ÍRÁS ÉS BESZÉD

(1) SZÓKINCSFEJLESZTÉS

Tartalom

Közmondások, szólások a nyelvről, a szavakról, a beszédről és a hallgatásról

Közmondások szólások
Feladatok
Tudnivaló röviden és hosszabban
Balázs Géza: A magyar frazémák szövegtipológiája (részlet)

Dalszövegek a szó hatásáról

Bródy János: Keresem a szót
Bródy János: A szó veszélyes fegyver
Feladatok

Közmondások egy festményen: id. Pieter Bruegel: Flamand közmondások

Id.P. Bruegel: Flamand közmondások
Szövegmagyarázatok
Feladatok

Közmondásferdítések, paródiák
Varga Katalin-T. Litovkina Anna: „Hallgatni Arany, beszélni Petőfi.” A magyar
antiproverbiumok ferdítési módjai – formai változatok és nyelvi humor (részlet)
Karinthy Frigyes: Együgyű lexikon (részlet)
Feladatok
 KÖZMONDÁSOK, SZÓLÁSOK A NYELVRŐL,
A SZAVAKRÓL, A BESZÉDRŐL ÉS A HALLGATÁSRÓL

1. A bánatos szívet akármi szó szele is megkeserítheti.

2. A hízelgés jó csengésű hamispénz.
3. A szó gyakran jobban vág, mint a kard.
4. Addig szolgád a szó, mint ki nem mondottad.
5. Annyit locsog, hogy becsületes ember nem is fecseghet mellette.
6. Egy szó is lelket zavarhat.
7. Egyszer a nyelv édesít, máskor megdöf, keserít.
8. Gonosz nyelv nagy tüzet gyújthat.
9. Módjával ejtett szó enyhíti a fájdalmat.
10. Nem mindig hasznos a hallgatás.
11. Rossz hír szárnyon jár.
12. Szava adja el az embert.
13. Többen vesztek el nyelvek által, mint fegyver által.
14. Többre mégy szóval, mint karddal.
15. Hallgatni arany, beszélni ezüst.
16. Nem tesz lakatot a szájára.
17. Megoldódik a nyelve.
18. Hosszú lére ereszt.
19. Szájába rág.
20.Vétkesek közt cinkos, aki néma.

 Szállóigévé vált sor Babits Mihály: Jónás könyve című művéből.

1. Melyik szólás utal a bőbeszédű, a bátor, a rosszindulatú, a bánatos, az indulatos,
harcias emberre?

2. Válassz ki egy-egy szólást és értelmezd a jelentését!

PÉLDA (1)
A hízelgés jó csengésű hamispénz.

Az értelmezéshez megkereshetjük a hamis és a hízeleg rokon értelmű szavait is!

hamis hízeleg

csalárd, ravasz, álnok, tömjénez (valakit), hajbókol,

alaptalan dörgölődzik (valakihez), bókol

A hamis pénz, hasonlóan a hamis szóhoz, ugyan jól csenghet, de mögötte nincs valódi
tartalom, értéktelen. A hízelgő ember szép szavakat mond, de nem őszintén.

PÉLDA (2)
Megoldódik a nyelve.

Az ember, aki eddig szorongott, hallgatott, szótlan volt, most megszólal, beszédes lesz.

3. Találsz-e egymásnak ellentmondó szólásokat is? Hogy vélekednek például a

’hallgatásról’?

4. Keress szólást a következő igékhez: vigasztal, megbánt, pletykál, hallgat, bátran

kimond!

5. Vajon miért jár a rossz hír szárnyon? És hogyan terjed a jó hír?

6. Miért kelt humoros hatást, ha összekeverjük vagy torzítjuk a szólásokat?

PÉLDA
Karinthy Frigyes külön humoros stílust is fejlesztett ebből. Pl. Evés közben jön meg az étvágy
helyett: Evés közben jön meg a postás; Ki korán el, aranyat lel helyett: Ki korán kel, tróger.

