2023. 05. 17.

szerda
Paszkál

EGÉSZSÉG INTERJÚ KOZMOSZ KULT REÁL TÁRSADALOM TECH TÖRTÉNELEM ZÖLD

Ide írja keresését...

PÉNZTÁRCA

Friss

Mely könyveknek
Ön tudja miért
május 21-én
ünneplik Szeged
napját?

kellene benne lenniük

 2023-05-17

Tánczos Barna:
Románia nem fogad

ma az
el tanácsokat a
medvepopuláció
kezeléséről olyan
országoktól,

alapműveltségben?
 amelyek kiirtották a
fajt
 2023-05-17
Beállítások kezelése
Szerző:  Székely Anna  2023-05-17 Címkék  Kategóriák  Mely könyveknek
kellene benne
lenniük ma az
alapműveltségben?
Sok diák készülődik ezekben a napokban a szóbeli, köztük a magyar nyelv és
 2023-05-17
irodalom szóbeli érettségire. De vajon ezek a atalok az iskolai tananyagból és
egyéb olvasmányaikból milyen útravalót visznek magukkal az életbe? Arra kértük Avaroltó és
speciális
Szörényi László irodalomtörténészt, kritikust, mondja el, szerinte mely felszerelések is
könyveknek, milyen magyar és világirodalmi értékeknek kellene benne lenniük lesznek a BM
legújabb
ma, a 21. században is az alapműveltségben. Ha egyáltalán létezik még ilyen szerzeményein
kategória. Nem volt könnyű a válogatás.  2023-05-16

Kiterjeszti képzéseit
az MCC az
országhatáron túli
magyarlakta
területekre is
 2023-05-16

Pénzügyi kultúra:
aki tudja, jobban
tanítja
 2023-05-16

Vizuális élménnyel
tarkított világzene a
Fonóban
 2023-05-16

A 4IG is segített a
legújabb high-tech
Szörényi László sebességmérők
Forrás: Wikimedia commons kifejlesztésében –
Munkába is állnak!
Nem kudarcos vállalkozás bizonyos könyvekről kijelenteni, hogy ezeknek az  2023-05-16
elolvasása ma az alapműveltséghez tartozik? Valójában nagyon sok műre
rámutathatnánk.
Kategóriák
Nyilván, de megtehetjük, hogy a könyvrengetegből mégis csak kiemelünk néhányat. És
bármennyire szubjektív lesz is a válogatásunk, tükröz valamiféle értékítéletet. Egészség

Interjú
A 21. században kapaszkodási pontok lehetnek ezek a
Kozmosz
klasszikusnak számító könyvek, amikor az emberek
Kult
milliói, úgy gondolom, módszeresen elhülyítik
Pénztárca
magukat, leszoknak a könyvolvasásról, és ennek még
Reál
örülnek is.
Társadalom
Különféle felmentéseket és indokokat találnak mentségként.
Tech
Kellenek még a könyvek egyáltalán?
Természettudomány
Sokan úgy gondolják, hogy a Gutenberg-galaxisnak szükségszerűen vége van,
Történelem
hiszen a digitális forradalommal egészen új világ kezdődött. Az embernek teljesen
más tudásokra van szüksége, mint a korábbi évszázadokban, és az ismereteit más Zöld

módokon is szerzi meg. A nyomtatott könyvek olvasásának, mint ismeret- és

örömszerzési forrásnak, leáldozott.

Már régóta riogatnak a Gutenberg-galaxis végével. Ha így is lenne- bár szerintem még
nincs így -, akkor meg éppenséggel a éle túlélőcsomagként kellene magunkkal vinnünk a Elképesztő, ami
magyar és a világirodalom értékeit. Mert az bebizonyosodott az évszázadok során, hogy a
napelempiacon
az ember testi-lelki jóllétéhez, jellemének, gondolkodásmódjának épüléséhez nagy
történik,
szüksége van a kiemelkedő irodalmi alkotásokra. Hiszen ezek képesek a maguk művészi érdemes most
eszközeivel feltárni az emberi lélek és az emberi kapcsolatok mélységeit, valamint napelemet
bemutatni a körülöttünk lévő világ bonyolult összefüggéseit.
venni?
Kínától függünk,
Kezdhetjük is mindjárt az emberiség nagy mégis az
ellenségünkké
történeteivel: a Bibliával és a görög mitológiával. Úgy tesszük?

