látok hozzá fontos dolgaimhoz. Volt általános iskolám az Ipar utcából
szállítja a tanítványokat, de főfoglalkozásban értékes számadatokkal és azok szöve-
ges kiértékelésével gazdagítom a földrajztudományt. Erdei óta azonban tisztában
vagyok vele, hogy amit csinálok, az nem tudomány, nem ér semmit, és a KGST-nek
az imperialisták felett rövidesen aratandó gazdasági győzelme nem rajtam fog állni
vagy bukni. Kezdem azt hinni, hogy a tudományos akadémia mégiscsak játszótér,
ha nem is éppen gyerekeknek, hanem komoly ábrázatú hol szakállas, hol csokor-
nyakkendős észsugárzóknak. Ők azonban komolyan veszik a tudományukat, talán
még a másét is – én még saját magamat sem. Játszok. Játszok, mert megtehetem. 324
Nézz rám: élő homo ludens325 vagyok a Mester utca és Dandár utca sarkáról. A zene-
szerzésemről is megvan a véleményem: teljesen fölösleges. Annyi jó zenét írtak az
elmúlt évezredben, hogy énrám igazán semmi szüksége nincs a világnak. Ennek
ellenére van és lesz, ahol és akinek tetszik, amit írtam. 326 Az iskola gran finale327
tétele számomra antiklimax: én már egy évvel ezelőtt bebiztosítottam magamnak
az egyetemet, és a katonaságot földbe tapostam.
Zajlik az utolsó gimnáziumi év. Február 16-án kiosztják az utolsó félévi értesí-
tőt. (Ezután már csak két bizonyítványt kapunk: az évvégit és az érettségit.) Nézem,
csodálkozok: tiszta ötös, kivéve a történelmet, ami hármas. Mi lelte az iskolát? Ilyen
jól működik a tizenkét perc? Még a végén. Szabadalmaztatnom kéne. A magatartá-

324 Ha azt hiszed, hogy nem helyes a helyesírásom, akkor te túl sokat jártál iskolába. L.: Lőrincze Lajos
(szerk.): Ikes ige, ikes iga in: Édes anyanyelvünk. 202 előadás a Magyar Rádió azonos című
előadássorozatából. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961, 313–314.p.; Lévai Zoltán: Az „ikes” igékről.
Édes anyanyelvünk XXIX. évf., 2007(5) (december) 4.p.:
https://blog.poet.hu/verstanaeskornyeke/kategoria/egyeb {2023-09-18}.
325 A játsz(adoz)ó/játékos ember. L.: Huizinga, Johan (1872–1945): Homo ludens, proeve eener
bepaling van het spel-element der cultuur (1938). H. D. Tjeenk Willink & Zonk, Haarlem, 1950.;
magyarul: Homo ludens (Kísérlet a kultúra játékelemeinek meghatározására). Athenaeum, Budapest,
1944.; angolul: Homo ludens. A study of the play-element in culture. Roy Publishers, New York,
1950.: https://archive.org/details/homoludensstudyo00huiz {2023-09-18}.
326 Nemrégen például: „Begeisterungsstürme [viharos lelkesedés]” sógoréknál: Nemec, Jürgen:
Die Philharmonie lässt den Frühling erklingen [A Philharmonie megszólaltatja a tavaszt].
Niederösterreichische Nachrichten, 2012. április 12.: https://www.noen.at/gaenserndorf/die-
philharmonie-laesst-den-fruehling-erklingen-4232726# {2020-12-21}.
327 Nagyopera, oratórium nagy(szabású), grandiózus zárójelenete.
 124

som: négyes (jó). Ha az a jó magaviseletű tanuló, aki az igazgatónak és az ő hatósági

felettesének kifejezett tilalma ellenére iskolaidőben külföldi Lustreisét328 rendez
magának, akkor a Fáy András Gimnáziumot ugyancsak jól megneveltem. Látod: a
tenyeremből eszik.
Belép az új fejlemény: faipari technológia vagy biofizika egy szovjet egye-
temen. A felvételi vizsga tárgyaihoz az orosz nyelv társul. Az NDK mellett a nagy
Szovjetunió a másik ország, ahol a magyar ösztöndíjasok nem kapnak eggy év
nyelvtanulási lehetőséget, hanem azonnal megkezdik érdemi tanulmányaikat. Kül-
földi ösztöndíjra nem ad felvételi vizsgaimmunitást egy esetleges első három,
újabban egy 1–10. helyezés az országos tanulmányi versenyen. Mindazonáltal jót
tesz, ha van ilyen. Elhatározom, hogy összecsapok egy kémiai dolgozatot.
A témát már tavaly, 1962. júniusban kiválasztottam: A metán mint a kémiai
ipar nyersanyaga.329 Igen lassú tűzön, de azért melegen tartottam. Annyira, hogy
még október közepén fölvettem a kapcsolatot egy igazi mérnök-közgazdásszal,
Földiák Gáborral330 Erdei nem kis örömére. Földiák bizonyára megkedvelt, mert
mindig azonnal fogadott, és nem kímélte az idejét, hogy velem foglalkozzon. Én
viszont úgy néztem fel rá, mint példaképemre: Erdei ilyennek szeretne látni engem.
Séta (másoknál: sietés) közben komponálgattam a még jobb dolgozat még
jobb megoldásait. Kezdettől fogva világos volt, hogy n számú könyvből fogom
összeállítani az n+1-iket. Bármilyen önálló kutatás lehetetlen. Azt is tudtam, hogy
technológiai folyamatokat kapcsolási rajzokhoz hasonló bonyolult ábrákkal kell
megmagyaráznom. Az ilyen műszaki rajzok elkészítése rengeteg időbe telik, nem
éri meg. Egyszerűbb a fénymásolat, illetőleg a reprodukció. A 60-ban rendelke-
zésemre álló technika kézenfekvő volt, de azt meg is kellett tanulnom. A földrajznál
könnyű volt a helyzet: a téesztől kapott 12 fényképnegatívot a FÉNY-SZÖV 331 egyik
fióküzletében A4 méretre kinagyíttattam. Most viszont könyvek ábráit, ábrák
részeit, táblázatait, résztáblázatait felirattal vagy anélkül le kell fényképezni, majd a
számomra kívánatos méretre nagyítani – ezt képtelen vagyok bérmunkában meg-

328 Lustreise – kéjutazás. Itt: igen kellemes utazás.

329 Kapcsolódó utasítás: „A pályázó tekintse át a metán ipari feldolgozásának lehetőségeit, különös
tekintettel ötéves tervünk célkitűzéseire.”
330 Dr. Földiák Gábor (1929–2001) okl. vegyészmérnök, okl. közgazdász, a kémiai tudományok
kandidátusa, 60-ban: a MÁFKI Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet (Veszprém–Budapest,
1949–1996), osztályvezetője és az intézet motorkísérleti üzemének (Budapest IX., Pápay István u. 6–
10.) igazgatója. Később egyetemi tanár; a Mérnöktovábbképző Intézet igazgatója (1976–1983):
http://www.mti.bme.hu/wp-content/uploads/2017/05/A_Mernoktovabbkepzo_Intezet_70_eve.pdf
{2020-12-21} 76.p., 126.p. stb.; művelődésügyi miniszterhelyettes (1983–1987).
331 Budapesti Fényképész Szövetkezet.
 125

csináltatni. Azt sem tudom, melyik kép szükséges, melyiket kényszerülök később
igazítani, újból készítetni.
Segítségemre sietett apám egyik vizesmérnök kollégájának a fia, Lublóy
Péter,332 aki családtag jogán szabadon használhatta a VIZITERV házi fotólabora-
tóriumát. Ő már értett a sötétkamrához, negatívok előhívásához és papírképek
előállításához. A nyár és ősz folyamán beavatott a reprókészítés mesterségébe.
Nagy segítséget jelentett a Műszaki Egyetem333 kémiai referenszkönyvtárosa
is. A középkorú hölgy olyan hatalmas és megdöbbentően pontos tudással rendel-
kezett, hogy én elhűltem: ez a „csak könyvtáros” néni kenterbe veri az egész
vegyésztársadalmat mérnököstül, kutatóstul. Megtanított a referáló folyóiratok,
elsősorban a Chemical Abstracts334 használatára, így hozzájuthattam az akkor leg-
frissebben elérhető folyóiratcikkekhez. Az anyag gyűlt, csak éppen nem csináltam
vele semmit. Egyre tisztábban láttam, hogy miről kellene írnom, csak éppen nem
írtam le semmit. El voltam foglalva. Délelőtt iskola, a délutáni tizenkét perc után
tanítványok, földrajz-nemtudomány (decembertől új téma: a Központi Gazdasági
Körzet), séta, azaz gyalog megyek, ahová csak tudok, Hungária kávéház, este itt-ott
mozi, színház, hangverseny, vasárnap reggel 8-tól 10-ig német-/angolóra Pásztinál,
a családtagokat is meg kell látogatni, vagy ők jönnek hozzánk. Néha zenét szerzek.
Menet közben még szétküldtem 12 országba 18 azonos tartalmú levelet
német, angol és orosz nyelven, amelyben a címzett országa/vállalata legfrissebb
adatait kértem a metán előállítása és felhasználása tárgyában. A január 27-i
keltezésű levelemre meglepően gyorsan, már február elsején két amerikai cég
reflektált. A többiektől is, összesen 11 helyről, köztük mindkét Németországból,
Franciaországból és a nagy Szovjetunióból egymás után érkeztek részletes levelek,
fénymásolt folyóiratcikkek, könyvrészletek. Többen frissen megjelent könyvet is
küldtek.
Február végén gázt adtam a metánnak. Eggy hónapom volt rá: feláldoztam a
késő esti és éjszakai óráimat is, hogy lépést tartsak önmagammal. (Nos, itt egyene-

332 Lublóy László okl. mérnöknek, 60-ban: a VIZITERV Vízügyi Tervező Vállalat (1954–1990), Buda-
pest V., Nádor u. 36., főmérnökének a fia Lublóy Péter (1945–) okl. építőmérnök, 60-ban: gimnáziumi
tanuló, Budapest, V., Néphadsereg u. 22. III.
333 Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest, XI., Budafoki út 4–6.: http://www.bme.hu/egyetem-multja-
tortenete {2013-03-16}. (Itt – korábbi nevén: a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtu-
dományi Egyetemen – szerezte meg kultúrmérnöki oklevelét apám. Supra 15. lábjegyzet, 15.p.; 84.p.)
334 Az American Chemical Society 1907 óta megjelenő folyóirata (vastag könyvek!), amely 60-ban az
Ohio State University keretében működő szerkesztőgárda gondozásában közölte a világ összes elér-
hető kémiai tárgyú könyvét és folyóiratcikkét rövid tartalmi-lényegi ismertetéssel. Az átfutási idő
néhány hónap, legfeljebb fél év volt: http://www.cas.org/about-cas/cas-history {2020-12-21}.
 126

