Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

1906-ban íródott.
1907-ben jelent meg könyvalakban. (1906-ban a Tanulók Lapja ifjúsági folyóiratban, folytatásokban jelent meg.)
Sok nyelvre fordították le.
Több film és színpadi feldolgozás született a könyv alapján.
műfaja: ifjúsági regény (szereplői gyerekek vagy kamaszok, a szereplők konfliktusai, küzdelmei és viszonyai is a
kamaszok világára jellemző)
A regény jellemzői:
• Történetet mesél el.
• Több szálon futó cselekmény.
• Fő- és mellékszereplők.
• Hosszabb időszakot ölel fel.
• Több helyszínen játszódik.
• Formája általában próza.
A mű szerkezete:
• előkészítés
• Itt ismerkedünk meg a szereplőkkel, helyszínnel, idővel, alaphelyzettel. (1. és 2. fejezet)
• bonyodalom
• Itt olvashatunk egy olyan konfliktust, ami elindítja az események sorozatát. (3. és 4. fejezet)
• A cselekmény kibontakozása
• Melynek során a szereplő/k különböző kalandokat élnek át, miközben jellemük fejlődik, a cselekmény
pedig halad a végkifejlet felé. (6. és 7. fejezet)
• tetőpont
• Az epikus művek legizgalmasabb része. (8. és 9. fejezet)
• megoldás
• Az epikus művek utolsó szerkezeti egysége. A bonyodalom megoldása.

A regény ideje, helye

• Helye: Budapest (Üllői út, Józsefváros, Pál utca)
• Ideje: 1889 tavasza

7 nap történéseit meséli el

• Helyszínek: - iskola
- grund
- Füvészkert
- Nemecsekék otthona a Rákos utcában
A grund
• játszóhely
• szabadságot jelentette számukra
• A regényben szereplő grund – a regény szövegéből kideríthetően – a Józsefvárosban, a mai Pál és Mária
utcák sarkán volt.
• Azonban a regényben szereplő térképen is látható egy ház a sarkon. Valószínűbbnek látszik tehát, hogy a
grund nem a sarkon, hanem egy telekkel beljebb, a mai Pál utca 6. szám alatt álló hosszú épület helyén volt,
és hátrafelé állt összeköttetésben egy hasonlóan üres Mária utcai telekkel, amelyen akkoriban a gőzfűrész
állt.
Füvészkert
• A Füvészkert – mint a korabeli térképeken látható – a Semmelweis Klinikák metróállomástól kifelé
kezdődött, és a Szigony utca, Üllői út, Korányi Sándor utca (akkoriban Ludoviceum utca), Illés utca, Tömő
utca által határolt, azóta nagyrészt beépített területen volt. Ennek Tömő utca felé eső hátsó traktusában
látható a regényben is leírt, szimmetrikus elrendezésű üvegház.
A Pál utcai fiúk iskolája
• Az iskola, amelybe a Pál utcaiak járnak, a Lónyay utca 4-6. szám alatt található téglaburkolatú épület. 1888-
ban költözött ide a Református Gimnázium, amelynek a regény cselekményének idején (1889 tavaszán) a
szerző maga is diákja volt.
• gimnázium
• 8 osztályos
• humán tárgyakkal foglalkoztak
• holt nyelveket tanultak: latin, görög
• gazdagabbak jártak ide
A Vörösingesek iskolája
• A Vörösingesek „a józsefvárosi reáliskolába jártak”. Ez az egykori Józsefvárosi Reálgimnázium, a mai
Vörösmarty Mihály Gimnázium, melynek épülete a Horánszky (akkoriban Zerge) utca 11 szám alatt áll.
• reál iskola
• 8 osztályos
• főleg természettudományokkal foglalkoztak
• élő nyelveket tanultak: angol, francia, német
• szegényebbek jártak ide

Szereplők
Pál utcaiak:
A regény főhősei.
A grundhoz való ragaszkodásuk, álmaik, játékaik forrasztották őket eggyé.
Nemecsek kivételével jómódú gimnazisták.
vezetőjük: Boka János
tagok: Csónakos, Csele, Geréb Dezső, Nemecsek Ernő, Barabás, Kolnay, Richter, Weisz, Leszik

Vörösingesek vagy füvészkertiek:

A józsefvárosi reáliskola diákjai.
vezetőjük: Áts Feri
tagok: Pásztor fivérek, Szebenics, Wendauer

Felnőtt szereplők:
Rácz tanár úr, Janó, a tót telepőr, Nemecsek szülei, Geréb apja, olasz törökmézárus, Csetneky úr

A gittegylet
• célja: gitt rágása
• gitt: olyan pép, amivel az üvegesek beragasztják az ablakot a fába
• elnöke: Weisz
• Nemecsek nevét kisbetűvel írták, mert árulónak és gyávának kiáltották ki.