gondolom, ezek ismerete nélkül, ma sem létezik Az ingatlanpiac

kilátásai rég
műveltség. voltak ennyire
borúsak
És egyáltalán nem csak vallási szempontból van szükségünk például a Bibliára, hanem
azért is, mert tanulhatunk belőle. A bibliai szereplők, vagy éppen az Illiász eposz hősei és
történetei bizonyítják számunkra, hogy az ember az évezredek során – bár változott
körülötte a világ, változtak a körülményei -, maga valójában semmit sem változott.
Ugyanazok a bűnök, vétkek terhelik, ugyanolyan csábításoknak kell ellenállnia ma is és
ugyanúgy elbukhat, mint hajdanában. Nem véletlen, hogy a középkorban a görögökről
szóló történetek voltak latin, német, angol, francia, olasz stb. fordításokban,
változatokban a kor bestsellerei. Egy Hunyadi Ferenc nevű kiváló magyar fér ú, aki
Báthori István majd Báthori Zsigmond fejedelem tudós orvosa volt, és maga is író,
verselő, a 16. században megírta például Trója veszedelméről szóló históriás énekét.
Ebben beszámolt a hatalmas méretű falóról is, mely az ő verziója szerint, nem csak azért
volt olyan nagy, hogy sok ember elrejtőzhessen benne, akik aztán így lopóztak be
Trójába, hanem azért is, mert hatalmas méretű rajzokat is elhelyeztek benne, amelyek
korábbi történelmi és csatajeleneteket ábrázoltak. Hunyadi, a látnok magyar! Aki előre
megálmodta, hogyan lopakodik be sok-sok évvel később Hollywood a maga villódzó
képeivel, történeteivel az európai emberek szívébe.

És a görög mesék után következhet Dante Isteni

színjátéka. Az ő lozo kus felismerései segíthetnek
átvergődni a mai poklokon is.

Az istenes, kalandos, szerelmes, családos ókori történetek bizonyára tényleg

vonzóak lehetnek sok ember számára, de kétlem, hogy napjaink kütyüket
nyomogató embere, aki a képek, hangok, adatok és információk bűvkörében él, a
hagyományos alapműveltség reményében hajlandó lenne átrágni magát Dante
veretes szövegein.

Pedig meglepően sokan tettek így az elmúlt években. 2021-ben az olasz költő, lozófus
születésének hétszázadik évfordulójára gyelt a világ. Ennek tiszteletére számos
országban (így nálunk is) újrafordították fő művét, az Isteni színjátékot, és például az
amerikai egyetemeken olyan sokan jelentkeztek Dante-kurzusokra, hogy használaton
kívüli sportcsarnokokat, imaházakat kellett megnyitni az érdeklődők előtt, ami korábban
csak popsztárok koncertjei alkalmával fordult elő.

Sokat számít tehát, ha a szakértők felhívják a

gyelmet az értékes írói-költői teljesítményekre. Ezért
is nagyon jó, hogy az idei Pető - és Madách-évforduló,
illetve Kölcsey Himnuszának bicentenáriuma az iskolán
kívül is nagy gyelmet kap a magyar közvéleményben.
Ők már mindenképpen helyet találnak maguknak sok ember alapműveltségében. És bár
Arany Jánosnak az idén nincs évfordulója, számomra ő az etalon. Legalábbis a Toldinak és
a balladáinak mindenképpen a képzeletbeli listán a helyük. Azzal azonban teljesen
egyetértek, hogy azoknak a felnőtt embereknek, akik soha nem olvastak igazán, és ma
kizárólag a kütyüiket nyomogatják, nem nagyon lehet irodalmi alkotásokat beszuszakolni
a szívébe, tudatába. Az irodalom megszerettetését kora gyermekkorban kell elkezdeni.

Érzelmek, kalandok, eszmények

A gyermek- és ifjúsági irodalomból milyen klasszikus értékeket emelne ki,
amelyekkel meg lehet kedveltetni a gyerekekkel az olvasást, és amelyeknek az
alapműveltségben lenne a helyük?

Úgy vélem, Mark Twain két remeke: a Huckleberry Finn

és a Tom Sawyer kalandjai feltétlenül ilyen. De ilyen
Milne: Micimackója is Karinthy Frigyes zseniális
fordításában, illetve a német Erich Kästner több
könyve is, a Két Lotti és az Emil és a detektívek is, a
maga kissé ódivatú, de nagyon őszinte bájával.
A korábbi regények közül Defoe: Robinson Crusoe-ját ajánlom, amely egy hajótörött
túlélését, akaraterejét és találékonyságát ábrázolja lebilincselően, de az idegen
jövevénnyel (Péntek) való együttélésre is példát mutat. Aztán a magyarok közül: Jókai.
Mindegy, hogy A kőszívű ember ai, a Kárpáthy Zoltán, a Mégis mozog a föld vagy az
Aranyember. Jókai Mór – bárhogy vélekednek róla ma egyes fanyalgók – 19. századi
világnagyság volt, a nagy francia íróval, Victor Hugóval vetekszik. Érdemes a regényeit ma
is nyitott lélekkel és türelemmel olvasni, mert elkövette azt a hibát, hogy nagyon sok szót
írt le, amelyek között, mivel sokféle tudományhoz értő polihisztor volt, a mai olvasó
számára számos ismeretlen fogalom akad. De tessék az interneten utánanézni. Megéri.
Éppen most adná fel valaki, amikor már másodpercek alatt lehet kideríteni egy-egy szó
jelentését?

