Ajánlás

A Pál utcai fiúkat az teszi népszerűvé, hogy az élet minden ága-boga benne van: iskola és játék, barátság és harc,
pártoskodás és összetartás – minden, egészen a halálig. S az író mindezt gyerekésznek, gyerekszívnek szólóan
szőtte regénybe. A gyerekvilág tükrében láttatja a világot. Boka, Nemecsek, Áts Feri és a többiek története
átélhető csaknem bárhol, s az ezredfordulón semmivel sem kevésbé, mint születésekor, a XX. század kezdetén.
Talán ez a magyarázata a regény példátlan hazai és világsikerének. Közel két tucat nyelven jelent meg, s ajánlott
olvasmány nemcsak a magyar iskolákban, hanem távoli földrészeken is.
Szereplők:
– a Pál utcai fiúk: Boka, Nemecsek, Geréb, Weisz, Kolnay, Barabás, Csele, Leszik, Csónakos, Geréb, Richter
– a vörösingesek: Áts Feri, a két Pásztor, …
– Janó, a tót, tanárok, szülők, cselédek, szomszédok, őrök, orvos, ügyvéd, édességárus, diákok, járókelők…
Helyszín: Budapest, 1889.

Rövid tartalom
I. rész
A regény elején rögtön megismerkedünk az osztályban a kémia órán a főbb szereplőkkel.
A kísérlet közben megszólalt az utcáról egy verkli, és minden figyelem odalett. Tavasz volt és a nap már csalogatta
ki a fiúkat a szabadba. Délután gyűlést és elnökválasztást szerveztek. Az iskola előtt Csónakos megpróbált alkudni
az olasz édességárussal, majd Nemecsek mesélte el, hogy a két Pásztor elvette a játékgolyóit, amiből kettő üveg
volt, és erre még Boka is felháborodott. Ha egy erősebb fiú elveszi egy gyengébbnek a dolgait, azt einstand-nak
nevezik “különleges pesti gyerekszóval.” Mindenki érezte, hogy ezt már nem lehet annyiban hagyni.
II. rész
Megismerjük a grundot, ami a legnagyobb boldogság a pesti fiúknak a nagy házak rengetegében, ahol nem lehet
sehol sem játszani.
A grund egy üres telek volt, aminek egyik végében egy tót fát őrzött, és ami a Pál utcai fiúk főhadiszállása és
játszótere volt. A grundon voltak erődök, amiket Boka parancsára – mert ő volt a kapitány – erősítgettek, de az
erődöket Nemecsek és Csónakos építette. A grundon mindenkinek megvolt a tisztsége, mint egy igazi
hadseregben, azzal a különbséggel, hogy itt mindenki tiszt volt, egyedül Nemecsek volt közlegény. Azon a napon,
amikor az elnökválasztás volt, először ért Nemecsek a grundra és meglátta Áts Ferit, aki elvitte a zászlót. A fiúk,
amikor egyenként megérkeztek, újra elnököt választottak, ezúttal is Bokát, bár volt 3 ellenszavazat, és
elhatározták, hogy meglátogatják az ellenfél, a vörösingesek főhadiszállását, a Füvészkertet.
III. rész
Boka Nemecsekkel és Csónakossal indult el a Füvészkertbe, hogy egy papírlapot hagyjanak ott, amin ez áll: Itt
jártak a Pál utcai fiúk.
Nem volt könnyű terep a Füvészkert. Hatalmas kőfal vette körül, felnőtt, éjszakai őr is vigyázott a kertre. Volt egy
rom és egy sziget a közepén, amit csónakkal vagy a hídon lehetett megközelíteni, de ott két őr állt a vörösingesek
közül. A fiúk nehezen jutottak előre, csalános volt a térség, az őrökkel is vigyázni kellett és a Füvészkert őre is
nagyon szemfüles volt. A szigetre csónakkal jutottak be végül és Nemecsek beleesett a jéghideg vízbe és bőrig
ázott. A csónaknál otthagyták Csónakost és Nemecsek és Boka kúszott tovább a helyre, ahol a vörösingesek
tanácskoztak. Ekkor meglátták a vörösingesek közt Gerébet és ki is hallgatták, ahogy mindent elmond a grundról,
amit a vörösingesek meg akarnak szerezni. Mikor elmentek, Boka kitűzte a papírt és rohantak vissza Nemecsekkel.
A vörösingesek hamar észrevették, hogy ottjártak, és utánuk iramodtak. A három fiú egy üvegházba menekült,
ahol Nemecsek ismét a hideg medencében kötött ki. Végül sikerült elmenekülniük a Füvészkertből. Nemecseknek
összeadtak a lóvasútra, hogy minél hamarabb hazaérjen, mert már jéggé fagyott a márciusi széltől a vizes
ruhákban.
IV. rész
Az iskolában mindenki az előző napi kalandot tárgyalta. Tudták, hogy a három fiú sikerrel járt, de nem tudták a
részleteket, mert Bokából és Nemecsekből egy szót sem lehetett kihúzni, Csónakos pedig össze-vissza fecsegett és
nagyokat lódított. Óra után Rácz tanár úr behívatta magához Weiszet, Barabást, Kolnayt, Cselét, Nemecseket,
