38 | Aszetten és az ind nivel akkor a struktira uralmat valésitandink meg a mozgéssal szemben (megha: ‘isitva igy magét a miiver), benniinket pedig épp a kett6 egysége érdekel.” ‘A Hegel dtal hangstilyozott parhuzamok kozdtt Labarriére hdrom tipust ktlon- boiztet meg: 1. sLinedis" pathuzamok: a kifejtés linearitésat, azaz nyelvi-fogalmi kontinui- ‘isit biatositiék. Ezck egy része puscta utalds, stiusfordulat stb, s fgy nem relevansa struktiraé a mozgis viszonya szempontabél. Strukturdlis" pérhuzamok: ystatikus kirkérdsséget” fejeznek kia mi struk- ttirdt, architektonikajatvilégitjak meg. 3 »Mozgas-parhuzamok”: .dinamikus korkirdsséget”fejeanek ki, zaz ugyan annaka mozgésnaka visszatérését kilnbdz6 tartalmakon keresztiil* A struiturdlis pdrhuzamok nem misok, mint mar létrejétt totalitdsok kézbtti megfelelések. A lefrt mozgést igyszélvin ,megallitiuk’, hogy dttekintstk az egyes toralitasok kozott tennallé viszonyokat. Strukturdlis pérhuzamok a kévetkerOk: 4. az tj alakokat bevezet6 révidebb scdvegek (az kj, még kifeletlen totalitast vetik ssze az elézdekkel}; 2. a nagy architekturdlis szdvegek’, vagyis az Es, A szellem, illetve A vals szakaszok bevezet6i, valamint az absaolit tuddst térgyal teljes fe. Jevet. Ez utdbbiakrdlazt lehet mondani, hogy a mi formajéra reflektaélnak, itt nem a tartalmon és kifejtésén bell vagyunk, hanem kivilrél hatdrozzuk meg ket alake vagy alakok két totalitasdnak egymashoz viszony tott helyzetét." A..mozgds-pérhuzamok” esetébenazonbanmérnem formdlisviszonyokrélvan sis, hanem a tartalom valésdgos organizacigjarél. Ezek a parhuzamok dltalaban kitiin, {etett alakokra" vagy ,mintaszerdi szekvencidkra” utalnak, amelyeknek normativ s2erepitk van azokban a folyamatokban, amelyekben emlitésre kerillnek. Labarrire szerint ezek adhatjék a keatinkbe a mdi kulesdt. itt harom kategoriat kiilénboztet Imex: . belsdszintmutatoksfigyelemreméltéalakok" felemlitése, egy hasonlésaigot vagy kulinbéz6séget alahiizand6, De itt mér nem statikus dsszehasonlitéstdl van $26, hanem annak jelzésér6l, hogy egy mar megtdrtént mozgds hogyan valésul meg Sie egy Gjabb exitudcisben. sllegcctvetel, a ritmusjelzese" (dation du rhytme); 2. sellenpontok® utalds egy-egy ,valésdgos szellemre”, amely megfelel valamely ‘ogalomnak; s. ket mozgds szintbelirokonsdga vagy egy meghatarozottalak szinté ‘gy egymishor kapesol6dé alakok ,tipus-szekvencigjénak” szintjén.” Mindennek fényében elmondhat6, hogy A seellem fenomenolégigidnak valdcdgos ‘truktiraja legalabb hérom rétegre bonthat6, éspedig egy glinedris, egy ,statiku- ‘an kork6rds" é egy ,dinamikusan kérkbrds” struktardta, A kovetkerdkben arra 15m. 53, Vo. tovdbb a kordbban mondot emalalmarhatoar egsere 5 bm bo. 6 Abifejensjelemési sa kovethens fence 17 Labarrtve:tm. 60-5 aka: minden sakasenak sat obaséi sabi van, amely ILA SZkLLEM FENOMENOLGGIAJANAK TORBSZOROS OLVASATA | 39 isa 6 litdsra is szembetiind linedris struktiira mellett tesziink kiséretet, hogy az els litdsrais szer 5 ; ~ Labarrigre elemzéseire tamaszkodva - a mésik kett6t is rekonstrualjuk 1. A linearis olvasat a minden, ami van, folyamat, ésha a reflexisfolyamataban nem lehet areflexi6te- casa sng weal abies fenomenolgiatvllalkorssnak ana kell egy clyan pont tdat ojamatban, aol egal kendett vet: valal be Kell lépnie kiebe.Evleg btholbeléphetn, hiszen maga a dat dalektikus dove gata birmely onto évényes mon clndthat. Ar ha telssegre treks vagyis a lehet6 legkomplexebb perspektiva elérésére, akkor logikus, hogy a legegy- mmegaapozistban elsédeges vagy Epp trténtieg” ela voi, hanem azér, ment seekecete sein leet legegyszerbd vagy ~eva szempont sem zihat6 ki ao- ‘abe olvas6 a krabelistermészetestudat”sudmra a eet legbverlenehonek (Galeghevésbéetségbevonhatona) cnt nnenindleltet aa it amelyne fordn &taat sorozatosan fel fogja fedezni mindenkor stdiumainalhidnyossé gait, és stratégiakat fog kidolgozni ezek meghaladésara. Ezeket kOvetjUktehat végig a linearis” olvasat sordn, a mi fejezetek szerinti beosztasat kavetve. L Azérzéki bizonyossig; vagy az ,ez” ésavélekedés A szvetlenne’tekintt a biznyossignem mona meg trys hogy ‘micsoda csak azt, hogy van. A targy egy ye2”, amelyikc itt & most een va A Erdle eme kvvetlensége axon illus mon” elnikabban plana slg mnhatsrornns egy pli mit cppogy nem Ko leneihanem render vsonyaktal Adzetttinekbizenyl Ugyanes ad kik smetmegahor isha apa dat ar eekeiry byt ist rhs tvdkenyseet ent acne bony lnygéne klar ugya azzal kel vembesni, hogy a mds én sematamisaz wits 2 er gyhogy xa Kindulont x onngitmegszintténk, 2 litlgns Krvetlenéy. pei iowvettne ony A arma lehetép at hogy a tat mers ar ae Xi bizonyossg esl ind eho vizant ara el joie hogy a ret Bicones gy Esa thls ysegbentekintve vlan yaa éreékelés teh eleve feltteleziazdllandéan eltGin6 ,most-ok sokasigénak 6 foglaldst. gy jutunkeelazésaelésher. Ve Andreas keri m8| Asentiem és az 106 érvékelésselellentétben az észlelés cleve éltalénosnak tekinti azt, ami sad étertinek szamit. A térgy ennek értelmében tulajdonsdgok sokasagat felmu- Auld dolognak mutatkozik, ezzel pedig explicte is megjelenik a tudat mozgisdban A negicid tevékenysége, amennyiben a térgyatlefré meghatérozdsok kizdrnak més Imeghatdrozdsokat, mésrészt a tulajdonsdgok a dologra mint ,kizdmbds elemre” ‘onatkoznak, amely kilinbézik t6lik. Az. észlelésben benne rejlé negécis mozza- hata azonban a tévedés lehetdségeét is magaban foglalja: lehetséges, hogy rosszul tonositjuk a térgyat, vagy rosszul dllapitjuk meg tulajdonsdgait. Kovetkezéskép- pen a tudatnak olyan kritériumok utdn kell néznie, amelyek képesek kikiisz8bdIni tévedést. Az.