SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT

Makkai Sándor Ördögszekér című regényének

stílusjegyei, főbb motívumai

Készítette: Kelemen Andrea Bt-3 mt

Miskolc, 2006. május 9.

1
Bevezetés

"Az emberi élet legmagasztosabb, legszebb pillanatai azok, mikor az adventi sötétségben,
adventi fájdalmakban vergődő lélek felett hirtelen felgyúló meglátások, fenséges eszmények
ragyogása árad el. Nem csoda, ha ilyenkor mindig a legszentebb jelenlétét érezzük. És néha
nagy, közös megpróbáltatások idején, egy egész nemzetre reáfekvõ reménytelenségek éjjelébe
gyúl fel a fény."
(Makkai Sándor)

Makkai Sándor egész életútja, pályája jellemezhető ezekkel a szavakkal.

Egyházi tárgyú és pedagógiai munkái hozzájárultak a lelkipásztori pálya előkészítéséhez.
Már az induláskor sokat foglalkozik a valláslélektan és a vallástudomány kérdéseivel.
Teológiai pályájával párhuzamosan jelentkeznek szépirodalmi és kritikai írásai is. E kettő
kiegészíti egymást, ugyanakkor tükrözi a fiatal Makkai esztétikai szomját.
Mint szépíró, erdélyi hagyományokat követ. A sárga vihar (1934), Az ördögszekér (1925) és
a Táltoskirály (1934) a nagy erdélyi regények folytatásának tekinthető. Voltak társadalmi
regényei is, melyek közül a Holttenger (1923) szintén erdélyi vonásokat hordoz magán. Ez
a regény a Mezőségnek első művészi leírása.

Állandóan központi téma volt nála a "személyiség szerepe a történelemben"; egy olyan
ember képe, aki kivételes jegyekkel van ellátva, a történelem során ismert volt, tehát
mindenképpen egyedit akart alkotni ilyen személyek megjelentetésével. Mint minden politikai
érdeklődésű írónak, így Makkainak Bethlen Gábor felé fordult a figyelme, akit az addigi
történetírás úgy tartott számon, mint az utolsó nagy politikust. Makkai Sándornál
folyamatosan felbukkant egy eszme, mely szerint egy nemzetet vagy egy nemzetiséget csak
azok képviselhetik, akik erkölcsileg és szellemileg hibátlanok.

2
A Magunk revíziójában azt írja, hogy a magyarság tragikus bűne, hogy nem tudott lelki,
szellemi vezetés alá állni. Ez persze általános közép- és kelet-európai jelenség. Makkai az
értelmiségre is kiterjeszti a kritikát. Ez a felismerése már teológus korában foglalkoztatta.
Vádolja a magyar értelmiséget a nemzeti kultúra és a nemzeti öntudat elsorvasztásáért.
A Magunk revíziója című művében az előítéletekről, a nacionalista elfogultságokról
ír,valamint arról, hogy meg kell vizsgálni a saját múltunkat, számvetés kell tartanunk, ki kell
javítani a hibáinkat . A magunk vizsgálata a központi téma.
Emellett Makkai Sándor nevét a Magyar fa sorsa című alkotása teszi igazán ismertté. Ez a sok
vitát kiváltó kritikai mű a maga idejében megvédte Adyt a reá zúduló alaptalan
vádaskodásoktól. Makkai Sándor politikai nézeteit illetően érezte politikusi elhívatottságát, de
képtelen volt vállalni a közelharcot.

A történelmi regény jellemzői

- regénytér: vagy valóságos földrajzi táj vagy jelképes tér

- regényidő: valóságos idő
- regényhős: -a regény lényeges eleme
-egyéni és társadalmi jellemvonásokat hordoz

- ismeretek: a regényvilág ismereteket tartalmazó és átadó közeg

- világkép: - az író erkölcsi, vallási, filozófiai, politikai, vallási nézeteit hordozza

Ezek az elemek azonban a 20. századra módosultak, ugyanis a cselekmény elszegényedett,

a hős személyisége arctalanná vált; a hagyományos időrend felbomlott: percre zsugorodott,
vagy végtelenné tágult.