Richtert, Lesziket és felelősségre vonta őket a gittegylet miatt. Kiderült minden. A tisztségek, a feladatok, előkerült
a pecsét, a zászló, a gitt, és Rácz tanár úr elkobzott mindent, és feloszlatta az egyesületet, valamint megtiltotta,
hogy bármilyen egyesületet alapítsanak. Mialatt a kioktatás folyt, Nemecsek kikapart egy jó adag gittet, ami az új
egylet alapja lehet. El is határozták, hogy a grundon közgyűlést tartanak délután. El is kezdték a gyűlést délután,
de Nemecsek észrevette az áruló Gerébet, aki a tóthoz sompolygott a farakások közt. Nemecsek kihallgatta őket
és megtudta, hogy Geréb szivarral lefizette a tótot, hogy kergesse ki a fiúkat a grundról, mert más fiúk akarnak ide
jönni, akik mindig tudnak majd szivart, sőt forintot is adni. A tót belement.
Nemecsek nagyon feldúltan visszament a többiek közé, hogy elmondja Bokának, de ő még nem érkezett meg,
ezért elé akart menni, mert azt gondolta, hogy ő talán még tud hatni Gerébre. Közben a gittegylet nem tudta,
milyen fontos ügyben szaladgált Nemecsek, ők csak azt látták, hogy nem törődött a gyűléssel és elment, ezért
gyávának és árulónak mondták ki, és beírták a nevét a fekete könyvbe, csupa kis betűvel.
Közben Nemecsek az utcán elmondott mindent Bokának és még látták Gerébet, de amikor utána kiáltottak, az
csak nevetve elszaladt.
V. rész
Két nappal később a Füvészkertben a vörösingesek gyűlést tartottak. Áts Feri, a vörösingesek vezére kihirdette,
hogy holnapra tűzte ki a háborút. A raktáros jelentette, hogy a raktárból ellopták a pál utcaiaktól zsákmányolt
zászlót, és hogy egy picinyke lábnyom volt a raktár körül. Meghallgatták Gerébet, aki elmondta, hogy
megvesztegette a tótot, hogy harc nélkül megkapják a grundot. Áts Feri nagyon mérges lett emiatt, és gyávának
nevezte Gerébet, de ő azt mondta, hogy ő bizony nem gyáva, és velük tart a Pál utcaiak ellen. Gyávának nevezte a
Pál utcaiakat, de ekkor leugrott Nemecsek a fáról, ahol addig rejtőzött és a szemükbe vágta, hogy közülük a
legkisebb sem gyáva, hiszen Ő is ellopta a zászlót, és akár megverhetik, de ő nem fut el. Áts Ferinek nagyon
megtetszett a bátor kislegény, és hívta, hogy álljon be közéjük. Nemecsek persze nem lett áruló. Kicsavarták a
kezéből a zászlót, és mivel Áts Feri azt mondta, hogy túl kicsi a veréshez, hát megfürösztötték. A kicsi Nemecsek
büszkén kiáltotta Geréb szemébe, hogy áruló, és mikor elment, tisztelegtek neki a vörösingesek, Gerébet pedig
rögtön kizárták a csapatukból.
VI. rész
Boka kiáltványt függesztett ki a grundon a közelgő háborúról, és a fiúk lelkesedve várták a parancsnokot. Boka
mindent elmondott, mindenki felesküdött a csapatra. Boka felvázolta a haditervet és elmondta, hogy Nemecsek
lett a hadsegédje. Ez ellen a gittegylet tiltakozott, de Bokát nem érdekelte az egylet. A kis Nemecsek azonban – aki
már nagyon beteg volt és minduntalan köhögésrohamok törtek rá – nem akarta, hogy Boka is megvesse, hát
elmondta, hogy miért is tartják őt gyávának. Boka megígérte, hogy a háború után tisztázza Nemecseket. Bár
Nemecsek szomorú volt, hogy az ő becsületének ügyét elnapolták, engedelmesen teljesítette Boka utasításait.
Megérkezett Geréb és könyörgött Bokának, hogy fogadják vissza, de Boka nem engedte vissza a fiút, aki sírva
elment.
Miután egész délután gyakorlatoztak, kimondták, hogy aki a másnapi háborúból hiányzik, az szószegő. A gyakorlat
után a gittegylet sürgős közgyűlést hívott össze, mert az elnök elfelejtette rágni a gittet, ami kiszáradt. Ezt akarták
kitárgyalni, de megérkezett Geréb apja, aki tudni akarta, hogy a fia valóban áruló-e vagy sem. A kis Nemecsek, aki
a láztól már nem is volt magánál, azt mondta, hogy Geréb nem áruló. Geréb apja boldogan tért haza, Boka pedig
hazakísérte Nemecseket, aki már alig állt a lábán, és hallucinált a láztól.
VII. rész
Másnap latin órán Rácz tanár úr is észrevette, hogy a fiúk majd kibújnak a bőrükből. Az egész iskola lázban égett,
sokan részt akartak venni a csatában, jelentkeztek, harcolni, kémkedni vagy csak nézőnek, de Boka nem engedett
maguk közé idegent. Mentek a grundra gyakorlatozni. Geréb levelet küldött a cselédjükkel, hogy kihallgatta a
