Szereplők: A Pál utcai fiúk: Boka, Nemecsek, Geréb, Weisz, Kolnay, Barabás, Csele, Leszik,

Csónakos, Geréb, Richter, a vörösingesek: Áts Feri, a két Pásztor…, Janó, a tót, tanárok, szülők,
cselédek, szomszédok, őrök, orvos, ügyvéd, édességárus, diákok, járókelők…
Helyszín: Budapest 1889
Molnár Ferenc 1878-ban született Budapesten. 29 éves korában, 1907-ben jelent meg „Pál utcai
fiúk” című regénye.

Az író a regénybeli grundnak a közelében, a József körút 83. alatt lakott, amit emléktábla is jelez.
Az 1919-es diktatúra idején még a nép mellé állt, s emiatt egy ideig hallgatásra kényszerült. A
zsidóüldözések elején Amerikába vándorolt, és nem is tért vissza többé; 1952-ben New York-ban
halt meg.

A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, a maradandó teljesítménnyel szemben mégis

a siker, a hatásosság vonzotta jobban. A Pál utcai fiúk a világirodalom egyik legszebb (többször
megfilmesített) ifjúsági regénye lett. Molnár a magyar irodalom külföldön is széles körben elismert
íróinak egyike. Azt azonban nem vitathatjuk el, hogy az írás inkább mesterség, mint hivatás volt
számára. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba,
végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak “vendégként” tért vissza hazájába.

Az ifjúsági irodalom egyik alapművének tartott regény 1907-ben jelent meg, s nem csak
hazánkban, de a világon mindenütt nagy sikert aratott. Ezt bizonyítja az is, hogy Bulgáriától kezdve
Dél-Koreáig nagyon sok nyelvre fordították le. A józsefvárosi Füvészkertben játszódó történet
ugyanis olyan mondanivalóval rendelkezik, hogy azok számára is érthetővé válik, akik a Föld más
területén élnek.

Kevés regény ábrázolja olyan sokrétegűen és érzékenyen a kamaszok világát, mint Molnár Ferenc
műve, a Pál utcai fiúk. A témát saját gyermekkorának emlékeiből merítette, szereplőit élő figurákról,
barátairól, osztálytársairól mintázta. Az 1890-es évek pesti gyerekvilágának ezt a lírai krónikáját
többször is feldolgozták, színpadon és filmen egyaránt. A Pál utcai fiúk főszereplői józsefvárosi
gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a szabadságot és a hadszínteret. Ezen kereten
belül mutatja be az iskola és játék, barátság és harc, összetartás és árulás megnyilvánulásait a
kamaszvilág tükrében, a gyerekek szemszögéből nézve és megértve. A történet két rivális banda
között játszódik, akik a grundon – és a grundért – folyó harcot élet-halál kérdésének tekintik, ám
ez a romantikus játékhadszíntér az író fantáziája által jelképpé válik, ahol a fennmaradásért kell
háborúzni. Mert ennek a világnak is megvannak a saját törvényei, szokásai, egyesületei és
erődítményei. Tehát vezérei és közkatonái is. Boka és Ács Feri a két tábor vezére, Geréb, az áruló,
s az önfeláldozó Nemecsek Ernő egytől-egyig kiforratlan, alakuló egyéniségek, s Nemecsek híres
önfeláldozása sem a szokványos hősi tett, sokkal inkább a grundért folyó háború során
önkéntelenül is bátor hőssé váló hétköznapi kamasz természetes cselekedete.

A Pál utcai fiúk egyszerű nyelven képes szólni az egyéni ambíció és a közösségi érzés viszonyáról,
a csapatokon belüli pozícióharcokról, a vezető, az áruló és az áldozat szerepeinek nehézségeiről,
és lélektanilag hiteles szereplők és bonyodalmak segítségével plasztikussá tenni a szolidaritás, az
igazságosság, az együttérzés és a becsület eszméinek fontosságát.

„A 28 éves Molnár Ferenc egy körúti kávéház karzatán ülve dolgozott az újabb és újabb részeken,
és aligha sejtette, hogy éppen a legnagyobb karriert befutó magyar ifjúsági regényt írja. A
következő évben a történet könyv formában is megjelent, és az 1910-es évek elejére már angolra
és németre is lefordították. Százéves pályafutása során készült belőle némafilm, hangosfilm,
filmsorozat, és számos országban kötelező vagy ajánlott olvasmánnyá tették. A könyv szereplői, a
budapesti Józsefváros szülöttei ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei közé tartoznak.
Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak,
mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol ugyanúgy otthon érezhetjük magunkat, mint a Pál
utcai fiúk a grundon.” (Vincze Attila Tamás, ma.hu)
A Pál utcai fiúk műfaja nevelődési regény, melynek középpontjában a hős felnőtté válása, egyben
a felnőtt társadalomba való beilleszkedése áll. Jelen esetben Bokának felnőtté kell válnia ahhoz,
hogy megtanulja: „a gyermekvilág milyen törékeny és múlandó”.

