DRÁMA ÉS SZÍNHÁZ

AZ ÓKORI RÓMÁBAN
Készítette: Faludyné Kiss Szilvia
Dráma pedagógia szakirányú képzés
2023-24/I.
 TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

• Kr. E. III. szá zad – I. Pun há ború

• Cél:
– Stabil kormá nyzá s
– Gazdasá g, hadsereg, politika megerő sítése

• Mű vészet, kultú ra, tudomá ny – má sodlagos

• Filozó fia, vallá s, irodalom és színhá z gö rö g

mintá ra alakul ki
 RÓMAI SZÍNJÁTSZÁS

• KEZDETEK:
– Cirkuszi mutatvá nyok, gladiá tor harcok, lovas
versenyek
– Megjelenik : etruszk színészek elő adá sai
– Satura (á tmeneti mű faj)
– Cselekményes drá ma – való di színészekkel

• SZÍNJÁTSZÁ S CÉ LJA:
Szertartá sos jellegű elő adá sokkal megszü ntessék
a já rvá nyt.
RÓMAI SZÍNJÁTSZÁS
 RÓMAI SZÍNJÁTSZÁS

• Első képviselő i négy mű fajt alakítottak ki:

1. fabula palliata
 RÓMAI SZÍNJÁTSZÁS

• Első képviselő i négy mű fajt alakítottak ki:

2. fabula togata
 RÓMAI SZÍNJÁTSZÁS

• Első képviselő i négy mű fajt alakítottak ki:

3. fabula cothurnata
 RÓMAI SZÍNJÁTSZÁS

• Első képviselő i négy mű fajt alakítottak ki:

4. fabula praetextata
 RÓMAI SZÍNJÁTSZÁS

Á LTALÁ NOS JELLEMZŐ K:

• Gö rö g komédiá k á tdolgozá sa
• A kó rust részben vették á t, szerepe kicsi
• A szó ló és duett énekek á tvétele
• Vá ltakozik a zene és a pá rbeszéd
• A színészek kü lfö ldiek vagy felszabadított
rabszolgá k voltak
• A színhá zi elő adá sok valamilyen isteni kultusz
részei voltak, valamilyen ü nnephez kapcsoló dtak
 RÓMAI SZÍNJÁTSZÁS

Á LTALÁ NOS JELLEMZŐ K:

• Kö ztá rsasá g idején egy évben kb. 11-18 napon

kerü lt sor színhá zi elő adá sokra
• Augustus idején 43-ra nö vekedett az elő adá sok
szá ma
• Kezdetben egy felvoná sos elő adá s - tö bb késő bbi
• Kü lö n zene az elő adá sokhoz
• Kr.e I.sz. – ú j mű fajok: mimus, pantominus
• Fő téma valamilyen erotikus mitosz
 SZÍNÉSZ MESTERSÉG

JELLEMZŐ K:
• Nem népszerű
• Rendező tisztségviselő k népszerű sítik –
statisztá k, csatajelenetek, díszlet, sok pénz,
szü netekben „tessará k” ajá ndékokra vá ltá sa
• Színészeket megvetették – alacsony tá rsadalmi
réteg és idegen szá rmazá s miatt
• Első színészek: etruszkok, rabszolgá k,
libertinusok voltak
• Megélhetésü k labilis volt
 SZÍNÉSZ MESTERSÉG

• A néző k kedvencei ajá ndékot kaptak – koszorú

• Legjobban kereső színészek: Roscius, Dionysia,
Pylades
• Az ó kori Ró ma legkiemelkedő bb színésze: Parisz
 A SZÍNHÁZ, A SZÍNPAD

• Kezdetben ideiglenes: fa szerkezetű , ponyvával

fedett
• Kr. e. 155-ben elkezdtek kő színhá zakat is építeni,
DE! Scipió tiltja, ezért leromboltatja
• Kr. E. 55-54-ben az első kő színhá z (Pompeiusz)
• Marcellus színhá z (Kr.e 13-12)
– széles színpad (111m)
– sugaras elhelyezkedésű
– 11 000 néző befogadá sa
 A SZÍNHÁZ, A SZÍNPAD

• Amphitheá trum – ró mai talá lmá ny

• Két színhá z „ö sszeillesztésébő l” alakult ki
• Statilius Taurus (Kr.e. 29.)
• Vegyes anyagú (fa-kő ), ami rö vid idő utá n leégett
 A SZÍNHÁZ, A SZÍNPAD

• Helyette épü l a Colosseum

• Néző tér nagy tartó oszlopokra épü l
• Emeletekre osztott
• Az épü letet kö rü lvevő falat boltíves ablakokkal
tagoltá k
• Az ová lis alakú porond kö zépen, mélyen fekü dt,
amit kö rbevett a néző tér
 A SZÍNHÁZ, A SZÍNPAD
• A színpad is folyamatosan vá ltozott
• Utcarészlet a há ttér
• Fü ggö ny kezdetben nem volt, késő bb a padló zatba
engedték le és emelték fel - ezzel jelö lve az
elő adá s elejét és végét
• A díszlet egyre ö sszetettebbé, mozgatható vá ,
forgatható vá tették
• A színészek kosztü me, kö penye egyre színesebb
• Á larcot haszná ltak a színpadon
• Az egyszerű szandá lt, a fatalpú , kopogó s sarut
felvá ltotta a vastagított talpú , magas sarkú
cothurnus
 SZÍNDARABOK SZÜLETÉSE

Livius Andronicus (Kr. E. 280. – Kr. e. 204.)