sítem ki a 101. oldalon majdnem összekuszált szálakat.) Nem túlzok, ha fél

évszázad távlatából úgy vélem: a következő öt hét volt életem leghosszabb és
legfárasztóbb alvás nélküli szakasza. Emlékszem: iskolában többször elaludtam az
órán. Horányiné észrevette, de nem mutatta. Azt hiszem, szólt a többi tanárnak is,
hogy hagyjanak békén egy hónapig. Bízott bennem.
A könyvkötőre már egyáltalán nem maradt időm. Nagyi valahol talált kész
műbőr disszertációborítót, abból vett kettőt. Az ismerős könyvkötő néni reggel fél
hétkor épp hogy belenyomta az arany betűket a sötétbarna fedőlapba (a jeligét
tavalyról már csak babonából is átvettem), s tőle vittem be a munkámat az iskolába
március 30-án. Tovább semmiképpen nem húzhattam, mert az iskolának még a
tavaszi szünet335 előtt el kellett juttatnia a minisztériumba.
A fogalmazásba minden tudományomat, valamint eddigi elismert és meg-
fizetett tudományos tapasztalatomat bevetettem. A szöveg margója követte a deci-
mális fejezet- és alfejezet-beosztást. Az olvasó pontosan tudta, milyen részletes-
ségű bekezdést lát maga előtt. Ez a szerkesztési fogás akkoriban újdonság volt.
Külön füzet alakjában a borítómappa tasakjában helyeztem el a forrásmunkák
jegyzékét (nem számított bele a 30 oldalba!) természetesen a többnyelvű levelezés
teljes dokumentációjával.
Ezt csinálja valaki utánam.
Április első napjaiban a köszönet jegyében végiglátogattam segítőimet a
könyvtárakban, egyetemi tanszékeken, kutatóintézetekben, Országos Kőolajipari és
Gázipari Trösztnél336 stb. Köztük volt apám jó barátja, Mihalik Béla bátyám 337 is, aki
a legszigorúbb kritikusom volt a végső szöveg legépelése előtt.
Kialvás után a felszabadultság érzése töltött el. A mindent-megtettem-amire-
képes-voltam és a minden-mindegy-lesz-ami-lesz hangulata gomolygott bennem,
amikor hirtelen elhatározásból telefonon felhívtam Kardos Julit. 338
Julival tapintatból nem vettem föl a vonalat tavaly, 1962 májusa óta.
Kiderült, hogy ő is ugyanúgy spekulált, mint én: a földrajzot ő is elő-
tanulmánynak szánta a nagy kémia előtt. Azután, hogy én első lettem,
ő pedig könyvjutalmat kapott, nem akartam kiprovokálni a gratuláció-
ját. Ő sem keresett meg engem egész évben. Ugyanakkor mindketten
335 A tavaszi iskolaszünet 1963-ban az április 4-i munkaszüneti nappal keződött (supra 139. lábjegyzet,
60.p.). A tanítás húsvétkedden, április 16-án folytatódott.
336 OKGT (1960–1991): Dr. Cságoly Ferenc okl. közgazdász, osztályvezető, Póra Ferenc okl. mérnök,
főmérnök: https://mol.hu/hu/molrol/tarsasagunkrol-roviden/torteneti-attekintes/#novekvo-igeny-
erosodo-koolajipar {2020-12-21}.
337 Dr. Mihalik Béla (1923–2010) gyémátdiplomás (2006) vegyészmérnök, 60-ban: Budapest VII.,
Tanács krt. 1. I. 5.: https://tmte.iwk.hu/_userfiles_/tmte/Dr_ Mihalik Bela.pdf {2020-12-21}.
338 Supra 92–93.p., infra 131.p.
 127

tudtuk, legalábbis számítottunk rá, hogy a kémia védésekor ismét

találkozunk. Közben egyet s mást megtudtam Juliról és családjáról,
noha sose kutattam utána.339

Úgy látszik, Juli is felszabadultnak érezte magát: a beadási határidő mindket-

tőnkre vonatkozott. Azon a reggelen, amikor országszerte lehetett vagy kellett ün-
nepelni az ún. felszabadulást,340 Juli megörült váratlan felbukkanásomnak, és mi, a
két egészen más okból felszabadult tinédzser találkoztunk a Jászai Mari téren. 341
Kellemes sétát tettünk a közeli budai hegyekben, közben igen vidáman elbeszélget-
tünk, de „párkapcsolatunk” ennyiben is maradt. Még eggy randevúban azonban
mindketten biztosak voltunk, és az május 31-én délután 1 órakor be is következett.
Elbeszélésem szerint közvetlenül érettségi előtt álló fiú vagyok. Nem-
sokára vége az iskolának és ennek az emlékiratnak. Joggal megérle-
lődhetett benned a kérdés:
– Hol vannak a lányok? Egy hús-vér középiskolás életében sokkal
nagyobb jelentőségű az első, második, har-… (és még hány?) szere-
lem, köztük az első csók, az első ölelés, az első jajjajistenem, mint,
mondjuk, az „otthon felejtettem a házi feladatot, de megvan”. Lányok-
ról sehol nem esett szó, minthogy eddig csak az iskolavilág intéz-
ményes oldala, annak is főleg az árnyasabbika került terítékre.
– Ne haragúdj rám, kedves nyájas, hanem hagyd meg nekem, hogy
ezt a kincsemet gyengéd szeretettel őrizzem az emlékeim között, és
magamban tartsak attól a perctől, amikor azok kegyeletté változnak.

Régi barátként üdvözöljük egymást. Rivalitásnak nyoma sincs, sose volt, az

csak a jogi viszony köztünk. Ismerős a környezet, már-már otthoni. Ugyanaz az
épület, ugyanaz a bútor. Ugyanúgy húszan vagyunk. Azonban mostantól kezdve az
első tíz kap szabadjegyet az egyetemre, viszont nem fognak díjakat alkalmanként
megosztva odaítélni, mint korábban.
Rám kerül a sor, behívnak. A bizottság fazonra hasonló a tavalyihoz: fapofák,
nő is van. Kárpitozott támlás székre ülök le velük szemben. Kérdezni kezdenek,
válaszolni kezdek. Csakhamar észre veszem, hogy a kérdések eltávolodnak a tárgy-
tól, nemhogy nem tárgyilagosak, hanem egyenesen ellenségesek. Azt kérdezik
például: miből telik nekem költséges fénymásolatokra?342 Mondom – mintha egy a
339 Lám, mire jó a pesti kávéház: ott mindent megtudunk, amit szabad és amit nem.
Amit szabad: Juli apja, dr. Kardos Tibor (1908–1973) akadémikus, egyetemi tanár az a fajta magyar
entellektüel volt, akiről nemhogy utcát, de az egész Nagykörutat kéne elnevezni, életét és
munkásságát érettségi tételbe kéne foglalni: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kardos_Tibor {2013-03-17}.
Dobossy Anti (supra 203. lábjegyzet, 79.p.) a budapesti Olasz Kultúrintézet [Istituto Italiano di
Cultura], Budapest VIII., Bródy Sándor u. 8.: https://iicbudapest.esteri.it/iic_budapest/hu {2023-09-18}.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_Olasz_Kultúrintézet rendezvényein keresztül ismerte.
Amit nem szabad: Nem mondom el, mert ez az írás nem kávéház. Elég legyen annyi, hogy Anti egy
kínos személyi incidens következményeként ki lett hajítva Kardosék társaságából.
340 Supra 139. lábjegyzet, 60.p.
341 Juli a közeli Budapest V., Stollár Béla u. 3/a sz. alatti bérházban lakott.
342 A dolgozatot számos kézzel írt táblázat mellett 19 db A4 méretű reprodukció illusztrálta.
 128

kémia iránt komolyan érdeklődő fiatalból nem lehetne kinézni –, megtanultam

laborálni, mindössze egy tekercs filmre és két csomag papírra adtam ki pénzt.
Tudományos téziseket lehet tartalmilag opponálni, az opponensnek az a dolga, de
ezek a fafejűek mintha ki akarnának velem kezdeni. Tavaly csak elkészültem a
harcra, most viszont harcolok. A bizottság nem hiszi, hogy önállóan dolgoztam! Az
elnök végre hangosan kifakadt:
– Mert egyszerűen elképzelhetetlen, hogy egy gimnazista egy ilyen minden
szempontból tökéletes dolgozatot képes legyen egymaga összeállítani!
Szóval innen fúj a szél. Összeszedem magam: ne legyek pökhendi, ne legyek
szemtelen, ne legyek fölényeskedő, adjam meg a bizottságnak a kellő tiszteletet:
– Azt hiszem, meg tudom magyarázni. Ugyanis van egy kis tapasztalatom
tanulmányi versenydolgozat-írásban, mert már tavaly is részt vettem…
– Tavaly? – vágott közbe az elnök. Nézett jobbra, nézett balra: ki hallott egy
Jurth nevű pályázóról? – Maga tavaly is pályázott kémiából?
– Nem – feleltem majdnem bűntudatosan. – Földrajzból.
Legalább értik, miért nem ismerős a nevem az ő kémiatanári köreikben.
– És hanyadik helyen végzett? – tette föl az elnök a kérdést, amihez semmi
köze nem volt.
– Első – válaszoltam, mint aki bűncselekményt vall be a rendőrségen, és
nyúltam az ismételten kerek-tömöttre megtöltött aktatásám felé, hogy felmutas-
sam a bűnjelet: a földrajzi dolgozatom másodpéldányát. Sikerült gyorsan kiemel-
nem és a vizsgálóbírói asztalra helyeznem. Sem az elnök, sem a tagok nem néztek
bele. Helyette zavarában az egyik azt kérdezte:
– Mi lesz a metánból, ha elégetjük?
– Metilalkohol – vágtam rá. Már nem volt időm, hogy megmagyarázzam: kata-
lizátor segítségével két molekula metánból és eggy molekulányi oxigénből, vagyis
O₂-ből lesz két molekula faszesz, te… (esz nélkül)!
– Köszönjük.
Mehetek. Miként bejövetelemkor, most is udvariasan meghajtom magam,
igyekszem mindenki szemével találkozni, és kilépek az ajtón a titkárnővel mögöt-
tem. A maradék társaságnak is odavetek egy sziasztokat, és dúlva-fúlva hagyom el
az épületet. Az az érzésem, hogy a magas bizottságot akaratom ellenére leforráz-
tam: „Mit képzel ez a nyikhaj, neki mindegy, hogy földrajzból vagy kémiából ország-
első? Csak úgy, félvállról?”
 129

Igen, pontosan úgy képzelem. Sőt, a pofátlanságukat nem hagyom annyiban.

Hétfőn, június 3-án bementem az iskolába. Megkerestem Lugossyné kebleit.
Ha ők fel- vagy előbukkannak, akkor tudniillik nemsokára jön maga, Lugossyné 343
is. (Az ifjan tartott gimnáziumi párttitkárnak két melltartópolcon úgy pihent
felülről nézve pihegő, lágy női varázsa, mintha ő már akkor bekészült volna egy mai
mammográfiai vizsgálatra.) Miután szerencsésen mindhármójukkal összetalálkoz-
tam, Lugossyné fejével beszéltem. Elmondtam neki a történteket, és megkértem,
hogy ügyemben járjon közben férjénél, a középfokú oktatással megbízott művelő-
désügyi miniszterhelyettesnél. Lugossyné szívélyesen és azonnal közbenjárt. Fel-
hívta férjét, Jenőt, aki másnap déli fél egyre bekéretett a minisztériumi hivatalába.
Jenő344 megértette, hogy szerintem a bizottság a tárgyhoz nem tartozó
kérdésekkel zaklatott; hogy azzal gyanúsított: nem vagyok a dolgozat kizárólagos
szerzője; és hogy nem adott alkalmat, hogy bizonyítsak annak ellenére, hogy
minden darabka jegyzet, piszkozat, kézirat ott volt nálam az aktatáskámban.
Felkértem a miniszterhelyettes elvtársat: vizsgálja ki, hogy szerinte is helytelenül
jártak-e el a bizottság tagjai az elnökkel az élükön, és ha igen, utasítsa őket, hogy a
munkám az azt megillető elismerésben részesüljön. Az ügy sürgős, mert a díjak és
helyezések odaítélése és kihirdetése után fellebbezésnek helye nincs.
Lugossy szinte órákon belül utánajárt a dolognak, és visszajelzett. Pedagógusi
döntés345 született: Nyugodjak meg, benne leszek az első tízben, vagyis meglesz az
egyetemi beugróm, ha ez volt a fő aggodalmam. Nem ez volt, de mindegy, mert
május végén már megvolt a felvételi vizsgám a nagy Szovjetunióba, a külföldi ösz-
töndíjra már úgy is le vagyok osztályozva: onnan várom az eredményt. Lugossy
Jenő június 10-én írta alá immár második zöldhasú okiratomat, amelyet az idén is a
gimnáziumi évzárón fogok átvenni (9. kép, 130.p.) ezúttal egy az állatorvostan-
hallgatók számára írt, minisztériumi pecséttel és ajánlással ellátott egyetemi
tankönyvvel346 együtt.
A jelek szerint Lugossy ugyancsak kiverte a huppot, mert dr. Benczédy József
főosztályvezető még egy héttel később is, amikor már rég tudtam az eredményt,

343 Supra 41. lábjegyzet, 26.p., 83. lábjegyzet, 38.p.

344 Lugossy Jenő (1915–2004) művelődésügyi miniszterhelyettes (1961–1971):
http://www.tortenelmitar.hu/index.php?
option=com_content&view=article&id=4994&catid=75:l&Itemid=67&lang=en {2013-03-18}.
345 Utalás a bibliai Salamon [‫( ]שלמה‬állítólag kb. i. e. 1000 – kb. 928) király (állítólag kb. i. e. 970–928)
nevéhez fűződő döntésre, aminek egyik jellemzője a bölcsesség: http://biblia.biblia.hu/read.php?
t=1&b=11&c=3&v=0&vs= {2013-03-18}. A pedagógusi döntéseknek ilyen jellemzője nemigen van.
346 Szekeres László: Szerves kémia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1963.
 130

9. kép. Még egy belépőjegy akármelyik magyarországi egyetemre, főiskolára.