7. Miért nevetségesek az alábbi szófordulatok? Hogy hangzik az eredeti szólás?

Pl. Kérészéletű = igen rövid életű, rövid ideig tartó.

Egy cipőben evezünk

Hattyúdalként fogok visszavonulni.
Van az életnek más serpenyője is.
Borotvaélen felül vagyok.
Kárász életű.
Kialakul az eredeti kerékvágás szerint.
8. Beszéljétek meg, milyen tapasztalatokat közölnek a szavak, a beszéd hatásáról ezek a
közmondások, szólások!

Válasszatok ki egy-egy szólást, és találjatok ki olyan élethelyzeteket, ahol ezek a

szólások elhangozhatnának!

9. Az idézett közmondások, szólások kijelentő mondatok. Vajon miért nem felkiáltások

és miért nem kérdések? Ahhoz, hogy választ kapjunk, mondjuk el kijelentő
mondathangsúllyal, majd próbáljuk meg kérdő és felkiáltó mondatként is hangoztatni.
Figyeljük meg, mi változott!

10. Találjunk ki egy rövid párbeszédet!

PÉLDA
Mikor és miért kiáltanánk rá valakire e szólást használva: De hiszen te is tudod, nem mindig
hasznos a hallgatás!
Mikor és miért kérdezhetnénk ugyanezt: nem mindig hasznos a hallgatás?
 DALSZÖVEGEK A SZÓ HATÁSÁRÓL

1. Olvassuk el a Keresem a szót című Szörényi-Bródy dalszöveget! Melyik szófordulat

fejez ki bátortalan közeledést, melyik a másikhoz való kötődést, melyik kérést?

2. Vajon miért ismétlődik refrénként a Keresem a szót, keresem a hangot sor?

Keresem a szót
Album: Válogatás
Szerző(k): Szörényi Levente - Bródy János
Előadó: Koncz Zsuzsa

Ó, én még nem tudom, hogy fogjak hozzá, Én már nem tudom, mi az, mit érzek,
Én még nem tudom, hogy kezdjem el. Én már mindenben kételkedem,
Keresem a szót, keresem a hangot, Keresem a szót, keresem a hangot,
Keresem a szót, keresem a hangot. Keresem a szót, keresem a hangot.

Tudom, elmondva másképp hat minden, Így hát légy kicsit megértőbb kérlek,
Félek, nem értesz engem majd meg. Néha őszintén segíts nekem,
Keresem a szót, keresem a hangot, Keresem a szót, keresem a hangot,
Keresem a szót, keresem a hangot. Keresem a szót, keresem a hangot.

Nézd, én már lassanként nem hiszek
senkinek,
Mégis mindinkább érzem, hogy,
szükségem van nagyon rád,
Hidd el nekem.
Nézd, én már lassanként nem hiszek
senkinek,
Mégis megkérlek, ne menj el,
ne hagyj el, egy kicsit várj,
Türelmesen.

3. Olvassuk el A szó veszélyes fegyver című dalszöveget! Mit jelent a szövegben a

„fegyvertelen” kifejezés?

4. Mi minden történhet a szöveg szerint a kimondott és a leírt szóval?

A szó veszélyes fegyver

Szerző: Bródy János, zene: Szörényi Levente

A szót kimondják,
ki tudja, ki hogyan érti.
A szót leírják,
ki tudja, ki mire gondol.
A szó veszélyes fegyver,
és van, aki fegyvertelen.
A szót hallgatják,
ki tudja, ki hogyan érti.
A szót olvassák,
ki tudja, ki mire gondol.
A szó veszélyes fegyver,
és van, aki fegyvertelen.
A szó elrepül,
ki tudja, kit hogyan talál.
A szó messze száll,
ki tudja, hol áll meg végül.
A szó veszélyes fegyver,
és van, aki fegyvertelen.
5. A felsoroltak közül melyik kötőszó illene a tagmondatok közé? Rövid magyarázattal
indokold a választásodat és mondd el, a kötőszóval mi változik a sor jelentésében!

