A denzitás hatása egy aszimmetrikus

evolúciós játékra

Tők Zsombor
Matematika MSc
 A sólyom-galamb játék

– Szemlélet: populáció, tagjai „játékosok’’ különböző adott viselkedési

formákkal, táplálékért folytatott harc
– Agresszív viselkedés: „sólyom’’, szubmisszív: „galamb’’
– sólyom vs galamb: sólyom győz, galamb visszavonul
sólyom vs sólyom: megverekszenek a táplálékért, ami a győztesé
lesz
galamb vs galamb: békés lefolyás, egyikük visszavonul, másiké a
táplálék
 A sólyom-galamb játék

V: a megszerzett táplálék értéke

c: a sérülés értéke

A kifizetésmátrix:

ha sólyommal találkozik ha galambbal találkozik

V −c
a sólyom bevétele 2
V
V
a galamb bevétele 0 2
 Populáció egyensúlya

Kérdés: mikor lesz a populáció egyensúlyban?

x: sólymok gyakorisága, (1-x): galamboké

az átlagos kifizetéseket felírva kapjuk:

 
V −c V
x + (1 − x)V = (1 − x) ,
2 2
amiből kijön, hogy x=V/c, azaz V/c gyakoriságú sólyommal és
1-V/c=(c-V)/c gyakoriságú galambbal van egyensúlyban a populáció
 Várható kifizetés

Adott ei , ej tiszta stratégiák, megadunk hozzá egy uij mátrixot,

aminek uij eleme megadja, hogy mennyi a kifizetése az ei tiszta
stratégiát követő egyednek, ha ellenfele az ej tiszta stratégiát követi.

Így egy ei tiszta stratégiájú egyén várható kifizetése egy q kevert

stratégistával a következő lesz:
X
(U q)i = uij qj
j

Kevert stratégiák átlagos kifizetése, azaz p stratégiájú játékos

kifizetése a q ellen:
X
pU q = uij pi qj
i,j
 Nash egyensúly

D EFINÍCIÓ. (S ZIGORÚ NASH EGYENSÚLY )

Egy p? stratégiát szigorú Nash egyensúlyi stratégiának nevezünk, ha
pU p? < p? U p? teljesül minden p 6= p? − ra.
Ez szemléletünk szerint azt jelenti, hogy ha egy stratégia Nash egyensúlyi
stratégia, akkor minden más stratégiát elnyom maga mellett, azaz egy
újonnan jövő „mutáns’’ stratégiának nincs esélye ellene.
 Evolúciósan stabil stratégia

D EFINÍCIÓ. (E VOLÚCIÓSAN STABIL STRATÉGIA )

p? evolúciósan stabil stratégia, ha minden p ∈ Sn és p 6= p? esetén van
olyan ε̂ = ε̂(p), hogy
pU (εp + (1 − ε)p? ) < p? U (εp + (1 − ε)p?
teljesül minden 0 < ε < ε̂-ra.

A szigorú Nashből következik az evolúciós stabilitás, valamint az

evolúciós stabilitás maga után vonja a Nash egyensúlyt.
 Aszimmetrikus játék

A játékosok a stratégia mellett szerepeket is betölthetnek:

I és II pozíció ( szemlélet szerint tulajdonos-betolakodó)
– a játékkörök egyenlő időközönként következnek be
– a populáció minden egyede játszik
– a pozíciók minden játékkör előtt véletlenszerűen kerülnek kiosztásra
úgy, hogy
– a populáció egyik fele az I-es, a másik fele a II-es pozícióba kerül
– egy adott játékban mindig két különböző pozíciójú egyed találkozik
 Aszimmetrikus játék

A pozíciók szerinti kifizetésmátrixok a következők:

H D H D
I poz: A= H (V-C)/2 V II poz: B = H (v-C)/2 v
D 0 V/2 D 0 v/2

E(p, q) = (p1 Aq2 +p2 Bq1 )/2, ahol p = (p1 , p2 ) és q = (q1 , q2 )

(H,H) (D,D) (H,D) (D,H)

(H,H) [ V −C
2
+ v−C
2
]/2 V +v
2
[V + v−C 2
]/2 [ V −C
2
+ v]/2
0+0
S= (D,D) 2
[ 2 + v2 ]/2
V
[ V2 + 0]/2 [0 + v2 ]/2
(H,D) [ V −C
2
+ 0]/2 [V + v2 ]/2 [V + 0]/2 [ V −C
2
+ v2 ]/2
(D,H) [0 + v−C
2
]/2 [ V2 + v]/2 [ V2 + v−C 2
]/2 [0 + v]/2
 Szimmetrikus és aszimmetrikus eset
kapcsolata

Az aszimmetrikus eset beágyazható a szimmetrikusba, így a szim-

metrikusra vonatkozó tételek, fogalmak az aszimmetrikus modellen
is alkalmazhatóak.

