Szegner Vince Gábor

Mentőtiszt szakirány, I évfolyam, D4 tankör

Elsősegélynyújtási attitűd vizsgálata a jogosítvánnyal rendelkező,
nem egészségügyi képzettségű személyeknél.
Egészségnevelő programom célja (ahogy már a tervezetben is leírtam) a jogosítvánnyal
rendelkező, de nem egészségügyi végzettségű személyek elsősegélynyújtási attitűdjének
felmérése és fejlesztése. Programomban pontosan az elsősegélynyújtáson belül az alapszintű
újraélesztést (BLS)-t vizsgálom. De hogy miért is az újraélesztés? Már általános iskolás
korom óta folyamatosan részese vagyok az elsősegély oktatásnak, 5 éve tanulok
elsősegélynyújtást és járok versenyekre. Ezalatt az 5 és alatt számos protokollt kellett
megtanulnom, alkalmaznom, illetve különböző pályaorientációs és egészségnevelő
programokon bemutatnom, megtanítani a jelenlévőknek. Középiskolás koromban számos
pályaorientációs programot tartottunk a leendő középiskolásoknak és szinte mindig kivétel
nélkül BLS-t oktattunk. Sokszor azonban felnőttek is becsatlakoztak (akik rendszerint tanárok
voltak) és azt láttuk, hogy hiába rendelkeznek jogosítvánnyal, tehát kötelezően tanultak
elsősegélynyújtást, mégis valamiért nem tudtak mit kezdeni egy „földön fekvő sérülttel”, ami
jelen esetben az ambubabát jelentette. Ezek a személyes tapasztalatok és történetek, amik
elkezdték felkelteni az érdeklődésemet a téma iránt. Nem titok, hogy szeretnék oktatni majd
végzett mentőtisztként, illetve, ha lehetőségem van rá, már egyetemi éveim alatt
elsősegélynyújtást. Rendszeres oktatással és fejlesztéssel fenntartható egy olyan laikus szintű
tudás, ami már elég ahhoz, ha előttünk esik össze valaki az utcán, tudjunk adekvátan segíteni.
Sajnos a covid vírus nem segített a probléma megoldásán, az emberek még jobban
elszigetelődtek egymástól.

Az elsősegélynyújtás minden állampolgárnak jogi kötelessége, mindenki köteles a tőle

elvárható segítséget nyújtani, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki életét vagy testi
épségét közvetlenül veszélyeztetett helyzetbe jutott. Az egészségügyi ismeretek nélküli
személytől elvárható, hogy a balesetről értesítse a mentőket. Hivatásos egészségügyi
szakembertől viszont a törvény is szakszerű segélynyújtást vár el. Mindezek elmaradása,
segélynyújtás elmulasztásának minősül, ami jogi következményekkel jár. Az
elsősegélynyújtási attitűd változása a COVID-19-járvány idején nevű tanulmány azt mondja
ki, hogy az elsősegélynyújtási hajlandóság világszerte alacsony, amit a járványhelyzet tovább
csökkentett. Személyes környezetemben azt tapasztalom, hogy a nem az elsősegélynyújtási
hajlandósággal van gond, hanem sokkal inkább a tudás hiányával. Természetesen a laikus
elsősegélynyújtás elmaradásának számos oka lehet. A BLS-t tekintve a kettő befúvásos

