Horvátország vagy Szlovénia?

Őszi barangolás az Adrián

Szerző: Gerő András | 2018. October 24. 10:57

Ha valahová nem szívesen megyek a főszezonban az az Adria. Nem bírom a tömeget, a

sorbaállást a nagy meleget az udvariatlan kiszolgálást, a növekvő árakat, a kikötési
nehézségeket, a szélcsendet, a sok motorozást. Tisztában vagyok vele, hogy a világ talán
legszebb természeti adottságokkal megáldott tengere nem véletlenül vált a nemzetközi
turizmus kedvelt célpontjává. De miért is kellene oda nyáron menni? Mit veszítünk az
utó, vagy a korai előszezonban? Az amúgy nem túl bőrbarát sütkérezésen, úszkáláson
kívül szinte semmit.

Három hete Horvátországban hajóztam majd a következő hétvégét Szlovéniában töltöttem. A

vasárnap elrajtolt Barcolana előtt éltem a lehetőséggel, hogy végigjárjam a rövid szlovén
tengerpart nevezetes helyeit. Már a Koperig futó autópálya is kellemes előjáték a horvát
úthálózat szolgáltatásaival összevetve. Elsősorban a tengerig vezető, rövidebb - jól
kiszámítható utazás hossza csábító. Nincsenek időrabló fizetőkapuk, torlódások az alagutak
környékén, kényszerű útzárak nagy szél miatt, viszont vannak olyan korszerű pihenőhelyek,
melyekkel Nyugat-Európában is kevés helyen találkozhatunk.

A kirándulást érdemes Piranban kezdeni. Autóval csak az ott lakók hajthatnak be, de a város
K-i oldalán található hatalmas parkolóházban ilyenkor mindig találni helyet. Bár nincsenek
nagy távolságok, a csomagtartóban megbúvó összecsukható Brompton bringák jó szolgálatot
tesznek.

A szűk ódon utcácskák, a tenger illata, a magaslatokról élvezhető csodás – akár Velencéig
terjedő kilátás sokunk kedvenc tengerparti célpontjává teszi a több mint 12.000 lakosú
városkát. A parti kávézókból követhetjük a Trieszti öböl jelentős hajóforgalmát, de a belső
védett oldalon is rengeteg a látnivaló. A hely adottságait a vitorlázók is értékelik. Az
utánpótlás és olimpiai osztályok gyakori látogatói a kitűnő versenyhelyszínnek, de
ottlétünkkor éppen a nagyhajóknak tartottak versenyt a másnapi Barcolánára való felkészülés
jegyében.
Az öböl partján végig futó sétányon áttekertünk Portorozba. Útközben meglátogattuk a dingi
vitorlázás helyi fellegvárát a JK Pirat klubot. Fantasztikus egy hely. Széles sólya, hatalmas
tárolótér, modern klubház, kilátás az öbölre, büfé, parkoló... mi kell még? A kapott
tájékoztatás szerint a vendég hajók napi 7 Euróért használhatják a telepet. Előszezonban a
szomszéd szálloda 40 Euróért ad helyet félpanzióval. A parkolás autónak, trélernek ingyenes.
Elgondolkodtató...
Portoroz igazi tengerparti nyüzsgő üdülőközpont. A homokos strandot éttermek szállodák
övezik, a széles parti út mentén egymást érik a szájtátnivalók. Ottlétünkkor valami veterán
harci alakulat tartott zenés megemlékezést. Az elhangzó pátoszos győzelmi indulókat a
nézősereg tomboló lelkesedéssel ünnepelte.

Portoroz híres kaszinóváros. Jártam már itt olyan magyar vitorlázóval aki a pénzét és a
kocsikulcsát rám bízta, hogy jól dugjam el, hogy ha belemelegedne a játékba, nehogy
megtalálja. Ez nagyon régen történt.
A rövid szlovén tengerparti látogatás következő helyszíne Izola kikötője. Az ősi városrész
belső kikötőjében többnyire a helyi halászok hajóit láthatjuk, de mi a hatalmas marinát
látogatnánk inkább. A hely érdekessége, hogy ide bárki beléphet. A parti sétány átvezet a
kikötőn így itt nem érezzük magunkat kirekesztve a hajózás rezervátumából, mint sok hasonló
kikötőben. A partfalon lázas nyüzsgés, készülődnek a hajók a másnapi nagy találkozóra, a
Barcolanara. Mint oly sok helyen itt is sikerült magyar hajósokkal találkoznunk, innen nem
nagy távolság a trieszti rajthely.
Rövid kiruccanásunkat egy kellemes olasz ristorante-ban fejezzük be, megállapítva, hogy
mindenhol jó, de az egyik legjobb hely a földön a szlovén tengerpart.

A jövő héten Dalmáciában túrázunk. Reméljük az utószezon ott is megszépíti a

körülményeket.