Az Ördögszekér stílusjegyei

A regény cselekménye történetileg beleillik a korabeli Erdély korába, bemutatja az akkor

élt történelmi személyiségeket, pl. Bethlen Gábort, Báthori Gábort, Báthori Annát, azonban
negatívumként lehet felhozni azt, hogy a jellemrajzok el vannak túlozva, hiszen történetileg

3
nem tudhatjuk, milyenek is voltak valójában; nincsenek róluk pontos, korhű adataink, csak
források, események kapcsán lehet őket „rekonstruálni“.

A regény nyelvezetéről azt lehet megállapítani, hogy Makkai próbál beilleszkedni a 16.
század korába, azonban ismét megfigyelhetünk egy negatívumot, mégpedig azt, hogy ide- oda
ugrál a kifejezések, szavak használatát illetően a saját kora és az akkori nyelvhasználat
szempontjából. A párbeszédek során rabul ejti az olvasót a kor stílusa, fényűzése; mi is
részeseivé válunk a történelemnek, de valahogy mindig sikerül visszazökkennünk
a valóságba. Egy-egy részt mindig hosszan elemez, amiben kitér az apró vonásokra, ebben az
esetben a tájleírásra, a személyleírásra.

A cím elemzésekor több dolog is az eszünkbe juthat. Először is az ördögszekér egy olyan
növény, amely a tavaszi napsütésben szép kéken virít, de ha jön az ősz, akkor elveszíti
szépségét, elszárad, s végül a szél sodorja magával. A növény és a regény tényleges
főszereplője, Báthori Anna szinte egyet jelent, hiszen ha végigkísérjük Anna életútját,
ugyanolyan sorsa lesz, mint ennek a bizonyos növénynek. A cím szimbólum is egyben, hiszen
jelképes jelenlétével Anna életére; fénykorára és sorsának tragikus beteljesedésére utal.

A regényre a linearitás jellemző, hiszen a cselekmények több szálon futnak, mivel az egyik
szál bemutatja Anna és testvére, Gábor felnőtté válását, a többi szálakon pedig
megismerhetjük a többi szereplőt, valamint központi témaként az ország, azon belül pedig
Erdély fénykorát és fokozatos hanyatlását is. Ezek a szálak párhuzamosan futnak végig
a regény egészén.

Az idő kezelése olyan Makkainál, hogy az egyik pillanatban azt érezteti velünk, hogy
napról-napra telik az idő, aztán egy hirtelen ugrással hónapokat röpülünk, hogy aztán újra
visszatérhessünk a kiindulóponthoz. Ezzel a cselekmények számát gyarapítja leginkább.
A regény legvégén a cselekmények száma megsokszorozódik, felgyorsul az idő, végül
bekövetkezik a döntő pillanat, amikor Anna élete teljes kudarcot vall, s úgy hányódik a sors
által, minat ahogy azt a cím is mutatja: ördögszekérként.

Makkai úgy alkotta meg regényét, hogy kialakítson és megjelenítsen benne egy ideálképet.
Ez úgy jelenik meg, hogy a gyerekeket úgy nevelik, hogy Gáborból fejedelem legyen, míg
Annából a legelőkelőbb úrnő. Az ideálkép Báthori István, akit mindenki jó fejedelemnek tart,
s Gábor az ő elképzelései szerint nevelődik, művelődik. Anna is elindul ugyanazon az úton,
mint bátyja, azonban amikor Gábor elkerül az udvarból, Anna egyedül marad, senki nem
4
foglakozik vele, s lesüllyed a parasztok szintjére. Itt már megjelenik a társadalmi különbség,
azaz a paraszti, szegény réteg és életmód szembekerül az úri életstílussal. Az is ellentét
a regényben, hogy Anna kiskorában kedves, aranyos lány, akit mindenki nagyon szeret és
csodál is egyben, azonban amikor felnőtté válik, teljesen megváltozik, elletéte lesz
önmagának, rideg úrnő válik belőle.

Az író nem ok nélkül vette színtérnek Erdélyt; az volt vele a célja, hogy tükröt mutasson a
20. századi embereknek, valamint az is, hogy bemutassa, milyen is volt az ő „szülőországa“ a
16-17. században. A regény cseleménye többé-kevésbé hiteles, hiszen a színhely valós, a kor
szintén, viszont maga Makkai írja azt regényéről, hogy kb. 4-5 évvel eltolta az időt.