észlelés igazsdginak kritériumst azonban csak olyasmi adhatja, ami tui van az észlelésen; ezen a ponton kezdi el a tudat sajat tevékenységet viesplni, vanyio ofefogdsdoan egyuittal az igazbol magdra reflekedlt™» Rajn ugyanis, hogy az észlelésben el6fordulé nem-igazsig benne magéban van, ezzel egyttt pedig arrais, hhogy mi magunk vagyunk a kézeg, amelyben a dolog mozzanatai meghatérozéd. nak, mi tartjuk fenn a dolog dnazonossagat és egységét a tulajdonsigok sokasigé- ban. Igy lép be a tudat az értelem birodalmaba. 16 és értelem, jelenség és érzékfeletti vilig A kblesdinhatds, amelyet a tudat az észlelésalakjsban a dolgok tulajdonségai kézbtt felfedezett, az eré fogalmsban nyer meghatérozast, amely azt fejezi ki, hogy az ere- detileg Onallsknak ételezett elemek thatjakegymist. Azer fogalma azutdn tobb- sxbtdsen kozvetitettnek bizonyul. EldszOr is, az onallésig és a megnyilvanulis di- alektikajat mutatja, hiszen egyrészt meg kell nyilvanulnia, egyébként nem lehetne 16, mésrészt viszont ha pusztén a megnyilvinukist tekintjik, akkoreltinik az er6 fogalma, 6 maradnaka puszta ecetlegesfalyamatok, Mésuulscur a dat »a Golgok belsejét” vizsgalva rijén, hogy az, ami az erét kifejexddésre vagy Snmagiba vald visszahiiz6dasra gerjesati, maga is eré. {gy jon létre az erdk jatskénak” alakzata, amely egyszersmind az értelem és a dolgok ,belseje” kbzitt kézvetit. Ennek a ta pasztalatnak készénhetéen sziiletik meg a jelenség kategorigja, amely aztfejezi ki, hogy az, ami a dolgokbé! megnyilvanul, nem meriti kia dolgok lényegét, de nem is pusatén esetleges.” ‘Am ha az értelem az érzékelhet6 viligot jelenségként értelmezi, akkor ezzel Aitesztkségszertien tételeznic kell ajelenség ellenfogalmét, a meg-nemjelend, mde megismerhet6, maradands ,tilsét” (Jenseits) is, amely a torvények birodal. » Tne 30 Limo, ILA SZELLEM FENOMENOLOGIAJANAK TOBBSZOROS OLVASATA | 41 amaként nyer stilird meghatérozottségot." Csakhogy a torvény egyfelél nem képes 2 planady nsadldlen tngyscteasion, Isfel6pedig nmagaban is ellntmon, dso: egyrésn rdsleges (his csak ey tOrvény ask Keni), mésréset peg min€ inkabb megfelel a trvény fogalmanak, vagyis minél dltalénosabb, annl keveseb- Fa scared ean eco vilig”alakeatan keresetil probal- ja meg meghaladni:eszerint az, ami a jelenségvildgban ,azonos’, valamilyen, a2 foto viligha’ azaz taliban” snemazonos,vagys msmiyen, é ford va, Csakhogy ha ket, egyméssal ellentétes és egymasnak ellentmond viligot teleziink, akkor ,mindegyik Onmaga megforditott viliga’, akkoreltinik a mérce: nem vilgos mér, hogy melyiket melyikhez kell viszonyitani, nem lesznek fixmoz- zanatok,dllandé meghatérozsok. It dll el6 a végtelenség hategridj, és ez aza pont, ahol mar nem maradhatrejtvea tudatelét, hogy mindenkoritargyat vizsgalva va- lojaban onmagaval van dolga.” EL.01 kezdve az Outudat exepéa (is) morgunk. IV. Az dnmagarél valé bizonyossag igazséga [ontudat] 1 ontudat vizsgélataban nem a targytételezés, és nem is valamiféle kézvetlen &n- i imaznunk, az dntudat gyakorlati intencionalitasa: ,az Ontudat:vdgy dltalé- eR gyanallos meqvan aie stmene ia sence ae Stat Rt amennyiben Hegel az értelem tal elért eredménybél ~amegkiilinbortetettek egy- ségebal - a élet fogalmat vezeti le, iletve Gntudat és életviszonyst. Ex a viszony egy ellnttes, sen zontudatszembehelyekeie a let tuatan ngs ks epységvel* més x Ontudt egy ital eet gy laa amely =a let flyamatanak éstvevdjeként ~ esa annak a masnak a megsrinttés tal bio- nyos magiban, amely mint mésik Ondll6 élet mutatkozik meg neki. Ugyanakkor a megeatintetn kivint idegenség —a més —folyamatosan iratermel6dik a szdméra. ezér olan ingyat heres magna amelyk.aga haajtja végre” sajat magna meg- smmisitést, vagyis egy mésik dntudatot. : “ae a Onulatok gyms Ket visznyainak, vagyis at dntudat alakjainak sora kezdiik el. Mindegyikik alapja az az ely, hogy az Ontudat ~ mivel nem le tezhet elszigetelten, s lényege a ,mas szdmara valdsdg” — ,csak azaltal van, hogy clismerile’™ Az els6 kéziilikaz etre haldra mend hare tapasztalata, amely azonban. rem teljesiti azt az igényt, amely létrehozta: aki életét veszti a harcban, mér nem a Ima be Lm 33 Lmoe a3 kms. 26 LmLEM 68 Az 106, om lesz sem elismerd, sem elismert, aki pedig életben maradlt, azt nines ki elismerje ‘A mésodik az. uralom és szolgaség” alakja, amelyben mar az élet értékének felisme- tse, illetve a munka és az élvezet oldalanak elktildniilése mikbdik. Csakhogy az ir elismertsége csorbat szenved, mert az, aki elismeri - vagyis a szolga -, nem dnall6 tudat, ezzel parhuzamosan pedig a szolgai tudat magira eszmél a munka formals tevékenysége dltal. Ax ontudat mozgésit e2 az. oldal, .a formélds éntudata” fogja tovabbvinni, amennyiben létrehoz egy uj alakot, mely ,olyan tudat, amely mint a végtelenség, vagyis a tudat tiszta