Persze nem maradhat ki az alapműveltségi

felsorolásból a két közönségkedvenc: Molnár Ferenc A
Pál utcai úk és Gárdonyi Géza Egri csillagok című
regénye sem.
Mindkettő tele van kalanddal és érzelemmel, valójában mindegyik a hazaszeretetről, a
hazai föld megvédéséről szól. Gárdonyi remeke az egri vár védőinek hősies helytállását
mutatja be. Molnár műve pedig, a barátság és bajtársiasság felemelő története,
Olaszországban például, kötelező iskolai olvasmány volt.

A 19. századi romantikus hevület elmúltával, a későbbi, huszadik századi magyar

íróknál is meg gyelhető az ország sorsa, a társadalmi problémák iránti
érdeklődés?

A legnagyobbak, Mikszáth, Ady, Móricz, Kosztolányi,

Babits, József Attila művészetében valóban jelen van a
szuggesztív írói-költői ábrázolásmód mellett a magyar
sors és a magyar közállapotok iránti érzékenység is.
Mindegyiküknek helye van az alapműveltségi listán és az egész életművük gyelmet
érdemel. Már Mikszáth tovább lép a romantikán, ő a keserűbb, szarkasztikusabb Jókai.
Érdemes elolvasni A különös házasság mellett például A Tóth atya ak – Jó palócok című
kötetének elbeszéléseit is. Móricz pedig a realizmusban alkot kiemelkedőt, a Rokonok
például máig érvényesen, sajátos iróniával leplezi le a magyar uram-bátyám világot, a
vidéki hivatali korrupciós összefonódásokat.

De a magyarok alapműveltségébe tartozónak érzem

Szerb Antal művészetét is, a zseniális Pendragon
legendát és a nagyon szerethető Utas és holdvilágot is.
Valamint Karinthy Frigyes Tanár úr kérem és Így írtok ti
című egészen eredeti humorú írásait is.
Úgy gondolom, Krúdy Gyula plasztikus, lenyűgöző prózája sem maradhat ki a
felsorolásból, ahogy nem hagyhatjuk ki a modern magyar irodalom egyik alapművét,
Ottlik Géza: Iskola a határon című regényét sem. Mészöly Miklós pedig kitűnő meséket és
felnőtteknek szóló műveket egyaránt írt, hasonlóan a már emlegetett Móriczhoz, aki a
Légy jó mindhaláligtól eljutott az Erdély-trilógiáig.

Háború a lélekben és a csatamezőn

Tulajdonképpen mi az, ami igazán értékessé tesz egy irodalmi alkotást? A
különleges tartalom? A forma újszerűsége? A sztori izgalma vagy a szereplők
egyedisége?

Mikor melyik. Fontos, hogy a hősök szuggesztív, élő-lélegző személyiségek legyenek, és

az író érzékletesen rajzolja meg a szituációkat, a szereplők körüli világot, a társadalmi
környezetet. Úgy gondolom, az alapműveltségbe tartozó klasszikus regények,
költemények esetében – még ha a téma vagy a történet meghökkentő is – valamiképpen
az egész mű mindig hiteles.

Az olasz irodalomból Manzoni: Jegyesek című művét

kellene ismerni. Az orosz regények közül pedig
elolvasandó Tolsztoj Háború és békéje, de a hatalmas,
háborús hátterű pannó mellett az Anna Karenina
megrendítő lélekábrázolása is.
Az én kedvencem azonban Dosztojevszkij, különösen az Ördögök című regénye. De
ajánlott megismerni Puskin Anyeginjét és a bolsevik szörnyűségek hiteles ábrázolójának,
Szolzsenyicinnek legalábbis az Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregényét is.

A német irodalom említésekor a legtöbb embernek először is Goethe jut az eszébe,

méghozzá a Faust című műve. Annál is inkább, mert a lelkét az ördögnek eladó
ember témája, a Faust –motívum később is nagyon sok írót megihletett.