Bár a regény látszólag gyerekeknek szól gyerekekről, mégis több ennél: a felnőtté válás regénye.
A regényben szereplő gyerekek a maguk képzeletvilágában a felnőttek világát utánozzák. Vezetőt
választanak, törvényeket hoznak, gyakorolják a rájuk váró szerepeket. Úgy küzdenek a grundért,
mintha a hazájuk lenne. Az iskola pedig a színhely, amely a felnőttek világára, az életre készíti fel
a diákokat. A felnőtt világ pozitív értékei mellett, annak negatív jelenségei is fellelhetők gyermeki
világukban. Ezek a jelenségek leginkább a vörösingesek csapatában találhatók meg. Gondoljunk
a Pásztor testvérek „einstandjára”. A Pál utcaiak is szembesülnek a felnőtt világ negatívumaival,
leginkább Geréb árulásakor.
A színhelyek közül a grund a legfontosabb, ez a „darabka föld” áll a regény cselekményének
középpontjában. Az író személyes élményei alapján maga is kötődik a grundhoz. A második fejezet
elején hosszabb leírást olvashatunk róla. A bemutatás egy összehasonlításra épül: a pesti és az
alföldi diák játszóterének összehasonlítására. A Pál utcai fiúk úgy szerették a grundot, hogy készek
voltak megküzdeni érte. Így kiáltottak: „Éljen a grund!” A hazaszeretet egyfajta megnyilvánulása
ez. A vörösingeseknek a Füvészkert ért fel ugyanezzel. A két helyszín bemutatása mégis eltérő
hangulatú. A Füvészkert félelmetes, rejtelmes, titokzatos világ a Pál utcaiak számára. Mindkét
helyszín alkalmas arra, hogy gyerekek játékának színhelye legyen. Az író a Füvészkertet
nagyobbnak mutatja be, mint amilyen az a valóságban. Ezzel is érezteti azt, hogy gyermeki
képzelet akkorára nagyítja, amekkorára szükséges, így válhat a Füvészkert is izgalmas játéktérré.
A regényben a három színhely: az iskola, a grund és a Füvészkert jelképpé válik. A grund a felnőtt
társadalom pozitív értékeit, főként a becsületességet, a Füvészkert a félelmetes zárt világ lakóit,
az iskola összeköti a gyermekek és a felnőttek társadalmát.

A szereplőket a cselekmény előrehaladtával ismerjük meg. Az egyik főszereplő Boka, gyors és

határozott döntései, saját hibáinak beismerése, megfontoltsága vezéregyéniséggé teszik. A
vörösingesek vezére, Áts Feri, Bokához hasonlóan rendelkezik olyan tulajdonságokkal
rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy vezető lehessen. Gyors, határozott és
igazságos amelyek által még a Pál utcai fiúk körében is tekintélyt szerez magának. A regény
szereplői közül mégis egy szőke, félénk fiú válik igazán főszereplővé, hiszen minden tettének
fontos szerepe van a mű cselekményében. Nemecsek, akit mindenki levegőnek nézett. Az örökös
közlegény, aki engedelmeskedik mindenkinek. Boka az, aki megérti, a többiek csak a mű végén
döbbennek rá, hogy milyen igazságtalanok voltak vele szemben. Boka bizalmába fogadja és
szívesen osztja meg vele a titkokat is. Amikor a halálos ágyánál az öntudatlan kis beteg Nemecsek
apának szólítja Bokát, – amikor még mindig a grund elvesztése a legfájóbb számára – akkor
fejeződik ki legjobban kapcsolatuk lényege: Boka felnőtté válik, míg a kis Nemecsek gyermekként
hal meg.