1
 Szegner Vince Gábor
Mentőtiszt szakirány, I évfolyam, D4 tankör
lélegeztetés során fertőzésveszély, Járvány idején COVID-19 fertőzés, gyakran számolnak be
a laikusok arról, hogy „nem akartam ártani” a betegnek és ezért maradt el a segélynyújtás. A
járványhelyzetre való tekintettel számos társaság, köztük az Európai Újraélesztési Tanács,
Elsősegély.hu, új irányelveket alkotott, hogy minimalizálják a fertőzésveszélyt. A protokollok
főleg a légzésvizsgálat és a befúvásos lélegeztetés pontjában változott meg. Egyes
eljárásrendek csak úgy ajánlották a légzésvizsgálatot, hogy a beteg arcát valamilyen textillel
előtte letakarják, illetve volt olyan is, ami egyáltalán nem javasolta a légzés vizsgálatát csak
„megtekintéssel” figyelje meg a beteg légzőmozgásainak meglétét vagy hiányát.
Természetesen a segélynyújtók az újraélesztés után mossanak kezet szappanos vízzel vagy
alkoholos kézfertőtlenítővel. Felmérések támasztják alá, hogy az elmúlt időszakban
megduplázódott a OHCA (Out of Hospital Cardiac Arrest) (korházon kívüli szívmegállás)
aránya, azonban a laikus elsősegélynyújtás aránya csökkent. Ez sajnos negatívan befolyásolta
az újraélesztések kimenetelét. Az Amerikai Egyesült Államokban adatokat gyűjtöttek arról,
hogy érdemes-e egyéni védőfelszerelést használni laikusoknak, hiszen ezeknek a felvétele,
viselése jelentős időveszteséget okozhat, ami csökkenti a ROSC (Return of Sopntaneus
Circulation) (spontán keringésvisszatérés) arányát. A felmérések adatai szerint 10%-ban állt
fent vírusfertőzés a bajbajutottaknál, mindezekből arra jutottak, hogy 10 000 újraélesztés
során mindössze egy ellátó halna meg az átadott fertőzés során és minden 10 000 újraélesztés
során 300 életet lehetne megmenteni a korai segítséggel. A vírushelyzet alatt sajnos az
oktatást is számos változás nehezítette. Bizonyított, hogy a rendszeres oktatás fokozza a
segélynyújtási hajlamot és sikeresen csökkenti a nem időben megkezdett újraélesztések
számát. Igy tehát növekszik a ROSC aránya. Az oktatásoknak azonban pszichológiai
szempontbók is fel kell készíteni a segélynyújtót a lehetséges kimenetelekre, hiszen könnyen
lehet, hogy még az időben megkezdett újraélesztés is sikertelen. Az online oktatás alatt sajnos
ezt nem nagyon lehetett megvalósítani.

Számost tanulmány foglalkozott azzal, hogy növelhető-e a megkezdett újraélesztések aránya.

A „Disseminating cardiopulmonary resuscitation training by distributing 35,000 personal
manikins among school children” nevű tanulmány célja az volt, hogy megállapítsa, növelhető
ez az arány általános iskolások körében. A programban 35002 csomagot osztottak szét
összesen 806 általános iskolában. A csomag egy fantomból és egy 24 perces újraélesztést
oktató videóból állt. A célközönség 12-14 év közötti gyerekek voltak, de a programnak volt
egy második szakasza is. A program segítségével a gyerekek barátaikat, családtagjaikat is
megtaníthatták újraéleszteni. A kutatás végén értékelték a program hatékonyságát. 6947

2
 Szegner Vince Gábor
Mentőtiszt szakirány, I évfolyam, D4 tankör
csomag segítségével 17 140 személy sajátította el az alapszintű újraélesztés technikáját.
Ugyan az én programom felnőttekkel foglalkozik, de ezzel a felméréssel is azt lehet igazolni,
hogy hány személyhez juthat el az oktatási anyag gyerekeken keresztül és a továbbiakban azt
is le fogom írni, hogy mekkora jelentősége van a fiatal korban elkezdett elsősegélyoktatásnak.

Felmerült már az évek során, hogy az elsősegélynyújtás bekerülése az alaptantervbe vajon

hasznos-e? Én úgy gondolom, hogy ha egy olyan egészségnevelő programot szeretnénk
létrehozni, ami széles körben elterjedt és mindenki részesül benne akkor ez lenne az első
lépés, ami a siker felé visz. A felnőttkori oktatásnak számos buktatója van. Először is a
munka, sokaknak nem lenne idejük eljárni képzésekre és a ledolgozott munkaórák után nem is
lenne hatékony, másrészt pedig ahogy telik az idő, egyre nehezebben sajátítunk el új dolgokat.
Természetesen a felnőttoktatás is nagyon fontos, de igazi sikert akkor lehetne elérni hogyha
rendszeresen nagy számban oktatnánk gyerekeket. A gyakorlati oktatás jelentőségét általános
iskolában nem is vitatják, hiszen számos kutatás bebizonyította, hogy mekkora jelentősége
van. Egy olasz iskolarendszerben 8-11 éves diákok vettek részt egy felmérésben. Az
elsajátítandó anyag kicsi volt és tartalmazta a gyakorlati, elméleti órákat is. 469 diák vett részt
a kutatásban. 271 tanuló csak elméleti oktatást kapott, 189 gyermek gyakorlati oktatásban is
részesült. A hónapok végén írt feleletválasztós tesztet egyértelműen jobban teljesítették a
gyakorlati oktatásban is részesülő diákok. Tehát az elsősegélynyújtás beillesztésének az
alaptantervbe igenis van eredménye és óriási változást hozna a segélynyújtási attitűd
változásában. Egy 2014-ben végzett felmérés sorba állította azokat az országokat, amelyek a
legkiemelkedőbbek a laikus segélynyújtás területén. Ezek alapján Norvégia 95%,
Németország 80%, Ausztria 80%, Izland 75%. Megvizsgálták azt is, hogy valóban kihalóban
van-e az segélynyújtás attitűd a társadalomból. Termésteresen erről is számos tanulmány
született. Azonban a nagyobb tömegkatasztrófák azt mutatják, hogy inkább a tudás hiánya van
jelen, mint a „segíteni akarás”. Magyarországon még az is megkönnyítené a nevelést, hogy
egységes elsősegélynyújtási rendszereink vannak, mint pl.: Magyar Vöröskereszt,
Elsősegély.hu, és hogy miért lenne fontos? Mert a balesetek többsége otthon következik be.
Nagyon jónak tartom azonban a rendszeres, minden évben megszervezett országos
elsősegélynyújtási versenyeket. Én részt vettem a Magyar Vöröskereszt és az Elsősegély.hu
által szervezett versenyen is. Az elsősegély.hu által szervezett versenynek van elméleti
(online) és gyakorlati fordulója is. A kétfajta forduló azért jó mert a versenyzőt az online
forduló alatt a kérdőív rákényszeríti a szakirodalom pontos ismeretére. Mi is a csapatommal
sokszor órákat ültünk a cikkek felett és kerestük a választ egy-egy kérdésre. Természetesen