Füvészkertben a vörösingeseket és megtudta, hogy azok csak másnap támadnak, és elküldte Nemcseknek az új
könyvét, amit apjától kapott, mert kiderült róla, hogy mégsem áruló. Kérte, hogy fogadják vissza és bocsássanak
meg neki. Boka visszafogadta Gerébet, és beállt mindenki a helyére. Követek érkeztek a vörösingesektől, akik
elhozták a hadüzenetet, megállapodtak a harc szabályaiban és megkérdezték a bátor Nemecsek címét. Meg is
látogatták a kis Nemecseket, aki lázasan feküdt otthon és nagyon elszomorodott, amikor megtudta, hogy már
másnap lesz a háború, és akkor ő kimarad abból.
VIII. rész
Gyönyörű nap volt a háború napja. Hatalmas volt a sietség az iskola után, és háromnegyed kettőkor már mindenki
a helyén volt. Boka elmondta, hogy kissé megváltoztatta a haditervet és egy sáncot ásatott, ahol a legerősebbek
megbújnak majd, és onnan támadnak az ellenségre. Fél háromkor megérkezett az ellenség, és csak a csapat egyik
része támadott az idősebb Pásztor vezetésével. Áts Ferivel a vörösingesek másik felével a jelre várt, hogy majd
akkor támadnak, ha Pásztorék már győztek. Pásztorékat azonban legyőzték a Pál utcaiak és egyenként bezárták
őket a tót kunyhójába. Hiába várta Áts Feri a trombitajelet, az nem jött. Aztán azt hallották, hogy a Pál utcaiak
éljeneztek. Erre berontottak, nagyon erősen nyomultak előre, majd Áts Feri elkiáltotta magát, hogy szabadítsák ki
a kunyhóban levőket. Egyszerre azonban ott termett Nemecsek, aki a láztól “megtáltosodva” a földre fektette az
idegen vezért. A vörösingesek között hatalmas lett a zavar és végérvényesen elvesztették a háborút. Az ellenség
elment és csak Áts Feri álldogált ott és nézte, amint mindenki körülvette Nemecseket, akit kineveztek
kapitánynak. Amikor Áts elment, mindenki tisztelgett neki. Aztán megjelent Nemecsek rémült édesanyja, aki már
mindenütt kereste a beteg fiút, aki csak úgy megszökött az ágyából. Az egész csapat hazáig kísérte őket. Végül
csak Boka maradt a ház előtt és keservesen sírt. Aztán megérkezett Nemecsek apja is és ő is csak sírt vele. Aztán
Boka egyedül maradt az utcán, de látta Áts Ferit, aki eljött, hogy Nemecsek állapota felől érdeklődjön.
IX. rész
Itt néhány bejegyzés következett a gittegylet jegyzőkönyvéből, ami tartalmazta, hogy Nemecsek Ernő nem gyáva
és nevét tévedésből írták kis betűvel, és hogy Boka János nevét a történelemkönyvbe be kell írni Hunyadi neve
mellé, mert legalább olyan jó vezér ő is. És a legyőzöttek nevei közé pedig az Áts Feri nevét. Továbbá bejegyzések
álltak a kiszáradt gitt miatt, amit Kolnay, az elnök nem rágott, és ami miatt az elnöknek fegyelmit szavazott meg az
egyesület, és ami nagyon nem tetszett az elnöknek és azt mondta rá: “szemétség”.
X. rész
A Rákos utcában, ahol Nemecsekék laktak, nagy volt a csend. Minden szomszéd lábujjhegyen járt, hogy nehogy
megzavarja a kis beteget. Mindenki kérdezősködött, hozott valamit, de csak azt a választ kapták, hogy a kisfiú
nagyon rosszul van. Amikor megérkezett Boka és elmondta Nemecseknek, hogy a gittegylet mindent megbánt
vele kapcsolatban és még díszoklevelet is készítettek neki, amiben bocsánatot kérnek és csupa nagybetűvel írják a
nevét, de a kis Nemecsek nem hitt Bokának. Megörült a hírre, hogy Áts Feri ott járt előző este és utána
érdeklődött, és azt is megtudta, hogy a vörösingesek új vezért választottak, az idősebb Pásztort, de kitiltották őket
még aznap este a Füvészkertből, mert a Füvészkert igazgatója megelégelte a nagy lármázásokat. A kis Nemecsek a
láztól már mindenfélét elképzelt. Sem a szülei, sem Boka nem tudta lecsitítani. A kisfiú biztosan tudta, hogy
meghal, pedig nem is hallotta, amikor az orvos azt mondta az édesapjának, hogy már nem éri meg a reggelt, de
talán az estét sem. Mire megérkezett az egylet, hogy átnyújtsák a díszoklevelet, Nemecsek már meghalt.
A fiúk hazamentek, Boka pedig a városban bolyongott, majd a grundra ment be, hogy kisírja magát. Tanúja volt,
hogy Barabás és Kolnay ünnepélyesen kibékültek. Nemecseken és a grundon tűnődött és a kunyhóban furcsa
szerszámokat látott meg. Ekkor tudta meg a tóttól, hogy a grund tulajdonosa házat építtet arra a helyre, amiért ők
harcoltak, amiért Nemecsek az életét adta.