„A Pál utcai fiúk című ifjúsági regény íróját 18 évig Neumann Ferencnek hívták. A Molnár név
felvett, ún. írói név. Állítólag egy kedvenc nagybácsi foglalkozása volt a molnárság. Nem
mindennapi mesterség lehetett ez a Neumann családban. Jómódúak, nagyvárosiak, öntudatosan
polgárok, zsidók, magyarok. A névválasztás az asszimiláció fénykorában és a millennium évében
történt.
A Pál utcaiak és a vörösingesek ugyanebből a polgári miliőből kerülnek ki. Csak Nemecsek a Nagy
Kivétel. Végül is ezek a srácok Neumann Feri osztálytársai a Lónyay utcai Református
Gimnáziumból. Tudjuk, hogy az író Nemecseket Feiks Jenőről mintázta, aki szomszédgyerek volt
a József körúton, lakótárs a párizsi diáktanyán és útitársainak egyike New Yorkban a
„száműzetésben”.

Feiks Jenő grafikus volt és gyerekkönyveket is illusztrált.

Az író így nyilatkozott: „1906-banírtam folytatásokban egy ifjúsági lap, a Tanulók Lapja számára,
amelyet volt tanárom, Dr. Rupp Kornél szerkesztett.”

Jelentős gyermekirodalmi művek mindig sóvárgások és válságok mentén születnek. Önmagában

a gyermekség motívumának irodalmi divatja ehhez sose volt elég. Az se ártott, ha valakiben életen
át benne rejtőzött a gyerek, a kamasz. Kosztolányi 1934-ben írta Molnárról: „Őszen is hű maradt
kamaszálmaihoz, s nem züllött se merevvé, se félénkké.”

És 1906-ban a csillagok állása is kedvezett a remekműnek. Divat a motívum, Molnárban ott a

kamasz, és az a jókora válság sem hiányzott, ami elől visszamenekül a Pál utcába, Mária utcába.

A Pál utcai fiúkban mindvégig tavasz van, és süt a nap. A valóságban ősz van, amikor a regényt
írja, az író életében sötét kétségbeesés és zűrzavar. Házassága a végét járja, és kiesik Vészi
József főszerkesztő úr irodalmi kegyeiből is. Nemsokára a New York karzatán írja A Pál utcai fiúkat.
Gyógyítja magát a gyerekkorral.

Művét néhány hét leforgása alatt vetette papírra: „… szerettem a karzaton dolgozni a nagy csend
miatt, mert a szokásos kávéházi zsibongáson és a szünet nélküli katonazenekaron kívül semmi
sem zavart meg a munkában.”

A Hét című folyóirat elfelejtett novellistája, Papp Mariska írta: „Szinte félek, tudjuk-e majd mi, árva
ugari népek kellőképpen értékelni a munkát, mit nekünk Molnár Ferenc végzett, ahogy kialapozta
szélesen, erősen, olyan művészi szépen, hogy tetőzetnek is beillenék – a modern
gyermekirodalmat, egy külön, sajátos, eleven kis irodalmat, amilyen nekünk eddig nem volt.”

Molnár Ferenc kamaszkönyvében nemcsak a modern ifjúsági próza, a modern idők is polgárjogot
nyertek. A regény térbeli világa a századvégen hirtelen világvárossá nőtt Budapest – valóságos
terekkel, utcákkal. Mint tudjuk a grundot beépítették; a Mária és a Pál utca sarkán még napjainkban
is az a bizonyos háromemeletes bérház szomorkodik. A hajdani Füvészkert egy része ma is
botanikus kert, de nagy részének helyén az Üllői úti klinikák állnak. Nincs már meg a Rákos utca
az Üllői út mellett, de Nemecsekék háza ott állhatott az Iparművészeti Múzeum közelében.

Nemecsek, a regénybeli tér, az idő is valóságos. És „sűrűn” kezeli a szerző. A tét nagy, mintegy
11-12 nap alatt játszódik a cselekmény. Mindettől nő a feszültség. Az író tudatosan igen gyakran
pillant a regényvilág „órájára”.

Az író elfelejtette, hogy vasárnap is van a világon. De hát ez nem művészi tévedés. Molnárnak azt
is elhisszük, hogy azon a héten valóban nem volt vasárnap. Márciusban játszódik a regény, és a
Gittegylet pecsétjén ott áll az 1889-es év is.

De a regényvilága inkább a 90-es éveket ábrázolja. Tulajdonképpen azt az időt, amikor Molnár is
kamasz volt, mint Bokáék. Akkoriban a hazafias érzelmeket nem akármilyen hőfokon élik, 1848
még elevenen él. A Pál utcai fiúk nagy érzelmeket szólaltat meg, nagy érzelmekre hangol. A
szabadságvágy, hazaszeretet, hősiesség, rendíthetetlen hűség, áldozatvállalás
szomszédságában ott van a kicsinyes harag, az árulás, az alamusziság, az ügyetlenkedés, a
bürokratikus merevség.