  
1 0 A q1
E(p, q) = (p1 Aq2 + p2 Bq1 )/2 = (p1 , p2 )
2 B 0 q2
 Példa

Legyen c = 2, V = 4, v = 3,
ekkor a pozíció szerinti kifizetésmátrixok a következőek:

H D H D
1
I poz: A= H 1 4 II poz: B = H 2
3

3
D 0 2 D 0 2
 (H,H) (D,D) (H,D) (D,H)

(H,H) − 34 5
2
1 3
4

5 3 1
S= (D,D) 0 4 4 2

(H,D) − 12 2 3
2
1
4

7 1
(D,H) −1 4 4
1
Ezen értékekhez tartozó ESS a sólyom stratégia és ez az egyetlen
ESS ebben az esetben. Ezen értékekhez tartozó ESS a sólyom
stratégia és ez az egyetlen ESS ebben az esetben.
 ESS és Nash egyensúly kapcsolata

Az aszimmetrikus esetben nem lehet más ESS csak tiszta stratégia,

illetve meggondolható, hogy az ESS egybeesik a szigorú Nash fo-
galmával.

Ellenben szimmetrikus esetben elkülönül az ESS és a szigorú Nash

fogalma, erősség szerint a következő sorrendbe állíthatók:

Nash egyensúly < ESS < szigorú Nash egyensúly

 Replikátor egyenlet

Eddigi statikus szemléletünket most dinamikussá változtatjuk differ-

enciálegyenletek segítségével:

legyen p és p? két típus x1 és x2 gyakorisággal, f1 (x) = pU (x1 p +

x2 p̂), f2 (x) = (Ax)1 = p̂U (x1 p + x2 p̂) fitneszekkel. Mivel x2 =
1 − x1 , ezért egyiküket jelöljük x-el

ẋ = x(f1 (x − f¯(x))) = x(1 − x)(f1 (x) − f2 (x)) =

x(1 − x)[x(pU p − p? U p) − (1 − x)(p? U p? − pU p? )]
figyeljük meg, hogy ha az x = 0 lokálisan aszimptotikusan stabil
egyensúlyi pontja a fenti egyenletnek, ami azt jelenti, hogy p? akkor
és csak akkor ESS, ha x = 0 aszimptotikusan stabil egyensúlyi pont.
 Denzitásfüggő ESS
D EFINÍCIÓ. D ENZITÁS FÜGG Ő EVOLÚCIÓSAN STABIL STRATÉGIA
Azt mondjuk, hogy a p? stratégia az ν ? denzitás mellett vagy röviden, a
(p? , ν ? ) pár denzitás függő evolúciósan stabil stratégia, ha

(i) ν ? lokálisan aszimptotikusan stabil egyensúlyi pontja az

ν˙1 = ν1 fp? (ν1 )
rezidens rendszernek, és
(ii) bármely q 6= p? stratégiára az (ν ? , 0) pont lokálisan aszimptotikusan
stabil egyensúlyi pontja az

ν˙1 = ν1 fp? q (ν1 , ν2 )

ν˙2 = ν2 gp? q (ν1 , ν2 )
úgynevezett kiterjesztett rendszernek, ahol fp? (ν1 ) = fp? q (ν1 , 0)
Denzitás értelmezése: egyedszám vagy fő/km2
 Denzitásfüggő ESS

Az egyszerűség kedvéért, ahogy ezt megelőzően is, a fitneszt mátrixok

segítségével fogjuk kifejezni, így f (p, ν1 ) az alábbi alakot ölti:
f (p? , ν1 ) = p? [C ? p? + (ν1 − ν ? )C 0 p? ]
Láthatjuk, hogy elkülönül egy C ? és egy C 0 mátrix. Ez azért van,
mert megkülönböztetjük a denzitásfüggő és független részt.
 Elégséges DDESS tétel
T ÉTEL. Legyen p∗ ∈ S és ν ∗ > 0. Ha teljesül, hogy
(i) p∗ C ∗ p∗ = 0;
(ii) p∗ C 0 p∗ < 0;
(iii) q C ∗ p∗ ≤ 0,
(iv) és (qC ∗ q)(p∗ C 0 p∗ )−(p∗ C ∗ q)(qC 0 p∗ ) > 0, ha (iii)-ban egyen-
lőség van,
akkor (p∗ , ν ∗ ) DDESS a
ν˙1 = ν1 p? [C ? p? + (ν1 − ν ? )C 0 p? ],
illetve

ν˙1 = ν1 p? [C ? p? + (ν1 − ν ? )C 0 p? ]ν˙2 = ν2 q? [C ? p? + (ν1 − ν ? )C 0 p? ].

differenciálegyenletekre nézve.
 Példa

   
−3 6 6 −3
A∗ = B∗ =
5 −10 −11 11/2

 
0 0 −3 5
0 0 5 −10 
C∗ = 


 6 −3 0 0 
−11 11/2 0 0
   
−1 −1 −2 −2
A0 = B0 =
−2 −2 −1 −1

 
0 0 −1 −1
0
 0 0 −2 −2 
C =
 
−2 −2 0 0 
−1 −1 0 0


Erre nézve [(1/3, 2/3), (2/3, 1/3)], 1 DDESS, mert
| {z } |{z}
p∗ ν∗
    
0 0 −3 6 1/3 0
0 0 5 −10 
  2/3
  0 
C ∗ p∗ = 
 
= 
 6 −3 0 0   2/3   0 
−11 11/2 0 0 1/3 0

=⇒ (i) p∗ C ∗ p∗ = 0 és (iii) qC ∗ p∗ = 0 bármely q-ra

  
0 0 −1 −1 1/3

 0 0 −2 −2 
  2/3
p∗ C 0 p∗ =
 
(ii) 1/3 2/3 2/3 1/3 
 
−2 −2 0 0   2/3 
−1 −1 0 0 1/3
Köszönöm a figyelmet!