mozgdsa, a maga lényege; amely gondolkodik, vagyis szabad éntudat”.” A harmadik alak ennek megfeleléen a szabadsdgra tore v6 Ontudat harom varidcidja, éspedig a sztoicizmus, a szkepticizmus és a ,boldog- talantudat’ A setoikus ontudat szaméra csak az szamit érvényesnek, ami gondolt, ezért ko sbmbdsen viselkedik dltalaban az élettel szemben. De pontosan emiatt tartalmat- Jannak, tiresnek bizonyul. A szkepticizmus ezzel szemben Hegel értelmezésében valoban megualdsitja a gondolat szabadsigét”, amely ,magdnvalsdga scerint nega- liv" vagyis minden fenndllét, minden ,ondlls leterést” lényegtelenként mutat fel. Ugyanakkor kénytelen ellentmondiisha kertini magéval, hiszen hidba folytat szisztematikus dekonstrukcist, ha tartalma teljességgel esetleges, s ennyiben az Uutén igazodik, aminek lényegtelenségét valja. Réadasul tudataban van kettOssége- nek," s igy bennea tudat énmagdban ellentmonds tudatnak tapasatalja magat. Ebb eletkerilca seabadsigitt keresé ontudat harmadik formja, a ,boldogtalan tudat”, amely »magaban kettévalt”: két oldalat ~ a véltozatlant és a sokszorosan valtozét ~ enyméstél idegenneletudja, de mivel mindkett6 megvan benne, és mindkettOvel azonosul, egyikben sem tud nytugalomba jutni, Ezért aza folyamat, amely a szolgai tudat emancipscidjabsl sziletett, végiil a legbelsSbb szolgasighoz, pontosabban a bels6vé tee szolgasdghec vecet, amely végezetil még a2 akards és a dontés szabadsd- fgirdl is Onként lemond. Ezzel pedig, szabadsiga valdsigos elvetésével a boldogtalan ttudat vatsbanlemondott onmagarol, és gardagodikazzal a~mégnemtudatositott - tapasztalattal, hogy az akarat nem csak sajat akaratként és nem csak masok egyedi akarataként, hanem dltaldnos akaratként is tételezhet6,* s hogy az dltalnos alcarat egysital sajat akaratom is lehet. Ezaltal pedig létrejin ,az ése képzete, ama bizo- nyossigé, hogy a tudat a maga egyediségében abseoliite magdnvalé, vagyis minden realitas’." 2 Lm 3 Lm. Il ASZELLEM PENOMENOLOGIAJANAK TORBSEOROS OLVASATA | 43, V. Azész bizonyossdgaés igazsiga Hegel meghatrozsssban az ész nem més, mint aza bizonyosség, hogy 6 maga min- den realitas, [gy sziletika voltaképpeni kategéria: ami eddig.a tétgy lenyegét jelolte ‘nmagiban, a tudat visronyulasénak tudatosodasa nélkal, most eleve gondolkodas G léteaés egységét mondja ki2 A kategéria mozzanatainak, a tudatnak és a targy- nak kilesinés és viltakoré meghatarozasa olyan folyamat, amely az ész ényegét ké- pezi:” Ennek felismerésével az ész elt a fogulomhor, s tevékenysége arva iranyul, hogy azt tartalommal tltse meg" Ezért eldszr megfiqyeld éschent jelenik meg ) Megfigyeld évz ‘A megligyels ész alakjsban a tudat visszatér az észlelés magatartasdhoz, de gy, hogy ami azelétt tgysadlvin amegtortént vele”, azt most maga irényitja. Ugyan- akkkor még nines tudataban annak, hogy egytittal nmagat figyeli meg: azt hiszi, hogy nem dnmagét, hanem a dolgok lényeget akarja tapasztalni. A meghigyel6 és2 ‘mozgésdnak mozzanatait azalkotja, hogyan ésalelia természetet, a szellemet, majd a kett6 vonatkozasit mint éraéki Itets azaz: kaWinbo26 terileteken hogyan keresi magét mint létez6 valdsdgot, és ezek a teriiletek hogyan vonatkoznak kblesindsen. “Wis eermdscetmepligylstben axe altri elds ind sfokocatosanjutel tulajdonképpeni targyahor, a szerves dologhor, amelyet azonban képtelen a foga- Jom kévetelményének megfeleléen magyaréani, Ezért Gnmaga felé fordul, és dttér az Sntudat mepfigyelésére. Itt a logika elvont torvényeinek vizsgélatatdl a pszicho- l6gia trvényeken keresotil halad addiga felismerésig, hogy ,az egyénvildpat sak ‘magabol az egyénbdl chet felfogni”." Am mivel puseta megfigyel6ként akarja leit ‘atermészet és az ontudat viszonyat, eldologiasitéan viszonyul az enyénhez, elbscot a fiziognémika slbolesességében, véguil pedig kiteljesedett médon a koponyatan ‘iltudomanyaban, amelynck végiil sikeriil a szellemet az ember koponyacsontjéval azonositani. Ezzela tipustlitelettel, amely az ellentétek kdzvetlen azonossigatallitja, vagyis aur igynevezett,végtelenitéettel” a mepfigyeléész elértecstics- és egysttal mely- pontjat, ahonnan mar nem tudja tovabbvinni eddigi ,logiksjit, s ezért at kel for dulnia ellentétéhe. Tulajdonképpeni jelentésége abban all, hogy egészen extrém kovetkeaményeiig végigvitte a boldogtalan tudat horzdllisat, vagyis a szellem ‘nmagunk eldologiasitésit, Csakhogy az ész elemében a dolog mér nem puszta dolgot jelent, hanem ,a2 én é a lét egységét”, a kategoriat. Ezért végig kell jérmia # ims 33 Imny Gens 35 Limaso,44 | Aszettem és.azind ‘a masik oldalt is, a megfigyel6 utdn az ész tevékeny oldalat.» f i Reais iy 2 tevékeny oldalat. igy sziiletik az eszes 1) Azeszes ontudat megualésuldsa énmaga dleal Az észe mdsodik alakjaértelemszertien az ontudat mozgisét ismétli az dnl Wola seabadsg felé. Kezdetben a cselek ése pusztn a featiead & «ny Készen taalt valdsigottételez snmagaval szemben. Els6 alakja »a gydnyor és 8 szikségszeriséy’, amelyben az dntudatot az a vigy vezéri, hogy egy misik On, tudatban taléljon magira, Amint azonban eljut a gysnybr élvezetchee, mir nem eredetitérgyéval van dolga, hanem kettejik egységeve, mint dltalinossal. Ar élet évezetehelyettigy holt szikségszertséggel