A metángáz és a Közgáz reakciót fog eredményezni.

és túl voltam a dolgokon, sűrűn exkuzálta magát és a bizottságot: ő ismer engem

(honnan?), de hát a bizottság ugyebár tanárokból és szakfelügyelőkből áll, bla, bla,
értsem meg.
 131

Megértettem. A lényeg nem ez volt. Az én játszmám a külföldi ösztöndíjra

ment ki.

Az első díjat Juli nyerte. Fel is hívtam, tiszta szívből gratuláltam neki.
Tökéletes helycserével kvittek voltunk, bár – mint ahogy említettem –
nem versenyeztünk egymás ellen. Ha valaki, ő megérdemelte az elis-
merést: kutatóvegyész lett belőle, abból is a legkiválóbb. 347

Onnan folytatom, hogy a tulajdonképpen február-márciusban benyújtott

jelentkezésem óta vártam a felvételi vizsgára szóló értesítést. Ehelyett május 21-én
hívattak a minisztériumba. Egy titkárnő kedves szavakkal ecsetelte, hogy dilemma
elé állítottam, amit ő nem tud feloldani. Még soha nem fordult elő, hogy a
jelentkezési lapon valaki két teljesen különböző szakot jelölt volna meg, amelyek
felvételi vizsgatárgyai merőben különböznek. Faipari technológia vagy papíripari
technológia, orvostudomány vagy humánbiológia, elektromérnöki vagy auto-
matikamérnöki szak nem probléma, mert a sikeres felvételizőt a minisztérium az
egyik vagy a másik szakra veszi fel. Az, hogy én faipart és biofizikát jelöltem meg,
nem baj, jogom van hozzá, a „baj” ott van, hogy a külföldi ösztöndíjra pályázók a
kijelölt egyetemeken országszerte ugyanazokban az órákban írásbeliznek. Át-
nyújtott egy aktacsomót azzal, hogy minél hamarabb vigyem el vagy a műszaki
egyetemre, vagy a tudományegyetemre, ahová „inkább” jelentkeznék. Ő ma fogja
kipostázni az összes jelentkezést.
A minisztériumnak tehát mindegy! Akkor nyugodtan otthagyhatom a
faszakot! Szóval biofizika. Moszkva. Valószínűleg Lomonoszov Egyetem. Legalább
öt év. Hazaérve kibontom az összehajtott, de nem lezárt irattartót. Eláll a lélegze-
tem: az ismerős, általam kitöltött papírok, fénymásolatok, igazolások mellett ott
van a szigorúan titkos és bizalmas iskolai jellemzés dr. Horányi Péterné osztály-
főnök aláírásával és dr. Helényi Ferenc igazgató ellenjegyzésével. Ilyen kitételek
állnak benne:Infra 92–93.p., 126–127.p.
…kimagasló intelligenciájú… … …érdeklődése elsősorban
műszaki irányú… … …a KISZ-nek tagja… … …fenntartás
nélkül ajánljuk…

Ha Horányinének volt/van Istene, felszólítom azt az istent, hogy áldja meg az

emlékét, hitvesét és utódait hetedíziglen. (Ismétlem: ha neked más a véleményed,
347 Dr. Kardos Julianna (1946–) okl. vegyész, neurokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora,
professor emerita: http://patikapedia.hu/prof-kardos-julianna {2015-02-27}; http://kardosjulianna.hu/
{2023-09-18}; https://www.innoteka.hu/cikk/az_ertelmes_munka_az_elet_alfaja_es_omegaja.643.html
{2023-09-18}. 1962/63-ban a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium III. A osztályos tanulója:
https://www.trefort.elte.hu/wp-content/uploads/2020/02/1964a.jpg {2023-09-18}.
 132

az a te dolgod, jogod van hozzá.348) Ő ugyanis nem azt írta február végén: „a KISZ-
nek 1 hónapja tagja”, amiből kilátszott volna a lóláb, ugyanakkor megfelelt volna az
igazságnak, hanem úgy fogalmazott, hogy maximálisan támogassa az ügyemet.
„Érdeklődése … műszaki irányú”: honnan tudta? Nem tudhatta, mert három és fél
éven keresztül semmi jelét nem mutattam. Tömény jóindulatból besegített az akkor
még Finnországba irányuló tervembe.
Erről abban az időben nem beszélhettem, mert ha a minisztériumi titkárnő
indiszkréciója kitudódik, elveszti az állását, és vége a karrierjének. Nem árthattam
neki és családjának. Fél évszázad múltán ez az első eset, hogy egyáltalán meg-
említem.
Másnap reggel nyolckor az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természet-
tudományi Kara dékáni hivatalának személyesen kikézbesítettem a dokumentációt.
Május 27-én megvolt az állítólag magas szintű írásbeli, 28-án a szóbeli felvételi
vizsgám biológiából, fizikából, kémiából és orosz nyelvből.
Június 20-án, csütörtökön déli 12 órakor meg kellett jelennem a minisz-
tériumban. A levél szerint: „Tárgy: Felvételi beszélgetés”. Ezek szerint jó volt a fel-
vételim, különben ugyan miről akarna „beszélgetni” velem a művelődésügyi tárca?
Az ötödik emeleti folyosón ötödmagammal 349 várakozok a fogalmunk-sincs-
mire. Egyenként szólítanak, az interjú nem tart sokáig. Két férfi van a szobában: a
sunyi ábrázatú, hunyorgó szemű Gyetvai András, 350 akitől februárban átvettem a je-
lentkezési űrlapot, valamint a nagytermetű, félkarú Kovács elvtárs, akinek balkezé-
vel sután fogok kezet (én nem voltam cserkész, ő hozzá van szokva az ilyesmihez).
– Maga biofizikára felvételizett – vitte a szót Gyetvai –, de mi úgy gondoljuk,
hogy faipari technológiára vesszük fel. (Szóval gyakorlatilag felvételi vizsga nélkül
nyertem el az ösztöndíjak ösztöndíját.) Hathetes kötelező intenzív orosz nyelv-
348 Supra 43.p.
349 • Cserjés Miklós (1943–) okl. erdőmérnök-tanár, szakértő, Kaposvár, Losonc köz 9.: FVM Országos
Szakmai Szakértői Névjegyzéke, 2(a) melléklet: Oktatási és Kulturális Közlöny I. évf. 2009(23)
(augusztus 14.), 698.p.: http://www.okm.gov.hu/letolt/elektronikus_ugyintezes/ok_2006_07.pdf
{2020-12-21}, 60-ban: Debrecen, Batthiány u. 17–19., 1962/63-ban: másodéves egyetemi hallgató
(Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron);
• Fodor Sándor (1942–????) 1963-ban: kerületvezető erdész, Hajdúnánás, Batthiány u. 29.;
• Kenyeres (Fraknó) Pál („Bucis”) (1944–) okl. faipari mérnök, Kvintett Kereskedelmi és Szolgáltató
Kft. ügyvezető igazgatója, Szeged, Pulcz u. 9/b: https://hu-hu.facebook.com/pal.kenyeres.5 {2020-12-
21}, 60-ban: Szarvas, IV. külkerület 187.;
• Prof. dr. dr. h. c. Molnár Sándor („Fülig Jimmy”) (1944–2014) okl. faipari mérnök, a
mezőgazdasági tudományok kandidátusa és doktora, egyetemi tanár, a Nyugat-magyarországi
Egyetem Faipari Mérnöki Karának dékánja, Faanyagtudományi Intézetének vezetője, a Faipari
Tudományos Egyesület elnöke, Sopron, Bajcsi Zsilinszky u. 4.: http://nyme.hu/index.php?
id=26528&L=4&id=26528 {2020-12-21}, 60-ban: Törökszentmiklós, Marx Károly u. 28.
350 Supra 119.p.
 133

tanfolyam után, amelyet a Közgazdasági Egyetemen fognak tartani a nyár folyamán,

Leningrádba fog utazni, ahol szeptember elején megkezdődik az oktatás. Az ösztön-
díja havi 70 rubel, szemeszterenként 25 rubel tanszersegély, nyáron 900 forint,
évente egyszeri hazautazási költségtérítés vonattal, Moszkvától másodosztályú
hálókocsin. A diákok ügyes-bajos dolgait a leningrádi magyar ösztöndíjasokból álló
városi KISZ-szervezet a moszkvai magyar nagykövetség felügyelete alatt 351 fogja
intézni. Azért mondja el: hogyan működik az iskolájában a KISZ-szervezet?
Nagyot nyeltem, majd rövid előadást tartottam:
– Nálunk, a Fáy Gimnáziumban szakosítottan működik a KISZ. Minden
osztálynak megvan a maga feladata, társadalmi munkája. Ezen belül, akik komolyan
veszik a KISZ feladatait és célkitűzéseit, azok vállalnak valamilyen funkciót, tisztsé-
get. Az elsősök az első félévben még nem, és az érettségizők a második félévben
már nem tevékenykedhetnek aktívan. Én 1960 januárjában vettem át a KISZ-fali-
újság szerkesztését egy akkor leköszönő negyedikes tanulótól, akit különben azon-
nal fölvettek az orvosi egyetemre…
– Köszönjük.
Ebből annyi volt igaz, hogy kértem és megkaptam a KISZ-faliújságot
Fazekas Feritől,352 így senkinek nem tűnt fel, hogy nem is voltam
KISZ-tag. Az elején kitűzdeltem újságkivágásokat, és -Puskapor- mű-
vészi álnéven írtam is cikkeket, aztán mindenből egyre kevesebbet.
Egy éven belül sikerült olyannyira lerongyolnom a faliújságot, hogy
senki nem olvasta. Bizonyításul az utolsó cikkem vége felé feltűnés
nélkül beágyaztam egy régi trükköt, miszerint az első olvasó, aki ide-
ér, kap tőlem húsz forintot. Senki nem jelentkezett. Hetekkel később
levettem az írást, amelyet jó ideig megőriztem für alle Fälle.353 A többi
papír magától lehervadt. A földszint és első emelet fordulóján elhelye-
zett gimnáziumi KISZ-faliújságból ma már csak a fal van meg.
Nosza rohantam be az iskolába, hogy igazgatót, osztályfőnöknőt tájékoztas-
sam: hogy is működik a KISZ-szervezetünk, mielőtt a minisztériumból odatelefo-
nálnak az én elbeszélésemet ellenőrizendő. Fedezzenek, ha kell, és az iskolának
sem árt, ha a Szalay utcában úgy tudják, hogy a Fáyban kiváló, élénk és specializált
a KISZ-élet. Sose lehessen tudni – ahogy akkortájt mondtuk. Mindkettőt bent
351 Gonda Lajos nagykövetségi másodtitkár személyében. Infra 369. lábjegyzet, 141.p.; 12. kép, 149.p.
352 Dr. Fazekas Ferenc (1942–1984) Fazekas Erzsébet (1947–) (supra 2.p.) bátyja, általános orvos, kör-
zeti orvos; a Fáy András Gimnázium alumnusa (1956–1960), 60-ban: Budapest IX., Mester u. 54. I.
Az első „kiadást” 1960. március 5-én raktam fel, az utolsó általam írt cikk 1960. október 19-én
„jelent meg”. Feritől – haláláig igaz, nemes barátomtól – „örököltem” egy másik munkát is: ő utána
az 1966/67-es és az 1967/68-as tanévben a polgári védelem (légó) nevű, a Honvédelmi Minisztérium
által elrendelt kötelező tízhetes tanfolyamot vezettem az akkor már Fáy András Ipari Szakközépiskola
mind a hat párhuzamos IV. (végzős) osztályában, hivatalosan a 7. és 8. órában, 13.30 órai kezdettel.
(A valóságban Helényi igazgató megkért, hogy ha fegyelmezett az osztály, kb. 40 perc után küldjem
haza a tanulókat. A fizetést 12 forintos órabérrel napi 2 órában számolták el.) Infra 148.p.
353 mindenesetre, a biztonság okáért.
 134

találtam: készültek a délután 6 órakor kezdődő tanévzáró ünnepélyre.