A szót kimondják, / ki tudja, ki hogyan érti.

A szót leírják, / ki tudja, ki mire gondol.

Kötőszavak: mert, de, azonban, ugyanis, ám, vagy, ennélfogva, hogy, és.

6. Gyűjtsük össze az állítások és a kérdések igéit a szövegből!

Állítások Kérdések
(a szót) kimondják (ki hogyan) érti
(a szót) leírják (ki mire) gondol
(a szót) hallgatják (ki hogyan) érti
(a szó) elrepül (kit hogyan) talál
(a szó messze) száll (ki tudja, hol) áll meg

Mit olvasol ki a táblázatból? Foglald össze a saját szavaiddal egy olyan címzettnek, aki
nem ismeri a dalszöveg egészét!
KÖZMONDÁSOK EGY FESTMÉNYEN: ID. PIETER BRUEGEL:
FLAMAND KÖZMONDÁSOK

Staatliche Museen zu Berlin - Gemaldegalerie, Berlin Készült: 1559

Részletek:
Egy réges-régi tanítómese szerint az egerek
tanácsa egy napon elhatározta: csengőt kell
kötni a macska farkára, hogy az ne tudjon
többé nesztelenül surranni, mert: csengős
macska nem fog egeret. De amikor nagyszerű
ötletüket meg akarták valósítani, egyetlen
egér sem akadt, aki a dolgot végre merte
volna hajtani. Innét ered, hogy: az a bátor
ember, aki felköti a harangot a macskára.
Többnyire azonban senki sem ilyen bátor,
mert általában azt az embert jelölik vele, aki
tudja, mit kellene csinálni, de mégse teszi
meg. Azt mondja, mint az angol szólás:
Igazad van bizonyára, de ki köt csengőt a
macskára? Középkori ábrázolásokon, főként
templomi szentélypadok faragványain
közismert motívum ez, s azt az embert jelzi,
aki valamely végre nem hajtott hőstettel
kérkedik. Mint itt a képen is: az állig érő vért
csak aláhúzza az indulatos hősködés
visszásságát.
Mellvért és sisak jelzi a vértezetet - Flandriában a páncélruha hirtelen haragot jelentett - azon
a férfin is, aki odább fejjel megy a falnak. Furcsa alak ez, félig öltözetlen, félig felfegyverzett
- vagyis: meztélláb jár, szablyával oldalán; a festő itt kétszeresen is jelzi, amit ábrázolni kíván,
hogy az esztelen düh nem vezet jóra, mert mint a mondás tartja: fejjel falat rontani nem lehet.
Látható még a ház előtt egy malaccsalád is: az anyakoca épp a csapot húzza ki a hordóból, a
bor majd elfolyik. S mit mond a szólás az italt fölösen fogyasztó emberre? Hogy részeges
disznó, vagy más változatban: részeg, mint a csap. A Németalföldön átvitt értelemben az
elhanyagolt vagy pazarló módon vezetett gazdaságra is azt mondták: itt kihúzta a disznó a
csapot. Éppen mint a képen.

Két ellentétes tulajdonságú ember áll egymás

mellett ezen a részleten: az irigy és a
pazarló.
A férfi, aki hosszú szárú halászcsizmájában
oly lélekszakadva gázol a vízbe, hogy még a
kalapját is elhagyja, olyan rossz természetű,
hogy mindent sajnál, ami nem az övé. Azt is
irigyli, hogy a nap az égen van - mint a
magyar mondás tartja, vagy másként: nem
állhatja, hogy lássa a napot, amint a vízben
csillog. Ezért rohan, hogy legyezőjével
árnyékot csináljon; egy még régebbi
németalföldi ábrázoláson egy fegyveres férfi
alabárdjával igyekszik megtenni ugyanezt. A
jelenet egyszerre jelenti az irigységet más
szerencséje láttán, meg a hasztalan
igyekezetet annak megakadályozására.
A lépcsőn álló díszes öltözetű gazdag pedig
aligha lesz soká az, mert pénzét a vízbe
szórja. Ahogy a magyar mondja: több a
pénze, mint az esze, s ezért: kidobja a pénzét
az ablakon. Itt a képen a folyóba dobja. Ezért
aztán a szó szoros értelmében elfolyik a
pénze. A két különböző természetű férfi
valamiben mégiscsak azonos: balga és
haszontalan cselekedet mindkettőjüké.