szembesti,” exert masodik slakjshan (oa stv corvenyees az Onhittség drilete") megforditjaa perspektivit, noha még Imindig egyedi Ontudat- ltalanosnak tekinti magi, és az emberiséy ja akarja Imeqyvalésitan a vilig erdszakos rendjével szemben. Ama valdsigos rend, amelyen i hatérait tapasztaja,eleve nem az a2 degen, eleve adott rend, aminck kepeel te hanem a tobbiek sivének rendje, sa tobbik az 6 szivénck térvénycben Ep igen trvénytltmak, mint 6 az Bvekében* Az ontudat fay teles rephos eee sigha, onmaga »megfordulisdba’, 27 6riletdllapotéba jut, noha a benne lév6 felon. Altssigotigyekszike masnak tulaidonitani.” A szivtorvényének alapidn saervessil6 viliglitas igy ahhor az elképzeléshez vezet, hogy avildghan fennalis rend mogott nek mindenkivelfolytatott harca hiizddik meg. Az eszes Sntudet har. madik alakjsban (.az erény és a vilig folyasa”) ext akilsérendet abscolutizalja az Ontudat, mikSzben atorvényben csakazdltaldnos oldaltlitj, 22 erényben pe az egyediségfelildozdsat. Ennek az alaknak at alapkonfliktusit az adja, hogy vob tudja, hogy a joért kell harcolnia, nem tudja annak pontosabb meghatdrozdsit adn, zért birhol azonositja potencilis ellenfeleit, solyan helyekre akad, amelyek a j6 cegrisntenctsi" «ya vikig flyésa” fgy ocbezhetetlennek bizonytl a seatnara™ bee tapasztalatvezet dtazeszes Sntudat harmadik stécigjzhor, 6) Azequéniség, amely magé ‘magdért-valésdga szerintrelis a maga sedmara Ax eszes Ontudat, miutén az erény alakjgban m a ; én} \egtapasztalta, hogy nincs ellentét a individualits é az eddig -tévesen - adottnak tekintett valde Kozo, vise, %6 Uw. x ym a8 Lm © Lm 4 mio. I ASZELLEM FENOMENOLOGIAJANAK TOBBSZOROS OLVASATA | 45 tér magaba” a kategéria el6z6, ellentétes (Iét és Gntudat egymds ellenében) meg- hatdrozasaibdl. Ujra énmagabdl indul ki, de immér nem helyezi szembe dnmagit egy idegenként feltételezett valdsdggal: fa] eselekvés nem valtoztat meg semmit 65 nem irdnyul semmi ellen’. Ez a hozzdéllasa ,a szellemi dllatvildg” alakjénak, amelyben az egyéniséget .egyszerdi meghatdrozott természet”-ként fogjak fel, vagyis kalonds képességnek, tehetségnek, jellemnek stb. cselekvést pedig nem tekintik mésnak, mint puszta dtforditésnak ,a nem-lattatésbol a littatasba’. A tevékeny- ség eredménye azonban - a kész ,mii”- kikeril a tobbiek nyilvanos terébe, készen taldlt val6ségkent mutatkozik a tobbiek szméra,® és igy reprodukalja a meghala- dottnak vélt ellentétet cselekvés és lét kézétt. A tudat ezért igyekszik megktilén- béztetni egyméstél, hogy mi az, ami mivében és annak sorsaban esetleges, é mi az, ami sziikségszerii s létrehozza ,maga a dolog” vagy ,alényeges dolog” (die Sache selbst) fogalmat. Ez azt fedi, amit a mabdl semmiféle esetlegesség nem képes elfed- ni, vagyis* Ontudat, eselekvés és valdsdg lEnyegi egységét. Am amig még nem vilé ‘20s, hogy pontosan hogyan is fiiggnek dssze, hogyan is szervezddnek egybe ezek a mozzanatok, addig az dntudat csak formélis dltaldnossdgban képes értelmezni alé nyeges dolog fogalmit, sa ,becsiiletes” tudat alakjaban elvtelenii fogja valtogatni cezcket a meghatérorsokat aszerint, hogy pillanatnyi érdekeinek melyik felel meg a legjobban (ha sikertelenség éri az egyik szempontbsl, a mdsik szempontot mondja lényegesnek, és forditva)* Interszubjektiv szempontb6l ez a magatarts egy olyan Allapothoz vezet, amelyben ,fellép az egyéniségek olyan jatéka egymassal, amely- bendamagukat is, egymdst is, megesaljak és megesalatvatalaljak’." A sbecsitletes” tudat fgy azt a tapasztalatot hozza meg a tudat szamara, hogy mind a dolog, mind a tevékenység oldala egyarant lényeges, s ebben megtaldlja a lényeges dolog termé- szetét, vagyis azt, hogy az valamennyinek és minden egyesnek a tevékenysége”, mas sz6val® ,aszllemilényeg” mas sz6val az ,erkélcsi szubsztancia”. ‘Az erkélcsi szubsztancia eme alléspontjat képviseli a redlis individualitas ma- sodik alakja, éspedig a ,torvényhoz6 ész”, amely azt a tudatot, hogy a torvények dbenne magdban létcznick, tigy fejezi ki, hogy azegészséges emberi értelem kézverlentl ttudja, mi helyes és. Csakhogy a tél dltalnos formajabana tartalom esetlegessé- ge mutatkozik meg: amint rékérdeziink a ,kévetlenil” tudott torvény tartalméra, kiderdl, hogy folytonos pontositésra szorul. Vagyis az erklesi tirvény ellentmond ‘nmagénak, hiszen dltalénos és sziikségszertitartalmat igér, de esetleges tartalmat nytt, amelynek pontos meghatérozasa viszont mérlegelést igényel, tehat semmi- képp sembzvetlen. Ugy tiinik ezért, hogy az abszolit erkilesi wrvényt csakformd- Lmao (3 bmaot 5 Iman 46 Uo {@ sPumAller und jder~ GW. Hegel: hnomenoagie det Geiss [Werke I. Suhekamp, Frankfurt ann 1h Hegel: Azle enomenoli iad 24. 