Molnár regényének egyik legnagyobb értéke, hogy benne minden a gyermeki világon belül jut
szóhoz. A lélektani motiváció mértéke is a kamaszvilághoz igazodik. Nem lehet tehertétele a
kalandosságnak. Nem lehet bonyolult sem. Molnár máig nehezen elleshető bűvészmutatványa,
„hogy belülről hitelesíti az érzelmeket és érzelmi reakciókat, anélkül, hogy a külső körülményeket
mesterségesen az érzelmek méretére növesztené.” A dolgok jelentősége a kamaszvilág
értékrendje szerinti. Mérhetetlen fájdalomra ok, ha valakinek csupa kisbetűvel írják a nevét. De a
halál, az túl van a fölfogható dolgok körén. Ahogy a regény egyik kitűnő értője, Nagy Péter írja,
Molnár az iménti módszert Nemecsek halálakor a visszájára fordítja. „Itt az esemény nagy, s a
gyermeki kísérő érzelmek értetlen kicsinyek;… a gyermekek mit sem értő, s mégis mindent sejtő
érzelmi világának az ábrázolásával alkot mesterit…”

A regényvég megrendítő és feloldó, mert az átélt győzelem boldogsága elvehetetlen az olvasótól.

De Nemecsek győzelme manapság megingott. A mai kamasz számára Áts Feri a hős. Rajta van
mit csodálni, méltó ellenfél. A szeretetünkre is méltó. De a mai gyerek mintha csak azért szeretné,
mert „tettre kész, ráhajtós, erős”.Nemecsek Ernő manapság nem kell eléggé a gyerekvilágnak.
Vigyáznunk kell rá!”
Totó A Pál utcai fiúk

Kik nem főszereplők a következő személyek közül?

1., Boka, Nemecsek, Csónakos, Áts Feri
2., Boka, Nemecsek
x., Boka, Áts Feri, Nemecsek

Mi az einstand?
1., Egy játékféle megnevezése
2., fulólecke
x., játékok elkobzása erőszakos úton

Milyen volt Nemecsek?

1., A társaság központja, szerény, de nagyon okos, bátor
2., Szőke fiú, akit mindenki levegőnek nézett
x., Szőke, bátortalan kisfiú, aki árulóvá lett.

Mi volt a grund?
1., Beépítetlen városi telek, a Pál utcaiak játszótere
2., Erdős terület.
x., A Pál utcai fiúk saját tulajdonú játszótere.

Kik voltak a közlegények?

1., Csele, Csónakos, Nemecsek.
2., Csónakos, Nemecsek, Kolnay és a kutya (Hektor)
x., Hektor, Nemecsek

Milyen meglepetés várt Bokára és Nemecsekre a füvészkerti kalandsorán?

1., Rájuk találtak.
2., Találkoztak Gerébbel.
x., Találkoztak Csónakossal.

Melyik szereplőre ismersz rá az alábbi idézetekből?

„erős gyerek volt … volt a szemében valami kedves és megnyerő… szépfiú volt.” „
Annak rendje és módja szerint háborút fogunk viselni.”„Félsz, Nemecsek?”
1., Boka
2., Geréb
x., Áts Feri

Igazuk volt a gittegylet tagjainak, mikor Nemecseket árulónak nevezték?

1., igen
2., nem
x., nem lehet eldönteni
A pásztorok elérzékenyülnek Nemecsek betegsége és halála miatt vagy
mindegy nekik, hiszen nem törődtek vele?
1., igen
2., nem
x., A műből nem derül ki.

Ki és hogyan döntötte el a csata sorsát?

1, Nemecsek, mert elájult.

2., Nemecsek, mert a segítségével Áts Ferit bezárták.
x., Nemecsek, mert Áts Ferit a földhöz vágta.

Mi az oka, hogy nagyon rövid ideig örülhettek győzelmüknek a Pál utcaifiúk?

1., Mert a vörösingeseknek következőleg sikerült elfoglalni a grundot.
2., Mert a szülők nem engedték őket a grundra a birkózás miatt.
x., Mert a grundot eladták és beépítették.

Kire vonatkozik: gyerekes, vidám, örömében vagy meglepetésébennagyokat füttyent?

1., Kolnay
2., Csónakos
x., Csele

Mi történik a zászlóval?
1., elszakad
2., Ellopják, és nem tudják visszaszerezni.
x., Ellopják, de visszaszerzik.

Miért indítanak háborút Áts Feriék a Pál utcai fiúk e

llen?
1., Szeretnek háborúzni.
2., A zászló ellopása miatt.
x., A grund megszerzéséért.