• Gö rö g szá rmazá sú író , kö ltő , mű fordító
• Az epikai és drá mai mű vek megalapító ja Ró má ban
• Felszabadított rabszolga
• Első ként fordította le az Odü sszeiá t
oktatá si céllal
• Gö rö g komédiá kat dolgozott á t latin nyelvre
• Ő maga is szerepelt a darabjaiban
• Terjesztette a gö rö g kultú rá t, hozzá já rult
a latin irodalmi nyelv és versírá s fejlő déséhez
 SZÍNDARABOK SZÜLETÉSE

Gnaeus Naveus (Kr. e. 271-202.)

• Ró mai kö ltő és drá maíró
• Tová bb viszi Livius munká ssá gá t
• Gö rö g minta alapjá n dolgozik
• Első komédiá já t Kr.e 235-ben mutattá k be
• Há rom féle mű fajban ír: komédia,
tragédia, eposz
• Legjelentő sebb darabja:
De bello punico, hő seposz
• Modora miatt nem kedvelik - szá mű zik
 SZÍNDARABOK SZÜLETÉSE

Plautus (Kr. e. 254-184)

• Ró mai vígjá ték író
• Eleinte színészkedéssel foglalkozik – majd kereskedő
• Sokat tanul – gö rö g komédia
• Eleinte gö rö g vígjá tékot ír á t latin színpadra
• 25-30 évet tö lt el kö ltő i alkotá ssal
• Gö rö g jellemző k a színdarabjaiban
• Tipikus jellemző je az okos rabszolga
• Korá nak ró mai nyelvét a leggazdagabban
mutatja be
 SZÍNDARABOK SZÜLETÉSE

• Munká it késő bbi színmű író k haszná ljá k alapul

• Marcus Terentius Varro szerint 21 mű ve maradt az
utó kor szá má ra
• Legjelentősebbek: Ambitruo, A foglyok, Szamárvásár, A
perzsa, Három ezüst, Ládika, Kísértetek, A hetvenkedő
katona, A bögre, Az ikrek
• Mű veit négy csoportba sorolhatjuk:
1. Jellem vagy kö rnyezet á ll a kö zéppontban
2. A cselekményt á rtatlan félreértés mozgatja
3. Végkifejlet: vá ratlan fordulatok, komikus jelenetekkel jut el
4. Félrevezetés, becsapá s – á ltalá nos felismerés, végfejlet
 SZÍNDARABOK SZÜLETÉSE
A hetvenkedő katona – Radnó ti színhá z 1988 (Gá spá r Sá ndor- Eperjes Ká roly)
 SZÍNDARABOK SZÜLETÉSE
• Plautus darabjainak további jellemzői:
• A prológusból megismerhető a darab cselekménye
• Szójátékaival, a jelenetek bohózatszerű rögtönzésével tartja
fenn az érdeklődést
• A görög hatás ellenére utal arra, hogy a darab Rómában
játszódik
• Bevonja a hallgatóságot a játékba
• A római közönség igényei szerint alakítja át az eredeti
darabot
• Állandó a zenei kíséret
• Elsődleges a közönség szórakoztatása
• Jellemző a contaminatio kérdése (két vagy három
komédiából csinált egyet)
 SZÍNDARABOK SZÜLETÉSE
Plautus: A bö gre Rá kó czi Kincsestá r 2013.

• P
 SZÍNDARABOK SZÜLETÉSE

Publius Terentius (Kr. e. 185-149)

• Ró mai kö ltő , vígjá ték író (rabszolga)
• Felkarolja egy ró mai szená tor – taníttatja, felmenti
• Kr.e. 166 első vígjá téká t bemutatjá k: Az androsi lány
• Ezen kívül még öt művét mutatják be: Az anyós,
Önkínzó, Herélt, Az élősdi, Testvérek
• A görög mintákat megőrzi műveiben
• Hangsúlyos a szereplők jellemfejlődése
• Szereplői unalmas jelleműek
• Műveit inkább a középkorban adják elő
 FORRÁS

https://romaikor.hu/romai_kultura
Letö ltés ideje: 2023.11.07.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!