Ha jól figyelünk, egy harmadik ember nyomát is fellelhetjük még: a vízen egy elárvult kalap
úszik. Valaki ott nem tudja fejét a víz fölé emelni.

A közmondások egy festményen feladatokban a képek és a képekhez tartozó szöveg forrása:

www.berze-nagy.sulinet.hu/.../flamand.jpg
1. Nézzük meg tüzetesen, részletről-részéletre Bruegel festményét! Olvassuk el
figyelmesen a részletekhez tartozó magyarázatot!

2. Meséljük el, fejtsük ki, hogyan jeleníti meg a festmény a szólásokat, közmondásokat!
A közmondások jelentéséből mit emel ki, mit hangsúlyoz a festő? Milyen emberi
tulajdonságok, érzelmek jelennek meg a festmény két részletén?

Csengős macska nem fog egeret.

Igazad van bizonyára, de ki köt csengőt a macskára?
Azt is irigyli, hogy a Nap az égen van.
Még azt is irigyli, hogy a Nap másra is süt az égen.
Több a pénze, mint az esze.
Elfolyik a pénze.
Fejjel falat rontani nem lehet.
Részeg, mint a csap.
Kihúzta a disznó a csapot.

3. Van-e magyar szóláskincsben azonos jelentésű vagy rokon értelmű megfelelője a

képen azonosított flamand közmondásoknak?
 TUDNIVALÓ röviden

Közmondások, szólások: előre látható, adott helyzetben

rutinszerűen alkalmazott, automatikusan ismételhető, két vagy több
szóból álló, többé-kevésbé kötött szókapcsolatok.

Vannak szinonim közmondások, amelyek ugyanolyan jelentést

közvetítenek, mások homlokegyenest más „bölcsességet”
tartalmaznak. A magyar közmondások között is vannak egymásnak
ellentmondók (pl. Aki szeret, az mindig fél -><- Aki szeret, kétszer
él, vagy Ruha teszi az embert -><- Nem a ruha teszi az embert), de
szinte kivétel nélkül ilyenek az időjárásjósló szólások, regulák is.

A közmondások, szólások (frazémák) meghatározó jegyei:

 a felidézhetőség,
 az állandósultság,
 a közkeletűség,
 a kifejezőerő (expresszivitás),
 a képszerűség,
 a stabil vagy változtatható nyelvi forma.

TUDNIVALÓ hosszabban

Balázs Géza: A magyar frazémák szövegtipológiája nyomán (részlet)

Bárdosi Vilmos és munkatársai (2003) legújabb, legteljesebb magyar szólástárukban,

amelyben a nyelvben előforduló szókapcsolatoknak következő felsorolását adják:

 szólások (felkapja a vizet ’felidegesedik’, árkon-bokron keresztül ’nagyon messze’)