Most jut eszembe, hogy ez a fejezet címéről ítélve – Végre [itt az] érettségi! –
egy gimnazista életének csúcspontjáról kell hogy szóljon, az idegek pattanásáról és
a minden-mindegy érzéssel is küzdő katarzisról. Sajnálom, de nálam nem így volt.
Az érettségi vizsgasorozat nekem csak egy-egy napirendi program volt a sok közül,
mondjuk olyan, amin nem lehetett változtatni. Május 8-án megvolt az évfolyamunk
ballagása, egyben utolsó tanítási napunk. Ettől kezdve igazoltan nem kellett bejár-
nom az iskolába: a havi fixumért 354 többet tudtam tudományosan külsőkutatni.
Tizennegyedikén, kedden megkezdődött az írásbeli. Elsőnek magyar irodalom,
másnap matematika, majd orosz. Pénteken a nem kötelező, de általam választott
latin, szombaton német és angol, amit a gimnáziumban nem is tanultam, 355
következő hétfőn fizika. Június 11-én, kedden reggel magyarból, történelemből,
matematikából, fizikából és oroszból szóban is meg kellett győznöm az alma
matert és természetesen a nagytekintélyű vizsgaelnököt, aki az ígéret szerint anya-
nyelvi szinten műveli az orosz nyelvet, 356 hogy megértem, vagyis érett vagyok. Óvári
Miklós357 elvtárs jó elvtárs volt: nem kotyogott bele a szalmázásaimba, ugyanakkor
messze volt a perfekt orosztól. Még azt se mondhatnám, hogy jól tudott oroszul.
Az érettségi vizsgának nevezett klimax nálam antiklimaxszal kezdődött és
úgy is ért véget. A nevezetes napokon a vizsgán mint a beütemezett terminusok
egyikén rendre megjelentem. Minden külön készülés nélkül (ha elolvastad ezt és a
megelőző három fejezetet:358 Mint eggy fenékkel egyszerre több lovat megülő zsoké
vagy össze-vissza előforduló jurthon, ugyan mikor készültem volna? 359), ami a
fejemben volt (maradt), azt írásban és szóban kinyilatkoztam (10. kép, 135.p.).
Amit a Fáy András Általános Gimnáziumból kivittem az Életbe nagy É-vel,
mert megkaptam: hiányos általános műveltség.
Amit a Fáy András Általános Gimnáziumból nem vittem ki az Életbe nagy É-
vel, mert nem kaptam meg: Stockholm-szindróma.

354 Fizetés, megszabott, állandó jövedelem.

355 Pontosabban: angol mint rendkívüli tárgy volt elsőben tanítás előtt heti eggy vagy két órában; majd
ugyanígy harmadikban német és angol, de utóbb mindkettő megszűnt a második félévre, mert rajtam
kívül nem maradt senki, aki télvíz idején bebotorkált volna az iskolába reggel 7 órára. L. még: supra
186. lábjegyzet, 74.p., valamint 109.p.
356 Supra 25.p.
357 Óvári Miklós (1925–2003) országgyűlési képviselő (1979–1988), az MSZMP Központi Bizottságá-
nak póttagja (1962–1966), később titkára (1970–1985): https://hu.wikipedia.org/wiki/Óvári_Miklós;
https://www.neb.hu/asset/phpN4Yvbi.pdf {2017-06-20}.
358 Supra 98ff.
359 Supra 97.p.
 135

10. kép. A papír, ami nélkülözhetetlen, de nem sokat ér.

Megméretett a tizenkét perc és a privát nyelvtanártól pénzért szerzett tudás.
 136

ÖSSZEFOGLALÓK

Az iskola minden évben összefoglalta, amit meg kellett volna tanulnunk, és kiérté-
kelte, amit megtanultunk. Az eredmény bizonyítványbeli osztályzat alakjában csa-
pódott le, hogy örök időkre tanúskodjon elménk gazdagságáról (szegénységéről).
Mi miért nem tehettük meg ugyanezt az iskolával szemben? Amíg éretlenek
voltunk, hagyján, de amikor megértünk, és erről közokiratot: pecsétes érettségi
bizonyítványt kaptunk, még mindig nem voltunk eléggé érettek arra, hogy éretten
megítéljük és leosztályozzuk az iskolát, amelyben tizenkét, de ha csak a közép-
iskolát vesszük figyelembe, még mindig négy évi, vagyis jelentős szakmai tapasz-
talattal rendelkeztünk. Miért nem számított a mi véleményünk, és miből gondolták,
hogy mi nem tudtunk volna valami hasznosat javasolni? Keresztülpasszíroztak
minket a gimnázium üzemén, mint valami húsdarálón, előttünk az előző, utánunk a
következő eresztéssel.
Kedves Fáy András Gimnázium, illetve az ő bölcs jogutódja (akinek nolens
volens360 viselnie kell a következményeket), valamint az 1959–1963. évi közoktatási
rendszer és annak mindenféle utódja (amelynek úgyszintén viselnie kell a követ-
kezményeket)!
Én most ide leírok néhány, 1963-ból nézve a jövőbe vetülő összefoglaló és
kiértékelő pontot:
Eggy. Miért volt az, hogy 60-ban (de korábban is) csak a középiskolák
érettségiző, illetve érettségizett osztályai tettek ki üzletek kirakatába tablóképeket
(11. kép), és ígérték meg egymásnak: „találkozunk öt év múlva”, azután minden
kerek vagy numerológiai szempontból jelentős évfordulón, beleértve a minket
érintő mostani, ötvenedik évben? Akik óvodát „végeztek”, ilyesmivel nem törődtek;

360 Akarva, nem akarva; ha tetszik, ha nem tetszik.

 137

akik szakiskolába jártak, többé nem tudtak társaikról: hová kerültek, milyen lett az
életük; akik főiskolán, egyetemen izzadták végig a kollokviumokat és állam-
vizsgákat, szétszéledtek – intézményesen többé nem találkozott az évfolyam.
Barátságok természetesen alakultak, meg is maradhattak, sőt öregdiákklubok is
léteznek. (Német nyelvterületen pl. Burschenschaft néven, de ezek nem évfolyamok
szerint, hanem fakultásonként vagy éppenséggel egyetemi alapon működnek. Laza
vagy szervezett tagságuk rendszeresen, általában havonta találkozik. Nincsenek
sokan – egy-egy vendéglőben vagy kávéházban asztalt foglalnak, vagy kibérelik az
Extrazimmert.361)
Fényképek és tabló: Fővárosi Fotóipari Vállalat, Budapest, 1963. március 13.

11. kép. A Fővárosi Díjbeszedő Vállalat Ferenc körúti kirakatából.

Mindenki lássa: milyen szépek vagyunk.

Az én értelmezésem szerint a Stockholm-szindróma igen enyhe változatáról

van szó.362 A jelenséget enyhíti is, súlyosbítja is a negatív zsarolás eszköze, amely-
lyel a középiskola terrorizálja az őt életben tartó diákokat. Ezzel a fogalommal
bizonyára nem találkoztál, ezért magyarázatra szorul.
361 Vendéglő [Gasthaus, Gastwirtschaft] vagy kávéház [Café, Kaffeehaus] különterme, -szobája.
362 http://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/12225/stockholm-szindroma {2013-03-30}.
 138

Nézzük meg, mi a pozitív zsarolás, vagyis az a fogalom, amit eddig csak

zsarolásnak ismertél? Az értelmező szótár szerint első jelentése: „Vmely értéknek,
főként pénznek kényszerítő helyzetben, erőszakkal való kicsikarása vkitől”, 363 amihez
én értelemszerűen hozzáteszem a szolgáltatás (pl. szex) kierőszakolását is. Ezzel
szemben a negatív zsarolás, ahogyan azt a középiskola mint intézmény rend-
szeresen gyakorolja, a következő módon játszódik le főleg az elsősöknél, főleg az
első héten:
Bejön az igazgató, osztály vigyázz, üljetek le, majd (ismételten) rövid beszédet
tart arról, hogy a mi iskolánk mennyivel különb, mint az összes többi együttvéve. 364
És ekkor dördül el a csúcsmondat: „Akinek nem tetszik, csomagolhat és mehet innen,
mert középiskolába, pláne ide mihozzánk járni nem kötelező.”
Természetesen senki nem mozdul. A tanulók mostantól kezdve „önként” alá-
vetik magukat a szisztéma kénye-kedvének, hiszen minden kényszer nélkül, ön-
szántukból, szabad akaratukból kifolyólag iratkoztak be az univerzum legjobb
középiskolájába. Miben áll a negatív zsarolás? Abban, hogy a zsaroló direktor nem
követel valamit az áldozataitól – ez lenne a konvencionális értelemben vett, vagyis
pozitív zsarolás – hanem ellenkezőleg, felajánl (értsd: rájuk tukmál) egy olyan
szolgáltatást, amelyet azok képtelenek nem elfogadni. Más szóval: nem kapni akar
valamit, hanem adni.
Most bővítsük ki az értelmező szótár definicióját:

zsarolás v. pozitív zsarolás vmely értéknek (pl. pénznek,

szolgáltatásnak) kényszerítő helyzetben, erőszakkal való
kicsikarása vkitől.
negatív zsarolás vmely értéknek (pl. pénznek, szolgáltatás-
nak, de iskolai vagy politikai rendszernek is) kényszerítő
helyzetben, erőszakkal való elfogadtatása vkivel a kölcsö-
nösség és szabad akarat érvényesülésének hamís látszatát
keltve.

Jogi értelemben tiszta sor: ha belépsz egy szervezetbe, világos, hogy aláírod a
feltételeket. Vagy nem lépsz be. Minden egyes valahová-tartozás vagy szerződés
magánszemélyektől kezdve államokig, sőt államokból álló tömbökig azzal jár, hogy
a valahová tartozó vagy az újonnan szerződő felek egy darabka szabadságuktól
önként megválnak. Akkor hol van az erőszak? Ott, hogy az érettségiből nem
engedsz, mert nem engedhetsz a jövőd érdekében. Az iskola rájátszik a kényszer-

363 A magyar nyelv értelmező szótára. VII. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966, 630.p.
364 Supra 23.p.
 139

helyzetedre, mire te „önként” aláveted magad: „önként” aláírod a szerződést, illetve

belépési nyilatkozatot. Ezután ha egyet nyikkansz, azonnal megkapod: „kívül
tágasabb”. De nem hagyod ott, mert nem hagyhatod ott az iskolát. Így leszel minden
esetben te a vétkes, neked kell bocsánatot kérned, és a jövőben még jobban szót
kell fogadnod. Négy évig vergődsz, és félsz az érettségi vizsgától, mert igen sok függ
tőle. Közben a téged fogva tartó iskola sok jót is tesz veled: sok mindent megtanít,
jó tanácsokkal ellát, kirándulni visz. Egyre zavartabb a helyzet, mert ugyanakkor, ha
valami baj van, az iskola nem téged véd, hanem tanár tanárral fog össze, 365 az
igazgatóval, sőt még a szüleiddel is, és a végén mindig te húzod a rövidet. Ha
minden ravaszságuk ellenére mégis sikerül rájuk bizonyítanod az igazadat, akkor
az érveid tartalma hirtelen levegővé válik, és egy ügyetlen mondatodba csimpasz-
kodva a kifejezésednek most már a formáján lovagolva ezt kapod:
– Velünk ilyen modorban nem lehet beszélni, te szemtelen, pimasz, hálátlan…!
Hová vezet mindez? Oda, hogy az iskolától egy életre nem tudsz megválni:
újra és újra elmeséled a történeteidet. Amíg odajártál, bárcsak már kint lehetnél,
amióta kint vagy, bárcsak még mindig ott lehetnél, főleg ha az Életben nagy É-vel
más, sokkal nagyobb, vélt vagy tényleges igazságtalanságok is értek. (És kit nem?)
Az érettségi találkozókon, de máskor is, soha nem esik szó az iskola tanító,
tudományos vagy művészeti oldaláról. Nem beszélünk arról, hogy mit tanultunk
vagy tudtunk meg hozzá: ahhoz, amit annak idején együtt tanultunk. Nem
mutatunk meg egymásnak izgalmas másodfokú egyenleteket, és nem számolunk be
egymásnak lelkesen vagy kritikusan, hogy Richard Dawkins miként fejlesztette
tovább a gimnáziumban tanított darwini evolúciós elméletet.366 Annál inkább
mesélgetjük „hőstetteinket”: hogyan sikerült átvernünk tanárokat vagy egymást