1. Mutasd be az írót!
Molnár Ferenc ( 1878.január 12.-1952.április 2.): író, drámaíró, újságíró és humorista. Budapesten született, apja
orvos. Genfi jogi tanulmányok után hírlapíró lett. Első darabját ( A doktorúr ) 1902-ben mutatták be. Pályája
novellás kötettel indult; legfontosabb prózai műve az ifjúsági irodalom maradandó alkotása, A Pál utcai fiúk
(1907). Drámaírói munkássága a legjelentősebb. Legtöbb vitát kiváltó színműve az 1909-ben bemutatott Liliom
volt. Az 1926-os Játék a kastélyban a vígjáték keretei között önmaga és közönsége elé tart görbe tükröt.
Utolsóként bemutatott darabja a hagyatékában megtalált Nászinduló (1996). Hamar meghódította a színházi
világot Magyarországon és külföldön is. Az I. világháborúban haditudósító volt, 1939-ben Svájcba, majd az USA-ba
emigrált feleségével, Darvas Lilivel. Világhírű színpadi szerző, műveit jelenleg is játsszák valamennyi kontinensen.

2. Mikor játszódik a regény cselekménye?

A regény Budapesten, 1889 tavaszán játszódik.

3. Hány napig vagyunk együtt a Pál utcai fiúkkal?

A Pál utcai fiúkkal hét napig vagyunk együtt.

4. Miért állnak szembe egymással a Pál utcaiak és a vörösingesek?

A Pál utcaiak és a vörösingesek egymással szembenálltak. Azért küzdöttek meg egymással, hogy legyen hol
labdázniuk. Pesten kevés volt a focizásra és más játékokra alkalmas hely.