5k46 | Aszertem és az ind ‘ltalinossig lletheti meg, Ezt alehetdséget jaja végig végiil a ,torvényvizsgal6 sx" amely a maga részér szintén ellentmondsosnak bizonyul: noha széndéka szerint a kiléndsre vonatkozik,® mégsem képes a kiilénds meghatérozdsira, réadé sul formélis-tautologikus jellege miatt éppoly j6l fogadja magiba az egyik tartal- mat, minta mésikat. Kiderdil tehat, hogy a torvények ~ méghozz4 minden trvény ~ esak akkor nem ‘mondanak ellent nmaguknak, ha egyszeriinek képeejik Sket,* sa trvényvizsgals ész eredménye igy ,kitszdlag az, hogy sem meghatrozott torvények nem lehetsége- sek, sem roluk val6 tuds”" Csakhogy e2 az.a pont, amikor az éntudat nmagérdl szerzett bizonyossiga nem hajol meg e tapasztalat eredménye elt, és egyikcoldal 161 sem hajlands lemondani.” Az, hogy a torvényhozds és a tirvényviaspélat els getelten semmisnek bizonyult, csak azt jelenti, hogy az erkélesi tudat mozeanatai ‘esupan. E mozzanatok megsziinése a személyes én (az Onmaga, Selbst) egységében, amely ,a szellemi lényeget” (azaz.a ,.ényeges dolgot”) valdsagossi teszi, nem més, mint az Ontudat sedmara ,maganval6 léttel bits”, feltétlen tOrvény, melynek érvé- inyessége nem szorul rd semmiféleigazoldsra: ,Vannak és semmi tabb, - ennyi a hozz: juk val6 viszonyanak tudata.”* Ez a hozzddllds azonban mar az erkélesi szubsztan- cia viasgélatshoz vezet at, vagyisa tulajdonképpeni szelem viligihoz. VILA szellem Az ész szellem, ha aza bizonyossdg, hogy az ész minden realitds, igazsiggé emel- kedett, saz ész annak tudataban van, hogy Onmaga a vikiga é a vilg 6nmaga.”* Hegel hangstilyozza, hogy ennek megfeleldena szellem alakjai mds tipustiak, mint az eddigick. Mig ugyanis az eddigi alakok ,elvontak”, hiszen nem a szellem egéscét, hhanem annak egy-egy mozzanatatfrjak le, addig a szellem alakjai nem pusztén a tudat valamely viszonyuldsmddjat irjékle, hanem egy-egy res, érben-idében el- helyerhetd vildgot* 4) Azigaziszellem, az erkbesiség Az erkblesiség vikiginak elemzésében az antik grdgség a minta Hegel széméra bben a vilighan az egyediség még nem azonos az. individualitassal, hanem az dl- 50 mam. St Lm aan SU 51 Uo Sa bm ask SS bmaas 3h 00 IL. A SZELLEM FENOMENOLOGIAJANAK TOBBSZOROS OLVASATA | 47 talinos szellem képviseleteként miikédik. Az erkilesi szubsztancia megoszlisa is ‘ltalinos, képviselete pedig természetesen oszlik meg a kozsség tagjai kéabtt:egyik ‘oldaldnak, az emberi torvénynek a nép a hordoz6ja, képviseldje pedig a polgir, vvagyis a férfi” masik oldalanak, az isteni trvénynek pedig a csaliéd a hordozdja, képviselgje pedig a n6:* A csaldban megvaldsuld erkélcsi viszony alapja az. egyes csalidtagnak az egész csaladhoz, mint szubsztancishoz. val6 viszonya, mely vi- scony avégtisztességhen, a par excellence erkolesi cselekedetben nyeri ellegteljesebb kilfejezddését.® Ax emberi torvény ezzel szemben a kormanyzasban nyer kifejezést, legteljesebb mértékben a hibort dtl, amelyik ujra és jra réébreszti a kozdsség tagjait mulandéségukra és Ondllotlanségukra. ‘Amig minden cselekvés e mar készen allo torvényekbe tagol6dik bele, addig az ‘ntudat nem juthat jogthoz mint egyes egyéniség, Ez csaka tettben torténhet meg, amely egyfeldl ,a valdsigos személyes én” (az egyén tulajdonképpeni énmaga)* més- felol azonban tOrvenyscerten megeavatja az exkOlsi mozgisat"® A cselekvé egyén ugyanis keriilhet olyan helyzetbe, hogy cselekedete mindenképpen megsérti valamelyik torvényt. Az dntudat ekkor meglehetdsen fé)- dalmas médon ébred Snmagéra: azdltal, hogy a torvény, amelyet kévet, kiszolgal- tatja a masikmnak. Réadésul nem maga vélaszt a torvények koziil,hiszen ~ neme ‘ltal~ eleve el van hatdrozua, hogy az.isteni vagy az. emberi torvényhez kell tartoz- nia, fgyabtine egy ittala sorsa is. Az egyediili,amiaz egyén sorssal szembeni kiszol- paltatottségat és jgy magéra-hagyottsdgat kiegyenliteni képes, a sztikségszerdi bin tlismerése, hiszezdltal,tér vissza” az erklesiérzilethez, Csakhogy ez biinvallas oly maédon Allita helyre a kézisség feltlemelkedését a természeten, ahogyan a halotti szertartds is tette: az egyén elpusztultaval. De ugyamigy ea sorsa az egész kézis- ségnek is. Azdltal, hogy tagjai erkolesi érziletét a habonival s fgy kézvetve a halal- félelem altal tartja fenn, a kézdsség sorsava is a pusztuldst teszi® Mivel azonban az cerkdlesds nép elpusztultaval az erk6lesi seubsztancia is elveszett,aza nép, amelyben rmegszfinik, nem 6rdkli tole ,eleven szellemét”, Az ij nép tagjai szamara a szellem ‘ltalinncség”, s ,egyéniségile egyszeri sviléndsipa sok pontra pattant s2ét" gy alle ajogéllapot vila, melynek mintdja az antik Roma, ‘A jogillapot kizssége ,szellem nélkili kézésség", pontosabban szigors érte- Jemben mar nem is kézdsség, hiszen benne az. egyének Onall6 szubsztancisknak szimitanak. Ez egyfelél aztjelenti, hogy mindenki, minden eqyes személyként van clismerve, mésfeldl ex az. elismertség csak formélis. Az dsszetarts er, miutdn az cerkélesi scubsztancia elveszett, végtil az egyetlen olyan valdséghan dsszpontosul, fg ony ugodt szcrverését és mér esak , formal 7 bm Sh Lm 0. So Lman, Go Lmay, Ge Lm G Lm. 6 Lma648 | Aszettem és.a7 106 amelyet elismernek: egy személyben, .a vilg uraban”. De mivel elvileg 6 is sak formélisan elismert, konkrét mivoltat csak abban a rombolé erdben tapasztalhatja ‘meg, amelyet alattvaldival szemben gyakorol. Az dnnén lényegtelenségét megta- pasztalt tudat igy visszatér magéba, elgondolialényegtelenségét, és torténetileg is létrehozza a szabadségra toré ontudat ama hirom alakjat, amelyekkel az Ontudatot tirgyald szakaszban taldlkoztunk: a sztoicizmust, a sekepticizmust és a boldogta- lan tudatot, amelynek meghasonlottsgaban végiil igazsdgira le Ezért lesz a ké- vetkez6 vildg, a miiveltség vilsga, lnyege szerint hettés. 