365 Ezt bizonyos fokig meg kell értenünk: őnekik egymással és egymástól függően kell élniük; mi,
diákok jövünk-megyünk, négyévenként teljesen lecserélődünk, és az iskola többé nem a mi gondunk.
366 Dawkins, Richard (1941–) evolúciós biológus, etológus, oxfordi egyetemi tanár (1995–2008):
http://hu.wikipedia.org/wiki/Richard_Dawkins {2013-04-03}:
• The selfish gene. Oxford University Press, Oxford, 1976., 30-ik évi jubileumi kiadás: 2006:
https://ia801602.us.archive.org/6/items/pdfy-RHEZa8riPwBuUyrV/The%20Selfish%20Gene.pdf
{2023-09-19};
magyarul: Az önző gén. Kossuth Kiadó, Budapest, 2005:
https://terebess.hu/keletkultinfo/dawkins1.html {2017-06-15};
• The God delusion. Houghton Mifflin, Boston, New York 2008:
https://www.docdroid.net/XGv3aLm/the-god-delusion-pdf {2023-09-19};
magyarul: Isteni téveszme. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2007:
https://terebess.hu/keletkultinfo/Dawkins-Isteni-teveszme.pdf {2017-06-15}.
• The greatest show on earth. Free Press, New York, 2009:
http://bayanbox.ir/view/5120095402588051509/the-greatest-show-on-earth.pdf {2015-02-28};
magyarul: A legnagyobb mutatvány. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2009.:
https://docplayer.hu/663191-A-legnagyobb-mutatvany.html {2023-09-19}.
 140

egyenként vagy csoportosan. Most már nem számít: felfedjük jól bevált puskázási
technikáinkat is (ami a még aktív tanárok jelenlétében nagy hiba, mert okosabbá
teszi őket, és ártunk az utánunk fölcseperedő generációknak). Pletyka pletyka
hátán – igen, tudomány tudomány hátán – nem, legfeljebb politizálás (politológia?).
És panaszkodás. Vagy – ha jól megy sorunk (vagy azt a látszatot akarjuk kelteni) –
szerénykedő szavakba ágyazott dicsekvés. Az enyhe Stockholm-szindrómát kiváltó
élmények traumája egyénenként változó, de egy biztos: a keserű-édes, romantikus-
nosztalgikus, valamint a kamaszkorunk problémáit relativizáló érzés végigkísér
egész életünkben: nem tudunk megszabadulni tőle. Pedig az érettségi találkozó
nem gyógyít ki egyszer s mindenkorra: újabb és újabb találkozókat beszélünk meg,
amig az osztály el nem fogy.
A középiskola struktúrájából fakadó negatív zsarolás annyiban enyhíti a
Stockholm-szindróma intenzitását, hogy nem életveszélyünkről van szó: a gimná-
ziumot valóban akármikor otthagyhattuk, 367 ugyanakkor súlyosbítja az a körül-
mény, hogy az egész helyzetet mi, önkéntes túszok akartuk. Beleszeretünk az isko-
lába, egyik-másikunk egyik-másik tanárba is, és amint az évtizedek telnek-múlnak,
tinédzserkorunk tragédiái és világvégei (köztük tanárszerelmi és egyéb szerelmi
csalódásaink) társaságbeli anekdotákká lényegtelenülnek. De nem múlnak el.
Lehet nem elkapni ezt a kórt?
Lehet. Függetlenítsd magad az iskolától, amennyire csak tudod. (Én legalábbis
így cselekedtem.) Tudatosítsd magadban, hogy te vagy a főnök, te tartod el az
iskolát, te tudod dobni őt, ő legyen lojális, mert ő az, akinek kötelessége van veled
szemben. Olyan sűrűn vagy ritkán járj oda, hogy éppen hogy elérjed a célodat az
iskolának nevezett szolgáltató vállalattal (sok esetben biznisszel). És hallgass erről.
Senki nem fog neked igazat adni, ezért legjobb nem beszélni róla. Az a tudat hasson
át, hogy te magad vagy a szerencséd kovácsa, az életed a te kezedben (fejedben) van.
Ha a fentiek nálad már veszett fejsze nyele, tanítsd meg a gyermekedet,
unokádat tanulni, az iskolát kezelni, egyáltalán iskolába járni vagy nem járni, hogy
legalább őket ne érje utol a Stockholm-szindróma. Mert tanulni is tudni kell, és
ébredj rá, hogy a tanulást nem az iskolában tanítják.
Kettő. A Stockholm-szindróma kísérőjelensége a fogvatartók iránt kifejlődő
és a szabadulás után is tartósan érzett hála. Szinte hallom, hogy így szólsz hozzám:

367 Daku Györgyi (supra 76. lábjegyzet, 36.p.) volt egy ilyen: másodikban kimaradt, és 1961. szeptem-
ber 23-án férjhez ment Kovács Györgyhöz.
 141

– Te Jurth, ide figyelj. Arcátlan dolog, hogy most, 50 év múltán ostorozod azt
az iskolát, ahová eggy, a kutya se hívott, hanem magadtól kéredzkedtél; és kettő,
ahol te magad is sokat tanultál. Mert ugyan hol szedted össze azokat az alapokat,
szellemi lendkereked olyan fokú felpörgetését, amiből 50 éve folyamatosan profi-
tálsz így vagy úgy, pénzért vagy anélkül. Olvasom a Skype-profilodon, hogy téged
latin nyelven is és oroszul is el lehet érni. Ne mondd már, hogy éveket töltöttél az
antik Római Birodalomban, ott sajátítottad el az államnyelvet, és Cicero beszédei-
ben368 te javítottad a helyesírási hibákat, mielőtt a szöveget írástudó rabszolgák
letisztázták. Vagy hogy az oroszt drága pénzért magánúton tanultad, azért vettek
föl egy leningrádi egyetemre369. Mi lenne, ha végre, legalább ennyi év után elismer-
néd az iskola lényegi és pozitív oldalát is?
– Give credit where credit is due370 – mondják angolul –, ami igaz, az igaz. Én
mindazon tudásomat, amit a Fáy Gimnáziumban és csak a Fáy Gimnáziumban
szereztem meg, elismerem és nagyra értékelem. De hogy hálás vagyok-e érte? –
Nem hinném. Tanáraink az én személyes tapasztalataim szerint lehetőségeikhez
képest tisztességgel látták el a munkájukat. Meg is kapták érte a fizetésüket. Úgy,
ahogy te is, én is egész munkás életünkben tisztességggel láttuk el a feladatainkat.
Én nem várom el, hogy volt klienseim ovációval fogadjanak eggy vagy több ünnep-
ségen, ahol könnyes szemmel köszönik meg újra és újra: mit jelentett számukra
összességében az a harminc éven át általam elkészített tízezernél is több oldal
hitelesített fordítás, amire nekik egy másik nyelvű országban szükségük volt. Az
ülőkalauzokat sem ünnepeljük évtizedek múltán is, hogy oly szakszerűen ültek és
lyukasztottak menetjegyeket a villamoskocsik oldalvégén. Ha kifogástalanul elvé-
gezzük a munkánkat, akkor „rendben van”, és kész. Ha a tanárok kifogástalanul
elvégzik a munkájukat (ki és hogyan méri le?), viszont ennek ellenére nem kapnak
méltó, elegendő fizetést (ki kap?), akkor pedagógusnapi virággal és kései hálával,
nosztalgikus visszaemlékezésekkel mi kompenzáljuk őket? Köszönjük meg, hogy
félelmükben ők is kussoltak és alkalmasint jobb belátásuk ellenére a tantárgyaikon
keresztül ki többé, ki kevésbé, de minden esetben szemrebbenés nélkül lenyomták

368 Cicero, Marcus Tullius (i. e. 106–43) római szónok, író, politikus:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Tullius_Cicero {2013-04-03}:
Orationes in Catilinam I–IV. (i. e. 63): http://www.thelatinlibrary.com/cicero/cat.shtml {2013-03-03}.
369 A Leningrádi Lenin-renddel kitüntetett Sz. M. Kirov Erdészeti és Faipari Akadémia [Ленинградская
ордена Ленина Лесотехническая академия им. С. М. Кирова], Ленинград, к-18, Институтский
пер. д. 5: http://spbftu.ru/ {2015-02-28} faipari automatikamérnöki szakának 1963-tól 1965-ig voltam
a hallgatója. Infra 12. kép, 149.p.
370 Add meg az elismerést, ahol elismerés kijár!
 142

a torkunkon a 60-ban politikailag korrekt, nagy népi, össznépi, a későbbiek szem-

pontjából hasznos vagy haszontalan, felülről elrendelt tudományt? A hasznos rész
igazol négyévi full-time371 elfoglaltságnál is több lekötöttséget, amiért mint valami
jótéteményért hálával és köszönettel tartozunk?
Igen, amennyiben akut Stockholm-szindrómában szenvedünk.
Három. A szocializmus egyik alapját még építési szakaszában (így 60-ban) is
a kollektív szellem, a munkaközösség, a brigádokban együttesen elért teljesítmény
képezte. A brigádmunka lényege, hogy egy kisebb csoporton belül a tagok együttes
egyéni tudása, tapasztalata több mint összeadódik, és a szinergia 372 elve alapján a
csoport jobb, nagyobb eredmények elérésére képes, mint ha külön-külön végeznék
el ugyanazt a munkát. Hogyan nevelt minket az iskola erre a mind pszichológiailag,
mind közgazdaságilag bizonyított munkamódszerre az ésszel-észnélkül bevezetett
kollektív – sok esetben altruista hozzáállást is megkövetelő – társadalomban helyt-
álló alkotó-termelő munka érdekében? Úgy, hogy a közösségi szellemet csírájában
elfojtotta bennünk. Azt csak ugatozta. Éljen a proletárnemzetköziség, a kollektív
szellem, a mezőgazdasági és ipari szövetkezetek rendszere, de jaj neked, ha a házi
feladatodat vagy iskolai dolgozatodat e nemes kollektív technológiával teljesíted.
Eszedbe ne jusson, hogy amikor feleltetik, bajba jutott embertársadon annak
pllanatnyi zavarában segíts, és odasúgj neki egy szót, amivel őt kimozdítod az ő és a
tanár között megrekedt holtpontból! Nehogy többen lemásoljatok egy kitűnő házi
feladatot, és belőle, ha minimálisan is, de pozitív értékkel okuljatok, és mint cso-
port gyarapodjatok! Mert pont most pont az a szó, pont az a házi feladat dönti el,
hogy belőled erkölcsös mintapolgár lesz-e, vagy sem. Mert olyan fontos az az eggy
szó, az az eggy házi feladat (És ha több? Na zágson. 373), hogy a tanár műfelhábo-
rodásában tajtékzik, morálprédikációt tart, és minden résztvevőnek lehúzza az osz-
tályzatát. Csalás – mondja. (A tanár, az iskola nem csal. Soha nem csalt. Ők nem.)
Az iskola hivatalból egymás ellen uszított minket, tanulókat. Egymás ellen
versenyeztetve és rangsorolva arra késztetett, hogy önző módon, akár egymás he-
gyén-hátán, minden külső, sokszor értékes és könnyen hozzáférhető segítség nélkül
küszködjük magunkat keresztül a 12 (vagy 4) éven. Ugyancsak fennkölt módsze-
rekkel akarta az iskola megformálni a szocialista embertípus, a humánus társadal-
mat alkotó, egymást respektáló dolgozók kollektív eszmeiségben fogant jellemét.

371 Teljes munkaidős foglalkoz(tat)ás: heti 35 munkaóránál hosszabb, általában tartós munkaviszony.
372 συνέργια – https://hu.wikipedia.org/wiki/Szinergia {2020-12-23}.
373 Sag schon! – Ugyan mondd már!, naésaztán (na és aztán).
 143

Én mindehhez a „vívmányhoz” már csak gratulálni tudok, és kérek egy kávét.