3
 Szegner Vince Gábor
Mentőtiszt szakirány, I évfolyam, D4 tankör
érthető, hogy ezzel egy mély részletekben rejlő tudást sajátítottunk el, amit utána a gyakorlati
fordulón már alkalmaznunk is kellett. A versenyen tavaly körülbelül 40 csapat indult az
országból, a gyakorlati fordulóba a legjobb 6-8 csapat jutott be. Egy fárasztó több órás
verseny után, ami 8 szituációból állt, amiben minden kárhely megjelent (közlekedési baleset,
rovarcsípés, súlyos sérültek ellátása, vérzések, részleges amputációk) végül országos 2.
helyezéssel zártunk.

Talán úgy tűnhet, hogy kicsit csapong a beadandóm tartalma a gyerekek és a felnőttek között,
hiszen a legtöbb szakami cikk, amit hoztam, gyerekekkel foglalkozik. Ezzel csak azt akarom
hangsúlyozni, hogy mekkora jelentősége van a széleskörű ismétlődő oktatásnak. Szent-
Györgyi Albert idézete is pontosan mutatja, hogy mások nevelése mekkora felelősségünk.

"Az emberiség jövője a neveléstől, ettől a változtatható programrendszertől függ. Csodálatos

lehetőség felé nyit kaput, de ugyanakkor szörnyű veszedelemnek teszi ki az emberiséget"

Az sem elhanyagolható, hogy különböző életkorú gyermekeket, felnőtteket más – más

technikákkal, eljárásokkal kell tanítanunk. Ahogy azt már az előbbiekben egy kutatásból is
láthattuk, egészen kiskorúakat is oktatnak. Ehhez viszont az elsősegélynek játékosnak kell
lennie, hogy felkeltse a gyermekek figyelmét, foglalkozzanak a tananyaggal és nem utolsó
sorban élvezzék is azt. Természetesen nem egyből súlyos, politraumás sérült vizsgálatával és
ellátásával kell kezdeni. Nagy hangsúlyt kell fektetni a baleset megelőzésre, háztartási
balesetek, játszótéren történt balesetek, sportolás közben történt sérülések. Háztartási
baleseteknél gyakori a forrázás, égés, különböző vágások, metszések. Játszótéren és sportolás
közben pedig a mozgás szervrendszeri sérülések, mint például a törések, rándulások, ficamok,
ide lehet még venni a felületes horzsolások ellátását. Serdülők és felnőttek esetében már szóba
jön a kresz és a közlekedési ismeretek átismétlése, elsajátítása. Itt megtaníthatjuk a
neveltünknek a közlekedési balesetek által létrehozott kárhelyek veszélyeit, hogy hogyan
ismerjük fel ezeket és adott esetben hogyan küszöböljük ki. Megtaníthatjuk az autóból való
kimentést, motoros sisak eltávolítását, illetve olyan fogásokat, eljárásokat, amik a gerinc
védelmére szolgálnak.