1) A magétel elidegenedettszellem;a miiveltség ‘A magitél elidegenedett szellem vildgaban - a keresztény kézépkor,illetve a kora- \jkor Europajaban —az 6ntudat énmage legenedik.* Csak annyiban szamit vvalésigosnak, amennyiben dltalinosként tételezi magat,* vagyis miiveli magit az- ‘14, aminek lennie kell: wvaldsdga egyedil természetes énjének megsztintetésében van; az eredetileg meghatdrozott természet ennélfogva a mennyiség lényegtelen ki- lonbségére, az akarat nagyobb vagy csekélyebb energisjéra redukalédik”® Ekbzben a tiszta gondolatoknak a valdsdggal szembedllitot terepén a j6 és a rosszellentéte, a valdsiigos vildg értelmezésében pedig az dllamhatalom és a gazdagsig ellentéte a meghatétozs szdmdra. Az Ontudat azonban nem tudija ellentmondasmentesen ds2- seehangolni ezta kétszer két szempontot: holazllamhatalom, hola gazdagsig mu- tatkozik szamra jénak vagy rossznak, aszerint, hogy hogyan hatérozza meg azok tartalmat. Az éntudat igy probal kikertilni ebbél a zavarbol, hogy az télés tevé- enységét is megitéli, sa két oldalt kilonallo tudatokként azonositja. {gy sziletikea snagylelk” vagy nemes tudat, amely mind az dllamhatalmat, mind a gazdagsdgot nak tartj, illetveaz ,alantas” tudat, amely mindkett6vel ellenséges. A folyamatok irdnyitésa a nagylelkii tudat kezében dsszpontosul. Ez kerdetben az dllamhatalmat tudja sajét enyegénck, » ext szolgélj val, majd ,a hfzelgés heroizmuséval’, mely utbbival azonban az. dllamhatalom letéteményeseként a korlétlan egyeduralkodét hozza létre. Csakhogy amint az dl- Jamhatalom letéteményesévé az egyediség valik, a nemes tudat hirtelen arra ébred, hogy egész valdsiga a hatalom esetlegessépétél fiigg ,Elvetettségét” egyrésat a leginélyebb felhaborodsban, masrésztalegteljesebb meghasonlottsigban éli meg. Azért nem bomlik fel teljesen, mert immar ,személyes én”, amely cselekvéen tud viszonyulni Onmaga e ,megsztintségcher”, s ,e megsatintségét ismét megseiinte- mun & Lmass 6 Lmass & Lmss Lm 65 I. ASZELLEM FENOMENOLOGIAJANAK TOBBSZOROS OLVASATA | 49 17 mikézben egyszerre két fronton is kezébe veszi sorsét. Egyfel6l lemond arrél, hogy nemes tudatként hatdrozza meg magat az alantassal szemben, masfelé pedig lktrehozza .a meghasonlottsg nyelvét”, amely kisvartatva a szellemesség mindent szétszedé és felbomlaszt6 nyelvébe csap at,” amely minden megrogzilt valdsig é reflektdlatlanul elfogadott érvényesség hitisdgat hirdeti. Mindezzel pérhuzamosan az.clidegenedettség, avagy a miveltség vildginak ma- sik oldala, a tiszta tudat vagy a gondolkodés .nem-val6ségos” birodalma a maga madjén szintén igyekszik megbirkézniaz.ezt a vildgot eleve meghataroz6 kettsség ‘rbkségével. Maga is kettds: egy fell tiszta belatds mint szellemi folyamat, amelynek azonban nines tartalma énmagiban, masfeldl pedig pozitiv tudat, azaz hit, amely- nek pedig van ugyan tartalma, de belatas nélkiil. A tiszta belatas egyeldre mint ‘egyes tudat jelenike meg, mivel azonban célja dltaldnos, szndéka az, hogy mindent, ami val6sagos, minden tudatban fogalommé tegyen: a tiszta belatas a képessé = ‘cpycuaégcben és a belatda dltalanos clterjearthetdaégeben hisey cols inden szellemnek leqyeek nmagatoket a, ari maindnydjon magdnoddsdtok szerint vagytok, ~ észeriek.”" A tiszta belitas exért a felvilgosodashoz vezet, mely Epp azért, mert ,nyugodt tudat”, s magatartasa a tiszta flfogs, képes még a szel- lemesség legySzhetetlennek tind magatartas4nak meghaladséra is. Egy valamivel nem bir, a hit vildgaval, éspedig azért, mert nem ismeri fel sajat kOzOsséget a hit birodalméval. Kérdés ezek utan, hogy akkor miben is dll a felvilégosodés pozitfv oldala. Ha inden babonst szémiiztek, mi kévetkezik? Elészir is az, hogy minden lehetsé- ges tartalom puszta végességnek, emberi lényegnek és képzetnek bizonyul, az ab- suolit Iény pedig afféle vakuum.” Masodszor pedig az, hogy az abszohit Iénybél kiart egyediség visseatér az érzéki bizonyossighor. és a véleményhez, de ez mar nem a kbzvetlen természetes tudat, hanem lett ilyenné, exért az érzéki bizonyosség ‘mar nem véleménynek, hanem abszolit igazsgnak szamit. Harmadszor pedig, az cgyes lényeknek az abszohit lényher.iizddé viszonya tekintetében a felvildgosodas kévetkeztetése az. hogy a véges valdsagnak, nmaga méslétének .ttils6” ja tres, § tartalom csaka masik oldal révén van. A vonatkozas forméja pedig tetszés szerint alakithat6,? f@ként azonban a hasznossig kategorigja dltal:* Az ember viligat a hasznossig alkotja, a hasenosség lesz. az el6z egész - mind idedlis, mind relis - vilig igazsdga. ,A két vikig megbékelt, s a mennyorszdg leszallt a foldre.”