A jóga magyarországi története

[…]Dely Károly (1927–2002) 1970-ben, első jógakönyve, a Jóga

megjelenése után – melyet 1973-ban a Jógagyakorlatok követett –
vette át Lemhényi Zoltán csoportját. A Spartacus Napsugár
Sportegyesület Fürst Sándor utcai helyiségében (jelenleg Hollán Ernő
utca) jöttek össze a gyakorlók, majd amikor ez a jógacsoport már
folyamatosan működött, a jógát vidéki nagyvárosokban is terjeszteni
kezdték: Miskolcon, Szegeden, Kaposvárott, Pécsett stb.
Szintén ez idő tájt, 1972-ben jelent meg dr. Vígh Bélának, a SOTE
anatómiaprofesszorának Jóga és tudomány című munkája, amelyben a
jógagyakorlatok hatásmechanizmusát, ezek magyarázatát és ez alapján
a terápiás felhasználási lehetőségeiket tárgyalja. Ezt a művét 1979-ben
A jóga és az idegrendszer követte.
Dely Károly lelkesedő és lelkesítő egyénisége hatalmas változásokat
indított el a magyar jógaéletben. Elkötelezetten népszerűsítette a jógát,
bár – a politikai viszonyoknak megfelelően – inkább annak testre
gyakorolt hatásait hangsúlyozta. A jógatanfolyamok mellett
kirándulásokat szervezett, nyaranta pedig jógatáborokat, többek között
Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Görögországban és
Svédországban. Ugyanakkor neves jógaoktatókat és jógamestereket
hívott meg Magyarországra, és ezzel megnyitotta a különböző
jógairányzatok megismerésének lehetőségét.
Dely Károly és tanítványai számos jógabemutatót tartottak,
országhatáron innen és túl. Egy ilyen bemutató révén jutottak el a
csehszlovákiai Olomucba 1977 novemberében, ahol összeismerkedtek
a csehszlovák jógásokkal, köztük dr. Timcsák Gézával. Ő mutatott
egy fényképet Szvámí Mahésvaránandáról, az indiai jógamesterről, és
felmerült az ötlet, hogy hívják őt meg Magyarországra. 1978
februárjában, Dely Károly vezetésével létrejött a Józsefvárosi Sport
Club (JSC), és az ő szervezésükben látogatott el először hazánkba
Szvámí Mahésvaránanda 1978 májusában, új fejezetet nyitva a
magyar jógaélet történetében. 1980-ban vele jött idős mestere, Szvámí
Mádhavánanda is.
1978 októberében, szintén a JSC szervezésében került megrendezésre
a Szocialista Országok Jógaszervezetének Előkészítő Bizottsági ülése,
melynek elsődleges célja az volt, hogy az adott országok megismerjék
és megértsék egymás véleményét és rendszerét. A magyar
résztvevőkön kívül az ülésen részt vett dr. Votava, dr. Dolezsoleva és
dr. Timcsák Géza Csehszlovákiából, és Szurén Gojál Indiából, aki az
előadások mellett gyakorlati útmutatást is adott a jógázóknak.
Timcsák Géza, aki „civilben” geológus, immár nyugdíjas egyetemi
tanár, rendkívül tapasztalt és felkészült, Indiát többször megjárt
jógaoktató, akitől sokat tanultak magyarországi társai.
Magyarországon két jógagyakorlatokat tartalmazó könyve jelent meg,
továbbá kiemelt szerzője a Jógakonyha című kötetnek is. Ma is
rendszeresen tart kurzusokat olyan speciális elemekkel fűszerezve,
mint például a zene jógája.
Ekkortájt, 1979-ben kapott meghívást Magyarországra – szintén a
JSC-n keresztül – dr. Szvámí R. A. G. Púrna indiai mester, az
alternatív orvostudományok avatott ismerője, a pszichológia, a
filozófia és az irodalom doktora, ezenkívül a hat hindu filozófiai
iskola és a szanszkrit nyelv tudósa. Szvámí Púrna Pécs mellett, a
Mecsekben hozta létre tanítványaival a Púrnatírth Jógaközpontot.
[…]
1999-ben megalakult a Magyar Jóga Társaság (MJT), mely céljaként a
magyar jógázók, jógairányzatok összefogását, érdekképviseletét és
saját oktatói rendszer beindítását tűzte ki célul. Az MJT első elnöke
dr. Gintner Zénó (1958–2003) biokémikus, a táplálkozástudomány
országos és világviszonylatban is kiemelkedő képviselője volt, aki
közlekedési baleset miatt bekövetkezett tragikus haláláig tudományos
munkája és példamutató családi élete mellett teljesen elkötelezte
magát a jóga iránt. Halála nagy veszteség a magyar
jógatársadalomnak.
Az MJT elnöki posztját jelenleg Selmeci József Csongor tölti be; az ő
nevéhez fűződik az első integratív, minden jelentős irányzatot
felvonultatni igyekvő jógahétvégék és nyári táborok megszervezése.