 szóláshasonlatok (szegény, mint a templom egere; annyit ért hozzá, mint tyúk az
ábécéhez)
 beszédhelyzethez, szituációhoz kötött, “akkor szokták mondani, ha…” típusú,
pragmatikus helyzetmondatok, konvencionális szójárások (Most ugrik a majom a
vízbe ’most következik a lényeg’, Szépre száll a füst ’cigarettázáskor mondják, ha
valaki felé száll a füst’)
 ún. beszédművek (folklorisztikus művek) a következő néhány lehetséges altípussal:
köszönések, megszólítások (Pálinkás jó reggelt, Hol jársz itt, ahol a madár se jár?!)
szitkozódások, átkozódások (Az isten verje meg!, Az anya keservit!)
politikai jelszavak (Munkát! Kenyeret!, Nem kell a sóder, nem kell a duma, saját
medrében folyjék a Duna)
  sírfeliratok (Nyugodjék békében!, Itt nyugszom én, olvasod te, olvasnám én, nyugodnál
te!), butéliafeliratok (Nézz a butykos fenekére, ott az élet dicsősége!), ruhafeliratok
(Foglalt vagyok.),
 graffitik (Hülye, aki elolvassa!)
 szállóigék, bölcs mondások, idéztek (Nyelvében él a nemzet.)
 mondatértékű közmondások, szokásmondásokat, amelyeket az általános érvényűség
igényében használnak, életbölcsességet fogalmaznak meg (Ki korán kel, aranyat lel.)

A szólás és a közmondás közötti különbség az, hogy a szólás valamely fogalom helyettesítője,
a közmondás viszont már ítélet. Pl. Úgy fél tőle, mint a tűztől (szólás) – Égett gyerek fél a
tűztől (közmondás); Könnyű Katát táncba vinni (szólás is, közmondás is).

Szemerkényi Ágnes néprajzkutató szerint (1194) szerint a közmondások jelentését

értékszerkezet szempontjából két ideáltípusba lehet sorolni, az értékgazdagodást és az
értékszegényedést mutatók közé. Időszerkezet szempontjából vannak előre- és vannak
visszatekintő közmondások. Tény azonban, hogy minden egyes közmondás esetében nehéz
lenne az ideáltípusba sorolás, valamint sok a “komplex” eset!

 Értékgazdagodás és előretekintés: Nincsen olyan nagy hegy, amit el ne lehessen

hordani (’nincsen olyan nagy feladat, amelyet kitartó munkával el ne lehetne
végezni’).
 Értékszegényedés és előre- meg visszatekintés (komplex): Ez a hét is jól kezdődik,
mondta a cigány, mikor akasztani vitték (keserű gúnnyal mondják, ha valami rosszul
kezdődik)

A közmondások logikai felépítése lehet oksági összefüggést kifejező, azonosító vagy

szembeállító:

 oksági összefüggés: Ebnek eb a fia, Akinek a szekerén ülsz, annak a nótáját fújjad.
 azonosító: Az idő pénz, Szeget szeggel.
 szembeállító: Sok nem használ, kevés nem árt, Sokat akar a szarka, de nem bírja a
farka.

A szembeállító közmondások nagy számát jelzi, hogy további alkategóriák is könnyen

kimutathatók:

sok-kevés: Keveset szól, sokat mond.

fiatal-öreg: Fiatal katonából válik a vén koldus.
kicsi-nagy: Kicsiny ember nagy bottal jár.
fehér-fekete: Fekete karácsony, fehér húsvét.
jó-rossz: Minden jóban valami rossz.
szép-csúnya: Szépnél van szebb.
KÖZMONDÁSFERDÍTÉSEK, PARÓDIÁK

Varga Katalin-T. Litovkina Anna: „Hallgatni Arany, beszélni Petőfi.” A magyar

antiproverbiumok ferdítési módjai – formai változatok és nyelvi humor (részlet)

Karinthy Frigyes: Együgyű lexikon (részlet)

KÖZMONDÁS

Rövidre fogott tanácsok és életbölcsességek, melyek szimbolikusan vagy átvitt értelemben

fejeznek ki egy tapasztalatokon alapuló igazságot, melyet kellő magyarázattal és
értelmezéssel körülményekre és helyzetekre hasznosan alkalmazhatunk. Vigyáznunk kell
azonban, hogy helyesen alkalmazzuk őket, és ne tévesszük össze a körülményeket, amelyekre
alkalmaztuk. Néhány példát magyarázattal alább közlünk:

1. Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

Aki másnak valami kellemetlenséget csinál, neki van belőle baja. Például ha valakiről
bebizonyítom, hogy azt a sok pénzt, ami van neki, sikkasztotta, és neki ezzel
kellemetlenséget csinálok, nekem van belőle bajom, mert akkor ő nem ad nekem abból a
pénzből. Fordítva viszont: aki magának vermet ás, más esik bele, például ha én elcsábítok
egy leányt, más veszi el feleségül.