A történelmi regény Báthori Anna és Báthori Gábor tragikus testvérszerelméről szól.

A korabeli kritika erkölcstelenséggel vádolta Makkait e szerelem leírása miatt, de ha
belegondol az olvasó, rájöhet arra, hogy volt alapja annak, amit Makkai megjelenített, persze
a korabeli közvélemény visszafogottságára és szűk látókörére utal ez a vádaskodás.
Pedig a regénynek nem is ez a motívum a központi témája. A két testvér kapcsolata és
annak krízise Báthori Anna tragikus életútjának egyik fontos mozzanataként jelenik meg.
Makkai a magyar boszorkányperek hírhedt alakjának életútjáról írt. Gyermekkorától kísérte
végig főszereplőjének sorsát, mely szoros kapcsolatban áll testvére, a szintén tragikus véget
ért Báthori Gáborral fejedelemmel. A szülők nélkül felnövő gyerekek életének leírásával
indul a cselekmén, aztán megismerkedhet az olvasó Báthori Gábor fejedelemségének
történetével, s ezzel párhuzamosan Anna szerelmeinek, házasságainak mozzanataival is.

Makkai történelmi hitelességgel mutatja be a korabeli Erdély közéletét, főurainak és az

egyszerű embetreknek az életmódját, valamint a fejedelmi udvarba is betekintést nyújt.
A történelmi személyek ( Báthori István, Bethlen Gábor, Jósika Zsigmond, stb.) jellemeinek,
környezetének bemutatásán keresztül rajzolódik ki Anna tragédiája; egy olyan asszonyé,
akinek az átlagosnak mondható nőkével szemben ellentétesen adatott meg a szerelem,
s akinek tragikus sorsa a boszorkányperek által teljesedett be. Makkai egy lélek tévelygéseit
mutatja be.
Több helyszínt jelenít meg, amelyek a következők:

- a fejedelmi udvar, ahol a két gyereket a jó életre próbálják nevelni, s ahol a fényűzés
keveredik a szigorral, a vidámsággal, a szórakozással.

- a templom, ahol Anna vegyes érzekmekkel éli meg az istentisztelete, hiszen ekkor már
megérzi a bűn ízét. Azért is fontos a templommotívum, mert Annáék katolikusként
5
 kerülnek az udvarba, az udvar népe azonban református vallású, és Annáéktól is elvárja
azt, hogy szakadjanak el katolikus szokásaiktól.

- a láp, ahová Anna titokban jár ki a maga szórakoztatására, s itt érzi igazán szabadnak
magát. Itt szembesül először azzal, hogy ő is ugyanolyan tündér, mint amilyenekkel egy
alkalomma találkozik is. Itt és a parasztok között változik át szép úrikisasszonyból koszos,
mezítlábas parasztlánnyá.

- a pad, amelyhez egy misztikus történet kötődik, s amely olyan hatással rendelkezik, amely
által a rajta ülő lány természetfeletti erővel bír majd. Anna itt csókolózik egy szolgalegénnyel,
aki – amikor megtudja, hogy kibe szeretett bele- másnap reggel már halott. Anna ennek
a hírnek a hatására nagyon boldog- persze titokban-, és ekkor már majdnem biztos abban,
hogy ő is boszorkány, és úgy is kell viselkednie.

Ezek a legfontosabb helyszínek a műben.

Összegzés

Makkai ezzel a regényével elérte azt, hogy sikeresen bemutatta a korabeli Erdélyt, hű képet
adva az akkori szokásokról, az akkor élt emberekről. Emellett tükröt mutatott a 20. század
emberének ahhoz, hogy meglássa, mik lehetnek egy ember hibái, történetesen Annáé, és hogy
okuljanak a türténtekből, s ne kövessenek el olyan hibákat, amelyket később már nem lehet
orvosolni.

6
Felhasznált irodalom:

- Makkai Sándor: Ördögszekér. Révai Kiadó, Budapest,

1927.

- Makkai Sándor: Magyar fa sorsa: Tanulmányok.

Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003.

7
Felhasznált irodalom:

Makkai Sándor: Ördögszekér. Kritérion Kiadó, Bukarest, 1979.