Vergilius

(Kr. e. 70—Kr. e. 19)

 Élete:

• Teljes neve: Publius Vergilius Maro,

• Mantuában született, kisbirtokos családból
származik.
• Az augustusi aranykor irodalmának egyik
legkiemelkedőbb alakja.
• Cremonában, Milánóban, Rómában, Nápolyban
tanult.
• Családja birtokát elkobozták, később visszakapta.
• Maecenas köréhez tartozott.
• Sokat betegeskedett.
• Végrendeletében meghagyta Aeneis c. műve
elégetését.
 Főbb művei:
Eclogák
• 10 válogatott költeményből áll,
• 3 évig írta.
Georgica
• földművelési tanköltemény,
• 7 évig írta.
 Főbb művei:

Aeneis
• fő műve,
• 10 évig írta,
• Róma nemzeti hőskölteménye.
 Vergilius eclogái:

• Kr. e. 42 és 39 között írja a bukolikáit

(Pásztori versek), Eclogae címmel adta ki.
• Theokritosztól átveszi a pásztori versek,
idillek jellegzetességét.
• Theokritosz idilljeiben a pásztorok a
természet meghitt közelségében élnek, a
nyájukat őrzik, beszélgetnek, dalolnak.
• Eszményített világ az ő világuk.
 Az ekloga Vergilius használatában:

• Pásztori témájú,
• párbeszédes/monológ formájú,
• hexameterben írt költemények megnevező kifejezése.
• Az eklogát a Vergiliust követő korok is ebben az
értelemben használják.
 Idill:

• a görög- eidüllion'képecske, dalocska szóból -

pásztori életkép eszmény a boldogság és öröm
forrása.
 Különbség Theokritosz idilljeihez képest:

• Nem ragaszkodott ahhoz a hagyományhoz, hogy

a bukolika kizárólag pásztorköltemény.
• Eclogáinak szereplői inkább földművesek,
kisbirtokosok, aki nemcsak állattartással
foglalkoznak: van szőlőjük, földjük,
gyümölcsösük.
• Fontos szerepet játszik a politika, hőseinek
életét a polgárháború dúlja fel.
• Nem menekülhetnek az idilli világba, mivel a
veterán katonák bármikor kiűzhetik őket a
földjeikről.
• A száműzött és a birtokát visszakapó
földműves jelenik meg ezekben a művekben.
 Legjelentősebb eklogák:

I. ecloga:
• A földjét visszanyert Vergilius mond
köszönetet a hatalomnak.
• Ezzel kiérdemelte Augustus tetszését.
 Legjelentősebb eklogák:
IX. ecloga:
• földelkobzások időszaka - két szereplő: Moeris (saját
földjén bérlő lett) és Lycidas (fiatalabb) - a városba vezető
úton találkoznak - Menalcasról beszélnek- az ő költészetét
idézik fel, visszatértét várják.
• Az egyre komorabb világban Moeris nem érzi illőnek a
dalolást
 IV. ecloga:
• A kötet leghíresebb darabja.
• Egy gyermek születése jelenik meg benne, az új aranykor
eljövetelét várja a költő.
• A keresztény egyházatyák a gyermek születésében a
későbbi korokban a Krisztus születését megjövendölő
próféciát látták, ezért Vergiliust a középkorban „pogány
szentként” tisztelték.
• Valójában ez nem igazolt. Inkább a béke
eljövetelét jeleníthette meg Vergilius az
eklogában.
 Hatása:
• Kortárs költők számára könyve modellértékű
Magyar irodalomra gyakorolt hatása:
• Radnóti Miklós művei, eklogái,
• Arany: Az elveszett alkotmány (Vergiliust parodizáló elemek),
• Zrínyi: Szigeti veszedelem.
• Vörösmarty Mihály eposzai.
Aeneis
 Keletkezése:
• 10 évig dolgozott rajta.
• Eredetileg prózában írta.
• Minta: Homérosz eposzai.
• Végrendelkezés: kiábrándult Augustus politikájából,
ezért azt hagyta meg, hogy égessék el halála után a
művét. → Nem teljesítették.
 Típusa:

• Történeti és mitológiai eposz.

Főhőse:
• Aeneas
Téma:
• A honfoglaló Aeneasnak állít emléket.
 Szerkezete:

• 1-6. ének – bolyongás – fordított Odüsszeia,

• 7-12. ének – küzdelem – fordított Iliász.
• Eposzi kellékek megjelenése:
• Invokáció, propozíció, enumeráció,
 A homéroszi eposzokkal való közös vonások:

• Szerelmi szál – Aeneas és Didó.

• Háborús háttér.
• Alvilágjárás.