* Mivel azonban mar régota tudjuk, hogy a szellem nemesak a kiilonbaz5k egyesitése, ha- @ Ue. 70 Lm 368 sk 2 Lm Pa Ait udasseavaivalafelviligosodis fan Ha mts 25 Lmagp sk50 | Asznttem és aziné nem egytittal kalonbségikben val6 megtartasais, a foldre szallt mennyorszag bal- js eldjelnek tiinhet. Az is. ‘A hasznossdg ugyanis hisba olyan fogalom, amelyben a tudat magéra ismer, ha ennek az dnismeretnek végsé soron ujfent nincs tartalma, s tartalmat keresvén egy ij alakot hoz létre, mégpedig az abszohit szabadsdgot, melynek lényege, hogy » Vi- lig neki teljeséggel az.6 akarata”, méghozed ,redlisan dltalanos akarat, valamennyi egyesnek mint olyannak akarata’." Ez az abszohit szabadsig azonban, mihelyst ,a Vilig trénjéra lép",” semmi alland6t nem ismer el magival szemben: mivel nma- aban tartalom nélkili akarat, abszolit negaci6, tevékenysége a fennéll6 rombo- isaban meri ki. Ez azonban azzal az eredménnyel jér, hogy az. egyéni tudatok, stérezvén az abszolit urukt6l,a halite valé félelmet, ismét elfogadjsk a nepacist 6a kiilinbségeket, aldrendelik magukat a szellemi terileteknek s megosztott és korlétozott mihoz, de ezdltal seubsztancidlis valésdgukhoz térnek vissza”" De ez mar nem lehet puszta visszatérés a miiveltség erkélcsi és redlis vilgahor, egyrészt, ivel ez a vildg - épp az abszohit szabadsdg ténykedése nyoman ~ megseiint, mas- részt mert e negaécié maga nem valami idegen, hanem az Ontudat sajit miive.* Az abszolit (megsemmisit6) hatalméra és ezaltal abszohit feleldsségére réeszmeélt 6n- tudat mér nem teheti meg, hogy visszahtizédjon bérmely korabbi formsjaba. Az abszokitszellem ezért étlép az Gnmagit elpusztit6 valdsigh6l az ij alakba, amely ‘nem més, mint a mordlis szellem alakja «) Az énmagdban bizonyosszellem. A moralités ‘A moralités dllapotsban az erkesi szubsztancia mar nem szamit eleve adottnak, dde nem is oldédik fel az abszohit akaratban: egyszerre kzvetlen és kézvetett, ab- seolit kézvetités." A mordlis vildgnézet szamara az abszolit lényeg a kotelesség, sminden egyebet ényegtelennek tekint. Csakhogy épp azért, mert ez a msl je lentéktelen a s xz mint Sndllé egész, mint stermészct dltalaban” éndllésul tile, s kettejik iszonya egy sor ellentmondshoz fog vezetni: 1a moralitas kovetelhetdnek tartja onmaga és a boldogség harménisjét, holott eléfeltevéseivel ‘6 maga zérta ki ennek fogalmi lehetdségét; 2. nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy atiszta gondolkodds és az érzékiség egyazon tudat;3. az igazi avagy megvalé- suult moralitésnak (az érzékiség megfelelése a moralitasnak) sziikségszertien puseta kovetelésnek kell maradnia, hisz az egész konstrukeis alapja épp a kett6 ellentéte, {gy teht ~ minden szandéka ellenére ~ a moralis vikégnézet valgjal I. A SZELLEM FENOMENOLOGIAJANAK TOBBSZOROS OLVASATA | 51 ki, hogy nines mordlisan befejezett valésdgos Ontudat, vagyis nincsen olyan valéség, amely mordlis volna. A moralis vilgnézet ezért sziikségszertien sz{nleléshez vezet, hiszen ahhoz, hogy egy mozzanatot lényegesnek dllithasson, épp azellenkez6jét kell enyegesnek ditania, ez azellentmondasossdgot viszont kénytelen eltakarni. ‘Amorilisan tiszta Sntudatnak igy az marad.az egyctlen lehetdsége, hogy magaba menekiiljén vissza. {gy all eld a tiszta lelkiismeret alakja, amelynek igazsiga k62- vetlenségében, azaz meggyézddésében dll, pp exért csakaddig drizheti meg tiszta sgét, amig nem nyilvanul meg eselekvésben. Ezért lemond a cselekvésr6l, ponto- sabban sajattirességének tudatéra jutva egyetlen cselekvése a puszta sOvargds (das Sehnen) marad. Ez lesz.a széplélekalakja. ‘Alelkiismeret valésgénak azonban van egy masik jelentése is, ez pedig a lelki- ismeret mint cselekv6, aki sajat kiilonds egyediségét a tobbi egyediséggel szemben Alita, svallaljaaat is, hogy a dtalinos tudat, vagyis a ktelesség emiatt gonosznak Togja tartani, Csakhogy a éltalinoa tudat a me tat6, hisz a maga elkeilonilését megprObalja helyesként bedllitani. Epp a megit «e gonoszsiga miatt ismerheti fel a cselekv6 a megitél6t mint nmagéval azonosat, az azonossagot kifejezve vallomast tesz. neki, elvérva, hogy a mdsik elismerje az azonossagot, slétrejdjjon.a kélcsinds elismerés. S noha a megitélé tudat kezdetben ‘nem ismeri fel sajat ellentmondésossagat, sezért visszautasitja az clismerést, végil imégis lemond az elkildniilésrl, 6s ,valGban Onmaggt szemléli az elsdben’.” Ebben amegbocsétasban, az elkiloniiltségiik természetét és egymissal valo kizdsségiiket felismeré éntudatok kilesbnds elismerésében jelenik meg A szellem fenomenolégida szerint az abszolit szellem.” Az. abszohit szellem megjelenésével pedig mindazt, amit mindeddig - az egész mi folyamén - ,a szellem tudatanak” szempontjib6l viesgaltunk, djra dttekintjiik ya szellem ontudaténak” oldalardlis. Ez ut6bbi pe nem més, mint avallés. VILA vallés ‘A vallasos szellem fejlédését ugyanaz.a mozgés fogja eldrevinni, minta tudat eddi- gi alakjat. Elabb kézvetlenként jelenik meg, majd fokozatosan eljut ,annaka tudd- sdhoz, ami a szellem magdnvalésdgaszerint vagy kdzvetleniil”, svégil elériazt, hogy az alak, amelyben tudata szdmédra megjelenik, tdkéletesen hasons legyen lényegé- hhez sa szellem olyannak szemlélje magat, amilyen"" E mozgisnak megfeleléen a vallis els6 valdsdga a vallis puszta fogalmat fogja nyiijtani, vagyis a valldst mint kézvetlen és igy természetes valldst. 