Négy. Ja, és mi van az önállóan, tényleg önállóan gondolkodó és cselekvő
tanulókkal, például olyanokkal, mint én? Hiszen sokszor mondták: „Használd az
eszedet! A sajátodét.” Használtam. Bár ne használtam volna. Minden bajom volt
belőle. Valahányszor ki- vagy bemondtam egy (szerintem) jó ötletet, a választ akár
előre borítékolhattam: „Ki hallott még ilyet?” (Gondoltam, de nem mertem
kimondani: „Te barom, újat mondok, én találtam ki, naná, hogy nem hallottál róla.”),
vagy: „Mi lenne, ha mindenki így vagy úgy …, ahogy Jurth Attila elképzeli?”
(Gondoltam, de …: „Te …, először is nem mindenkiről, tömegről van szó, hanem egy
konkrét, egyedi esetről/helyzetről, másodszor pedig még a végén te is jól járnál.”)
Hát igen. Ahogy Jurth Attila elképzeli. Gondolom és ki is mondom. A fenti
százegynéhány oldalon eléggé megismerhettél: hogyan képzeltem el a jövőmet,
hogyan vettem a saját eszemmel a saját kezembe a saját életemet 60-ban, és
hogyan alkalmazkodtam ahhoz a realitáshoz, amin nem tudtam vagy nem volt
érdemes változtatni. Legkésőbb a gimnáziumban és azon keresztül az akkori (mert
ez a könyv csak akkorról szól) közoktatási és társadalmi rendszerben élve-
kapálódzva-nevetve megtanultam és megtapasztaltam, hogy tulajdonképpen mind-
nyájan kurvák vagyunk, csak különböző (meg)világítás mellett különböző tarifával
adjuk el magunkat. A prostituáltnál, akinek csupáncsak a pőre bőre képezi alku
tárgyát, mennyivel különb az, aki a magasabb rendűnek – sokak szerint isteni
ajándéknak – tartott eszével, szellemével, művészetével, hitével, lelkével és –
mindenek fölött – a két keze munkájával kereskedik ugyanazon a piacon, amit
mindannyian Életnek nevezünk nagy É-vel?
Öt. Eljött az a pillanat, amikor ötből, illetőleg ötösből én számolok vissza.
Nem tűnt fel neked, hogy az iskola tizenkét éven keresztül főfoglalkozásban a
hiányosságainkra utazott? Eggy hiba, két hiba – már nem ötös, csak négyes; három,
négy, öt hiba – hármas; és így tovább. Amit rosszul írtunk, pirossal az orrunk alá
dörgölték – máig is előttünk lebeg a sok szégyen. Nem lehetett volna tudásunkat,
fejlődésünket dícsérni és így nyugtázni: „Igen, igen, nagyszerű! Már nem buksz
meg. Jaj, de jó, hogy ezt is meg azt is tudod: már közepesnél tartasz! Még mondj
valami lényegeset, hadd adjak négyest!” 374 Ilyen stílusú nevelésben utoljára az
374 Eggy ilyen vizsgáztató rendszert ismerek, a londoni Royal Academy of Music használja. Amikor a
vizsgázó belép a vizsgaterembe, kap 100 pontot abból a meggondolásból, hogy a vizsgáztató feltéte-
lezi: a jelölt készült, és mindent tud, amit kell. Amint valamit helyesen, szépen, művészien old meg,
pontokat kap, ha hibázik, pontokat veszít. Az elérhető legmagasabb pontszám 150, a bukás 50 vagy
annál kevesebb pont. A vizsgáztató szinte „drukkol”, hogy a vizsga jól sikerüljön. Minő különbség!
 144

óvodánál is korábban részesültünk, akkor volt az, hogy környezetünk ujjongva

értékelte első lépésünket, első kimondott szavunkat. Akkor „vizsgáztunk”, amikor
elkészültünk, nem akkor, amikor a pedagógia áltudósa jónak látta, vagy éppen-
séggel ráért. Hogyan tanultunk meg járni és beszélni – egyáltalán élni – büntető
pontok és piros tinta nélkül? – Talány.
Hadd tegyek föl egy utolsó kérdést. Emlékszel-e tanár szájából ilyesfajta
szavakra, mert én nem: „Lányok, fiúk, már alig vártam, hogy órám lehessen veletek,
képzeljétek, tegnap olvastam a szaklapban, hogy…”; és/vagy: „Most még egyszer
elmondom, hogy itt, az órán tanuljátok meg, otthon nem lesz rá gondotok…”;
és/vagy: „Imádom a tanárgyamat, azért lettem tanár. Minden szándékom, hogy ti is
megszeressétek. Ha valamelyikőtök úgy érzi, hogy jól elkészült, jelentkezzen fele-
lésre, mert én nem tartok razziát…”; és legfőképpen: „Vidám, jó reggelt kívánok
nektek, érezzétek jól magatokat az én órámon!”; és végül: „Köszönöm, hogy meg-
hallgattatok, a jövő óra is izgalmas lesz, amire holnapután szeretettel várlak benne-
teket vissza ide az iskolába.” ?
Bizonyára az én memóriám halványul.
Én mindenesetre köszönöm Neked, hogy elolvastad eme ünnepi írásomat. A
már nem létező Budapesti IX. ker. Állami Fáy András Általános Gimnáziumról
általam kiállított posztumusz görbe bizonyítvány, amit ez a könyv tartalmaz,
ugyanúgy nem számít, mint a nevezetes középiskola által énrólam összeírkált ama
görbe tükör, amelyet az osztálykönyv tartalmaz. Azért az 1963-ban érettségizett
IV. E humán–orosz tagozat jelzésű osztályunk ötvenéves érettségi találkozójára
a 1092 Budapest, Kinizsi u. 30–36 sz. alatti Kaltenberg Sörház és Étterem-be
2013. május 25-én, szombaton 17 órára elküldöm iskolánk végső, egyetlen skaláris
mennyiségben összefoglalt és kifejezett értékelését, melynek neve:

ÁLTALÁNOS TANÍTMÁNYI EREDMÉNY

½
Messze a bukástól, de távolról sem elégséges.
 145

HARMADIK (FÖLÖSLEGES) RÉSZ

 146

ÜRES OLDAL
 147

VAKBÉL

Finomkodva: APPENDIX. Nyúlvány, a megemészthetetlen anyag távozása előtt talál-

ható. Ami benne van, nem kell, de mégis ott van. Magyar neve FÜGGELÉK is lehetne.
Hát az van itt.
Már az internet világában éltünk, amikor egy okmányfordítás során ráakad-
tam a Fáy Andrásról elnevezett Mester utcai tanintézet honlapjára egy sulinet.hu
webcímen. A rendszergazda, Dorozsmai Károly 375 megemlítette, hogy szívesen ven-
ne adatokat az ötvenes–hatvanas évekből, mert ennek az időszaknak a dokumentá-
ciója erősen hiányos. Jókedvemben találtam magam (mint mindig), támadt egy
snapszötletem,376 és elküldtem neki az alábbi e-mailt (148.p.). Alkalmazkodva az
oldalelrendezéshez a beírandó szavakat vastag, a hozzáfűzött, csak neki szóló
magyarázataimat kisebb méretű betűkkel írtam. Azt hittem: elég érthető voltam,
hogy a derék informatikatanár, ha akarja, képes legyen beilleszteni (kopipésztelni)
a megfelelő szavakat a megfelelő helyekre, vagy hogy visszaírjon: nem érdekli az
ügy, menjek a fenébe (talán elegánsabb kifejezést használva). Nem ez történt. Éles
ésszel leközölte az Öregdiákok levelezése rovatban, amely rovat se előtte, se utána a
kutyát sem érdekelte (engem sem). Kellemetlen volt nekem, mert úgy tűnt, mintha
rossz levélstílusban hencegni akartam volna. Az illusztris szakközépiskola honlapja
azóta domént változtatva új webcímén377 hirdeti a Bélteky ház378 és a Toyota ház
társadalom-mélypszichológiai kapcsolatait az utóbbi által szponzorált autószerelés

375 Dorozsmai Károly (1960–): http://network.hu/kdorozs {2020-12-23}; a Fáy András Közlekedés-

gépészeti, Műszaki Szakközépiskola, legújabban: Fáy András Technikum informatikatanára (1992–),
igazgatóhelyettese (2007–): https://fayamszki.hu/tanaraink/ {2023-09-19}; Zántó Edina: Iskolatörténet
1999–2007: https://fayamszki.hu/tortenelmunk/#sec6 {2023-09-19}.
376 Schnapsidee – bolond(os)/ostoba ötlet (Schnaps – pálinka, brandy).
377 http://www.fayamszki.hu/ {2023-09-19}.
378 Fáy András (1786–1864) író, politikus, nemzetgazda. Főműve az első magyar társadalmi regény:
A Bélteky ház (1832): http://mek.oszk.hu/07500/07542/ {2013-04-02}. (Te mit tudsz Fáy Andrásról?)
 148

műfaján keresztül, de az én informatikációmból az új kiadásban sem jelent meg

semmi. Ezért írtam a 96. oldalon (4. kép), hogy a jobb helyeken megbecsült gimna-
zistakori vívmányaim nem része a Mester utcai Fáy intézet történelmének.
To: kdorozs@fay-bp.sulinet.hu<kdorozs@fay-bp.sulinet.hu>;
24. 11. 2004. 8:52 AM
Kedves Károly!

Jurth Attila, Ausztráliában élő fáyista öregdiák vagyok (humán - orosz tagozat, 1959-1963, I-IV E
oszt.), ezért engedd meg, hogy tegezzelek, és kérlek, hogy tegezz vissza. A Fáy honlap kiváló
szerkesztéséhez szívből gratulálok. Ösztönzésedre a Történelmünk fejezethez az alábbi
kiegészítésekkel tudok szolgálni (adataim az 1959-től 1969-ig terjedő időszakra vonatkoznak):

Több helyütt: dr. Helényi Ferenc - Így írt alá okmányokat.

Bevezetés
1945-1967: Fáy András Általános Gimnázium is. - Pecséteken, céges papíron ez a név volt olvasható.

Tanárok 1945-1999-ig
Bohus Magda: 1962-től magyar is. - Fényi osztályait vette át; nála érettségiztem.
Dr. Gömöri Pálné: orosz is. - Egyike volt az "átképzős" orosztanároknak. Úgy tudom, hogy franciát is
tanít(hat)ott, de francia nem volt a Fáy Gimnáziumban, a németet pedig Harasztiné tanította.
Dr. Horányi Péterné biológia, kémia, lélektan - Mindvégig osztályfőnököm volt. Lakása: Bp. XI., Bartók
Béla út 1. Tel.: 466-7373. A Fáyban eltöltött éveiről legalábbis férje, dr. Horányi Péter kardiológus szakorvos bizonyára
fog tudni Neked nyilatkozni.
Jurth Attila polgári védelem, orosz 1966-1968 - A "légó" minden végzős osztálynak kötelező volt egy
tízhetes, heti 2 órás (7. és 8.órában!) tanfolyam keretében. Helényi súgva utasított, hogy jó magaviselet esetén kb. 40
perc után engedjem haza a tanulókat. A 10 hétből is "elfelejtettünk" osztályonként négyet (ui. 6 párhuzamos osztály
volt). - Az oroszt az 1967/68. tanévben tanárnőjüket (akut veszélyeztetett terhesség miatt) helyettesítendő, az összes II.
és IV. osztálynak tanítottam a IX. ker. Tanács Oktatási Osztálya külön engedélyével óraadói minőségben, teljes
státuszban. Az engedélyt azért adták meg, mert tárgyi és nyelvtudásomon túl addigra már megvolt a felsőfokú ELTE
nylevvizsgám, és az 1965/66. tanévben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézetében is oktattam
oroszt azoknak a vidéki elsőéves hallgatóknak, akik azt tanerő hiányában érettségi előtt nem tanulhatták. - Valószínű,
hogy én voltam a legfiatalabb tanár, aki valaha a Fáyban dolgozott (1945. május 15-én születtem).
Tóth Lajosné orosz - Csak a heti extra 3 társalgási órát tartotta nekünk, orosz tagozatosoknak. Karcsú, inkább
alacsony, szemüveges, cigarettázó és ennek megfelelő hangú nő volt. Feltételezések szerint pártmókus (is) volt. Más
tantárgyáról nem tudok. Nézz utána, hogy egy vagy két Tóth Lajosnéról van-e szó.

