1.

Fejezet
- megismerjük a szereplőket: - Kukorica Jancsi: juhászbojtár
- Iluska: árva, mostohája neveli
- megtudjuk, hogy szerelmesek egymásba
2. Fejezet
- mostoha megérkezik Fenyegetettség
- Jancsi megvédi Iluskát Kiszolgáltatottság
3. Fejezet
- Jancsi elveszítette a rábízott nyáj egy részét Mulasztás
- félve áll a gazdája elé és bevallja tettét Felelősségvállalás
- a gazda elüldözi, nem ad lehetőséget arra, hogy helyrehozza tettét Büntetés
4. Fejezet
Jancsi elbúcsúzik Iluskától, elhagyja a faluját Búcsúzás
5. Fejezet
- vándorlás a pusztában Magány
- nagy vihar, utána pihen Pihenés
6. Fejezet
- találkozás a zsiványokkal Vakmerőség
- felgyújtja a zsiványok tanyáját a kincsükkel együtt Pusztítás
7. Fejezet
- találkozás a katonákkal, akik befogadják, mennek segíteni a franciáknak, akiket megtámadtak a törökök
8. Fejezet
- beérnek Tatárországba, ahol a Szerecsenország királya segíti őket és átengedi őket az országán
9. Fejezet
- keresztülmennek Taljánországon, ahol örök tél van
10. Fejezet
- átjutnak Lengyelországba, onnan Indiába, ahol nagyon meleg van, felhőből csavartak vizet, csak éjjel
utaztak, a lovak a csillagokat rúgták, elérték Franciaországot
11. Fejezet
- találkoznak a francia királlyal, aki a lánya kezét ígéri annak, aki visszahozza a lányát, akit elraboltak a törökök
12. Fejezet
- a török kiűzése Franciaországból Bátorság
- Jancsi megöli az ellenség vezérét, a török basát Kíméletlenség
- Jancsi kiszabadítja a francia királylányt, a basa fiát futni hagyja Könyörületesség
13. Fejezet

14. Fejezet

15. Fejezet

16. Fejezet

17. Fejezet

18. Fejezet

19. Fejezet
- vándorlás, emészti a bánat, meg akar halni Szomorúság
- találkozás a fazekassal, segít neki a szekeret kihúzni Segítségnyújtás
- találkozás az óriások csőszével, legyőzi, megöli: lábába kardot szúr Bátorság
20. Fejezet
 - az óriások várában legyőzi, megöli az óriás királyt (kővel fejbe dobta) Furfang
- az óriások királya lesz, de lemond róla, csak a segítségüket kéri
(síp, ha kéri azonnal menjenek oda hozzá) Jutalom

A metafora két dolog azonosítása érzelmi, hangulati egyezés vagy alakbeli hasonlóság alapján. Két elemből áll, az
azonosítóból és az azonosítottból („Iluska az, Jancsi szivének gyöngyháza.”). Ha mindkét elem szerepel, teljes
metaforáról („Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!”), ha csak az azonosító szerepel, hiányos metaforáról („Utószor
látlak én, szivem szép tavasza!) beszélünk.

Fokozás: olyan nyelvi alakzat, amelyben az egymás mellé helyezett nyelvi elemeknek egyre erősebb érzelmi vagy értelmi
töltetük van.

Ellentét: nyelvi alakzat. Ellentétes dolgok, gondolatok egymás mellé állítása. pl. Az egész pusztába széjjel sütött a nap

Párhuzam: nyelvi alakzat. A párhuzam azonos vagy hasonló felépítettségű gondolatok egymás mellé állítása.
Gondolatok, jelenségek párba állítása „mint” nélkül. pl.: oly hamar támadt az égi háború. Míly hamar Jancsinak, sora lett
szomorú.

Megszemélyesítés. Költői kép. Olyan költői eszköz, amelyben élettelen dolgokat vagy fogalmakat emberi tulajdonsággal
ruházunk fel. „amikor a két ország határát elérik, Már akkor a hegyek fölnyúlva az égig, Nézte őt a kék ég a fényes nap