2. Amelyik, kutya ugat, nem harap.

Megnyugtató tapasztalat, mely szerint bátran lehet közeledni az ugató kutyához. Kezdőket
azonban figyelmeztetünk, hogy a kutyák nem tudják ezt a közmondást. Megfordítva:
amelyik kutya harap, nem ugat - ez még nincs bebizonyítva, lehet, hogy ugat, csak nem
hallani, mert tele van a szája.

3. Kaparj, kurta, neked is lesz.

Például ha valakinek valami bőrbetegsége van, és azt egy másik ember kaparja, neki is
lesz.

4. Eső után köpönyeg.

Egészségügyi szabály, mert eső után rendesen hűvösebb a levegő, és így ajánlatos
übercigert húzni.

5. Vér nem válik vízzé.

A legújabb orvosi tudomány által megdöntött tapasztalat (lásd: vízibetegségek).

6. Kutyából nem lesz szalonna.

Legfeljebb disznózsír.

7. Minden órádnak leszakaszd virágát.

„Virág” alatt átvitt értelemben fiatal leányokat és nőket kell érteni. Megfordítva
zsebmetszők részére alkalmazható: minden virágnak (leány, nő) leszakaszd óráját
(zsebóráját).
8. Sötétben minden tehén fekete.
Rendkívüli jelentőségű ipari felfedezés, melynek segítségével nagy mennyiségű fekete
lakkot és festéket meg lehet takarítani azok részére, akik ragaszkodnak hozzá, hogy a
tehenek feketék legyenek, nem szőkék.

9. Öreg ember, nem vén ember.

Sajátságos patológiai kísérlet, melynek segítségével be lehet bizonyítani, hogy öreg
embereknek elméje már teljesen el van gyöngülve, amennyiben nem veszik észre, hogy
„öreg” és „vén” ugyanazt jelenti. Fiatal ember ugyanis nem ugrana be ilyen marhaságnak,
hogy „fiatal ember nem ifjú ember”.

10. Más kárán tanul az okos.

Például ha valaki franciául tanul, az az apjának a kára, mert neki kell fizetni a tanárt.

11. Égre követ ne dobj, mert fejedre esik.

Például ha valaki elmegy egy épülő ház alatt, ráesik az a kő, amit más az égre dobott.
Helyesebb tehát a követ magasból a földre dobni, akkor más fejére esik.

12. Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér.

Egészségügyi tanács, ami főleg azoknak kellemetlen, akiknek nagyon hosszú takarójuk
van; ezeknek néha kétméternyire ki kell nyújtózkodni.

13. Ki korán kel, aranyat lel.

Viszont aki aranyat lelt, későn fekszik, és másnap már nem tud korán felkelni.
Leghelyesebb le se feküdni, akkor mindenkit megelőz az ember.

14. Ki kevéssel be nem éri, az a sokat nem érdemli.

S így érdemtelenül kapja meg.

15. Mindenki a maga szerencséjének kovácsa.

Kivéve Kovács Gyulát.

16. Lassan járj, tovább érsz.

Az érettségiző fiatalemberre fordítva áll: lassan érik, tehát tovább jár.

17. Minden látszat csal.

De minden csaló látszik.

18. Nem mind arany, ami fénylik.

Lehet kedvező körülmények közt gyémánt is.

19. A türelem rózsát terem.

Egyebet nem.

+ Lackfi János: Tanulságok