Néhány jelentősebb tanulmányi versenyeken…

1962: Jurth Attila az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen földrajzból 1.
helyezett - Ebben az évben még az első három helyezett (öten voltunk; az 1. és 3. díj megosztva) került be felvételi
vizsga nélkül minden olyan egyetemi és főiskolai szakra, amelynek vonatkozásában a díjnyertes tantárgy a felvételi
vizsgatárgyak egyikét képezte. - 1962. júliustól kezdve (a IV. gimnázium mellett) egy évig a Magyar Tudományos
Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportjának külső munkatársa is voltam.
1963: Jurth Attila az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen kémiából 8. helyezett
- Ebben az évben már az első tíz nyert egyetemi felvételt ugyanúgy, azonban a díjak megosztását eltörölték.
Ezen és egyéb tanulmányi eredményeim alapján közvetlenül érettségim után a Művelődésügyi Minisztériumtól külföldi
ösztöndíjat kaptam (Leningrádba, faipari automatikamérnöki szakra). Tudomásom szerint 1963-ig én voltam az egyetlen
ilyen ösztöndíjas a Fáyból.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen okmányos bizonyítékra szükséged van,

az(oka)t készséggel megküldöm Neked. További információt az Australian Music Centre
(ausztrál zeneszerzők hivatalos képviseleti szerve) honlapján:
http://www.amcoz.com.au/comp/j/ajurth.htm találsz. A 60-as évekkel kapcsolatban egyéb adatok
és személyes tapasztalatok gyűjtése céljából bármikor rendelkezésedre állok.

Köszönöm a figyelmedet.
Baráti üdvözlettel:

Jurth Attila
okl. tolmács
U.i. Jelenleg Queenslandben, Cairns városban vagyok látogatóban. Feladói e-mail címem 2004. december 15-ig
érvényes.
 149

MÁS. Ez a levél a 121. oldal utolsó mondatához kapcsolódik:

12. kép. Erdei 1967-ben lépett ki az életemből, négy évvel később a sajátjából is.
Jelentkezel kémia–áruismeretre (hogy ne kelljen felvételizned), beajánlanak terv–
matematikára, majd felvesznek általános közgazdasági és tervezési szakra.
Ne nevess: az egyetem komoly dolog.
 150
Portré: Chris Osborne, Brisbane-Carina, 2004. március 28. Csoportkép: Szalisznyóné Gárdonyi Lili, Brisbane-Westlake, 2004. augusztus 15. Levente, Tímea, Kinga, Gejza

13. kép. Tanka László [szerk.]: Ausztrália és Új-Zéland magyar világa. Panorama,
Médiamix Kiadó, Budapest, 2005, 241.p.
Frissítés, 2013. április 25.:
Réka – kineziológiai szakoktató is.
Levente – ügyvéd, jogszakértő (barrister) Ausztráliában és ügyvéd (lawyer) Pápua Új-Guineá-ban.
Kinga: dr. Greenwood Nigelné Jurth Kinga – muzikológus; családanya.
Gejza – önálló brácsaművész, doktorandusz (Universität für Musik und darstellende Kunst Wien); családapa.
Tímea – kórházi sebészorvos (Royal Melbourne Hospital), anatómiai preparátor (University of Melbourne).
 151

Frissítve: 2011. július 30.

JURTH ATTILA
okl. tolmács, zeneszerző

Hatvanhat éves vagyok. Megengedhetem magamnak, hogy mérleget

készítsek eddigi életemről. Amit legnagyobb eredményemnek tekintek, nem
található meg az alábbi adathalmazban, és azt nem is egyedül értem el,
hanem feleségemmel együtt, főleg az ő útmutatásainak köszönhetően. Ez
pedig egy eszményien harmonikus családi élet, amelyben négy, Ausztriá-
ban, illetve Ausztráliában született, magyarul is folyékonyan beszélő
karakán gyermek cseperedett fel, akiket LKGT Quartet néven ismert meg
Ausztrália kamarazene-kedvelő közönsége, és akikből négy mind egymást,
mind szüleiket példa nélküli módon szerető, tisztelő és támogató művelt,
derék ember lett. Magamról még annyit, hogy mindig is önálló értelmiségi
akartam lenni, és ezt sikerült is megvalósítanom. Igazságtalanságok és
kudarcok engem is értek, de ezekről itt nem beszélek, hanem inkább a
pozitív eredményeimet teszem le az asztalra. Kedvelem a városi-nagyvárosi
életet és a szűkkörű baráti társaságot. Egyébként nem veszem magam túl
komolyan, de a világot sem.

NB. Az időbeli átfedések azt mutatják, hogy az egyes tevékenységek kifejtése

párhuzamosan, időszakosan vagy részidőben történt.

Teljes név: Jurth Attila Ferenc István

Születés helye: Budapest
Születés ideje: 1945. május 15. (66 éves)
Anyja neve: Stummer Lenke

Családi állapot: nős 1975 óta — Jurthné szül. Kocsárdi Réka (*1950),
nyelvtanár, tolmács, pedagógiai
kineziológus

4 gyermek — Jurth Levente (*1980), ügyvéd [Barrister-at-Law]

Dr. Greenwoodné Jurth Kinga (*1981), projektmenedzser
Mag. Jurth Gejza (*1983), brácsaművész
Dr. Jurth Tímea (*1984), kórházi orvos

Magyarországi lakóhelyek: 1945-1952 Budapest VII., Somogyi Béla út 1.

1952-1969 Budapest IX., Mester u. 37.

Állampolgárság: Magyarország, Ausztrália

Queenslandi lakóhely: 7 Myla Tce, Tennyson, Brisbane, Qld 4105

Új-dél-walesi lakóhely: 43 Chickiba Dr, Ballina, NSW 2478
Telefon: +61 (0)2 66867737
Fakszimile: +61 (0)7 32106569
E-mail: jurthattila@hotmail.com
Skype: jurthattila
 152

—2—

Tanulmányok

1951-1952 Budapesti IX. ker. Állami Tanítónőképző Gyakorló Általános

Iskola
1952-1959 Fővárosi Általános Iskola, Budapest IX., Ipar u. 8.
1953-1961 Fővárosi Zeneiskola Szervezet 4. sz. Körzeti Zeneiskola
(zongora, szolfézs)
1959-1963 Fáy András Általános Gimnázium, Budapest
(humán—orosz tagozat)
1961-1962 Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Gyakorló Zeneiskolája
(zongora, összhangzattan)
1963 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest
(intenzív orosz nyelvtanfolyam)
1963-1965 Leningrádi Sz. M. Kirov Erdészeti és Faipari Akadémia
[Ленинградская ордена Ленина Лесотехническая академия
им. С. М. Кирова — ЛоЛЛТА]
(faipari automatika)
1964-1965 Szovjet Zeneszerzők Szövetsége Leningrádi Tagozata
[Ленинградское отделение Союза композиторов СССР]
(zeneszerzés)
1965-1967 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest
(elméleti közgazdasági és tervezési szak)
1970-1981 Bécsi Egyetem [Universität Wien]
(fordító- és tolmácsképző, zenetudomány;
posztgraduális szinten: nemzetközi tanulmányok
tanfolyama — nemzetközi jog és közgazdaság)
1978-1979 Felsőfokú Tanulmányok és Tudományos Kutatások Intézete
[Institut für Höhere Studien und Wissenschaftliche Forschung
— IHS], Bécs
(politológia)
1984 Mount Gravatt-i Technikum és Továbbképző Intézet, Brisbane
[Mount Gravatt College of Technical and Further Education]
(békebírói tanfolyam)
 153

—3—

Végzettségek, képesítések

1963 gimnáziumi érettségi (idegen nyelvek: latin, orosz, német,

angol)
Fáy András Általános Gimnázium, Budapest
1965 felsőfokú nyelvvizsga — orosz, német
Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest
1976 törvényszéki hites tolmács (Ausztria területén) —
német/magyar
[Allgemein beeideter gerichtlicher Dolmetscher]
Bécsi Tartományi Polgári Bíróság
[Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien — LG ZRS
Wien]
1976 egyetemi szinten vizsgázott fordító — német/magyar
[Akademisch geprüfter Übersetzer]
Bécsi Egyetem [Universität Wien]
1977 okl. tolmács [diplomierter Dolmetscher] — német/magyar
Bécsi Egyetem
1978 magister philosophiæ [Magister der Philosophie] fokozat
(fordító és tolmács szak)
Bécsi Egyetem [Universität Wien]
1978 magasabb fokú külügyi szolgálatra [höherer auswärtiger
Dienst] képesítő posztgraduális oklevél
[Diplom, Lehrgang für Internationale Studien]
Bécsi Egyetem [Universität Wien]
1978 törvényszéki hites tolmács (Ausztria területén) — német/orosz
[Allgemein beeideter gerichtlicher Dolmetscher]
Bécsi Tartományi Polgári Bíróság [LG ZRS Wien]
1979 konferencia- (szimultán-/szinkron-) tolmács, konferenciafordító
[Konferenzdolmetscher, Konferenzübersetzer] —
tolmács: német/magyar/orosz; fordító: angol is
Osztrák Fordítók és Tolmácsok Szövetsége
[Österreichischer Übersetzer- und Dolmetscherverband
UNIVERSITAS], Bécs
1983 akkreditált [hivatalos] fordító és tolmács (Ausztrália területén)
— angol/magyar/német/orosz (minden kombinációban)
Ausztrál Államszövetség Fordítókat és Tolmácsokat
Kinevező Országos Hatósága
[National Accreditation Authority for Translators and
Interpreters — NAATI], Canberra
1984 békebíró [Justice of the Peace] Queensland állam területén
Igazsgágügyi Minisztérium
[Department of Justice and Attorney General], Brisbane
1985 Kodály-zongoratanár [Kodály Piano Teacher]
Queenslandi Zenetanárok Egyesülete
[Music Teachers' Association of Queensland — MTAQ],
Brisbane
1990 teljes jogú zeneszerző [Represented Composer]
Ausztrál Zenei Központ [Australian Music Centre],
Sydney (ausztrál zeneszerzők szövetsége és kiadója)
 154

—4—

Hivatás, foglalkozás

1956-máig zeneszerző
1962-1963 tudományos külső munkatárs
Magyar Tudományos Akadémia
Földrajztudományi Kutatócsoport, Budapest
1965 dokumentátor, fordító
Magyar Tudományos Akadémia
Agrárgazdasági Kutatóinézet, Budapest
1965-1966 egyetemi lektor — orosz nyelv
Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
Orosz Intézet, Budapest
1965-máig szakfordító — angol/magyar/német/orosz/latin
1966-1968 óraadó tanár — polgári védelem, orosz nyelv és irodalom
Fáy András Ipari Szakközépiskola, Budapest
1968-1969 magánvállalkozó, erdészeti és mezőgazdasági szakfordító
Mezőgazdasági Szaktájékoztató Szolgálat, Budapest
1969 nyelvtanár — angol
Petőfi Művelődési Ház, Kiskunlacháza
1970-1980 fordító — német/magyar
Bécsi Szövetségi Rendőr-főkapitányság
[Bundespolizeidirektion Wien]
1970-1982 főorgonista
Bécsi Magyar Római Katolikus Egyházközség
Német Lovagrend Szt. Erzsébet temploma
[Deutschordenskirche St. Elisabeth], Bécs
1971-1981 zeneigazgató, orgonista
évenkénti magyar Pax Romana kongresszusokon
különböző nyugat-európai országokban
rendező: Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom,
München
1971-máig zenetanár — zongora, szolfézs, összhangzattan
1972-1982 idegenvezető (Ausztria, Liechtenstein, Svájc, Franciaország,
Spanyolország, Monaco, Olaszország területén)
RUEFA, Phoenix-Reisen (magyarországi partnerek:
Expressz, Cooptourist), Österreichisches Verkehrsbüro,
Reisebüro Josefstadt szervezésében (szovjet, magyar,
csehszlovák, lengyel, bolgár, osztrák turisták
számára)
1973-1982 szerződéses szakfordító — német/magyar/orosz
Szövetségi Igazságügyi Minisztérium
[Bundesministerium für Justiz], Bécs
1977-1981 népfőiskolai előadó [Volkshochschuldozent]
orosz, magyar, spanyol nyelv (kezdő és félhaladó tanfolyamok)
Északnyugat-bécsi Népfőiskola
[Volkshochschule Wien-Nordwest]
1978-1982 tolmács kormányközi tárgyalásokon — német/magyar
Szövetségi Külügyminisztérium
[Bundesministerium für Auswärtige Angelegenheiten], Bécs
 155

—5—

1979-1982 vállalattulajdonos, cégvezető

Jurth Kft [Jurth GesmbH], Bécs:
Akadémiai Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda
newscut sajtófigyelő-szolgálat
1982-2008 szerződéses tolmács — angol/orosz/magyar/német
Bevándorlási Minisztérium
[Department of Immigration], Canberra
1984-máig békebíró Queensland állam területén
[Justice of the Peace (Qual)]
1985-1989 egyetemi előadó [Tutor] — magyar, német nyelv
(kezdő/haladó)
Queenslandi Egyetem Modern Nyelvek Intézete
[Institute of Modern Languages, University of
Queensland], Brisbane
1996-máig orgonista
brisbane-i magyar evangélikus és református gyülekezet

Alktómunkásság

Budapest XI. ker. “Március 15” mezőgazdasági termelőszövetkezet

gazdaságföldrajza. Budapest, 1962. 108 p. (kézirat)
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny — 1. díj

A Budapest XI. ker. “Március 15” mezőgazdasági termelőszövetkezet

földrajzi viszonyai. Budapest, 1962. 44 p. (kézirat)
A Magyar Földrajzi Társaság megrendelésére

A metán mint a kémiai ipar nyersanyaga. Budapest, 1963. 76 p. (kézirat)

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny — 8. díj

Referátum a Budapest XI. ker. “Sasad” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet

termelésének gazdaságosságáról. Budapest, 1963. 32 p. (kézirat)
a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportja
megrendelésére

Дружбе жить в веках [Örökké a barátságnak élni]. Lesznaja pravda

Leningrád, 1964. április 9. XXXV. évf. 13. sz., 1. p.

