A Föld szerkezete: gömbhéjas szerkezetű:

1. belső mag – 2. külső mag – 3. belső köpeny – 4. külső köpeny – 5. földkéreg

kőzetlemezek: lassan, eltérő sebességgel mozognak: - távolodnak egymástól
- közelednek egymás felé (ütközhetnek)
- elcsúszhatnak egymás mellett
A kőzetlemezek mozgása miatt törésvonalak jönnek létre. A földrengések ott jönnek létre, ahol a törésvonalak mentén a
közetlemezek elmozdulnak.

Kőzetburok: földköpeny szilárd része, földkéreg

Külső erők: szél, víz, jég. Ezek alakítják a földfelszínt.

Gyűrődés: a kőzetlemezek amikor összeütköznek, a rétegek felgyűrődnek, ez a gyűrődés.
Gyűrthegység: a gyűrődéssel keletkezett hegységek: pl. Alpok, Kárpátok, Mont Blanc (hegycsúcs), Himalája
- 1500 méternél magasabb
- fiatal hegység
- hegyes csúcsok
- meredek lejtők
- csipkézett gerinc
- hosszanti völgyek
Vetődés: a kőzetrétegek a törésvonalak mentén függőleges és vízszintes irányban is elmozdulhatnak.
A vetődés során létrejönnek a rögök (kőzettest).
Vetődés formái: rög, árok, medence, lépcső
Röghegység: a különálló rögökre szakadt hegység: pl. Velencei-hegység, Bakony, Bükk
- alacsonyabbak
- legömbölyített hegytetők
- széles völgyek
- lankás lejtők

A kőzetlemezek elmozdulása következtében törésvonalak jönnek létre.

A törésvonalak mentén születnek a vulkáni hegységek.
Részei: magmakamra, kürtő, kráter, láva, vulkáni kúp, törmelék
megszilárdult láva, tufa

A kőzetek csoportosítása:
- Vulkáni kőzetek:
- andezit: világosabb szürke, nagyon kemény
- bazalt: sötétszürke, nagyon kemény
- vulkáni tufák: puhább, faragható
- Üledékes kőzetek:
- homok: hordhatja szél és víz is
- lösz: felhalmozódott és növényzet által megkötött porból
- mészkő: elpusztult állatok meszes váza ami a tengerfenékre süllyedt
- kőszén (fekete, barna)
- lignit
- kavics: víz által szállított, jól faragott

Szénképződés: lignit – barnakőszén – feketekőszén – antracit – gyémánt

Kőzetek: a földfelszín kőzetrétegének különböző színű, keménységű és összetételű anyagai, amelyeket keletkezésük,
származásuk alapján csoportosíthatunk.

Ásványok: kőzetek, amik szabályos szerkezetűek, jellegzetes színűek.

Érc: azok az ásványok, amikből fémet állítanak elő. (bauxit, kősó, kvarc, vasérc). Vasércből vasat, acéltárgyakat, bauitból
alumíniumot gyártanak.
Ércek feldolgozásának ipari folyamata: kohászat.
Drágakő: a legértékesebb, különlegesen tiszta és szabályos szerkezetű nagyobb méretű ásványok. Csiszolás, fényezés után
többet érnek.
Felszínt formáló külső erők: hőingás, jég (kőzetek aprózódása), csapadék (mállaszt), folyóvíz, szél (szállítás)

Síkságok kialakulása: az Alföldek többsége feltöltődéssel alakult ki.

régen tenger – tengeri élőlények maradványai – lerakódott – üledékréteg felhalmozódott – folyók hordalékai is ide rakódtak
– üledékréteg egyre vastagabb lett – végül a tenger szárazfölddé alakult

Karszthegységek képződményei:
- víznyelők: tölcsérszerű mélyedés a hegység felszínén
- barlang: nagyobb üreg a hegység belsejében
- dolina: kerek, tálszerű bemélyedés
- ördögszántás: hepehupás mészkőfelszín
- cseppkőbarlang (Aggteleki Karszt)
Energia: az anyagoknak az a képessége, amellyel más anyagokon változást tudnak létrehozni valamilyen kölcsönhatás
révén.
Az ember az élelmiszerek tápértékéből fedezi energiaszükségletét.
Élelmiszerek tápértéke: energiát adó anyagok, vitaminok, növényi rostok és ásványi anyagok mennyisége
Élelmiszerek energiatartalma: mennyi energiát nyerünk az étel elfogyasztásával.
Energiát használunk fel: épületek fűtésére, világítására, háztartási berendezések, közlekedési eszközök működtetésére.
Az energiafogyasztóknak ki kell fizetniük az energia árát.

Energiaforrások: azok az anyagok, amelyekből megfelelő körülmények között energia nyerhető.

Nem megújuló (fosszilis) energiahordozók: emberi léptékben mérve megújulni nem képes anyagok. pl: szénféleségek,
kőolaj, földgáz.
Megújuló energiaforrások: ereje folyton megújul: vízenergia, szélenergia, napenergia, geotermikus energia.

Energiatermelés hatása a környezetre:

- a bánya nyitása miatt kiírtják a növényzetet, eltűnik az ott élő állatok élőhelye
- szállításuk során a szállítójárművek szennyezik a levegőt, baleset esetén komoly környezeti kárt okozhatnak
- a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a járművek kipufogógáza, szmogot okoz a nagyvárosokban

Energiatakarékosság otthon:
- kevesebb áram használata
- ne működjön feleslegesen a tv, rádió, számítógép, használat után kapcsoljuk ki
- energiatakarékos készülékek vásárlása