5. Sorold fel a gittegylet tisztségeit!

A gittegylet tisztségei: Weisz – elnök
Kolnai – pénztárnok
Barabás – pecsétőr
Leszik – jegyző
Nemecsek – titkár
Csele – zászlós
Richter – tag

6. Állítsd össze a regény szerkezeti vázlatát!

Bevezetés: Az iskolai környezet, a Pál utcaiak bemutatása
Einstand Nemecsek ellen
Főrész: Áts Feri zászló lopása
Elnökválasztás
Boka, Csónakos és Nemecsek füvészkerti látogatása
 Geréb árulása
Nemecsek kétszeri fürdése
A gittegylet felbontása
Nemecsek utolsó fürdése a Füvészkertben
Nemecsek megbetegedése
Geréb visszavétele
Csata a grundon
A Pál utcai fiúk győzelme a beteg Nemecsek segítségével
Befejezés: Nemecsek halála tüdőgyulladásban
A grund siratása

7. Csoportosítsd a regény szereplőit jó és rossz tulajdonságuk alapján!

Rosszak: Geréb – áruló, hazug, kétszínű, meggondolatlan
Pásztor-fivérek – erőszakosak, fenyegetőek, igazságtalanok
Jók: Nemecsek – félénk, de nem gyáva, hűséges, kitartó, jószívű
Boka – okos, igazságos, megfontolt, békeszerető
Áts Feri – megbízható, igazságos, fegyelmezett

8. Jellemezz egy tetszés szerinti szereplőt!

Boka János a Pál utcai fiúk vezére volt. Tizennégy éves kölyökképű fiú, akinek a hangja mély, szelíd és komoly volt.
Ritkán beszélt ostobaságokat. A veszekedésből általában kimaradt, mert nem akarta átvállalni a bírók szerepét. Ha
mégis erre került sor, okosan kibékítette az ellenfeleket. Amikor a Pásztor-fivérek elkövették az einstand-ot
Nemecsek ellen, a türelmes Boka is felháborodott és mindent megtett azért, hogy ennek véget vessen. Bátorságát
bizonyította, amikor bemerészkedett két társával a Füvészkertbe és nem félt a vörösingesektől, akik erősebbek
voltak náluk. Nemecseket barátjaként szerette és tisztelte, betegségében sokat volt mellette. A csatában a
szerepeket igazságosan elosztotta. Boka korához képest idősebbnek tűnt, de Nemecsek halála és a grund
elvesztése nagyon megrendítette.

10. Mi az az einstand? Hogyan vélekedsz róla?

Az einstand egy különleges pesti gyerekszó, ami lefoglalást jelent. Amikor valamelyik erősebb fiú lát egy magánál
gyengébb gyereket játszani, a játékát el akarja venni tőle, azt mondja: einstand. Ez egyben hadüzenet: az
ostromállapot, az erőszak, az ököljog és a kalózuralom rövid, de velős kijelentése.

11. Bizonyítsd be, hogy Nemecsek méltó arra, hogy a példaképed legyen!
Nemecsek Ernő a Pál utcai fiúk egyetlen közlegénye, a gittegylet titkára volt. Gyenge, kistermetű gyermek, aki
szegény családban élt. Csendes és félénk volt, de többször bizonyította, hogy bátor és hűséges maradt. Amikor Áts
Feri ellopta a zászlót, nem ijedt meg tőle. Elment egyedül a Füvészkertbe visszaszerezni a zászlót és bátran kiállt az
ellenség elé. Megvédte a Pál utcaiak becsületét. Nem lett áruló, mint Geréb, nem állt át a vörösingesekhez. Ezzel
bizonyította hűségét. Még betegen is harcolt a csatában, verekedett Áts Ferivel, és így tudtak győzni a Pál utcai
fiúk. A hűsége, a kitartása és a becsületessége méltóvá tette, hogy a példaképem legyen. Sajnos az élete árán érte
el célját.

12. Mit jelentenek az alábbi szavak?

gigerli: piperkőc – külsejére, ruházatára nagy gondot fordító (férfi)
minutum: perc, pillanat
verkli: rögzített dallamokat játszó hajtókar forgatásával működő, szekrény alakú egyszerű, mechanikus hangszer;
sípláda, zenegép
grund: beépítetlen városi telek
prünella: formára szárított magvatlan szilva-aszalvány ( török édesség )
antrocén: tinták és színezékek gyártásában használt színtelen, lemezes kristályos vegyület
labirintus: útvesztő
citadella: fellegvár
egzecíroz: gyakorlatozik