Az oktatott anyagot a tanulóktól mindenféleképpen gyakorlati egy feladat megoldásával

kérném számon. Önmagában az írásbeli számonkéréseknek az elsősegélynyújtáson belül nem

4
 Szegner Vince Gábor
Mentőtiszt szakirány, I évfolyam, D4 tankör
sok értelmét látom, hiszen lehet, hogy valaki megtanulja a nyomókötés felhelyezésének
protokollját, ha gyakorlatban nem tudja alkalmazni.

Én személy szerint nagy figyelmet fordítanék az elsősegélynyújtás pszichés részére, hiszen

gondoljunk csak bele, hogy nem is kell olyan komoly dolognak történnie, de egyes
személyekben komoly traumák jöhetnek létre, amik egy életre megpecsételhetik a
segélynyújtáshoz való viszonyát. Egy valós szituációban gyakran előfordulhat, hogy
szakemberek (természetesen nem a sürgősségi vagy prehospitális ellátásban tevékenykedőkre
gondolok) is elveszítik a lélekjelenlétüket, lefagynak vagy éppen pánikolnak. Ennek az oka,
hogy első ellátóként hirtelen találjuk magunkat egy baleset, káresemény helyszínén. Rengeteg
információt kell feldolgoznunk rövid idő alatt és gyorsan cselekedni. Hatványozottan igaz ez
a tömeges kárhelyekre, közlekedési balesetek, szén-monoxid mérgezésre. Ezért is tartom
fontosnak, hogy az elsősegélynyújtást az egyszerűség jellemezze, hiszen betaníthatunk mi
laikusoknak több oldalas eljárásrendeket, csak szinte biztos, hogy valós helyzetben, amikor
mindenki tőle várja majd a segítséget és amikor a pulzusa, vérnyomása az egekbe szökik a
stressztől, alkalmazni fogja. Sokkal inkább meg fog ijedni attól, hogy nem tudja hogyan
segítsen és elmarasztalja a segélynyújtást.

Lehetőségünk van az oktatás alatt olyan eszközöket használni, ami azonnali visszajelzést
nyújtanak a tanuló számára. Újraélesztés oktatása esetén például az újabb ambubabák
rendelkeznek olyan kijelzővel, amik mutatják a nyomás mélységét és a befújt levegő
mennyiségét. Egyetemeken már rendelkezésre állnak olyan nagy hűség idejű babák, amik
számítógépre kötve pontosan mutatják a reanimatio minden részletés. A nyomás mélységét,
frekvenciáját, megszakításokat százalékos arányban, a felengedés mértékét, és a befújt levegő
mennyiségét is. A Pub Med egyik tanulmánya foglalkozott a kérdéssel, hogy vajon mennyire
segíti az oktatást az azonnali visszacsatolás. Az eredmények nagyon jól rámutatott arra, hogy
azoknál a tanulóknál, akik azonnali visszajelzést kaptak, rövid időn belül sokat javult a
mellkaskompressziók minősége.

Közös érdekünk, hogy egy olyan társadalomban éljünk, ahol embertársaink feltétel nélkül,
szakszerűen tudjanak segíteni, ha életünk vagy testi épségünk veszélyhelyzetbe kerül. Ezért is
érzek nagy motivációt, ha az elsősegélynyújtás oktatásáról, népszerűségéről van szó.
Remélem, hogy lesz lehetőségem egyetemi éveim alatt oktatni, pályaorientációs programokon
részt venni. Egy biztos, én mindig ugyanazzal a lelkesedéssel és a legjobb szaktudásomat
felhasználva fogom átadni tudásomat a hallgatóságnak.

5
 Szegner Vince Gábor
Mentőtiszt szakirány, I évfolyam, D4 tankör

Forrásjegyzék:

 https://akjournals.com/view/journals/650/162/15/article-p571.xml
https://archiv.elsosegely.hu/cikk.626.novelheto-
e_a_megkezdett_ujraelesztesek_aranya
 https://archiv.elsosegely.hu/cikk.625.ujraelesztes_oktatasa_10-
12_eves_diakok_koreben
 https://archiv.elsosegely.hu/
cikk.612.a_gyakorlati_oktatas_jelentossege_altalanos_iskolaban
 https://archiv.elsosegely.hu/
cikk.611.segelynyujtasi_attitud_vizsgalata_baleseti_helyszinen
 https://archiv.elsosegely.hu/cikk.601.az_elsosegely-oktatas_jovoje_europaban
 https://archiv.elsosegely.hu/cikk.610.erdemes-
e_ujraelesztest_oktatni_also_tagozatosok_koreben