Цыганок В. А., Юрт Аттила [Cüganok V. A., Jurth Attila]. Применение

пневмоприсосов для автоматизации процессов питания станков и
формулирования досок в паркеты [A pneumatikus
szívószerkezeteknek a munkapadok etetése és a deszka parkettává
alakítása céljából történő felhasználása]. Bemutató és referátum a
Leningrádi Sz. M. Kirov Erdészeti és Faipari Akadémia [ЛоЛЛТА]
1964. évi tudományos és műszaki konferenciáján. Leningrád,
1964. május 18. Műsorfüzet: 39. p.
 156

—6—

A metán mint a kémiai ipar nyersanyaga. Budapest, 1966. 7 p. (kézirat)

a Fővárosi Általános Iskola Budapest IX., Ipar u. 8. megrendelésére

Strukturalista angol nyelvi jegyzet. Fonetika I. Budapest, 1969. 16 p.

Strukturalista angol nyelvi jegyzet. Fonetika II. Budapest, 1969. 8 p.
Strukturalista angol nyelvi jegyzet. Nyelvtan I. Budapest, 1969. 16 p.
magántanfolyamok és a kiskunlacházi Petőfi Művelődési Ház által
rendezett angol nyelvtanfolyam használatára

Seper Karl [Károly]. Őrségi daloskönyv. Vasárnapi levél (időszakos kiadvány

kiadásában: Dittrich Emmerich, szerk.) Wien, 1971. 110 p.
Anyanyelvi lektor: Jurth Attila

Referat über das Nachwort von Ján Čaplovič zur Faksimile-Ausgabe der
Zeitschrift “Nova Posoniensia” [Referátum Ján Čaplovičnak a Nova
Posoniensia c. folyóirat fakszimile-kiadásához írt utószaváról]. Wien, 1975.
Az Institut für Finno-Ugristik an der Universität Wien megrendelésére

Strukturwandel des ländlichen Raumes und staatliche Planung in Ungarn

1945-1975 [A vidék szerkezetváltozása és az állami tervezés
Magyarországon 1945-1975]. Wien, 1978. 44 p. (kézirat)
Az Institut für Höhere Studien und Wissenschaftliche Forschung
megrendelésére

Spleen (1961) per violoncello e pianoforte [Spleen (1961) gordonkára és

zongorára]. Australian String Teacher Melbourne, Spring 1989 [1989
tavasz] 11. köt. 2. sz., 25-28. p.

Cello and Piano Recital, Gary Williams [and] Max Olding [Gary Williams és
Max Olding gordonka–zongora hangversenye]. Műsorismertető.
The University of Southern Queensland, Toowoomba, 1994. 10 p.

Az Australian Music Centre (AMC), Sydney kiadásában megjelent és

kapható zeneművek:

Az eredeti felsorolás helyett a katalógusom változó állaga miatt itt annak internetes
elérhetőségét adom meg:

—7—

http://www.australianmusiccentre.com.au/search?
type=work&sort=alphaTitleSort&wfc[]=Attila+Jurth
 157

—8—

Egyesületi tevékenység

1962-1969 meghívott rendes tag

Magyar Földrajzi Társaság, Budapest
aktív tevékenység: előadás — Az 1961/62. évi Országos
Középiskolai Tanulmányi Verseny győztes dolgozatának
megírási körülményei különös tekintettel az alkalmazott
munkamódszerre. Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Földrajzi Intézete, Budapest, 1962. november 21.

1963-1965 tag
Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, Budapest, Leningrád
aktív tevékenység: zongoraművek előadása a Leningrádban
tanuló magyar állami ösztöndíjasok ünnepi
rendezvényein

1975-1982 rendes tag

Osztrák Bírósági Tolmácsok Egyesülete
[Österreichischer Verband der Gerichtsdolmetscher], Bécs

1977-1982 rendes tag

Osztrák Fordítók és Tolmácsok Szövetsége [UNIVERSTAS], Bécs
aktív tevékenység: a “kis nyelvek” albizottságának alapítója
és ügyvezetője

1983-1986 alapító és ügyvezető titkár

Queenslandi Fordítók és Tolmácsok Egyesülete, Brisbane
[Queensland Association of Translators and Interpreters]

1983-1987 vizsgabizottsági tag

Ausztrál Államszövetség Fordítókat és Tolmácsokat Kinevező
Országos Hatóságának [NAATI] queenslandi tagozata
aktív tevékenység: vizsgáztató — magyar/angol akkreditálások

1985-2004 rendes tag

Queenslandi Zenetanárok Egyesülete [MTAQ], Brisbane
aktív tevékenység: diákhangversenyek szervezése,
zongorakíséretek

1987-1991 választmányi tag

Ausztrál Gordonkatársaság
[The Violoncello Society of Australia], Brisbane

1994-2004 tag
Ipswich város tesvérvárosait koordináló bizottság
[Sister City Committee, Ipswich City Council]

1997-2001 média- és PR-felelős

Ipswichi Ifjúsági Zenekar [Ipswich Youth Orchestra]
 158

—9—

Elismerések

1964 Leningrádi városi zenei verseny

[Конкурс художественной самодеятельности Выборгского
района при Ленинградском городском конкурсе авторов и
исполнителей самодеятельной песни], 1964 — 1. díj
(zeneszerzés)

2004 Ipswich város centenáriumi emlékérme

[City of Ipswich Centenary Medal 1904-2004]
Ipswich város polgármesterétől a kultúra és ezen belül
különösen a zene területén kifejtett tevékenységért

2009 elismerő oklevél

Queensland állam igazságügy-miniszterétől
25 évi békebírói tevékenységért

Életrajzi publikációk

Lombard, Linda [szerk.]. Community Arts Directory [Közművelődési

művészeti lexikon]. Queensland Community Arts Network, Brisbane,
1989, 12. p.: Attila F. Jurth

Cummings, David M. [szerk.]. International Who's Who in Music and

Musicians' Directory [Nemzetközi zenei ki kicsoda és zeneművészek
lexikona]. International Biographical Centre, Cambridge (Anglia),
1992, 570. p.: JURTH, Attila Ferenc

Tunny, Karen [szerk.]. Community Arts Directory [Közművelődési művészeti

lexikon]. Queensland Community Arts Network, 4. kiadás, Brisbane,
1994, 41. p.: ATTILA F. JURTH

Tanka László [szerk.]. Ausztrália és Új-Zéland magyar világa. Panorama,

Budapest, 2005, 241. p.: Egyedülálló családi vonósnégyes

Honlap és katalógus (AMC gondozásában):

http://www.australianmusiccentre.com.au/artist/jurth-attila
 159

Kedves jó Osztálytársam!

Köszöntelek abból az alkalomból, hogy elmégy vagy elmehetnél a jubileumi osztály-

találkozóra, ami azt jelenti, hogy megvagy, és örülök, hogy megvagy. Én nem leszek
ott. Nem azért, mert útjaink elváltak, hanem azért, mert sose voltak közösek. Még-
pedig az én hibámból.
Osztályunknak ugyan része voltam, de te is érezted, én is, hogy hozzátok tarto-
zásom csupán névleges volt. Nem vettem részt az osztály iskolán kívüli társadalmi
életében, még kevésbé a társadalmi munkában, ami visszatetsző volt, és az olyanokat,
mint én a közösség jogosan kiveti magából, vagy be sem veszi sorai közé. Ezt tudtam
és vállaltam. Az iskolában mint tömegintézményben nem éreztem jól magam.
Négy éves lehettem, amikor egy orvosi vizsgálat során nem súlyos, fejlődésem
során kiheverhető szívzavart állapítottak meg. A következő tíz esztendőben félévente
felülvizsgáltak a gyermek-szívgondozóban, és testnevelés alól teljes felmentést
rendeltek el. A prognózis bevált. 1959-ben makkegészségessé nyilvánítottak, de a
gimnáziumban szinte az első tornaórán felsültem: elkéstem arról, hogy felzárkózzak
mellétek, akik iskolán belül és kívül mindvégig sportoltatok. Már a bemelegítő
futásnál kifulladtam, és a labdajátékoknál olyan ügyetlen voltam, mint egy óvodás-
gyerek. Az a csapat, ahová engem beosztottak, menthetetlenül veszített, és ezzel meg-
alapoztam a népszerűtlenségemet. Kérésemre végig az érettségiig megkaptam a
felmentést, amivel csak erősítettem bennetek azt az érzést, hogy én mindenből
kivonom magam.
Az iskolához közel laktam: még a villamoson sem volt alkalmam veletek barát-
kozni. Gottesmann Viktortól és Pázmány Gyurkától eltekintve – akik az általános
iskolában hét évig voltak osztálytársaim – közületek mindössze Bikszádi Bandi és
Gleviczky Anni otthonában jártam, náluk is csak egy-két alkalommal. Osztályon
belüli baráti körökhöz nem tartoztam, veletek közös programokban nem vettem
részt. Táncolni sem tudtam; házibuliban életemben egyszer, diszkóban mindmáig
kétszer voltam. Mindezt nem készakarva vagy arroganciából tettem, hanem csak
egyszerűen így adódott. Egész gyermekkoromban magányos voltam, és korán meg-
szoktam, hogy gondolkodásomat, véleményemet nem a közösség csiszolja, ezért
engem érthetően antiszociális különcnek néznek. Ez a sorsom: mindig másként
voltam máskéntgondolkodó. Ugyanakkor önhibámból én sem tettem semmit annak
érdekében, hogy a közösség mint például az osztályunk befogadjon. Ti és én nem
egymással, nem egymásnak, hanem egymás mellett éltünk, mint egy sínpár: ti az
egyik oldalon, én a másikon. Megszoktátok, hogy nem mentem el veletek az osztály-
kirándulásokra (egy kivétellel), megszoktátok, hogy tanítás után perceken belül
eltűntem közületek, és megszoktátok, hogy nem hiányzok nektek.
Te és én négy évig úgy nem találkoztunk, hogy párhuzamosan futottunk. Azóta
úgy nem találkoztunk, hogy elkanyarodtunk. Én kanyarodtam el tőled annyira, hogy
jobban nem is nagyon lehet. Nyugatra távoztam és te Keleten maradtál? Ó, ne hidd:
én futottam Keletre, méghozzá annyira, hogy jobban nem is nagyon lehet. És ma is
annyira másképpen gondolkodok, mint ahogy illik vagy elvárnád, hogy jobban nem is
nagyon lehet. Ezért jobb, ha
„A Kelet az Kelet, a Nyugat az Nyugat, s a kettő soha nem találkozhat.”
[“Oh, East is East, and West is West, and never the twain shall meet…”]

Tisztelettel és megbecsüléssel tartalak meg az emlékezetemben:

Attila
 160

Fénykép: Gajdár Pál, Budapest, 1963. február 12.

KIFELÉ!