Érdemes az alapműveltséghez sorolni Schillert is, méghozzá a drámái közül a Don Carlost.
Amelyben politika és szerelem keveredik, sok mindent tanulhatunk Schiller hús-vér
guráinak sorsából.

És kihagyhatatlan Thomas Mann valamelyik regénye.

Talán legyen ez a Buddenbrook ház, az egyik első nagyszabású családregény, egy
arisztokrata gondolkodású kereskedő família hanyatlásának és bukásának a története,
amelyet Mann nagyon atalon, de meglepően érett bölcsességgel írt. Huszonnyolc évvel
később az irodalmi Nobel-díjat is az indoklás szerint főképpen ezért a teljesítményéért
kapta.

Adat vagy (és) katarzis

A francia irodalom annyira gazdag, hogy jó néhány alkotó munkássága
megérdemelné, hogy az alapműveltségbe belevegyék.

Victor Hugót már említettük, és a népszerű Nyomorultak mellett érdemes gyelni például
A nevető ember című nagyon szép regényére is. Mellette elsősorban Stendhal az, aki az
alapműveltségbe tartozik, én A pármai kolostor különleges történetét ajánlom, amely tele
van szenvedéllyel, szerelemmel, korabeli intrikákkal és cselszövésekkel. Persze ott van
még Balzac jó néhány könyve vagy Flaubert Bováryné-ja is, amelyek szintén fontos művek.

És én még belevenném az alapműveltségbe Marcel

Proust Az eltűnt idő nyomában című regény-folyamát,
vagy az angol James Joyce Ulysses című művét akkor is,
ha egyesek nehezen befogadhatónak tartják őket.
Mindkét alkotás valamiképpen megújította a huszadik században a regény műfaját. Nem
szabad megijedni tőlük.

Vannak azonban a világirodalomban a éle állócsillagok. Gondolom, az angol

Shakespeare, a Prágában született Kafka, az észak-amerikai Hemingway vagy a
dél-amerikai Gabriel Garcia Marquez legalábbis egy-egy műve az alapműveltségből
kihagyhatatlan.

Valóban. Shakespeare színházi emberként

királydrámáiban nagyon hatásosan dolgozta fel az
angol uralkodók körül dúló véres csatározásokat, és
van néhány csúcs más művei között is.
ilyen a Macbeth, a Szentivánéji álom, vagy a Hamlet. Rómeó és Júlia történetét pedig
szinte mindenki ismeri akkor is, ha a drámát nem olvasta, vagy nem látta színpadon.
Kafka a lét abszurditását érzékelteti egyéni hangú műveiben, hősei szorongásaiban a mai
kor embere is magára ismerhet. Válogatásunkba A per című könyve ajánlható.
Hamingwaytől pedig, az írónak a spanyol polgárháborúban szerzett tapasztalatait is
feldolgozó, Akiért a harang szól című regénye kerülhet fel az alapműveltségi listára. És
akkor mondjuk Ibsenről, más észak-európai írókról, vagy az egészen sajátos világú ázsiai,
perzsa vagy kínai irodalomról még nem is beszéltünk. Marquez Száz év magánya
éppenséggel azért választandó, mert elragadó költői realizmussal dolgozza fel egy népes
család több generációjának burjánzó érzelmi hálórendszerét, mágikus legendáit, örömeit
és tragédiáit.

Az a tapasztalat, hogy rendszerint a tragikomédiák a

legértékesebb művek, ugyanakkor talán az olvasók
körében is a legnépszerűbbek. Azok a könyvek,
amelyekben, ahogy az életben is, együtt, egymás
mellett létezik a könny és a vidámság.
Hiszen az emberek vágynak a katarzisra, az olvasmány átélésével szerzett megtisztulásra
és a felszabadító nevetésre egyaránt. Úgy gondolom, ezeket az elementáris élményeket
semmiféle adatdömpinggel, de még a mesterséges intelligenciával sem lehet pótolni.

Cikk küldése e-mailben 

Facebook

NÉPSZERŰ

A szexrobotok Mátyás király Miért nem Rubik A leggazdagabb

hamarosan mai értéken Ernőé a Rubik- magyar családok
eláraszthatják a ötezer milliárd kocka joga?
világot forintért vette
vissza a Szent
Koronát

PARTNEREINK

EGÉSZSÉG

INTERJÚ

KOZMOSZ

KULT

PÉNZTÁRCA

REÁL

TÁRSADALOM

TECH

TERMÉSZETTUDOMÁNY

TÖRTÉNELEM

ZÖLD


IMPRESSZUM KAPCSOLAT JOGI NYILATKOZAT ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ MÉDIAAJÁNLAT SZERZŐI JOGOK

ÁSZF Copyright 2019 - tudas.hu