2 dltakiban ya tudat formajat" viseli, Misodszor a valldsos szellem mint megsziintetett természe- & ime 8) Wo Ha Lm ahse | Asvetten fs az 106 tesség lép fel, vagyis .a személyes én formajaban tudja magét”: a miivészeti vallis- banaz alakaz allots munkdja révén a személyes én formajava emelkedik, séltalban az dntudat formsjatviseli. A vallésos szellem harmadik formdja végiil megsziinteti a ket eld vildg egyoldalisdgat: a seemélyes én épptigy kézvetlen, ahogyan a kézve lenség személyesén’." Ennek megfelelden a tudat és az dntudat egységének form} ‘mutatja,s yalakja a magn. és magdért valé-Iéé”. Bz a kinyilatkoztatott vallis, De éppen tigy, ahogyan - éntudatuk és valdsiguk ellentétessége miatt ~ a tudat ‘eddigi alakjai sem tudtak tokéletesen kimondani az abszolitszellemet, snmagaban avallisos szellem sem képes erre, mivel az abszohit tartalom, amit kinyilvanit, még csaka képzet formdjsban, nem fogalomként jelentkezik benne.* VIII. Azabszohit tudés Mint littuk, a kinyilatkoztatott vallis tartalma az abszolit szellem, formsja azon- ban még nem felel meg ennek a tartalomnak. Masfel6l azonban a tudat feldése ar létrehozta ezt a format .a cselekv6, onmagar6l bizonyos szellemben’, csak épp a megfelel6 tartalom hidnyzott beléle.” Ezért ahhoz, hogy a tulajdonképpeni tar- talom és a tulajdonképpeni forma megvaldsulhasson, ezt a kettbt kell egyesiteni. A szellem utols6 alakja” {gy az.a szellem, amely tartalménak dnmaga (a személyes én, vagyisaSelbst forméjat adja, exaltal reaizslja fogalmt”, ,masrészt e realizg lisban megmarad fogalmaban’. Ez az utolsé alakaz abszohit tuds, amely a ,magit a szellem alakjsban megismers szellem, vagyis a fogalomban flfogs tudds”* {Az abszohit tudasban tehit a szellem a tudat kettsséggel tethelt elemén fell- ‘emelkedve, a fogalom elemében folytatja mozgisit. A szellem fenomenolégidja fgy annak az \itnak bizonyul, amelynek sordna szellem fokrdlfokra felszémoltaa tudat «gyre komplexebb formaban szervezd6 kettdsségeit, hogy végtil a fogalomban a sajdtjdnak tudja axt a negativitést, amely minden tartalom seiikségszert elkiilén- biiedaéoct szerveri. Tovabbi morgisa exért a tulomulnyt alhulja. .Mucgésduak 1n02- zanatai benne mar nem mint a tudat meghatarozott alakjai mutatkoznak, hanem, ‘ivel a tudatban rejl6 kildnbség visszament a személyes énbe, mint meghatdrozott {fogalmak és mint e fogalmaknak szerves, énmagén alapulé mozgisa.™ A tiszta fogalom énmozgésa azonban csak a tudomény egyik oldala. Szellem- ként magiban hordja azt a szakségszertiséget, hogy a fogalombol visszatérjen a tudat kézvetlenségchez."* Ennek a kézvetlenségnek az egyik jelentése az, hogy a tudomany nemesak eredménye, hanem elfeltéele is a szellem fenomenolégisjinak, Tem 50. rr Up mau IL. A SZELLEM FENOMENOLGGIAJANAK TOBBSZOROS OLVASATA. | 53, iisik jelentése pedig azon alapul, hogy a szellem nemesak belsévé-étel, hanem kilsvé-valis is. Onmagit elérve onmaga mdsdtis keresi,” gy hat nem sziinteti meg az esetlegességet, hanem egyrészt a magéénak tudja, masrészt azonban ki is sz0l- ‘giltatja magat neki, Nem maradhat meg tiszta fogalmainak éterében, hanem ezeket a fogalmakata tér és. az id6 idegenségében, a természet és a tOrténelem valdsdgaban kell titjukra bocsétania. Az, hogy tudja, hogy mindkett6 sajat kils6vé-vilésa, on- ‘magdban nem jelent garancist arra, hogy valdban felismeri magat benniik ~hisz.az cfféle ,elézetes” tudas épp az a képzet médjan val6 tudas lenne, amelyeta fogalom meghalad. Ez a tuds puseta igazsdg nélkili bizonyossdg addig, amfg nem végzi el va- isban azt a munkét, bogy a tees idegenségbsl magéra ébredjen. »A szellem ereje csak akkora, mint ennek az erének a megnyilvamuldsa, mélysége csak olyan mély, ‘mint amennyire erdkifejtésében kiterjedni és elveszni mer.”* . A statikus cirkularitas Miutén szemigyre vettik A szellem fenomenoligidjdnak linedtis szerkezetét, maso- dik lépésként megkiséreljk dttekinteni, hogyan is rekonstrudlhat6 annak ,stati kus” szerkezete, Ez a szerkezet nyilvan nem magatél értet6dé, éspedig a miivetjel- lemz6, mar tobbsedr targyalt korkordsség miatt. ‘A kérkitdsség, mint littuk, makroszinten is jelen van A szelem fenomenolégidi- ban, abban az értelemben, hogy a kezdete eleve feltétlezi a végét, am folyamato- san megnyilvnul a kilénbdz6 kéztes szinteken is, amennyiben a mindenkor elért svempontbdl folyamatosan tjraértelmezésre keril az egész, addig bejirt gondolati iit. Ugy is fogalmazhatnank, hogy a mii koncentrikusan szervezddik, s ebben az é telemben is beszélhetiink vele kapcsolatban cirkularitéstol. Mindazonaltal azt is fegyelembe kell venniink, hogy maga a Fenomenologia be- vezetése litszik megadni egy olyan elvet, amely a mii egészének struktirajat szer- \erné: .Igaz egzisztencidjzhoz nyomulva clére. a tudat elér maid egy ponthoz, ahol leveti azt a kitszatat, hogy terhelve van idegenszeriivel, amely csak szamra és mint iis van, vagyis ahol a jelenség azonos lesz.a lényeggel, kifejtése telat dsszeesik a szellem tulajdonképpeni tudomédnyanak ugyanezzel a pontjéval; s végiil azzal, hogy maga ragadja meg ezt az.6 lényegét, maganak az abszohit tudsésnak természe tét jeldli majd.™ A kérdés mar csak az, hogy vajon melyik ez a pont. A szakiroda- lomban tabbféle vilasz kbrvonalazédott.” Az egyikszerint eza pont nem més, mint maga az abszolit tudés:a szellem tulajdonképpeni tudomsnyaa logika, sezt litszik alitmasztani az is, hogy a fenomenolégia vege egybeesik a logika kezdetével. Eme 2 GWT Hoge sll foment. For Seemere Sa. Mid. 3h teckatekinactisd Oto Meer Zur Deutung der hinomensaides Gest, Hegel Stade, Ba. (Wage sialn, Oto Pee Hover uc Vera, Bon, 96 25-05,